Pest Megyei Hírlap, 1988. november (32. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-03 / 263. szám

Eddig raktárként málladozott Iskolamúzeummá alakítják át J A kialakult szokásoktól eltérően, engedtessék meg e so- J rok írójának, hogy kissé szubjektív legyen pár gondolat ^ erejéig egy bizonyos épület felújítási munkája láttán. ^ Elsőssé váló kislányom sok kis társával együtt a Hel­g meczi utcai öreg iskola falai között a szeretett tanító ? nénijük vezető irányítása mellett lépett először napról J napra a több tudás felé. Az 1880-ból származó épület, mindig iskola volt. Kihasználatlan volt Hosszú évekig falai közt a tudás, a kultúra átadása, a személyiségformálás, a vá­gyak, tervek ébresztgetése volt a megszokott — az utóbbi években már ismerten csep­pet sem ideális körülmények között. Gyermekzsivajtól men­tes lett 1978-tól az egykor né­pes épület és udvar. Az el­csendesedett falak között az enyészet lett az úr, s az idő vasfoga úgy látszott, könnyen elbánik az erősen lepusztult épülettel. A jelentős felújí­tást igénylő objektumot tag­épületként sem igényelte egyet­len iskola sem, így hát raktári minőségben málladozott to­vább. Az 1984-ben Nagykőrö­sön rendezett iskolatörténeti kiállítás gazdag anyagát látva született a javaslat, miszerint keresni kellene a megoldást, hogy e tárgyi emlékek alkal­mi együttlétét az állandó­ság és közkinccsé tétel váltsa fel. A Magyar Pedagógiai Tár­saság Pest megyei tagozata 1986 májusában felhívást tett közzé a megyében, segítséget kérve és remélve az iskola­múzeum létrejöttéhez. Balázs Cézáné megyei tanácselnök­helyettes, Novák István me­gyei művelődési osztályvezető, és Óberczán József, a Pest Me­Aligha találni a környék­ben másik létesítményt, mely­nek építéséhez annyi társadal­mi munka fűződnék, miint a Mészáros János mumkásőregy- ség ceglédi központi körlete. A tavasszal még csak az alapozásról számolhattunk be, napjainkban pedig már a má­sodik szint befejezésén dol­goznak a munkásőrök, akik a szakipari munkákat is beszá­mítva, lényegében mindent maguk csinálnak. A kőműve­sek úgy tervezik, hogy no­vember 7 után átadják helyü­ket az ácsoknak, minekutána elkezdődnek a belső munká­latok. Eredetileg már idén év vé­gén szerették volna használat­ba venni az objektumot. Az építőanyag-szállítmányok aka­dozása volt az oka, hogy erre csak a jövő év közepe táján kerülhet sor. Kása Sándor egységparancs­Három délelőtt gyei Pedagógiai Társaság elnö­ke hatáskörükből adódóan nemcsak szorgalmazták a ter­vet, hanem a megyei összefo­gásban komoly közvetítő sze­repet is játszottak. Az egy­mást erősítő szándékok nagy eredménye volt, hogy a mun­ka elindításához Köpeczi Béla akkori művelődési miniszter adta át a jelentős, 400 ezerfo­rintos, indulást segítő támo­gatást. Kaszás Károly Ybl-díjas építész, a Budapesti Műszaki Egyetem középület-építő tan­székének docense és Spingler Mercédesz, a tanszék tudomá­nyos ösztöndíjasa társadalmi munkában elkészített tervei­ből kirajzolódtak az épületre vonatkozó hagyományőrző el­képzelések. Alakul az új A bontás idén júniusban kezdődött, ezt a feladatot a 224. sz. Vági István Ipari Szakmunkásképző Intézet diákjai vállalták el térítés- mentesen. Ahhoz, hogy az im­pozáns terv valósággá váljék és az elkezdett munka folyta­tódjék, sokoldalú városi és megyei összefogás vált szük­ségessé. Jelen társadalmi-gaz­dasági helyzetünkben talán ér­demes közzétenni, hogy a vá­ros összes iskolája, a MÉH, a noikot és helyetteseit a beto­nozó brigádban találtuk. Min­denki osztozik az építkezés fogósabb munkálataiban. — Eddig mintegy 8 ezer órát dolgoztak itt munkás- őreink, közöttük többen figye­lemre méltóan sokat vállaltak. Gyura Ernő kőműves például több mint harminc napot, az­tán Szécsény Dénes és Pálfi József, a két nagykőrösi szak­ember is. Nem titok, őket ko­moly jutalom várja ezért — mondja a parancsnok. — Természetesen a körzet cégeitől is igen sok segítséget kaptunk. A nagykőrösi TBF Volán-telep és az abonyi ter­melőszövetkezetek szállítá­sokkal, a NEFAG faanyaggal, az Évig kőművesmunkákkal járult hozzá az építkezéshez, de sorolhatnám tovább. A ke­ményebb fagyok előtt be akarjuk fejezni a kényesebb külső munkálatokat, ennek érdekében a hétvégeken is műszak van nálunk. —ay NEFAG, az Építőipari Kisszö­vetkezet, a Pest Megyei Hattyú Textiltisztító Vállalat, az Arany János Termelőszövetke­zet módot talált a segítség- nyújtásra. A város példamu­tató, adakozó aktivitása mel­lett, feltétlenül említésre mél­tó,, hogy a megye 14 vállala­ta és néhány társadalmi szer­vezete is támogató szándékkal jelentkezett. A kora délutánok egyikén a leendő iskolamúzeum épületé­nél járva, az alakuló új for­mát már sejtető állapotokat találtam. A ceglédi Dózsa György laktanya nyolc tagú katonabrigádja két ipari tanu­lóval és a Gamesz kőművesé­vel a födémet deszkázta. A más megyebeli kiskatonák — mint elmondták — jól érzik magukat városunkban, elége­dettek a Toldis szállással, az I. számú napközikonyha étke­zési lehetőségével. A koráb­ban és a továbbiakban szin­tén társadalmi munkában itt dolgozó, nem helybeliek ellá­tását is így oldják meg. Az új falak által határolt területen belül két bemutató terem, iroda, kiszolgáló helyi­ségek elrendezése már jól ki­vehető. A látott terv alapján az egytraktusú félköríves ab- lakú, ámbitüsos épületet, eh­hez illő tágas kert veszi majd körül, melyben a régi kútnak is díszítő funkciója lesz. A szakipari munkák elvégzésé­hez a megye valamennyi szak­munkásképző intézetéből jön­nek tanulók, s így napról-nap- ra több valósul meg a megál­modott tervből. Mint dr. Makai Katalin el­mondta. a megye teremti meg az iskolamuzeológus státust, akinek rendezés, gondozás, gyűjtés, felügyelet, tárlatve­zetés lesz a feladata. A meg­nyitóra a sok szempontból ér­dekes és értékes anyagot se­gíti rendezni a Művelődési Mi­nisztérium múzeumi főosztá­lyának munkatársa is. A mű­szaki átadást április elejére tervezik, az ünnepélyes meg­nyitó kapcsolódna a városi pedagógiai napok rendezvény- sorozatához. Mindazok, akik szeretnék gazdagítani az is­kolamúzeum anyagát, telefo­non vagy személyesen keres­hetik meg a művelődési osz­tály munkatársait. Értékmentő munka A szellemi értékteremtő, ér­tékmentő munka önmagában is nemes vállalkozás. Köszö­net illeti mindazokat, akik ta­láltak utakat és módokat, hogy egy elgondolás valósággá vál­jék. A megyei oktatástörténeti anyag megfelelő helyen — egy volt iskolában — méltó körül­mények közé kerül. Hirdetve Kölcsey Ferenc gondolatát: Értékeld a múltat — kincses­házad az — s jövőt építő szán­dékod biztos alapja. Szendrődi Judit Eddig nyolcezer órát dolgoztak Maguk építik a körletet NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 263.'SZÁM 1988. NOVEMBER 3., CSÜTÖRTÖK ÉpítésteSiigyelők: összeszokott kollektíva Minden negyedik ház hibás Amikor létrehozták az építésfelügycletet, sokan azt mondták, ez nem más, mint egy újabb púp az építke­zők, az építtetők hátán. Ez a vélekedés már csak azért is lábra kaphatott, mivel pontosan abban a korszak­ban indultak útjukra Pest megyében is az ellenőrök, amikor már lecsengőben volt az aranykor, az építési láz. Nemhogy könnyebb lenne, ezzel is nehezebb — do­hogtak az emberek, s emlegették még a szigorodó hő- szigetelési szabványt, majd az idén az áfá-t. Vajon mi­lyen most az építkezések helyzete? Ezt kérdeztük a Pest Megyei Tanács építésfelügyeleti csoportjánál. Talán mellékes körülmény­nek tűnik, mégis azzal kezd­jük, hogy a csoport, XJngor József vezetésével igazi kol­lektívát alkot. Beszélgetésünk során hol egyikük, hol má­sikuk nyilvánított véleményt. Drozdik Béla, Nagy Péter, Palotai Ferenc, illetve Már- tonfalvi Pál — a csoport tag­jai — ecsetelték a kérdéshez vágó tapasztalataikat. 9 Valóban csökkent az épí­tési kedv. vagy csak a lát­szat mutatja ezt? — Ügy gondoljuk — a té­nyek alapján — elsősorban átrendeződés következett be. Az új. önálló épületek száma jó egyharmaddal csökkent, ám gyakorta kérnek enge­délyt toldaléképületre vagy tetőtér-beépítésre. A lakások is kisebbek. Mindent együtt­véve, az érvényes építési en­gedélyek száma a megye te­rületén 3600 körül van. A be nem fejezettek aránya alacsony, s ez — sajnos — összefügg az OTP hitelezési gyakorlatával. Aki építkezett, az tudja, hogy az igényelt — úgynevezett kedvezményes kamatozású — kölcsön 10 szá­zalékát az OTP visszatartja, s azt csak a használatbavéte­li engedély kiadása után fi­zeti ki az építtetőnek. Ezért azoknak elemi érdekük mi­hamarabb ilyen engedélyt be­szerezni, ami nem túlságosan nehezen teljesíthető feladat. De így a gyakorlatban ezen átadások 80-90 százalékánál még nincs kész a megterve­zetten szükséges külső vako­lat, s szinte biztos, hogy az épület nem felel meg a hő­technikai előírásoknak. Ez utóbbi gondot még nagyobbá teszi, hogy igazából csak né­hány tégla-, illetve építő­anyag-fajta jó önmagában hőtechnikailag. Így a pénz­hiány végső soron mind az építtetőt, mind a népgazdasá­got érinti. S a mi munkánk meg pontosan a lakhatási en­gedélyig tart — vagyis, itt egy gyakorlati kibúvó ... 9 De mi van a szakérte­lemmel? — Baj! A már említett pénzügyi szorításban az em­berek kalákában építkeznek, ami persze nem baj. Ám az már az, hogy valamiféle szer­kezeti hibát ' az ellenőrzött építkezések egynegyedében ta­láltunk. Rossz az alap, a fal, a födém, de nem is érdemes sorolni. Az ácsok már jobban dolgoznak, a tetőszerkezetek közül csak 2,9 százalékot ki­fogásoltunk. Azért vannak jel­lemző hibák, például a ké­ményfalazásnál. Egyfelől ké­ményt csak tömör téglából szabad építeni, másfelől a téglát sohasem lehet élére ál­lítani. E .szabályokat gyakran megszegik. Sajnos sokszor el­térnek az engedélytől, az ere­deti tervektől. Ilyenkor elő­fordul, hogy le kell állíta­nunk az építkezést, esetleg szükséges a visszabontás el­rendelése. • Milyen az építőanyagok minősége? — Nos, kimondottan nem feladatunk ezek vizsgálata, de a gázbetonkérdés nálunk is téma volt. Csoportunknak az a tapasztalata, hogy a termékek valószínűen gyártá­si feszültséget tartalmaznak. Az is gondot okozott, hogy bizonyos beépítési szabályokat a mai napig szinte alig le­het megtudni. A Ha már a tervezőknél vagyunk ... Vajon jobbak mostanában a tervek? — Van olyan tervező a megyében, aki egy év alatt 180 terv alá írta a nevét. Egy tervhez szükség van egy helyszíni bejárásra, adat- egyeztetésre, az építtetővel való beszélgetésre ... Mond­juk még...?! 9 S a műszaki vezetők? — Tapasztalataink alapján mintegy 70 százalékuk névle­gesen vezet. Szerintünk az igazi változás akkor követ­kezhetne be, ha jogi változ­tatásra kerülne sor. Ugyanis mi az építtetőt ellenőrizzük most, holott a vezető lenne a szakember. Ilyen intézkedé­sek lehet, hogy időlegesen megemelnék a vállalkozók ár­ajánlatát, ám akkor lehetne követelni is, előbb-utóbb a piac szabályozna. Meg a jó­zan ész, hiszen olyan építke­zővel is lehet azért találkoz­ni, aki áldja a kezét a megbí­zottjának, mert vagy százezer forintot spórolt neki. 9 A megyében hogyan ala­kulnak az árak? — Szentendre drágább, mint Budapest, utána jön a Duna­kanyar, Vác, Érd, az' agglo­meráció. Legolcsóbb Nagyká- ta, előtte Cegléd, Nagykőrös van. Mi a legveszélyesebbnek azt tartjuk, hogy a mostani helyzetben nem tudnak iga­zán kialakulni olyan építész­dinasztiák, amelyek precíz, megbízható munkájukkal mintegy tradíciót teremthet­nének egy-egy településen. 9 Tehát a csoport tekin- tél.vt vívott ki magának . .. — Végtére is, ezt nem ne­künk kell megállapítani ma­gunkról, de tény: elterjedt a híre, akármilyen vacakul nem lehet építeni. S ha le is állítjuk a munkát, azt csakis az építtető érdekében tesz- 6zük. Hiszik, nem hiszik, ez az olcsóbb, s mi több, biz­tonságosabb. De hát ezért va­gyunk. Ballal Ottó Sporthírek A hírős városban rendezik Áramszünetek A Démász nagykőrösi üzem- igazgatósága értesíti a lakos­ságot, hogy november 3-án, 4-én és 8-án reggel 8 órától délután 3 óráig áramszünet lesz a Hóvirág utcában, a Re­gős utcában a Rózsa utcától a Muskátli utcáig, a Kilián György utcában a Fény utcá­tól a Rózsa utcáig. Modellezők, rádiósok Haditudományok Az MHSZ nagykőrösi alap­szervezetében idén mintegy 60 sorköteles fiatal vett részt kü­lönböző tanfolyamokon. Az áI- talános előképzésen 40-en sa­játították el az alapvető hon­védelmi ismereteket, a szak- hadvédelmi oktatásra, ahol a gépkocsivezetők és rádiótáv- írászok tudását alapozzák meg, 20 fiatalt iskoláztak be. Népszerű a modellezökép- zés, ahol évente 120 személy dolgozik együtt és nemcsak a városban, hanem Kocséron is működik ilyen szakkör. Mozgalmasak a tartalékosok oktatási körletei is, a kon­zervgyári és a városi honvé­delmi klubokban, ahol 75 hall­gató frissítette fel idén emlé­kezetében a haditudományo­kat. AMIKOR Szűcs néni az utolsó uborkát is levette a kordonról, végignézett a so­ron és odaszólt a férjének. — Hát ennek is vége. Szűcs bácsi bólintott. Mind a ketten tudták, hogy ez nem az idei évet jelenti, hanem azt, hogy többé nem uborkáznak. Se jövőre, se máskor. Nem mintha nem érte vol­na meg, csak hát Szűcs bácsi hetvenhét éves volt, a néni meg hetvenhárom. Már két éve is abba akarták hagyni. Akkor Szűcs néni azt mond­ta, ő ugyan le nem hajol egyet­len uborkáért sem, mert a föld nagyon messze van. Aztán valaki kitalálta, hogy hálóra kell fölfuttatni az ubor­kát, s akkor úgy döntöttek, folytatják. De már így is ne­héz volt. Vödörbe szedték, s így hordták a kocsira rakott ládákba. S ha az átvevőhe­lyen nem olyan rendesek, hogy segítenek minden alka­lommal leszedni a ládákat, el sem tudták volna képzelni, mit csináltak volna. Egy-egy szedés meg szállí­tás után, mikor hazaértek, órá­kig csak ültek szótlanul s pi­hentek. Sziics bácsi néha még a lovat sem fogta ki, csak jó­val később. A felénél jártak az idén az uborkaszezonnak, amikor egy ilyen hazaérkezés után az öreg így szólt a feleségéhez. Az utolsó előtti uborka — Hallod? — Mit akarsz? — Jövőre nem csináljuk. — Nem? — Nem. Az asszony nem ellenkezett. Tudta, hogy az ura keze nem bírja a ládákat, neki meg a dereka fáj napszámra. — Ez a végső szavad? összepöröltek, de mindketten érezték, hogy nem a pohár miatt. Este aztán Szűcs bácsi meg­szólalt az ágyban. — Alszol-e? — Nem még. — Hát úgy gondoltam, jö­vőre tán mégis ... — Nekem is az a vélemé­ÉrdeKlödésünkre Kelemen Ár­pád, a Kecskeméti SC sportirodá­jának munkatársa tájékoztatott bennünket, a nagykőrösi szurkoló­kat is érdeklő kecskeméti sport­eseményekről. — November fi-án 15.30-kor férfi NB I-es kosárlabdásaink a váro­si sportcsarnokban a Videoton (Székesfehérvár) csapatát fogad­ják. A széktói stadionban ugyan­csak 6-án 13 órakor KSC—Nyír­egyházi Vasutas Spartacus és 20-án 13 órakor KSC—Ózdi Kohász NB Tl-es labdarúgó-mérkőzés lesz. Várjuk a számunkra mindig ked­ves nagykőrösi érdeklődőket is, szeretettel — mondotta. CSÜTÖRTÖKI SPORTMŰSOR Kosárlabda. Budapest: Köz­gazdaságtudományi Egyetem— Nagykőrösi Konzervgyári Ki­nizsi, férfi MNK-mérkőzés. A nagyteremben: A szár­nyas fejvadász. Színes, szink­ronizált amerikai sci-fi. Elő­adás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben: Jó reg­gelt, Babylonia. Színes, szink­ronizált olasz—francia—ame­rikai' film, fél 6-kor. — Nem bírjuk már. Így került pont az uborka­ügy végére, s ezért mondta ki Szűcs néni az utolsó uborka után, hogy vége. Eltelt két hét. A tanya kö­rüli kertben fölszedték a sár­garépát, megvolt a szüret is. Üres volt minden, csak a le­velek tündököltek ezer szín­ben az októberi napsütésben. Hogy most már nem volt dol­guk, esténként korán vacso­ráztak, s korán feküdtek. Az asszony még csak elbajlódott a baromfival, de Szűcs bácsi csak járt-kelt le-fel az udva­ron. mint aki keres valamit. Napokig nem szólt egyikük sem, de látszott rajtuk, hogy valami jár a fejükben. Nyug­talanok voltak, idegesek. Az utolsó uborka levétele után három hétre Szűcs bá­csi lelökött egy poharat, ami ezer darabra tört. Csúnyán nyem. Hallgattak egy sort. Meg­szokták már, hogy nem kel­lett végigmondani a monda­tokat. akkor is értették egy­mást/ S MINTHA a szoba is vilá­gosabb lett volna körülöttük. Akár a hangjuk, mely nyu­godtan csengett. — A Sós Balázs valami jó­fajta uborkamagot vett. Hol­land. — Az jó lesz nekünk is. — Aztán mintha a kezem is jobban lenne. — Az én derekam se fáj már. Nem szóltak többet. Odakint a kertben a hervadt uborka­levelek megmozdultak a szél­ben. Tóth Tibor ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap) Éli] mo íttTETEüEMI Sürgősen eladó: Nagy­körös, Arany János u. 24. szám alatti 2 szobás ház-rész. Érdeklődni: VII.. Sallai u. 5. sz. alatt. __________________ S örbarban zart Körű rendezvények megtar­tását vállaljuk. Han­gulatos élő zenével 20. 30 személy részére. — Szombat vasárnap Is Sürgősen eladó beköl­tözhetően kétszobás kertes ház. Nagykő­rös. Túrán u. 8. szám alatt: Érd.: Nagykő­rös. Rákóczi u. 4., dél­után 3 órától.________ E ladnám vagy kisebb­re cserélném 3 szobás, fürdőszobás. kertes cSáládi házamat. Min­denféle megoldás ér­dekel. N ágy kőrös II.. Bástya u. 13. Garázst vennék a Vá­gi lakótelepen. Tóth., Ceglédi u. 11/A fszt. 2. Szőnyeg- és kárpittisz­títást rövid határidő­vel vállalok, közüle- teknek is. Megrendel­hető : Reszeli Péter. Nagykőrös, Vági Ist­ván ltp, 4/C IV. 74. Garázs eladó. Nagy­körös, Gyopár utcai garázssoron felépült' új garázs eládó. Érdek­lődni: Nagykőrös, Vá­gi I. ltp. V. ép. 3/4. Tel.: 51-470, 17 óra után. ________ E ladó 2 szobás, össz­komfortos, gázfűtéses lakás,, plusz dupla ga­rázs. szerelőakhával. OTP átvállalással. Nagykőrös, Ifjúság u. l/A. Érd.: délután fél 5 után. Lantos. Eladó tanya, Lencsés- Világos dűlő 30. szám alatt, beköltözhetően. Víz, villany van, állat­tartásba is jó. Érdek­lődni: Zalán u. 30. sz. Szolnoki út 16. szám a tat ti két szoba, össz­komfortos, gázfűtéses ház eladó, azonnal be­költözhető. Érdeklődni egész nap lehet.______ P énzügyben és szám­vitelben jártas közép- és felsőfokú végzettsé­gű munkatársakat ke­resünk BBRt. Nagy­kőrösi Kirendeltségére. Felvilágosítás: kedden és pénteken 9—14 órá­ig. Cím: Nagykőrös, Encsi u. 2, sz. Telefon: 51-887__________________ E ladó II, járás, Len­csés-Világos dűlő 32. számú tanya. Cseri.

Next

/
Oldalképek
Tartalom