Pest Megyei Hírlap, 1988. november (32. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-01 / 261. szám

A Gödöllői Mindenesben olvastuk Miért volt félreérthető ? pULŐI Man A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM. 281. SZ4M 1988. NOVEMBER 1.. KEDD Tej ás kenyér is kapható Az olcsó hús gyorsan elfogy ^ Péntek délelőtt van, fél tíz körül jár az idő. A Galga ^ Áfész 0305. számú valkói húsboltjában Szarka Sándor ? üzletvezető túlvan a napi csúcsforgalmon. A polcokon ^ "»Tár csak néhány kilós kenyér sorakozik, a tej elfogyott, ^ a hűtőpulton kevés hús, közte egészen olcsó, 42 forint- ^ tos is, amit leginkább a vasárnapi levesbe visznek el a ^ háziasszonyok. Persze, van utánpótlás, a vácszentlász- ^ lói Zöldmező Termelőszövetkezet tehenészeti telepéről f, most hoztak be bontásra egy borjút. A Gödöllői Mindenes leg­frissebb számában két rövid írás foglalkozik a helyi sajtó múltjával, jelenével és elkép­zelhető holnapjával. Mindkét szerző megemlíti lapunkat. Varga Kálmán, a Gödöllői Mindenes összeállítója szerint október 5-i számunkban fél­reérthető szöveg jelent mag. Nem akarja sorról sorra ele­mezni a cikket, mondja, he­lyette inkább kifejti, hogy mi szerinte a Gödöllői Mindenes. A kifogásolt Cilikben a gö­döllői közművelődési intézmé­nyek társadalmi vezetőségé­nek üléséről tudósítottunk, amelyen a Gödöllői Mindenes tevékenységét is értékelték. Röviden összefoglaltuk Varga Kálmán bevezetőjét, valamint a társadalmi vezetőség dicsé­rő szavait. De mi érthető fél­re? Elővettem az újságot, s majd kiugrottam az ablakon. Ez áll a cikkben: „A Gödöllői Mindenes összeállítója, Varga Kálmán bevezetőjében arról szólt, hogy a lap nem a mű­velődési ház és a helytörté­neti gyűjtemény kiadványa.” Ilyen nincs, mondtam ma­gamban, ilyen badarságot nem írhattam le, hiszen tu­dom, hogy a Mindenes min­dig a művelődési ház kiadvá­nya volt. Elővettem eredeti kézirato­mat, utána a pesti szerkesz­tőségbe küldött gépirat má­solatát. Fölocsúdtam. Mind­kettőben ez éli: „A Gödöllői Mindenes összeállítója. Varga Kálmán bevezetőjében arról szólt, hogy mi nem a műve­lődési ház és a helytörténeti gyűjtemény kiadványa. Nem újság, nem versenytársa a Gödöllői Hírlapnak, nincse­nek radikális szerkesztési el­vei.” Mivel Varga Kálmán a to­vábbiakban nem jelölte meg pontosan, mely sorokkal nem ért egyet, gondolhatok több­re is. Van bizonyos eltérés az általa és az általam .leírtak között. Emiatt azonban nem nyugtalankodom. Amit leír­tam, az mind elhangzott a vezetőségi ülésen. Az ügy mindenesetre kelle­metlen. Annál is inkább, mert az utóbbi hetekben zaklatott, néha ellenséges légkör vesz körül bennünket, s ilyenkor az újságesinálás ördögének incselkedése különösen kínos. Tegnapi számunkban hasonló eset kapcsán elmélkedtem ki­szolgáltatott helyzetünkről. Könnyen elképzelhető, hogy a kórörvendő ellendrukkerek most dörzsölgetik a kezüket. Örök kérdés, vajon úgy és azt adom-e vissza valamely összejövetelről, ahogyan és A z eset olyan, mint egy ré­gi régi mese, amelyben a jó elnyeri jutalmát, a go­nosz bűnhődik. A furcsa csak az, hogy most játszódik, né­hány hete történt. A hölgy elmúlt hetven, kö­zeledik a nyolcvan felé. Dip­lomáját több mint fél évszá­zada szerezte, tanított már a múlt rendszerben is. Családja nincs, gyermeket nem tudott a világra hozni. A rokonok egy része külföldön él. a töb­bi távol tőle, vidéki városban. A férj, a szerető társ. tíz éve halott. Azóta magányos, de még van tanítványa, akit németre oktat vagy a zongorázás ne­héz, de csodás tudományára. A gondolat, hogy eltartási szerződést köt, évek óta fog­lalkoztatta. Tavaly megkötöt­te egy hirdetés alapján. Nem gyanakodott, hiszen a házas­pár kedves, művelt, és hama­rosan gyermeket szeretne. Gondolta, épp neki való bár. hiszen egész életét gyerme­kek között töltötte. Bár nem tudja, milyen az édesanyák fájdalma, így mégis úgy fog­ja érezni, unokája van. Elkép­zelte, miként babusgatja a ki­csit. s milyen szép és békés családdá forrnak össze. Alig egy hónapja voltak együtt, amikor figyelmeztette valaki ezek a halálodat akar­ják, a régi stílbútor, a fest­mények. szőnyegek kellenek nekik. Nem hitte el. Mérges lett, kiabált, kikérte magá­nak. Űjabb hónap sem telt el, amikor egymás után jöttek a amit leírok. Némelykor órákig tart a szóáradat, s nekem egy­két tucat sorban kell össze­fognom. A legújabb példa ugyancsak a Mindenesben ta­lálható. Szerinte a Magyar Demokrata Fórum gödöllői szervezetének alakuló ülésén úgy döntöttek, novemberben lesz minden kedden összejö­vetelük. Végigültem a hosszú­ra nyúlt összejövetelt, de én nem hallottam olyan kikötést, hogy novemberben. Szerencsé­re a múlt kedden este talál­koztam a Demokrata Fórum helyi szervezetének egyik ala­pító tagjával. Órájára pillan­tott s ezt mondta: kedd van, most lesz az MDF ülése a helytörténeti gyűjteményben, de nem megyek, meglesznek nélkülem is. Rákérdeztem, azt válaszolta, ő sem hallott olyat, hogy majd csak novemberben tartanak keddenkint üléseket. Tegnapi cikkemben is ped­zegettem, most ismét fölme­rül bennem a kérdés, miért nem szólnak? Varga Kálmán­nal is találkoztam ama tudó­sítás megjelenése óta. De nem mondta, hogy öregem, miért írsz te olyat, hogy a Mindenes nem a művelődési ház kiad­ványa, mikor nagyon jól tud­hatod, mindig is az volt. Sem­mi ilyesmi. Ugyanúgy beszélt, mintha mi sem történt volna. Talányos. S ha már annyit beszéltünk a Mindenesről, szokásunkhoz híven említsük meg, mi talál­ható a terjedelmesebb novem­beri számban. Az első és a második oldalon olvasói véle­ményeket tesznek közzé. A harmadik oldalon -olvashatjuk Szikra Gödöllői naplóját. A többi oldal legnagyobb részé­ben a Magyar Demokrata Fó­rum ideiglenes alapszabályát és alapítólevelét találjuk. Megjelentették a Demokrata Fórum gödöllői szervezetének Nyilatkozatát, valamint az alapítók névsorát. A Minde­nes novemberi számát műsor­ajánlat, tréfák es hirdetések egészítik ki. . K. P. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Balladás képek, kiállítás, megtekinthető 15—19 óráig. Helytörténeti gyűjtemény: A gödöllői művésztelep 1901 —1920, Természeti környeze­tünk. kiállítás, Erzsébet király­né-emlékszoba, kiállítás, meg­tekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó ki­állítás, megtekinthető 10—18 óráig. jóakarók, s 6 is érezni kezd­te, valami nincs rendben. Ro­hamosan romlott a kapcsolat és beigazolódtak a rosszindu­latúnak hitt figyelmeztetések. A tanács a szerződést az el­tartásról felbontotta, ismét egyedül volt. Az eset nagyon megviselte, szomorúan jött- ment, nem tudta, mit tegyen. Az idős, beteg, ágyhoz kö­tött barátnőket látogatta, és egyfolytában azt remélte, jön valaki, aki vele lesz a baj­ban, betegségben, aki nem a meglévő tárgyait fogja szeret­ni. hanem őt, az öregen Is friss* és szellemileg, lelkileg tiszta embert, A kertje nem nagy. az öreg kertész havonta rendbe teszi, s rózsái harmatos szirmait hajnalonta még így, az élet al­konyán is megcsodálgatja. Itt volt a nyár. minden örömé­vel, s reggelente a nyíló ró­zsák között jött a gondolat: Levágom őket, csokorba kö­töm. Becsomagolom, s egy rozzant kartondobozt is kell beszereznem. A téren fogom árulni. Na nem a pénz miatt. Ott sok ember jár. és hátha akad valaki, aki az öreg. rossz ruhába öltözött, remegő kezű öregasszonyt megsajnálja. Teltek a napok, nem jött senki Egyik délután újabb ötlete támadt. A térre lépcső vezet, sok lépcső. Görbe bottal A fiatal, halk szavú, udva­rias és gyors üzletvezetőnek e munkálatnál segítsége is van, a hajdani húsbolt ve­zetője, Burzon József, aki a vágások, bontások tudomá­nyában tanítómestere volt. Szarka Sándor eredeti szak­máját tekintve szakács, ké­sőbb megszerezte az üzletve­zetői bizonyítványt. Van mit vágni A bolt három év óta üzemel szerződéses formában, ami ép­pen most járt le, de újabb két esztendőre meghosszabbítot­ták. A bolt átvétele után a la­kásán mintegy háromszázezer forintos befektetéssel hatósá­gi vágóhidat létesített. Itt azonban legfeljebb csak ser­tések szakszerű felbontását tudta volna elvégezni, ha a nyugdíjas Burzon József nem vállalkozott volna a támoga­tására, a bontások szakszerű betanítására. S van mit vágni, mert min­den héten akad kényszervá­gás. Ez a hús gyorsan elfogy, mert olcsó, a vevők a szoká­sos árnak az ötven-hetven százalékáért juthatnak hozzá. A forgalom szempontjából a péntek a legerősebb nap, ilyenkor ejtik meg hét végé­re a hús beszerzését, de nem­csak asszonyok, férfiak is szép számmal jönnek bevásárolni. S noha a forgalom zöme lezaj­lott, három mondatot sem válthatunk, ismét megtelik a kis üzlet, s nyolc vevő közül mindössze egy távozik üres szatyorral, mert amilyen húst ő szeretett volna, már egy órá­val korábban elfogyott. Á tqb­az egyik kezében, a másikban a rózsákkal araszolt a tér fe­lé. Nem fájt a lába, de úgy tett, szinte mászott. A lép­cső tetején letette a dobozt, egy fokot lelépett, majd egy- gyel lentebb rakta virágait, s így. lépésről lépésre, mint egy nyomorék. Jött egy fiatal- asszony, elkapta a dobozt, na jöjjön, mama, én leviszem. S megtette. Másnap a piacon dáliákat vett, becsomagolta, s egyik barátnőjét kérte, tegye ugyanazt, ugyanabban az idő­ben, amit ő tegnap. Vállalta. A délutáni forgalom me­gint nagy 'volt, százak suhan­tak el mellettük, ügyet sem vetve a barátnő csoszogására. A tömegben feltűnt az előző napi fiatal nő, három év kö­rüli kislányt húzva maga után. S mi történik, lefékezi lépteit, már nem siet. ennek a néninek is kell a segítség, s elveszi tőle a dobozt. E lőlép a volt tanárnő, be­mutatkozik. s megkérde­zi a fiatalasszonyt, hol lakik, mit csinál? Kije van? Beszór getnek- Hazakíséri, közben megtud mindent. A Fóti Gver- mekVáros a gyökere Felajánl ja neki otthonát, az tiltakozik végül rááll, próbálják meg. A tanárnő örül. Így kell vá­lasztani, biztos nem érdekből tette, amit tett. Árvái Magdolna biek viszont elégedettek. A vásárlás pénztárcához is, al­kalomhoz is igazodik. A boltnak sokan örülnek, mivel a falu lakói egy részé­nek ez a legközelebbi, ahol a legelemibb napi dolgokat be­szerezhetik. Jönnek ide távo­labbról is, s ez nem véletlen. Szarka Sándor maga hozza a váeszentlászlói pékségből a kenyérét, s a fogyasztók sze­rint ez a legfinomabb. Ö a hajnali sütésből hoz, míg a többi boltba szállított pékáru az előző délutáni, vagy az éj­szakai sütésből származik. Na­ponta hetven-nyolcan kilós kenyér fogy el —, a kétkilóst nem viszik szívesen, azt mi­nőségileg kevésbé jónak tart­ják —, s mintegy hatvan.liter tej, szombaton nyolcvan. Kiegészítő áruk Ezek afféle kiegészítő áruk, akárcsak a különféle, fűszerek, valamint a liszt, só, cukor, ám szükség van rájuk, hiszen nö­velik a pénzforgalmat, ami egy szerződéses boltban ko­rántsem mellékes szempont. Különösen nem az ma. Már tavaly visszaesett a bol­tocska forgalma — az előző évekhez képest harminc-har­mincöt százalékkal —, s ez zsebet érintő dolog: az üzlet­vezető jövedelme azóta egy vállalati dolgozó átlagjövedel­mének felel meg. Miért esett vissza a hús iránti kereslet? Az ok nem csupán az árak alakulásában rejtőzik. Alig van olyan ház, ahol ne tartanának sertést, baromfit, s becslése szerint minden harmadik-negyedik háznál van mélyhűtő, vagyis a lakosság jelentős része, s egyre növekvő köre, önellátás­ra rendezkedett be, illetve ren­dezkedik be. A friss húst a hűtőládából veszik elő, nem kell sorba állni érte a hentes­nél. A szemlélet, az ízlés e té­ren is változott, akárcsak a kenyérnél: a hatvanas évek­ben sokan éveken át sütöttek Mozi Az erdő kapitánya. Színes magyar rajzfilm. 4 órakor. Hanussen I—II. Színes ma­gyar film. 6 órakor. Erkel, Szada Fölényes győzelem Néhány hónappal ezelőtt Komjáthy Lajos, a GEAC el­nöke, valamint a gödöllői Er­kel és a szadai általános is­kola testnevelői között meg­állapodás jött létre az iskolás korúak versenyszerű kosár­labdázása kibontakoztatására és fellendítésére. Az összefo­gás eredményeként e két is­kola tanulóiból szervezett GEAC női csapat, amelynek Tőke Lajos az edzője, a Mo- noron megtartott megyei út­törőfordulóban a százhalom- battaiakat és a pécelieket is legyőzte. A GEAC női ificsa­pata is sikerrel szerepelt, Bu­daörs ellen arattak fölényes győzelmet. otthon kenyeret, a boltban kaphatót rossznak tartották. Megrakott hűtő S ki süt ma már kenyeret Valkón? Az időt tájt, ha a hentes fagyasztott húst kínált, bizony sokan elfintorodtak, vagy éppen nem vásároltak. Ma viszont, aki teheti, arra tö­rekszik, hogy legyen hűtőlá­dája, s benne minél több hús. Bene Mihály Ragyogó reggeli napsütés­ben gyülekeztek Aszód múzeu­ma előtt az érdeklődők a ha­gyományos koszorúzási ün­nepségre. A múzeumi és mű­emléki hónap helyszínzáró programja a koszorúzás, majd a Petőfi szavalóverseny volt. A megjelentek száma meg­haladta az elmúlt években megszokottakat, s a versenyre is a vártnál többen jelentkez­tek. A két kategóriában meg­hirdetett vetélkedőnek negy­ven _ nevezője volt. .gyerme­kek" 24-én, a felnőttek 16-an versenyeztek. Mindenkinek el kellett mondania egy Petőfi- verset, majd a második fél­időben egy szabadon válasz­tott művet. A felnőttkategória győzte­se Pecze Tímea túrái, máso­dik helyezettje Paulovits Bor­bála mogyoródi, harmadik Sá­pi Katalin hévízgyörki szava­lok lettek. A zsűri különdíját a versválasztásért Tóth And­rea aszódi lakos kapta. A gyermekek díjazása talán a nagy korkülönbség miatt igen nehéz volt, hiszen az ötö­dikes kisfiúkat nehéz összeha­sonlítani a tizenhárom évet meghaladó kamasz lányokkal. A GEAC házi táján járva azt tapasztalhattuk, hogy a Kirchoffer József vezette at­léták csoportjában újra a régi a szellem. Az edző és a spor­tolók megejtették az 1988-as versenyévad értékelését. Az értekezleten a sikerek mel­lett a sikertelenségeket is számba vették, s fogadalmat tettek arra, hogy nagyobb lel­kesedéssel készülve, jövőre több magyar bainoki címet kívánnak megszerezni. 1989-re már november else­jén megkezdik a felkészü­lést. Ennek keretében heten­te két tornatermi tréninget és öt futóedzést végeznek. A munka alapja a rendszeres­ség és a fegyelmezettség. Ezek nélkül a sportolók eredmény­telenségre ítéltetnek. Egyelőre maradiunk 1988- nál. Az idén is számos babért szereztek Csosza tanár úr ne­veltjei. Sári Paula például a 13 évesek kategóriájában há­rom kilométeres gyaloglásban országos bajnokságot nyert a Népstadionban. Mestere ad­hatta át számára az érmet. Nem tudni, melyik lehetett a fel melőbb érzés. Paula egyéb­ként a harmincadik országos bajnoka Kirchoffer Józsefnek. Az első Kamhal Márta volt 1949-ben. Az akkori általános iskolás távolugrásban diadal­maskodott. Agráregyetem Ünnepi tanácsülés Honoris Causa doktorrá avatják az Agráregyetem ün­nepi tanácsülésén, november 4-én Klenin Nikolaj Ivanovics professzort, a Gorjacskin Mű­szaki Egyetem tanszékvezető­jét. Dedikálás Jen Kudlik Jűíia Mitől ilyen kiegyensúlyozott, mitől ilyen kedves, mosoly­gós és főleg mitől ilyen csi­nos Kudlik Júlia? Bizony sok férfi és nő tette már fel ezt 'a kérdést. A válasz megtalál­ható a bemondónő közelmúlt­ban megjelent könyvében, melynek címe: Ha már elmúlt annyi... A könyv röviden ismerteti a közismert és népszerű tele­víziós személyiség eddigi kar­rierjének történetét. Továbbá megtudhatjuk, mit eszik, mi­ként mozog, miként tartja meg alakját, kondícióját. A gödöllői Áfész-áruházban november harmadikén, csütör­tökön délután három ótárói dedikálja könyvét, beszélget tisztelőivel s egészen zárásig vendége lesz az üzletnek. Mivel igen színvonalasnak ta­lálta a zsűri a versenyzők produkcióját, két első és két második díjat adott ki. Elsők lettek: Tóth Kinga, az Aszó­di 11. Számú Általános Iskola tanulója és Parádi Judit isa- szegi kislány. Második helye­zést 13akti Mária, Domony és Rédei János, Csömör verseny­zője nyert. A verseny minden részve­vője megkapta az aszódi mú­zeum által ajándékozott em­léklapot, a díjazottak ezen fe­lül könyveket. A közönség, a szülők és a kísérő tanárok is szavazhattak, szerintük Kato­na Erika, a bagi általános is­kola tanulója mondta leg­szebben versét. A zsűri igen szűkszavúan értékelte a gyerekek munká­ját, amit a pedagógusok és a Ikísérő szülők nem vettek jó néven. Bár mindkét kategó­ria zsűrije neves tanárokból és szakemberekből állt, elma­radt az a fajta értékelés, mely útmutatást adna, vagy megin­dokolta volna, miért nyertek a fent említett versenyzők, mi emelte ki őket a többiek kö­zül. Á. M. Székesfehérváron országos maratoni futóbajnokság'on szerepeltek a GEAC atlétái. Pocsai Zoltán ötödik helye­zést ért el, s ugyanezt az ered­ményt könyvelhette el a ser­dülő A csapat is. Tagjai: Po­csai, Magyari, Sári, Fodor, Sári Paula ugyanezen a via­dalon hét és fél kilométeren hetedik lett. Szabó István egyszer már úgy tűnt, részt vesz a Spárta és Athén közötti futóverse­nyen. Akkor alaposan csalód­hatott, mert végül mégsem ő utazott el. Az idén kárpótol­ták, 130 kilométert futott, az­tán feladni kényszerült a ver­senyt. De jövőre végigfutja a távot! Az elmúlt hét végén me­gyei fiatalkorú maratoni futó­bajnokságot és meghívásos serdülő B, valamint gyermek gyaloglóversenyt rendeztek Gödöllőn. Úzdtól Szegedig tizenegy szakosztály képvisel­tette magát. Sári Paula há­romezer méteren most is re­mekelt. 15 perc 43 másodper­ces időeredménye két másod­perccel jobb, mint a népsta­dion-beli. Idei leggyorsabb gyaloglásával megerősítette v ;zető helyét a 13 évesek ranglistáján. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap). Nehéz őszi órák A felbontott szerződés Koszorúzás, szavaíóverseny Szűkszavúan értékeltek Sári Paula önmagát is legyőzte Gyaloglók, hosszútávfutók

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom