Pest Megyei Hírlap, 1988. november (32. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-26 / 282. szám

6 &ádm 1988. NOVEMBER 26.. SZOMBAT HÉT VÉGI VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉSwsm Á főszerep ismét a diplomáciáé Előkészületek a nem hivatalos New York-i csúcstalálkozóra Latolgatják a kínai külügyminiszter moszkvai útjának hatásait Izrael elszigetelődik az új palesztin stratégia nyomán Általános PILLANATKÉP Az Egyesült Államok lakos­sága csütörtök óta a hálaadás napját követő hosszú hétvégét tölti otthonaiban. Minden év novemberének utolsó csütör­tökén és az azt követő hétvé­gén emlékeznek ugyanis arra az ünnepségre, amelyet az Amerikába érkezett első tele­pesek rendeztek, miután túl voltak az új otthonteremtés ke­mény pionírmunkáján és rö­vid időre megpihenhettek. Ezen a hétvégén az amerikai családok távollevő tagjai is otthonukba igyekeznek, hogy közösen fogyaszthassák el a hagyományos pulykasültet. Szerdán délután és este is rendkívüli csúcsforgalom volt, s szinte minden közlekedési eszköz kevésnek bizonyult. Chicagóban elmondták a CNN televíziós társaság riporteré­nek, hogy a légitársaságoknál a helyfoglalások erre a napra már négy és fél hónappal ez­előtt elkeltek. Az idén is re­kordnagyságú lesz várhatóan a közlekedési balesetek száma e hétvégén az amerikai ország­utakon. Az ünnep előestéjén is foly­tatódtak az előkészületek a de­cember 7-i nem hivatalos csúcstalálkozóra, amelyen Mi­hail Gorbacsov, Ronald Rea­gan és George Bush vesz majd részt. A New York-i helyszín már adott a pártfőtitkár, ál­lamfő és az Egyesült Államok távozó és megválasztott elnöke közötti eszmecserére. Azt azon­ban még a Fehér Ház fontol­gatja, hogy o hármas munka­ebédet a Metropolitan Mú­zeumban, azaz a világváros szívében, vagy a biztonságo­sabb helyen fekvő Governor’s lsland-en (a Kormányzó Szi­getén) tarsák-e a New York-i tengeröbölben. A világsajtó részéről már rendkívüli érdeklődés tapasz­talható a közelgő találkozó iránt. Ezt nemcsak az előzetes kommentárok szokatlanul nagy száma jelzi, hanem az is, hogy a világ minden tájáról rekord­számú újságíró érkezését je­lezték az eseményre. A rend­kívüli figyelmet részben az is magyarázza, hogy Mihail Gor­bacsov az eszmecserét megelő­ző napon beszédet mond az ENSZ-ben, s az általános vá­rakozás szerint átfogóan ki­fejti majd a szovjet külpoliti­ka soron következő terveit. Ami pedig magát a találkozót illeti, a hírmagyarázatok, ve­zércikkek megjegyzik, hogy ilyen hármas megbeszélésre, amely a szovjet—amerikai kap­csolatok javításának folyama­tosságát hivatott előmozdítani, még nem volt példa. SCOWCROFT KINEVEZÉSE Még a hálaadás napja előtt, George Bush, aki jövendő kor­mánylistája összeállításán fá­radozik, s egymás után teszi közzé egyes kulcspozíciók le­endő birtokosait, bejelentette, hogy Brent Scowcroftot válasz­totta nemzetbiztonsági tanács­adójának. A 63 éves politikus 1975-től 1977-ig már betöltöt­te ezt a tisztséget, amikor Ford volt a Fehér Ház lakója. Ez akkor történt, amikor Kissin­ger a külügyi tárcával váltot­ta fel nemzetbiztonsági tanács­adói posztját. Amikor pedig Carter lett az elnök, Scowcroft távozott e fontos pozícióból, de szakértelmét a demokratapárti kormányzat is oly nagyra ér­tékelte, hogy állandóan kikér­te tanácsait. Scowcroftot, hogy kijelölé­sét e fontos megbízatásra in dokolja, Bush „megbízhatóba rátnak” nevezte. Utalt arra is, hogy annak idején, amikor ő a CIA, a Központi Hírszerző Ügynökség vezetője volt, Scowcroftnak, a nemzetbizton­sági tanácsadónak juttatta el egyes jelentéseit. A kormány­zat új tagjának nézetei ismer­tek. Részben egyeznek, rész­ben eltérnek a Reagan által képviselt katonapolitikai el­képzelésektől. Scowcroft híve annak, hogy csökkentsék a fel­halmozott tömegpusztító arze­nált. Azt azonban ellenezte, hogy teljesen felszámolják a közepes és rövidebb hatótávol­ságú rakétákat, s azt az állás­pontot képviselte, hogy bizo­nyos mennyiségű Pershing—2 rakétát és robotrepülőgépet a NATO-nak hadrendben kelle­ne tartania Nyugat-Európában. Eltérőek azonban az elkép­zelései Reaganétól a „csillaghá­borús” fejlesztések ügyében. E program visszafogása mellett foglalt állást és síkraszállt amellett is, hogy a rakétael­hárító rakétarendszerek tilal­mára vonatkozó, 1972-ben alá­írt szerződést Washington tart­sa meg, s ne próbálja oly sa­játos módon „értelmezni”, hogy az állítólag nem akadálya a „csillagháborús” program tet­szés szerinti kifejlesztésének. Scowcroft azt is többször ki­jelentette, hogy érzése szerint az amerikai katonapolitika nem fordít a jelentőségének megfelelő súlyt, a hagyomá­nyos fegyverek korlátozására vonatkozó tárgyalásoknak. MITTERRAND UTAZASA A francia köztársasági elnök pénteken kezdődött kétnapos moszkvai látogatása joggal ke­rült reflektorfénybe. A koráb­bi gyakorlat ugyan az volt, hogy a szovjet—francia csúcs- találkozók akkor is rendszere­sek voltak, amikor a NATO és a Varsói Szerződés viszonyát fagyosabb időszak jellemezte. Gorbacsov 1985. októberi pári­zsi látogatása után, amelyet 1986 nyarán még követett Mit­terrand moszkvai útja, azon­ban megszűnt a csúcstalálko­zók korábbi rendszeressége. Franciaország vezetői keve­sebb figyelmet szenteltek e há­rom esztendőben Kelet-Euró- pának, s csak nemrég vizsgál­ták felül eddigi vonalukat, s határoztak el „keleti fordula­tot”. Ezt tükrözte Sevardna- dze múlt havi párizsi látoga­tása, amely Gorbacsov és Mit­terrand tárgyalásait készítette elő. Ugyanez nyilvánult meg Grósz Károly francia politiku­sokkal és üzletemberekkel folytatott eszmecseréin is. E nyitásnak látványos kül­sőségeket biztosít, hogy Mit­terrand látogatása idején in­dul majd útjára az a szovjet űrhajó a Mir űrállomásra, amelynek fedélzetén francia űrhajós is helyet foglal. S a francia államfő — akit május­ban újabb hétesztendős hiva­tali időszakra választottak új­já — lesz az első nyugati ve­zető, aki megtekintheti az űr­központot és a helyszínen fi­gyelheti a kozmikus objektum startját. Ami a politikát illeti, a fran­cia és a szovjet álláspont kö­zeledett a hagyományos fegy­verzet csökkentése és a vegyi fegyverek betiltása ügyében. A gazdasági kérdésekről pedig még a látogatás előtt nyilvá­nosságra került, hogy a fran­cia elnököt számos tekintélyes ipari vállalkozó és pénzember — köztük a Crédit Lyonnais bankház vezetője — is elkísé­ri. Szó van arról, hogy a Szov jetuniónak 12 milliárd frankos (2 milliárd dolláros) hitelt nyújtanak. rnácia egyetlen vezetője sem folytatott eszmecserét Peking- ben 1959 óta. A három évti­zed után felújított magasszin­tű tárgyalás most már a je­lek szerint rendszeresebbé vá­lik, hiszen Csien Csi-csen lá­togatását hamarosan Sevard- nadze is viszonozza Pekingben. Nem véletlen, hogy mindez azután következik be, hogy előrehaladást sikerült elérni a kambodzsai kérdésben. Peking ugyanis ezt szabta egyik felté­telül ahhoz, hogy sor kerüljön a magasabbszintű tárgyalások­ra a Szovjetunióval. Most úgy tűnik, hogy a jövő évi Gorba­csov—Teng Hsziao-ping talál­kozó elől sikerül elhárítani az utolsó akadályokat is, mint ar­ra mindkét érdekelt főváros­ban'a derűlátó megnyilatkozá­sok rámutatnak. TEL AVIV SAROKBA SZORULHAT A Palesztinái Felszabadítási Szervezet (PFSZ) megvonta az első mérleget a Nemzeti Tanács előző heti döntésének hatásá­ról. Mint emlékezetes, a par­lamentnek megfelelő szerv al­gíri tanácskozásán kikiáltotta a palesztin államot. Erre — mint megjegyezték — az ENSZ 1947-ben elfogadott 181. számú határozata jogosította fel őket. Az új államot a jelenleg izrae­li megszállás alatti Ciszjordá- nia és Gáza területén kívánják megalakítani. A PFSZ közölte, hogy pén­tekig több mint ötven ország ismerte el a független palesz­tin államot. A Reuter angol hírügynökség összesítése sze­rint eddig 47 kormány nyilat­kozott hivatalosan a palesztin állam elismeréséről, tíz ország pedig üdvözölte a független állam kikiáltását. Faruk Kad- dumi, a PFSZ külügyeinek irá­nyítója azt várja, hogy a hiva­talos elismerések száma 75 fö­lé emelkedik. Izrael hivatalosan elítélte az algíri döntést, és amikor a megszállt területek lakossága tüntetésekkel igyekezett kife­jezni örömét az állam kikiáltá­sa nyomán, Tel Aviv arra adott katonaságának utasítást, hogy nyomjon el kegyetlenül minden megmozdulást. Ennek ellenére, változatlan hevességgel folyta­tódik az immár 11 hónapja tartó palesztin megmozdulás­sorozat Ciszjordániában és Gá­zában. A PFSZ vezetői szerint ez drámai módon ráirányítja továbbra is a világ figyelmét az ottani lakosság j ogfosztott­ságára, s Izrael merev békeel­lenes magatartásával sarokba szorulhat. Nagy jelentőséget tulajdonítanak máris ebből a szempontból az Európai Gaz­dasági Közösség állásfoglalá­sának, amely üdvözölte a pa­lesztin parlament döntését, amellyel magáévá tette a Biz­tonsági Tanács Izrael állami létének elismerését is tartal­mazó 242. számú határozatát és nemzetközi konferencia megtartására hívott fel az új helyzetben a közel-keleti ren­dezés végett. Tel Aviv mere­ven elutasítja egyelőre ezt a konferenciát, de fokozódó el­szigetelődése erősen kérdésessé teszi, hogy meddig folytathat­ja ezt a negatív magatartást. Árkus István Mitterrand Moszkvában Munkalátogatás Pénteken a délutáni órák­ban munkalátogatásra Moszk­vába érkezett Francois Mit­terrand francia köztársasági elnök. Az államfőt a vnuko- vói repülőtéren Eduard Se- vardnadze külügyminiszter és Anatolij Lukjanov, a legfel­sőbb tanács elnöksége elnö­kének első helyettese üdvö­zölte. Közvetlenül a megérkezés után a Kreml Katalin-termé- ben Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a legfel­sőbb tanács elnökségének el­nöke fogadta a francia köz- társasági elnököt, akivel rö­vid megbeszélést folytatott. Castro Mexikóba utazik Három évtized után Fidel Castro kubai államfő — harminckét év után elő­ször — a jövő héten Mexikó­városba utazik, hogy részt vegyen Carlos Salinas de Gortari megválasztott mexi­kói elnök beiktatási ünnep­ségén — jelentette csütörtö­kön az AP hírügynökség a mexikói elnöki irodához kö­zel álló illetékes forrásra hi­vatkozva. Az értesülés sze­rint Castro már hétfőn a helyszínre érkezik, a ceremó­niát csütörtökre tervezik. A hírügynökség a bejelentés kapcsán emlékeztet arra, hogy Fidel Castro 1955—1956-ban élt a mexikói fővárosban, ott készítette elő a történelmi je­lentőségű kubai partraszállást. A HÉT HÍREIBjH[l VAKVÁGÁNY 9 Megválasztották a Magyar Gazdasági Kamara új elnökét. $ Budapesten a Váci úti közgazdasági szak- középiskola felvette Károlyi Mihály nevét. 0 Meg­nyílt a Szociális és Egészségügyi Minisztérium ügyfél- szolgálati irodája. £ A fővárosban összegyetemi nagy­gyűlés zajlott le. 0 Országos tanácskozást rendeztek Tatabányán a korszerű gépalkatrészgyártásról. 0 A hét híre az is, hogy a Közlekedéstudományi Egyesület­ben vitaülésen foglalkoztak a Keleti pályaudvar egy- milliárd forintos rekonstrukciójával. Valamikor, a felszabadulás előtt nagy szenzációnak számí­tott, amikor az egyik nemzet­közi gyorsvonat 328-as mozdo­nya a Keleti lépcsősoránál, a Baross téren állt meg. A sú­lyos fékhiba, az áttört ütköző­bak napokig témája volt szó­ban és képben az újságoknak. Amint az a ritkaságnak ki­jár. Máskülönben ugyanis a vasút nem sok szenzációval szolgált a lapoknak. Tették a dolgukat. Teszik ma is. S ma sem szenzáció ez, csak éppen... egyre nehezebben boldogulnak a feladatokkal. Aminek logi­kus következménye, hogy a társadalom — tavaly 230 mil­lió utasa volt a vasútnak — egyre nehezebben viseli, tűri a romló körülményeket. Amik­nek egy részéről maga a cég tehet, egy másik részéről azonban nem, ártatlan benne, ám a következményeknek cím­zettje, szenvedő alanya. Az ország legnagyobb ingá­Az összecsapások átterjedtek Örményországra Két újabb halálos áldozat A Karabah-hegyvidéken is­mét fellángolt összetűzések után a hatóságok hivatalos közlés szerint Örményország fővárosában, Jerevánban is kijárási tilalmat rendeltek el és katonaságot vezényeltek az utcákra. Péntek délután kö­zölték hivatalos örmény for­rások azt a hírt, hogy a nem­zetiségi összecsapások csü­törtökön Azerbajdzsánból át­terjedtek Örményországra és két újabb halálos áldozatot követeltek: Gorisz és Kalinyi- no városban egy örmény és egy azerbajdzsáni vesztette életét. Az örmény külügyminiszté­rium szóvivője a DPA moszk­vai tudósítójával folytatott te­lefonbeszélgetésben péntek délután megerősítette azt a hírt, hogy az örmény Köz­társaság Legfelsőbb Tanácsa URTEREFERí A harminchét éves kalifor­niai Gordon Gunnels rádióama­tőrnek sikerült kapcsolatba lép­nie a világűrben keringő Mir- állomással. Gunnels november 17-én folytatott beszélgetést Vlagyimir Tyitovval, az űrhajó parancsnokával. A kaliforniai fiatalember ko­rábban tűzoltó volt, de mivel idegsorvadásban szenved, toló­székbe kényszerült és csaknem teljesen elvesztette látását. No­vember 17-én rendkívül meg­örült, amikor hívójelére a szov­jet kozmonauta válaszolt. „Jobban beszél angolul, mint én” — mondta Gunnels. „Tyi- tov megkérdezte, honnan be­szélek. Hihetetlen, de olyan tisztán hallottuk egymást, mint­ha csak itt ült volna mellet­tem” — lelkendezett Gunnels. Gunnels mostanában napi nyolc órát tölt a készülék mel­lett. Az Amerikai Rádióamatő­rök Szövetsége egyébként úgy tudja, hogy Tyitov és Manaróv már két hete vette föl a kap­csolatot földi rádióamatőrök­kel. ma Csak rövidén... HÁROM ÉVTIZED UTÁN ELŐSZÖR A jövő héten magasrangú kínai vendéget köszönthetnek Moszkvában. December 1-je és ?-a között a szovjet fővá­rosban tárgyal Csien Csi-csen kínai külügyminiszter. Utol­jára 1957-ben járt Moszkvá­ban a kínai külügyek akkori irányítója, s a szovjet diplo­NELSON MANDELA világ­hírű dél-afrikai fekete bőrű polgárjogi harcos felépülése után nem tér vissza a bör­tönbe — közölte csütörtökön Hendrik Jacobus Coetsee dél­afrikai igazságügyminiszter. Coetsee közlése szerint Man­delát olyan helyre szállítják, ahol fogadhatja majd család­tagjait. Mandelát jelenleg tbc- vel kórházban ápolják. KÁDÁR JÁNOS, az MSZMP elnöke a Kommunyiszt című szovjet folyóirat számára cik­ket írt a KMP megalakításá­nak hetvenedik évfordulója alkalmából. A cikkben Kádár János szólt a pártalapítás tör­ténelmi korszakáról és nap­jaink feladatairól. AZ IZRAELI MUNKAPÁRT vezetősége úgy döntött, hogy megszakítja a jobboldali Li­kud tömbbel eddig folytatott koalíciós tárgyalásokat. AZ ILLEGÁLIS KÁBlTŐ­SZER-kereskedelem elleni új nemzetközi egyezményről ENSZ-konferencia kezdődött pénteken Bécsben. ^ péntekre virradóra ismét kö­vetelte: o vitatott karabahi területet csatolják Örményor­szághoz. Miután a határozatok szö­vegét hivatalos formában nem hozták nyilvánosságra, az MTI moszkvai irodája és más külföldi tudósítók nem hivatalos forrásból értesültek arról, hogy az örmény parla­ment küldöttei elutasították a szovjet alkotmány módosítá­sára és a választási tör­vényre vonatkozó tervezete­ket. Az örmény külügyi szóvivő elmondotta, hogy Jereván­ban feszült a helyzet, de nyu­galom van. A város fontos pontjait katonák és harcko­csik őrzik, a levegőben heli­kopterek köröznek. Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban a külügyminiszté­rium szóvivője szerint a hely­zet a korábbi napokhoz ké­pest nem változott. Bakuban csapatösszevonásokat hajtot­tak végre, de a kijárási tila­lom nem jelenti a tüntetések és gyűlések betiltását. Az emberek továbbra is követe­lik, hogy vessenek véget a Karabah-hegyvidék autonóm státusának, és nyilvánítsák Azerbajdzsán szerves részé­nek. Zsákutcába jutottuk Képtelen igények Rauf Denktas, a ciprusi ki­sebbség vezetője váratlanul képtelen igényekkel állt elő és így zsákutcába jutottak a szi­get egyesítéséről folyó tárgya­lások. Ezt jelentette pénteken a The New York Times. Geor- giosz Vasziliu, ciprusi államfő és Denktas a héten New York­ban, az ENSZ-ben tárgyalt. A görög többség a szigetország egyesítése érdekében azt igény­li, hogy minden ciprusi maga választhassa meg lakóhelyét, szabadon mozoghasson és bár­hol tulajdont szerezhessen. A török katonaság védelmét él­vező szakadár ciprusi török „állam” mindezt akadályozza. A szakadárok vezetője, Denktas ezúttal azt indítvá­nyozta, hogy a mozgásszabad­ság helyreállítását (azaz az egyesítést) 18 évre halasszák el. A váratlan lépést, amely, mint a lap írja, megdöbben­tette Javier Pérez de Cuellar ENSZ-fötitkárt is, Vasziliu el­utasította. zó megyéjében, bár vesztett jelentőségéből, a vasút még mindig az első számú közle­kedési eszköz. Amit az is mu­tat, hogy a megyében a vo­natra szállóknak a kétharmada harminc kilométernél kisebb távolságot tesz meg. Állomá­sok seregén hajnalonta százak, ezrek szállnak fel a szerelvé­nyekre, de a jegypénztárhoz senki sem megy. A bérletesek hada tölti meg tehát a kocsi­kat, azaz klasszikus hivatás­forgalomról van szó. Ennek súlyát akkor érzékelhetjük reálisan, ha tudjuk: tavaly az utasoknak csupán a húsz szá­zaléka váltott teljes árú me­netjegyet, a döntő rész, a nyolcvan százalék valamilyen kedvezményt vehetett igénybe. Ami akkor is igaz, ha társít­juk ehhez a másféle tapaszta­latot, nevezetesen azt, hogy a kedvezményes jegyek, bérletek ára sem csekély ma már. Valójában a vasút évtizedek óta küzd a személy- és teher­szállítási díjszabások egyre át­tekinthetetlenebbé váló, azaz mind több zavarral, ellent­mondással terhes rendszeré­vel. Igaz, voltak ebben a rendszerben egyszerűsítések. Igaz, az állami költségvetés hosszú időn át tetemes össze­gekkel támogatta a vasútfej­lesztést. Ezek az összegek azonban a hetvenes évek má­sodik fele óta fogyatkoznak; vakvágányra jutott a fejleszté­seknek egy jelentős része. Ta­valy például a beruházások ún. volumenindexe negyven százalékkal volt kisebb, mint 1980-ban. Nincsen tehát semmi különleges a tényben: egyetlen új személykocsit sem vásárolt, áhított forgalomba 1987-ben a vasút. Ami persze csupán ap­rócska eleme a kialakult hely­zetnek, hiszen említhetnénk to­vábbi jellemzőket is. Azt pél­dául, hogy a teherkocsik átla­gos fordulóideje ma egy teljes nappal hosszabb, mint volt 1975-ben... Ez már más irá­nyokba mutat, jelezve, a gaz­daság egészének nehézségei ugyanúgy lecsapódnak a szál­lításban, mint a lakosság ellá­tásában, avagy a termékminő­ségben. Ráfér a jó öreg Keletire a megújhodás. Fénylő emlékű elődünk, Széchenyi István, 1848 januárjában így rögzítet­te írásban vasútfejlesztési el­képzeléseit: „E szerint Buda­pestről ezt mint központot te­kintve, úgy kell a fővonalakat vezetni, hogy azok hazánkat világkapcsolatba juttassák, s e jótéteményt lehetőleg minden országrészre árasszák.” A vi­lágkapcsolatok jótéteménye azonban fogyatkozóban van. A fejlesztések elmaradása, a kor­szerű szervezési módszerek és eszközök hiánya miatt évről évre csökken az átmenő (tran­zit) áruszállítás teljesítménye. Holott a világ legtöbb táján ez a jó pénz a sínek birodal­mában. Arról nincsen szó, mintha minden tekintetben vakvágá­nyon futna a vasút holnapja. A megyében is lelni jelentős értékű fejlesztéseket — így a többi között az Öcsa—Lajos- mizse vonalszakasz korszerűsí­tése, a nagykátai állomás át­építése —, ezek azonban nem feledtetik a halmozódó gondo­kat. Nemcsak a vasútnál, ha­nem a közlekedés egész rend­szerében feltorlódtak a gon­dok, cáfolataként annak a vé­leménynek, amelynek hangoz- tatói a közlekedést és a szállí­tást nem tekintették a terme­lés szerves részének, hanem „csak” háttérágazatnak. Az így vélekedők ugyan eltűntek a közszereplés színpadáról, a gondok azonban maradtak. Jelzőiként egy másféle — fe­lelősségi rendszerbeli — vak­vágánynak ... Mészáros Ottó

Next

/
Oldalképek
Tartalom