Pest Megyei Hírlap, 1988. november (32. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-08 / 266. szám

I PEST MEGYEI Vitát PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! MA ' vn.n •nfc / AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXII. ÉVFOLYAM, 266. SZÁM Ára: 1,80 forint 1988. NOVEMBER 8., KEDD A Gellért-hegyen és a Kossuth téren Zászlófelvonás A nagy októberi szocialista forradalom 71. évfordulója alkalmából hétfőn ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással felvonták a magyar nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját a Gellért-he- gyi felszabadulási emlékmű­nél. Ugyancsak ünnepélyes kül­sőségek között, katonai tisz­telgéssel vonták fel az állami zászlót a Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren. Az ünnepi hagyományok­nak megfelelő látványosság, zenés őrségváltás várta hét­főn az érdeklődőket a Par­lament előtt, a Kossuth La­jos téren. Pontosan 12 órakor kürtszó harsant, majd kato­nazenekar kísérete mellett az új őrség elfoglalta helyét a nagy októberi szocialista for­radalom tiszteletére felvont állami zászlónál. A hála és megemlékezés virágai Koszorúzás a1 ' ' " ' A nagy októberi szocialista forradalom 71. évfordulója alkalmából hétfőn a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsa és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa koszorúzá- si ünnepséget rendezett Bu­dapesten, a Felvonulási téren a Lenin-emlékműnél. A magyar és a szovjet zászlókkal, valamint a nem­zetközi munkásmozgalom vö­rös lobogóival díszített téren fővárosi dolgozók, fiatalok gyűltek össze az ünnepi ese­ményre. A szobor talapzatá­nál katonák, rendőrök és munkásőrök álltak díszőrsé­get. Az emlékmű előtt csa­patzászlóval felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszszá­zada. Pontban tíz órakor kürtszó Az MSZMP KB nevében Grósz Károly és Kádár János ko­szorúzott Világtörténelmi fordulat j Fejti György, az MSZMP KB titkára a nagy októberi ^ szocialista forradalom 71. évfordulója alkalmából ünnepi ^ beszédet mondott vasárnap a televízióban és rádióban. JÍ Beszédét az alábbiakban ismertetjük. Tisztelt televíziónézők és rádióhallgatók! Kedves honfi­társaim! Világtörténelmi jelentőségű esemény, a nagy októberi szocialista forradalom 71. évfordulóját ünnepeljük. Arról a napról emlékezünk, amely az emberiség történetének új korszakát nyitotta meg. De ahogyan az emberiség sorsfor­dító eseményei nem köthetők egyetlen naphoz, ugyanúgy nem köthetők csak egyetlen nép, egyetlen ország történelméhez sem. November 7-e egyetemes jelentőségű, az emberiség kö­zös történelmi örökségének részét alkotja. Olyan fordulatot hozott a világ történelmében, amely egy új korszak kezde­téhez, a szocialista társadalmi-gazdasági formáció kialakulá­sához vezetett. A történelem rövidre szabta a békés építőmunka kor­szakát, amelyet — világraszóló eredményei mellett — sú­lyos ellentmondások is megterheltek. 1941 nyarán a hitleri Németország hadigépezete orvtámadást indított a világ első szocialista országa ellen. A Szovjetunió ezt a megpróbálta­tást is kiállta. Az antifasiszta koalíció tagjaként, a harcok fő terhét viselte, döntő szerepet vállalt, és minden más nem­zetnél súlyosabb áldozatokat hozott a fasizmus megsemmisí­tésében. A második világháborút követő évtizedek során a Szov­jetunióban és a többi szocialista országban is lehetőség nyí­lott arra, hogy a gazdaság, a kultúra és a társadalom sok­oldalú fejlődésnek induljon. Nemcsak a Szovjetunióról, de számos szocialista országról is elmondható, hogy e fejlődés révén ma jóval nagyobb nemzetközi súllyal és tekintéllyel rendelkeznek, mint amilyent korábbi