Pest Megyei Hírlap, 1988. november (32. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-26 / 282. szám
FOLYTATTA TANÁCSKOZÁSÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS XXXII. ÉVFOLYAM, 282. SZÁM » i Ára: 2,20 forint 1988. NOVEMBER 28., SZOMBAT Törvény a vállalkozói nyereségadóról Heves vita a stabilizációról Tegnap reggel Stadinger István elnökletével a kormány stabilizációs gazdasági programjának végrehajtásáról, valamint a jövő évi gazdaságpolitikai feladatokról szóló vitával folytatta munkáját az Országgyűlés. Az ülésszakon részt vett Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke; jelen voltak az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a Központi Bizottság titkárai. A páholyokban helyet foglaltak a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői, valamint a hazai és a nemzetközi sajtó nagy számban megjelent képviselői. A vitában elsőként Bartha Ferenc államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke kapott szót. Az államtitkár szólt arról, hogy a gazdasági folyamatok több területen nem az elképzelésnek megfelelően alakultak. Csökkent az értékpapírok kereslete, a lakosság pedig nagymértékben eladósodott. A tényleges népgazdasági terheket kifejező nettó kamatozó adósságállomány értéke 13,4 milliárd dollár. Fennáll az a veszély is, hogy az általunk nyújtott kereskedelmi hitelek egy része nem térül meg. Az államtitkár felszólalását követően több képviselő foglalkozott az adótörvénnyel, amely minden hibája ellenére is a stabilizációs program egyik alapeleme. Ugyanakkor a személyi jövedelemadó teljesítményvisszatartó hatásának ellensúlyozására sürgős korrekcióra van szükség. Az ország vezetői az első sorokban Többen foglalkoztak a lakás- helyzettel — közöttük Vassné Nyéki Ilona Pest megyei képviselő. VASSNÉ NYÉKI ILONA: A türelemnek is van határa Mint a Pest megyei felszólaló hangsúlyozta, valameny- nyien tisztában vagyunk azzal, hogy hatalmas nyomás nehezedik a kormányzatra, hiszen stabilizációt, kibontakozást akar, miközben szinte tűrhetetlen életszínvonal-csökkentési politikája mellé egyfolytában türelmet, bizalmat kér a képviselőktől és a választóktól. Sokszor kell a téves döntéseket javítani, így a bizalom egyfolytában megkérdőjelezhető. Jó lenne csak annyit ígérni, amennyit biztosan tudunk teljesíteni. — Véleményem szerint a mostani nehéz helyzetben nem igazi siker az, ha a tévedéseket belátjuk — mondotta. — Kérem, a kormányzat hamarabb hallja meg a jogos segélykiáltásokat, ne a petíció, kö- vetelődzés nyomására cselekedjen. Ne várja meg, hogy a fiatalok a jogos lakásgondok miatt az utcára vonuljanak, hiszen tudniuk kell, hogy mennyi idő alatt és milyen módon juthatnak lakáshoz. Ezért kérem és sürgetem, hogy készüljön ezzel kapcsolatban átfogó és végrehajtható program. A képviselőnő részletesen szólt a szinte megfizethetetlen telekárakról, hangsúlyozva azt, hogy például, ha a földvédelmet komolyan vesszük, a korlátozó intézkedéseket nem éppen a telekhez jutásnál kellene beléptetni, hanem sokkal inkább nagyobb figyelmet fordítani a parlagföldek megművelésére. Mint mondotta, helyes lenne akár jogszabálymódosítással is feloldani az ellentmondásokat. Szólt arról is, hogy a kedvezményes kamatozású építési kölcsönöknél jelentős differenciálást kellene alkalmazni. Prioritást kell adni az első lakást építőknek, valamint az alapszükségletet megoldó építkezőknek — akár kamatmentes kölcsönnel is. Javasolta, hogy a kedvezményes kamatozású, jelenleg 3 százalékos kölcsönt csak egyszer lehessen felvenni, valamint a pedagóguskölcsönök visszaállításának megfontolását és azt is, hogy az ifjúsági betétekhez adható külön kölcsön nagyságát ne különböztessék meg aszerint, hogy a fiatal új házat épít vagy készet vesz. Mint mondotta, jobban kellene ösztönözni és támogatni a tetőtér-beépítéseket. A lakásépíté- (Folytatás a 2. oldalon.) Magyar—albán kapcsolat Nagyköveti rang A Magyar Népköztársaság és az Albán Szocialista Nép- köztársaság kormánya megállapodott, hogy a két ország diplomáciai képviseletének vezetését ideiglenes ügyvivői szintről nagyköveti rangra emelik. Diákok kérdeztek, Hámori Csaba válaszolt Ismerkedés Vác közéletével Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja még a KISZ első titkáraként fogadta el a váci diákok klubjába szóló meghívást, de tegnap már mint a megyei párt- bizottság első titkára látogatott el a Diáktanyára, ahol Simonyi Zsuzsa, a Sztáron Sándor Gimnázium tanulója üdvözölte. Először a fiatalok írásban feltett kérdéseire válaszolt Hámori Csaba, s részletesen kifejtette elképzelését a reform véghezvitelének eredményeként kialakuló szocialista társadalomról, amelybe beletartozik a jelenleginél nagyobb tudású, szélesebb látókörű, több nyelvet beszélő fiatal generáció is. Szólt az alternatív mozgalmakról, s a KISZ-nek azokkal kapcsolatos álláspontjáról. A fiatalok nemcsak kérdeztek, hanem véleményt is mondtak. Kiderült: a diákok az eddigi gyakorlattól eltérően képzelik el az ifjúsági mozgalomnak az iskolával kapcsolatos feladatát, a marxista ismeretek oktatását, a KISZ megújulását, s nehezményezik, hogy a lakásépítési akciókból esetenként éppen a KISZ-tagok szorultak ki. Az őszinte és igen szókimondó véleménycsere után Hámori Csaba a városi párt- bizottság épületében Vác politikai, társadalmi és gazdasági vezetőivel ismerkedett. Dr. Olajos Mihály első titkár tájékoztatójának meghallgatása után itt ő tett fel kérdéseket. Végezetül elmondta, sok helyen tapasztalható a párttagság elbizonytalanodása, s ennek megváltoztatása érdekében a legfontosabbnak tartja az őszinte tájékoztatást mindarról, ami az embereket foglalkoztatja. Negyedszázada termeli a viílamosenergiát A Dunamenti Hőerőmű jubileuma — Esztendők egymást követő láncolatában egy negyedszázad már olyan mérföldkő, amelynél országok, nemzetek is megállnak egy pillanatra, korszakos értékelésre. — E szavakkal kezdte ünnepi beszédét Tóth István, a Duna- menti Hőerőmű Vállalat vezérigazgatója. Az ünnepi beszéd pedig azon jeles alkalomból hangzott el, hogy éppen 25 esztendeje helyezték üzembe az azóta „Kiváló Vállalat” címet ötször elnyert hőerőmű első blokkjának első párhuzamos kapcsolását, ami az energetikusok nyelvén az erőmű születését jelenti. Eme jeles összejövetelt közel négyszáz vendég tisztelte meg jelenlétével, többek között Czipper Gyula ipari miniszterhelyettes, dr. Kocsis Péter, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának osztályvezetője, Balázs Gézáné, a Pest Megyei Tanács elnökhelyettese, Zimányi László, Százhalombatta város pártbizottságának első titkára, Szekeres József, a városi tanács elnöke, Hatvani György, a Magyar Villamos Művek Tröszt vezérigazgatója, a csehszlovákiai Ostrava és NDK-beli Rostock hőerőműveinek vezérigazgatóhelyettesei, a Dunamenti Hőerőmű Vállalat alapítói, törzsgárdája. A népes vendégsereg is bizonyítja, hogy nemcsak megyénk, hanem az ország gazdasági életében is milyen fontos az erőmű , léte, melynek 13 blokkja ma már 1900 megawattnyi villamos teljesítőképességgel rendelkezik, s ellátja a szomszédos Dunai Kőolajipari Vállalatot ipari gőzzel, villamos energiával, mely utóbbiból bőven jut Százhalombatta lakóinak. A DHV beépített villamos teljesítménye — meghaladva a Paksi Atomerőműét is — első hazánkban, bár az utóbbi években az árrobbanások okozta kényszerű csúcserőmű- vi jellegű igénybevétel csökkentette a hőerőmű kihasználását. A közeljövőben jelentős fejlesztés, korszerűsítés' történik a vállalatnál. Az ünnepségen Czipper Gyula a vállalat hét dolgozójának Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést nyújtott át. Az estet a Madách Színház művészeinek műsora és fogadás zárta. T. B. E. Második nanja tanácskozik az Országgyűlés Ez történt Pénteken reggel 9 órakor folytatta munkáját a* Országgyűlés ülésszaka; a kormány stabilizációs gazdasági programjának végrehajtásáról és az 1939-es gazdaságpolitikai feladatokról szóló beszámoló feletti vitával. Az ülésen Stadinger István elnökölt. Elsőként Bartha Ferenc államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke kapta meg a szót, majd Lestár Lászlóné dr. Varga Mária (Budapest), öt követte Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.), Pál József (Győr-Sopron m.), Mérei Emil (Baranya m.), Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter, Koltay Nán- dornó (Veszprém m.), Kőrös Gáspár (Bács-Kiskun m.), Sági Gáborné (Fejér m.), Fehérné Beke Katalin (Borsod-Abaúj- Zemplén m.), Fekete János (Békés m.). Ezután Vida Kocsárd (Somogy m.), Lép Ferenc (Tolna m.), Polgárdi József (Pest m., 17. vk.), Zsolnai Katalin (Komárom m.), Moravcsik Ferencné (Bács-Kiskun m.), Pécsi László (Szabolcs-Szatmár m.), Hellner Károly (Budapest), Kovács Lászlóné (Budapest) és Szirtesné dr. Tomsics Erika (Budapest) emelkedett szólásra. Ezt követően Moldvay István (Szabolcs-Szatmár m.) és dr. Lakos László (Pest m., 9. vk.) kapott szót. Több hozzászóló nem lévén, a vitát berekesztették, az elhangzottakra Hoós János, az Országos Tervhivatal elnöke válaszolt. Az Országgyűlés kétséget kizáró többséggel tudomásul vette az Országos Tervhivatal elnökének beszámolóját a kormány stabilizációs programja első évének végrehajtásáról és a felszólalásokra adott válaszát, majd — ugyancsak nagy többséggel — az 1989. évi gazdaságpolitikai feladatokat, és az „A változat” mellett foglalt állást. A napirendnek megfelelően ezután Villányi Miklós pénzügy- miniszter terjesztette elő a vállalkozói nyereségadóról szóló törvényjavaslatot, valamint az ehhez és a magánszemélyek jövedelemadójának módosításához kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről szóló törvényjavaslatokat. Ezt követően Kovács András, a terv- és költségvetési bizottság elnöke a törvénytervezethez fűzött újabb módosító javaslatokat ismertette a képviselőkkel, majd beszámolt a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság, valamint a terv- és költségvetési bizottság november 17-i együttes ülésének főbb megállapításairól. A terv- és költségvetési bizottság az eredeti 50 százalékos adókulccsal javasolta a parlamentnek elfogadásra a törvényjavaslatot. Az előterjesztés után Lékai Gusztáv (Hajdű-Bihar m.), dr. Tallóss Frigyes (Budapest), Sziráki András (Szolnok m.), Géczi István (Budapest), Kállai Ferenc (Budapest) és Sasvári József (Komárom m.) szólt hozzá a vitához. A képviselők interpellációja után Villányi Miklós pénzügy- miniszter foglalta össze a vitát. A képviselők a vállalkozási nyereségadóról a terv- és költségvetési bizottság javaslatát az 50 százalékos mértékkel fogadták el nagy többséggel. Tétényi Pálnak, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökének, a központi műszaki fejlesztési alapról szóló törvényjavaslatot előterjesztő expozéját követően este 8 órakor befejeződött az Országgyűlés ülésszakának pénteki munkanapja. Ma reggel 9 órakor á törvényjavaslat vitájával folytatja munkáját a parlament. r* Az erőmű vezérlőközpontjában Kedden tartja ülését a Pest Megyei Tanács Egy korábbi döntésnek megfelelően, érdekes változtatást hajt végre a tervezési módszertanban a megyei testület. Amíg eddig a tanácsi gazdálkodásnak az éves programja már kidolgozott formában került napirendre és megvitatásra a testületi ülésen, most az ezt megelőző lépésről, a terv koncepciójáról is külön hoz döntést a tanács. A megyei tanács végrehajtó bizottságának ugyanis az a javaslata, hogy a testület keddre összehívott ülésén tűzze napirendre az 1989. évi tervkoncepciónak a megtárgyalását. A munkamódszerek tökéletesítését nézve ez az újmódi eljárás helyes, egyben azonban kényszerű is. Kényszerű a lépés, mert a megye — annak ellenére, hogy országosan változatlanul a legkedvezőtlenebb helyzetet foglalja el az állami támogatások felosztásakor a többi, hasonló közigazgatási területhez mérten — a források további szűkülésével kénytelen számolni. Ennek hatására ! ismételten át kell gondolni a feladatok rangsorolását, egyben tiltakozva is a tervező országos szervek metodikája ellen. Ez a metodika ugyanis ellentmondásban van azzal a minisztertanácsi határozattal, amely jogosnak ítélte a megye ún. felzárkóztatási támogatások iránti igényeit. A testületi tagokhoz előzetesen írásban eljuttatott anyag egyébként minden lényeges teendő- csoportnál választási lehetőségeket kínál fel, egy-egy variáns előnyeit, hátrányait egyaránt jelezve. Ennek a tervkoncepciónak a megtárgyalása után ölt majd végleges formát a gazdálkodás 1989. évi tervjavaslata, amely a testület egy következő ülésén kerül napirendre. A keddi értekezleten egyébként a témák között szerepel egy tanácsrendeletnek a megalkotása is a megyei tanács tisztségviselőinek, szakigazgatási szerveinek és intézményeinek az ügyfélfogadási és munkarendjéről. A megyei tanács ülése nyilvános.
