Pest Megyei Hírlap, 1988. november (32. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-03 / 263. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PEST MEGYEI XXXII. ÉVFOLYAM, 263. SZÁM 1988. NOVEMBER 3., CSÜTÖRTÖK AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGÉ ÉS A MEGYEI TENEC5 LEPJE A testület állásfoglalásokat hagyott jóvá Befejeződött az MSZMP Központi Bizottságának ülése A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1988. november 1—2-ai ülésen, amelyen Kádár János elnökölt, Bcrccz János előterjesztésében megvitatta a belpolitikai helyzet alakulását, a párt feladatait, IIoós János előterjesztésében pedig a népgazdaság 1988. évi várható fejlődéséről, az 1989—90. évi gazdaságpolitika fő vonásairól és eszközrendszeréről szóló jelentést. O A Központi Bizottság áttekintette az 1988. május 29—22-ci országos pártér- tckczlet óta eltelt időszak belpolitikai folyamatait, a párt helyzetét és feladatait. Állást foglalt a belpolitikai helyzet megítélésének vitás kérdéseiben. A pártértekezlet állás- foglalásával és a Központi Bizottság fcladattervévcl összhangban meghatározta a párt tevékenységének fő irányait és súlypontjait. A vitáról a napi sajtó ad tájékoztatást. A testület állásfoglalásáról közlemény jelenik meg. A Központi Bizottság az 1988. júliusi ülésén hozott határozatnak megfelelően, a népgazdaság 1988. évi várható fejlődéséről és az 1989—1990 között követendő gazdaságpolitikáról szóló tájékoztató alapján megvitatta a népgazdaság fejlesztésének lehetséges főbb irányait, a gazdasági kibontakozás érdekében szükséges tennivalókat. A Központi Bizottság a gazdasági helyzetről és a jövő évre ajánlott gazdaságpolitikai irányvonalról elfogadott állásfoglalását nyilvánosságra hozza. 3erecz János előterjesztése a belpolitikai helyzetről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága — Berecz János előterjesztésében — kedden és szerdán belpolitikai helyzetünkről szóló jelentést s a párt feladataira tett javaslatot vitatott meg. Berecz János referátumában rámutatott, hogy sorsfordító időket élünk. Az 1960-as évek reformfolyamatait az 1980-as évek újabb — bár ellentmondásoktól sem mentes — reformhulláma követte a gazdaságban. A pártértekezlet új utat, új teret nyitott a nemzet, a szocializmus fejlődése előtt. A pártértekezlet előtti időszaknak s magának a tanácskozásnak alapvető tapasztalata, hogy az átfogó megújulás igénye nem politikusok, ideológusok véleményeként, hanem a társadalom, a párttagság döntő többségének igényeként fejeződött ki. Nem kielégítő ütem Történelmi feladatunk az, hogy gyors ütemben végigvigyük a szocialista piacgazdaság kialakítási folyamatát. S ezzel együtt hozzuk létre a szocializmus demokratikus politikai berendezkedésének az alapfeltételeit, és ebből kiindulva rövid időn belül épüljön ki az ennek megfelelő intézményrendszer. A pártértekezleten elfogadott program megvalósításának első néhány hónapjában ugyanakkor a belpolitikai helyzet alakulásában olyan tendenciák is megjelentek, amelyek a reformfolyamat nem kielégítő üteméből következnek, illetve nem kedveznek a reformok megvalósításának. A közhangulat spm- lik, ma lényegesen rosszabb, mint néhány hónappal ezélőtt. A gazdaság továbbra is válságjelenségekkel küzd. Az életszínvonal, az életkörülmények hosszabb idő óta romlanak, s ez a tendencia ebben az évben felgyorsulóban van. A gazdaság nem kielégítő tel- jesítménve jelentős társadalmi feszültségeket vált ki. A lakosság, s ezen belül a párttagság jelentős rétegei túl sokat vártak a pártértekezleten végrehajtott változásoktól. Jól érzékelhető a párt és a kormány iránti bizalom megrendülése. Ez a helyzet már a pártértekezlet előtt is látható volt. Az értekezletet követő hetekben a párt iránti bizalom javult, de az utóbbi időben a romlás tovább folytatódott. A társadalom széles rétegeiben csökken a helyzet megváltoztatására irányuló központi erőfeszítések hitele. Jelenlegi helyzetünket az állampolgárok, a párttagok különbözőképpen ítélik meg Vannak, akik káoszról, zűrzavarról, a szocializmus pozícióinak térvesztéséről szólnak és rendért kiáltanak. Mások az újonnan megnyílt politikai mezőkön kívánják érdekeikel érvényesíteni. Egyesek kizárólag polgári és más eszmék talaján lépnek fel. A pártértekezlet által elfogadott program végrehajtásának folyamatában ma két súlyos veszéllyel találkozunk. Az egyik a visszarendeződésnek a lehetősége. Ma léteznek ilyen törekvések; mögöttük konzervativizmus, értetlenség, a korábbi gyakorlatunkhoz való visszatérés tudatos előmozdításának az érdeke és szándéka húzódik meg. A másik, a húrt feszítő, a hatalmi pozíciók megszerzésére irányuló tevékenység főleg polgári radikális és liberális erők részéről tapasztalható, amelyek a párt pozícióinak gyengítésében látják előretörésük fő lehetőségét. Mindkét törekvés kifejezetten reformellenes. A következőkben a párt helyzetéről, politikai gyakorlatáról szólt Berecz János. Pártunk a változás, az átalakulás állapotában van. A tagság ki akar törni a végrehajtó tevékenységet végző párttagszerepből, egyre aktívabban kíván részt venni a pártpolitika alakításában. Ez a szándék nem mond ellent annak, hogy eközben nehézségeket okoz a nagyobb önállóság megélése. A fordulat késleltetése, a szavak és a tettek közötti szakadék mélyülése radikalizálta a párttagságot. Ez bizalmi válságban jutott kifejezésre. A személyi változások várható hatását a pártagság túlértékelte. Mivel ezt nem követték, mert nem követhették olyan érdemi, magatartásbeli változások, mint amilyeneket kívánatosnak tartottak, ezért úgy érzik, hogy az eredmények szerények, esetenként az eredménytelenség érzete is kialakult. A párttagság, a pártértekezletre készülve, az elégedetlenségével, a kritikájával, a távlat- és bizalomvesztésével kifejezte: nem vállalja a folytonosság teljes továbbvitelét az elmúlt másfél évtized politikájával. A kapcsolatépítés hidjai Zavarok vannak pártunk és a tömegek közötti viszonyban. A munkásosztály jelentős rétegeivel, főleg a párttag munkássággal nem voltunk képesek érdemi párbeszédet folytatni a belpolitika nagy jelentőségű témáiról. Az értelmiséggel az elmúlt egy, másfél évtizedben pártunk nem volt képes felkutatni a megváltozott körülményeknek megfelelő kapcsolatépítés hídjait. A mezőgazdasági dolgozók továbbra is kötődnek a párt politikájához, az agrárpolitika közösségi és emberi vonásai miatt. Belpolitikai helyzetünk egyik jellemzője, hogy a mezőgazdasági dolgozók és az agrárszektor ma társadalmi stabilitásunk egyik fontos tényezője. A továbbiakban az előadó az egypártrendszer — többpártrendszer kérdéseiről, az alternatív útkereső törekvések szerepéről szólt. Az alternatív útkeresések egyik meghatározó tényezője ma az, hogy a párt által az elmúlt másfél évtizedben folytatott gazdaságpolitikai gyakorlat mindinkább eltávolította az országot a világfejlődés fő folyamatától. Ez az életszínvonal nagymértékű csökkenéséhez vezetett, s a gyakorlat nem tudott a nemzet számára szilárd jövőt ígérő perspektívát nyújtani. Nem az a gondunk valójában, hogy létrejönnek az alternatív szerveződések, hanem az, hogy az ilyen súlyos feszültségek közepette történik. Ezért jogos bírálatok, kritikák fejeződnek ki a megalakuló új szervezetekben is, s ezért keresik válaszaikat hangsúlyozottan a párttól eltérően. A helyzet megváltoztatásának legfőbb eszköze: a társadalmi feszültségeket kiváltó gazdasági helyzet megváltoztatására irányuló gazdaságpolitikai fordulat végrehajtása. A gazdasági reformfolyamat felgyorsításával rövid időn belül el kell érni, hogy visszafordíthatatlan, gyökeres megújulás menjen végbe a gazdaságirányítás egészében. A reform kulcskérdése a piaci viszonyok következetes érvényesítése. Ott kell az államnak megjelennie, ahol a piac szabályozó szerepe nem érvényesül. A hatékonyság követelmény Az előadó ezután továbbfejlődésünk kulcskérdéséről szólt, arról, milyen gyorsan tudjuk hatékonnyá tenni a társadalmi tulajdont. A hatékonyság követelményét szigorúan érvényesíteni kell. A hatékony társadalmi tulajdonformák megteremtésében fontos lépés a társasági törvény. Ezután Berecz János hangsúlyozta: a gazdasági reform tervezett további lépései, így a költségvetési reformba bérreform, a hatékony foglalkoztatási feltételek megteremtése nélkülözhetetlenek a gazdaságpolitikai fordulat végrehajtásához. Egyidejűleg fel kell gyorsítani annak a szociális védőhálónak a kiépítését, amely a foglalkoztatási feszültségek enyhítéséhez, a munkanélküliség kezeléséhez szükséges. A gazdasági reformlépések sikere — a gazdaság teljesítménye és a közhangulat közötti rendkívül szoros összefüggés miatt — a jövőbeni belpolitikai helyzetet alakító döntő fontosságú tényező. A társadalmi közvélemény ilyen állapotának döntő oka, hogy hosszú éveken át a párt vezető szerepének egyoldalú hangsúlyozása a mindenhatóság látszatát keltette, továbbá közelebbről az elmúlt másfél évtizedben a magyar társadalom előtt a gazdaságra vonatkozó lényeges információk nem kerültek napvilágra. Egyszerre kell tehát hozzákezdenünk a továbbra is áldozatokat követelő gazdaság- politikai fordulat megvalósításához és a tényleges gazdasági helyzetnek, a tényleges választási lehetőségeknek a társadalommal történő megismertetéséhez. Berecz János ezek után rámutatott: a politikai nyilvánosság gazdagítása olyan elhatározott szándékunk, amelyet a pártértekezlet megerősített. Változatlanul fontos törekvésünk, hogy az újságírótársadalommal partneri viszonyt építsünk ki és tartsunk fenn. A saját törvényei szerint működő, politikai tényezőként színre lépett sajtó megfelelő helyzethez, szerephez jusson a kibontakozó demokratikus közéletben. Politikai közéletünket irritálja, a közvélemény hangulatát rontja ugyanakkor a nyilvánosság bizonyos eltorzulása. Mindnyájan érzékeljük, hogy egy-egy markáns kisebbség visszaél a sajtó — különösen a rádió — hatalmával. Közöttük többségben párttagok vannak. Nem engedhető meg, hogy e szűk réteg saját nézeteinek egyoldalú sulykolásával hangulati nyomást gyakoroljon a társadalomra. Akarva vagy akaratlanul megzavarják, dez- orientálják a közvéleményt, rontják a reformfolyamat esélyeit, mert a politikai türelmetlenség erősödéséhez járulnak hozzá, s mindezzel rombolják a párt és a társadalom közötti viszonyt. Kénytelenek leszünk ellensúlyozni ezt a torz gyakorlatot. Az összefogás alappillérei Berecz János ezután a párttagság politikai cselekvőképességéről szólt. Szembe kell néznünk azzal a ténnyel —hangsúlyozta —, hogy az MSZMP 816 ezer tagja nem lehet egységes. A pártegység mechanikus értelmezése lenne, ha a tagság egésze iránt az azonos gondolkodásmód, a megközelítések azonossága és az érdekek felett állás követelményét támasztanánk. A különbséget önmagában véve nem lehet negatívan értékelni. Ha az alapkérdésekben ugyanis ez a több mint 800 ezres párttagság egyetért, akkor joggal tarthat igényt arra, hogy valóságos politikai pártnak tekintsék, és annak megfelelően eredményesen működjön. Ismeretes, hogy a Központi Bizottság a platformszabadság politikai és szervezeti feltételeire vonatkozó kérdések vizsgálatára bizottságot hozott létre. A platformot úgy foghatjuk fel, hogy az a párttagok egy csoportjának egy adott kérdésben, bizonyos ideig tartó nézetazonossága és véleményközössége. Ez azonban nem ölthet szervezeti, szerveződési, intézményesülési szándékot vagy formát, és nem sértheti a demokratikus centralizmus elvét. Mindehhez meg kell fogalmaznunk a politikai együttműködés, közmegegyezés új tartalmát a megváltozott körülmények között. Az előadó ezek után felvázolta, mi tekinthető ma az összefogás alappillérének. Ezek közé sorolta: O A hatékony piacgazdaságnak, a vállalkozási lehetőségeknek a megteremtését, amelyek létrehozhatják a nemzeti felemelkedés gazdasági alapjait; önálló arculatú, a nemzeti érdekekre épülő gazdaság- és társadalompolitika (Folytatás a 3. oldalon.) A kancellár meghívására Ausztriába utazik Grósz Károly Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke Franz Vranitzky, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárja meghívására november 3-án, csütörtökön hivatalos látogatásra Ausztriába utazik. A külügyi szóvivő tájékoztatója Elfogadhatatlan vádak A külkapcsolataink alakulásában fontos szerepet játszó néhány kérdéssel kapcsolatban nyilatkozott szerdán Komo- róczki István, a Külügyminisztérium szóvivője. Emlékeztetett. arra, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya szeptember 19-én kioktató hangú, vádaskodó levelet juttatott el a magár kormányhoz, követelve, hogy kormányunk vonja visz- sza döntését és ne létesítsen kapcsolatokat a Koreai Köztársasággal. A Koreai Munkapárt központi lapja, a. Nodong Színműn ;,A szocializmus elárulása’’ címmel szélsőséges durvaságoktól hemzsegő cikket jelentetett meg. Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes — a diplomáciában szokásos módon — részletesen ismertette a magyar kormány válaszát a KNDK budapesti nagykövetével. A jegyzék megállapítja, hogy a budapesti, illetve a szöuli állandó képviselet felállítására vonatkozó döntése nem irányul a KNDK ellen, s megalapozatlan az a követelésük, hogy kormányunk vonja vissza szuverén döntését. A nagykövet a választ meghallgatta, de a jegyzéket nem vette át. Ezt követően, október 25-én Budapesten megkezdte működését a Koreai Köztársaság állandó képviselete. Ennek nyomán a KNDK külügyminisztériumának szóvivője ismét terjedelmes, elfogadhatatlan tartalmú és hangvételű nyilatkozatban ' bírálta a Magyar Népköztársaság és a Koreai Köztársaság kapcsolat- építését. E megfogalmazás szerint Magyarország „kezét nyújtja és táncra perdül a délkoreai bábokkal”, Komoróczki István kijelentette: nem célunk a szópárbaj folytatása, de kívánatos rámutatni, hogy továbbra is érvényben levőnek tekintjük a magyar válaszjegyzékben kifejtetteket: „A magyar kormány elvárja és őszintén reméli, hogy a KNDK vezetése az országaink közötti jó viszony megőrzése, kétoldalú kapcsolataink népeink valóságos igényeinek megfelelő, sokoldalú továbbfejlesztése érdekében kellő megfontoltságot, mérsékletet és bölcsességet tanúsít a magyar lépés és álláspont értékelésében, és saját véleménye kialakításában”. őszintén reméljük, hogy a KNDK vezetése nem teszi ezt lehetetlenné — fűzte hozzá. Az ÉNSZ emberi jogi bizottságának polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya 41. cikkének elfogadásáról és a fakultatív jegyzőkönyvéhez való magyar csatlakozással kapcsolatban a szó- vivő leszögezte: A magyar külpolitika egyre markánsabb vonása, hogy a nemzetek közösségével együttműködést alakítson ki az emberi és szabadságjogok egyetemes megvalósítása érdekében. Az újságírók kérdéseire válaszolt ezt követően Komoróczki István. Elmondta, hogy 63 országnak van diplomáciai kapcsolata mindkét Koreával, s több semleges állam működtet külképviseletet Phenjan- ban és Szöulban. Megerősítette : a KNDK budapesti nagy- követségéről nem érkezett bejelentés arról, hogy a nagykövet eltávozott volna Magyarországról, s nem merült fel az sem, hogy a két baráti ország kapcsolatában törés következne be. Hazánk arra törekszik, hogy a magyar álláspontot elfogadtatva KNDK- beli barátainkkal, a jövőben is ápoljuk a jó viszonyt, s az eddigiekhez hasonló együttműködést tartsunk fenn. A szóvivő elmondta azt Is, hogy — mint a nemzetközi sajtóból is ismert — több szocialista, KGST-ország magas szintű gazdasági küldöttséget, sport- és más társadalmi csoportot küldött Szöulba. Az egyezségokmány jegyzőkönyvéhez való csatlakozással kapcsolatban hangsúlyozta: más szocialista országokkal nem folytatott konzultációt a magyar diplomácia, de az új külpolitikai gondolkodás jegyében a Szovjetuniótól, s más baráti szocialista országoktól sem idegen ez a típusú lépés. Hozzátette: amennyiben a feltételek megérnek, várhatóan ők is csatlakoznak az okmányokhoz. . :A magyar—román viszony alakulásával, illetve a szófiai magyar nagykövetségen tartózkodó román állampolgárok sorsával kapcsolatban felvetett kérdésre a szóvivő kifejtette: a Varsói Szerződés külügyminisztereinek legutóbbi, budapesti tanácskozásán Vár- konyi Péter megbeszélést folytatott a bolgár és a román külügyminiszterrel. A magyar diplomácia törekvései ismertek, de a tárgyalások eredményéről, folyamatáról konkrét tájékoztatást nem kívánt adni. Hozzátette azonban: úgy tűnik, sikerült előrelépni ebben a kérdésben. A szóvivő végül megerősítette azt a hírt, hogy Grósz Károly, az MSZMP főtitkára miniszterelnök, november közepén Franciaországba és Spanyolországba látogat. Illyés Gyula szellemében Tegnap délelőtt Illyés Gyula nevét vette fel a Budaörsi Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola. Az ebből az alkalomból a Jókai Mór Művelődési Központban tartott ünnepségen virággal köszöntöttek Illyés Gyula özvegyét, Flóra asz- szonyt s leányukat, Illyés Máriát (képünkön). Tudósításunk az 5. oldalon olvasható
