Pest Megyei Hírlap, 1988. november (32. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-26 / 282. szám

4 Titian 1988. NOVEMBER 26., SZOMBAT Főhajtás az áldozatkészségért Életet ment az önkéntes véradó Segítség a bajbajutottaknak Hol van a KIOSZ ötvenmilliója? A KIOSZ 50 millió forintot helyezett el a Magyar Hitel Bank Rt. leányintézeténél, a Széchenyi István Gazdasági Társaságnál. Ennek a tagdíjakból származó betétnek a ter­hére 8 százalékos kedvezményes hitelt vehetnek fel a kis­iparosok 10 ezertől 250 ezer forint erejéig, harminctól 180 napos visszafizetési határidővel. Az akció szeptember elsején indult, de már hírül vettük, hogy egyes kisiparosok hiába kilincselnek a kifizető bankfiókoknál, nem kapnak pénzt. Mi a pénzhiány oka? — tettük fel első kérdésünket a KIOSZ országos központjában Bartos Péternek, a közgazda- sági és ágazati osztály csoportvezetőjének. Látszólag ünneprontó le­szek, s éppen a véradók nap­ja kapcsán mondom ki azt, amiről kevés szó esik — leg­feljebb szervező-véradó kö­rökben —, hogy napjainkban egyre nehezebb előteremteni az életmentő gyógyászat szá­mára szükséges vérmennyisé­get. Az idén először az élen­járó Pest megyében is vár­hatóan csökken a véradók száma, így az adott vér- mennyiség is. Az ünnepron­tás látszólagossága nyilván­való, hiszen azok előtt tisz­telgünk megkülönböztetett szeretettel, akik adnak vért önként, térítésmentesen, s most napot is szentelünk en­nek társadalmi kifejezésére. Ezt egy zalaegerszegi vörös- keresztes javaslatára egy esz­tendeje fogadta el a Magyar Vöröskereszt kongresszusa, s a dátumot, november 27-ét azért találták alkalmasnak, mert 1954-ben először e na­pon kapott magas kormány- kitüntetést néhány önkéntes véradó. Jövőre lesz 30 éves ez a szó legigazibb értelmében vett humanitárius mozgalom. S egyáltalán nem anyagi meg­fontolásból, nem központi kezdeményezésre lett azzá, ami. A debreceni véradók mondtak le annak idején az úgynevezett kalóriatérítésről is. De gondoljunk bele, le­het-e megfizethető, tehát áru­cikk a legdrágábból, amit ember rászoruló embertársá­nak adhat: az életet mentő vérből? Hogy folytatódhassék az élet... Hogy az anya magához szoríthassa rendel­lenességgel született csecse­mőjét... Hogy az újszülött, Az utóbbi időben országszer­te elszaporodtak az erőszakos bűncselekmények. Az elmúlt hetekben Pest megyében két olyan rablótámadás történt, melynek tettesei az esti órák­ban tömegközlekedési jár­művön utazó embereket bán­talmaztak, és elvették szemé­lyes holmijaikat. A rendőrség mindkét esetben nagy erővel nyomozott, és elfogta a tette­seket. A szigetszentmiklósi ügye­letes orvos november 7-én es­te fél 11-kor bejelentette a rendőrőrsön, hogy elsősegély­ben részesített egy férfit, akit a ráckevei HÉV-en megtámad­tak. A 25 éves fiatalembert, aki arccsonttörést szenve­dett, az orvosi rendelőből kórházba szállították. Kihallgatásakor elmondta, hogy a HÉV-szerelvény utol­só kocsijában utazott. Dunaha- rasztiban jártak, amikor egy 6—7 tagú cigány társaság lé­pett oda hozzá. Cigarettát kér­tek tőle, és megkérdezték azt is, hogy mennyi a pontos idő. Eleget tett a kérésüknek, ami­kor azonban a karóráját, majd a bőrdzsekijét is meg akarták kapni, tiltakozott. Az ismeret­lenek ekkor megütötték őt, majd elvették a karóráját és Szigetszentmiklóson leszálltak a szerelvényről. A sértett személyleírást is adott támadóiról, és ennek alapján indult meg a felderí­tés, melyben a Ráckevei Rend­őrkapitányság nyomozói mel­lett a Pest Megyei Rendőr-fő­kapitányság bűnüldözési osz­tályának nyomozói is részt vettek. Ellenőrizték a Szigetszent­miklóson és Dunaharasztiban lévő vendéglátóhelyeket, üze­meket, építkezéseket. Számba vették — a BRFK illetékesei­vel szorosan együttműködve — a közelmúltban hasonló módszerekkel elkövetett rablá­sok körülményeit, az elköve­tőket. Ennek során alapos gyanú merült fel arra, hogy a bűn- cselekményt Horváth Károly, Horváth Lajos és Horváth Sán­dor encsencsi állandó és bu­dapesti ideiglenes lakással rendelkező személyek követ­I életünk folytatója magáénak tudhassa a szülőágyon kivér­zett anyját... Hogy ölelhes­sük a kapott számlálatlan vérmennyiségtől felgyógyult szereltünket; anyánkat, apán­kat, gyermekünket, testvé­rünket, barátunkat... Em­bertársunkat. Jó oka van rá a WHO-nak (az Egészségügyi Világszervezetnek), hogy küzdjön a térítésmentes vér­adásért. Hogy ne lehessen — visszaélésekre mindkét rész­ről lehetőséget adó — üzlet a véradás, amire számos példa van földünk úgynevezett nyu­gati féltekéjén. Elgondolkodtató, mi oka le­het emberiességünk, így vér­adó-mozgalmunk hanyatlása jeleinek. Ne menjünk mesz- szire, maradjunk csak a té­mánál. A félelem az injekciós tűtől? Ezzel kezdettől meg kellett küzdeni. Az AIDS? Ezen már szerencsére túlju­tottunk, mindenki tudja, hogy egyszer használatos eszközö­ket alkalmaznak a vérvétel­nél. Tény, hogy kevesebb az első véradó, a fiatal a moz­galomban. A sokszoros vér­adók lassan kiöregszenek... Hiányzik az utánpótlás. Hiányzik a jó példa? Ez esetben ezt nem mondhatjuk. Hatnának a gonosz rémhí­rek? Nevezetesen, hogy az ingyen adott legdrágábbat, s a teljes vérből előállított vér- készítményeket valutáért el­adják? De hát ha vesszük a fáradságot és végiggondoljuk ítéletkimondás előtt, rájöhe­tünk, ez nem igaz. A több mint 600 ezer véradótól ka­pott évi 230-240 ezer liter vér éppen hogy elegendő a magyar rászorultaknak. A Pest megyei átlag 14 ezer ii­ték el, akiket a BRFK vizs­gálati osztálya november 11- én — szintén rablás miatt — őrizetbe vett, majd előzetes letartóztatásba kerültek. Szö­késben lévő négy társuk el­fogására megtörténtek a szükséges intézkedések. A másik hasonló bűncse­lekmény színhelye a Vácról Budapest felé közlekedő sze­mélyvonat volt. Október 28-án este 8 óra tájban megtámad­tak egy 20 éves fiatalembert, aki Sződligetről igyekezett munkahelyére, a Dunakeszi Konzervgyárba. A támadás Dunakeszi-gyár­telep és a nagyállomás között érte; a vele egy vasúti kocsi­ban utazó, 20 év körüli cigány férfi, akinek egy nő is volt a társaságában, a magnóját és a bőrkesztyűjét követelve arcul csapta. A bántalmazás hatásá­ra átadta a kívánt tárgyakat, és a pénztárcájába épített kvarcóráját is, majd menekül­ni próbált. Támadója utána ment és bokszerral fenyegette arra az esetre, ha jelentené a történte­kéit a rendőrségnek. A szerel­vény közben megérkezett Du­nakeszi nagyállomásra. A sé­rült ember leszállt, és munka­helyére ment, ahol onnan rög­tön elküldték orvoshoz. Az előbbi áldozathoz hasonlóan ő is arccsonttörést szenvedett, és teljes gyógyulásához műté­ti beavatkozás szükséges. A Dunakeszi Rendőrkapi­tányság nagy erővel folytatta a nyomozást, melybe a megyei rendőr-főkapitányság is be­kapcsolódott. A sértett itt is pontos személyleírást tudott adni, és ennek, továbbá a szé­les körű adatgyűjtésnek kö­szönhetően előzetes letartózta­tásba került Farkas Loránd 18 éves foglalkozásnélküli, vala­mint Mikola Ervinné született Németh Erika 24 éves segéd­munkás. Mindketten nagybör­zsönyi lakosok, akik a bűn- cselekmény elkövetését beis­merték. Farkas Loránd ellen jelenleg még eljárás van folyamatban lőfegyverrel való visszaélés, többrendbeli betöréses lopás, garázdaság és könnyű testi sértés miatt. Ga. J. ter körüli szükséges mennyi­séget az idén először várha­tóan nem sikerül összegyűjte­ni. Nem segít a plazmaferezi- ses véradás sem, pedig a múlt évihez képest az idén ez nagyobb arányú. Annyira, hogy ha ez nem lenne, még kevesebb volna a levett vér­mennyiség. Ebből kell ellátni teljes vérrel és vérkészít­ménnyel a három Pest me­gyei kórházat. (A Semmel­weis Kórházat a budapesti Vérellátó szolgálja ki.) A fennmaradó mennyiséget át­adják az országos vérellátó­nak, mint a többi megye, s eddig megyénk élen járt eb­ben, hiszen a budapesti gyógyintézetekben ápolt nem fővárosi lakosok közül a leg­több Pest megyei. Több mint százezer ember. A vállalatok, szövetkezetek sem annyira partnerei mar a mozgalom szervezőinek, mint korábban. Csak az egyik leg­nagyobbat említjük, a Csepel Autógyárat, ahol az eddigi évi háromszori véradást az idén kettőre, jövőre pedig egyre redukálták. Hangsúlyozzuk, nem ők az egyedüliek. In­dok: a munkaidőalap védel­me. Pedig van rá megyei ki­mutatás, hogy az ebből ere­dő munkaidő-kiesés elenyésző az egyéb okokból — megint csak például —, a szervezet­lenségből eredő és egyéb veszteségidőkhöz képest. Van, ahol ezt jól látják. Ismétel­ten csak a legnagyobbakat említjük, a DKV-t, ahol pénz­jutalom is „jár” a vállalat­tól a véradásért. És mennyi kisebb gazdálkodó szervezetet említhetnénk még! Sok függ a vezetőktől. Mert, ha legfelső szinten engedélyezik is a véradást, még mindig ott a középvezető, aki „megálljt" parancsolhat. És ha egyszer neki vagy családtagjának lesz szüksége vérre, s nem lesz, vagy fizetni kell érte?! Ha nem jutunk konszenzusra e kérdésben is, előbb-utóbb ez lehet a vége. Gondoljunk erre legalább e napon, amikor még százezrek — véradók és szervezők — emberségéből egyelőre jut az életmentő magyar vérből minden rászorulónak. Ezért is, bár nem várják el, de kö­szönjük meg mindnyájan egy mély főhajtással. Kádár Edit Szombat délután van, s a nagykovácsi nevelőotthon tar- lőtt bokrai közt havat hord a szél. Gyerekeknek sehol nincs nyoma. Legalábbis a hóban, mert az eresz alatt tizenhá­rom, többnyire piros csizma sorakozik. Tóth László igaz­gatóval fölkapaszkodunk a kislányok emeleti traktusába, ahol éppen befejezték a tv- nézést, s elköltik a Teli Vii- mos-i uzsonnát, az egy szem almát. — Hát az ebéd mi volt? — Nagyon finom — mond­ják többen —, kenyérleves és krumplifőzelék pörkölttel. — Sütemény nem volt? — Az holnap lesz — veszi át a szót Nagy Gizella igaz­gatóhelyettes, a csoport ügye­letes nevelője. — Saját kony­hánk van, szerdán és vasár­nap tudnak csak sütni. A kislányoknál 13-an ma­radtak a hét végére. A töb­biek közelebb laknak, ők ha­zautaztak. A maradók nagy sóhajjal nézik péntek dél­utánonként a készülődőket, de hamar megvigasztalódnak, mert ha ilyen kevesen van­nak csak, akkor nagyon csalá­dias. Ahogy mondják, Gizi nénihez hazajönnek az iskolá­ból, elintézik gyorsan a lec­két, aztán tv-t, videót néz­nek, társasjátékoznak, gyön­gyöt fűznek. Felolvassák egy­másnak a hazulról kapott le­veleket, meg azokat is, ame­lyeket a falubeli fiúk dugdos- nak tízpercben a köpenyük zsebébe. Hej, nagy huncutok — Szeptember 1-jétől har- mincadikáig 49 millió 129 ezer forint hitelt folyósított a bank az ötvenmilliós betétünkből. Tehát gyakorlatilag elfogyott a kedvezményes hitelakcióra szánt pénz, amit eddig 312 kisiparos vett igénybe szerte az országban. — Ezek szerint megbukott az akció? — Nem, éppen ellenkező­leg! Hiszen az ötvenmillió gyors elfogyása azt bizonyít­ja, hogy nagyon is szükség volt erre az akcióra. Ugyan­akkor az is tény, hogy a 312 kisiparos elenyésző kisebbség a több mint százötvenezres tagsághoz képest., Ebből vi­szont következik, hogy a be­tét összegének többszöröse sem lett volna elég vala­mennyi rászoruló tagunk meg­segítésére. Igaz, nem is lett volna miből emelni a betét összegét. — A nem igazán magas kölcsönökből, a rövid törlesz­tési határidőből arra lehet következtetni, hogy nem a jól szituált kisiparosok kap­ják ezeket a hiteleket... — Így van. Ugyanis a KIOSZ tagságán belül is lé­tezik egy jól érzékelhető ré­tegződés. A kispénzű kisipa­rosokat érzékenyen érinti, ha sok a kinnlevőségük, ha az elvégzett munkáért járó pénzt nem kapják meg időben — s ez utóbbi ugye nem is olyan ritka manapság. De ha meg­érkezik a gépkocsi-kiutalás, s arra záros határidőn Belül be kell fizetni, vagy anyagot akar vásárolni a kisiparos, de kintlevőségei miatt fizetés- képtelen, akkor is segíthet magán e gyorshitel igénylé­sével, amit jó esetben 48 órán belül megkaphat. — Ki dönti el az igény jo­gosságát, vagyis ki kaphat hitelt? — Először is a KIOSZ he­lyi szervezete megvizsgálja a kölcsönt igénylő hitelképessé­ezek a lányok! Alattuk a földszinti traktusban is visz- szamaradt néhány fiú a hét végére. A Kántor gyerekek Fityeházán laknak, Murake- resztúr szomszédságában. A faluban csak az 1-3. osztály működik, ezért került Izabel­la, Bea, Robi a messzi Nagy­kovácsiba. Édesapjuk fakiter­melő, a kis Józsival pedig gyeden van a mama. A Fa testvérek négyen jöttek Pap- kutapusztáról, ez ugyan nem a világ végén van, csak Sió­foktól 4 km-re. Ahol valóban a pusztán, egy régi gazdasági épületben laknak öt másik családdal. Fa papa tehenész, módja se lenne elfuvarozni a gyerekeket az iskolába. így Zsuzsa, Mária, Mónika, Krisz­tina nevelőotthoni gyerek lett. — örülnétek-e, ha Papkuta- pusztán iskola épülne? Az elsős Mónikának fel­csillan a szeme. Ő alig né­hány hónapja van itt, nagyon hiányzik a mama. De a na­gyobb lányok már jobban sze­retnek itt lenni iskolaidőben. Az ő hazautazásukat bizo­nyára csak a karácsony hoz­za meg. De jó kapcsolatban vannak a nagykovácsi gyere­kekkel is. Gyakran vendéges­kednek a faluban osztálytár­saknál hét végi zsúron. Van, hogy kint is alszanak. Máskor a közelebb lakó viszi haza távolabb honos pajtását. De készül az otthonban is meg­lepetés a jövő héten is itt maradóknak. Őket cirkuszba viszi az igazgató bácsi. Átányi László gét, így természetes, hogy a tisztességesen dolgozó kisipa­rosokat támogatják. A helyi szervezet javaslatával mehet a bankba az igénylő, ahol második lépcsőben is vizsgál­ják hitelképességét, s ha az rendben van, akkor valóban 24-48 órán belül kezében lesz a pénz. — Miért az rt-vel bonyo­lítják le ezt a pénzügyletet, s nem maga a KIOSZ? — Azért, mert maga a KIOSZ nem folytathat banki tevékenységet. Ezért hozták létre 1983-tól a kisbankokat, s 1987-ben azért alakították ki a kétszintű bankrendszert, hogy az ilyen pénzügyi fel­adatokat ne a gazdálkodó szervezetek, intézmények vé­gezzék el, hanem az arra hi­vatott szakterületek gazdái. Egyébként a bank egyetlen követelése a hitelképességen túlmenően, hogy az igénylő nála nyisson folyószámlát, a szerződésünk értelmében, mert a \pénzintézmény csak ezzel a feltétellel vállalta az ügy­letek lebonyolítását. — A nyolc százalék nagyon kedvezményes kamatláb. Ez mindig ekkora lesz? — Nem, mert tervezzük, hogy január elsejétől valami­vel 10 százalék fölé emeljük Dr. Karsai Sándor pomázi körzeti orvos legalább kétéves előkészítő munka után felépí­tette áz országban az első ma­gándiagnosztikai központot. Nem hagyta ugyanis nyugodni az a gondolat, hogy a túlzsú­folt tanácsi szakrendelőkben lehetetlen a kívánt módon foglalkozni a betegek árada­tával. Vagyis e helyeken csak annyi időt fordítanak a szen­vedőkre, amennyit a körül­mények lehetővé tesznek. Ez pedig úgyszólván semmi. Ezért dr. Karsai Sándor — aki egyébként remek elbeszélése­ket ír rangos magyar folyó­iratokba — gondolt egy me­részet, saját házára emeletet húzott, s berendezte magán- rendelővé. A dolog azonban koránt­sem volt egyszerű. Ugyanis az 1972-es II. törvény megál­lapítja, hogy az egészségügyi ellátás állami feladat. Sze­rencsére 1987-ben született egy módosítás, amely szerint az orvosoknak szabad az ál­lami egészségügyi szolgálaton kívül engedélyhez kötött más foglalkozást folytatni. Ezután következett a gépek beszerzése. Dr. Karsai Sándor arra törekedett, hogy olyan masinák kerüljenek a birtoká­ba, amelyek a csúcstechnikát képviselik. Sikerült műszere­ket szereznie Kínából, Japán­ból, az NSZK-hol és más or­szágokból. A pomázi diag­nosztikai központ felszerelt­sége most magasan megha­ladja némely állami szakren­delőét. A szentendrei például még csak most tervezi egy olyan műszer beszerzését, ami Karsai doktornál már „ke­tyeg”. A gép azonban ember nél­kül keveset ér. Ezért az új rendelőtulajdonos teamet szer­vezett fiatal, érdeklődő orvo­sokból. ök másodállásban dolgoznak Pomázon. Az új rendelő kétéves küz­delem eredménye. Ezen idő alatt nem az építkezés volt a legnagyobb gát, hanem az en­gedélyek és a pénz beszerzé­se. Több pénzintézet nem lá­tott rációt a dologban, a Be­fektetési és Forgalmi Leány­bank azonban támogatta a a kamatlábat. Ugyanis a pénzintézmények is emelik a kamatokat, már nem ritka a 20-22 százalék! De még így is, az emelés után is kedvez­ményes marad kisiparosaink­nak ez a hitelforma. — Hány igénylő nem ka­pott pénzt szeptember 30-a óta? — Az igénylők számát nem tudom megmondani, de azt igen, hogy becslésem szerint 5-6 millió forintot fizethetne ki a bank a kérelmezőknek, akár azonnal is, ha volna még a betétből. S mert a KIOSZ országos központja az új hitelkonst­rukcióról megyei adatokkal még nem rendelkezik, meg­kérdeztük Monori Sándornét, a Széchenyi István Gt mun­katársát is. ö elmondta, hogy bár Pest megyében csak Nagykátán van bankfiókjuk, annak adatait is a jászberé­nyi igazgatóság vezeti a Szol­nok megyeivel együtt. A gt budapesti központjában ka­pott tájékoztatás szerint így a Pest megyei kisiparosok ki­zárólag Budapesten vettek fel pénzt a fővárosiakkal együtt 33-an, ötmillió-hatszázezer fo­rintot. A KIOSZ 50 milliós bankbetétje ugyan már szep­temberben kimerült, de ennek az összegnek az egyharmadát decemberre visszafizetik a kisiparosok. így lehetőség van arra, hogy folytatódjon a hi­telkonstrukció. De a végleges döntés a KIOSZ és a bank közötti további tárgyalások eredményétől függ, mint az is, hogy a 8 százalékos ka­matlábat jövőre 10 százalék fölé emeljék. Aszódi László Antal szokatlan vállalkozást, szó szerint pillanatok alatt átutalt 2 millió forint hitelt. Amikor minden összeállt, a volt pomázi körzeti orvos és teamje megbeszélte a gyógyí­tás „technológiáját” is. Azt vallják, hogy az ultrahang­vizsgáló, vagy a lézer aku- punktúrás kezelő segíti ugyan a diagnosztizálást, ám rop­pant fontos az is, hogy a be­tegek kibeszélhessék magu­kat. Ezen túl a fiatal orvo­sok bújják a szakkönyveket, s olyan módszereket honosí­tanak meg a gyógyításban, amelyet másutt nem használ­nak, vagy régen dívott ugyan, de feledésbe merült, vagy ál­tudományosnak minősíttetett, Pomázon bátran alkalmazzák az akupunktúrás kezelést, és a talpmasszázst is. A nőgyó­gyász, a kardiológus, az uro­lógus, a sebész, az akupunk­túrás, a gyermekgyógyász és a laboráns más-más időszak­ban foglalkozik a betegekkel. A magánrendelőt alig több, mint másfél hónapos fennál­lása óta olyan emberek hagy­ták el gyógyultan, akik ezt megelőzőén hazai vagy nyu­gat-európai kórházakban hosz- szabb-rövidebb időt töltöttek el reménytelenül. Természetes, hogy az orvo­si hivatás színvonalas gyakor­lása mellett is fontos a te­vékenység nyereségessége. Ám dr. Karsai Sándor azt mond­ja: nála nem a pénz a leg­fontosabb, hiszen körzeti or­vosként megkereste a kenyér­revalót. Igaz, nem gazdago­dott meg, mert a Trabantja 13 éves és saját bevallása szerint a nadrágkollekcióját három farmer képviseli. Azon­ban ő és a csoportja tisztá­ban van azzal, hogy a bank­kölcsön, az adó, a fejleszté­sek rákényszerítik őket, hogy megkeressék a fedezetül szol­gáló összeget. Nagyon tarta­nak az 1989-es esztendő sza­bályozóváltozásaitól. Azt re­mélik, hogy a törvényhozók figyelembe veszik, hogy nem kocsmáról, panzióról, butikról van szó, hanem betegek érde­keit szolgáló diagnosztikai központról. Vicsotka Mihály Elfogták a rablókat HÉV-en, vonaton támadtak Tizenhárom csizma az eresz alatt Lányok Papkutapusztáról Akupunktúra, talpmasszázs Gyógyító központ Pomázon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom