Pest Megyei Hírlap, 1988. november (32. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-23 / 279. szám
(Folytatás az 1. oldalról.) igény a szövetségi rendszerünk együttműködésének hatékonyabbá tételére. Egyetértésre talált az a szovjet kezdeményezés, amely szorgalmazza egy, a jövő év elején tartandó köteüen miniszteri találkozó létrehozását. A dokumentum a továbbiakban a magyar külpolitika aktivitásának néhány fontos állomásáról ad áttekintést, majd leszögezi: az új külpolitikai irányvonal jegyében a Szovjetunió ösztönzi szövetségesei önálló nemzeti szerep- vállalását, aktivitását E kezdeményezések. sorozatába illeszkedik megnövekedett aktivitásunk az európai hagyományos fegyverkorlátozás területén, ezen belül a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Finn Szociáldemokrata Párt és az Olasz Szocialista Párt javaslata, amely a nukleáris eszközökkel nem rendelkező európai országok összefogását szorgalmazza a leszerelés előmozdítása, kontinensünk atomfegyver-mentesítése érdekében. Uj külpolitikai gondolkodás Szűrös Mátyás szóbeli kiegészítőjében először az elmúlt időszak magyar—szovjet kapcsolatainak kiemelkedő eseményéről, Alekszandr Jakovlevnek, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának magyarországi látogatására tért ki. Elmondotta: a megbeszélések tapasztalatai alátámasztották azt a korábbi magyar értékelést, hogy a két párt törekvéseiben, a feladatok megközelítésében az utóbbi időben teljesebbé vált az összhang. Alekszandr Jakovlev többször hangsúlyozta, hogy hazánk és a Szovjetunió problémái nagyon hasonlóak. A Szovjetunióban jelenleg a politikai rendszer átalakításának a feladata áll előtérben. Ennek lényege, hogy a tanácsok tényleges hatalommal és igazi felelősséggel rendelkezzenek. Sokan nem értik a reformintézkedéseket, a hatalom gyengülése miatt aggódnak, holott a valóságban a reform a párt politikai élcsapatszerepét erősíti. A szovjet politikus megerősítette r az SZKP Központi Bizottsága a közeljövőben külön ülést szentel a nemzetiségi kérdésnek. Az egészséges nemzeti törekvésekkel párhuzamosan azonban olyan szélsőségek is tapasztalhatók, amelyeket a szovjet vezetés nem tart elfogadhatónak. A megbeszélések során az SZKP KB titkára kiemelten kezelte az új külpolitikai gondolkodás gyakorlati érvényesítését, miután — megállapítása szerint — e kategória hitele elsősorban a konkrét eredményektől függ. Hangsúlyozta, hogy a vezetés részéről bátorságra és állandó kezdeményezésekre van szükség. Az előadó a továbbiakban Grósz Károlynak az elmúlt héten Felipe Conzález meghívására Spanyolországban, valamint Francois Mitterrand elnök vendégeként Franciaországban tett látogatásáról szólt. Kiemelte: e látogatásoknak az adott különös jelentőséget, hogy a politikai viszonyunk lényegében mindkét országgal problémamentes, de a gazdasági kapcsolatok a spanyol és francia részről egyaránt hangoztatott együttműködési szándék ellenére nem fejlődnek kielégítően. Az előrelépés nyugat-európai kapcsolatrendszerünk egészét kiegyensúlyozottabbá tenné. Szűrös Mátyás ezt követően a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövetségének kereskedelmi tanácsosa elleni román provokációval foglalkozott. Emlékeztetett arra, hogy a magyar sajtó a Külügyminisztérium által az MTI- hez eljuttatott közleményben, illetve az Agerpress román hír- ügynökség által közzétett közlemény alapján adott tájékoztatást arról, hogy román hivatalos szervek november 14-én súlyos provokációt követtek el bukaresti nagykövetségünk egyik diplomatája ellen, akit november 19-én kiutasítottak Romániából. — A tények, sőt a román megnyilatkozások kétségbe- vonhatatlanul tanúsítják, hogy meghatározott . politikai célt szolgáló, előre kitervelt forgatókönyv szerint lebonyolított rendőrségi akcióról van szó, amely a magyar—román kapcsolatokba a feszültség újabb elemeit vitte be — hangoztatta Szűrös Mátyás. — A kolozsvári főkonzulátus bezárását követően a román fél ismételten látványos módon, érvényes nemzetközi jogot sértő lépést tett. Illetékes kormányzati szerveink ismert elvi álláspontunk alapján tettek kísérletet az ügy érdekeinknek megfelelő rendezésére. Hivatalos tiltakozásunk bejelentésével egy- időben lehetőséget kívántunk adni a román félnek, hogy a kapcsolatokat szándékosan terhelő lépését visszavonja. Mivel külképviseletünk érvényes nemzetközi szerződéseknek és normáknak megfelelően végzi tevékenységét, semmi okunk nem volt arra, hogy a tényeket ne hozzuk nyilvánnosság- ra. Szűrös Mátyás végezetül elmondta, hogy a kormány folyamatosan foglalkozik a kérdéssel, s megteszi a szükséges válaszintézkedéseket. A szóbeli kiegészítést követően megkezdődött a napirend első pontja feletti vita. A vitában többen is elítélően szóltak a bukaresti magyar nagykövetség kereskedelmi tanácsosát ért román provokációról. Nyers Rezső javasolta, hogy a Központi Bizottság is bélyegezze meg ezt az akciót, és támogassa a kormányt a megfelelő állás- foglalások és intézkedések kialakításában. Ezzel a testület egyetértett. Több felszólaló érintette az utóbbi időkben alakult új szervezetek, csoportosulások nemzetközi tevékenységét. Kifejeződött az a vélemény, hogy a párt kisérje figyelemmel és a gyakorlat alapján ítélje meg ezt a munkát. Szűrös Mátyás vitazáró ösz- szefoglalója után a Központi Bizottság a tájékoztatót egyhangúlag tudomásul vette. Elvi politikai eszközökkel A Központi Bizottság és a Politikai Bizottság munkarendjére, munkamódszerére, a KB munkabizottságainak, munkaközösségeinek és apparátusának feladatkörére vonatkozó javaslat megtárgyalása következett. A témát részletező, a KB tagjaihoz előzőleg írásban eljuttatott anyag leszögezi: a Központi Bizottság alapvetően a XIII. kongresszus és az országos pártértekezlet állásfoglalása alapján végzi munkáját. A döntések előkészítésénél feltárja és összehangolja a különböző érdekeket, felhasználja a tudomány eredményeit és mérlegeli állásfoglalásainak várható társadalmi és politikai hatását. A testület elsősorban a politikai, stratégiai irányvonal meghatározására összpontosítja erőfeszítéseit. A párt politikáját a kommunisták, a kommunista csoportok útján, elvipolitikai eszközökkel, meggyőzéssel közvetíti. Tiszteletben tartja az Országgyűlés kizárólagos törvényalkotói szerepét. A Minisztertanácsnak önállóságot és felelősségét biztosít a kormányzati munkához, és támogatja tevékenységét. A Központi Bizottság azt várja a különböző társadalmi szervezetektől és mozgalmaktól, hogy ezek az általuk képviselt rétegek érdekeinek feltárásával és képviseletével járuljanak hozzá a politika alakításához. A párt központi testületéi az érdekegyeztetés, az érdekek védelme fő színterének az érdekképviseleti szervek egymás közötti, illetőleg e szervek és a kormány egyeztető megbeszéléseit. fórumait tartják. A javaslat további részében a Központi Bizottság hatáskörét, tagjainak és tisztség- viselőinek főbb feladatait tagÜlésezett az MSZMP Központi Bizottsága lalja. Megállapítja, hogy két kongresszus, illetve országos pártértekezlet között a Központi Bizottság az MSZMP legfelsőbb politikai döntéshozó, irányító és ellenőrző testületé, politikai műhelye. A döntés után kisebbségben maradottaknak a testületi határozatot, állásfoglalást kell képviselniük, de joguk, hogy ellenvéleményüket a KB ülésein újra felvessék, kezdeményezzék annak újratárgyalását. A párt elnöke, főtitkára és a KB titkárai feladatkörének ismertetése után a Központi Bizottság munkamódszerével foglalkozik a javaslat. A testület — ha a kérdés társadalmi fontossága indokolja — az egész párttagságra kiterjedő, szervezett pártvita alapján dönt. Fontosabb javaslatainak előzetes véleményezésébe bevonja a pártszervezeteket, igényli az alternatív tervezetek, megoldási módok kidolgozását. Biztosítja a javaslatoktól eltérő elgondolások és vélemények ismertetését. Döntéseit a testület kollektíván és demokratikusan hozza. A Központi Bizottság — a nyilvánosságot is felhasználva — fellép a szocialista elvektől idegen magatartás, a szubjektivizmus, a korrupció, a hatalommal való visszaélés minden formája ellen. A vétkesekkel szemben fegyelmi felelősségre vonást kezdeményez. Munkájáról és döntéseiről a testület tájékoztatja a párt tagjait, az állami szervek és a társadalmi szervezetek vezető testületéit, az ország lakosságát. A pártsajtó és a párt- szervezetek tájékoztatója útján gondoskodik a párttagság részletesebb tájékoztatásáról. Indokolt esetben a testület zárt ülést tart. Részletesen foglalkozik a javaslat a KB mellett működő új munkabizottságok létrehozásával, a régiek megszüntetésével, valamint a KB apparátusának korszerűsítésével. Eszerint a jelenlegi nyolc osztályt megszüntetik, és az apparátust munkájának, feladatainak igényei szerint szervezik meg. Ennek megfelelően a tervek szerint a jövőben hat osztály működik. A többpártrendszer irányába? A Központi Bizottság és a Politikai Bizottság munkarendjét, munkamódszerét, a KB munkabizottságainak és apparátusának feladatkörét vázoló írásos előterjesztéshez Grósz Károly fűzött szóbeli kiegészítést. A Központi Bizottság apparátusának átalakítását illetően Grósz Károly bejelentette, hogy ezt két lépcsőben tervezik megvalósítani: december 31-éig az osztályokat szervezik át, majd március 31-éig ezek létszámát vizsgálják meg. Ez utóbbiról szólva elmondta, hogy a KB-ban jelenleg 249 politikai munkatárs dolgozik; ez a létszám a korábbi 10 százalékos csökkentés után alakult ki. Bármelyik más párt gyakorlatával összehasonlítva rendki- . PÚI kicsi ez a központi apparátus — mondta a főtitkár.. A vitában felszólalók között Romány Pál az ügyrend fontosságáról szólt, Korom Mihály javasolta, hogy országos pártviták szervezéséről és témájáról csak a Központi Bizottság döntsön, s a Politikai Bizottság félévente adjon tájékoztatást munkájáról a KB előtt. Többen azt szorgalmazták, hogy meghatározott időközönként maga a Központi Bizottság is tájékoztassa a párttagságot átfogó módon a tevékenységéről. Katona Béla — akárcsak Korom Mihály — indítványozta, hogy a párttagság egészére kötelező határozatot csak a Központi Bizottság hozhasson. Berend T. Iván szorgalmazta, hogy személyi kérdésekben titkos szavazással döntsön a KB. Ügy ítélte meg továbbá, hogy nem lehet érdemben 7—8 napirendi pontot megvitatni egy-egy ülésen, ezért javasolta a rendszeres havi központi bizottsági ülések bevezetését. Ezzel kapcsolatban Horváth József úgy fogalmazott: ne a Politikai Bizottság döntsön arról, hogy mikor üljön össze a Központi Bizottság. Vajda György írásban javasolta, hogy az előadói beszéd időtartamát 15 percben maximálják. Fock Jenő kezdeményezte, hogy az egyes munkabizottságok vitáinak tapasztalatait összegezzék, s úgy tárják a KB elé. A döntési felelősséget új oldaláról világította meg Katona Béla, amikor az elmulasztott döntésekért viselt felelősség kérdését feszegette, rámutatva egyúttal arra is, hogy az apparátusnak kötelessége tájékoztatni a testületet a korábbi döntések megvalósítását akadályozó tényezőkről. Tétényi Pál ugyancsak az előterjesztők felelősségéről szólt, hangsúlyozva, hogy a KB tagjai a döntés meghozatalakor nem ismerhetnek minden ösz- szefüggést, ezért az előkészítők kötelessége tájékoztatást adni egy-egy döntési javaslat valamennyi lehetséges következményéről. Vissza-visszatérő témája volt a felszólalásoknak, hogy a párttagság néhány alapvető fontosságú kérdésben világos, egyértelmű állásfoglalást vár a vezető testülettől. Aczél György egyenesen úgy fogalmazott: nem biztos, hogy szervezeti kérdésekkel időszerű foglalkozni akkor, amikor a hangulatjelentések tanúsága szerint a párttagság körében nagy a bizonytalanság, a fásultság, s néhány kérdésben a Központi Bizottságnak le kellene végre szögeznie álláspontját. Ilyennek ítélte a társadalmi tulajdon vagy magántulajdon kérdését, a különböző újonnan alakuló szervezetekhez való viszonyt. Kérte, hogy a Központi Bizottság egy hónapon belül foglaljon állást a közvéleményt és a párttagságot foglalkoztató legfontosabb öt-hat kérdésben. Tétényi Pál ugyancsak szorgalmazta a választ néhány, a közvéleményt foglalkoztató kérdésre, s példaként említette, hogy egy országgyűlési képviselő nemrégiben bizottsági ülésen sürgette a pártot: döntse már el, hogy az egypárt- rendszér vagy a többpártrendszer mellett foglal állást. Berend T. Iván az elhangzottakkal szemben éppen azt hangsúlyozta, hogy a legfontosabb kérdésekben — mint például a platformszabadság — a szervezeti szabályzatban kell kimondani a végső szót, ezért szinte feleslegesnek érezte a dokumentumban megfogalmazottakat a kisebbségi véleményt képviselők jogairól. Borbély Sándor és Tömpe István másmás megközelítésben, de ugyancsak foglalkozott azzal, hogy a párt szögezze le álláspontját a legfőbb kérdésekben. Judik István megjegyezte: tudomása szerint az egypártrend- szerrel kapcsolatban és az alternatív szervezetekhez fűződő viszony kérdésében egyaránt világos a párt álláspontja. Számos felszólaló — például Gubicza Ferenc és Horváth Miklós — megfogalmazta egyetértését, hogy ügyintéző párt helyett mindinkább politizáló párttá váljék az MSZMP. Ennek szellemében vizsgálták azt is, hogy miként működjön együtt a párt irányító testületé az Országgyűlés kommunista képviselőivel. Ugyancsak többen foglalkoztak a KB-ülések nyilvánosságával, a vitákban elhangzott észrevételek utóéletével. Grósz Károly a 13 hozzászólás valamennyi lényegi észrevételére reagált zárszavában. Elöljáróban egyetértett azokikal a konkrét javaslatokkal, amelyek arra irányultak, hogy két kongresszus között csak a KB hozhasson döntést az egész párttagságra, s ugyancsak e testület hatásköre legyen az országos pártaktíva témájának meghatározása. Támogatta azt az indítványt is, hogy a PB rendszeresen, de legalább félévente köteles legyen tájékoztatni munkájáról a Központi Bizottságot. Az úgynevezett „nagy kérdésekkel” kapcsolatban először az egypártrendszer- többpártrendszer problematikájáról szólt. — A pártértekezleten döntöttünk, hogy az egy párt álláspontján vagyunk. Ezt kell képviselni a kongresszusig. Ugyanakkor én nem hiszem, hogy tartósan az egypártrendszer viszonyai között fogunk dolgozni, de ezt majd vitassa meg és döntse el a kongresz- szus. Én azon az állásponton leszek, azt fogom támogatni, hogy a többpártrendszer irányába menjünk. Nem hiszem persze, hogy ez minden problémát megold. Az, hogy egy vagy több párt tevékenykedjen, nem elvi, hanem gyakorlati kérdés, ugyanakkor az elvi kérdés, hogy a szocializmus jól működjék, és ha ehhez több pártra van szükség, akkor legyen több párt. Ügy tűnik, a mostani magyarországi gyakorlatban több párttal talán jobban kezelhetők a társadalmi problémák, mint az egypártrendszerben. Az országgyűlési kommunista frakcióról szólva Grósz Károly határozottan leszögezte: minden párt fenntartja magának a jogot, hogy képviselőt állítson, s el is várja, hogy az a képviselő a párt politikájának megfelelően foglaljon állást. Ugyanakkor nem szabad minden kérdésben megkötni a képviselő kezét, mint ahogy az is kivihetetlen, hogy a KB minden egyes kérdésben kikérje törvényhozóink véleményét. Az MSZMP politizáló párttá alakítása kapcsán Grósz Károly kiemelte: a kormányzati felelősséget a Minisztertanácstól nem szabad átvállalni, nagyobb szabadságot és felelősséget kell biztosítani az állami szerveknek például a külkapcsolatok alakításában. A Központi Bizottság testületé csak a pártkapcsolatok formálásában döntsön, és rendszeresen számoltassa be az állami vezetést az ország külpolitikai törekvéseiről. Hányszor ülésezzen a Központi Bizottság? — hangzott el több ízben is. Grósz Károly megfogalmazása szerint annyi ülést kell tartani, amennyi elegendő a munkához. Valószínűleg többet, mint most, de az élet már eddig is ehhez igazodott. Grósz Károly végezetül annak a véleményének adott hangot, hogy visszalépést jelentene, ha titkos szavazást vezetnének be személyi kérdések eldöntésénél, ebben a körben ugyanis ki-ki vállalja a felelősséget voksáért. Ezután szavazás következett. A Központi Bizottság — egyhangúlag — elfogadta a KB és a PB munkarendjére, munkamódszerére, a KB munkabizottságainak és apparátusának feladatkörére előterjesztett dokumentumot, Grósz Károly előadói beszédét és a vitában elhangzottakra adott választ. A megvitatott dokumentum szövegét a Pártélet közli. A testület döntött arról is — 15 ellenszavazattal és 4 tartózkodás mellett —hogy a következő központi bizottsági ülésen a társadalmat és a párttagságot foglalkoztató legfontosabb négy-öt belpolitikai kérdésről — előterjesztés alapján — kialakítják a testület álláspontját. Ugyancsak szavazással foglaltak állást a KB-tagok amellett, hogy a testület üléséről kialakult jelenlegi tájékoztatási rendszer maradjon fenn. A népszavazás változatai Az országos és helyi népszavazásról szóló törvény elveit tartalmazó javaslat megtárgyalása következett. Az írásos anyag leszögezi: a Politikai Bizottság 1987-ben, majd az MSZMP országos értekezletén az idén májusban állást foglalt arról, hogy törvényt kell alkotni az országos és a helyi népszavazásról. , _u.. ; A népszavazás formái lehetnek: a) Az országgyűlési és tanácstestületek által hozott döntések megerősítésére vagy elvetésére irányuló népszavazás (referendum). b) Az Országgyűlés és a tanácstestületek tervezett döntéseinek tartalmát meghatározó, illetve azokat helyettesítő népszavazás (plebiszcitum). Ha a plebiszcitum jogszabály meghozatalára irányul, eredménye köti az Országgyűlést és a tanácsokat. c) A döntést előkészítő, csupán véleményt nyilvánító népszavazás (konzultatív plebiszcitum) jogilag nem köti a népképviseleteket, elhatározásuk a szavazástól eltérhet. Az előkészítő konzultációkon egyöntetű támogatást kapott, hogy a b ponttal jelzett népszavazás legyen a fő forma, konzultatív népszavazást pedig főként helyi szinteken rendezzenek. A Politikai Bizottság a következő változatok mérlegelését javasolja: — A törvényjavaslat ne sorolja fel sem a népszavazás kötelező eseteit, sem az abból kizárt tárgyköröket. — A törvényjavaslat sorolja fel azokat a tárgyköröket, amelyekben kötelező népszaMódosított tagdíjfizetés vazást tartani (például alkotmány, illetve az alkotmány főbb elvi tételeinek elfogadása; helyi szinten a közös községi tanácsból való kiválás), és azokat is, amelyekben a szavazás elrendelése kizárt (például költségvetési, illetve adókérdések). — A törvényjavaslat csak ■azokat az eseteket sorolja fel, amelyekben nem lehet népszavazást tartani (például költségvetési, illetve adókérdések). Arról, hogy mikor legyen kötelező, meghatározó a népszavazás során hozott döntés, ugyancsak alternatívát fogalmaz meg a javaslat: A. ) a szavazásban részt vesz a választójogosultak több mint kétharmada, és a szavazatok több mint fele Igenlő vagy nemleges, illetve valamelyik változatot támogatja; B. ) a szavazásban részt vesz a választó jogosultak több mint fele, és a szavazatok több mint kétharmada igienlő vagy nemleges, illetve valamelyik alternatívát támogatja; C. ) a szavazásban részt vesz a választójogosultak több mint fele és a szavazatok több mint fele igenlő vagy nemleges. Ha a szavazásra föltett kérdés nem kapta meg a választópolgárok szükséges hányadának a támogatását, a népszavazás változatlan körülmények mellett való ismételt kezdeményezésére, illetve elrendelésére csak három éven túl és egy ízben kerülhessen sor. A népszavazás eredményeként született törvényt vagy tanácsrendeletet az Országgyűlés, illetve a tanácsok két évig ne módosíthassák. Az írásos javaslathoz Fejti György, a Központi Bizottság titkára szóban is tett néhány kiegészítést. Elöljáróban kiemelte: a népszavazás a közvetlen demokrácia legősibb formái közé tartozik. Népszavazás esetén a parlament, vagy az illetékes önkormányzati testület mintegy lemond hatásköre gyakorlásáról és azt átengedi, másként fogalmazva „visszaadja" a választópolgároknak. Határozathozatal következett: a Központi Bizottság az országos és a helyi népszavazásról szóló törvénytervezet elveire vonatkozó írásos előterjesztést, illetve Fejti György szóbeli kiegészítőjét egyhangúlag elfogadta. A Központi Bizottság ezt követően — Lukács János előterjesztése alapján — jóváhagyta a tagdíjfizetés egye kérdéseinek módosítására tét javaslatot, majd határozott a KB 1989. évi munkatervérő A testület végezetül állarr tisztségek betöltésére fogado’ el ajánlásokat. Még tartott a Központi B; zottság ülése, amikor a KE szóvivője találkozott az ú. ságírókkal. A miniszterelnöki poszt be töltésére vonatkozó újságíró kérdésre válaszolva Major László leszögezte! a szövetségi politika értelmében a párt ajánlásokat tesz a Hazafias Népfront elnökségének, s csak ezután lehetséges a jelölt személyének nyilvánosságra hozatala. A Központi Bizottság üléséről közlemény jelenik meg.
