Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-14 / 297. szám

KrJnap délután Városi tanácsülés Gödöllőn holnap, csütörtö­kön délután 2 órakor ülést tart a tanács. A napirendi pontok megtárgyalása előtt megemlékezés a város felsza­badulásának 44. évfordulójá­ról, majd az idei Pro Űrbe ki­tüntetések átadása. A napi­rend: titkárságvezető kineve­zése; tanácsi bizottsági tag felmentése és választása; a Karikás-iskola tanuszoda-épí­tése vizsgálatára bizottság ala­kítása; a végrehajtó bizottság beszámolója tevékenységéről; a tanács és szervei jövő évi munkaterve; tájékoztató a helytörténeti gyűjtemény hely­zetéről és fejlesztésének lehe­tőségeiről; tanácsrendelet a tanácsi szervek ügyfélfogadá­sáról és munkarendjéről; az egyesült lakásfenntartó szövet­kezet kérelme felújítási mun­káinak támogatására. A ta­nácsülés nyilvános. Kerepestarcsa Új üzemi orvos Egy hónappal ezelőtt kezdő­dött Kerepesiarcsán a Szabad­ság úton a Szilasmenti Tsz ipari és szolgáltató főágazatá­nak központjában az üzemor­vosi rendelés. A dolgozók kö­zül sokan keresték meg a zsú­folt körzeti rendelőket csupán gyógyszer felíratása vagy vér- nyomásmérés miatt, esetleg tanácskérés céljából. A terme­lőszövetkezet vezetői a dön­téssel és a rendelés beindítá­sával az ott dolgozók idejével szerettek volna takarékoskod­ni. Hetente kétszer, kedden és csütörtökön délután egy órá­tól dr. Tóth Edit belgyógyász várja a hozzá bizalommal for­dulókat. A Fiatal Demokraták Szck vétségének egyik gödöllői kép­viselőjével valamelyik tör­vénytervezet társadalmai vitá­ján találkoztam. Másodjára a Magyar Demokrata Fórum vá­rosi szervezetének alakuló ülé­sén. Összeismerkedtem vele, s fölvetettem, írnék róluk, mi­lyen és hány tagú a gödöllői csoport, mivel foglalkoznak, mik az elgondolásaik, terveik. Szepessy Péter — mert róla van szó —, az 5-ös számú is­kola tanára azt ajánlotta, az egyetemi csoport képviselőjé­vel együtt beszélgessünk. En­nek nyomán ültünk le vele és Glattfelder Béla harmadéves mezőgazdásszal. Azóta sok minden történt a hazai köz­életben, egyebek között meg­tartotta kongresszusát a FI­DESZ, megalakult a MISZOT, amely a magyar ifjúsági szer­vezetekből áll, a beszélgetésen elhangzottak azonban nem vesztettek időszerűségükből. Bevezetőben arról szólt a Két fiatal, hogy ml is voltaképpen a FIDESZ. Független, demok­ratikus társadalmi kezdemé­nyezés, aluli ó' szerveződő po­litikai mozgalom, amely tag­jai igényei és elképzelései alapján dolgozza k.i program­ját. Kiemelték, hogy szerveze­tük elítél mindenfajta erősza­kot, következésképpen saját céljaikat is erőszakmentesen akarják elérni. Megkérdeztem, hogy doku­mentumaikból miért maradt ki a szocializmusnak még az em­lítése is. Azért, válaszolták, mert az elmúlt évtizedekben annyi mindennel azonosították a kifejezést, amivel ők nem vállalnak közösséget. Magya- rázólag hozzátették, tisztázat­lan fogalommal nem tudnak mit kezdeni. A továbbiakban Glattfelder Bélától érdeklődtem, hogyan alakult helyzetük az egyete­men. Ez év májusában alakult meg a FIDESZ-csoport, amiről levélben számoltak be az egye­tem vezetőségének. Akkor és beszélgetésünk idején is har­mincán voltak. Az elején eg­zisztenciális fenyegetettségben. Mivel foglalkoznak, mire vállalkoznak? Elsősorban or­szágos dolgokba akarnak bele­szólni, véleményt formálni mindenről, ami a közvéle­ményt és a fiatalságot foglal­koztatja. Létszámuk növeke­désével, csoportjuk’ megerősö­LL.OI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM. 287. SZÁM 1988. DECEMBER 14., SZERDA laszatos fal, levált vakolat Csömörön Kulturális ébredés ősztől A tanácsok pénztárcájából egyre kevesebb jut a műve­lődési házak fenntartására, működtetésére. Az a kevés­ke pénz viszont száz helyre kellene. Az igazgatóknak meg kell gondolniuk minden fillér helyét, és egyre több olyan szakkört, tanfolyamot és programot kell szer­vezniük. ami eltartja önmagát, vagy inkább egy kis nye­reséget hoz a házaknak. Csömörön a művelődési ház régi épület, igen leromlott ál­lapotban volt még szeptem­ber elején. Igazgatója olyan hírben állt és élt a község la­kóinak szemében, mint egy mese kezdete, hol volt, hol nem volt. S a falu kulturális élete ezt hűen tükrözte. A ház fala mocskos, a mennyezet va­kolata levált, a bútorok ócs­ka lomnak számítanak. A klubnak nevezett helyiség asz­tala olyan, hogy egy gyereket nem lehet mellé ültetni, mert lebontja a pulóverét, és így tovább, a mellékhelyiségeket már nem is említve. Pásztázó fénycsóvák A ház vezetésére szerződés­sel egy fiatal nőt, Molnár Ág­nest alkalmazta a községi ta­nács, szeptember 15-től. Hogy azóta mi történt, annak néz­désével párhuzamosan -fcag-ja- ik érdeklődésüknek megfele­lően szerveződhetnek. Elkép­zelhetők — egyebek között — hagyományőrző és természet­védelmi körök. A legfontosabbnak aligha­nem azt tartják, hogy elő- és fölkészítsék tagjaikat a politi­kusi szerepre. Az egyetem G klubjában előadássorozatot terveznek, politikatörténeti és aktuális kérdésekről. Egy-egy előadásra meghívják Szilágyi Sándor filológust. Szabó Mik­lós történészt, Halmai Gábor alkotmányjogászt, Szilágyi Ákos irodalomtörténészt. Befejezésül Glattfelder Bé­la elmondta, a tanév végére hetven-száz tagban remény­kedik, Szepessy Péter re­ményről ^em szólt, csupán annyit mondott, jelenleg tízen vannak FIDESZ-tagok a vá­rosban, zömmel munkásgyere­kek. K. P. tünk utána. Mit tudott tenni a faluért és az itt felnövő gyermekekért az új igazgató, akit fenntartásokkal fogadott a falu apraja-nagyja? A munka megkezdődött, és az ősszel kifestették az egész házat, mázolták az ajtókat, a leromlott aljzatra pvc-padló került mindenütt. Mód nyílt új bútorok vásárlására, s a művelődési ház kapott egy te­levíziót. Megvette a ház ve­zetője a diszkóhoz szükséges fényteeknikai berendezéseket, forgó, villogó és pásztázó fé­nyek kibocsátásra alkalmas elektromos eszközöket. A han­gosítást és a hangtechnikát a diszkó vezetője adja. Molnár Ágnes elindította a fotószakkört, melyhez meg­voltak a berendezések. Egy népművelő vezeti a foglalko­zásokat, az egyik héten fotóz­nak a gyerekek, a másik hé­ten a laborban kidolgozzák a képeket. Indult egy képzőmű­vész kör Kolipka Erzsébet ve­zetésével, a gyerekek szívesen vesznek részt a programokon. A kör vezetője különös peda­gógiai érzékkel fogja össze a gyerekeket, nem csak a .tehet­ségesek, de a. .gyengébb képes­ségűek is megmaradtak, nem morzsolódtak le. Legyen szűk a ház Szombaton délelőtt játszó­házat szervezett a fiatal és ambiciózus igazgatónő. Itt az óvodás korosztály és az alsó tagozatosok bábkészítést, pa­pírhajtogatást tanulnak, ősz.i levelekből és terményekből képeket készíthetnek. Minden alkalommal más tartja a fog­lalkozással egybekötött okta­tásokat. Most karácsony előtt még díszek készítését sajá­títhatják el a gyerekek. A fiatalok a községben tartó diszkó újraindítását na­gyon fontosnak tartották, ezért bérlik a helyiséget. Hor­váth István magas színvonalú zenével várja minden hétvé­gén a fiatalságot. — A legfontosabb megis­merni az itt élőket, felmérni igényeiket, és ahhoz alakíta­ni a foglalkozásokat, klubo­kat. Azt szeretném elérni, hogy egyszer szűk legyen ez a ház. Meg kell céloznom az ál­talános iskolás korosztályt, s egy olyan magot kialakítani, amelynek tagjai középiskolás korukban is szívesen térnek be ide, vezetik a falu kultu­rális életét és társaim marad­nak, művelve, oktatva az egész lakosságot. — Az általános iskolával igen jó a kapcsolat, szerve­zünk rendhagyó irodalomórá­kat, közös rajzversenyeket. A kicsiknek Mikulásra jöttek az Állami Bábszínháztól, közü­lük sokuknak első színházi él­ménye volt az Elvarázsolt egérkisasszony című műsor megtekintése. Őrizni a hagyományokat — Nagy bánatomra, meg­szűnt a közelmúltban az évek óta működő néptánccsoport. Az eddigi vezető nem vállal­ta tovább, mondván, nem bol­dogul a csoporttal. Jelenleg Csömörön nincs semmiféle hagyományőrző kör vagy klub. Kellene valaki, egy idős em­ber, akinek a vezetésével ösz- szegyűjtenénk a község régi dalait, táncait, hagyományait — mondta Molnár Ágnes, és szeméből látom, reménykedik, talál társat, s megbirkózik ez­zel is. Megbirkózik továbbá- azzal is, amit még be kell szereznie, szemetesedényektől a karnisig, függönyig és videóig, számos dolgot. Tervként még hallottunk az ifjúsági klubról, szabás-varrás tanfolyam indításáról, lenne igény angolórákra, de egye­lőre nincs tanár, s jövőre ter­veznek egy iskolaújságot, amit a gyermekek állítanak össze, de a szülők is segítenének a kivitelezésben. Ä. M. Pesterzsébeten Erdélyi művészek Erdélyi képzőművészek Ma­gyarországon címmel nyílt ki­állítás a pesterzsébeti mú­zeumban. A január 29-ig tar­tó kiállításon részt vesz két Gödöllőre áttelepült művész, Sz. Bódis Erzsébet és Katona Szabó Erzsébet is. Megtárgyalta a végrehajtó bizottság Póthitel lakásépítéshez J Gödöllőn a tanács végre- ^ hajtó bizottságának de- ^ cemberi ülésén megtár- 6 gyalták a testület beszá- í mólóját tevékenységéről, amelyet a tanács legköze- ^ lebbi ülése elé terjeszte- ^ nek, valamint elfogadták £ az ugyancsak tanácsülés £ elé kerülő jövő évi mun- í katervet. A- legnagyobb teret ezen az ülésen is az egyebek cím­szóval összefoglalt kérdéskö­rök kapták. Döntöttek az idei Pro Űrbe kitüntetésre java­soltak személyéről. EnneK értelmében két egyéni és eg}' kollektív díjat adnak ki. Az ünnepélyes átadás a tanács­ülésen lesz. Két személyi döntés is született az ülésen. F eicht Ferencnét, a tanács gazda­sági ellátó szervezetének ve­zetőjét kikérték Kerepestar- csáról, ahol a tanács pénz­ügyi csoportvezetőjeként dol­gozik majd. A testület föl­mentette gesz-vezetői beosz­tásából. Szikra Jánost, a csa­ládi eseményeket rendező iroda vezetőjét az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat kérte ki. A végrehajtó bizott­ság az ő felmentéséhez is hozzájárult. Magyarországon 1990-ben népszámlálást tartanak. Ezzel függ össze az a döntés, mely szerint az 1990-ig nyitandó új utcáknak az év végéig nevet kell adni. Gödöllőn az elkövetkező évben számos utcát nyitnak, ezeknek már adtak nevet a testületi ülé­sen. A Lázár Vilmos és a Per- czel Mór utca között lesz az Aradi, a Fűzfa, a Hegyesi Mari és a Hársfa utca által határolt területen a Topolya, a Topolya és a Blaha Lujza utca közötti részen a Berke­nye, a Rögesben az Emlék­park, a Mátyás király és az öreg-hegy utca között a Hol­ló, a Holló és az Öreg-hegy utca között a Zengő, a Má­tyás király és a Présház ut­ca között a Bástya, a Bástya és a Présház utca között az Agyagos, a Klapka utcai ABC- től a Fenyvesi főút folytatá­saként a Mandula, a Száz­szorszép utca folytatásaként a Viola, az Alma és a Fenyvesi­dűlő között a Barackos utca. A Kossuth Lajos és a Város­major utca között épülő eme­letes házakkal is nyílik új utca, amelyet Remsey Jenő­ről neveztek el. A végrehajtó bizottság hoz­zájárult ahhoz, hogy a lakás­építés és -vásárlás támoga­tására egymillió forint pót­hitelt vegyenek föl, amelyet nyomban el is osztottak. Négy fiatal házaspár tár­sasház építésére szövetkezett, amihez a tanács ingyen adja a telket és hozzájárul a köz­művesítéshez is. Mind a né­gyen kamatmentes kölcsönt is kértek, amit szintén meg­adott a végrehajtó bizottság. Kukolya József és felesége, Rácz Emese, a férj az egye­tem tanszéki munkatársa, a feleség a rendelőintézet pszi­chológusa, Krajcserik Ferenc és felesége, Horváth Tímea, a férj a kerepestarcsai kór­ház számítástechnikai mate­matikusa, a feleség egyetemi hallgató; Kása István és fe­lesége, Szabó Beáta, a férj egy budapesti kisiparos al­kalmazottja, a feleség a gö­döllői zeneiskola tanára; Csi- csor János és felesége, Zagy- kó Éva. a férj az agráregye­tem tudományos segédmun­katársa, a feleség a MÉMMI AGRODATA nevű leányvál­lalatának rendszerszervezője, valamennyien 150—150 ezer forint kamatmentes kölcsönt kaptak. Családi ház építéséhez: Pólyák Sándor és felesége, Csorba Etelka, a férj a Vo­lánbusz gödöllői üzemigazga­tóságának dolgozója, a feleség az egyetem takarítónője, 50 ezer forint kamatmentes köl­csönt és 150 ezer forint visz- sza nem térítendő szociális támogatást kapott. Serbán János és felesége, Nyerlucz Mária, a férj az Épületkerá­miai Vállalat segédmunkása, a feleség háztartásbeli, szin­tén 50 ezer kamatmentes köl­csönt és 150 ezer vissza nem : térítendő szociális támoga­tást kapott. A névadóra emlékeztek Damjanich-nap Gödöllőn A gödöllői Damjanich Álta­lános Iskola névadója szüle­tésének 184. évfordulóján ün­nepséget rendezett. A művelő­dési központban először a Damjanich szakraj tagjai em­lékeztek meg a szabadságharc hőséről. Az iskolaközösség a nevelők közül ebben az év­ben Barkóczi István igazga­tót, a tanulók soraiból Hor­váth Viktort és Uhlár Gábort jutalmazta a Damjanich Ku­pával. A pártoló tagok közül Máthé Attila jutott a serleg­hez. Ugyancsak a Damjanich-na­A BAGI TANÁCS talán az első volt a körzetünkben, amikor mintegy tíz évvel ez­előtt megszervezte az in­tézményes szemétszállítást. Örültek is az érintett lakosok a kezdeményezésnek, dicsér­ték a.z ötlet, kiagyalóját és kivitelezőjét. Mindenki úgy érezte, hogy ezzel az intézke­déssel megoldódik a falvak tisztasága, s rend lesz végre azokon a területeken is, ahol hajdani kertek tiszta árkai őrizték a termő diófákat, cseresznyefákat. Be kell vallanom, hogy a sok hívővel együtt én is csalatkoztam. És nemcsak a bagi, a hévízgyörki, a túrái vagy a galgamácsai embe­rekben. Közeli és távolabbi falvak sok-sok lakójában. Mert vegyünk csak erőt a lustaságunkon, győzzük le a kényelmünket és hagyjuk el »a falvak szélső házait, indul­junk el h települést körül­ölelő erdők, mezők felé. s vajon mi az, ami szemünk­be ötlik? Van ott kérem minden. Rozsdás drótháló, műanyag vödör, festékesdoboz, fél pár cipő mellett szégyenkező lu­kas gumicsizma, levetett ron­gyok, mocskos műanyag fó­liák, korhadt, rozsdás szö­A rend még várat magára Faluszéli látványosságok gekkel teli deszkák, ládama­radványok, műanyag csövek, szétesett bazaltgyapot, hasz­nált vatta, üvegcserép, ben­zineshordó, papírzsebkendő ezernyi, s talán még attól is több nejlon tejeszacskó. Lehet, hogy ez egy újabb koncepció. Kényelmesebb, mint a rendszeresen megje­lenő járatot kivárni, s kiké­szíteni az elszállítandó sze­metet. Mert elviszik. Szó nélkül, minden vita nélkül, hálapénz nélkül dobják a ko­csira, és szállítják a szemét­telepre. Mélázva, elgondolkodva ál­lok a falvak szélén tornyosu­ló szeméthegyek mellett, s miközben bámulom az em­beri leleményességet, amivel a faluba bekúszó, a házak közé benyúló természetet tönkreteszik, valójában már befelé figyelek. A kérdések­re, amelyek megfogalmazód­nak bennem. — Miért kel! nekem pontosan itt megáll­ni, és megütközve bámulni a falu szélére öntözött sze­metet? Akikre tartozna a do­log, azok nem járnak erre, azok nyugodtak. Azokat nem zavarja, hogy mit gondolnak az erdőbe kiránduló gyere­kek rólunk, felnőttekről? Az is lehet, hogy a hiba bennem van, amiért egyálta­lán észreveszem ezt az egé­szet, amiért felháborodom és ezzel az üggyel — min­den hivatalos megbízás nél­kül — foglalkozom. A korán érkező hóesés tel­jesen járhatatlanná tette pél­dául egyes falvakban a vas­úthoz vezető járdát. Az em­berek az úttesten csúszkál­tak és szidták az utak gaz­dáit. De hát azokat ugyan szidhatták. Messze voltak. Ök ugyanis nem járnak a haj­nali vonattal, sem az estivel. Azokat nem zavarja, mit be­szélnek róluk a bejárók. Igaz, a napi utasok között akad­nak tanácstagok is, akik hallják választóik átkozódá- sát, szitkozódását. Ha lenne tanácsülés, esetleg el is mon­danák, hogy valamit tenni kellene. Felszólalásukat jegy­zőkönyveznék, azt hitelesíte­nék, de ettől a járda még járhatatlan maradna, mint ahogyan járhatatlan a közin­tézmények előtt is, ahol pe­dig az illetékes vezetők is megfordulnak. Tanácstag ismerősömtől hallottam, hogy az ő szava semmivel sem hatékonyabb, mint azé a szomszédasszonyé, aki évek óta minden tavasz- szal elmondja: a járdát elbo­rító fák lelógó ágait meg kellene kurtítani, hogy ne veszélyeztessék az emberek szeme világát, ne csapjanak váratlanul a járókelők arcá­ba. Egyszer ki is dobolták, de hát a dobszóra nem rövi­dültek meg az ágak. Vártak és várnak a fűrészre, az ol­lóra, az ember bölcs belátá­sára és gondos, munkás ke­zére. Hogy mindez késik? Egyszer csak elérkezik min­den okos cselekedetnek az ideje, s akkor megszűnnek az illegális szemétdombok, a le- takarítatlan járdák, a gondo­zatlanul növekvő fakoronák. ADDIG PEDIG a pánikot, a morgást, a megjegyzéseket mindenkinek kerülnie keli. Várjon az ember a sorára, a bölcsek intézkedést elrendelő kézmozdulatára. Fercsik Mihály pon adták át a Szövosz által meghirdetett iskolaszövetke­zeti versenyben való sikeres szereplésért a Kiváló Szövet­kezet oklevelet Bencsik Ernő iskolaszövetkezeti elnöknek. Kiemelkedő munkájuk alap­ján több kisdobost most avat­tak fel úttörővé. A nap to­vábbi részében a rajok önálló programok keretében kerestek fel az évfordulóval összefüggő helyeket Gödöllőn, Budapes­ten és Isaszegen. Délután az isaszegi Damja­nich Általános Iskola úttörő- csapatának harminctagú cso­portját látták vendégül. Közö­sen megkoszorúzták az iskola falán levő emléktáblát, majd szellemi vetélkedőt rendeztek az iskolai könyvtárban. A nap programja Gödöllő, művelődési ház; Városi kamarazenei hang­verseny, este 6 órakor. Film — János vitéz, 15 óra­kor. Körösfői-Kriesch Aladár emlékkiállítás, megtekinthe­tő 15—19 óráig. Helytörténeti gyűjtemény: A gödöllői művésztelep 1901—1920, Természeti környe­zetünk, Erzsébet királyné­emlékszoba, kiállítás, Hely- történet, városi múlt, állandó kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó ki­állítás, megtekinthető 10—18 óráig. Mozi Kutyasétáltatás. Színes, ma gyár mesefilm-összeállítás. • órakor. Balekok. Színes, magyaru beszélő francia filmvígjáték. í órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap). Erőszakmentesen Készülnek a politizálásra

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom