Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-15 / 298. szám

1988. DECEMBER 15., CSÜTÖRTÖK Syspart Szentendrén Jól képzett olcsó Több évtizede élő várospo­litikai koncepció Szentend­rén, hogy csak olyan ipart engednek be a városba, amely környezetkímélő. E megoko- lással utasították el nemrégi­ben a PEMÜ üzemalapítási szándékát, pedig a neves cég 21 millióért már a telket is megvásárolta a Kőzúzó utcá­ban. Sokan figyelik érdeklődés­sel, hogy a Dózsa György utcában, egészen közel a HÉV-állomáshoz és a busz- pályaudvarhoz már tető alatt áll egy stílusos, Bramac-cse- repes épület. A Syspart sváj­ci-magyar közös vállalat iro­da- és üzemháza. Többen kérdezték, hogy a város frekventált helyére te­lepülő üzem nem fogja za­varni a lakosságot, nem fog­ja szennyezni a környezetet? Válaszol Molnár László, az Elektromodul osztály vezető j e: — Biztos vagyok abban, hogy csendes és természetkí­mélő munkát végzünk" Szent­endrén. Szoftvertermékeket állítunk elő főként nyugati megrendelők részére. Az épü­letet irodaháznak szánjuk, ahol negyven számítógépes szakember fog dolgozni. Egy* előre. Mert ha a megrendelé­sek úgy jönnek, mint remél­jük, 80 embernek is tudunk helyet biztosítani. — Egyáltalán, miféle ve­gyesvállalat a Syspart? — Hetven százalékban sváj­ci, harminc százalékban ma­gyar tőkével létrejött cég. A hazai tulajdonos az Elektro­modul. A szoftvereken kívül számítástechnikai szolgálta­tást is nyújtunk mindazok­nak, akik hozzánk fordulnak. A kétszemélyes szobák mellett felépítettünk egy nagy ter­met is, ahová igen komoly kapacitású számítógépet he­lyezünk el. S ezenkívül lehe­tőségünk van olyan gépek be­szerzésére. amelyet az elvég­zendő feladat megkíván. — Miért üzlet a svájciak­nak idehozni a tőkéjüket, s üzemet építeni? — A válasz rövid: a ma­gyar munkaerő jól képzett és olcsó. — Hoz-e a Syspart a szent­endreieknek munkalehetősé­get.? — Csak néhány nem szá­mítógépes szakembert tudunk felvenni. De bárki megmond­hatja az épület illeszkedik a városképbe, s az országnak devizát termelünk. — Mikor l:ezdik a munkát? — A ház berendezése van hátra. Áprilisban indulunk. Befejezésül csak'annyit: a Dózsa György úti . telken nyá­ron kezdték az alapokat ké­szíteni. S hallottuk: a 40 mil­lió forintba került, a meglehe­tősen nagy épületben április­ban indul a termelés. A szak­ipari munkák minősége első osztályú. Magyar cégek vol­tak a kivitelezők. Ugyan mi­től táltosodtak meg? Vicsotka Mihály Szigetszenfmiklósi kísérlet Törzsidő és peremidő A tanácsok ügyfélszolgálati irodáiban nem érződik a kö­zelgő karácsony. Ünnepek ide vagy oda, az itt dolgozók nem válthatják meg a két ünnep közötti munkanapjai­kat, az állampolgárok ügyes­bajos dolgait intézniük kell. Varija József, a Szigetszent- miklósi Városi Tanács elnök- helyettese úgy fogalmaz, szinte éjjel-nappal az ügy­felek rendelkezésére kell hogy álljanaik. Hiába van kiírva, mettől meddig van ügyfél- fogadás, számtalan esetben kopogtatnak be egy „Csak azt szeretném kérdezni” kezdetű mondattal a szobákba, amikor a tanácsi dolgozóknak más lenne a feladatuk. Talán ép­pen az, hogy a félfogadási időben előadott gondokat megoldják, megtalálják rá az állampolgár számára legked­vezőbb és leggyorsabb elinté­zési módot. A december 15-i tanács­ülésen az ügyfélfogadás és az ügyrend szabályo­zására új tanácsrendeletet fo­gad el a Szigetszentmiklósi Tanács. Nem az a céljuk, hogy a jövőben tűzön-vízen át ra­gaszkodjanak a kiírt fogadási időhöz, hiszen sok esetben va­lóban pár perc alatt megold­hatják a problémákat. Újszerűnek az a kísérlet mondható, amely az osztályok munkatársainak munkaidejét szabályozza majd. A kötött azaz törzsidőből, s az úgy­nevezett peremidőből áll majd ezután az itt dolgozók mun­kaideje. Az osztályvezetők irányítá­sával a munkatársak maguk dönthetik el, hogyan osztják be idejüket. Ha a munka megkívánja, természetesen jó­val tovább maradnak a taná­cson, mint ahogyan azt az eddigi rendelet szabályozta. Ezt a túlórát később a perem­időben kompenzálhatják. Meg­nő tehát az osztályvezetők fe­lelőssége, hiszen a jelenléti íveken továbbra is stimmel­nie kell a havi munkaidőnek. A rugalmasabb munkaszerve­zés rugalmasabb, hatékonyabb ügyintézést feltételez. A kezdeményezés kísérlet jellegű. Egy későbbi időpont­ban dőlhet csak el, felnőttre egy ilyen, jónak ígérkező megoldáshoz a tanácsi szak­embergárda. B. Százhalombattán nem bíznak a szakszervezetben * Elmaradt jutalmak Szokatlan hangokat hallani mostanában. Hogy elég volt! Hogy ez nem megy így tovább! Az évekig, évtizedekig tartó félös suttogást furcsa zajok kezdik elnyomni. Itt kérem verik az asztalt. Hangoskodnak. Követelnek. Hogy nem lehet már kifizetni minket ígéretekkel. Látni szeretnénk inkább vala­mit, nevezzék megújulásnak, vagy bármi másnak azt. Százhalombattán például év­tizedes hagyományoktól el­térően november 7-én nem akartak jutalmat fizetni az egészségügyi dolgozóknak. „A hatás megdöbbentő volt” — ismételhetnénk mi is a he­lyi szb-titkárnak és elnöknek az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Pest Megyei Bizottságának titkárához in­tézett közös levelét, „...(az eset) aránytalanul nagy reak­ciót váltott ki ahhoz a forint­ban kifejezhető összeghez vi­szonyítva. mely ilyenkor egy- egy dolgozónkra eshet.” — ír­ják. Ráadásul történt mindez egy olyan városban, mely az egészségügyi dolgozók fizeté­sét tekintve amúgy is a me­gyei átlag legalsó szintjén mozog. Pusztán a teljes igaz­Elúszik-e a vállalkozó pénze? Az ötletdús ménesgazda esete az üdülőkkel Telefoncsörgés. A vonal vé­gén ingerült hangon közli egy bizonyos fodrászszövetkezet dolgozója, akinek mellesleg Szigethalmon van hétvégi há­za. hogy gz egyik szomszédja. Nagy .Károly olyan- teKülefcea, tart lovakat és épített fel is­tállót, ahol köröstkörül nya­ralók. üdülőtelkek húzódnak. Aztán néhány nap elteltével már a Magyar Televízióban, sőt egyik napilapunkban is ta­lálkozni lehetett a panaszte- yőkkel. a ..ménesgazdával”, il­letve lovaival. Legális milliók Szigethalmon, a nagyközség peremén az akácos mellett drótkerítéssel körülvett 3 ezer négyzetméteres terület hívja fel az arrajárók figyelmét. Az udvaron kimustrált vénséges vasúti tehervagon pihen. Az istálló előtt dühösen ugató ha­rapós eb strázsál. A gazda. Nagy Károly daloló jókedvé­ben fogad: — Mostanság nagy nálam a jövés-menés — közli nem minden ok nélkül. — Lám. milyen lármát tudnak csapni a lovaim, pedig rendkívül sze­lídek ... KINGA, A KOLON IÁI Nagy Károly közel jár a hetvenedik életévéhez. Mint mondta, hároméves kora óta kitartó szeretetet tanúsít.a lo­vak iránt. Végzettségét tekint­ve földrajz és biológia szakos tanár. ~ — Nekem nagy álmom a lo­vas show, s ha törik, ha sza­kad. véghez viszem! Családja Rákosligeten él. Felesége tüzéptelep-vezető. Vi­dám egyszerűséggel mondta, hogy akaratlanul szerzett el­lenségei nem tudják meg­emészteni. honnan szerezte a millióit. Hiszen ebbe a vállal­kozásába már több mint 3 milliót fektetett! Pedig ez na­gyon egyszerű mondja. Aki­ben van vállalkozói kedv és tehetség a jövedelmező mun­kák iránt, az ha takarékosan él, az évek során biztos tőké­re tehet szert. — Eladtam egy 8 ezer dara­bos baromfifarmot, s aztán ott van az Interkémia Szövetke­zet. ahol a fiam is dolgozik, s egy szerződés alapján laká­sunkban szappant készítünk a fővárosi szállodák számára. Tehát gyűlik innen-onnan a pénz. A vásárolt tizenegy ló közül három vemhes, s nemsokára kiscsikókkal gya­rapodik a ménes­A történet azonban mégsem ennyire rózsaszínű. Nagy Ká­roly ugyanis engedély nélkül építette fel az istállót. Viszont mint mondta, ő időben jelez­te a hatóságoknak vállalkozá­si szándékát, de a hivatalos ügyintézés manapság még mindig rendkívül nehézkes. Sorra érkeztek a névvel és név nélkül ellátott feljelenté­sek a nagyközségi és megyei tanácshoz, a Köjál-hoz s egyéb fórumokhoz. lovas látványosságra, amely­ben egyebek között szerepelne négyesfogat-hajtás, s tüzes ke­réken is átugrana lovával a gazda, minden bizonnyal nagy közönségcsalogató volna. Fel­lendülne az idegenforgalmuk, s ez a mai pénzszűke világ­ban a tanács számára is hoz­na valamit. Eljutottak a feljelentő pa­naszos levelek a Pest Megyei Ügyészséghez, is. ahol dr. Stirszky Sándor, Pest megye főügv észhelye Vese a leghatá­rozottabb hangon közölte: — Ez nem a mi asztalunk! A tanács feladata eldönteni, hogy jogszerű, vagy törvénybe ütköző az, amit Nagy Károly a birtokán elvégzett. Mivel ta­nácsi vonalon ez az ügy még nem futott végig, ezért a me­gyei főügyészség nem foglal­kozik vele. Már társa is van Biatorbágyon az Asztalos és Kárpitos Minőségi Kisszövetkezet telepén 20 szakember dolgozik. Noha kevesen is vannak, de annál szebb munka kerül ki a kis részlegből. Itt készülnek a míves kolonial ülőgarnitúrák, az egy- és kétszemélyes heverők és franciaágyak. Hegyvári Józsefné és Vilinger Antal, képün­kön, a Kinga nevű kolonial foteleket húzza be szövettel (Hancsovszki János felvétele) A tanács szerint Németh Gábor, a Szigethal­mi Nagyközségi Tanács elnö­ke megfontoltan és talán a kelleténél is óvatosabban nyi­latkozott az ügyről: — Az istállót valóban en­gedélyünk nélkül építette. Vi­szont el kell ismernünk, hogy nyakán a tél. s a lovait nem hagyhatja a szabad ég alatt. Elhangzott a panaszosok ré­széről, hogy mit kell annyit packázni, kell hozatni egy dó­zert. s aztán az minden elsi­mít! Szólt arról is, hogy nekik szimpatikus az, amire* Nagy Károly vállalkozott, hiszen a Nincs irigylésre méltó hely­zetben a Pest Megyei Tanács építési és vízügyi osztályának főelőadója, Pákay Jolán sem. Munkatársaival együtt sok fej­törést okoz nekik ez a lényegé­ben nem is olyan bonyolult ügy: — Értesülésem szerint a Kö­jál zöld utat adott a vállalko­záshoz. Nem fog késni a kör­nyezetvédelmi állásfoglalás sem. Lényegében egyetlen akadálynak az tűnik, hogy üdülőövezetben vagy annak minősített területen vállalko­zik Nagy Károly. Rövidesen elvi útmutatással ellátva visz- szaküldjük a nagyközségi ta­nácsnak a hozzánk eljuttatott hivatalos iratokat. Az ÉVM-től is beszerezzük, hogy mely jog­szabályra kell ennek a gazdá­nak a jövőben tekintettel len­nie ahhoz, hogy vállalkozását, amelyben már milliók feksze­nek végül is megvalósítsa. Nagy Károly mint mondta, még van pénze. Erősen fontol­gatja, hogy bővíteni fogja je­lenlegi birtokát, s megveszi hozzá még azt a területet, amely már kívül esik a szom­szédai által sérelmezett üdülő­övezeti sávon. Tervei között szerepel egy penzió felépítése is. Ehhez már társra is talált. A szükséges építőanyagok egy része a helyszínen van. Ügy tűnik, hogy nemcsak pénzben, de ötletekben is gazdag a szi­gethalmi ménesgazda. Gyócsi László ság kedvéért nem árt tudni, hogy egy 13 éve praktizáló körzeti orvos fizetése 6 és fél ezer forint. 17 éves védőnői munkát pedig 4 ezer 700 fo­rinttal honorálnak errefelé. A kérdések tehát félig-meddig adottak. Fogalmazhatnánk azokat ezerféleképp, a lénye­get tekintve mégis csupán az említett levél szerzőihez csat­lakozhatunk. „Hogyan lehet­séges ez? Hogyan háborodhat fel tisztességes dolgozók kö­zössége azon, hogy nem kap jutalmat?” — Az események megér­téséhez az év elejére kell visz- szanyúlnunk — válaszolja a címzett, Szabó Katalin, a szakszervezet Pest megyei tit­kára. — Az alapbérnek, az ügyeleti díjnak, túlmunka­díjaknak, műszakpótléknak a bruttósításkor megállapított összege körül nézeteltérés tá­madt az intézmények és a megyei tanács pénzügyi- osz­tálya között. Akkor az ügy­ben vizsgálatokat végeztek és a jogosnak talált igényeknek természetesen eleget tettek az illetékesek. A szá zh a lomba t- taiak most viszont 316 ezer forintos pótfgényt jelentettek be, mondván, ezzel a helyet­tesítésekre kifizetett pénzzel lett kevesebb a jutalom. A megállapítás igaz, ám hozzá kell tenni, hogy a helyettesí­tésekre soha senki nem ka­pott központi támogatást. A létesítmények ezen a területen saját maguk gazdálkodtál*: ki a szükséges forintokat Ilyen értelemben tehát nem jogos, áj?; mostani kérelem. Ugyanakkor tény, hogy mintegy • 37 ezer forint műszakpótlék valóban nem érkezett meg Százhalom­battára. — Függetlenül az összeg nagyságától ez például hogy fordulhatott elő? — Nem tudom. — Nem gondolja, hogy a dolgozók így tényleg azt érez­hetik, nem törődnek velük? Ha pedig a fizetéseket is fi­gyelembe veszem ... szóval akad még néhány furcsaság, ami ezt az érzést erősítheti... — Sajnos ez utóbbi nem csupán a százhalombattaiak, de az egész ágazat problémá­ja. Az egészségügyben 30-40 százalékkal marad el a dolgo­zók bére a népgazdasági át­lagtól. Ezért követeltük a kö­zelmúltban egy értekezletün­kön azt a 40 százalékos fi­zetésemelést, mélyre a kor­mány már tett is ígéreteket. — Elnézést, hogy ismét ab­ból a bizonyos levélből idé­zek, de idevág: ....... (a dol­g ozók) már nem hagyják el­sorolni azokat a dokumentu­mokat, melyekben a nemzeti jövedelemből való nagyobb részesedést kéregetjük ... Az eredményt kérik számon.” — Azért kézzelfogható si­kerekről is beszámolhatok. Nemrégiben kapott 700 millió forintot az egészségügy, az ügyeleti díjak emelésére. Száz­halombattával kapcsolatban pedig megkerestem a megyei pénzügyi osztályt, az egész­ségügyi osztályt, valmint az egészségügyet felügyelő el­nökhelyettest. A segítségüket kértem és talán ennek is kö­szönhető, hogy a városnak 500 ezer forintot utaltak át a „feszített bérkeretből szár­mazó problémák enyhítésére”. — Vagyis ezt nem közvetle­nül az egészségügy kapta. Vi­szont a tanároktól kezdve mindenki magasabb fizetést követel. Mi a biztosíték arra, hogy az a félmillió forint ép­pen az egészségügy gondjait fogja enyhíteni? — Hogy ki mennyit kap eb­ből, az már kifejezetten a vá­ros vezetőin és a helyi alap­szervezetünkön múlik. Meg­ítélésem szerint a szóvá tett 316 i ezer forint feltétlenül megilletné intézményeinket. — A levélírók meglehető­sen kiábrándult képet feste­nek önökről. Helyenként az apparátus értelmét, létét kér­dőjelezik meg. Mi erről a vé­leménye? — Én csak öt éve dolgozom ezen a poszton a probléma vi­szont sokkal régebbi. Már tíz éve is rosszul fizettek az1 egészségügyben. — Hallani olyat, hogy sokan a szakszervezettől független érdekképviseleti szervek lét­rehozását tervezik. A száz­halombattaihoz hasonló ese­tek szerintem éppen ezt a fo­lyamatot erősíthetik. — Valóban érezzük, hogy a tagság egyre türelmetlenebb. A gyógyszerészeti dolgozók foglalkoztak eddig legkomo­lyabban az elszakadással, bár külön szakszervezetük még nem alakult. Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete a kö­rülményeket figyelembe véve keresi az átalakulás, a haté­konyabb munka lehetőségeit. Ezentúl szövetségi rendszer­ben szeretnénk működni, hogy megvalósíthassuk a különbö­ző területek markánsabb kép­viseletét. A szakszervezeti te­vékenység jövőbeli bázisa pe­dig mindenképpen az alap­szervezet lesz. Falusy Zsigmond Százhalombatta, Művelődési Köz­pont. Dec. 17—18. 3, fél 5 óra. Hu­pikék törpikék és törpicur. szín. mb. belga, 18-án 6 óra. Zsivágó Doktor I—II. szín. am. 19-én 6 óra. Nyomás, utána! szín. ol., 20-án 6 óra. Sophie választása I—II. szín., am. Szentendre. Felszabadulás film- színház. Dec. 15—18. Panoráma Mozi-Video. Videofilmek külön program szerint! 19-21-én 5, 7 óra. Kalózok szín. fr.—tunéziai—am. Dunakeszi, József Attila film­színház. 18-án fél 4 óra. Asterix és Cézár ajándéka szín. mb. am., 18-án fél 6 óra. Trükkös halál szín. mb., am., 19-én fél 6 óra, a Ki- lencfarkú macska szín., ol., 20-án fél 6 óra, Vad banda szín., mb., am., 21-én fél 6 óra, Hajsza szá­razon és vízen szín. szovj". Vörös Csillag filmszínház. 15— 16- án háromnegyed 6, 8 óra, Tuti dolog szín. mb., am„ 17—18-án há­romnegyed 6, 8 óra. Fekete özvegy Szín., mb., am.. 19-én háromne­gyed 6, 8 óra, Britannia gyógyin­tézet szín,, ang„ 22—23-án há­romnegyed 6 óra, ’53 hideg nyara szín., szovj. Szigetszentmiklós Kossuth film­színház. 16—18-án 6, 8 óra, Az is­tenek fegyverzete szín., hongkongi 17- én 4 óra, Dot és a kenguru szín., mb., ausztrál, 19-én 6, 8 óra Mr. Universe szín., magy., 20-án 6. és 8 óra Tánckar szín., am. Dunaharaszti Béke filmszínház. 17—18-án 5 óra. Híd a Kwai fo­lyón I—II. szín., mb., angol, 19-én 5, 7 óra. 48 őrá szín. am., 21— 22-én 5 óra Hupikék törpikék és törpicur szín., mb., belga, 21-én 7 óra, Mr. Universe szín., magy. Budaörs Szabadság filmszínház. 16- án 6 óra, Mr. Universe szín., magy., 17—18-án 6 óra, Piedone Afrikában szín., ol„ 18-án 4 óra, Dot és a kenguru szín., mb. ausztrál, 19-21-én Panoráma Mo­zi-Video Videofilmek külön prog­ram szerint! Gyál, Dózsa filmszínház. 15-én fél 6 óra. Az istenek fegyverzete szín. hongkongi, 16-án fél 6 és fél 8 óra. Az Istenek, fegyverze­te szín., hongkongi, 17-én fél 6 és fél 8 óra. Most és mindörökké mb., am., 18-án fél 6 óra, Férfiak szín., mb., NSZK, 19-én fél 6, fél 8 óra, Hálószobaablak szín., mb., am. Ráckeve Szabadság filmszínház. 17- én 6 és 8 óra, Mr. Universe szín., magy., 18-án 6 óra, Tűzvo- nalban szín., mb„ am„ 19—20-án 6 óra. Az istenek fegyverzete szín. hongkongi Dabas, Kossuth filmszínház. 15 -16-án 6 óra, Tuti dolog szín., mb., am., 17—18-an 6 óra, Az ame­rikai feleség szín., mb., ol., 19-én 6 óra, Hanussen I—II. szín., magy. Nagykáta, Rákóczi filmszínház. 15—16-án 6 és 8 óra. Rocky Horror Picture Show szin. am„ 17—18-án 6 és 8 óra Élni és meghalni Los Angelesben szín., mb., am., 19— 20-án 6 óra Száguldó falka szín., mb., kanadai, 19—20-án 8 óra Ca­morra szín., ol.—am.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom