Pest Megyei Hírlap, 1988. november (32. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-25 / 281. szám
1988. NOVEMBER 25.; PÉNTEK 3 MEGKEZDTE TANÁCSKOZÁSÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS Hivatali esküt tettek Németh Miklós és Nyers Rezső az ülésszak szünetében Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke előtt letette a hivatali esküt a Parlament Nándorfehérvári termében. Az eskütételnél jelen volt Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, valamint Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, NÉMETH MIKLÓS NYERS REZSŐ Monokon, parasztcsaládban született 1948. január 24-én. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát, maid ott tanított 1971-től. Az Országéi Tervhivatal osztály vezető-helye. - seként tevékenykedett 1977-től. Az MSZMP Központi Bizottsága gazdaságpolitikai osztályán 1981-től munkatársként, majd ugyanitt osztályvezető-helyettesként dolgozott, 1986 végétől pedig az osztály vezetője lett. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkárává 1987 júniusában választották meg. A pártnak 1968 óta tagja, 1987- ben a Központi Bizottság, 1988 májusában pedig a Politikai Bizottság tagjává választották. 1987 júniusa óta elnöke az MSZMP KB gazdaságpolitikai bizottságának, valamint az MSZMP KB közgazdasági munkaközösségének. Az országos listán választották meg országgyűlési képviselőnek ez év október 5-én. Budapesten született 1923. március 2l-én. Eredeti foglalkozása nyomdász. Betűszedő szakmunkásként dolgozott 1944-ig, majd a Szociáldemokrata Párt kispesti szervezetének titkárhelyettese volt. 1948-tól a Magyar Dolgozók Pártja Pest megyei szervezőtitkáraként, később a központi vezetőség politikai munkatársaként dolgozott. Az ötvenes években a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője, a SZÖVOSZ elnökhelyettese, majd elnöke volt. 1960-tól két évig pénzügyminiszterként tevékenykedett, majd 1974-ig az MSZMP Központi Bizottságának titkára, 1966. és 1975. között a Politikai Bizottság tagja volt. 1981-től a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének tanácsadója. 1940 óta párttag, 1975-től tagja aa MSZMP Központi Bizottságának, 1988 májusától pedig újra tagja a Politikai Bizottságnak. (Folytatás az I. oldalról.) fontosságát, hogy tétovázás nélkül kell elkészíteni a terveket a tulajdon, az elosztási és a hatalmi viszonyokat is magában foglaló, általános, radikális reformra. E nélkül az elszántság nélkül ugyanis elképzelhetetlen a stabilizáció és a kibontakozás a magyar társadalomban. Kényszerű szükségesség az is, hogy e radikális reformnak a kibontakoztatása előtt szigorú bírálat alá vessék az eddigi reformot és főként annak végrehajtását. Ez az eljárás akkor tisztességes — mutatott rá —, ha nem egyszerűen a rendszer működési zavaraival foglalkozunk, hanem azok zavaraival is, akik már régóta kísérleteznek progresszív választ adni a gondokra, de még nem találhattak rá a helyes útra. Elismerve a gazdaság meghatározó szerepét, Pozsgay Imre a továbbiakban kijelentette: o reform alapgondolata nem közgazdasági természetű, mert a gazdaság gyötrelmeinek, ellentmondásainak az oka is társadami eredetű. — Az emberi jogok, a politikai szabadságjogok alkotmányos garantálása nem vigaszdíj a népnek a romló életkörülményekért. Ellenkezőleg: azért van rá szükség, mert politikai béklyóba verték a gazdálkodást, a vállalkozói fantáziát és kockázatvállalást. A politikai viszonyokról szólva Pozsgay