Pest Megyei Hírlap, 1988. november (32. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-05 / 265. szám

2 1988. NOVEMBER 5., SZOMBAT A Grósz—Vranitzky találkozó második napja Együttműködési koncepció Grősz Károly ausztriai látogatásának második napja az­zal a sajtóértekezlettel kezdődött, amelyet a pártfőtitkár-mi- niszterelnök vendéglátójával, Franz Vranitzky osztrák kancel­lárral együtt pénteken kora délelőtt tartott Bécsben, a kancel­lári hivatal épületében. A tájékoztatón a hazai és külföldi saj­tó több mint ötven tudósítója vett részt. Bevezetőül mindkét vezető rövid nyilatkozatot tett. Franz Vranitzky megálla­pította, hogy a magyar— osztrák kapcsolatok több év­tizede kedvezően alakulnak, és ez hozzájárult a mai ked­vező európai politikai légkör­höz is. Az osztrák kormányfő ez­után arról beszélt, hogy Auszt­riában nagy figyelemmel és rokonszenvvel figyelik a ma­gyarországi reform-erőfeszí­téseket. Véleménye szerint a ma­gyar-osztrák kapcsolatok kü­lönlegesen magas színvonala különleges közép-európai hely­zetből adódik, és ennek lehe­tőségeit a jövőben is ki kell használni. Vranitzky kitért a magyar vezetővel folytatott tárgyalá­sainak főbb témáira is. Kö­zölte : biztosították egymást mindkét országnak a Bécs—Bu­dapest világkiállítás közös meg­rendezésére irányuló szilárd szándékáról és együttmű­ködési készségéről. Az osztrák kormányfő a nagymarosi víz­lépcső építését illetően leszö­gezte, hogy az ebben való osztrák közreműködés szerző­déseken alapul, e szerződések változatlanul érvényesek, és az osztrák félnek semmi oka sincs a közreműködés „meg­fontolására” vagy módosításá­ra. Az osztrák kancellár végül közölte, hogy tájékoztatta tár­gyalópartnerét : Ausztria szo­rosabbra akarja fűzni kapcso­latait a Közös Piaccal, de csakis annak a követelmény­nek feltétlen teljesítésével, hogy Ausztria fenntartja örö­kös semlegességét. Grósz Károly bevezető nyi­latkozatában értékesnek, elő­remutatónak és őszintének nevezte Franz Vranitzky vei folytatott tárgyalásait. El­mondta, hogy eszmecserét folytattak a kétoldalú kap­csolatokról, a nemzetközi (Folytatás a 9. oldalon.) A kormányszóvivő tájékoztatója Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács pénteki ülésén támogatáscsökkentési programot tárgyalt meg, s úgy határozott, hogy arról az Or­szággyűlés számára írásos tá­jékoztatást ad a novemberi ülésszakon. Ügy döntött, hogy kezdeményezi a felszámolási és az állami szanálási eljárás­ról szóló törvényerejű rende­let módosítását. Kezdeménye­zi továbbá az illetékről szóló törvényerejű rendelet módosí­tását. A kormány előterjesztést fo­gadott el a szabványmódosí­tásról és a minőségügyről, s tájékoztatást hallgatott meg a foglalkozási rehabilitáció kor­szerűsítéséről. A Minisztertanács jóváha­gyólag tudomásul vette a XXIV. nyári olimpiai játéko­kon részt vett magyar küldött­ség szerepléséről készített elő­terjesztést, s elismerését fejez­te ki az érintetteknek a sike­res szereplésért. A kormány szóbeli tájékoz­tatást hallgatott meg a moz­gássérültek rehabilitációjáról. A nemzetközileg elismert gyó­gyító munka támogatására a Pető-alapítvány bővítését kez­deményezte. A Minisztertanács végül fel­mentésekről és kinevezésekről határozott. ★ A Minisztertanács ülését követően a kormányszóvivő, Marosán György távollétében Bajnok Zsolt, a Magyar Hír­lap főszerkesztője tájékoztat­ta az újságírókat. Elmondta, hogy a testület Medgyessy Péter miniszterel­nök-helyettes elnökletével több mint öt órán át tanács­kozott, s a kemény, éles vi­tákkal kísért eszmecserén csaknem hetvenen fejtették ki véleményüket a napiren­den szereplő 11 kérdéssel kapcsolatban. A megvitatott témák közül a szóvivő kiemel­te a kormány támogatáscsök­kentési programját. A reform- törekvéseket gyakorlati tettek­re váltó, nagy jelentőségű in­tézkedéssorozat lényege, hogy a költségvetési támogatások jelenlegi, mintegy 130 milli­árd forintos summáját négy esztendő alatt fokozatosan csökkentik. Ugyancsak a pénteki ülés napirendjére került több, a támogatás-leépítéssel össze­csengő téma is. A felszámo­lás, az állami szanálás jog­szabályainak módosítását kez­deményezve, a kormány az el­járási szabályok egyszerűsíté­sére törekszik. Bajnok Zsolttól Madaras! Attila pénzügyminisztériumi államtitkár vette át a szót, s a támogatás-leépítési prog­ramról adott tájékoztatót. Utána az újságírók számos kérdést tettek föl az állam­titkárnak. Ezt követően Bajnok Zsolt elmondta, hogy a parlament őszi ülésszakán elhangzott egyik képviselői javaslat nyo­mán a kormány pénteki ülé­sén foglalkozott a magas ál­lami tisztségeket betöltő ve­zetők munkabérére, illetve nyugdíjazására vonatkozó sza­bályozással. Az ezzel foglal­kozó írásos jelentés megálla­pította, hogy e kérdés több szempontból rendezetlen. A szóvivő példaként említette, hogy az elmúlt évben a mi­niszterelnök illetménye mind­össze 67 százaléka volt a ki­emelt vállalatok vezetői fize­tésének, a miniszteri nettó fizetés pedig csupán 64 szá­zaléka volt egy „A” kategó­riába sorolt vállalati vezető bérének. Ezért az idén, az Elnöki Tanács egyetértésével, a legfelső állami vezetés szintjén 12,3 százalékos bér­rendezés volt. A miniszterel­nök jelenleg 40 300 forint, a miniszterek pedig 30 200 fo­rint illetményben részesülnek. Bajnok Zsolt végezetül a személyi kérdésekben született döntéseket ismertette. A Mi­nisztertanács Török István ke­reskedelmi államtitkárt és Vallus Pált, az Országos Ár­hivatal elnökhelyettesét nyug­állományba vonulásuk miatt, érdemeik elismerése mellett felmentette tisztségükből. Dr. Kun László és dr. Petrik Fe­renc igazságügyminiszter-he- lyetteseket, továbbá Török De­zsőt, az Országos Munkavédel­mi és Munkaügyi Főfelügyelő­ség vezetőjét, más munkakör­be történő áthelyezésük miatt, tisztségükből felmentette. A Minisztertanács dr. Kilé- nyi Gézát, dr. László Jenőt és dr. Sárközy Tamást igazság- ügyminiszter-helyettessé, Só­lyom Ferencet pedig az Or­szágos Munkavédelmi és Mun­kaügyi Főfelügyelőség vezető­jévé nevezték ki. Köteles Zol­tánt a Magyar Posta elnök-ve­zérigazgatójává nevezték ki. Ságvári Endrére emlékeztek Ságvári Endre jogászra, az illegális kommunista ifjúsági és munkásmozgalom mártír­jára emlékeztek születésének 75. évfordulóján pénteken a Mező Imre úti temető mun­kásmozgalmi panteonjában. Urnájánál koszorút helyezett el a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága nevében Borbély Gábor, a Népszabadság főszerkesztője és Kótai Géza, a Központi Bi­zottság külügyi osztályának vezetője. Lerótták kegyeletü­ket a Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Központi Bi­zottságának és a Magyar El­lenállók, Antifasiszták Szövet­ségének képviselői, s elhozták a megemlékezés virágait csa­ládjának tagjai és egykori ba­rátai, tisztelői is. Avatás Gödöllőn Díszdoktor Tegnap délután kettős al­kalomból rendezték meg Gö­döllőn, az Agrártudományi Egyetem aulájában az egyetem tanácsának ünnepi ülését. A testület ugyanis — a nagy ok­tóberi szocialista forradalom 71. évfordulójáról való meg­emlékezés után — a GATE díszdoktorává avatta Nyiko- laj Klenint, a moszkvai Gor- jacskin Műszaki Egyetem tan­székvezetőjét. A GATE és Moszkva mező- gazdasági felsőoktatási intéz­ménye közötti együttműködés hosszú évekre tekinthet már vissza. A gödöllői gépészmér­nöki kar orosz szakfordító szakos hallgatói féléves rész­képzésüket rendszeresen a Gorjacskin egyetemen töltik. Az Állami-díjas szovjet pro­fesszornak egyrészt e kapcso­lat fejlesztésében játszott sze­repe, másrészt tudományos munkássága elismeréseként adományozta az egyetemi ta­nács a honoris causa doktor címet. A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése A feszültségek mérsékléséért jén kell kollektív tárgyalásos, érdemei elismerésével, a szak­megállapodásos rendszerben szervezeti mozgalomban vég­megoldást találni. zett munkáját megköszönve, Ezt követően Nyitrai 1st- más fontos állami beosztásba ván, a SZOT szervezési és kerülése miatt Solyom Feren- káderosztályának vezetője kért felmentette SZOT-tagsaga szót. Tájékoztatta a testületet alól, elnökségi és titkársági a személye körül kialakult hí- tagságából, valamint SZOT- Tesztelésekről. Elmondta, hogy titkári funkciójából. A SZOT őt a bíróság a Hajdú-Bihar tagjainak soraba koopta ta es Megyei KISZ-bizottság veze- 1 erY,tí^™s s5avazj1''bol te­tőinek bűnperében, mint ta- pal a SZOT kozgazdasagi tit- nút hallgatta ki, ellene sem- k&raya választotta Sándor miféle elmarasztaló ítéletet Lászlót, a salgótarjáni városi nem hozott. Személyét ennek pártbizottság első titkárát, va- ellenére névtelen támadások lamint kettős jeloles alapjan, érik. Kérte a Szakszervezetek szavazattal a SZOT taié- Országos Tanácsát, hogy a té- koztatasi es propagandas ka- nyek ismeretében szavazzon ráva Szalay Ferencet a Nep- bizalmat további munkájához, szava foszerkeszto-helyetteset. vagy pedig, ha úgy ítéli meg, Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa. A testületet Nagy Sán­dor, a SZOT főtitkára tájé­koztatta időszerű gazdasági és társadalmi kérdésekről. Az idei esztendő gazdasági folya­matait értékelve rámutatott: a gazdaságban a pozitív vál­tozások úgy mennek végbe, hogy a legnagyobb terheket a lakosság vállalja; a fogyasz­tói árszínvonal növekedési üte­me meghaladja a tervezettet, a reálbérek átlagosan nyolc százalékkal, a reáljövedelmek egy százalékkal, a lakossági fogyasztás pedig várhatóan 3 százalékkal csökken az év vé­géig. Mindez komoly társadal­mi feszültségeket váltott ki. Jelentős társadalmi rétegek kerültek igen nehéz helyzetbe, s romlott a közhangulat. Az adórendszer működése is fel­vetett olyan problémákat, ame­lyek további nehézségek for­rásait jelentik a foglalkozta­tottak körében. Ebben a hely­zetben a szakszervezetek arra törekednek, hogy a halmozódó feszültségeket mérsékeljék, és fellépnek a legnehezebb hely­zetben levők gondjainak eny­hítése érdekében. Ez a fellé­pés meglehetősen szerény, mindemellett igen ellentmon­dásos eredményekkel járt. A központi béremelések szerény mértéke miatt azok sem tudtak igazán örülni, akik kapták, az intézkedésen kívül maradottak körében pedig — s ők voltak túlnyomó több­ségben — inkább feszültségek forrásává vált. Ebből azt a tanulságot kell levonni, hogy változtatni kell a korábbi módszeren, a SZOT és a kor­mány tárgyalásai során a dolgozók élet- és munkakörül­ményeit általában érintő kér­désekben kell megállapodásra jutni, a szakmai, foglalkozá­si munkakörülményekkel, bé­rekkel, életszínvonallal és más egyebekkel kapcsolatos kérdésekre pedig az ágazati­szakmai szakszervezetek szint­A HÉT HÍRE SZÍNESBEN ® A fővárosban rendezték meg az országos úttö­rőaktívát. fa Átadták rendeltetésének az Akadémiai Könyvtárat. ® Kiállítás nyílt Szombathelyen, Pénzek, bankok, értékpapírok címmel, fa Nemzetközi szak- szervezeti konferencia témája volt Budapesten a tö- megkommunikáció-kultúra-szabadidő kapcsolatrend­szere. <§£ Vitaülést szentelt a Közlekedéstudományi Egyesület a kerékpáros közlekedés fejlesztésének, fa A hét híre az is, hogy a Videotonban megkezdték a ter­melést a színes televíziók új gyártósorán. Távoli, az emlékek ködébe vesző eseménynek tűnik, ami­kor visszagondolunk rá, holott még két évtizede sincsen an­nak, hogy hazánkban meg­kezdődött a színes televíziók gyártása. Ezek a tekintélyes méretű és súlyú készülékek olyan drágák voltak, hogy a szaktekintélyek egy része azt jósolta, az elektronikus hír­közlésnek ez az eszjköze csak szűk körben talál majd kö­zönségre. A jóslatok, mint ál­talában, ebben az esetben sem bizonyultak megbízható­nak. Az óhajtott tárgy ára ugyan borsos maradt, ennek ellenére terjedésének ritmu­sa nem hagyott kétséget: a fo­gyasztási cikkek között sztár lesz. Az lett. Az ma is. Tíz esztendeje 850 színes televíziókészülék kelt el a megyében, ezzel szemben fe­kete-fehérből 15 ezer talált vevőre. Tavaly a színes ké­szülékekből 18 ezer darabot adott el a megye kiskereske­delme, a hagyományosból pe­dig kilencezret. Elképesztő a tempóváltás: amíg 1977-ben az összes eladott készüléknek a hat százaléka volt színes képet kínáló, 1980-ban a 13 százaléka, 1985-ben pedig már majdnem a fele! S a követ­kező évben, 1986-ban megfor­dult az arány: a kívánatos holmi nagyobb része színes­ben mutatta mindazt, ami szí­nesben adásba került. A mennyiségi fejlődéssel párhuzamosan azonban fur­csa helyzet alakult ki a me­gyében. Az itt élők ezer la­kásra jutó televízió-előfizeté­sének száma 1970-ben a ha­sonló közigazgatási területek között a hetedik helyet jelöl­te ki a rangsorban a megyé­nek. Tavaly viszont már be kellett érni a tizennyolcadik, azaz az utolsó előtti hellyel! Mi történt? Erre természetesen csakis alapos szociológiai elemzés adhatna magyarázatot, ennek ellenére sejtünk néhány dol­got. A többi között azt, hogy bár még meglehetősen távol vagyunk az un. telítettségi állapotoktól — attól tehát, hogy valamennyi háztartásban legyen televízió-előfizetés —, azért bizonyos társadalmi ré­tegeknél már mutatkoznak a telítődés jelei. A valóságnak sejtett darabkája az is, hogy a háztartások, a családok egy részénél a megnehezedett gaz­dasági helyzet — például az alacsony összegű nyugellátás­ban részesülőknél — nem te­szi lehetővé a készülék be­szerzését, az elhasználódott- nak a lecserélését. S még ke­vésbé teszi lehetővé a meg­csodált színes varázsdoboz beszerzését, hiszen a megyé­ben az un. aktív kereső nél­küli háztartásoknak minden százas csoportjában csupán tizenegy helyen találni ilyen típust. Sejtéseink sorolását foly­tathatjuk azzal, hogy részoka lehet, a korábban említett rangsorbeli lecsúszásnak az orvnézők, azaz a díjat nem fi­zetők csoportjának sokasodá­sa is, hiszen például az agglomerációs övezet telepü­lésein követhetetlen a letele­pedések és az elköltözések vál­takozása. A megyébe egy év alatt 59 ezer ember érkezett beköltözőként, ugyanakkor 55 ezren távoztak, s társul ehhez a hadseregnyi néphez az a 18,5 ezernyi lélek, aki a megyén belül változtatott ta­valy lakóhelyet... Követhető ez akárcsak olyan egyszerű dologgal is, mint a tv előfi­zetésének díja, annak lerová­sa?! Nem szabad tehát mindent színesnek látni, amit színes­ben mutat a képernyő. Van­nak szürke, fekete részletei is annak a valóságnak, amelyet gyakran éppen a képernyőn megjelentekkel szeretnénk fe­ledtetni. Tavaly a műsorok­nak a 48,6 százaléka volt ki­mondottan szórakoztató jelle­gű, 2557 órán át nézhettük azt, amit a szerkesztők ki- kapcsolódásunk elősegítésére szántak. Nehezen hihető, de Igaz: ma, a bevezetőben említett új szalagon huszadannyi idő alatt szerelnek össze egy-egy színes készüléket, mint annak ide­jén, a gyártás kezdetekor. A gyorsuló világ lenyomata ez is? Valószínű. Ezer jele van ennek a gyorsuló világnak a képernyők birodalmában is, csak éppen nem tudni: mit nyerünk és vesztünk ezzel a gyorsuló idővel. Amint azt sem tudni valójában, a szí­nes képernyők előtt ülők mil­liói mit látnak fekete-fehér­nek, s mit színesnek, s hogy közöttük nem sokasodnak-e a színtévesztők...?! Mészáros Ottó mentse fel tisztségéből. A szaktanács személyére nézve feleslegesnek ítélte a bizalmi szavazást, a névtelen intrikák, a gyalázkodások ellen pedig ál­lást foglalt. A tanácsülés döntött a szak- szervezetek országos értekez­letének időpontjáról, munka- programjáról. A szakszerveze­tek háromnaposra tervezett országos tanácskozását de­cember 2-ára hívták össze. Az ülésen szervezeti változ­tatásokról is döntöttek. A tes­tület úgy határozott, hogy megszünteti az elnöki és alel­nöki tisztség eddigi rendszerét, ezeket a funkciókat a jövőben egymást váltva az iparági-ága­zati szakszervezetek főtitkárai töltik be. Ezért a SZOT alel- nökeit — munkájukat megkö­szönve — felmentette tisztsé­gükből. A következő időszak­ra a SZOT elnökévé a tanács­ülés egyhangúlag Kovács Lász­lót, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkárát, slelnökeivé dr. Fűzi Istvánt, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkárát és Sáli Ferencet, a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szak- szervezetének főtitkárát vá­lasztotta meg. A SZOT személyi kérdések­ben is döntött. Saját kérésére, Tisztelet az áldozatoknak A kegyelet és a hála jeléül £ Az 1956-ban, az ellenforra- j dalmárok elleni harcban el- í esettek emlékének tiszteleg- í tek pénteken Budapesten. A / néphatalom hősei, az ellen- £ forradalmárok ellen vivott j harcban elesettek emlékhe- j lyeinél, sírjainál lerótták ke- j gycletüket a párt-, az állami V. és a társadalmi szervek, a j fegyveres erők és testületek j képviselői, valamint a fővá- 4 rosiak sokasága. A legdrágábbat, az életü­ket áldozták a szocializmus ügyéért — mondotta ünnepi beszédében Vörös Géza, a megyei tanács osztályvezetője a Pest Megyei Tanács dísz­udvarán tegnap délután meg­tartott megemlékezésen. Az 1956-os Pest megyei mártírok emléktáblájánál a tisztelet és a hála jeléül koszorút helyez­tek el a politikai, társadalmi és a tömegszervezetek, vala­mint a fegyveres testületek képviselői: Lakatos Tibor, a megyei párt-végrehajtóbizott­ság tagja; dr. Szabó József, a megyei pb osztályvezető-he­lyettese; dr. Petrik János, a megyei tanács vb-titkára; Plutzer Miklós, a megyei ta­Megemlékezés a nács apparátusi pártbizottsá­gának titkára; Haness László, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának titkára; dr. Kiss Je­nő, a KISZ Pest Megyei Bi­zottságának első titkára; dr. Németh Ferenc rendőr ezre­des, a megyei rendőr-főkapi­tányság vezetője; Rágyánszki Pál, a Munkásőrség megyei megyeháza díszudvarán parancsnoka és Simon Gábor őrnagy, a hadkiegészítő pa­rancsnokság osztályvezetője, valamint a hozzátartozók és a megyei tanács dolgozói. Ugyancsak megkoszorúzták az MSZMP Pest megyei okta­tási igazgatóságán Lakatos Péter emléktábláját

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom