Pest Megyei Hírlap, 1988. november (32. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-05 / 265. szám

1988. NOVEMBER 5., SZOMBAT xttfnan 9 Hét végi világpolitikai kitekintési A realitások alapjá A csúcsdiplomácia folytatását ígérik az amerikai elnökjelöltek A VS2 budapesti felhívása élénk visszhangot keltett az NSZK-ban Modem fegyverek Kabulnak a fokozódó külső beavatkozások ellen ÁLTALÁNOS PILLANATKÉP A jövő keddi amerikai el­nökválasztás előtt, mindkét jelölt korteshadjárata a tető­fokára hágott. A világsajtó érdeklődésének előterében ter­mészetesen az áll a kampány finisében, hogy vajon Bush vagy Dukakis lesz-e a Fehér Ház következő lakója. A köz­vélemény-kutatások, az utóbbi hetekben, néhány - százalékos eltéréssel Bush „utcahossznyi”, több mint tízszázalékos fölé­nyét jelzik. Egyes nyugat­európai kommentátorok szerint azonban nem szabad tel­jességgel kizárni az esetleges meglepetést sem. Mindeneset­re a massachusettsi kormány­zó és kortesei, hogy ellensú­lyozzák a legkülönbözőbb fel­mérések hatását, megkérdője­lezték az egész közvélemény­kutatási módszert az Egyesült Államokban. Kétségtelen, hogy az ingadozó szavazókat gyak­ran az befolyásolja, hogy kit jeleznek előre győzteseknek ezek a felmérések. Bush korteshadjáratának irányítói mindenesetre arra törekednek, hogy a közvéle­mény-kutatások által kimuta­tott többséget, megtartsák a választások napjára is, az al- elnök számára. Ezért azt a taktikai módszert választották, hogy Bush olyan nyilatkoza­tokat tegyen, mintha már ő volna az Egyesült Államok elnöke, hiszen a választók döntése annyira nyilvánvaló lesz. A világsajtó vezető he­lyére került az a kijelentése, hogy nemcsak folytatni kíván­ja a Reagan elnök által meg­kezdett csúcsdiplomáciát a Szovjetunióval, hanem egyik első elnöki feladatának tekin­ti majd, hogy találkozzon Mi­hail Gorbacsovval. Mint mon­dotta, az idő azért sürget er­re, mert a fegyverzetcsökken­tés és a helyi válságok rende­zésének problémái nem tűrnek halogatást. Hasonlóképpen a magasszintű tárgyalások foly­tatása mellett foglalt állást Dukakis is, akinek nemegy­szer azt olvasták a fejére, hogy külpolitikai kérdésekben hiányzik a megfelelő jártassá­ga. A demokrata párti elnök­jelölt arra hivatkozott, hogy ugyan nincs gyakorlata a dip­lomácia ügyeiben, de van ha­tározott külpolitikai program­ja arra az esetre, ha a szava­zók többsége őt juttatja be a Fehér Házba. idején az északkeleti államok­ra összpontosította, s ez győz­tes taktika volt akkor. Duka­kis, hogy növelje esélyeit, ko­rábbi riválisát, Jesse Jacksont is megnyerte, hogy álljon ki nyilvánosan támogatására. Ez meg is történt, s Dukakis ar­ra számít, hogy ez megszerzi számára a fekete bőrű válasz­tók nagy részének voksát. Bár mindezek az erőfeszíté­sek valamelyest csökkentették Dukakis lemaradását az el­nökségért vívott hadjáratban, még mindig Bush jelentős elő­nyét mutatják ki a közvéle­ménykutatások, három nap­pal, a november 8-i szavazás előtt. A világ érdeklődéssel fi­gyeli a végső versengést a szavazatokért, s azt tartja a leglényegesebbnek — mint több kommentátor rámutatott —, hogy bármelyik is győz kedden, mindketten az eddigi, a Szovjetunióval kompromisz- szumokat kutató politika mel­lett kötelezték el magukat. A RADARÁLLOMÁS ÜGYE DÖNTŐEK: A NAGY LÉLEKSZÁMÜ ÁLLAMOK A szavazás eredményét nagy lélekszámú amerikai államok döntik majd el, amelyek a legtöbb elektort választhatják meg. Az amerikai rendszer szerint ugyanis a szavazók elektorokat választanak meg, akiknek száma egyenlő a kong­resszus tagjaival. A szabályok szerint az a jelölt, aki egysze­rű többséget szerez az ötven amerikai állam valamelyiké­ben. elnyeri annak valameny- nyí elektort szavazatait. így érthető, hogy Dukakis, aki az utóbbi hetekben hátrányosabb helyzetbe került Bush-sal szemben, most a legnépesebb államokra igyekszik összpon­tosítani a. korteshadjáratát, hogy ott fordulatot érjen el. New York államban ez sike­rült neki. a CNN televízió fel­mérése szerint. Ugyanezt akarja elérni az Egyesült Ál­lamok olyan északkeleti álla­maiban, mint Pennsylvania, Michigan és Ohio. A massa­chusettsi kormányzó, hogy voksokat nyerjen, a meggyil­kolt John F. Kennedy irány­vonalához hasonló politikát ígér, ha elnökké választják. Arra hivatkozik, hogy Ken­nedy is Massachusetts állam­ból indult el a politikai pálya­futásban. Korteshadjáratának döntő szakaszát ő is annak Ez azért is fontos, mert a Reagan-kormányzat hivatali idejének mostani szakaszában —, amikor a Fehér Házban hamarosan bekövetkező sze­mélycsere miatt, az Egyesült Államok vezetésének kezde­ményezőkészsége a problémák rendezésére már erősen korlá­tozott — több nézeteltérésük keletkezett a Szovjetunióval. így például a krasznojarszki radarállomás ügyében. Wa­shington már korábban azt ál­lította, hogy ez a létesítmény ellentétes az 1972-ben aláírt ABM-egyezménnyel, amely a rakétaelhárító rakétarendsze­rek kiépítését korlátozza. Szovjet részről cáfolták ezt, s amerikai delegáció tekint­hette meg a radarállomást. Majd később, amikor a Rea­gan-kormányzat fenntartotta véleményét, a moszkvai veze­tés bejelentette, hogy a radar­állomást átadják a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának és nemzetközi intézetté ala­kítják át, a békés kozmikus kutatás szolgálatában. Az Egyesült Államok azon­ban fenntartotta követelését a létesítmény lebontására. Azzal érvelnek, hogy a nemzetközi intézménnyé való átalakítást lehetetlen ellenőrizni. Mintha bizony ennél bonyolultabb el­lenőrzési intézkedéseket nem dolgoztak volna ki, például a közepes és a rövidebb hatótá­volságú rakéták megsemmisí­tésére megkötött egyezmény­nél. A jelek szerint a „krasz­nojarszki ügy” tulajdonképpen ürügyként szolgál a Pentagon egyes vezetőinek, akik arra való hivatkozással, hogy a Szovjetunió megsértette az ABM-szerződést, szabad ke­zet akarnak kapni a „csillag- háborús tervek” végrehajtásá­nak felgyorsítására. Ezek szé­les körű kibontakoztatása vi­szont valóban ellentétes az 1972-ben aláírt megállapodás­sal... terében az áll, hogy Kohl kancellár nemrég Moszkva ban járt, és. a helyszínen győ­ződhetett meg a Szovjetunió őszinte törekvéseiről a lesze­relés további lépéseire. Túl ezen, nem véletlenül hangzik el mostanában oly gyakran, hogy új szakasz kezdődött nyugatnémet—szovjet kapcsO' latokban. A Moszkvában alá­írt gazdasági egyezmények eredményességét, bonni véle­mény szerint jól elősegítené, ha a hagyományos fegyverzet csökkentésére összeurópai megállapodás jönne létre Nyilván olyan légkör alakul­hatna ki ennek nyomán, amely még szélesebb körű gazdasági együttműködést terv ne lehetővé. Moszkvában és Bonnban is azonban reálpo­litikát folytatnak, s tudatában vannak annak is, hogy amíg az Egyesült Államok új elnö­ke el nem foglalja hivatalát és meg nem kezdi tevékeny ségét, aligha lehet arra számí­tani, hogy Washington „igent’ mondjon a budapesti felhívás­ban javasolt csúcsértekezletre. SS—1-ES RAKÉTÁK AFGANISZTÁNBAN GENSCHER HELYESLŐ MEGNYILATKOZÁSA Ebbe a képbe tartozik bele az is, hogy a washingtoni ve­zetés elutasítóan válaszolt a Varsói Szerződés külügymi­nisztereinek budapesti felhívá­sára. A VSZ-tagállamok dip­lomáciájának vezetői, mint emlékezetes, arra hívták fel a helsinki egyezmény orszá­gait. hogy tartsanak új csúcs- találkozót a hagyományos fegyverzet csökkentésére. Bonnban viszont azonnal kedvező visszhangra talált ez a javaslat. Genscher külügymi­niszter üdvözölte az elgondo­lást és hozzátette, hogy „a bu­dapesti nyilatkozat összhang­ban áll az NSZK és az At­lanti Szövetség által körvona­lazott célokkal.” A külügymi­niszter állásfoglalásának hát­A szovjet diplomácia már hosszabb ideje azon munkál­kodik, hogy elérje az idén áp­rilisban aláírt genfi egyezmé­nyek megtartását. Ezek mint emlékezetes — arra vol­tak hivatottak, hogy véget vessenek a külső beavatkozás nak Afganisztánban. Egyrészt a szovjet kontingensek jövő év február közepéig való ki­vonásának ütemtervét hatá­rozták meg, másrészt előírá­sokat tartalmaztak arra, hogy Pakisztán felől szűnjön meg az afganisztáni kormányelle­nes fegyveres csoportok tá­mogatása. A szovjet és az afgán kormány szinte napon­ta fejezte ki tiltakozását amiatt, hogy tovább özönlik a fegyver Pakisztánból. Sőt a lázadók megnövelt számban kaptak föld-föld rakétákat. Ennek következménye az lett, hogy Kabult naponta több­ször is érték rakétatámadások, amelyek súlyos veszteségeket okoztak békés emberéletek­ben, bizonytalanná tették az afgán főváros mindennapjait. Nem jártak sikerrel azok a kezdeményezések sem, hogy nemzetközi értekezletet hív­janak össze a megállapodás megsértéseinek kivizsgálására és olyan biztosítékok kidolgo­zására, amelyek megakadá­lyozzák a további külső be­avatkozásokat. A moszkvai vezetés ezért — miután az eredeti terv sze­rint befejeződött a szovjet egységek felének kivonása Af­ganisztánból — bejelentette, hogy a kialakult helyzet miatt nem folytatja a kivonulási ütemtervet. Amikor ennek el­lenére is fokozódtak a Pakisz­tán felőli fegyverszállítások és a Kabul elleni rakétatámadá­sok, szovjet részről modern el­hárító fegyvereket bocsátottak az agfán kormánycsapatok rendelkezésére. Repülőgépek és SS—1-es rakéták érkeztek Kabulba. S néhány nappal ez­után a kormányerők rakéta­csapást mérhettek a pakisztá­ni határ közelében levő egyik ellenforradalmár-támaszpont- ra, s találataik nyomán meg­semmisült a lázadók számos fegyverraktára. A washingtoni külügyi szó­vivő megkísérelte szerződés­szegéssel vádolni a Szovjet­uniót. Moszkvában azonban rámutattak: az afgán kor- mánj^erőknek küldött új fegy­verek a kialakult kényszer- helyzet következményei, s nem a Szovjetunió követett el szer­ződésszegést, hanem azok. akik Pakisztánon át fegyve­rek egész arzenálját küldik az afgán kormányellenes csopor­toknak. Árkus István Grósz Károly és Franz Vranitzky sajíáértekezkto Újabb együttműködési (Folytatás a 2. oldalról. ) helyzet időszerű kérdéseiről és országaik életéről. — Nagyra értékeljük azt az érdeklődést, amely a ha­zánkban zajló változások iránt megnyilvánul Ausztriá­ban. Munkatársaink tárgya­lásain jelentős megállapodá­sok előkészítéséről is szóvolt, körvonalazódik egy újabb hosszú távú együttműködés koncepciója — hangsúlyozta Grósz Károly. — Örömmel mondhatom, hogy a tárgya­lásokon az összes felvetődött kérdésben egyetértettünk. A miniszterelnök tájékoztat­ta osztrák kollégáját arról, hogy a bős—nagymarosi víz­lépcső magyar építése folyta­tódik, s ebben hazánk számít arra, hogy a szerződésben fog­lalt osztrák feladatoknak is eleget tesznek partnereink. Külpolitkai kérdésekről szól­va Grósz Károly hangsúlyoz­ta: nagyra értékeljük Auszt­riának a béke és a biztonság egyetemes ügyéért folytatott fáradozását. Grósz Károly és Franz Vra­Brit politikai előfeltételek Thatcher varsói A nézetek közötti lényeges különbségek nyilvánultak meg azokban a pohárköszöntőkben, amelyeket Wojciech Jaruzels­ki és Margaret Thatcher mon­dott el csütörtökön este a brit kormányfő lengyelországi lá­togatásának második napján a vendég tiszteletére adott va­csorán. Jaruzelski, a lengyel állam­tanács elnöke, az elavult szte­reotípiákkal való szakításra, a szuverén államok belügyeinek tiszteletben tartására, a nem­zeti sajátságokat és fejlődési különbségeket figyelmen kívül hagyó „politikai messianiz­mussal” való szakításra hívta fel a vendég figyelmét, és ar­ra emlékeztette, hogy a hel­sinki záróokmány úgynevezett második kosarában megfogal­mazottak, azaz a diszkriminá­ciótól mentes gazdasági kap­csolatok fejlesztésére vonat­kozó megállapodást Nagy-Bri- tannia és szövetségesei nem tartják tiszteletben. Jaruzelski arról beszélt, hogy országában a demokra­tikus szocializmus új modell­je formálódik, érlelődnek az előfeltételei egy széles alapo­kon nyugvó társadalmi köz- megegyezésnek, ami az ország megújulása és a reformok kö­vetkezetes végrehajtásának feltételei. Thatcher pohárköszöntőjé­ben vendéglátói tudtára adta, hogy Nagy-Britannia és „ba­rátai” a lengyelországi belpo­litikai helyzet alakulásától te­szik függővé a gazdasági együttműködés javítását, a normális pénzügyi és hitel- kapcsolatok helyreállításó.t, a hitelek átütemezését, újabb hitelek nyújtását — attól, hogy a Thatcher által körvo­nalazott politikai szabadság- jogok, az egyesülési jog, a sza­bad és független szakszerve­zetek alapításának, azaz a „Szolidaritás” újbóli legalizá­lásának kérdése miként való­sul meg, sor kerül-e „vala­mennyi társadalmi erő részvé­telével a tényleges párbeszéd­re”. Thatcher pénteken Gdansk­ban folytatta lengyelországi programját, ahol többek kö­zött találkozik Lech Walesá­val, az egykori „Szolidaritás” elnökével, majd visszatér Var­sóba, ahol nemzetközi sajtóér­tekezletet tart elutazása előtt. befolyásolni. A miniszterelnök válasza: nem kell félniük az üzletembereknek. Egy orszá­gos méretű gazdasági megúju­lás óhatatlanul terhekkel jár, de nagy lehetőségeket is hor­doz magában. Grósz Károly hozzátette: tekintélyes nemzet­közi pénzintézetek nyilatkoz­nak úgy, hogy nem látják ve­szélyeztetve Magyarország fi­zetőképességét. A magyar tör­vények pedig garantálják, hogy a külföldi vállalkozók bármikor hozzájuthatnak tő­kéjükhöz, illetve a tőkejára- tíékhoz. A déli órákban Grósz Ká­roly, kíséretének tagjaival együtt látogatást tett Kurt Waldheim köztársasági elnök­nél. Rövid eszmecseréjük után az osztrák államfő ebé­det adott a magyar vezető tiszteletére, s ezen mindket­ten pohárköszöntőt mondtak. Grósz Károly és kísérete péntek délután az osztrák parlament épületében találko­zott Leopold Gratzcal, a nemzeti tanács első elnökével és a négy parlamenti frakció vezető képviselőivel. Grósz Károly átadta Stadinger Ist­vánnak,, az Országgyűlés el­nökének üdvözletét. A két ország parlamentjeinek kap­csolatát a politikai kontaktu­sok jelentős elemeként érté­kelte, kifejezve reményét, hogy a külügyi bizottságok kapcsolatfelvétele után más testületek is kiépítik együtt­működésüket. A parlamenti találkozót kö­vetően — szűk körben — zá­rómegbeszélést folytatott Grósz Károly és Franz Vranitzky. Ezen értékelték a találkozó ta­pasztalatait. A magyar kor­mányfő magyarországi látoga­tásra hívta meg az Osztrák Köztársaság szövetségi kan­cellárját, aki a meghívást kö­szönettel elfogadta. Este a magyar pártfőtifckár- miniszterelnök Franz Vra­nitzky személyes meghívásá­nak tett eleget, amely egy jellegzetes osztrák vendéglőbe, vacsorára szólt. Izraelben a jobboldali Li­kud Párt vezetője, Jichak Sa­mir — aki ultraortodox zsi­dó vallási pártok segítségével készül koalíciós kormányt ala­kítani — csütörtökön igyeke­zett megnyugtatni azokat, akik attól félnek, hogy a szélsőséges vallási pártok túl­ságosan sok engedményt kap­nak majd tőle. A miniszterel­nök kijelentette, hogy nem hagyja magát zsarolni. A keddi választásokon a 120 parlamenti helyből 18-at a négy vallási párt nyert el. így ők dönthetik el, hogy a Likud Párt, vagy a mérsékelt Munkapárt alakítson-e koalí­ciós kormányt Mindkét nagy párt vezetője már szerdán NSZK és Franciaország Jó kapcsolata Mitterrand Moszkvába készül Helmut Kohl, az NSZK szö­vetségi kancellárja és Fran­cois Mitterrand, a Francia Köztársaság elnöke péntek délután megtartott nemzetkö­zi sajtóértekezletén egyönte­tűen kiemelkedő jelentőségű­nek nevezte a két nyugat-eu­rópai állam általános együtt­működését. A rendszeresített kormánykonzultációk révén Bonn és Párizs párbeszéde jóval túlmutat a megszokott államközi kereteken, s a po­litika tényleges összehangolá­sára irányul — mondotta ta­nácskozásuk befejezésekép­pen. A kancellári hivatal sajtó­termében Kohl a megvitatott témák sorában első helyen említette, hogy a Michel Ro- card miniszterelnöktől és ti­zenegy francia minisztertől kísért Mitterrand-t részlete­sen tájékoztatta a Mihail Gorbacsov főtitkárral és ál­lamfővel a közelmúltban Moszkvában folytatott tár­gyalásairól, moszkvai tartóz­kodásának minden benyomá­sáról és tapasztalatáról. Mit­terrand november 25-én uta­zik a Szovjetunióba. tárgyalt a vallási pártokkal, a Likud küldöttsége csütörtökön is folytatta velük az alkudo­zást. Közben a Munkapárt ve­zetője, Simon Peresz külügy­miniszter három kisebb bal­oldali párttal vitatta meg a koalíció lehetőségét. Maldív-szigetek Újra nyugalom van Az indiai ejtőernyős kom­mandó-alakulatok megérkezé­se véget vetett a zsoldostáma­dásnak a Maldív Köztársaság fővárosában: a fegyveresek ja­varésze péntek reggel csóna­kokon elmenekült az ország fővárosából, Maiéból, anélkül, hogy felvette volna a harcot az indiai katonákkal. Mint jelentettük, az indiai kormány döntése alapján 1000 főnyi egységet vetettek be a szigetországban, ahol ismeret­len fegyveresek csütörtökön puccsot kíséreltek meg. A fő­városban a rend gyorsan kezd helyreállni: az emberek pén­tek reggel már kiözönlöttek az utcákra és kinyitottak az üz­letek. Lezárult tehát egy zsol­dosregénybe illő hatalomátvé­teli kísérlet története. SZÁMÍTÓGÉPPROGRAM- VÍRUS Egy diák tréfás kísérlete hosszan tartó, súlyos zavarokat eredményezett az amerikai haderő hivatalait és hadiipari ku­tatóintézeteket összekötő otszágot és nemzetközi számítógép- hálózatban. A még ismeretien tettrs aki névtelenül telefonáló társa szerint egyetemi hallgató, kísérletet tett az Egyesült Ál­lamokat behálózó, sőt. a tengerentúlra is kiterjedő hálózatba való bejutásra. A kísérlet eredményes volt: a diák által ké­szített programnak, az úgynevezett „komputervírusnak” sike rült a rendszerbe bekerülnie és megbénítania több száz nagy teljesítményű rendszert. A Pentagon, a hadiipar megbízásait teljesítő egyetemi ku­tatóintézetek lázasan dolgoznak a ,vírus” hatástalanításán — eddig eredmény nélkül. A szakemberek szerint az ilyen beha­tolók kevés bizalmas adathoz tudnak hozzáférni, de ez még a viszonylag ártalmatlan „vírusok” közé tartozik: lehetségesek olyan „programvírusok” is, amelyek létét észre sem veszik ... nitzky ezután kérdésekre vá­laszolt. A magyar rádió arról ér­deklődött, hogy Ausztria kö­zeledése az EGK-hoz milyen hatással lesz az osztrák—ma­gyar viszonyra. Franz Vra­nitzky válaszában azt mondta, hogy amennyiben az osztrák gazdaság, állam pozícióját si­kerül tovább erősíteni Euró­pában és az egész világon, ak­kor Ausztria Magyarország­nak is feltehetően még jobb partnere lesz. Ugyancsak a magyar rádió tette fel a kér­dést: Grósz Károly hogyan vé­lekedik arról, hogy a Gazda­sági Kamarában rendezett ta­lálkozón több osztrák üzlet­ember bizonytalanságának adott hangot, mondván: nem látnak elegendő garanciát ar­ra, hogy a magyar piacon he­lyezzék el tőkéjüket. Grósz Károly elmondta, hogy ezt az óvatosságot má­sutt is tapasztalja, nemcsak Bécsben. Joggal vetődik fel a kérdés: a magyar kormány képes-e a gazdasági és a po­litikai folyamatokat kedvezően Samir koalíciós kormányt készül alakítani Alkudozás a vallási pártokkal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom