Pest Megyei Hírlap, 1988. november (32. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-22 / 278. szám

4 ^fííyfttP 1988. NOVEMBER 22., KEDD Hozzászólás cikkünkhöz Hiányzott a végkövetkeztetés Nagykovácsi község legutób­bi tanácsüléséről november 12-i számában tudósított a Pest Megyei Hírlap. Tolmá­csolta, hogy a Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága szigorú megrovás fegyelmi büntetésben részesítette Toko­di Zoltánt és alkalmatlannak ítélte meg tanácselnöki fel­adatra, ezért kezdeményezte tisztségéből való visszahívá­sát. A helyi tanács azonban bizalmat szavazott az elnök­nek. Tudósított az újság arról is, hogy a fegyelmi büntetés in­doka az általános felügyeleti jogkör nem megfelelő gyakor­lása, törvénysértő testületi tevékenység, a gazdálkodási szabályok ismétlődő megsérté­se volt. Az azonban már nem jutott az olvasó tudomására, hogy ezzel a határozattal a büntetésben részesült tanács­elnök is egyetért, a döntést — mint mondotta — korrektnek tartja. Az sem derül ki egyértel­műen a cikkből, hogy ugyan­azt a dolgot a két testület miért értékeli különbözőkép­pen? Milyen érdekek és ellen­érdekek motiválták a határo­zatokat? Netán túlbuzgóság, szűklátókörűség diktálta a me­gyei, és humánum, a munka elismerése a helyi döntést? Néhányan azzal védekeztek a helyi vb. tagjai közül, hogy magasabb funkcionáriusok (miniszterhelyettesek, állam­titkár) miatt szabálytalankod­tak. Természetesen egyetlen vezető nevét sem említették meg, s kérdés: mentesíthet-e bárkit a törvények betartása alól bármilyen elvtelen tekin­télytisztelet, ha volt egyáltalán ilyen. Mint ahogy ismeretlen az a valaki is, aki nem szólalt fel a nyilvánosság előtt, de az újságírónak nyilatkozott? Ki tudja, büntetett-e már meg, nyilvánítcrtt-e alkalmatlannak valakit a megyei testület azért, mert évszámra semmit sem tett a település fejlődéséért? Sugallva, mintha Tokodi Zol­tánt azért marasztalta volna el a felügyeletre kötelezett tes­tület, mert tevékeny?! Az újság azonban erre sem keresett választ. Tokodi Zol­tán valóban szerzett érdeme­ket Nagykovácsi fejlesztése során. Egyrészt folytatta és befejezte azokat a fejlesztése­ket, amelyeket még elődje kezdett meg a testület, vala­mint a lakosság közvetlen részvételével. Jogosan dicsér­ték a legutóbbi tanácsülésen azért, mert kilenc esztendő alatt elkészült a vezetékes ivó- vízhálózat, több kilométer út, járda megépítése révén kultu­ráltabbak lettek a közlekedés körülményei. Szép a tornacsar­nok és száz családnak ad ott­hont a családi házas lakótelep. Lehet-e, szabad-e megfeled­kezni bármikor is az érde­mekről? A mérlegelésnél — kivált, amikor egzisztenciát is érint a döntés — különöskép­pen figyelmesnek kell lenni. A kérdések sorozatát azonban itt sem lehet abbahagyni. Le­het-e, szabad-e egy embert, egy testületet egyoldalúan megítélni ? Lehet-e, szabad-e az érdemek miatt megfeled­kezni hibákról, szabályszegé­sekről, sőt, törvénysértések­ről? Pedig ezek is a közösség életére hatnak. Mert igaz, hogy megépült több kilométer út, de többségében engedély nélkül, meg megfelelő minő­ségben és nem minden eset­ben ott, ahol a testület elha­tározta. Az új telkek kialakí­tása, értékesítése valóban nö­veli a tanács bevételeit. Azon­ban, ha az így befolyt össze­get a műszaki megalapozatlan­ság és a felelőtlen döntés miatt meg kell sokszorozni azért, hogy a hozzájuk vezető út is kiépüljön: akkor a mér­leg serpenyője erősen a be nem tervezett kiadás oldalára billen. S vajon ez kinek az érdekét szolgálja? Folytatom: mennyit ér a tornacsarnok? Nézze el ennek.fejében a köz­ség lakossága, hogy beterjesz­tett jogos sérelmeikre, esetleg építési engedélyükre, pana­szaikra, adó miatti felszólalá­saikra jóval a törvényes ha­táridőn túl sem kapnak vá­laszt? Elfogadható-e, hogy fontos pénzügyi és más , lényegi ügyekben ne az arra hivatott testület döntsön, hanem sok esetben a tanácselnök egysze- mélyben? Akkor sem fogadha­tó el ez a gyakorlat, ha min­den szubjektivitástól mentes lenne, és ítéletében tévedhe­tetlen. Óriási erő a bizalom! A Nagykovácsiban történt eset azonban nem - bizalom kérdése, hanem a testületi de­mokrácia, a törvényesség, a jogszabályok semmibe vétele. Mint ahogy az is: külterületi zártkertekben nem szabad üdülőket, családi házakat emelni. Ha erre törvényesen mód nyílik, a külterületi zárt­kerteket be kell vonni a belte­rületbe. Milyen egyszerű! A mezőgazdasági művelésből el­vont területekért súlyos térítés fizetendő. Ugyanakkor a ta­nácsnak vállalnia kell áz utak megépítését, gondoskodni kell ivóvízről, világításról. Ennek tükrében szükséges megítélni, . mire. vállalkozott a tanácsel­nök. Többen szólaltak fel az el­múlt tanácsülésen és bizony­gatták: Tokodi Zoltán a köz­ség érdekében cselekedett. Mi­féle érdeke lehet a lakosság­nak az ilyen és hasonló, nem teljesíthető terhek vállalása? 1986-ban már megrovás bün­tetést kapott a tanács elnöke, mert többek között lakásépít­kezéseknél, így saját szolgá­lati lakása építésénél is, je­lentősen meghaladták a terve­zett költségeket, s ez nem csu­pán az áremelkedések miatt történt, hanem engedély nél­küli, tervekben nem szereplő műtárgyak beépítése miatt... A tanácselnök akkor beismerte a szabálytalan építkezést, s bi­zonyos költségeket visszafize­tett. Tokodi Zoltán, mint írtam, elismerte a hibákat, az utó­vizsgálat megállapításait és a megyei testület döntését kor­rektnek tartja. De meg kell jegyezni: az utóvizsgálat ugyanazokat a hibákat, mu­lasztásokat, rendeletmegszegé­seket állapította meg, mint az 1987. évi, s amelyek megszün­tetésére egyszer mór ígéretet tett. Az éremnek tehát ezút­tal is két oldala van: érdemek az egyik oldalon és törvények­be ütköző munkastílus a má­sik oldalon. A megyei testület azonban nem hunyhat szemet most és ezután sem a soroza­tos jogszabálysértések fölött. Nem szentesítheti az egysze­mélyi irányítást. A törvények betartása nem egyszerű elhatározás kérdése: biztosítása kötelesség. Vagy elképzelheti-e bárki, hogy méricskélhető: itt ennyi, más községben több vagy kevesebb szabálytalanságot, törvénysze­gést néz el a felügyeleti szerv? Már csak azért is képtelenség, mert a szóban forgó törvénye­ket, rendeleteket is a lakosság érdekében hozták, és azok betartása nem lehet formális ügy. A sorozatos lakossági pa­naszok, vizsgálatok, az utó- vizsgálatok, s az azok alapján levont következtetések éppen azt szolgálják, hogy idejében derüljön fény arra, hol veszik semmibe kötelezettségüket? Jó, hogy Nagykovácsiban a tanács testületé, de különösen a végrehajtó bizottság tagjai belátták: nemcsak Tokodi Zol­tán, hanem ők is felelősek a kialakult helyzetért. De mi lesz ezután? Mi lesz a megalapozatlan tervezésekkel, a gondokkal, amelyek mára már állandósul­tak? Honnan fizetik vissza az év végéig a tízmillió |orint tartozásukat? Vagy úgy hiszik, a megye többi községének, városának kárára gazdálkod­hatnak? Miféle logika ez? És hová vezetne, ha elfogadnánk? Tiszteletben kell tartani a Nagykovácsi község tanácstag jainak elhatározását: bizalmat szavaztak elnöküknek, alkal masnak tartják a további irá­nyításra. Tették ezt annak tu datában, hogy a megyei vizs­gálat megállapításait nem cá­folták. A következő hetekben vá­lasztóik elé kell állniuk beszá­molóikkal. Hogy ezt milyen felelősséggel és lelkiismerettel teszik — az ő dolguk. A megyei végrehajtó bizott­ság viszont ezután is köteles őrködni a tanácsok törvényes működésén, értve alatta, elvi, gyakorlati, gazdálkodási és minden más ügyet, ami köz­vetlenül vagy közvetve érinti a lakosságot, az állampolgáro­kat. Ebben nem lehet alku — s ez a végkövetkeztetés nem hiányozhat a bizalmi kérdés felvetésénél. Nagykovácsi le­het. hogy más mércével mér, azonban úgy gondolom, hogy a Pest Megyei Hírlap csak a törvényesség mércéjével mér­het. Balázs Gczáné, a Pest Megyei Tanács elnökhelyettese A cigányság érdekképviseletéért A bűnöző életmód ellen is Az Országos Cigány tanács is igényli az etnikum számá­ra a nemzetiségi jogokat — hangzott el a testület hétfői ülésén a Hazafias Népfront Országos Tanácsa székházé­ban. Javaslataik részletes ki­dolgozására ad hoc bizottsá­got hoztak létre. Előterjeszté­sükhöz széles körben kérik a cigánylakosság véleményét. Az ülésen hangsúlyozták a hagyományok megőrzésének, ápolásának fontosságát, ami hozzájárulhat az önismeret­hez, önbecsüléshez, s alapja annak is, hogy minél többen szerezzenek szakképesítést, ta­nuljanak tovább. Az Országos Cigánytanács tájékoztatót hallgatott meg az október 31-én megalakított Magyarországi Cigányok De­mokratikus Szövetségének cél­jairól. A szövetség ideiglenes vezetősége az Országos Ci­gánytanács tagjaiból alakult, aktívahálózatuk is nagyrészt közös. A szövetség önálló tár­sadalmi szervezetként, de az országos és a helyi cigányta­nácsokkal együttműködve kí­vánja szolgálni a cigányla­kosság érdekeit — hangzott el. Az Országos Cigánytanács ülésén igényként fogalmazó­dott meg, hogy állítsanak emléket a fasizmus cigány áldozatainak, segítsenek ösz- szeállítani az áldozatok név­sorát. ' Nemzetközi szerződe's Több hazai kéla * Jövőre az eddiginél is több Coca-Colát és Pepsi-Colát fo­gyaszthatunk. A Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisz­térium élelmiszer-ipari főosz­tályán elmondották: a két ne­ves külföldi cég, valamint 11 hazai élelmiszer-ipari vállalat képviselői hamarosan aláírják az üdítőital-alapanyagok szál­lításáról az újabb öt évre szó­ló szerződéseket. A külföldi partnereknek az italok alap­anyagáért — a Cola-sűrítmé- nyekért — elsősorban élelmi­szertermékekkel fizetnek. A megállapodás új vonása, hogy a cégek ezentúl az általuk szállított alapanyagok értéké­nél 30 százalékkal több ma­gyar terméket fogadnak el. A korábbinál nagyobb meny- nyiségű ital gyártására nyílik lehetőség azzal is, hogy a kül­földi partnerek újabb ital­gyártó és italtöltő gépet szál­lítanak Magyarországra. Né­hány régi gép időközben meg­érett a cserére, és újakat is felszerelnek. Kólafélékből eddig évente átlagosan 1,3—1,4 millió hek­tolitert készítettek a hazai szeszipari, söripari, erdei ter­mékeket feldolgozó vállala­toknál, valamint néhány ta­nácsi irányítás alatt levő élel­miszer-ipari üzemben. A Coca- Cola gyártásában most először vesz részt a Békés megyei üdítőipari vállalat. Termálkincs a legelő alatt Épül a harmadik medence Fürdőország lehetnénk? Van, aki úgy véli, igen. A gödiek szerint Leányfalutól Veresegyházig terjed, talán még a Duna medre alatt is megtalálható az a melegvíz­tenger, melyet évekkel ezelőtt csapoltak meg a Göd alsó és Göd felső között terülő lege­lőn. ötvenkét Celsius-fokos, gyógyító hatásúnak tartott hévíz tör itt fel, melyet elő­ször egyetlen medencébe en­gedtek, harmincfokosra le­hűtve. A Dunamenti Regio­nális Vízmű által kezelt strand olyan népszerű lett, hogy az átmenetileg kis be­fogadóképességű fürdő láto­gatását korlátozni kellett. En­nek ellenére autósotok érkez­tek a meleg nyári napokon, gyalogszerrel távolról is jö­vők várták a bebocsátást. Az elmúlt nyáron már víz­visszaforgató berendezés cse­rélte a feszített vízfelületű medence vízét, miáltal egy­szerre legalább négyszáz ven­dég élvezhette a strandolás örömeit, s pár éve rendsze­ressé váltak a környékbeli felnőttek és iskolások úszó- tanfolyamai. Nemzetközi útvonal közelé­ben, tágas térségben áll a ma még szerény faház az öl­tözőkkel, kiszolgálóhelyisé­gekkel, amiket majd nagyobb épület vált fel. A távlati ter­vek fejlesztést irányoznak elő, számítva az idegenforgalom­ra, bekalkulálva a tervekbe Budapest közelségét, Dunake- keszi és Vác városok szom­szédságát. A valóra váltás azonban, mint mindig, most is a pénztől függ. A napok­ban arról értesülhettünk Gás­pár Gábor tanácselnöktől, hogy hamarosan újabb lépést tehetnek együtt az ügyben érdekeltek. Köztük a tanács, a DMRV és a Közép-Duna- völgyi Intéző Bizottság, amely egy újabb harmincmillió fo­rintos beruházáshoz a part­nerek közül a legtöbbel, 14,5 millió forinttal járul hozzá. A program keretében jövő­re megkezdik egy 500 négy­zetméteres feszített vízfelüle­tű medence építését. A tervek a Mélyéptervnél készültek, a kivitelezésre ver­senypályázatot írtak ki és várják a jelentkezőket. A vál­lalkozókkal úgy állapodik meg a beruházó, hogy 1990. május 1-én már át kell adni a harmadik medencét, a munka ünnepnapjára tervezik a meg­nyitót. Újabb lépés ez, bár többet is meríthetnének a kincsből, amely visszafizetné a kiadásokat. K. T. I. Megyei helyzetkép az AIDS-rol Pánikot nem, óvatosságot igen Az iszonyat és rettegés, akár két hajszálpontos szelvény, válnak le az érzésekről. AIDS ... Mintha nekünk is ko­pogtatná egy idegen, félelme­tes kéz balsorsunk ajtaján. Nekünk, az emberiségnek, mert beszéljünk bár ezerféle­képp, halálunkban egyformán esendőek vagyunk. És itt ha­lálról folyik a szó, helyeseb­ben a halál e borzasztó csat­lósáról, enyészetünk kerítőjé- ről, kínjaink szörnyű ágyasá­ról. A veszélyekre is Szerzett immunhiányos tü­netegyüttes ... elképzelt poko­li pofa röhög ki a szavak mö­gül, fenyegetően felemelt mu­tatóujjal: megállj csak! És át­jár újra meg újra a kétellyel elegy remény. Szerencsére — írom és ka­Kondenzátorok milliói Évente mintegy 6 millió darab különféle méretű és fajtájú kondenzátor készül a hazai ter­vezésű és gyártású színestele- vízió-készülékekhez a törökbá­linti Mechanikai Müvekben. A legkisebb, 6X12 milliméteres átmérőjűtől a tízszerte na­gyobb alkatrészekig ötvenféle kerül le a gépsorokról ezekből az apró, de a híradástechnika számára nélkülözhetetlen al­katrészekből. Csenki Istvánná, a mérőműhely csoportvezetője ..műszerekkel ellenőrzi az al­katrészek paramétereit (bal oldali képünk). Fehér Györgyi az úgynevezett formáló auto­matán készíti az alkatrészeket (alsó képünk) (Ilancsovszki János felvételei) paszkodok a gondolatba — szerencsére nálunk ’még nincs akkora veszély, mint mondjuk az USA-ban. Vakság lenne azonban kimutatásokban bíz­nunk. Inkább vigyázni kell — kellene. Magyarországon ed­dig 15. betégef tartanak .nyű­vé n, a 'pozitív vizsgálatok szá­ma pedig 160 volt. Muszáj ugyanakkor hangsúlyozni, hogy ez csupán a jéghegy csúcsa, fi­gyelmeztet dr. Melles Márta, a Pest Megyei Köjál járványügyi osztályának vezetője. Különö­sen fontos ezt szem előtt tar­tani éppen Pest megyében, mely a maga 8 pozitív ered­ményével és 3 betegével nem tűnik ugyan ki más megyék közül, mégis több aggodalom­ra ad okot azoknál. Egyelőre még csak aggodalomra, ami számokkal nem igazolható, ám a sejtésekből, következtetések­ből kirajzolódik a potenciáli­san fenyegető jövő. — Tudvalevőleg homoszexu­álisokat, heteroszexuálisokat, kábítószereseket, prostituálta­kat fenyeget leginkább az AIDS, továbbá a rossz szociá­lis körülmények között vegetá­ló lumpen rétegeket, hisz egy munka nélkül élő ember sok mindenre kapható — mondja dr. Melles Márta. — Mindez azonban még nem több pusz­ta általánosságnál. Ám az általánosságon túl nekünk itt van Budapest, ahonnan éppen az ilyen elemek szorulnak ki a vidékre. Azok, akik nem ta­lálták meg a helyüket a fő­városban, fokozatosan eltűn­nek, felszívódnak az agglome­ráció nagy, ellenőrizhetetlen településein, Gyálon, Vecsésen, ki tudja még, hol. Sújtja rá­adásul Pest megyét az idegen- forgalom is. Amikor az alkal­mi szexuális partnerek felelőt­len megválasztásáról és gyako­ri váltogatásáról beszélünk, a turizmusban rejlő veszélyekre is gondolunk. Szentendre, de más városok úgyszintén, vagy akár a környék számos külföl­dit vonz. Félő, hogy ebből s szempontból a magyar állapo­tok a rossz nyugati mintákat fogják követni. A nyilvántar­tott három Pest megyei beteg­ből például az egyik egy el­származott amerikai volt, akit a megyében regisztráltak. Titkosan kezelik Bár az ördögöt nem kell a falra festeni, de azért... jobb félni, mint megijedni. Mondá­sokból így lehetne kirajzolni a pillanatnyi helyzetet. Csak­hogy furcsán állunk ezzel a félelemmel. Néha érezzük, né­ha nem. Az országban jó né­hány helyen, a bőr -és nemibe­teg-gondozókban, az Országos Közegészségügyi Intézetben, valamint a víruslaboratórium­mal felszerelt közegészségügyi és járványügyi állomásokon nyílik módja bárkinek önkén­tesen AIDS-szűrésre jelentkez­ni. Á Pes.t Megyéi, Köjálnál mégis az eddig eltelt majd egy év alatt mindössze 21-en vállalkoztak erre — szerencsé­re egyiküknél sem mutattak ki fertőzést. A jelentkezők közül páran külföldi munka, mások külföldi tanulmányok miatt mentek el a vizsgálatra, megint mások pedig egyszerűen kíván­csiak voltak. Egy asszony pél­dául heteroszexuális férjéért — és gondolom, önmagáért — aggódva küldte házastársát ide, egy édesanya pedig a kisfiát hozta el, aki sokszor kapott vérátömlesztést. Ám számuk a megye lakosságához képest el­enyészőnek mondható. — Ügy látszik, az emberek túljutottak a kezdeti ijedtsé­gen — próbál magyarázatot ke­resni dr. Svidró Anna, a labo­ratórium vezető orvosa. — Fel­tehetően kevesebbet is hallot­tak mostanában az AIDS-ről. Egy-egy ismeretterjesztő tévé­műsornak, vagy cikknek na­gyon jól érezzük a hatását. Ilyenkor kampányszerűen, van, hogy hárman-négyen kopog­nak be egyszerre hozzánk, szűrjük meg őket. Persze vá­laszthatnak más intézményeket is, nemcsak a Köjált. Mi itt különben csupán a vért vesz- szük le, és mindent az Orszá­gos Közegészségügyi Intézetbe küldünk. Az eredmény egy hét alatt készül el. Természe­tesen teljesen titkosan kezel­jük, még a postát sem vesz- szük igénybe, a páciens saját kezébe adjuk a papírokat. Normális együttélést Hát akkor féljünk, vagy ne? Hol húzódjon az a határ, me­lyet átlépve egyik oldalon az ostoba nemtörődömség, mási­kon a felesleges pánikkeltés te­rületére tévednénk? Nehéz er­re válaszolni. Talán egyfelől a vigyázat jelentheti a megol­dást. Vagy ahogy a mosolygó óvszer hirdeti már a jelvénye­ken is: ha már tesszük, ezzel tegyük!! Másfelől nem lehet jobbat tanácsolni, mint a be­látást. Annak a belátását, hogy a normális együttélés során nem lehet AIDS-et kapni. A kézfogás nem terjeszti a betegséget, mint ahogy a ki­lincs, a kád, vagy az ivóvíz sem. És a csók? Nős, talán a csók sem. A nyálban ugyan­is nem fordul elő erős kon­centrációban a vírus. Falusy Zsigmond

Next

/
Oldalképek
Tartalom