Pest Megyei Hírlap, 1988. november (32. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-04 / 264. szám
2 1D88. NOVEMBER 4., PÉNTEK Az MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalása (Folytatás az 1. oldalról.) kai rendszer kiépítésének irányairól és kereteiről. O A társadalmi nyilvánosság, mindenekelőtt a sajtónyilvánosság az elmúlt hónapokban jelentősen fejlődött. Nagyobb lehetőség nyílt arra, hogy a különböző nézetek nyilvánosságot kapjanak. Egészséges verseny van kialakulóban a sajtóban is az információk gyors továbbításáért. A sajtó, a televízió, a rádió, a hírközlés érdekesebb, változatosabb lett. Meg- liövékedett a lapalapítók szerepe a sajtótermékek politikai irányvonalának kialakításában, erősödött a szerkesztőségek önállósága. Szélesedett a párt és a kormány álláspontjától eltérő kritikai vélemények megnyilvánulási lehetősége is. Ugyanakkor a lapalapítók felelőssége még nem egyértelműen tisztázott, bizonytalanság mutatkozik a sajtópolitikában és a sajtóigazgatás szervezetében is. A közhangulat romlásának hatása tapasztalható az újságírók között i^. Politikai életünk zavaró jelensége a sajtónyilvánosság bizonyos mértékű torzulása. Szű- kebb körök saját nézeteiket igyekszenek ráerőltetni a társadalomra. Ezt a nagy hatású tömegtájékoztatási eszközök is közvetítik. Ezzel megzavarják a közvéleményt, veszélyeztetik a reformfolyamatot, mert növelik a megalapozatlan politikai türelmetlenséget. O Az elmúlt másfél évtizedben jelentősen lazultak a párt és a lakosság kapcsolatai. A munkásosztály széles rétegeivel, így mindenekelőtt a szakképzett munkássággal nem tudtunk érdemi párbeszédet folytatni olyan, a társadalmat foglalkoztató nagy jelentőségű kérdésekről mint a Szerkezetváltás, a munkanélküliség, a szociálpolitika.., ....! Nem sikerült megtalálni az értelmiség tekintélyes rétegeivel való kapcsolatépítés hídjait sem. A párt értelmiség- politikájának gyengeségei, a szellemi munka feltételeinek romlása azt eredményezték, hogy a közéletben aktív értelmiség egy része eltávolodott a párttól. A mezőgazdasági dolgozók és az agrárszektor ma társadalmi stabilitásunk egyik fenntartó tényezője. Az agrár- politika további alakításában alapvető érdekünk, hogy ez a helyzet ne változzon, e szektorban a szükséges átalakulás mellett továbbra is megmaradjanak a fejlődési perspektívák. © Az ifjúság sorsa a nemzet jövőjének kulcskérdése, meghatározó jelentőségű a szocializmus fejlődése szempontjából. Az ifjú korosztályok egy része az elmúlt tíz évben a gazdasági stagnálásnak, az életkörülmények romlásának, a társadalmi feszültségek növekedésének viszonyai között vált felnőtté. E korosztályoknak ezért nagyrészt negatív tapasztalataik vannak társadalmunkról. Történelmi felelősségünk tehát, hogy ifjúságpárti politikát folytassunk, illetve hogy az ifjúság nagyobb arányban vegyen részt a politika alakításában. A fiatalok életkörülményeinek romlása, a perspektíva elhomályosulása, egy részük politikai radikalizmusának erősödése, kiútkeresési törekvései arra intenek, hogy nem szavakra, hanem tettekre, politikai nyitásra van szükség. O A párt a változás, az átalakulás állapotában van. A párttagság egyre aktívabban kíván részt venni a párt- politika alakításában. Igényli a pái’t megújulását, de bizonytalan személyes feladatait illetően. Minthogy az elmúlt másfél évtizedben nem tudott tevékenyen részt venni a párt- politika alakításában, nem érezheti felelősnek magát az ekkor született hibás döntésekért és azok következményeiért. Emiatt nem vállalja a politikai folytonosság teljes továbbvitelét sem. A párt különböző szintű vezető testületéi hozzákezdtek tevékenységük megújításához. A mai helyzet egyik jellemzője, hogy a régi irányítási-vezetési stílus már sok helyen meghaladott, az új elemek azonban most rendeződnek össze működőképes rendszerré. II. O A Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletének állásfoglalásában, a szocializmus és a párt megújításának igényében a párttagság egészének akarata fogalmazódott meg. Az elhatározott teendők, a társadalmi szükségletek, valamint a felmerült új fejlemények indokolják: gyorsítsuk meg az országos pártértekezlet állásfoglalásának és a Központi Bizottság feladattervének valóra váltását. O A párt akcióképességének haladéktalan helyre- állítása meghatározó fontosságú. Ennek alapvető követelménye a párton belüli egység világos értelmezése. Ez nem állandó és nem monolitikus egység, nem felülről elrendelt, hanem vitában alakul ki, és igazodik a változó követelményekhez. Pártunk nagy politikai erőt képvisel. Társadalomformáló erejének érvényesítéséhez szilárd, következetes politikai összefogásra van szükség. Ennek egyik alkotóeleme a politikai centrum továbberősö- dése, amely képes következetesen megvalósítani a pártértekezlet irányvonalát, fellép minden szélsőség ellen, s amelyet követ a párttagság többsége. Képes párbeszédre, alkotó együttműködésre a pár- tonkívüli haladó szocialista, baloldali demokratikus, népinemzeti indíttatású erőkkel és az egyházakkal a kölcsönösen elfogadott élvek alapján. Az önállóság tiszteletben tartása mellett, a megújulás : elvi követelményeinek feladása nélkül a vezető párttestületek nyújtsanak elvi, politikai segítséget, orientációt a pártszerveknek és az alapszervezeteknek a megújulás megkönnyítésére, és biztosítsák az ehhez szükséges tájékoztatást. A pártszerveződés új elveire és követelményeire való átállás során fokozatosan kerüljön előtérbe a lakóhelyen folytatott politikai tevékenység. A párttagok vegyenek részt a különböző mozgalmakban, érdekképviseletekben és az új szerveződésekben, az élénkülő politikai közéletben, a társadalmi vitákban. Politikai munkájukhoz elengedhetetlen, hogy a párt illetékes testületéi a felmerült fontos politikai kérdésekben kialakítsák a képviselhető és képviselendő irányvonalat. A párttestületek változó feladataihoz igazodó, hatékony, minőségileg megújuló pártapparátusra van szükség. A testületek az ehhez szükséges átalakítást az év végéig fejezzék be. Az ország tényleges helyzetének értékelésében és a továbbfejlődés kiindulópontjainak meghatározásában a Központi Bizottság számít a párttagság véleményére és széles körben, a különböző formákat felhasználva aktív eszmecserét folytat. Ebben a párt különböző vezető testületéi minden szinten vegyenek részt. E politikai mozgalmi tevékenység kapjon teljes nyilvánosságot. A pártszervezetek rendezzenek a tagság összetartozását erősítő kommunista fórumokat, és ezeket használják fel a politikai közélet formálására. O Az MSZMP olyan politikai erő, amely képes a nemzeti felemelkedés programját megalkotni és következetesen megvalósítani, képes a reformban érdekeltek összefogására, a szocialista haladás köré tömöríthető erők koalíciójának létrehozására. Ez a biztosítéka annak, hogy elzárjuk az utat az egyértelműen sztálini modell és a polgári rendszer alternatívája előL A kétfrontos harcnak a mai viszonyok között ez a célja és fő terepe. © A Magyar Szocialista Munkáspárt vállalja az elmúlt négy évtized történelmi örökségét amely a magyar népnek felemelkedést hozott. Megőrizve kívánja meghaladni azt. Ennek a politikának előremutató elemei: a két munkáspárt 1948-as, új minőséget ígérő egyesülési kongresszusa; az 1953—56 közötti éveknek a szocializmus megreformálását igénylő demokratikus törekvései. 1956 után az MSZMP nagy erőfeszítéseket tett a szocializmus addig kialakult rendszerének megváltoztatására. A hazai és a nemzetközi közvéleményben is elismert sikereket ért el az életviszonyok javításában, a demokratizmus kiszélesítésében. a szabadságjogok garantálásában, a humanizmus elveinek érvényesítésében és az 1966—68-as reformtörekvésekben. Mindezt a történelmileg meghatározott külső és belső feltételek közegében csak részlegesen tudta végrehajtani. A szocializmus korábban kialakult politikai rendszerének korlátain nem léptünk túl. A döntési mechanizmus. a politikai akaratképzés módja szembekerült a társadalmi-politikai fejlődés valódi szükségleteivel, így a szocializmus fejlődését akadályozó tényezővé, súlyos hibák forrásává vált. Ezért sem vállalható a szocializmus történelmileg túlhaladott modelljére jellemző gazdasági és politikai rendszer fenntartása. Változtatni kívánunk azon a szubjektív és konzervatív szemléleten és gyakorlaton, amely az elmúlt másfél évtized máig is ható hibáihoz vezetett. Nem lehet fenntartani a túlközpontosított döntési mechanizmust, nem lehet folytatni a szubjektív vezetői kiválasztást, és nem lehet nélkülözni a vezetői tevékenység társadalmi ellenőrzését. Az új nemzeti összefogás tartalmát, újait, módjait tekintve számunkra egyedüli irányt mutató eszme a társadalmi haladás, a nemzeti felemelkedés eszméje. Történelmi tapasztalataink és a megváltozott helyzetből adódó felismerések alapján ma a nemzeti összefogás alappilléreinek tekinthetjük: — Az önálló arculatú, a nemzeti érdekekre épülő gazdaság- és társadalompolitikát; — A hatékony piacgazdaság megteremtését; — A modernizációra épülő határozottabb nyitást a világ felé; — A társadalmi önszerveződés jogának, mint a szocializmus új elemének érvényesítését a politikai pluralizmus viszonyai között; ennek keretében a szocialista társadalom új fejlődési útjának, a magyar társadalom érdekeit érvényesítő, az összes haladó, baloldali, demokratikus, nemzeti törekvést kifejező erő együttműködésének megvalósítását; — Olyan szilárd alkotmányosság kiépítését és szavatolását, amely a biztonságos jogrendnek, a jogállamiságnak az alapja, és magában foglalja a demokratikus politikai rendszer működésének keretein belül a párt, a kormány, a különböző érdekképviseletek, a társadalmi-politikai mozgalmak együttműködésének törvényes szabályozását; — A szocializmus megújítására törekvő valamennyi ideológiai áramlat együttes politikai programalkotó lehetőségeinek elismerését, beleértve a nem marxista világnézetű, így a vallásos emberek aktív közreműködési lehetőségét is a társadalmi gya- korjat alakításában. O A munkásság érdekei jól érzékelhetően érvényesüljenek a politikai döntések meghozatalában és megvalósításában, Ezért alapvető politikai érdek, hogy a párt tényleges párbeszédet folytasson a munkássággal a gazdaság- és a szociálpolitika olyan kérdéseiről, amelyek közvetlenül érintik munka- és életfeltételeit, jövedelmi viszonyait, szociális biztonságát is. Támogatását kell kérnünk a jövedelmek olyan elosztásához, amelyek — a rövid távú érdekeken túlmutatóan — segítik a társadalmi és gazdasági modernizációt, a gyorsabb fejlődést, végső soron a munkásság boldogulását is. A mezőgazdasági dolgozók bizalmát és jövőjét csak az átalakulás következményeit érvényesítő érdekeltségre épülő agrárpolitika biztosíthatja. Az értelmiség közreműködése nélkül a.karszák,nagy..kihÍ7. vásaira nem lehet választ adni. Ezért a hozzá való viszony nem taktikai, hanem stratégiai jelentőségű. Szükségesnek tartjuk létrehozni a politikai döntési folyamatba való aktív bekapcsolódásának, illetve saját kezdeményezéseinek feltételeit. Indokolt a szellemi munka nagyobb megbecsülése, amelyet ezért támogatunk. Az ifjúság elidegeníthetetlen joga, hogy részt vegyen a politikai rendszer demokratizálásában, saját szervezetein keresztül beleszóljon a politika formálásába, jövőjének alakításába. A politikai intézmények a generációk közötti párbeszéd, megegyezés és együttműködés színterei is legyenek. O Az MSZMP a társadalmi érdekkifejezés, önszerveződés és ellenőrzés pluralizmusának, a társadalom ön- szabályozásának új útjait keresi. A jelenlegi politikai időszakban a nemzet előtt álló rendkívül nehéz feladatok megoldásához az erők összefogására és nem megosztottságra van szükség. A pártnak az az álláspontja, hogy vezető szerepét az egypártrendszer keretei között gyakorolja. Természetesnek tartja, hogy az alkotmány előírásainak, a törvényességnek megfelelően különböző politikai szervezetek jönnek létre. A hozzájut való viszonyt programjuk és gyakorlati tevékenységük alapján határozza meg. A párt keresi az együttműködést, a politikai szövetséget, koalícióit azokkal az erőkkel, amelyek a szocializmus megújulásáért, a nemzet felemelkedéséért kívánnak színre lépni. Határozottan szembeszáll azonban minden olyan erővel, amely a szocialista társadalmi rend, az alkotmányosság és szövetségi rendszerünk ellen lép fel. © A nyilvánosságnak kitüntetett jelentősége van politikai rendszerünk megújításában és működtetésében. Az önálló tényezőként színre lépett sajtó megfelelően illeszkedjen a demokratizálási folyamatba. A politikai intézmények és az újságíró-társadalom között jó együttműködés, partneri viszony alakuljon ki. Felgyorsítjuk a nyilvánosság korszerűsítésével foglalkozó állásfoglalás-előkészítő munkáját. Következetesen érvényesíteni kell a lapalapítók és -fenntartók érdekeit, politikai és anyagi felelősségét. Ez különösen vonatkozik a kormány által felügyelt nagy hatású tömegkommunikációs eszközökre. A különböző alternatív nézeteknek csak a tényleges súlyuknak megfelelően .adjanak.,teret. Éljenek-jobban az e nézetekkel vitázó kritikai funkciójukkal, amihez mozgósítani kell az érdekelt területeken dolgozó kommunistákat. Nyíljon mód arra, hogy a különböző szerveződések a. sajtótörvény alapján teremtsék meg saját nyilvánosságukat. Felgyorsítjuk az elmúlt évtizedek tapasztalatait elemző munkabizottság tevékenységét. Az elemzés részletesen foglalkozzon a hibás döntésekért való felelősség tartalmi kérdéseivel. Készüljön világos helyzetértékelés a közvélemény számára a gazdaság állapotáról. Gyorsítsuk meg az átfogó gazdasági reformfolyamatot. A vegyes tulajdonú piacgazdaság, a szükséges külgazdasági nyitás megteremtéséhez, a társasági törvény érvényesítéséhez, a piaci feltételek kialakításához, a liberalizálás gyakorlati gazdasági és politikai sikere érdekében nagy döntési, cselekvési szabadságot kell hagyni a vállatoknak. Konkrét iránymutató programokat, közgazdasági ösztönzőket kell kialakítani minden tulajdonforma, így a magán- tulajdon részére is. Következetesen kell előrehaladni a bérreform, a költségvetési' reform és az árreform bevezetésében. A gazdasági érdek- egyeztetési gyakorlat gyors kiépítésére kell törekedni. A gazdasági fejlődéshez az érintett rétegek számára egyértelmű érdekeltséget kell teremteni, hogy részt vállaljanak a gazdaság megújításában. Az intézkedések által, sújtott, nehéz helyzetbe kerülő rétegek számára kezdjék meg a szociális háló kiépítését. Aktiv képzési és foglalkoztatáspolitikára van szükség, amelynek célja a munkanélkülivé válás megelőzése, a munkanélküliség mértékének csökkentése és a munka nélkül maradó emberekről történő gondoskodás. A Központi Bizottság megállapította, hogy több olyan feszültség és probléma terheli a lakosságot, belpolitikai életünket, amely részben megszüntethető, illetve a ma rendelkezésre álló eszközökkel is megoldható. Szükségesnek tartja, hogy az adórendszerből kiiktassák a termelést, a teljesítményt fékező hatásokat. Az államigazgatásban, a gazdálkodásban ésszerű takarékosság érvényesüljön. Át kell tekinteni, hogy az állam, a párt és egyéb szervezetek milyen eszközöket, erőforrásokat szabadíthatnak fel más társadalmi célokra. Minden területen, párt- MEP állásra és beosztásra való tekintet nélkül, érvényt kell szerezni a törvényes és a morális követelményeknek. A párt határozottan fellép a korrupció felszámolásáért és az abban vétkes tisztségviselők felelősségre vonásáért. ★ A Központi Bizottság számot vetett a magyar társadalom mai helyzetének nehézségeivel. Felhívja a kommunistákat, a társadalom valamennyi, a nemzet jövője iránt elkötelezett haladó erejét, hogy munkálkodjon együtt a mai nehéz gazdasági helyzetből és ennek negatív társadalmi következményeiből való kilábalás lehetséges útjainak kialakításán. A népgazdaság 1988. évi várható fejlődéséről, az 1989—90. évi gazdaságpolitika fő vonásairól és eszközrendszerérői O Az MSZMP KB november 1—2-i ülésén megtárgyalta a népgazdaság 1988. évi fejlődéséről és az 1989—90. évi gazdaságpolitika fő vonásairól és eszközrendszerérői szóló tájékoztatót. A Központi Bizottság megállapította, hogy 1988-ban a gazdasági folyamatok alapvetően a stabilizációs programban kijelölt irányban alakultak, de nem mentesek az ellentmondásoktól. Az eddigi teljesítmények alapján úgy ítélhető meg, hogy a stabilizációs program meghirdetése óta eltelt egy évben az alapvető gazdaság- politikai célok teljesülnek. A konvertibilis áruforgalomban a tervezett aktívum megvalósul. A fizetési mérleg hiánya — az emelkedő kamatok és a világútlevél bevezetésével ösz- szefüggésben ugrásszerűen növekvő lakossági devizafelhasználás miatt — valamelyest meghaladja a tervezettet. A KGST-kapcsolatainkban mérséklődik a fizetési mérleg aktívuma. A termelés növekedése eléri a tervezettet. A lakosság fogyasztása a számítottal összhangban csökken, a vállalati beruházások viszont növekednek. Mindezek kedvező alapot teremtenek a stabilizációs program folytatásához, kiteljesedéséhez. Ennek értékét növeli, hogy a gazdálkodó szervezetek ezeket a teljesítményeket gyökeresen megváltozott közgazdasági környezetben, az új adórendszer bevezetése és számos egyéb szabályozóváltozás közepette érték el. A fő gazdasági mutatók kedvező alakulása mellett a gazdaságban számos olyan új és örökölt tényező van jelen, amely nehezíti a stabilizációt. Az adósságállomány magas, az adósságszolgálat súlyos terheket ró az országra. A minőségi változás, a gazdasági szerkezet átalakulása nem kielégítő. A konvertibilis export növekedését a javuló teljesítmények mellett elsősorban a hagyományos termékeink iránti konjunkturális kereslet és kedvező áralakulás magyarázza. A belső pénzügyi egyensúlyt még nem sikerült helyreállítani. A népgazdaságban erős inflációs hatások érvényesülnek. A költségvetés túlköltekezik, a vállalati vásárlóerőt sem sikerült megfelelően szabályozni, s a keletkező jövedelmek aránya és megoszlása nem igazodik megfelelően a szerkezetátalakítás céljaihoz. Ezek gátolják a vállalatok hatékonyság szerinti differenciálódását. Egyre világosabban látható, hogy külső adósságunk tényleges terhei, a KGST-együttmű- ködés beszűkülő lehetőségei, belső pénzügyi viszonyaink rendezetlensége a vártnál nehezebbé teszik a stabilizációs program megvalósítását. A kormányzatnak tovább kell folytatnia annak a gazdasági környezetnek a kialakítását, amely teret nyit a hatékonyan gazdálkodóknak, ösztönzi a vállalkozást, szélesíti a piaci viszonyok hatókörét, s szűkíti a veszteségforrásokat. A vállalatok és a költségvetés kapcsolatainak törvényi szintű szabályozásával csökkenteni szükséges az eseti központi beavatkozások lehetőségét, s erősíteni kell a vállalkozók biztonságérzetét. A társasági törvény, az elfogadásra váró nyereségadó-törvény várhatóan növeli a vállalkozási kedvet, elősegítheti a külföldi tőke beáramlását. A Központi Bizottság tu domásul veszi, hogy korábbi állásfoglalásának megfelelően a tervező szervek a következő időszak fejlődési lehetőségeit két változatban vizsgálták, melyek a további évek gazdasági fejlődésének lehetséges útjait mutatják be. A változatok közötti lényegi eltérés elsősorban nem a jövő évi fejlődés számszerű előirányzataiban, hanem a gazdaságpolitikai felfogásban és a gazdaságirányítási magatartásban van. A Központi Bizottság azt a változatot támogatja, amely a nagyobb szerkezeti változást, a piaci viszonyok fejlesztését, a vállalkozói magatartás kibontakoztatását, a szocialista piacgazdaság kiépítését helyezi előtérbe, és az ezt szolgáló törekvéseknek ad elsőbbséget a gazdaságirányítási gyakorlatban. A Központi Bizottság: — támogatja a külpiaci nyitás politikájának a megvalósítását, az exportképesség javítását, a gazdaságos kivitel növelését, az importverseny erősítését, az importgazdálko(Folytatás a 3. oldalon.)
