Pest Megyei Hírlap, 1988. november (32. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-29 / 284. szám

ŐRI inan A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 284. SZÄM 1988. NOVEMBER 29., KEDD Önállósodni akarnak Emberség mint szolgáltatás? Ősi szakma ifjú művelői Tinédzserek az öreg kaptafánál A nyár kellős közepén „Agónia” címmel megírtuk, hogy a Lakatos- és Szolgáltató Ipari Kisszövetkezet ismét kénytelen volt bezáratni a monori szolgáltatóházban cipészrészlegét. Fel­vettek ugyan egy fiatal szakembert, aki azonban hamar to- vábbállt. Szerencsére csak rövid ideig volt zárva a cipőjaví- tó, mert szeptember 1-jén ismét kitárult az ajtó a megrende­lők előtt. Ettől a naptól fogva Gál Zoltán 17 éves ifjú cipész kezdte meg a munkát a részlegben, maid két hónappal később csatlakozott hozzá Berényi István 19 éves fiatalember, akinek szintén cipész a szakmája. Négy évvel ezelőtt tatabá­nyai rokonok vettek részt egy Monoron rendezett temetésen. Az elhunyt végső búcsúztatá­sát a monori Családi Intézet rendezte. Az idős tatabányai házaspár akikor az mondta: ha eljön az ideje, hogy őket kell búcsúztatni, hasonlót sze­retnének, ilyen szépet, ilyen emberit. Főhajtás Most eljött az idő: a fele­ség elhunyt, s a férj nem fe­ledkezett meg a négy évvel ez­előtt könnyesen elsóhajtott mondatról. Az ottani irodában elmondta, hogy melyik Koszto- lányi-verset kérte még életé­ben a felesége, s hogy szeret­te volna, ha fuvolaszó kíséri utolsó útjára. A monori roko­nok is ott voltaik az utolsó búcsúnál. És amikor hazaér­tek, elmesélték, hogy a város nem tudta utolérni a nagy­községet. Ebben legalábbis nem. Mert elhangzott ugyan a vers is, szólt a fuvola is — A Rákos Mezeje Termelő- szövetkezetben — akárcsak az országban másutt — a hízó­bika-nevelés és -értékesítés ma még szolid üzletnek számít. A harmadik negyedév végéig a közös gazdaságnak 102 kihe­lyezett hízóbikája volt, a kö­zösben pedig háromszázhu­szonhatot neveltek. A mezőgazdasági nagyüzem a Pest—Nógrád Megyei Állat­forgalmi- és Húsipari Vállalat­nak adja le a jószágokat, ame­lyeknek nettó átlagsúlya 515 kilogramm, kilónkénti értéke­sítési átlagára pedig 59 forint. Eddig fő-, vagy mellékállás­ban történt a kihelyezett hí­zóbika nevelése a háztáji gaz­daságokban. Még az idén vál­toztatni szeretnének ezen a A Magyar Vöröskereszt VII. kongresszusa a zalaegerszegi küldöttek javaslatára úgy döntött, hogy ezentúl minden év november 27-ét ..véradó- nap”-ként ünnepli. Ebből az alkalomból kitüntetések és oklevelek átadására került sor Monoron is. A Vöröskereszt monori járási jogú elnökségé­nek rendezvényén Puskás Im- réné titkár bejelentette, hogy Lévai Ferenc (Monor), aki ed­dig százháromszor adott vért, az országos ünnepségen vette át a legmagasabb véradó-ki­tüntetést. A „Véradásért” ezüst fokozatát kapta Holota Lajos (Monor), Kiváló véradó lett Soós Éva (Maglód, ISG>, Kiváló véradószervező Molnos de ridegebben, mint itthon. A közreműködőket nem látták, mikrofon közvetítette elzárt helyről, ismeretlenül az elkö­szönő szavakat és a zenét, s nagyon hiányzott az az együtt­érző főhajtás is, amitől Mono­ron a gyászolók azt érezhetik: sokan vannak velük, mellettük bánatukban, átérzik vesztesé­güket. Hogy nem technika — ember köszön el, velük együtt. Kérték: tolmácsoljam köszö- netüket és elismerésüket a monori Családi Intézetnek, mert az országnak eszerint alighanem igen előkelő helyén állhatnának a szertartásrende­zések színvonalának összeha­sonlításában — ha lenne ilyen. Erőfeszítések Megígértem, hogy tolmácsol­ni fogom, s azért választottam bevezetőül ezt a rövid törté­netet, mert a monori Családi Intézet mint „szolgáltató”, ha köszönetben nem is szegény — hivatalos elismerésben nem gazdag. Erőfeszítéseire nem gyakorlaton, a jövő esztendőtől már az életbe lépő vállalko­zói szerződésben folytatódik ez a munka. A szövetkezet állattenyész­tési főágazata még mielőtt ki­adná — féléves korában — a növendék jószágot, előtte meg­győződik róla, hogy megvan­nak-e a kellő optimális tar­tási feltételek a vállalkozók portáin. Ha igen. akkor sor kerülhet a szerződések meg­kötésére. Általában egy évig nevelik a jószágot. A takarékosságot szem előtt tartva a tsz sem előleget, sem tápot, sem takarmányt nem ad. Ügy határozzák meg a feltéte­leket, hogy mindkét félnek hasznos legyen az együttmű­ködés. Jánosné (Maglód). Hússzoros véradásért kapott, kitüntetést Szarvas György (Maglód), har­mincszorosért Kurunczi Fe­renc (Sülysáp), Blávis László (Mende), Molnos János és Szever György (Maglód). Negyvenszeres véradó lett Fitus Lajos (Gomba), Vincze József és Marosán József (Monor), Gyükeri András (Ecser). Földi József (Káva) és Bimbó Lászlóné (Monor) egyszerre kapta meg a negy­venszeres és ötvenszeres vér­adókitüntetést Több mint fél- százszor adott vért Pálinkás Pálné (Monor). Révész Gábor (Maglód). Hetvenötszörös vér­adókitüntetést kapott Holota Lajos (Monor). kifejezetten a hathatós támo­gatás és a segítség volt a vá­lasz — holott évek óta fejlőd­ni szeretne. Elválik Burján István, az intézet igazgatója több kísérletet tett már rá, hogy elszakadjon a Monori Tanácstól, s önállóvá lehessen. Erre most nyílt al­kalom, bár a legutóbbi taná­csi végrehajtó bizottsági ülé­sen tréfásan meg is kérdője­lezték az elhatározás józansá­gát: éppen most, ebben a gaz­dasági helyzetben, amikor jó, ha van egy váll, amire tá­maszkodni lehet? A Családi Intézet azonban nem akar támaszkodni. Ügy érzi, belső átcsoportosítással képes gazdálkodási csoportot kialakítani, kidolgozni az ön­álló intézménnyé válás szemé­lyi feltételeit, s a továbbiakban úgy dolgozni és gazdálkodni, hogy ne csupán életképes le­gyen, de fejlődőképes is. Há­rom alternatívából — amelye­ket a tanács pénz-, terv- és munkaügyi osztálya dolgozott ki — a tanács végrehajtó bi­zottsága azt a változatot fo­gadta el, mely szerint az inté­zet 1989. VI. 30-ig dolgozza ki az önálló intézménnyé válás feltételeit, a gazdálkodó szer­vezet alaptevékenységéhez kapcsolódó működési, fenntar­tási, elöirányzaiti igényt. A többi elválik. Remélhető­leg úgy, hogy gazdagabban, erőteljesebb önbizalommal az intézet tovább bizonyíthatja: szükség van rá. Nap mint nap találkozom B.-névéi, aki gyermekét tolja a kiskocsiban. Hol a boltba igyekszik, hol a gyermekorvos­hoz, s mindig magával viszi csemetéjét, mert albérleti ott­honukban nincs kire hagynia napközben. B.-né intézetben nevelkedett akárcsak férje, akivel két évvel ezelőtt kötöt­tek házasságot. Egyetlen lehe­tőségük maradt arra, hogy együtt maradhassanak: albér­letbe költöztek. Kolléganőjük sietett a segítségükre, családi házuk egyik szobáját felajánl­va erre a célra. B.-ék boldogok. Arról álmo­doznak, hogy egyszer majd a saját tulajdonukat képező csa­ládi hajlékban hajthatják álomra fejüket esténként. Hogy ez mikor sikerül nekik, arra most még nehéz lenne felelni. Intézeti gyerekek. A közvé­leményben ma is valóságos bé­lyegként használatos ez az el­nevezés. Pedig például a gyöm- rői Teleki-kastélyban működő intézmény éppen ezért változ­tatott nevet ez év elején. Azóta Gyömrői Általános Is­kola- és Diákotthon a nevük. Állami gondozottak és nem állami gondozottak tanulják itt a betűvetést, az olvasást, a számtani alapműveleteket. A közelmúltban lezajlott húszéves jubileumi ünnepségen sajnos aé régi tanítványok kö­zül senki sem képviseltette ma­gát. Pedig még a Petőfi rá­dió „Reggeli csúcs’’ című mű­sorában is elhangzott a felhí­vás-invitálás a megemlékezés­re. Az iskolának és diákotthon­nak azonban nincs lehetősége felkutatni, hogy az onnan kike­rülő 18 éveseket merre sodor­ja az élet. Jelenleg több mint hatvan Egy iskolába jártak, mind­ketten az 52. számú Simon Fe­renc Cipőipari Szakmunkás- képző Intézetben szerezték meg a mesterségről szóló bi­zonyítványt. Zoli Gyömröről jár be naponta Monorra, Ist­ván helybeli lakos. Utóbbi azelőtt az Elit Szövetkezetben dolgozott, de mert unta a be­járást, hazajött dolgozni. Zo­li a nyár elején fejezte be a szakmunkásképzőt, neki ez az első munkahelye. Kettőjükkel beszélgettünk, hogyan képzelik a jövőjüket, miért választották ezt a szak­mát, egyáltalán hogyan érzik magukat. — Hogyan lesz valakiből ci­pész? Gál Zoltán: — Nekem csak úgy kipat­tant a fejemből a nyolcadik általános elvégzése után, hogy ebbe bele kell vágni, ezt vál­lalni kell. A bátyám szobafes­tő, így tulajdonképpen utá­nozhattam volna őt is. De nem tettem, mert nekem ehhez volt kedvem. Berényi István: — Én nem hallgattam sen­kire, mert bizony annak ide­jén nem javasolták, hogy ci­pész legyek. Mégis ezt válasz­tottam, s egyelőre nem bán­tam meg. Gyömrőn kedden 17 órától autóvezetői tanfolyam. ........ Az úttörőházban 15-től sportdélután, a számítógépes és a lövészszakkör foglalkozá­sa. Monoron 17.15-től angol nyelvtanfolyam kezdő íelnőt­állami gondozott gyermeket tartanak nyilván a gyömrői in­tézményben. Velük kiemelt szeretettel foglalkoznak a pe­dagógusok és gyermekfelügye­lők. Már most szervezik a Mi­kulás-napi és karácsonyi ün­nepséget. Kovács Istvánná gyermekfelügyelő meghatódva fogadja azokat az önkéntes pénzfelajánlásokat, amelyeket ismerősei, szomszédai adnak át neki, hogy hozzájáruljanak a meghitt karácsonyesti „csa­ládi” eseményhez. — El sem tudja képzelni, hogy ezek a gyerekek meny­nyire igénylik a szeretetet — mondja Kovács Istvánná. — összeszorul a torkunk, amikor hétvégeken a többiekért jön­nek a szülők, ők meg marad­nak. Bánatos szemekkel néz­nek az ideiglenesen távozók után. A karácsonyt éppen ezért szeretnénk emlékezetes­sé és meghitté tenni számuk­ra is. Sütünk, főzünk majd nekik, torta is kerül az ünnepi asztalra. Csak hálával tudok beszélni a szomszédaimról, is­merőseimről, akik spórolt pén­zük egy részét átadták ne­kem, hogy használjam fel a karácsonyi ünnepséghez. Még a férjem és kollégái is segítenek pénzadománnyal, hozzájárulva a fenyőfaünnep meghitté té­teléhez. — Ezúton is üzenem a sok­sok — családban nevelkedő — gyereknek: becsüljék szülei­ket, örüljenek a legkisebb ajándéknak is. A család sze- retetét folyamatosan élvezni ugyanis mindennél drágább kincs... G. J. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) — Beszéljünk a fizetésről, mert ugye nem mindegy, mennyi kerül a borítékba a hónap végén. — Mindkettőnknek 23 forint az órabére, ezt a teljesítmény arányában lehet növelnünk — válaszol Gál Zoltán. — Én így három és fél, négyezer fo­rintot tudtam megkeresni az elmúlt hónapokban. — Nekem hasonlóan alakul majd a keresetem, bár még véglegeset nem tudok mon­dani, hiszen ez az első hóna­pom ezen a helyen — mondja Berényi István. — Van elég munkájuk? Gál Zoltán: — Nem panaszkodhatunk, hiszen nagyon sokan hoznak javításra lábbeliket. Ezen mi sem csodálkozunk, mert elnéz­ve az árakat, bizony kétszer is meggondolja valaki, hogy mikor vásárol új cipőt ma­gának ... Vállalunk sarkalást, talpalást, kisebb varrást, s ál­talában mindenféle javítást. Nem csak Monorról keresnek fel bennünket, hanem jönnek Gombáról, Gyömröröl, Csév- harasztról és Péteriből is. — Mit szólnak az ismerő­sök, ha társaságban szóba ke­rül, hogy cipész a szakmájuk? leknek, 18-tól kung-fu és ka­rateedzés. A filmszínházban 18-tól: Hap-ki do (színes, kongkongi karatefilm): 20-tól: Ébredés (színes, angol misztikus hor­ror). Mendén 16.30-tól könyvtári órák, 18-tól ifjúsági klubfog­lalkozás. Péteriben 17-től a sportkör foglalkozása. Sülysápon 18-tól filmvetítés: Egy bolond százat csinál (ma­gyar filmvígjáték). Vecsésen az ifjúsági bélyeg- gyűjtők foglalkozása, 18-tól német nyelvtanfolyam. „Üttörőgárda, vigyázz!” Gyakran hangzik el ez a ve­zényszó a csévharaszti általá­nos iskola folyosóján vagy ud­varán. A BM HÖR ezred őrzásaló- alj KISZ-bizottsága által ki­írt megyei határőr úttörő­gárda járőrversenyt a csév­haraszti általános iskola út­törőcsapatának úttörőgárdája nyerte. A 10 tagú csapatot 7. és 8. osztályos lányok és fiúk alkották. A csapat kapitánya, Fejes Julianna 7. osztályos ta­nuló elmondta, hogy az el­múlt évben a 2. helyen végez­tek. A rendszeres és komoly felkészülés meghozta gyümöl­Gál Zoltán: — Eleinte kicsit csodálkoz­nak, de aztán hamar elmúlik mindez. Utána már arra kér­nek, javítsam meg az ő cipő­jüket is. — Én is így vagyok ezzel — folytatja Berényi István. — Mór nem bámul rám senki tágra nyílt szemmel, ha megmon­dom, hogy cipész vagyok... — S mi kell ahhoz, hogy valaki jó cipész legyen? — Fantázia, kézügyesség, gyorsaság és jó szó — göngyö­líti tovább a beszélgetés fo­nalát Gál Zoltán. — Én ezt az utóbbit nagyon fontosnak tartom, mert ezen múlik sok dolog. Az embereknek türel­mesen el kell magyarázni minden apró részletet a javí­tással kapcsolatban. Volt egy reklamációm a közelmúltban, de a hölgy nem itt panaszko­dott. hanem mindjárt besza­ladt a gyömrői központba ... Büszke vagyok például erre a férficsizmára, amit éppen a napokban hoztam rendbe. Tu­lajdonosa szinte kétségbeesve hozta be, hogy a maszek 1 ezer 600 forintot akart kérni a. javításért. Én megcsináltam 380 forintért... Biztosan ámul­dozni fog, ha érte jön ... Le­het. hogy mi túl olcsók va­gyunk. A január 1-jei lábbe­lijavítások díjjegyzéke alap­ján készítjük el a számlákat. Ebből is kitűnik, a szolgálta­tás — a többszöri áremelések ellenére — még mindig az ol­csóbb kategóriába tartozik. — Sajnos az anyagellátás nem zavartalan — veszi át a szót Berényi István. — A mos­tani bőrök minősége nem a legjobb, gyakran nem ka­punk festéket, és fémhüvelyt a női cipők sarokjavitásához. — Mivel töltik szabadidejü­ket? — Én motorozni szeretek a legjobban, meg a diszkóba is elmegyek a leányismerősöro- mel — válaszolja Gál Zoltán. — Nekem futnom kell(ene) sokat, mert az orvos ezt java­solta — mondja Berényi Ist­ván. A hétfőtől péntekig nyitva tartó cipőjavító részlegben na­ponta 7-től 15 óráig várják a megrendelőket. A két fiatal­ember eddigi munkájával elé­gedettek a kisszövetkezet ve­zetői. Az igazi „ítéletet” azon­ban a megrendelők mondják majd ki, több hónap eltelté­vel. Gér József csét. Sikerült a hat beneve­zett csapat közül az élen vé­gezni. Nem kis pontkülönb­séggel teljesítették a 10 pró­bát. Jutalmuk egy díszes ok­levél és serleg. Valamennyi csapattagot csokoládéval ju­talmazott a rendezőség, az is­kolavezetés pedig igazgatói di­csérettel fejezte ki az elisme­rését a pajtásoknak. Köszönet a felkészítőknek: a BM KISZ-eseinek, az osz­tályfőnököknek, csapatveze­tőnek. A győzelemhez ezúttal is gratulálunk! Czira Gábor 8. osztályos tanuló Csévharaszt Apróhirdetések A Monor Városi Jogú Nagyközségi Közös Tanács V B. Építőipa­ri Költségvetési Üzem (Monor. Vörös Hadse­reg u. 21. 2200) azon­nal felvesz építőipart árkalkulátort. (Nyug­díjasok és részmunka­idősök Jelentkezését is várják.) Bérezés: megegyezés szerint. — Jelentkezni lehet Ta­kács Endre igazgató­nál Erdélyből áttelepült család — 7 hónapos kisgyerekkel eltartási vagy bármilyen lakás­megoldást keres. Érte­sítést: Monor 577-es te. lefonon. Monoron. a Fórrá® áruház mellett, sava- nyúságos üzlet nyílt. Minőség Vegyipari Kisszövetkezet — mo- .norterdei telepére — gyakorlattal rendelke­ző raktárvezetőt keres, azonnali belépéssel. — Jelentkezni lehet: sze­mélyesen: Bp.. Fran­cia u. 43. 1143 — tele­fon: €34-374 vagy áSO­875. ___________________ A Monori A. G. Ta­karmánygyártó és For­galmazó Gt. azonnal felvesz 1 fő villanysze­relő szakmunkást. 1 £ö lakatos szakmun­kást. 1 tő gépészeti ve­zetőt (minimum kö­zépfokú végzettség­gel). Fizetés megegye­zés szerint. Jelentkez­ni lehet a gt. vezetőié, nél a Monori Keverő Üzemben, Monor. Kos­suth Lajos u. i. Kisebb inertes családi ház Monor központjá­ban azonnal beköltöz­hetően eladó. Érdek­lődni lehet telefonon naponta 17-től 19 óráig Monor 355. valamint személyesen szomba­ton 14-től 17-ig, vasár- nap 9-től 17-ig, Monor, Pattermann Dezső u. 19, szám. Üj üzlet nyílt Mono­ron. a Forrás melletti üzletsoron. Kabátok, dzsekik minden kor­osztálynak, szoknyák, blúzok, táskák és egyéb kiegészítők. Cipzárak nagy válasz­tékban. Nyitva: kedd­től péntekig 8—I2-ig. szombatom délig. Háztáji integráció Haszonnal járó bikanevelés Hizóbika-leadás a Rákos Mezeje Tsz-ben Monori ünnepség Kitüntetések véradásért Küsz év után Már a név sem árulkodik Kulturális ajánlatok Postafiók 51. Csévharasztiak sikere

Next

/
Oldalképek
Tartalom