Imre rámutatott: mindenekelőtt a párt és az állam viszonya tisztázandó, hiszen a tapasztalatok azt mutatják. hogy a párt és az állam összefonódása bénítólag hat az egész politikai mozgástérre. S amíg egypártrendszer van az országban, addig a kormányzásért felelős párt munkája ne csak a tagság, hanem az egész társadalom számára legyen nyilvános. A stabilitáshoz fűződő politikai érdek és a közbizalom erősítése kapcsán kiemelte: a kormány nem válságlevezető, taktikai meggondolásból kezdeményezte a politikai intézményrendszer átalakítását s a hozzá kapcsolódó törvényelőkészítő munkát. A kormány tisztában van azzal, hogy a dolgok a régi módon nem mennek tovább, s azzal is, hogy az erőszak — bármely oldalon kezdeményezik is — visszavetné az országot a válság legmélyebb pontjára, ki- rekesztené az európai országok köréből és a civilizált világból. les látóköre, politikai tapasztalatai és tekintélye okán — Pozsgay Imrét találták a legalkalmasabbnak erre a tisztségre. Németh Miklós csupán a második helyen került szóba, amit életkorával, s ebből adódó rutintalanságával magyaráztak akkor a képviselők. Valószínűleg ez a vélekedés is hozzájárult ahhoz, hogy tegnap 27 ellenszavazat és 36 tartózkodás mellett választották meg miniszterelnöknek. Dr. Vona Ferenc szavazata is benne volt ebben a 27-ben. Ahogy a szünetben fogalmazott: helyesebbnek tartottam volna, ha Németh Miklós egyelőre csak államminiszteri rangot kap, s néhány éves kormányzati tapasztalat után kerül a miniszterelnöki posztra. Hasonló indokok alapján tartózkodott a szavazástól dr. Berdár Béla (25. vk., Budakalász), a Pilisi Állami Parkerdő Gazdaság főigazgatója. Ügy véli. az ország olyan nehéz helyzetben van, hogy a kormányfőnek egy sor népszerűtlen intézkedést kell kezdeményeznie, s ehhez nemcsak szakmai hozzáértés, hanem egyéb tulajdonságok is kellenek. Németh Miklós személye, munkamódszerei, elképzelései még nem eléggé ismertek a közvélemény és a képviselők előtt, hiszen kevés ideje vesz részt a politikai életben. Ezért Berdár Béla most még nem tudta megítélni, mennyire felelhet meg ezeknek a feladatoknak az új miniszterelnök. A SZ3V8Z3S eredménye végül is azt fejezte ki, hogy sokkal A kormány terve — hangoztatta Pozsgay Imre — a politikai demokrácia és a jogállam megteremtésére a stabilitás és rend talpköve is lehet, mert e terv gondolatilag nem egyetlen centrum csalhatatlanságának és mindenhatóságának ingatag szerkezetére alapozza az ország jövőjét, hanem a demokratikus szocializmus alapeszméjére. Végezetül a Minisztertanács nevében kérte az Országgyűlést, támogassa és hagyja jóvá a politikai intézményrendszer reformjára irányuló kormányzati terveket, jogalkotási feladatokat. Pozsgai Imre a hozzászólásokra és javaslatokra válaszolva mondta el, hogy a vita során a legalapvetőbb kérdésekben egyetértés mutatkozott. Pozsgay Imre igazat adott azoknak a felszólalóknak, akik köntörfalazás nélkül felvetették a többpártrendszer kérdését. Ezzel összefüggésben azt a véleményét fejtette ki: ha a társadalomban megérnek a felHO OS JÁNOS: Elöljáróban hangsúlyozta: a kormányzat legfontosabb feladata most — a gazdaságpolitikai célokat és a gazdasági fejlődés mozgásterét áttekintve — annak megválaszolása, hogy a kormányprogramban megfogalmazott irányokban haladhatunk-e tovább, illetve, hogy kell-e céljainkon, eszközeinken változtatnunk. — A kormányprogram végrehajtása során is újból és elkerülhetetlenül szembekerültünk azzal a nehéz