Pest Megyei Hírlap, 1988. november (32. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-17 / 274. szám

A Kossuth Tsz-ben Előadás délután Parképítők két esztendeje Tetszetősre sikerült November 17-én, csütörtö­kön 14 órakor a Kossuth Tsz- ben dr. Antal László, a Minisz­tertanács főtanácsosa tart elő­adást A tőzsde és a tőkebe­vonás címmel. Önkontroll és önkorrekció Elméleti konferencia November 17-én, csütörtö­kön 14 órakor az MSZMP vá­rosi székházának földszinti termében dr. Vonsik Gyula, a politikai főiskola tanszékve­zetője A párt folyamatos megújulása: önkontroll és ön- korrekoió címmel tartja a II. elméleti konferenciát. Gödör Közlekedési szakemberek sürgették, tegyem már szó­vá, tán nem is járok az ut­cán —, hogy végre tűnjön el a Széchenyi úti és Gubo- dy utcai mélyedés. Tudom, mi lehet az oka a késede­lemnek, mégis a kényszerű és későn észlelt veszély miatti hirtelen manőverek komoly balesetet is okoz­hatnak. Tehát csatlakozni tudok csak e szakmai vélemény­hez, így már nem a magam és kollégám véleménye e kátyúelmélkedés, mások miatt is közügy. Ezt annak ellenére te­szem, hogy olykor a legke­vésbé sem finom reagálást könyvelhetem el az illeté­kesek részéről. A személyes nyugalmam kevesebbet tesz adott esetben, mint a köz­érdek; s e kátyúk bizony nem hóvárásra valók. De az Örkényi út sem ad mó­dot a táj futó pillantására sem, olykor életveszélyt rejtenek ennek az alacso­nyabb rendű útnak kiverö- dései. Az örvendetesen szaporo­dó aszfaltútok nagy válto­zást tükröznek, de ennek az erőfeszítésnek csak akkor lehet igazán örülni, ha az öregebbek sem lesznek ten­gely- és nyaktörőek. S. D. A zeneiskolában Hangverseny November 17-én, csütörtö­kön 17 órakor a zeneiskola hangversenytermében a kecs­keméti zeneművészeti szakkö­zépiskola zenekara és Dratsay Ákos fuvolaművész koncert­jét rendezik meg. Vezényel Pusker Imre szakközépiskolai .tanár. A városi tanács legutóbbi vb-ülésén egyebek mellett be­számoló hangzott el a ceglédi Parképítő és Kertészeti Köz­üzemi Kisvállalat 1987—1988. évi tevékenységéről. A többi között szó volt arról, hogy a múlt esztendőben négymillió­val túlteljesítették a tervet .annak ellenére, hogy a nyere­ségben elmaradtak a célkitű­zéseiktől. Ebben nagymér­tékben játszott szerepet az, hogy a buszpályaudvar parko­sítását és útépítését — amit 1985-ben vállaltak el — ob­jektív okok miatt valamivel több, mint 2 millió forint rá­fizetéssel tudták átadni. Míg a múlt év í—III. ne­gyedévét 600 ezer forint vesz­teséggel zárták, addig az idei esztendő hasonló időszakában 355 ezres nyereséget könyvel­hettek el. Tavaly az I—III. negyedévben' száznegyvenöten dolgoztak a cégnél, 1988 ugyanezen periódusábah csu­pán százhuszonnyolcán. A lét­számcsökkenésnek több oka volt. Mivel a parkfenntartás területe felére csappant a vá­rosban, így a korábbi huszon­két dolgozó helyett csak tízet tartottak meg. Az idei eszten­dő szerződései nehezen köttet­tek meg. Ezért az 1987 utolsó negyedévében eltávozott dol­gozók helyett nem vettek fel új munkaerőt. Következéskép­pen tizenhét fővel kevesebb lett a létszámuk. Az 1988-r,a elképzelt 32 mil­liós tervet szeptember 3-án tudták lekötni, mert a koráb­ban nyélbe ütött megbízásaik közül a beruházók pénzhiány­ra hivatkozva mintegy 10 millió forint értékű munkát lemondtak. Hogy a terveik teljesítésére mégis nagy az Az 1988—1989-es tanévben Cegléden 750-en, a környező községekben pedig csaknem ugyanannyian fejezik be az ál­talános iskolát. Az ö pályavá­lasztási gondjukon szeretne se­gíteni a Hazafias Népfront vá­rosi bizottsága, valamint a kö­zépfokú iskolák vezetése. No­vember 17-e és december 6:a között pályaválasztási heteket rendeznek a Hazafias Nép­front városi székházában (Jó­zsef Attila u. 16.). A szülők a középiskolák igazgatóival és a munkáltató cégek vezetőivel — szakmánként — kötetlen beszélgetésen válthatnak szót az iskolatípusokról és a fel­vételi lehetőségekről. November 17-én, csütörtö­kön, 17 órakor a Bem József Műszaki Szakközépiskola és esély, abban jelentős szerepe van annak, hogy a néphadse­reg helybéli alakulata, vala­mint a városi (tanács ezeket a kieséseket megrendelésekkel feledtette. Az utolsó negyed­évre 6,5, míg a jövő esztendő első három hónapjára 8 mil­lió forintos kiviteli szerződé­sük van. Utóbbit január elsejétől kellene elkezdeni, amennyiben az időjárás ked­vező lesz. A vállalatnál magas a fluk­tuáció. Van egy 90 fős .törzs- gárda, a megalakulástól a cég­nél dolgozik, s mintegy 50 munkatárs cserélődik. Így eb­ben az évben huszonkét be- és 34 kilépő dolgozójuk volt. A káderutánpótlás a műsza­kiaknál megoldható, míg az adminisztratív — főkönyvelő — csak külső személy beállí­tásával. A lakosságot több utca ki­vitelezésében segítették — 8—900 ezer forint értékben —, az új piactér kialakításá­ban félmilliót tesz ki a tár­sadalmi munkájuk, a környe­ző községekben ez az összeg eléri a 800 ezret. A parképítő tevékenységük­ben az idén 20 ezer négyzet- méter parkfelületet készítet­tek a városban. A díszfais­kola, üvegházi és fóliasátras termesztéssel a főtevékenysé­get szolgálják ki. Mintegy 60 ezer fát és cserjét ültettek, illetve adtak ki. Az üveghá­zaikból körülbelül 100 ezer egynyári palánta került Ceg­léd különböző parkjaiba, pi­henőhelyeire. A napokban fe­jezték be a városháza udva­rának térburkolati munkála­tait, amely igen gyorsan ké­szült el, és .tetszetősre sikere­dett. Szakmunkásképző Intézet ve­zetőivel találkozhatnak az ér­deklődők. Képet kapnak a lányoknak való szakmákról. A szakmunkásképzésben a cipő­felsőrész-készítő, cipőgyártó, nőiruha-készítő, fodrász, míg a szakközépiskolában a ruha­gyártó közül választhatnak. November 18-án, pénteken 17 órakor, ugyancsak ez az in­tézmény várja a szülőket. A fiúknak ajánlott szakmák: szerszámkészítő, esztergályos, mezőgazdasági gépszerelő, vas­úti járműszerelő, központi fű­tés-szerelő, hegesztő, autósze­relő, géplakatos, dízelmozdony­szerelő, vízvezetékszerelő, a szakközépiskolában pedig ál­talános gépszerelő és karban­tartó. Pályaválasztás Iskolások lehetőségei Boton főtt pörkölt Szép asszonyok tartották koszton A JOBBÁGYI szolgáltatáso­kat rögzítő 1770-ik évi urbá­rium tizenöt földbirtokos csa­ládot sorol föl Irsán és Mike- budán: a Majtényi, Horváth, Tassy Becz, Tassy, Zlinszky, Szeleczky, Diószeghy, Szabó, Arcz, Batta, Czeglédy, Irsay, Bátky, Tiszó és Leszkóczy ne­meseket. Az urbárium nem beszél azokról a nemesekről, akik jobbágytelek nagyságú földön gazdálkodtak, akiknek nem voltak jobbágyaik, telkü­ket maguk szántották-vetették. Azokról sem, akiknek a cí­meres levelükön kívül egye­bük sem volt, kézművesként tartották fönn magukat. A többrétegű nemesség ab­ban megegyezett, hogy fiaikat iskoláztatták. A távoli-közeli kollégiumokban nevelkedett ifjak lelkesen vettek részt a hazai reformmozgalomban, él­tették a negyvennyolcas forra­dalmat és fegyvert fogtak az ország függetlenségéért, a sza­badságjogokért. Életútjukról és harcaikról csak morzsák maradtak reánk, emléküket az albertirsai emléktalon lévő márványtábla hirdeti, a sza­badságharc ötvenedik évfor­dulóján fölavatott aran letűs márványlap. A névsor nem teljes — írja a történetkutató Borovszky, mert jó néhányra már nem emlékeztek. Huszon­két aranybetűs honvédnév ol­vasható az emléktáblán: Mar­tiny Frigyes ezredes, bibithi és legéndi Horváth Pál alez­redes, Tassy Becz László őr­nagy, bibithi és legéndi Hor­váth Kálmán százados, Tassy Kálmán százados, Vosztry Gyula százados, Tassy Becz Marcel százados, Vosztry Emil főhadnagy, Perchich Simon Ádám hadnagy, csalmai Jan- kovich János főhadnagy, je- szeniczei Jankovich Imre had­nagy, Vosztry Szaniszló őr­mester, Dolinái Demeter tize­des, irsai Szabó György tize­des, Bátky János tizedes, Fá­bián Ferenc honvéd, Kemenár István honvéd, Kardulecz Pál honvéd, Kotyinszki János hon­véd Emlékük örökké éljen min­den magyar szívében és tanít­sa híven szeretni a hazát! Irsa község képviselő-testü- lete Tizennégy nemesi família tizenkilenc honvédet állított a szabadságharc zászlaja alá, törzstiszteket, főtiszteket és al­tiszteket. Közéjük kell sorolni és nevét fölvésni nemes Bá­linti fy Mátyás főtüzérnek, aki Asbóth Lajos hadtestében szolgált, s amikor a győzedel­mes tápióbicskei csata után a honvédség tiszántúli egységei átlépték a folyót, hogy csatla­kozzanak a fősereghez, Ceglé­den pihentek egy napot. Bá- lintffyt már lázasan, elgyen­gülve szállították ide. Hagy­mázban halt el 1849. április 11-én. Negyvenkét éves volt s a plébánia anyakönyvébe ezt írták róla: irsai születésű ko­vácsmester, honvéd főtüzér, az újvárosi köztemetőben te­mették el bajtársai és Bobory Károly plébános. Martiny Frigyes 1801-ben született Maglódon. Egyelőre rejtély az irsai honvédek so­rába vétele, mert sem a birto­kos, sem az armális családok­ban ilyen névvel nem találko­zunk, kivéve a negyvennyolc­ban itt lelkész Martiny Mi­hályt, aki szintén vagyontalan nemes volt, mint az ezredes. Feltehetően rokonok voltak és a látogatás vagy időzés való- szinősíthető, mert Martiny f849 június közepétől parancs­noka volt a közeli Cegléden fölállított hadosztálynak, ame­lyik a kiképzés után a 10-ik hadtest kötelékében harcolt a császáriak ellen. Az ezredes a szabadságharc utolsó hetei­ben a bukás után az aradi vár­ban szenvedett fogságot, 1852- ben kegyelemmel szabadult. Vagyontalan lévén, hazafiak támogatásából élt 1869-ben be­következett haláláig. Lfírinczí József honvéd őr­mester Budavár visszavétele­kor esett el. A Lőrinczi kúriá- li3 nemesek a XVIII. század­ban már jelen voltak Irsán, rokonságban a Tassyakkal és a Bálintffyakkal. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 274. SZÁM 1988. NOVEMBER 17., CSÜTÖRTÖK Fél évig várták a szakvéleményt Orvosper, elhúzódó döntéssel ^ Mint arról lapunkban többször beszámoltunk, dr. ^ Dobó Sándor albertirsai körzeti orvost, munkakörében ^ elkövetett mulasztásokkal megokolva, fegyelmi úton el- ^ bocsátották állásából. A fellebbezés először májusban, 4 majd októberben került döntőbizottság elé. A részletek ? felől Sziráki Pétertől, a körzeti munkaügyi döntőbizott- í ság elnökétől érdeklődtünk. — Májusban már tartottak egy tárgyalást, de azt el kel­lett napolni. — Doktor Dobó Sándor a fellebbezésében kifogásolta, hogy a fegyelmi eljárás során őt nem szembesítették a ta­núkkal. Ezt most megtettük. A tanúk egy része megerősí­tette azt, amit a fegyelmi bi: zottság előtt elmondott. De akadtak, akik már másként emlékeztek, mint annak ide­jén. Kulcskérdés — Ami az orvos magatartá­sát illeti: dr. Dobó elismerte, hogy egy alkalommal valóban durva hangnemet használt. Az ügyeleti-szakmai kérdések közül azokat, hogy kiment-e vagy sem, ha beteghez hívták, sikerült tisztázni. Megállapít­ható volt, hogy néhány eset­ben tényleg nem ment ki vagy nem kellő időben, s ezzel sú- lvos mulasztásokat követett el. Rosszul vezette a kötelező or­vosi adminisztrációit, s itt nem lehet arra hivatkozni, hogy ez egy országos jelenség. — Figyelembe vették-e a nagyközségi lakosok közel ezer bejelentését, amit a tanács több részletben küldött meg a döntőbizottságnak, s amelyek Dobó Sándor mellett rekla­máltak? — A döntőbizottság ezeket jogilag nem vehette figyelem­be. Mert egy laikus nem biz­tos, hogy meg tudja állapíta­ni, a beteget miként kell vizs­gálni stb. — Tehát ezek szakmai kér­dések, amikről nem lehet nép­szavazást tartani? — Igen, azok. — A májusi tárgyalást el­napolták, mert az Igazságügyi ■I ...— ....-------------------­B ibithi és legéndi Horváth Pál honvéd alezredes Irsán született 1823. január 10-én. Jogot végzett, 1840-től hadfi volt a 32-ik gyalogezredben, 1844-től nemesi testőr Becs­ben, 1848. szeptember 20-án kilépett a testőrségtől és ha­zajött Irsára. Egy hét múltán jelentkezett a honvédségnél rögtön századossá nevezték ki. A csatákon, 1849. március 31- én a harmadosztályú érdem- jellel tüntették ki. Június 16- tól őrnagyként az 57. zászló­alj parancsnoka volt. Klapka alezredessé nevezte ki szep­tember 30-án. Komárom vá­rában tette le a fegyvert, s így mentesült a hadifogságtól. Az új honvédségben is szol­gáit 1869-től. LEGHOSSZABB ÉLETŰ volt közöttük Perchich Simon. Én még beszéltem idős emberek­kel, akik személyesen ismer­ték és történeteket meséltek a nők nyelvén értő, tréfás kedvű öregúrról. Kabátja hajtókáján el nem hervadt a virág, és az albertirsai szép asszonyok va­lóságos sorkoszton tartották. A pincézések elmaradhatatlan Sírni bácsijáról mesélték, hogy egyszer az öregszőlőkben ki­kötötte, hogy ő főzi a nyúlpör- koltet. Abban, az időben a fér­fiak görbe bottal jártak, s ami­kor kiértek, a kunyhó sarkába állították botjaikat. Amíg a cimborák a pincében vidám énekkel dicsőítették az új bort, addig Simi eltüzelte az összes görbe botot. A pörkölt jól si­került, dicsérték is érte a sza­kácsot. „Hja, ez másfajta: bo­ton főtt pörkölt”. Hídvégi Lajos Orvosszakértői Intézettől szak- véleményt kellett kérniük. — A május 6-i tárgyalás el­napolásának ez volt a fő oka. Bár ha jól belegondolunk utó­lag, akkor ezt a véleményt nem kellett volna a döntőbi­zottságnak elfogadnia, mert hamarabb túllettünk volna az egészen. Mikor lett volna je­lentősége a véleménynek? Ak­kor, hogyha leszögezi: Gazsi- né azért halt meg, mert Dobó nem küldte időben kórházba. Az bűncselekmény. De a kór­házi boncolási jegyzőkönyv adataiból is meg lehetett álla­pítani, hogy Gazsiné halálát többféle betegség együttesen okozta. — Mikor érkezett meg a vé­lemény? i — A kérelmet elküldtük május 10-én, és többszöri sür­getésre október közepén kap­tuk meg. — Ha jól értem, az öt hóna­pos szakvélemény akkor befo­lyásolta volna döntően ennek az ügynek a kimenetelét, ha alátámasztja a fegyelmi bi­zottság határozatának a Ga­zsiné halálára vonatkozó ré­szét? — Igen, ez volt a kulcskér­dés. i( ...., ,, M érlegelés — Mit tudtak kihámozni a szövegből? — Végeredményben alátá­masztotta, hogy dr. Dobó mu­lasztott, de a summázatban megállapították, hogy Gazsiné halála nem volt elhárítható még akkor sem, ha az orvos azonnal a kórházba utalja. Ezért — mondja a leirat — az említett szabályszegés és a ha­lál között az oki összefüggés nem véleményezhető. Na most ez lehet enyhítő meg súlyosbí­tó körülmény is. Mert azt az asszonyt kórházba kellett vol­na utalni. — Mivel védekezett dr. Dobó? — Már a fegyelmi vizsgá­lat alkalmával is elmondta, hogy ő kezelte Gazsinét, tud­ta, hogy miféle betegségei vannak. — Dr. Dobó a Gazsiné be­tegségeként náthát állapított Határozottan kijelentette: a nála lefoglalt tárgyakhoz a ceglédi piacon jutott hozzá, lengyelektől vásárolta. Marl­boro cigarettát, villanyvasalót és a többit. Másodszori kihallgatásakor azonban módosított ezen az állásponton, s így derült ki, hogy az elmúlt néhány hó­napban a Makula fivérek több helybeli intézményt is meglá­togattak. így például a Sza­badság mozit, ahová termé­szetesen a látványosság von­zotta őket, olyannyira, hogy a megtalált videokazettát és a zsebszámológépet azonnal magukkal is vitték. Készpénzt nem találtak. Augusztusban az idősebb Makula, a Péter, a Bocskai presszóban időzve figyelt föl két jeles berendezési tárgyra, a színes televízióra és a videó- masinára. Ilyesmi elkelne ott­hon is — gondolta —, és az elhatározást tett követte. Az udvar felől közelítette meg a kiszemelt terepet, az olajtáro­meg a napló bejegyzése sze­rint. — Akkor azt észlelte. Vi­szont az epepanaszait meg a különböző más bajait koráb­ban is ismerte, és ezek olyan dolgok — más orvosok nyilat­kozataiból tudom —, hogy né­hány óra leforgása alatt dön­tő változást hozhatnak a be­teg állapotában. Tehát ez in­dokolta volna a kórházba kül­dést. A másik oldalról viszont esetleg tudhatta, hogy bekö­vetkezhet valami probléma és ezért nem utalta be. — Ha jól értem, sem erre, sem arra nincs használható bi­zonyíték, sem cáfolat? Ha aka­rom vemhes, ha akarom, nem. — Sajnos a szakértői véle­mény szinte semmit sem se­gített az ügy megítélésében. A mérlegelés során figyelembe vettük, hogy a tanúik vallomá­sa már nem minden esetben volt azonos azzal, amit a fe­gyelmi bizottságnak mondtak. Joghézag — Jogerőssé vált a döntő­bizottság határozata? — Nem, mert a Toldy Kór­ház fellebbezett. Ez azt jelen­ti, hogy dr. Dobóra továbbra is az elbocsátást kimondó fe­gyelmi büntetés érvényes, kör­zeti orvosi gyakorlatot nem folytathat. Viszont a magán­praxisa megmaradt. Az ügy pedig a Pest Megyei Munka­ügyi Bírósághoz került. — Kik igyekeztek befolyá­solni a döntőbizottságot? — A döntőbizottság érdek­lődött a megyei szerveknél és a községi vezetőknél is, hogy mi a véleményük dr. Dobó munkájáról, de senki sem igyekezett rábírni minket ar­ra, hogy változtassuk meg a fegyelmi határozatott. Itt hadd jegyezzem meg: a mostaná­ban gyakran hangoztatott ön­állóság csorbítását látom ab­ban, hogy a helyi tanács ki­nevezheti ugyan az orvost, de a fegyelmi eljárást már nem folytathatja le. Erre a joghé­zagra érdemes fölfigyelni. És arra is, hogy Albertirsán a nagyközségi tanács nem tett teljes mértékben eleget az el­lenőrzési kötelmeinek, és az ügyvezető körzeti orvos sem. — Ha mindezek után azt mondom, hogy továbbra sem látok tisztán ebben az ügy­ben, ön csodálkozik? — Nem csodálkozom. Varga Sándor ló fölötti nyitott ablakon át simán becsusszant a presszóba, majd a videomagnóval és né­hány kazettával távozott. Űjabb akció következett ok­tóberben, amikor is Makula Péter öccsével, Istvánnal, a fi­zetést követő napon elhatá­rozták, hogy egy kis balhét csinálnak. Az éjfél már a Pes­ti út és a Felszegi út sarkán álló élelmiszerbolt udvarán találta őkét, ahol nem vára­koztak sokáig, a ventilátor- nyíláson hamar az üzletben termettek, és már pakolták is a szatyrokba a mozdítható holmikat, kávét, piperét, ciga­rettát és még egy villanyvasa­lót is. Összesen nagyjából 30 ezer forint értékű árut. Mielőtt búcsút intettek volna a hely­színnek, borssal hintették be a boltot. A nyomozást azon­ban nem sokáig tudták hátrál­tatni. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) Mielőtt búcsút intettek volna A borshintő fivérek

Next

/
Oldalképek
Tartalom