Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-14 / 297. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA xxxii. évfolyam. 297. szAm 1988. DECEMBER 14., SZERDA Anyaghiány a Mechanikai Müvek abonyi gyáregységében A kényszerszabadság kérdései A Mechanikai Művek gyáregysége Abony legnagyobb ................................................. is a legmagasabb. Csabáné Retkes Erzsébet szb-titkárt ^ azért kerestük meg, hogy a dolgozók hangulatáról tá- í jékozódjunk. — Az említett alkatrész- hiány mennyiben befolyásolja a gyáregység idei programjá­nak teljesítését, s az ezzel összefüggő korábbi kényszer­szabadságolást hogyan fogad­ták a dolgozók? Mi volt erről a szakszervezet véleménye? — Az idei 630 milliós ter­vünket nem tudjuk teljesíteni, hogy mennyivel, azt most nem lehet még pontosan meghatá­rozni. Az azonban vitathatat­lan: a tervtől való lemaradás­nak egyedüli oka az anyag­hiány. Ezzel függ össze a dol­gozók évközi kényszerszabad­ságolása, amit az emberek nagy többsége megértett, s azt is elfogadták, hogy a kiesést pótolni kell, más alkalmakkor többet fognak dolgozni. Ez egyfelől jól jött, mert ha töb­bet dolgoznak, több pénzt visznek haza, másfelől viszont negatív hatások jelentkeztek, amikor nyilvánvaló lett a plusz- vagy különmunkáért járó pénz megadóztatása, ugyanis ez rendszertelen jöve­delemnek minősül, amiből mindenki személyi jövedelem- adót fizet. Ezért aztán volt olyan dolgozó, aki vagy nem szívesen vagy egyáltalán nem jött be ilyen esetben munkát végezni. Ebben a helyzetben annyit tehettünk', hogy igye­keztünk megértetni az embe­rekkel: menjenek el szabad­ságra, intézzék el otthoni ügyeiket és akkor dolgozzunk, — Taglétszámunk nem csök­kent. sőt mióta a tagdíjat a munkabérből vonják le, nőtt a létszámunk: a korábbi 97 százalékos szervezettség 99 százalékra módosult — mond­ta az szb-titkár. — A többsé­get elsősorban saját öröme és bánata foglalkoztatja, de az országos gondokkal szemben sem közömbösek, sokan han­goztatják: szívesen vállalná­nak áldozatokat, ha értelmét, s a biztos megvalósulás esé­lyeit látnák. Az alapvető hangulati tényező azonban, hogy dolgozhassanak, mert ha munka van. jó a hangulat. Ebből a szempontból pillanat­nyilag kedvező helyzetben va­gyunk, bár az anyagellátás még möst sem tökéletes. — Ügy hírlik, mostanában több egymást követő szomba­ton is bejönnek a dolgozók, miért? — Decemberben három szombati műszakunk van, il­letve lesz. Egy régi gyakorlat szerint a karácsony és az új­év közötti munkanapokat év közben, előre ledolgozzuk. Az, hogy ez most erre a hónapra maradt, annak következők az indokai. Eredeti megbeszélés szerinj,.a.posta áz utolsó mun­kanapon is átveszi termékün­ket. de mégsem. így a két ünnep közötti időszakot előre kellett hozni ahhoz, hogy az utolsó munkanapon előállított termékért is pénzt kapjunk. Betértek, rongáltak Az irsai tejfölösszájiíak Előbb csak tejben-vajban fürödtek az albertirsai tejfö­lösszáj úak, s innen már egye­nes út vezetett a betörésig. Élelmiszerbolti jegyzőkönyvek sora tanúskodik arról, hogy a 13 esztendős F Attila s a nála nem sokkal többet meg­ért Z. Pál és K. Gábor vala­mi különleges vonzalmat éreztek a tejtermékek iránt. Meditálás nélkül dézsmálták meg az üzletek elé lepakolt szállítmányokat: Túró Rudit, kefirt, tejfölt, túrót, kakaót stb. Persze korántsem azért, hogy kínzó éhségüket csilla­pítsák. hanem, hogy ifjonti hevülettel szétdobálhassák, a kirakatok üvégére s a parkoló autókra kenhessék a portéká­kat. A fehérjekedvelő brigád története még tavasszal kezdő­dött Ceglédbercelen néhány közlámpa kicsúzlizásával. És aztán folytatódott a temető földúlásával (a virágok, gyer­tyatartók széthajigálásával), a Romét kismotor ellopásával, szétszedésével, elásásával, a2 udvaron száradó ruhák meg- lovasításával. Amikor a fény­képész vitrinjében álló fotóra fájdult meg a foguk, kővel és lábbal zúzták be az üveget Amikor megpillantották a vasútállomáson vonatra vá- kozó idős embert, nem soká tétováztak, ellopták a táská­ját rádióval, elemlámpával stb. együtt. És amikor az egymás közötti cseréhez ellenértékre volt szükségük, betörtek egy tanyá­ba. ahonnan rádiómagnót, mikrofont, kazettát hoztak el. Teke NB I Bravúros győzelem A férfi teke NB I őszi utol­só fordulójában nagy sikert ért el az osztály újonca. a Ceglédi Közgép A többszörös világbajnok Csányi Béla ál­tal vezetett Ferencvárosnál bizonyultak jobbnak Idegen­ben! A Közgép már az előző for­dulókban is bizonyította hoev nemcsak a megszokott hazai környezetben kell számolni vele hanem ió eredményre kénes vendégként' is. A bra­vúr azt ie'enti hogy a csapat 14 ponttal zárta a sze ont mell vei a BKV Előre és a most legyőzött FTC mögött a harmadik helyen áll. s várja a tavaszi folytatást. Ez a re­mek szereplés pedig alaposan felülmúlja a várakozást, az optimista reményeket is. Ceglédi Közgép—FTC 6-2 (5261-5018) Mint az eredmény is mu­tatja, biztosan nyertek a ceg­lédiek Pontszerzők: Rimóczi l. 919 Szabó 915. Hergéth 889 valamint a Sándor, Szakter kettős 867 fával (Sándor já­ték közben megsérült, s le kellett cserélni). A Közgép­ben a felsoroltakon kívül m»e Korpácsi (841) és Rimóczi Z (830) játszott. U. L. amikor anyag van. összegez­ve: a meggyőzés várt ránk. — Korábban sűrűn sérel­mezték az itteniek, hogy a törzsgyárnál magasabbak a jövedelmek. Ez ma is fennáll? — Igen. de pontos adat nincs erről, mivel a különféle mozgóbérek, amelyeket évköz­ben kapunk, módosítják a helyzetet, így az eltérés szá­zalékos arányát is nehéz meg­állapítani. A vita még tart. Eddig az eltérést azzal indo­kolták, hogy az abonyi üzem jó­val fiatalabb a fővárosinál. Ezt azonban 20 év távlatából már nem tudjuk elfogadni, hiszen a helybéli ember szintén azért jön - be dolgozni, hogy annyit keressen, mint a törzsgyári. Én bízom a mielőbbi változás­ban, már azért is, mert itt a Mechanikai Művek két olyan terméke készül, amely előtt nagy jövő áll. — Milyen lényegesebb cél­kitűzései vannak az szb-nek? — Az egyik törekvés, hogy az új munka törvénykönyv ne nyirbálja meg a szakszer­vezeti bizalmiak jogkörét, mert ezzel a bizalmiság el­veszti értelmét. Legutóbbi bi­zalmitestületi ülésünk ebben így foglalt állást. A másik: fokoznunk kell az érdekvédel­met. A megélhetés rosszabbo­dásának arányában jobban szeretnénk ügyelni a családok gondjaira': a többgyermekesek­re, azokra a szülőkre, akik be­teg gyermeket nevelnek, szó­val, akik szociális gondokkal küszködnek. Hogy ez mennyi­re sikerül, a jövő évtől, illetve a szakszervezeti törvénytől függ. Aztán mindenképpen olyan irányba kellene halad­nunk, hogy a befolyt tagdíj­ból több maradjon vissza az alapszervezeteknél, mivel az említett gondokat leginkább helyi közbenjárással lehet eny­híteni. Gy. F. A vb állást foglalt A helydíjak mérsékléséről Éppen húsz áruda épült fői az új piac területén. A zöld­séget-gyümölcsöt és a virágé kínálók mellett megjelent tíz élelmiszeres pavilon. Utóbbi­ak a raktárak, hűtőkamrák, előkészítő helyiségek miatt jó­val több pénzért készültek el, ennek ellenére a placc eladói (magánkereskedők, egy állami cég és két szövetkezet) együtt fordultak a városi tanácshoz helyfoglalási díjaik mérséklé­se érdekében. Köles Józseftől, a műszaki osztály vezetőjétől egyebek között arról érdek­lődtünk: — Milyen arányban oszlot­tak meg a piac kialakítási költségei? — A tér kiformálását a ta­nács finanszírozta, a kereske­dők pedig természetesen fizet­ték saját átköltözésüket, és ugyanúgy megkapták a szám­lát a közművezetékekre való rácsatlakozásért. Csakhogy ez rendkívül sokba került, és vé­gül is e'gy átmeneti időszak­ra kapott itt helyet a piac. — Ráadásul a tanács idén májusban emelte föl 40 száza­lékkal a piaci díjtételeket. — Igen, és éppen ezért kap­tunk egy levelet a kereske­dőktől, amelyben a helyfogla­lási tarifák csökkentését ké­rik. Ezt a kérést a műszaki és termelés-, ellátásfelügyeleti osztály jogosnak találta. így került egy erről szóló írásos előterjesztés a végrehajtó bi­zottság elé. Az anyagban mindjárt két megoldási ja­vaslat is szerepelt. — Milyen javaslatokról van szó? — Az egyik változat vala­mennyi pavilon díjának 50 százalékos mérséklését mondja ki. A másik pedig a zöldség- gel-gyümöiccsel és a virággal foglalkozó kereskedők díjából 50, az élelmiszeresekéből (te­hát akik jelentősebb beruhá­zással állították föl az árudá­kat) viszont 80 százalékot en­gedne el. Vagyis aki nagyoob összeget fordított a föltételek megteremtésére, az magasabb kedvezményt kapjon. — Mi volt erről a végrehaj­tó bizottság véleménye? — Elhangzott, például egv olyan észrevétel: lehet, hogv éppen a kevesebb pénzből megcsinált pavilonnak lesz majd több bevétele. Tehát ér­demesebb volna azt az aján­latot támogatni, ami az egysé­ges, 50 százalékos mérséklést fogalmazza meg. Ezt a válto­zatot a vb elfogadta, azzal, hogy a soron következő ta­nácsülés elé terjeszti. —a, —r. Hétfőn Tanácsülés A városi tanács legközeleb­bi ülése december 19-én 13 órakor lesz. A testületi össze­jövetel napirendjén szerepel a ceglédi földhivatal tájékozta­tója a földügyi jogszabályok hatályosításáról a város terü­letén és a környékbeli közsé­gekben. Terítékre kerül egy beszámoló a VII. ötéves terv városfejlesztési célok időará­nyos megvalósulásáról, a vá­rosi tanács és szervei 1989. évi munkaterve, a tanácsi szer­vek ügyfélfogadásáról és mun­karendjéről szóló tanácsren­delet megalkotása. Vitára bo­csátják a város lakosságának egészségi állapotáról, az egész­ségmegőrzés városi program­járól szóló jelentést. A tanácsülés nyilvános. Fogadóéra Sós János, a városi tanács elnökhelyettese december 14-én, szerdán délután 2-től fél 7-ig fogadóórákat tart a városházán hivatali helyisé­gében. A kamarateremben Közgazdász e!öadó December 19-én, hétfőn 16 órakor a Kossuth Művelődé­si Központ kamaratermében dr. Lengyel László közgaz­dász, a Pénzügykutató Rt. ve­zetője Lesz-e fordulat a gaz­daságban? címmel tart elő­adást, amelyre valamennyi érdeklődőt várnak. Pénteken A vendég: Csurka December 16-án, pénteken 17 órakor az Iskola utca 1. szám alatt Csurka István ven­dégeskedik. A nemzetről és demokráciáról alkotott véle­ményét osztja meg az érdek­lődőkkel. Ária szmokingban Egy ceglédi svéd énekes Egy nagyon kellemes hírt hallottam a minap. A ceg­lédi születésű operaénekes- nő, Csordás Klára fellépés­re készül a stockholmi Volksoperban. Rossini Se­villai borbélyának női fő­szerepét, Rozinát fogja éne­kelni. Most néhány napot itthon töltött. — A hazai operát szerető közönség nem nagyon ismer téged. Mikor végeztél? — A Zeneművészeti Főisko­la zenetudományi tanszakát 1983-ban végeztem el. Még főiskolásként szerepeltem a Zeneakadémián, a Mátyás­templomban, — Főiskola után, rögtön az indulásnál egy szép szerepet kaptál Flotow Mártájának tv- f elvételében. Ilyen kritikusi vélemény jelent meg az adás után, hogy „már most biztos, meggyőző zeneiségén túl egy kivételesen nemes és érdekes mezzoszoprán hanganyag tu­lajdonosa”. — Igen? Ezután a bécsi Ze­neakadémia ének tanszakán is elvégeztem egy évet. A tanu­lás mellett szerepeltem a Kol­dusoperában, Pollyt énekel­Tűnodések Változtatni a beidegződéseken TÖBB SZÁZEZER társam­hoz hasonlóan, az utóbbi idő­ben előszeretettel és érdeklő­déssel olvasom a közgazdasá­gi tárgyú szakcikkeket, tanul­mányokat, pedig nem vagyok közgazdász Társaságban szí­vesen hallgatom az új mellett okosan érvelőket, a reformo­kat, a szerkezeti változásokat sürgetőket, a gondokat nyíl­tan es kendőzetlenül bemuta­tókat. s néha kissé bizonyta­lanul és félve gondolok az el­következendő hónapokra, évekre, s ezt kimondom A szakemberek ezt az aggodal­mamat megértik, vagy éppen érvekkel is alátámasztják Van egy barátom, akit tör­ténelmünk forgószele messzire röpített hazájától Az NSZK- ban él, de minden második évben itthon tölti a szabad­ságát, s ilyenkor néhány órát együtt vagyunk így volt ez most is. amikor vendégül lát­tam egyik délután, másnap pedig ő vitt magával a fő­városba. Jártuk az utcákat, nézegettük a kirakatokat, s kellő bámészkodás után meg­lehetősen fáradtan leültünk Megszólalt Franz Blaubacher. az én gyerekkori barátom: — Nem erre voltam felké­szülve, de azt is mondhat­nám. hogy a tőletek hozzánk jutó hírek nem erre kés/iiet- tek fel Igyekszem, amennyire tudom, rendszeresen elolvasni a hazai (magyar) újságokat, hallgatni a hazai (magyar) rádiót, megismerni a politikai és gazdasági vezetők nyilat­kozatait. Ezeknek a források­nak a hangneme tele van ag­gódással, mindenki a gondo­kat hangsúlyozza, a politiku­sok a jövőt beárnyékoló bal­jós tényezőkről beszélnek Én ma itt. otthon, egészen mást láttam. Hát igen. A nyárban zölden ragyogó határ, a tömött zöid- ségüzletek, az árubőségtől duzzadó piaci standok, az áruházak készlete, a lebarnult és nekivetkőzött leányokkal, asszonyokkal tarka utcakép, a rohanó autócsorda Először azt gondolom, nem leszek hitelrontó, a hazaláto­gató barátom dicsérő észre­vételeit köszönettel nyugtá­zom, aztán eszembe jutott, hogy hetek óta nem kapni félcolos horganyzott vascsövet, országos hiánycikk, ötszáz ki­lométert autóztam, amíg ízlé­semnek és zsebemnek megfe­lelő csempét kaptam, és ki­fordultam az üzletből, ahol ajándékba cipőt akartam vá­sárolni négyéves unokám­nak. Minek titkolni a gondo­kat! Sorolom hát, hogy a zsúfolt kirakatokban persze az van, ami van, de a tolon­gásnak. zsúfoltságnak sokszor az az oka, ami nincs, amit keresni, hajszolni kell, amit csak csúszópénz ellenében vi­hetek ki a boltból. FRANZ HALLGAT, úgy tű­nik, hogy nem érti dohogáso- mat. de hát annyi minden van, amit én sem értek, s ezért sokakkal együtt kérde­zem: — miért drága a tojás, ha milliószámra tárolják a to­jástermelő gazdaságok? Miért drága a krumpli, ha a termelő annyit sem kap érte, amiért érdemes lenne a földből ki­szedni? Miért emelkednek a vendéglői árak, ha az üzle­tek tátonganak az ürességtől? Biztos, ezek csak a kisebb gondok, ettől sokkal na- gyobbakkal kell megküzde- nünk. Azt mondta egyik is­merősöm. hogy mi hajlamo­sak vagyunk az önigazolásra. — Sokak számára kényelmes mentség, hogy fenn elismer­ték a bajokat. így hát lenn sincs más, mint tördelni a kezünket. — A világpiaci környezet változását nem foghatjuk fel bibliai sorscsapásnak — hal­lottam AngtJal Mihály köz­gazdásztól —, hanem próbál­junk ellene védekezni. És eb­ben a védekezésben mind­annyian részt vehetünk, sőt részt kell hogy vegyünk. A rossz beidegződésen változ­tatni ezerféle eszközzel lehet, NEM IJESZTGETEM én a gondokkal messzire szakadt hazánkfiát, de hát meg kell mutatni számára is gazdasá­gunk jelenlegi helyzetét. — És ti ismeritek? Mert ha igaz, akkor cselekedni kell — biztat barátom, miközben a kávéját kevergeti, s én igazat adok neki, mert értem ve­lünk érző sürgetését. F. M. tem. Játszottam Klagenfurt­ban Rozinát, Liege-ben Cheru- bint. — Itthon nem is szerepeltél sehol? — Az Országos Fiharmónia szervezésében dalénekesként közreműködtem néhányszor orgona- és zongorahangver­senyeken. — Kaptál egy újabb külföl­di meghívást Bregenzből. A második dámát énekelted Mo­zart Varázsfuvolájában. A rá­dió kritikusának ilyen vélemé­nye volt erről az alakításod­ról: Csordás sokat ígérő, gazdag, sűrű vibratójú mezzo­szopránja természetszerűleg még nem érett be teljesen az ördöngösen megírt Rossini- koloratúrába. Ez több mint biztató. — Tagja lettem a mannhei- mi operaháznak. Hogy mit énekeltem ott? Rozinát. Ha­mupipőkét. Cherubint és a De­nevérben Orlovszky herceget. — A budapesti Zeneakadé­mián 1986 őszén egy Kagel- hangversenyen szerepeltél a Levél című mű szólistájaként. Breuer János zenekritikus így értékelte ezt a szereplésedet: Csordás Klára technikailag magasrendű teljesítményt nyújtott s meggyőző szövegis­merete alapján tökéletes mu­zikalitással, szólamát mélysé­gesen átélve énekelt. — De nem lettem hűtlen a dalokhoz sem. A mezzoszoprán hang nagyon alkalmas a dal­éneklésre. Többször énekeltem Bach- és Schumann-öalokal. Olyan világhírű művész volt segítségemre a szakmai taná­csaival, mint Nicolai Gedda. — Egy bécsi plakát tanúsá­ga szerint Pergolesi Stabit Materének alt szólamát ének­li: Clara Csordas-Witt. — Hát igen. Férjhez men­tem és Svédországba költöz­tem. Meghallgatásra jelent­keztem a stockholmi opera­házban. — Az idén nyáron szerepel­tél egy-egy Kagel-hangverse- nyen Lisszabonban és Frank­furtban. Ezek után résztvevő­je voltál egy stockholmi extra koncertnek is. — A meghallgatásra jelent­kezők közül hárman kaptunk bemutatkozási lehetőséget. Di­do búcsúáriáját angolul, egv Schumann-áriát és Rozina egyik áriáját németül, a Car­menból a Seguidillát franciául s egy áriát az Ariadnéból pe­dig svédül énekeltem. Az utóbbinál szmokingban jelen­tem meg, az előzőeknél esi í- lyi ruha volt rajtam. Ügy ér­zem, hogy már a megjelené­sem is nagy hatással volt a közönségre. — A stockholmi Volksoper szerződtetett tagjának s egy szép feladatot is kaptál már. Remélhetőleg itthon is lesz al­kalom majd látni-hallani té­ged »zínpadon. Borsos Hedvig ISSN 01S3—2500- (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom