Pest Megyei Hírlap, 1988. november (32. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-22 / 278. szám
Gyomról festő tárlata Gondolkodásra késztet mindenkit ! November 22-én, ma, kedden délután tél háromig kor dr. Losonci Miklós mű- ^ vészettörténész méltatja ^ Unyi István gyömrői festő- í művész kiállítását az Ika- 6 rus Karosszéria- és Jármű- 5 gyár művelődési központjá- ^ ban (Budapest XVI. kér., ff Margit u. 2.). Megközelít- ^ hető a piros 44, 44 A autó- < busszal az Örs vezér térről. Többször volt alkalmam figyelni mostanában Unyi Istvánt, amint gyömrői Dózsa György utcai otthonában kerítést épített, szép családi házának környékét csinosította. E szorgoskodásban is a művészet véltem felfedezni benne, mert hát az ember nem bújhat ki a saját bőréből... Kedden nyíló kiállítására szép képekkel illusztrált meghívófüzetet juttatott el azoknak, akiket vár a tárlatára. Ebben írja le gondolatait a kiállításról, a képekről: „Két éve már, hogy első alkalommal állítottam itt ki, az Ikarus dolgozói és brigádjai előtt, s úgy éreztem, jó fogadtatásban részesültem. Élményt nyújtottak képeim a szemlélőnek és örömet nekem. A most bemutatott anyag 1987-ben készült munkáimból állt össze, jelezve az életünket fenyegető állandóan jelenlevő veszélyeket. Az utóbbi évek eseményei megéreztették velünk a csúcstechnika veszélyeit, s alig kivédhető hatásait, a radioaktív sugárzást, a mindenütt jelenlevő vegyi anyagok szennyezését. Nem vagyok politikus alkatú festő, képeimen sem szeretem a borús-komor hangulatú tájakat, eseményeket rögzíteni. S jött Csernobil — a savas esők, amelyek tönkreteszik környezetünket, lelkűnkbe és testünkbe marnak, veszélyeztetik harmonikus, üde, tiszta tájainkat. Ennek hatására szüA PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM. 278. SZÄM 1988. NOVEMBER 22., KEDD A kiállításon szereplő tájképek egyike. lettek a robbanásokat, sugárzásokat ábrázoló képeim, a vegyi anyagok, a savas esők által szabdalt képi megjelenítései. S e sokkoló hatású események hatására jutottam el a Bibliához, itt is az Ótestamentumhoz, ahol is Mózes tanácsa — útmutatása hangzik el a pusztába vándorló zsidó nép számára. Ügy éreztem, nekünk is szükséges, hogy kiutat találjunk a magunk állította csapdákból. Szükségünk lenne most nekünk is egy új Mózesre. Én nem tudok kiutat mutatni, csak jelezni az életünket és a természetet fenyegető veszélyeket. Remélem, hogy az egyébként derűs színekkel megfestett robbanások gondolkodásra késttetnek mindenkit ... Ez az anyagom bemutatásra került már Gyomron és Szentendrén, s most az Ikarus-ga- lériában tárulkozom ki.” Huszonhét kép szerepel a tárlaton, olajjal megfestettek és akvarellek. Az iménti bemutatáson kívül örömmel írLevelesládánkból Mindig tanul az ember A gúnyos „Őszapó” jól megfricskázta az orrunkat, a gépkocsival közlekedőket, a gyalogosokat, a buszra várókat. Igaz, a meteorológia jelezte a csapadékot, havat. No most bejött. November 13-án vasárnap 17 órakor olyan kegyetlen ónos eső kezdett esni hirtelen, hogy a műjégpálya is megirigyelhette volna a Maglód—Rákoskeresztúr útvonalat. Jómagam is Maglódon hagytam a gépkocsimat, gyalog indultam el Ecserre. Két kilométer a távolság, amit bőrig ázva, a fűben igyekeztem megtenni. Nagy-nagy örömmel töltött el egy maglódi Bacsó Béla u. 15. szó alatti lakos segítő szándéka, amely abban nyilvánult meg, hogy gyorsan kikotorta a kazán hamuját és az úttestre szórta. A gépkocsik nagyon lassan, de tovább tudtak haladni. Megkérdeztem mint gyalogos, hogy miért fárad? A válasz: — Ne szóljon senkinek, mert a környezetvédők feljelentenek. De látja, nem tudnak az autók haladni és az autóbusz sem. Én megköszöntem, igyekeztem haza — gyalog —. hiszen a busz nem tudott jönni a „Dolinkán”, bőrig ázva, szomszédokat is riasztva, hordtuk ki az úttestre a hamut. Elnézést a környezetvédőktől! Bálint Istvánná Ecser Végigolvastam ecseri tudósítónk sorait, és csak néztem értetlenül, aztán kérdezősködni kezdtem: tényleg környezetszennyező anyag lenne a hamu és a salak? Hiszen a szén ásványi anyag, égésterméke nem lehet környezetidegen. Ha csak a brikettfélékbe kevert anyagok nem. Életemben nem hallottam, hogy a jeges utat hamuval nem lehet felszórni, de hát az ember mindig tanul valamit. Biztos ami biztos, felhívtam a Monori Tanács szabálysértési előadóját, hogy megkérdezzem: jár-e szabálysértési bírság hamuszórásért? Kiderült, a jogszabálygyűjtemény nem tud erről. Eszerint nem jár, nyugodtan szórhatjuk. Mégpedig reggel hét óráig — erről ugyanis már rendelkezik a jog. A gyakorlatban viszont merőben más a helyzet. Hétfőn reggel Monoron utcahosz- szakat korcsolyázhatott végig a járdákon a munkába igyekvő, számtalan háztulajdonostól akár a nyakát is kitörhette volna. Jómagam tehát amondó vagyok: szórjuk a hamut, mert én még olyan környezetvédőt nem láttam, aki hasra- Vagy hanyattesvén azt kiáltaná: Sebaj, fő hogy nem szórtak hamut! —ez hatjuk le, hogy a szűkebb hon szép tájaival is megismerkedhetnek a tárlatlátogatók. így a csodálatos farkasdi tájjal, a gyömrői kertek aljával, a fák kai, amelyek szintén valahol Gyömrő határában ihlették meg Unyi Istvánt. Tudom jól, hogy az Ikarus ba sokan járnak dolgozni Űriből és Gyömrőről, hiszen naponta különautóbusz viszi- hozza a munkásokat. Érdemes lenne nekik is látniuk a tárlatot. Akár úgy is, hogy egy szer, mondjuk, fél órával később indulna vissza az autóbusz Gyömrőre és Űriba ... Unyi István képzőművészeti kiállítása az Ikarus-galériában december 5-ig hétköznap délelőtt 10 órától 20 óráig, szombaton 16-tól 20 óráig tekinthető meg. G. J. Csábítások Dgy-egy üzlet néha nem akármilyen kirakatbeli felhívásokkal próbálja csábítani a vásárlókat, illetve a vendégeket. Több napja olvasható például az alábbi szövegű plakát Monoron, a piactéri gazdabolt melletti leértékelt áruk boltjának bejárati ajtaján: „Űj szállítás érkezett! Vállfa kapható." Ez is valami, bár azt hiszem, ezzel nem nagyon sikerült felcsigázni az érdeklődőket. Gyomron, a Halászkert étterem bejárati ajtaján ezt olvashatják a vendégek immáron hetek óta: „Mai ételajánlatunk: pacalpörkölt.” Jó lenne néha mással is csábítani a vendégeket. mert nem biztos, hogy mindenki szereti a pacalt ... A tanács-vb napirendjén A jó szándék ne legyen megalázó Több vaskos tájékoztató és beszámoló került a Monori Tanács legutóbbi végrehajtó bizottsági ülése elé. E tény mindig több hátrányt is magában hordoz. Az ugyanis természetes, hogy az egyes napirendek előadói mindazt igyekeznek elmondani az írásos anyagban, és a szóbeli kiegészítésben, ami fontos —, hiszen éppen az a cél, hogy egy-egy témát a körülményekhez képest alaposan ismertessenek. Ismeretek nélkül ugyanis nem lehet tárgyalni, vitatkozni, előbbre lépni. Csakhogy két és fél, háromórás ülésezés után már leblokkol az agy, de legalábbis elmossa a részleteket. Az idő is sürget. A második, a harmadik napirendnél jó néhány kérdés bent reked a részvevőkben — holott lenne miről beszélni. így volt ez ezúttal is. Két és fél óra jutott a Monori Egyesített Gyógyító Megelőző Intézmény tevékenységéről szóló beszámolóra, a tanács középtávú egészségmegőrző programja megalkotásához született javaslatcsokor megbeszélésére. Kellett is ennyi, sőt. Viszont a másik napirend — a gyámhatóság tevékenységének megbeszélése — legalább ennyit érdemelt volna, s akkor még ott sorakoztak az egyéb napirendek . . . Bár lehetséges, én látom rosszul, s talán annyi is bőven elég, amennyi elhangzott — a lényegből. A gyámhatóság tevékenységéről dr. Marton Aurél gyámügyi csoportvezető és Takács- né dr. Seres Sára, a hatósági osztály vezetője készített írásos anyagot, ők válaszoltak a vb-ülésen elhangzott kérdésekre is. Átmeneti állapot A családjogi törvény módosítása mellett a kiskorúakról való állami gondoskodás, valamint a gyámhatósági tevékenység szabályozásáról szóló jogszabály teljesen új. A beszámoló szerint: a tartalmat tekintve minden esetben tartalmaznak új rendelkezéseket, inkább tendenciájukban tükrözik azt az átmeneti állapotot, amely a társadalom jelenlegi helyzetét is jellemzi. Az új jogi szabályozás “hátasai-'' nak értékelését korai lenne elvégezni — az előterjesztés a korábbi szabályozás alapján kialakult helyzetet részletezte, kitérve az eddigi gyakorlati tapasztalatok alapján várható hatásokra, következme- nyekre. A számok. 1985-ben 184 halmozottan veszélyeztetett kiskorút tartottak nyilván Monor közigazgatási területén, tavaly kétszázkettőt. Magatartási okból- volt veszélyeztetett 1985-ben 2 — 1987-ben 45. Rendkívüli segélyben részesült 1985-ben 369 — tavaly 512. 1987-ben 181 alkalommal volt szükség védő-óvó intézkedésre. Az idén 985 ezer forint állt rendelkezésre rendszeres nevelési segélyként, ezidáig 319 ezer forintot használtak fel. Oka: rövid ideje érkezett a pótkeret, amely ennek az ősz- szegnek a nagyját jelenti. Egy javaslat Forgácsok Megöltem az utolsó példaképem Kicsit álljunk meg a segélyezéseknél. Mindig bővebben esik szó rpluk a tanácskozásokon, mint a téma egyéb részleteiről, mintha a köztudatban az élne: a tanács mást sem tesz, mint osztogatja a pénzt. (Egy korábbi végrehajtó bizottsági ülésen ez a cigánykoordiná- cíós bizottság munkájának megtárgyalásakor vetődött fel élesen, a hatósági osztály vezetője munkatársainak nevében is kikérte magának azt az alap nélküli, meglehetősen ■elharapózott Véléméűt’t,* miszerint a tanácsiaknál csak oda kell vágni az asztalra, vagy sírni minden nap egy sort — és megvan a segély, sorozatban.) Ezúttal a kérdés úgy merült fel: kinek adják a segélyt, a jelentős összeg hová kerül? Mint kiderült: n'agy részét az óvodai, napközi otthoni étkezési térítési díjak viszik el. Tél közeledtével sokan rászorulnak a tüzelővásárlásan való segítségre is. Elhangzott egy javaslat: jó lenne tanulmányi eredmények alapján ösztönözni további jó munkára a hátrányos helyzetű diákokat, s ennek jobb az íze is — ösztöndíj! —, mintha segélyről lenne szó. Dr. Marton Aurél azt is elmondta: sok olyan család van, amelynek szívesen adnának, mert szemlátomást rászorulnak —, de éppen a segély szó hallatán fordulnak el. Például: egy anya egyedül neveli a négy gyerekét. A gyámhatóság felajánlotta, hogy átvállalja a napközis gyerekek étkezésének térítését. Az anya örült is nagyon, a gyerekek viszont azt mondták, akkor ők inkább nem járnak napközibe, rájuk ne mondja a többi gyerek, hogy „ingyenesek”. Meg kellene találni a módját, hogy a jó szándék ne legyen sem megalázó, sem sértő —, és azokhoz jusson el, akik igazán rászorulnak. Gyámügy, gyámhatóság A kiskorúakról történő állami gondoskodás végső eszköze: az állami gondozás. 1987. július elsejétől 1988. június 30-ig 32 gyerek esetében terjesztett elő keresetet a gyámhatóság a Monori Bíróságon, szülői felügyelet megszüntetése iránt. Az új családjogi törvény megszüntette a családba fogadás intézményét. A szülők nem a gyámhatóságon mondanak le felügyeleti jogukról, hogy ezt követően gyámot lehessen kirendelni, s a gyermektartásdíj ügyében is kötött egyezséggel lényegében rendeződjék a gyerek sorsa — hanem pert kell indítani, s amennyiben a bíróság a keresetnek helyt ad, ítélettel helyezi el a kiskorút. Szélsőséges helyzetek alakulnak ki. Például: az édesanya halálával egy csecsemő gondozását az apa átengedi az anya leánytestvérének, aki gyest szeretne igénybe venni. Erre azonban csak akkor van lehetősége, ha ő a gyám —, gyám viszont csak bírósági ítélettel lehet, s a per közben bizonyítani kell, hogy az apa a kicsi nevelésére alkalmatlan —, holott nagyobb gyermekét gondosan neveli. Felesleges, megalázó tortúra. Nem egyedi eset. Szó esett a kiskorúak házasságkötésének engedélyezéséről, gyámügyi ügyekről, a gyámhatóság más szervekkel való kapcsolatairól — ezekre érdemes visszatérnünk. Kobiencz Zsuzsa A PEVM vegyi gyáregység lakásokat, lukrészeket és kiadó szobákat keres bérleti szerződésre, erdélyi menekültek munkába állásának elősegítésére. Az ajánlatokat a PEVDI, Gyömrő, Dózsa György út 116. 2230-as levélcímre küldjék el. Hálával és szeretettel köszön- jük meg mindazoknak, akik Kiss Sándor haláláról értesülve kifejezték mély együttérzésüket és elkísérték Üllőn utolsó útjára. Kiss család. Köszönetünket fejezzük ki azoknak a rokonoknak, szomszédoknak, ismerősöknek, valamint dr. Hont! János körzeti orvosnak, akik szeretett férjem, édesapám, nagyapánk Jávorszki Géza temetésén, Vasadon, részt vettek, sírjára koszorút, virágot helyeztek és f á jd almun k b an egy üttér aés ük et fejezték ki. Özv. Jávorszki Gézá- né és családja. DN-es 126-os Polski eladó, Monor, Pannika ételbár. Eladó Pilisen 360 négyszögöl telken szoba, konyhás téglaépület, na gy beton pincével (műhelynek is alkalmas). Jó hozzáépí- tési lehetőség van. Érdeklődni lehet: Pilis, Vörösmarty u. 13. 2721. Eladó PV rendszámú 1200-as Zsiguli combi, megkímélt állapotban, áron alul. Trabant csere is érdekel Érdeklődni: Monor. Kinizsi U. 101. 2200. 17 óra után. HIRDESSEN A MONORI HÍRLAPBAN] A Monor Városi Jogú Nagyközségi Közös Taríács V B. Építőipari Költségvetési Üzem (Monor Vörös Hadsereg u. 21. 2200) azonnal felvesz építőipari árkalkulátort. (Nyugdíjasok és részmunka- idősök jelentkezését is várják.) Bérezés: megegyezés szerint. — Jelentkezni lehet Takács Endre igazgatónál. Nemcsak nekem, mindenkinek van példaképe, vagy volt fiatal korában. Én atlétikában csak a megyei leventebajnokságig jutottam. Fociban a vállalati csapatig, pedig akadtak példát adó nagy menők. A festészet terén hiába csodáltam Munkácsyt, Barabást, Benczúrt, csak a fonákságok karakterisztikus ábrázolásáig jut- tottam. Az irodalom szele is meglegyintett, csodáltam és faltam a klasszikus írók vastag köteteit, de toliam alól csak apró „irodalmi” forgácsok pottyantak. Szakmámnál fogva Ybl Miklós is lehetett volna a példaképem, de az én terveim alapján csak néhány tucat kis családi fészek épült és azok sem forognak kacsalábon. A régi példaképeim az idő múlásával már az emlékezetem ködébe vesztek, amikor váratlan fordulat állt be mindennapi életemben. Közelünkben eladtak egy házat. Javakorabeli házaspár vette meg. Var- gáéknak hívták őket és az asz- szony összebarátkozott az enyémmel Vargáné mindig az uráról csicsergett az enyém fülébe, aki nekem tolmácsolt: — Képzeld, a Varga leszokott a dohányzásról! Kiszámították, hogy havonta 600 forintot megspórolnak. Te is leszokhatnál! Leszoktam. Azután újabb témát kezdett duruzsolni a nejem: — A Varga másodállásban egy gmk-ban vállalt munkát! Te is nézhetnél valamit. Néztem és'vállaltam. Ha kicsit később mentem haza, mindig ilyen volt a fogadtatás: — Késtél. Nézd meg a Vargát! Mindig pontos! Ha jön, ha megy, órát lehet hozzá igazítani. Időérzékemet azért nem igazítottam a Vargáéhoz. Főleg a vasárnap délutáni meccs adott okot az elmaradásra, mert a csapat játékát, ha győzött, ha vesztett, legjobban a büfében, sör mellett lehet kiértékelni. Magam még hazafelé is drukkoltam, pedig már kívülről ismertem a szöveget: — Te mindig eliszogatsz a meccs után. A Varga megissza a pohár sört és jön haza. A Varga nélkül már nem is nagyon múlt el nap miná- lunk. Naponta kellett inget váltanom, nyakkendőt kötnöm, cipőt suvickolnom és le kellett szoknom a vonaton való ultizásról, mert a Varga id magára. Mértékkel iszik, nem dohányzik, jól keres, nem kártyázik, pontos és mint igazi férfipéldakép, még ki tudja, mennyi jó tulajdonsággal rendelkezik? Már-már gonosz gondolatok is megfordultak a fejemben: — Ezt a Vargát meg kell ölnöm! Szándékom nem öltött végleges elhatározást, csak felvetődött mint lehetőség. A lehetőségtől is megfosztott az élet, mert egy napon a feleségem köszönés helyett így fogadott: — Képzeld, a Varga! — Már megint? Már elegem van belőle — vágtam közbe. — Hallgass meg! — és máris sorolta: — A Varga itthagyta az asszonyt. Pesten összeállt egy fiatal pipivel. — Helyes! — mondtam és bementem a szobába. Kinyitottam a szekrényemet és kezdtem kidobálni belőle a ruháimat. Az asszony meg- hökkenve nézett: — Mi lelt? Mit csinálsz? — Megyek a Varga után. Nem mentem, de sikerült megölnöm az utolsó példaképemet ... Tarró József (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)