örökséggel, amelyet a világgazdasági változások és a késedelmes gazdaságpolitikai lépések, téves döntések következtében halmoztunk fel az elmúlt másfél évtizedben. A gazdaság, a termelés- és az elosztáspolitika mozgásterét mindez alapvetően meghatározza, rendkívül szűk sávra korlátozza. Problémáink közül a legsúlyosabb : a konvertibilis adósság magas állománya. Az adósság immár 15 éve, öngerjesztő módon halmozódik, mert az esedékes kamatok egy részét is újabb hitelek felvételével vagyunk kénytelenek törleszteni. 1987-ben a tartöbb érv szól Németh Miklós mellett, mint ellene. Általános vélemény volt tegnap az ülésteremben és a folyosói beszélgetéseken is, hogy az országnak gazdasági szakemberre van szüksége ezen a fontos poszton. Méghozzá fiatal, energikus, jól képzett szakemberre, aki nyitott a reformok iránt. A szavazás aránya pedig azt mutatja, hogy a képviselők döntő többsége ilyennek tartja Németh Miklóst. Koltai Imrétől (28. vk., Vác), a Cement- és Mészművek vezér- igazgatójától például azért kapott bizalmat, mert értékes tapasztalatai vannak a gazdasági és a társadalmi tervezésben. Márpedig a reális, hosszú távra szóló s nemcsak a pillanatnyi érdekeket szem előtt tartó elképzelésekre nagyon is szükségünk van. Megnyugtatónak tűnik az is, hogy Nyers Rezső személyében ugyancsak kitűnő szakember, reformközgazdász került a kormányba. Koltai Imre szerint ez a páros sokra hivatott. Grósz Károly alig egy hónapja az; nyil..tkozta egyik napilapunknak: ha gazdasági szakember lesz az új minisz- ter.lnök, kkor azt tanácsolom, hogy többet foglalkozzék társadalompolitikai kérdésekkel. De azt is tanácsolni fogom, hogy legven következetes. Következetesebb, mint én. Pártfőtiticárunk ezeken kívül is ígért még néhány praktikus tanácsot. Ám az új kormányfő ezekkel felvértezve sincs könnyű helyzetben. Kövess László tételei a többpárti kezdeményezésnek az alkotmány tiszteletben tartásával, akkor a társadalom hozza létre a pártokat, nem a kormány. Az egyes javaslatokra reagálva az új alkotmány előkészítésének meggyorsítására vonatkozó javaslatot a kormány nevében maga , is támogatta, ígéretet tett arra, hogy a kormány következő ülésén — az Országgyűlésen elhangzott javaslatokra visszatérve — megvizsgálja az emberi jogok listájáról, illetve kódexéről elhangzott javaslatod is, és tájékoztatni fogja erről az Ország- gyűlést. A többpártrendszerrel kapcsolatos indítványra visszatérve elmondta, hogy a jelenlegi törvényhozói kezdeményezés az egyesülési törvényre irányul. Megítélése szerint azonban az Országgyűlés decemberi esedékes ülésén az egyesülési törvény keretében konkrétan — előzetes vizsgálódás és tudományos megalapozottság nélkül — még nem tozások meghaladták a 17 milliárd dollárt. Mozgásterünk egyik meghatározó tényezője KGST- kapcsolataink alakulása. Bővítésének lehetőségei továbbra is korlátozottak, bár a befolyásoló tényezők minőségileg változtak. Ilyen tényező az energiahordozók világpiaci árának az utóbbi években bekövetkezett csökkenése, amelynek hatására a magyar —szovjet árarányok a mi javunkra változtak. Ez kedvező számunkra, de a múlt évben elkezdődött csere arány-javulást nem tudjuk igazán kihasználni, előnnyé formálni. A Szovjetunió ugyanis jelenleg nem tudja exportját a számunkra szükséges áru- és minőségi összetételben, s olyan ütemben növelni, mint ahogyan ml tettük a megelőző évtizedben. Moszkvából Üdvözlet A Szovjetunió Minisztertanácsa táviratban üdvözölte Németh Miklóst abból az alkalomból, hogy megválasztották a Minisztertanács elnökévé. A szovjet kormány meggyőződését fejezte ki, hogy hazánk és a Szovjetunió sokoldalú együttműködése, a magyar és a szovjet nép barátsága tovább erősödik és fejlődik, összhangban a két ország és a szocialista közösség más államainak érdekeivel. Azzal kell számolnunk, hogy a következő években a szocialista irányú gazdasági kapcsolataink nem jelentenek dinamizáló tényezőt a magyar gazdaság számára. Gondjaink harmadik oka az, hogy a gazdaságpolitika mozgásterét a kialakult gazdasági szerkezet is szűkíti. összességében megállapítható, hogy a program leglényegesebb célkitűzéseinek teljesítésében a kívánt irányba mozdultunk el. Ennek köszönhető, hogy a nehéz gazdasági helyzetben sikerült talpon maradnunk, és ez alapot teremt a stabilizációs program folytatásához. A gazdasági stabilizáció feltétele a fogyasztás kényszerű csökkentése is. A lakosság fogyasztása 1988-ban a számítottnak megfelelően, jelentősen mérséklődik. A fogyasztói árszínvonal körülbelül 16 százalékkal emelkedik, ami 1 százalékkal több a tervezettnél. A lakosság jövedelemhelyzete rétegenként, csoportonként ugyanakkor a korábbiaknál erőteljesebben differenciálódik. — Nem léptünk előre a feldönthet a pártok létrehozásának lehetőségéről. Ilyen, fordulat jellegű kérdésekben hosszabb időre van szükségük a döntés-előkészítőknek, így a kormánynak is. Megerősítette azt a kormányzati szándékot, hogy az alkotmányban megjeleníthető legyen a politikai pluralizmus is. Végezetül kérte, hogy az Országgyűlés azzal a kiegészítéssel fogadja el tájékoztatásul a politikai intézményrendszer reformjával kapcsolatos jogalkotási munkáról szóló előterjesztést, hogy a kormány gyorsítsa meg az alkotmány előkészítésével kapcsolatos tevékenységét. Kérte továbbá, hogy az Országgyűlés a párttörvénnyel és az emberi jogok kódexével kapcsolatban kötelezze a kormányt: tegyen jelentést a parlamentnek az előkészítő munkálatokról. Ezután határozathozatal következett: az Országgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette az államminiszter tájékoztatóját. jesítmények szerint differenciált jövedelemszerzés feltételeinek megteremtésében, a korábban leértékelődött szellemi munka anyagi megbecsülésében. A tartósan veszteséges vállalatok felszámolása továbbra is vontatottan halad. Elosztási rendszerünk 1988-ban sem képes az összkeresletet megfelelő keretek között tartani. Az állami költségvetés újraelosztó szerepét nem sikerült mérsékelni. A deficit a tavalyihoz képest ugyan jelentősen csökkent, de meghaladja az ez évre számítottat. Az adott feltételek figyelembevételével több gazdaságpolitikai változatot, cselekvési irányt dolgoztunk ki. Az egyik az úgynevezett „A” változat, olyan gazdaságpolitikát javasol, amely a világpiaci integrálódás érdekében erőteljes strukturális elmozdulásokat kényszerít ki, olyan külpiaci nyitást valósítva meg, amely a hazai termelést differenciáltan ösztönzi és erre alapozza a külgazdasági egyensúly szükséges és tartós javulását. Elsősorban azok a tevékenységek fejlődhetnek, amelyeket a világpiac is gazdaságosnak ismer el. Egy ilyen folyamatban vállalnunk kell a nagyobb differenciálódásból adódó társadalmi feszültségeket és konfliktusokat, kialakítva az ehhez igazodó szociálpolitikát. A „B” változat a külgazdasági egyensúly rövid távú javításának ad elsőbbséget. Ennek rendeli alá a termelési szerkezet átalakítását. A kibontakozáshoz az „A” változathoz tartozó gazdaság- politika vezethet, ezért a Minisztertanácsnak az az álláspontja, hogy az elkövetkező évek gazdaságpolitikájának alapját ez a változat képezze. A szerkezet gyorsabb korszerűsítésének, a gazdaságos export bővítésének fontos gazdaságpolitikai eszköze az import- és a bérgazdálkodás liberalizálásának megkezdése. 1989-től az importált termékek több mint egy harmadát kitevő gépekhez, alkatrészekhez, egyes, a mezőgazdaságban felhasznált termékekhez, továbbá fogyasztási cikkekhez az eddigieknél lényegesen köny- nyebben lehet hozzájutni. A kormány 2,4 milliárd forintra, az ideinek a kétszeresére emeli a foglalkoztatási alapot, segítve új munkahelyek létesítését, a munkaerő átképzését. Lényeges előrelépés történik a többszektorú piacgazdaság kialakításában, a különböző tulajdonformák versenyében és együttműködésében. Külön adókedvezmények ösztönzik a vegyesvállalatok alapítását. A hitelezési mechanizmus korszerűsödik, eszköztára bővül. A kisvállal'közások hitelezési feltételei javulnak. 1989- ben is csaknem 300 milliárd forintot fordítunk beruházásokra; 1 milliárd dollárt — az ideinél 150-200 millió dollárral többet — gépbehozatalra, lízingre, licencvásárlásra. A korszerűsítést segítik a fejlesztési célokra orientált (például a Világbanktól felvett) hitelek is. Ösztönzik e folyamatot a műszaki fejlesztéshez kapcsolódó kedvezmények is. — A gazdasági reform ismertetett lépéseitől, a külpiaci nyitástól a termékszerkezet átalakításának megindulását, a piaci verseny erősödését várjuk. Az infrastruktúrában most csak arra vállalkozhatunk, hogy a legégetőbb lakossági és termelési igényeket elégítsük ki. A kormány álláspontja az, hogy a lakosság terhelését 1989-ben sem lehet elkerülni, de ennek az ideinél kisebbnek kell lennie, mivel 1988-ban a terhek nagyobb részét a lakosság viselte. Így jövőre a lakossági fogyasztás az ez évi 3 százalékkal szemben körülbelül egy százalékkal csökken, az egy főre jutó reáljövedelem mintegy 2 százalékos, az egy főre jutó reálbér hozzávetőleg 6 százalékos mérséklődése mellett. 1989-ben a négyéves támogatásleépítési program keretében 25 milliárd forinttal mérsékli a kormány a termeléshez és a fogyasztáshoz kapcsolódó költségvetési támogatásokat. Ez hat a fogyasztói árakra is. A tervjavaslatban megjelölt 5—5,5 százalékos hatású központi áremelkedés, amely elsősorban az élelmiszereket, a személyszállítást, a vízszolgáltatást érinti, az arcs értékarányok javítását is szolgálja. A piaci hatásokat is figyelembe véve mai ismereteink szerint a fogyasztói árszint emelkedése az ideinél alacsonyabb szinten — 12—15 százalékban — prognosztizálható. Az ebből adódó megélhetési nehézegeket a kormány ismeri. A legsúlyosabb gondok enyhítése érdekében az áremelkedés egy részét pótlólagos, 16 milliárd forint összegű szociálpolitikai intézkedésekkel ellentételezzük. Így január elsején 300 forinttal emelkedik a nyugdíj és gyermekenként a családi pótlék. További 200 forinttal emeli a kormány a régi nyugdíjasok ellátását. Jelentősen szűkülnek az államigazgatáshoz kapcsolódó költségvetési kiadások. A gazdasági reform munkálatai széles körben és részben új alapokon folynak. így a Minisztertanács megbízásából és irányításával megkezdődött a gazdaság irányításának, működésének és intézményrendszerének továbbfejlesztésére vonatkozó átfogó reformkoncepció kialakítása. Szabó István és Hámori Csaba gratulál az új miniszterelnöknek A kívánt irányba mozdultunk el a
