Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-16 / 299. szám
PEST MEGYEI ffi VILÁG PíOlETÁBJBÍ, EGYESÜLJETEK! y 7 • jTí T / f .......... ............ iffiijg A Z MSZMF PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAKÁCS LAPJA XXXII. ÉVFOLYAM, 299. SZÄRI Ár«: I.ItO forint 1988. DECEMBER 16., PÉNTEK ÜLÉST TARTOTT AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA A párt kész a párbeszédre a nemzeti összefogás érdekében Huszcnbatan szólaltak fel — Iváisyi Pál a KB új titkára Grósz Károly elnökletével csütörtökön összeült a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. A tanácskozás kezdetén a párt főtitkára bejelentette: elhunyt Tömpe István, a Központi Bizottság tagja. Tevékenységét méltatva elmondotta: Tömpe István a magyar munkásmozgalom kiemelkedő egyénisége volt, a politikai közéletben 1945 óta mindig aktívan vett részt. A munkásmozgalomba jóval a felszabadulás előtt kapcsolódott be, a spanyolországi szabadságharcban a spanyol forradalmi erők oldalán küzdött. A párt bármilyen beosztásra kérte fel, mindig tudásának maximumát nyújtva, fegyelmezetten, elkötelezetten dolgozott. Halála nagy veszteség a testület számára is, hiszen a Központi Bizottságban is nyílt, szókimondó, konstruktív felszólalásokkal segítette a munkát. A Központi Bizottság tagjai egyperces néma felállással adóztak Tömpe István emlékének. A testület ezután — a Politikai Bizottság javaslata alapján — döntött a tanácskozás napirendjéről: 1. Időszerű politikai kérdések, előadó: Bcrecz János. 2. Tájékoztató a terület- és településfejlesztés, valamint az építési, közlekedési, postai és távközlési ágazat egységes kormányzati irányításának kialakításáról, előadó: Németh Miklós. 3. Személyi kérdések. Ezt követően Bcrecz János tartotta meg előadói beszédét. Politikai verseny és együttműködés A mostani napirend jelentőségét az adja, hogy u Központi Bizottság döntése alapjan áttekintsük, mennyire egyértelmű, követhető és orientáló jellegű állásponttal x’endelkezünk a szélesebb közvéleményt is foglalkoztató néhány fontos időszerű politikai kérdésben — kezdte előadói beszédét a Központi Bizottság titkára. Hangsúlyozta: a párt- értekezlet, a Központi Bizottság, a Politikai Bizottság állásfoglalásai, az elhangzott előadói beszédek több kérdésben világosan rögzítik a párt felfogását. Nem állja meg a helyét az az általánosító vélemény, hogy lényeges ügyekben nincs képviselhető, érvényes álláspontunk. Kétségtelen azonban az is, hogy vannak fontos területek, amelyeken a magunk számára sem munkáltuk ki egyértelműen tisztázott részletekkel a hosszabb távon is képviselhető, a párttagságot, a politikai közvéleményt orientáló nézeteinket. A helyzet ellentmondásos voltát mutatja, hogy a párt által támogatott, ösztönzött témákban és tudományterületeken, így a szociológiában, a politológiában, a jog- és a közgazdaság-tudományban jelentős eredmények születtek, ezeket azonban a politikai irányítás többnyire mellőzte. Azt is meg kell mondani, hogy ezek egy része újszerűségében — de marxista alapokon — számos kérdésben meghaladta az MSZMP által korábban képviselt. politikai felfogást. Más részük ugyan nem marxista talajon áll, de a szocialista rendszerben jelentős mértékben adaptálható elgondolásokat tartalmaz. Ebben a folyamatban sajátos jelenség, hogy ezek az elméletileg, tudományosan feldolgozott új nézetek a társadalmi közélet területére kerülve több esetben most már politikai tényezőként hatnak a párt korábban kialakult és általunk is meghaladni kívánt politikai gyakorlatával szemben, erősítve a politikai versenyhelyzetet. Ma ezeket a gondokat a megújulási folyamat szerves,- kikerülhet etíen kísérőjelenségeiként értékelhetjük. Ugyanakkor a pártmozgalom ezt a helyzetet nem veheti egyszerűen tudomásul, hanem határozottan léonie kell saját belső megújulásában, az elméleti és gyakorlati politikai kérdésekre adandó válaszok kidolgozásában. Jelentős politikai veszteség számunkra — hangoztatta az előadó —, hogy a párt saját előkészületeiről, szándékairól meg mindig főleg csak a. KB- és PB-ülésekhez kapcsolódóan ad tájékoztatást, az egyéb munkálatokról kevésbé. Nem tartható, hogy a közvéleményt, az ország sorsát érintő számos fontos kérdésben az elképzeléseinket csak e testületi döntések után hozzuk nyilvánosságra. Ezzel a gyakorlattal a kezdeményező szerepünket veszthetjük el. Állás- foglalásunk csak a kívülről jövő kezdeményezésre való reakciónak tűnik, holott gyakran az elmúlt egy év során időben kezdtünk el foglalkozni az egyes tárnákkal, például az alternatív katonai szolgálattal, a névszavazással, az alkotmány- reformmal. A kezdeményezés időszakában vállalnunk kell a gondolati kiérleletlenség veszélyét is, az állásfoglalás után pedig annak következetes, nyilvános képviseletét azért, hogy a vitákban erősítsük pozíciónkat. offenzívvá tehessük magatartásunkat. Ezért a pártélet fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket és más fontos politikai témákat érintő gondolatainkat már az előkészítő munka során is tegyük nyilvánossá. . Üjabb témakörre áttérve a Központi Bizottság titkára emlékeztetett: a tulajdonviszonyokról, a gazdaságról szólva a pártértekezlet rögzíti, hogy a szocialista gazdaság többszektorú, azaz a magántulajdon is tartós részét képezi. Hangsúlyozza, az állásfoglalás a külföldi működő töke hazai termelésbe történő bevonásának szükségességét is. Ezután a KB titkára a gazdaságpolitikai kérdésekről elmondta, hogy a feladattervnek megfelelően folyik az elkénze- lések kialakítása. A foglalkoztatáspolitikára vonatkozó javaslatot a Politikai Bizottság megtárgyalta, és 1989 első félévében a gazdaságpolitikai stratégia elemeivel összehangolva újból napirendre kerül. Az elosztáspolitika korszerűsítésére folynak az előkészítő munkák, a kérdést a gazdaság- politikai bizottság megtárgyalta, 1939 első negyedévében a Politikai Bizottság elé kerül. A szociálpolitika és egészségügy fejlesztésére vonatkozó elképzeléseket a gazdaságpolitikai bizottság 1988 decemberében megtárgyalja, és a következő év első félévében a Központi Bizottság elé kerülhet a javaslat. Áttérve a politikai intézményrendszer átfogó megújításának és a szocialista értékek megőrzésének a szükségességére az előadó hangsúlyozta: felgyorsuló politikai fejlődésünk velejárója a szocialista értékek megőrzése, változása, új értékek megjelenése és integrálási igénye. Számos új fontos érték keletkezésének vagyunk alkotó részesei, amelyek a politikai pluralizmus, a gazdasági előrehaladás, az emberi lét minősége kérdéseivel összefüggésben kerülnek előtérbe. Ilyenek például a jogállamiság és szocializmus viszonya, az emberi jogok érvényesülése, a polgári demokrácia bizonyos eredményeinek a szocialista viszonyok közötti érvényesülése, a környezetbarát társadalmi értékek fontossága. Űj elemként jelent meg a demokratikus szocializmus kifejezés is. A magyar társadalom fel- emelkedését célul tűzve, a sztálini modellel való szakítás igényével is fellépve, a különböző érdekek szabadabb kifejezési lehetőségeit keresve az utóbbi időkben a párton kívül megszaporodtak az ország reális helyzetét feltárni kívánó, alternatív javaslatokkal előálló szerveződések. Jellemző a kiútkeresési törekvések igen nagy szóródása, ami a nemzeti ösz- szefogás kialakítását is bonyolulttá teszi. Egyidejűleg jelentkeznek az MSZMP vonalához közelebb álló, a párttal szemben tartózkodó, bizalmatlan, valamint a nem szocialista megoldásokat is valló irányzatok. Létrejöttük csak részben jelenti a párt kritikáját, mivel lényegüket tekintve objektíve adódnak a helyzetből, a társadalmi fejlődés természetes velejárói. E mozgalmak különböző súlyt képviselnek, meghatározó többségüket a magyar belpolitika reális tényezőjeként kell tekinteni. Ezek az áramlatok ma még általában nem markánsak, legtöbbjük mögött nem áll jelentős politikai, társadalmi erő; A jövőben azonban felerősödhetnek és folytathatják az intézményesülést. Erre az alkotmány és az egyesülési törvény, illetve a megszülető párttö- vény alapján, kerülhet sor. • Az új nemzeti összefogás, az új szövetségi politika megalapozásának ügyét a Központi Bizottság már megfogalmazta — emlékeztetett az előadó. Ez feltételezi az önálló arculatú, a nemzeti érdekekre épülő gazdaság- és társadalompolitikát; a hatékony piacgazdaságot; a modernizációt és a további nyitást a világ felé; a társadalom önszerveződési jogának érvényesítését; a szocialista jogállamiság teljes kialakítását; az ideológiai áramlatok együttes programalkotó lehetőségét. Az új nemzeti összefogás keretében — hangsúlyozta Be- recz János — mindenekelőtt a magyar társadalom többmilliós munkavállalói rétegé- (Folytatás a 3. oldalon.) A megyei népfrontehökség jelöltjei: Kctsis Péter, Valkai György Gazdag tárgysorozat, a megyei tanács és a megyei népfrontmozgalom közötti együttműködési megállapodás időarányos részének végrehajtása, egy város és környéke idei népfrontmunkája, az iskolatanácsok megalakításának helyzete került napirendre csütörtökön délután a Hazafias Népfront Pest Megyei Bizottsága elnöksége ülésén. A testület munkájában részt vett Balogh László, a Pest Megyei Tanács elnöke is. Az elnökség az említetteken túl állást foglalt személyi kérdésekben. A legtöbb területen érzékelhető haladás tanúskodik a megyei tanács végrehajtó bizottsága és a megyei népfrontelnökség közötti együttműködési megállapodás végrehajtásáról, így összegezett az az eszmecsere, amely kibontakozott az ülésen. Szó esett a tanácsi munka korszerűsítéséről is, s ennek összefüggésében arról, miként fejleszthető az együttműködés a megyei testületek között, milyen ajánlott irányok követhetők a településeken. Ehhez a napirendi ponthoz kapcsolódóan foglalt állást az elnökség személyi kérdésekben is. Egyhangú szavazással úgy döntött, hogy a megyei tanács legközelebbi ülésén a nyugalomba vonuló Vágvölgyi József, általános tanácselnök-helyettes utódjának Kocsis Pétert, az MSZMP Pest Megyei Bizottsága jelenlegi gazdaságpolitikai osztályvezetőjét, a korábban megüresedett elnökhelyettesi posztra pedig Valkai Györgyöt, a megyei tanács jelenlegi közlekedési osztályvezetőjét javasolja. Napirend szerint ezt követően az elnökség azzal az elemző áttekintéssel foglalkozott, amely Szigetszentmik- lós város és a városkörnyék öt települése idei népfrontmozgalmi munkáját helyezte nagyító alá. (A napirendnek erről a részéről a lap második oldalán adunk részletes beszámolót.) Végezetül a testületi ülés részvevői tájékoztatót hallgattak meg az iskolatanácsok létrehozásának eddigi eredményeiről — az iskolák számát tekintve arányosan a megyében alakult meg a legtöbb ilyen új testület az országban —, a további fejlődés feltételeiről, azokról az akadályokról, amelyek nehezítik a gyorsabb haladást. Hans-Dietrich Genscher hazautazott Díszdoktorrá avatták az alkancellárt Az NSZK abban érdekelt, hogy a magyar reformfolyamat a konszenzus jegyében, a stabilitás megőrzése mellett, a pluralitás megteremtése érdekében folytatódják — hangoztatta csütörtökön Hans-Diet- rieh Genscher nyugatnémet alkancellár, külügyminiszter, másfél napos hivatalos budapesti látogatásának befejeztével tartott nemzetközi sajtó- értekezletén. Csütörtök délelőtt az Eötvös Loránd Tudományegyetemen az egyetem tiszteletbeli doktorává avatták Hans-Dietrich Genschert. Az ünnepségen Földesi Tamás, az ELTE állam- és jogtudományi karának dékánja kiemelte a politikus érdemeit a nemzetközi békés együttműködésben, az emberi jogok tiszteletben tartásának előmozdításában. Az újságírószövetség székhazában tartott sajtóértekezletén Genscher elmondta: budapesti tárgyalásain — 15 évvel a diplomáciai kapcsolatok felvétele után — alkalma volt megállapítani: a magyar— NSZK kapcsolatok példaszerűnek tekinthetők két, különböző rendszerű és szövetséghez tartozó ország között. Genscher egyértelműen leszögezte: az együttműködés lehetőségei olyan mértékben bővülnek, ahogyan előrehaladnak Magyarországon a politikai, társadalmi és gazdasági reformfolyamatok. Ezzel kapcsolatban elismeréssel szólt a magyar vezetőkről, akik nem festettek rózsaszínű kénét a dolgok állásáról, s éppen ez gvőzte meg őt a reformszándékok komolyságáról és határozottságáról. Genscher — az eredeti programon kívül — találkozott Barabás Miklóssal, az Országos Béketanács főtitkárával is, aki vázolta előtte azt a tervet, hogy nemzetközi összefogással egy úgynevezett Euró- pa-házat. — a legkülönbözőbb rendezvényeknek otthont adó épületet — lehetne építeni Budapesten. A nyugatnémet diplomácia vezetője — az MTI munkatársának ér- tasüléss szerint — rokonszenv- vel fogadta az elgondolást. Hans-Dietrich Genscher és kísérete csütörtökön hazautazott Budapestről. Magyar-osztrák vegyesvállalat lövere már exportálnak Környezetvédelmi eszközöket gyártó vegyesvállalatot alapított az osztrák MUT (Maschi- portanlagen), valamint a Ve- gyépszer, a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat és a Chemokomplex Külkereskedelmi Vállalat. A vegyesválliElHUNYT TÖMPE ISTVÁN * f Az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége mély megrendüléssel és fájdalommal tudatja, hogy Tömpe István elvtárs, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom régi harcosa, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az Állami Rádió cs Televízió Bizottság nyugalmazott elnöke, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének tagja december 15-én elhunyt. Tömpe István elvtárs temetése december 20-án, kedden 11 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai, volt munkatársai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a Mező Imre úti temető fedett díszravatalozójában. latot 100 millió forintos alaptőkével hozták létre, amelyből az osztrák cég 40 százalékkal, a Vegyépszer 30 százalékkal, az FKFV 25 százalékkal, a Chemokomplex pedig 5 százalékkal részesedik. A vállalkozás Tamásiban kezdi meg kommunális célgépek, úttisztító és szemétszállító járművek felépítményeinek gyártását, valamint különböző speciális környezetvédelmi berendezéseknek — a komposztáló telepek egységeinex, szennyvíztisztító és derítőeszközöknek — az előállítását. Az üzem jövőre már mintegy 400 millió forint értékű terméket gyárt, amelynek a 20—30 százalékát már az első esztendőben is exportálni kívánják. A vállalkozás az osztrák cégnek elsősorban azért előnyös, mert Kelet-Európábán növelheti értékesítését, s tovább tudja bővíteni eddigi kooperációs kapcsolatait. Az FKFV jelentős részben MUT- gyártmányú szemétgyűjtő. célgépekkel szállítja el a fővárosban keletkező évi több mint 4 millió köbméter kommunális hulladékot.