társadalmi viszonyaik között tudtak kivívni maguknak. Mindezek nyomán gyöke­resen átalakultak a nemzetközi erőviszonyok. A Szovjetunió, a szocialista országok és más békeszerető erők kitartó erő­feszítései hatására létrejöttek a hidegháborús éveket felvál­tó enyhülési folyamat kibontakozásának feltételei. Ennek kapcsán emlékeztetnünk kell arra, hogy az októberi forrada­lom egyik maradandó érvényű dokumentuma a békéről ho­zott történelmi súlyú dekrétum volt. S a Szovjetunió azóta is következetesen a népek közötti megértés, és a béke meg­szilárdításán munkálkodik. Ahogyan az októberi győzelmet ünnepeltük, az minden­kor kifejezte viszonyunkat nemcsak e forradalomhoz, a Szov­jetunióhoz, de saját jelenünkhöz is. A megemlékezések so­rán nemegyszer szóltunk e forradalomról pátosszal, frázisok­kal, ezzel akarva-akaratlanul leegyszerűsítettük, megszépítet­tük a valóságot. Gyakran beszéltünk például arról, hogy a bolsevik pár­tot eszmei, cselekvési egysége tette szervezett politikai erő­vé, igazi élcsapattá, ami a forradalom győzelmében és védel­mében egyaránt nélkülözhetetlen volt. Elhallgattuk azonban azt, hogy ez az egység Lenin életében nem monolit, statikus szervezeti egységre, hanem a tapasztalatok állandó és szen­vedélyes vitákban történő általánosítására épült. Méltán szóltunk arról, hogy a fiatal szovjet hatalom ál­tal kibocsátott nemzetiségi dekrétum a történelem során el­ső ízben vázolta fel a nemzeti kisebbségek kérdésének va­lóban demokratikus, a népek szuverenitásán, önrendelkezé­sén alapuló megoldását. Nem beszéltünk azonban arról, hogy az internacionalizmus időközben leegyszerűsített és eltorzult felfogása a nemzeti-nemzetiségi probléma elhanyagolásá­hoz, háttérbe szorításához vezetett. A nagy október évfordulóján, a haladó emberiség ün­nepén, minden nehézségünk ellenére bizakodással tekinthe­tünk a jövőbe. Erre jó okot ad a Szovjetunióban és a szo­cialista világ más országaiban — közöttük hazánkban — ki­bontakozó megújulási folyamat. A nagy októberi szocialista forradalom 71. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya, a magyar kommunisták és népünk egésze nevében tisztelettel köszöntőm a Szovjetunió Kommunista Pártját, a Szovjetunió népeit. Szívből kívánom, hogy töretlen lendülettel haladjanak tovább a forradalom ál­tal kijelölt úton, érjenek el újabb sikereket országuk építé­sében, Mihail Gorbacsov szavait idézve, teremtsenek „több szocializmust és több demokráciát’’. jelezte az ünnepség kezde­tét: a díszszázad parancsno­ka jelentést tett Straub F. Brúnónak, az Elnöki Tanács elnökének, aki — Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvé­delmi miniszter társaságában — ezután ellépett a katonák sorfala előtt. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága ne­vében Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisz­tertanács elnöke és Kádár János, az MSZMP elnöke koszorúzott. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Minisz­tertanács koszorúját Straub F. Brúnó és Pozsgay Imre állammiszter helyezte el á szobor talapzatán. A Szovjetunió budapesti nagykövetségének koszorúját Borisz Sztukalin nagykövet, Vladlen Puntusz követtaná­csos, Igor Mihejev tanácsos és Arkagyij Danyilko ezre­des, katonai és légügyi atta­sé helyezte el. A társadalmi és tömegszer­vezetek képviseletében Hu­szár István, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára, Nagy Sándor, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának főtitkára, Hámori Csaba, a Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség Központi Bizott­ságának első titkára, Ispáno- vits Márton, a Magyar Ellen­állók, Antifasiszták Szövet­ségének főtitkára és Apró Antal, a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság elnöke helyezte el a megemlékezés koszorú­ját. A fegyveres erők és testü­letek nevében Kárpáti Fe­renc, Horváth István belügy­miniszter és Borbély Sándor, a Munkásőrség országos pa­rancsnoka koszorúzott. A fővárosi dolgozók képvi­selői — élükön Irányt Pállal, a Fővárosi Tanács elnökével és Varga Sándorral, az MSZMP fővárosi tanácsi bi­zottságának titkárával — szintén elhelyezték az emlék­mű talapzatán a hála és a megemlékezés virágait. Az ünnepi eseményen részt vett a politikai és a társa­dalmi élet számos más magás rangú személyisége. Ott volt a budapesti diplomáciai kép­viseletek több vezetője és tagja is. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjaival és a katonai díszszázad elvonulá­sával ért véget. Az országos KISZ-értekezlet előtt A platform négy tétele Az országos KlSZ-értekez- letre készülve mind gyako­ribb és mind élénkebb viták zajlanak a fiatalok helyzeté­ről, az ifjúsági szövetség meg­újulásáról. A szándékok sze­rint jövő áprilisban összehí­vandó XII. KlSZ-kongresszu- sig tartó közös gondolkodás, véleménycsere időszakának egyik kiemelkedő állomása volt a budapesti KlSZ-érte- kezlet, amelyet szombaton rendeztek meg az Államigaz­gatási Főiskolán. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára is. Az ifjúsági szövetség re­formjának négy alapvető té­tele van, amely a vitában is körvonalazódott. Az első a milyen társadalmat aka­runk?” kérdése, a másik a párt és a KISZ viszonya, a harmadik a szerveződési sza­badság és a negyedik a nyi­tottság, a más szerveződések­hez való viszony. Ezt a négy tételt tartalmazza a KISZ po­litikai platformja. A mai magyar valóságról el­hangzó megállapítások kemé­nyek és kegyetlenek. A kér­dések sorozatával, a gazdaság teljesítményhiányát kutatva, 1 eljutunk a társadalom teljesí­tőképességéhez, alkalmazkodó- vagy önszabályozó képességé­hez, a tulajdonlás kérdéséhez és ezzel összefüggésben a fe­lelősség és az érdekeltség kér­déséhez — fejtette ki állás­pontját Hámori Csaba. Bits GOVÜtt él' „Legutóbb például a beton- , . vasból volt a kelleténél ke­O VlllCpCSOVel vesebb. De, mint mondja, az erős központi akaratra épülő csehszlovák gazdaságirá­nyításnak nagy előnye, hogy az ilyen feszültségek egy megfelelő helyről adott utasítással könnyen feloldhatók. Rendszeresek a pártellenőrzések, s a beruházás kor­mánybiztosa is energikusan irányítja a nagy munkát.” (2—3. OLDAL) Meddig él a pedagógusok j’áEngyál^em hivatástudata ? biztos, hogy a pedagógus úgy sztrájkol, hogy nem megy be órára, hiszen a többségben minden baj ellenére is meg­van még a hivatástudat.’’ (5. OLDAL) Váci aontok „Kiegyensúlyozott, jó iramú, iz- r m ,7.. galmas mérkőzésen szereztünk terven felül olyan két pontot, ami már az őszi tervünk felett van. Ez kedvezően befolyásolhatja a tavaszi idényt”. (1. OLDAL) A Bécsben tett hivatalos látogatás után Grósz Károly hazaérkezett Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára, a Minisztertanács elnö­ke — aki Franz Vranitzky- nek, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárjának meghívására háromnapos hi­vatalos látogatást tett Bécs­ben — szombaton hazaérke­zett Budapestre. Kíséretében volt Beck Ta­más kereskedelmi miniszter, Kovács László külügyminisz­ter-helyettes, Marosán György, a kormány szóvivője és Dem­ján Sándor, a Magyar Hitel Bank Rt. elnök-vezérigazga­tója. Grósz Károlyt és kíséretét a Keleti pályaudvaron Med- gyessy Péter, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Várko- nyi Péter külügyminiszter és Raft Miklós államtitkár, a Minisztertanács Hivatalának vezetője fogadta. Jelen volt Gerald Kriechbaum, az Oszt­rák Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Kommunista aktívaértekezlet Nyíregyházán Szembenézni a valósággal Az MSZMP Központi Bi­zottságának legutóbbi üléséről rendeztek kommunista aktí­vaértekezletet szombaton Nyír­egyházán. Részt vett és felszólalt a kommunista aktívaértekezle- ten Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság titká­ra. Hangsúlyozta, hogy a tár­sadalom előtt álló problémák megoldásában a párttagság cselekedni akar. Teljesíteni kell azt a programot, amit az országos pártértekezlet főbb vonalaiban megjelölt, s meg kell fogalmazni az abból adó­dó konkrét tennivalókat. Séfem­be kell nézi a valóság ke­mény, néha kicsit elkeserítő tényeivel, de előrehaladni csak akkor tudunk, ha nemcsak a múlt, hanem a jelen igazsá­gait is bevalljuk magunknak. A Központi Bizottság erre vál­lalkozott november 1-jei és 2-ai ülésén. A pártértekezlet legfonto­sabb üzeneteként értékelte a Központi Bizottság a vezetés megújítását. A májusi pártfó­rum egyértelműen és határo­zottan hozta mindenki tudo­mására, hogy a párttagság be­le akar szólni a politika ala­kításába és a vezetők kiválasz­tásába. Kiemelte: nagyon keményen megtanított bennünket a tár­sadalmi valóság arra, hogy a legjobb határozat is csak írva marad, ha nincsenek konkrét intézkedések, ha a kormány nem ura a gazdasági helyzet­nek, és csak hiba-, vagy ve­szélyelhárítással foglalkozik. Építette a ráckevei Architektúra Vásárváros-avató Levélen Mini vásárvárost avattak hétfőn a Hegyeshalom szom­szédságában lévő Levél köz­ségben. Az egyelőre 30 ház­ból álló létesítményegyüttest az Ml-es nemzetközi főútvo nal mellett, a magyar—oszt­rák határ közelében építette a ráckevei Architektúra Kis szövetkezet. A területen — amely nemrég még szántóföld volt — három hónap alatt alakították ki első bemutató-, illetve referenciatelepüket a Dunántúl nyugati szegletében. Kórus énekelt a múzeumban A pécsváradl női kar fennállásának tízéves jubileumát ünne­pelte. Erre az alkalomra vasárnap vendégszereplésre hívták a solymári női kórust a Budapesti Néprajzi Múzeumban tartott hangversenyükre. Á szépen csengő dallamok még a múzeum látogatóit is odacsalogatták. A két kórus együttes énekét Szo- kolay Bálint, a solymári női kar vezetője dirigálta A, különféle méretű, esztéti­kus megjelenésű épületeiket egyik_ legkeresettebb termé­kükből, a saját szabadalom alapján konstruált, úgyneve­zett gyorslakóházi panelrend­szerekből hozták tető alá. A helyi és a környékbeli enge­délyező szervek, kivitelező vállalatok jól összehangolt munkájával rövid idő alatt közművesítették e területet: villany-, víz- és telefonháló­zat épült ki, s elkészült a belső út- és csatornarend­szer. Kedvező földrajzi fekvése révén a levéli expo könnyen megközelíthető, s a tárgyalá­sokhoz, termékbemutatókhoz, üzletkötésekhez kulturált kö­rülményeket biztosít a nyu­gat-európai piacok felé nyit­ni szándékozó vállalatoknak. Az üaletházakat, bemutató-, és butiképületeket ilyen cé­gek vették bérbe, illetve vá­sárolták meg kereskedelmi' forgalmuk bővítésének remé­nyében. így egyebek között élelmiszer- és könnyűipari vállalatok mintaüzletet, más intézmények képviseletet nyit­nak, s lesznek pénzváltóhe­lyek, biztosító kirendeltségek, bankfiókok és butikok is az expo területén. Az üzleteket, az irodákat folyamatosan : en- dezik be a bérlők. A hétfői avatással nem fejeződött be az építkezés, mivel nagyobb beruházásszervező cégek már­is érdeklődnek a továbbfej­lesztés iránt, a „kialakított infrastruktúra pedig lehetővé teszi a vásárváros továbLi bővítését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom