Pest Megyei Hírlap, 1988. november (32. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-23 / 279. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! a a AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI XXXII. ÉVFOLYAM, 279. SZÄM Ár»: l.ftO forint 1958. NOVEMBER 23., SZERDA Ülésezett a Központi Bizottság Szovjet és lengyel tapasztalatok © Megbélyegezték a román provokációt © Változik a KB munkarendje, munkamódszere A társadalmi döntéshozatal kivételes intézménye Kedden délelőtt 9 órakor Grósz Károly- nak, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkárának elnökletével összeült az MSZMP Központi Bizottsága. A testület — a Poli­tikai Bizottság javaslata alapján — határo­zott az ülés napirendjéről: 1. Tájékoztató időszerű külpolitikai és nemzetközi kérdésekről. Előadó: Szűrös Mátyás. 2. Javaslat a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság munkarendjére, munka­módszerére, a KB munkabizottságainak és apparátusának feladatkörére. Előadó: Grósz Károly. 3. Javaslat az országos és a helyi nép­szavazásról szóló törvény elveire. Előadó: Fejti György. A Központi Bizottság megvitatja a tag- díjfizetés egyes kérdéseinek módosítására, a KB 1989. évi munkatervére, valamint a személyi kérdésekre vonatkozó előterjeszté­seket is. Programjuk lényege napjainkban is érvényes Grósz Károly mindenekelőtt a 70 évvel ezelőtt, 1918. no­vember 24-én megalakult Kommunisták Magyarországi Pártjának jelentőségét méltat­ta, felidézve a hét évtizede történt események néhány, a ma szempontjából is fontos jellemzőjét, mozzanatát. Em­lékeztetett arra, hogy a párt tudatosan, osztályszempontból indult ki, de a megoldásra érett problémákat azonnal és éppen ezért emberi horizontra tudta emelni. Az adott idő­szak legkorszerűbb válaszát fogalmazta meg a nemzet sors­kérdéseire. A főtitkár a kommunista párt programját elemezve ki­emelte: éles határvonalat hú­zott az általa világtörténelmi- leg meghaladottnak tekintett és már aktuálisan meghalad- liatónak látott polgári rend, valamint a történelem által napirendre tűzött szocialista perspektíva között. A szocia­lizmusban jelölte meg az egyetlen lehetséges utat, ame­lyen az akkori magyar társa­dalom előre juthatott. Politi­kai befolyása, tömegtámogatá­sa rohamosan nőtt. A párt programadó képessé­ge, építő aktivitása, cselekvő lendülete, bátor kiállása és tántoríthatatlan célratörése kö­vetésre ösztönzött, mert hitet, reális reményt, önbizalmat adott az embereknek — szö­gezte le a főtitkár. A pártot a tömegek szemében ezek a tulajdonságok avatták a leg­jobb értelemben vett „élcsa­pattá”. A Kommunisták Magyaror­szági Pártjának csupán röpke időt, alig fél esztendőt adott a történelem önmaga és a töme­gek megszervezésére, felkészí­tésére — emlékezett Grósz Károly. Hatalmas feladatok sorát oldotta meg eredménye­sen. — 1919 márciusában új út, új fejezet kezdődött népünk életében. A Magyarországi Ta­nácsköztársaság, az első mun­káshatalom győzelmével a szo­cializmus lehetősége — még ha csak rövid időre is — kilé­pett hazánkban a teória kere­teiből. Negyedszázados elnyo­más után válhatott ismét sor­sunkat meghatározó, folytonos megújulást igénylő társadalmi gyakorlattá. A szocializmus örökségének, a mozgalom het­ven év alatt felhalmozott ér­tékeinek értő hasznosítása és gazdagítása közös feladatunk. Csak ezek megoldásával lehe­tünk méltó folytatói annak az ügynek, amelyet hazánkban legelőször a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja képviselt, és amelyet — a lényegét te­kintve történelmi perspektívá­ba helyezve — ma is érvényes programnak tekintünk — szö­gezte le végül a párt főtitkára. valósult meg a nemzeti meg­békélés, a hatalom és a tár­sadalom kiegyezése. A LEMP jelentős erőfeszí­téseket tesz a társadalmi ki­egyezés kereteinek kialakítá­sára: a demokrácia formálódó „lengyel modellje” a többi szocialista ország gyakorlatá­ban eddig ismeretlen vagy szokatlan előremutató megol­dásokat is tartalmaz. A len­gyel politikai rendszer re­formjának változatlanul fon­tos kérdése az ellenzék lega­lizálásának problémája. Az új Rakowski-kormány a helyzet őszinte feltárására törekedve kész következetesen végrehaj­tani a gazdasági szerkezetvál­tást. vállalva az ezzel járó konfliktusokat. A Varsói Szerződés külügy­miniszteri bizottságának októ­ber 23—29-ei budapesti ülésé­vel kapcsolatban a tájékozta­tó leszögezi: a tanácskozáson felszólalók megerősítették a bécsi utótalálkozó sikeres be­fejezése iránti elkötelezettsé­güket. A külügyminiszterek részéről megfogalmazódott az (Folytatás a 3. oldalon.) A fegyvervásárlás ellen OBT-álláspcnt Az Országos Béketanács nem ért egyet az Elnöki Ta­nács törvényerejű rendeleté­nek azokkal a részeivel, ame­lyek január 1-jétől bárki szá­mára lehetővé teszik, riasztó-, illetve gázfegyverek szabad vásárlását és birtoklását. Az Országos Béketanács úgy véli, hogy e rendelkezés — szándékával ellentétben — nem járul hozzá a közbizton­ság javításához, sőt, az erő­szakos cselekmények számá­nak növekedéséhez vezethet. Ugyanakkor bátoríthatja az utóbbi időben egyébként is sajnálatos módon erősödő ag­resszivitást. Ezt az állásfoglalást alátá­masztja az utóbbi napokban a Béketanácshoz érkezett tilta­kozó levelek, telefonhívások sokasága. ■ Az Országos Béketanács ezért a törvényerejű rendelet riasztó-, gáz- és lőfegyverekre vonatkozó részeinek visszavo­nását javasolja az Elnöki Ta­nácsnak. Állásfoglalását el­juttatta Straub F. Brúnóhoz, az Elnöki Tanács elnökéhez. Felnőttek iskolapadban benteni az érintetteket, hajoljanak és pótolják, „Éppen ezért szinte az utol­só pillanatokat éljük, ami­kor talán még rá lehet döb- hogy ismét a tankönyvek fölé _________ __ r___„__, amit annak idején elmulasz­tottak. Ha az üzemek már kevésbé, a művelődési intéz­mények bizonyára továbbra is jó szívvel vállaljak mindahány új jelentkező istápolását.” (3. OLDAL) ü ?mnpc„Süldő lányok körében elhara­zsanressunx pódzott valaha az öngyilkos-. máSKépp • ság. A szülők, nevelők kétség­beesve, tehetetlenül álltak e szomorú divattal szemben. Ekkor a magisztrátus egyik bölcs tagja tett egy javas­latot: Annak a lánynak, aki megölte magát, a ruhát­lan testét kössék ki a város szégyenfájára. Megszűnt a furcsa járvány, győzött a szemérem.” (8. OLDAL) #996 a sport „A nyugati országok képvise­, _ zT lői hangsúlyozták, hogy ma eve Essz ? már elválaszthatatlan egymástól a sport és az üzleti élet, a reklám. A másik nézetet képviselő országok is elismerték ugyan, hogy a szpon­zorálás segíti és a továbbiakban is kell, hogy segítse a sportéletet. De nem szabad megengedni azt, hogy a támogató cégek, vállalatok a sportszakmai kérdésekbe is beleszóljanak.” (7. OLDAL) A támadókat ”Egyil<ükf - amikor ügyfél » .. nem tartózkodott a helyiség­KCreSBk ben — behatolt a takarékszö­vetkezetbe és pisztolyt fogva a vezetőnőre és a pénztá­rosnőre, a pénztárban lévő több mint 200 ezer forint átadására kényszeríteíte őket.” (3, OLDAL) A mesefigiirák sikere Nem csip-csup pénz Szokatlan sajtótájékoztató színhelye volt tegnap a Ma­gyar Televízió elnöki tanács­terme. Az intézmény kereske­delmi igazgatósága hívta meg az újságírókat, s rajtuk kívül még sok kiskereskedőt azért, hogy bemutathassák a vendé­geknek a gyermekek körében nagyon kedvelt Csip-csup cso­dák című rajzfilmsorozat figu­ráival díszített különböző por­A mezőgazdaság finanszírozásáról Gondot okoztak a bankok Az agrártermelés finanszí­rozási kérdéseiről tájékoztat­ták kedden a MÉM-ben az új­ságírókat. Szállási Endre fő­osztályvezető elmondotta, hogy az ágazat szempontjából az idén új helyzet alakult ki, amennyiben a kereskedelmi bankok üzleti alapon tevé­kenykedve gyakran nem kel­lő tekintettel a mezőgazdaság sajátos helyzetére. Ezzel egy időben a kormányzat ' pénz­szűkítő politikát folytat, ami olykor a mezőgazdasági ter­melők számára csak nehezen követhető feltételeket teremt. Az év elején gondok mutat­koztak az úgynevezett zöld hitelek folyósításánál, .év köz­ben pedig — a váltókibocsá­tás következtében — az ag­rárkereskedelemben a meg­torpanás jelei mutatkoztak. Nehézséget okozott a váltók elfogadtatása; egyes vállala­tok megtagadták a váltók át­vételét. Több érdekegyeztető intézkedés után végül is a mezőgazdaság finanszírozása — kisebb-nagyobb zökkenők­kel — megoldódott, ám to­vábbra is gond, hogy az ala­csony jövedelmezőségű agrár- termelés finanszírozása ese­tenként háttérbe kerül a ban­kok gyakorlatában. tékákat. Ez csak a kezdet — jelentették ki az MTV szak­emberei. hiszen külföldön be­vett gyakorlat, hogy a népsze­rű mesealakok előbb-utóbb különböző ruhadarabokon és más használati tárgyakon kö­szönnek vissza nap mint nap. Ez mindenképpen jó üzlet, s ennek reményében kezdemé­nyezte most a szokatlan be­mutatót a kereskedelmi igaz­gatóság. Körben az asztalokon látha­tók voltak a vevőre váró por­tékák, köztük a farmost Tápió- mente Termelőszövetkezet ál­tal gyártott csokoládék, a du­nakeszi Dukát Kisszövetkezet iskolai füzet- és könyvetekéi, valamint a Pest Megyei Vegyi és Divatcikkipari Vállalat go- lyóstollai. Párnák, babák, cso­magolópapírok, öntapadós cím­kék, különböző műanyag játé­kok sorakoztak még kínálva magukat. Hogy hány kiskeres­kedővel sikerült végül is üzle­tet kötnie a gyártóknak, az nem tudható, de a nagy ér­deklődésből látszik: sikere van Kalán néninek és a film más, ismert figuráinak. A televízió kereskedelmi szakemberei mondták búcsú­zóul: akármennyi lesz is a té­vé haszna, az üzletből befolyó forintokra szükség van. Nem csip-csup pénz az ilyen. Nemzetközi fejlemények Az elfogadott napirendnek megfelelően, ezután Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára tartotta meg tájékoz­tatóját. Az időszerű nemzetközi kér­désekről a KB tagjai előzete­se. i írásos anyagot kaptak kézhez, amely foglalkozik a Szovjetunióban végbemenő fo­lyamatokkal, a lengyelorszá­gi fejleményekkel, a Varsói Szei'ződés küügyminiszteri bi­zottságának budapesti ülésé­vel, a kormány, illetve az MSZMP nemzetközi tevékeny­ségének néhány eseményével. A szovjet fejlődést megha­tározó fő folyamatok élénken foglalkoztatják a párt tagsá­gát és a közvéleményt — ál­lapítja meg a tájékoztató. Az SZKP XIX. konferenciája a politikai reform meghirdeté­sével új ösztönzést kívánt ad­ni a megkezdett folyamatok­nak; azok azonban csak hosz- szabb távon befolyásolhatják a szovjet társadalom közérze­tét. Ezért az SZKP Központi Bizottságának szeptember vé­gi. majd a Legfelsőbb Tanács október elején megtartott ülé­sén a politikai reformok első intézkedéseinek meggyorsítá­sát. a reformvonal feltételei­nek erősítését, határozták el. Fűnek jegyében figyelemre méltó átcsoportosításokat haj­tottak végre a párt- és az ál­lami vezetésen belül. Az SZKP vezetése a gazdaság néhány kulcsterületén is nagy hord­erejű kezdeményezéseket tett, amelyek javíthatják az átala­kítás lehetőségeit. Kiemelt fel­adatként kezelik az életszín­vonal emelését, az ellátás ja­vítását. A gazdasági reform­nak az ellátás javításával is összefüggő legfontosabb terü­lete a mezőgazdaság gyökeres átalakítása. Az SZKP hozzá­kezdett. a nemzetiségek együtt­élését hosszú távon szabályozó új koncepció kidolgozásához. A szovjet párt a nemzeti-nem­zetiségi problémákat az átfo­gó társadalmi, gazdasági re­form keretében, az egyes köz­társaságok fejlődésének meg­gyorsításával, a bürokratikus centralizmus megszüntetésé­vel tartja megoldhatónak. A jelenlegi lengyelországi helyzettel foglalkozva, a LEMP törekvéseit vázolva a tájékoz­tató rámutat: az előző évtize­dek elhibázott gazdaságpoli­tikájának következményeit máig sem sikerült felszámol­ni, az életszínvonal csökkené­se alapvetően befolyásolja az általános közhangulatot. A ki­bontakozást akadályozza az is, hogy a társadalom többsége bizalmatlan a párt és a ha­talom iránt, s ezt alig enyhí­ti a Lengyel Egyesült Munkás­párt vezetésének jelenlegi he­lyes politikája. Az elhúzódó válság oka és egyben követ­kezménye, hogy 1981 óta nem A Duna menti település tanácselnöknőjének iz­zad a tenyere. Feszengve áll egyik lábáról a másik­ra. Kínosnak és megalázó­nak érzi a helyzetet, akár­csak a mellette toporgó községi párttitkár. A tsz- elnök előszobájában váfnak bebocsájtásra. Általában könnyebben bejutnak, most azonban kérni jöttek. Negy­ven csirkét szeretnének, hogy megvendégelhessék a sok társadalmi munkást, akik fillérekből újították tel az óvodát. Tudja ezt a szö­vetkezet elnöke is, nem vé­letlenül váratja őket... Ná­la a pénz. ő diktál, ö mond­ja meg, ki kapjon telket a horgásztónál. S az ő jelölt­jeivel még sohasem járt rosszul a falu. Sok mindent kijártak már azok ennek a községnek. A szükség törvényt bont. A cél szentesíti az eszközt. Hány etikátlan tettet, sza­bálytalanságot, sőt törvény­telenséget követnek el nap­jainkban is e hamisan csen­gő jelszavakkal hímzett lo­bogók alatt? Talán keve­sebbet, mint néhány éve. De a kéz kezet mos elve bele­ivódott tudatunkba. Miért is ne, amikor évtizeden át egy-egy egyéni érdek — ta­lálkozva kisebb-nagyobb közösségek érdekével — csodákra volt képes. Adjunk telket a nagyembernek, s lesz utunk, vizünk! Ápoljuk a kapcsolatokat a maga­sabbra jutott földivel, s megszűnnek a gondjaink! Ez volt a jelszó. S ezt ne­héz elfelejteni. A Galga vi­déki község tanácselnöke IUSTITIA MÉRLEGÉN pedig, aki szabályokat js sértve elvtelen előnyökhöz juttatta a közeli üzem igaz­gatóját, mélységesen igaz­ságtalannak érzi a fegyelmi büntetését, mondván, az előny busásan kamatozha­tott volna az egész falunak. S hogyan ítéli meg a köz­ség a tanácselnököt? Javí­tott-e a helyzetükön, épí- tett.-e új utakat, iskolát, művelődési házat, elintéz­te-e a crossbartelefont? Ha igen, akkor dolgozott. S nem csak az átlagpolgárok mércéje ez. így ítéli a ta­nácstestület is. Példa erre a nagykovácsi eset. A megyei tanács vég­rehajtó bizottsága javasolta a nagykovácsi tanácstagok­nak az elnökük visszahívá­sát, mert a lefolytatott vizs­gálatok azt bizonyították, hogy nem alkalmas a fel­adatok ellátására, s reményt sem láttak a vb-tagok ar­ra, hogy munkastílusán vál­toztatni tudna. Súlyos tör­vénysértéseket tártak a tes­tület elé. S ha esetleg ele­ve bizalmatlanul fogadták volna a megyei véleményt, ott volt egyik-másik tanács­tagtársuk, akik maguk is adatokkal bizonyították, hogy mibe kerül majd a fa­lunak az elnök egyik-másik rossz döntése. Az eladott ut­ca például, amely négyszáz- ezer forintot hozott ugyan a tanácsi kasszába, ám az ily módon elzárt ingatlanokhoz vezető út kialakítása leg­alább hárommillióba kerül majd. Azt előbb-utóbb meg kellett volna építeni akkor is, ha nem adják el az ut­cát, érveltek mások. Ám az is bizonyos, hogy sokan azért bocsájtottak meg az elnöknek a rossz döntésért, mert tudták, nem egy egy­szerű nagykovácsi telek­igénylő kapta a csodálatos, panorámás házhelyet, , ha­nem a Pest Megyei Tanács illetékes osztályának dolgo­zója. Nála jobban pedig ke­vesen tudhatták, hogy mi­lyen gondot okoz majd a házzal elzárt utca. Mentsége tehát bőven volt a Nagykovácsi Tanács el­nökének, ez azonban mit sem változtat a tényen: amit tett a tanács, sok eset­ben törvénytelen volt. Ám az elnökkel történtek nem csak a helyi tanácstestület­ből váltottak ki együttér­zést. Talán, mert máshol is számot vetettek magukban azzal, hányszor kerültek ha­sonló helyzetbe. Hányszor kötötte a közműépítést vég­ző cég munkája intenzitását ahhoz, hogy kapnak-e né­hány üdülő- vagy építési telket a dolgozói? Hányszor kértek elvtelen, olykor tör­vénytelen előnyöket a gaz­dálkodóegységek vezetői valamilyen szívességért? S miért is ütközne meg az ál­lami kéz kezet mos elven az állampolgár, aki csak csúszópénz árán juthat hoz­zá az építőanyagtól a hű­tőládán át a tisztességes or­vosi ellátásig, sok minden­hez. De igazolható-e az, ami megérthető? K eskeny az ösvény tisz­tességes és tisztesség­telen között, s nem tudja az a tanácsi vezető, aki elvéti a lépést, hogy már büntet­hető, vagy csupán etikátlan, esetleg a várt viszonzásért cserében megalkuvó. Ezt bi­zonyítják a Nagykovácsi­ban történtek. A helyi ta­nácstestület a törvényessé­get joggal számónkérő me­gyei vb ellenében megerősí­tette tisztségében a tanács­elnököt. Hogy jól mérlegel­tek-e, azt majd az idő dön­ti el. De azért érdemes megr vizsgálni, hogy mit tettek a mérleg serpenyőjébe. Sokat nyomtak a latban az elért eredmények, a falu dinamikus fejlődése. Az el­nök felé billentették a mér­leg nyelvét a praktikus szempontok, hogy letelepí­tették a négygyermekes fia­talembert, hogy jövőre min­den bizonnyal úgyis új vá­lasztások lesznek. Egyetlen dologról viszont sajnos alig esett szó, s nem is került a mérlegelésre: a törvényes­ségen esett csorbát nem szabad afféle bocsánatos bűnnek minősíteni a cél szentesíti az eszközt elv alapján. Vajon mikor érjük el vég­re, hogy csak az legyen jó a közösségek számára is, ami törvényes? Talán, ha nem csak a célok, de a fel­használt eszközök is tisztes­ségesek lesznek, s ha majd az ilyen megméretések Ius- titia mérlegén történnek. Móza Katalin

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom