Pest Megyei Hírlap, 1988. november (32. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-28 / 283. szám

CEGÜLÉDI ^/tííriqp A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 283. SZÁM 1988. NOVEMBER 28., HÉTFŐ Számítógépek az iskolában Van, aki szívesen kísérletezget A tanács művelődési osz­tálya kérésére ez év júniu­sában a város és környéke általános iskoláinak igazga­tói véleményt mondtak az ^ iskolájukban rendelkezésre ^ álló számítógéppark hasz- ** nosságáról. A számítástechnikával való ismerkedés, foglalkozás isko­lánként változó, attól függő­en, hogy a személyi és tárgyi feltételek mennyire adottak. Valamennyi intézmény rendel­kezik több-kevesebb számító­géppel, hiszen az eszközpark kialakítása minden iskolának alapvetően saját feladata — és megvannak a gépeket használ­ni tudó felkészült tanárok. A beszerzés változatos módon történik: saját erőből, TAN­ÉRT-vásárlás keretében, aján­dékba kapják (az úttörőcsa­pattól, az SZMK-tól, a helyi gazdasági egységektől), fejlesz­tésként a Pest Megyei Tanács művelődési osztályától, pályá­zat útján a Pest Megyei Pe­dagógiai Intézettől stb. Általá­ban tanórán, fakultáción, szak­körön, tanfolyamon ismerked­nek a gyerekek a számítógé­pekkel. Többnyire 7. és 8. osz­tályosok a foglalkozások részt­vevői, de a Várkonyi István Általános Iskolában, ahol ma­tematika tagozat is működik, az 5, és 6. osztályosok is ak­tív közreműködők. A létszámok a gépek és a szakkörök szá­mától függenek: összesen 300 —350 gyerekről van szó. A folyamatosan tevékeny­kedő gyerekek körében is vál­tozó az érdeklődés: van aki szívesen kísérletezget, van aki csak a kész programot szereti begépelni. Legnagyobb népszerűségnek a játékprogra­mok örvendenek, ezeket hasz­nálják legszívesebben. A peda­gógusok körében is nagy az ér­deklődés, bár a tanítás után kevés energiájuk marad a számítógépekkel való foglal­kozásra. A gyerekek jelentős része a gép megismeréséig, ke­Fortíul a világ Remek hangulatú koncert A csípős, zimankós hétköz­napi estén különösen forró hangulatú koncert részesei le­hettünk a színházteremben. Koncz Zsuzsa mutatta be For­dul a világ című nagylemezé­nek dalait. Ezek után koráb­bi, de ma is népszerű számai­ból hallgathattunk néhányat. Egy olyan korosztály képvi­selőinek gondolatai zengtek a színpadról, akik gyerekfejjel voltak tanúi nagy történelmi pillanatoknak. A műsor ven­dége, Bródy János, kedves természetességgel mesélt isko­lai történeteiről, közben a rá jellemző, nagyon megszívle­lendő dalaiból énekelt. Koncz Zsuzsa új lemezének anyaga komoly, aktuális mon- danivalójú. Ez nem meglepő, hiszen a Színes ceruzák óta a szövegek váltak fontosabbá dalaiban. Azóta is ezen az úton halad. A zene pedig szin­te észrevétlenül kúszik, dö­römböl be az ember fülébe, szívébe. Az egyéni hangú, szakavatott előadó tolmácso­lásában egy korszak gondolat- és érzésvilágát őrzi meg az utókor számára Is. A közönség hangulata ezen az estén remek volt.' Ezt a hosszan tartó, újabb és újabb ráadást követelő taps jelezte. De hogyan érezte magát a ceglédi előadáson Koncz Zsu­zsa? — Jaj, nagyon jól. Különö­sen nagy megtiszteltetés volt, hogy Patkós Irma néni eljött meghallgatni engem. Ezt a színpadról csak egy neki éne­kelt dallal tudtam megköszön­ni. De hogy a fiúkkal mi is jól éreztük magunkat az elő­adás alatt, azt a közönségnek köszönjük. Borsos Hedvig zeléséig jutott el, néhány ta­nuló egyszerűbb, önálló prog­ram készítésére is alkalmas ismeretekkel rendelkezik. A tehetségesebb tanulóknak fog­lalkozáson kívül is van lehe­tősége gyakorlásra, tanulásra is iskolában. Előnyösebb hely­zetbe azok kerülnek, akik sa­ját géppel rendelkeznek. A szülök és a gyerekek is egy­aránt érzik a számítógép fon­tosságát, a tanulók érdeklőd­nek a felhasználás lehetőségei iránt. Akad azonban ellenvé­lemény is, mely szerint még nem haszpálják széleskörűen, csupán a matematikában és fizikában. Cegléden és körze­tében a Mészáros Lőrinc Ál­talános Iskola ebben az évben számítógépes munkaközösségi központ lett, ez lehetőséget ad a fejlesztésre, programbank kialakítására, tanfolyamok, ve­télkedők szervezésére. Megfelelő helyiség kialakítá­sa, géppark beállítása után minden iskolának sajátos fel­adata adódik: meg kell szeret­tetni a nevelőkkel a számító­gépekkel való foglalkozást, mert ez nemcsak a matema­tikusok dolga. Legfőbb cél a felhasználás további elterjesz­tése, az önálló és központilag kialakított programok széles körű alkalmazása, és géppark növelése. Honfi Árpádné A vonaton tanultam meg egy fiatalembertől... Fontos a megbízható memória Aligha van család, amelynek valamelyik tagja ne foglalkozna rejtvényfejtéssel. Ám lényegesen keveseb­ben űzik ezt az agytornát versenyszerűen, klubokba tö­mörülve. A helybeli együttes két alapítójával és a csa­patkapitánnyal beszélgettünk. — Mióta van a városban rejtvény fejtök klubja? Hogy jöttek össze? — kérdezem dr. Benkő Lajost. — Körülbelül két esztendeje alakult meg a csapatunk. Hal­lottam, hogy dr. Elek Attiiáné nyert' a televízió Keresztkér­dés című műsorában. Én is je­lentkeztem, nekem szintén si­került nyernem. Ha nem is azt, amit szerettem volna — egy hűtőgépet kaptam, s nem a márkás japán fényképezőgé­pet. Aztán kiderült, hogy közel lakunk egymáshoz. Arra gon­doltam, az ördögbe is, a szom­szédban van egy fiatalasszony, akinek hasonló a hobbija, mint nekem. Ebben az a poén, hogy végül is ő keresett meg engem, hogy mi lenne ha...? Néhányan még csatlakoztak hozzánk, s azóta kéthetenként összejövünk. — A művelődési központ adott otthont számunkra és anyagilag is segít bennünket az intézmény — veszi át a szót dr. Elek Attiiáné. Fizetik az útiköltségünket és arra is akadt már nemegyszer példa, hogy a gépkocsijukkal utaz­hattunk. — Ezek szerint versenyeken vesznek részt? — Természetesen. Amikor csak tehetjük, indulunk a csa­patversenyekén, amelyeken gyakran harminc-negyven együttes méri össze a tudósát — mondja dr. Benkő Lajos. — A négytagú csapatoknak meglehetősen nehéz feladato­kat kell megoldani időre. Azo­nos idő esetén a hibaszám dönti el a sorrendet A leg­utóbbi Füles Kupán vetélytár- sunk annyit hibázott, mint mi, de egy perccel hamarabb adta be a megfejtést, így előttünk végzett. Egyébként két kate­gória van: haladó és mester­fokú. Hideghozó télelő Erzsébet-nap utáni reggelen a mínusz 5,9 fok rosszat sejte­tett, hisz a maximum-hőmér­séklet sem lépte túl a plusz 6 fokot. Másnap igazi téli nap következett, minden hőmérsék­leti adat mínuszban maradt. November 22-e némi reményt ígért, a maga mínusz 3,3 fokos értékével, pedig másnap tíz fok alá süllyedt a hőmérő. A ko­misz, párás időben alig mele­gedett a levegő, s erre novem­ber 24-e még rátett. ... Kata­lin sem akart régi híréhez mél­tatlan lenni, hiszen a mínusz 16 fok rekordnak tekinthető. E ponton érdemes befejezni a legek kronológiáját, a meleg légtömegek csak-csak megér­keznek. A gyerekek élvezik a helyzetet, még nincs végleges adat arra vonatkozóan, hogy a kórház baleseti sebészete mi­ként értékeli a sietős télelőt. De jól jött a hó, a kiolvasz­tás után 12,9 mm csapadéknak felelt meg a lehullott hómeny- nyiség. Az erős hidegben is jobban telelnek a vetések, s a cukorépahegyek fehér sapkája is bizonyos minőségmegőrző vé­delmet nyújthat... Ha Katalin kopog, karácsony lötyög. Újabb igazolást nyerhet a népi jóslás, bár akinek zár­ni- és nyitnivalója van, aligha mérlegelget, mint ahogy a Lu­ca-naptár készítése sem lehet a legfontosabb tennivaló az év hátralévő részében. Ónos eső és hó már volt, bi­zonyára a zúzmara még hátra­van. A DÄNOSI CSÁRDA az ócsa—pusztavács—alberti or­szágúton csöndben állt a szá­zadelő nyugalmas éveiben. A csárdás gazdálkodott, bérest tartott, aki művelte a földjét, ő maga pedig mérte a bort a szomjas utasoknak. Látogatói között volt egy cigánynem­zetség, a nemzetségen Trokár Mári uralkodott, akárcsak az ősközösségi matriarchátusban a fönökasszony. Olyanok is vol­tak, mint akiket az évezredek itt felejtettek: barangoltak, sátraikat az erdők mélyén ver­ték föl, csapdával fogták a vadakat. Aztán, ha a vérük megmozdult, befogták lovaikat és elindultak valamerre. A faluk szélén telepedtek meg, ide jártak ki hozzájuk a jö- vőjükre kíváncsi eladósorban lévő lányok, akiknek gazdag és magas férjeket néztek ki a tenyerekből a pipás cigány­asszonyok. A férfiak üstöt tol­doztak és kolompokat ková­csoltak. Szépen kongó kolomp- jaikat szívesen vásárolták te­henet tartó népek, juhosgaz­dák. Aztán egy hajnalra úgy el­tűntek a gyepszélről, hogy sen­ki se tudta, hová. Vonulásuk közben pénzt, ékszert szereztek igaz módon is, meg igaztalan úton is. A gyűjtött javakat azonban nem hordozták ma­gukkal a csendőrök miatt, ezek, ha meglátták őket, kiku­tatták kocsijaikat és elkoboz­tak minden értéket, mint gya­nús szerzeményt. Emiatt a Hajnalra eltűntek a gyepszélre! Életfogytiglani fegyház vándorcigányoknak voltak megbízható embereik, akiknél letétbe helyezték értékes ingó­ságaikat. Ilyen ember volt a dánosi csárdás, Szarvas István. Történt 1907 nyarán, hogy elszámoltatták Szarvas Ist­vánt. Nem voltak megeléged­ve, mert a dugott értékek ke­vesebbnek bizonyultak, mint ahogy ők tudták. Duzzogva fél­rehúzódtak a csárdától tana­kodni, majd be-berontottak az ivóba, követelőztek, fenyege­tőztek. A heves szóváltásban Tabányi kocsis a gazda védel­mére kelt, a cigányok mind-' kettőt halálra szurkálták kése­ikkel. Aztán elszabadult a po­kol, a csárdásnét megfojtották, és a tizenhat éves szép lányu­kon erőszakot vettek, a torkát konyhakéssel átvágták, és a mellén hét késszúrást ejtettek. A legvérengzőbb volt közöttük Kolompár Balog Tuta, akit később a bíróság életfogytig­lani .fegyházra ítélt. Mielőtt el­menekültek, csóvát vetettek a csárda zsupfedelére, s a lán­gok alatt kifosztották a háiat. Sötét éjszaka volt, a gyilkos csöndben senki nem járt az or­szágúton. Az éjszakát követő hajnalon a közeli uradalom ispánja ment elsőnek arra. A tető már pa­rázslott, a csárda ajtaja tárva- nyitva, benn hevertek egymá­son a holtak. Az ispán kiálto­zott, fölverte a környéket. Az álmukból riasztott népek a szörnyű látványtól elborzad­tak, félelem szállta meg őket. Az ispán küldöncöket menesz­tett segítségért. „Az összegyűlt népből nem került egy bátor, aki elinduljon. Ki tudja, nin- csenek-e még itt a közelben a gyilkosok” — írja Ady End­re július 23-án. Virradat után tódult a sokaság a csárdához. Hintón a dánosi földesurak, mezítláb, gyalogosan a tanya­siak, gyors lovakon az albert- irsai csendőrök. És orvosok. Ez utóbbiak hamar megkezd­ték a boncolást. „Kár, hogy a boncolást nem látta valami igazi vármegyei úr. Főispán, alispán vagy egy nótárius leg­alább. Isten szent, szűz, sza­bad ege alatt vagdosták szét a még szét nem vagdalt ember­darabokat. A füstös, bűzös, égett romházba nem mehetteK be boncolni. Hirtelen egy sá­tort csinálni, ehhez ötlet kei- lene. Így azután sok száz em­ber szemléltető szabad okta­tásban részesült a boncolás­tudományból.” Ady Endre figyelemmel kí­sérte az eseményeket és min­den friss hírre megírt egy új­ságcikket. Jellemző igazságér­zetére, hogy mélyen elitélte a csendőrök vallató módszereit és az általános lincshangula- tot. „Ha én csatangolnék Dá­nos körül, s a csendőrök el­fognának, nem állok jót ma­gamról, hogy nem vallom be a gyilkosságot. A gyanúsított ember kap először is húsz erős pofont. Buzgóságukban megva­salták az apró gyermekeket, a purdékat is. De talán mégsem igaz (amit az újságok írnak), hogy az egyik purdénak eltá­volították a szemét. Azt se akarjuk elhinni, hogy külön besózták a heringet, mely­re a vallomásra bírandó ci­gány két nap se kap egy korty vizet. Hasonlóképpen túlzás­nak véljük azt is, hogy a ci­gánynak a csontját válogatás nélkül törik a csendőrök. Hol­ott mi arra sem mernénk megesküdni, hogy csakugyan a cigányok gyilkoltak.” MAJD ÍGY FOLYTATJA egyik cikkében: „Tanácsoljuk a nem cigány származású rab­lógyilkosoknak, most működje­nek. Fél éven belül nincsen olvan gaztett, amelyet nem ők követték el. Cigányok itt, ci­gányok ott, cigányok minde­nütt, ezt halljuk, ezt olvas­suk. A tetteseket nem tudták elfogni még hetek múlva sem, bár a csendőrség mindig újabb cigányokat fogott gyanúba. Vé­gül már minden cigányt el­fogtak a megyében.” > Hídvégi Lajos — A kiértékelést követően az élen végző együttesek okle­veleket és értékes díjakat kap­nak — kapcsolódik a beszél­getésbe Mészáros Zsuzsa csa­patkapitány. — A különböző klubok által szerkesztett rejt­vényújságok hátoldalán ismer­tetik az előző évi szereplések alapján a sorrendet. Az eddi­gi legjobb eredményünk az volt, hogy egy országos ver­senyen negyedikek lettünk. — Milyen adottságok kelle­nek ahhoz, hogy valaki jó rejt­vényfejtő legyen? Logika, mű­veltség éS..:? — ... és számos lexikon, atlasz — feleli Benkő Lajos. — Fontos a megbízható memória. Hiszen vannak visszatérő kér­dések. Például a kimonónak az öve az obi. Ezt az életben nem tudná az ember, csak így. Otthon lexikonokból dolgo­zunk. A versenyeken semmi segédeszközt nem lehet hasz­nálni. A csapattársak persze segíthetnek egymásnak. Volta­képpen sok- mindenhez kell valamit konyítani. — Még így is előfordul, hogy időnként leblokkolunk — mondja dr. Elek Attiiáné. — Ez persze a végén derül ki, s akkor az ember dühös magá­ra, hogy ezt nem tudtam! — Gondjaik? — Meglehetősen kevesen vagyunk — feleli dr. Benkő Lajos. — Talán azért, mert so­kan azt hiszik, hogy mindjárt mesterfokon kell rejtvényt fej­teni. Holott szó sincs erről. Be­le lehet jönni ebbe a játékba. Igaz,( hogy -először valahol ott kell Kezdeni, hogy vízszintes harminchárom vagy függőle­ges nyolc. Aztán később bo­nyolultabb dolgokkal lehet folytatni. Én valamikor a vo­naton tanultam meg egy fia­talembertől olasz módra-rejt- vényt fejteni, ilyenkor a fe­kete kockákat és a választóvo­nalat is nekünk kell beírni. Egyébként nem ördöngösség ez, csupán t azon múlik, hogy kinek mennyi ideje és ener­giája van. — Nekünk egyelőre, ha időnk kevés is van, de igen lelkes a szerény létszámú csa­pat — mondja Mészáros Zsu­zsa. — Jövő esztendőben sze­retnénk egy versenyt is ren­dezni. Ám erről még korai lenne beszélni. F. F. Pályaválasztás Találkozó az érdeklődőkkel November 29-én, kedden' 17 órakor a Hazafias Népfront városi székházában a pályavá­lasztási hetek keretében a Tol­di Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmun­kásképző Intézet vezetőivel ta­lálkozhatnak az érdeklődők. A szülők tájékoztatást kapnak a szakközépiskolai lehetőségek­ről, ahol élelmiszer-analitikus technikus, élelmiszer-tartósító, vegyi és élelmiszer-gépszerelő technikus, valamint tartósító és húsipari karbantartó gé­pésztechnikus képesítést sze­rezhetnek a tanulók. A szak­munkásképzésben pedig a ba­romfi-feldolgozó, tejtermék­gyártó, húsfeldolgozó, sütőipa­ri é: tartósítóipari szakmák közül lehet választani. November 30-án, szerdán 17 órakor ugyancsak ezen a hely­színen a Kossuth Gimnázium vezetői adnak tájékoztatást a szülőknek. A kaszinóban Előadás November 28-án, hétfőn 16 órakor a Ceglédi Kaszinóban lesz a menedzserklub fog­lalkozása. Hajnal Miklós, a Flexis Rt. főmunkatársa tart előadást Robottechnika, szá­mítástechnika a termelésben címmel. Károm sportág Leszorult a dobogóról Labdarúgás A Cegléd—Monor összevont körzeti labdarúgó-bajnokság 14. fordulója egy meglepő eredményt hozott. A Monori- erdő nem tudta legyőzni otthonában Nyáregyházát. Ugyanakkor az Űri gólzápor­ral nyert, s így két ponttal növelte előnyét a táblázaton Eredmények (zárójelben az ifjúsági találkozóké): Mende— Albertirsa 3-2 (0-3), Dánszent- miklós—Csévharaszt 3-1, Tör­tei—Gyömrő 1-3, Ceglédber- cel—Pilis II. 0-2, Monori-er- dő—Nyáregyháza 1-1, (3-2), Péteri—Tápiószőlős 3-0 (3-0). Űri—Ecser 5-0 (2-0). A bajnokságban részt vevő csapatok pályáit hó borítja. Ezért a szövetség elnöksége úgy: határozott, hogy a hét végére esedékes fordulót el­halasztja. Súlyemelés Tatán rendezték meg a ju­nior és ifjúsági korosztály súlyemelő magyar bajnoksá­gát. A viadalon a Ceglédi VSE-t hárman képviselhet­ték, s mindannyian pontot érő helyen végeztek. A két bronzérmes, Győr és Farkas közül Farkas könnyen az ezüstöt is megszerezhette vol­na: lökésben a 152,5 kg-mah felállt, de lökés közben meg­szédült. így gyakorlata ér­vénytelen volt. A Vasutas harmadik sportolója. Sándor tizenöt dekás testsúlykülönb­séggel szorult le a dobogóról. A versenyen szigorú dopping- vizsgálat volt, a szövetség már alkalmazta a NOB elő­írásait. Vízilabda Két mérkőzést is játszott az Évig CVSE úttörő II/B vízi­labda-együttese. Örtvenszáza.'" ko. mérlegük azt Jelenti, hogv versenyben lehetnek, s elér­hető közelségbe került a bronzérem. Szeged—Évig CVSE 2-0 (0-0, 0-0, 0-0, 2-0) Hatalmas küzdelmet vívtak egymással az együttesek. A ceglédiek — Czombos kapus bravúrjaival — négy ember- hátrányt is kivédekeztek. Az utolsó negyedre elfogyott az erő. Évig CVSE—Szolnok 8-4 (2-1, 2-1, 2-2, 2-0) Mint a negyedek eredmé­nyei is mutatják, végig job­ban játszott az Évig CVSE. A gólokat Kisfaludi (3). Tar­kó (2), Csernus (2), és Bartus dobták. A ceglédieket a két találkozón a következők kép­viselték: Czombos. Opra, Tar­kó. Varga, Csernus. Bartus, Kisfaludi. Hajdú, Marosi. Du­dás. Zsoldos, Szopori, Rossi. ü. L. Úttörő-olimpia Asztalitenisz Az úttörő-olimpia városi döntőjében az asztaliteniszezök között az alábbi eredmények születtek : Igazolt versenyzők: 1. Plut­zer Ferenc (Táncsics), 2. Ger- gye Zoltán (Táncsics), 3. Jóna András (Mészáros) és Perjési Szilveszter (Mészáros). Csapatban: 1, Plutzer—Ger- gye (Táncsics), 2. Jóna—Hö- römpő (Mészáros), 3. Farkas— Perjési (Mészáros). Nem igazolt versenyzők: 1. Farka Norbert (Földváry), 2. Gál Krisztián (Földváry), 3. Hegedűs István (Földváry). Leányok: 1. Farkas Tünde, 2. Mihai Ágnes, 3. Dervaderics Grácia. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom