Pest Megyei Hírlap, 1988. november (32. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-21 / 277. szám
Filmszemle az agráregyeiemen Az oktatás szolgálatában November 23 és 25 között videóoktatófilm-szemlét rendeznek a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, az oktatástechnikai osztály szervezésé, ben. A szemle védnöke dr. Papócsi László MÉM miniszterhelyettes, elnöke dr. Petrasovits Imre rektor, a zsűri elnöke dr. Nemeskürty István író, esztéta. A délelőtt 10 órakor kezdődő bemutató megnyitóján Hars Mihály Balázs Béla-dí- jas filmrendező, a szervezőbizottság elnöke tájékoztatja a megjelenteket a benevezett művekről és bemutatja a zsűritagokat. A három nap alatt 45 filmet vetítenek. Elsőként A mi egyetemünk címmel a gödöllői intézményt bemutató alkotást. Ezt az oktatástechnikai osztály készítette, írta és rendezte Hárs Mihály, az operatőr Suttá József. Rövid bepillantást ad a legnagyobb hazai agrár-felsőoktatási intézmény életébe. Néhány további cím a műsorból. Hét évtizede a■ mező- gazdaság szolgálatában. A vaddisznó zárttéri tenyésztése. Csontszilárdsági vizsgálatok. Területszintezés. A fejlődő élet titka. A májlűd tenyésztése. Laboratóriumi és tanműhelyi gyakorlatok a GATE mezőgazdasági gépek javítása tanszékén. Itt már nem lakik senki. Menyasszonyi csokor készítése. És végezetül a rendkívüli vetítés anyaga: Jövőnk a múltunk. A filmen dr. Sipos Gábor nyugdíjas egyetemi tanárral beszélget dr. Mikecz István egyetemi tanár. LLOI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A jövő év januárjától Módosított káderhatáskör Legutóbbi ülésén a városi pártbizottság módosította iká- derhatásköri listáját. Arra törekedtek, hogy valóban csak a politikai szempontból legfontosabb funkciók maradjanak a városi testület hatáskörében. A másik szempont, hogy a hatáskört ott érvényesítsék, azon a szinten, ahol a legtöbb ismerettel rendelkeznek, ahol érdemben megítélhető a személyi ügy. A módosítás nyomán — egy-két kivételtől eltekintve — minden gazdasági és intézményi vezető saját párt- szervezete hatáskörébe kerül. Ugyanakkor januártól a pártbizottság lemond a társadalmi és tömegszervezeti vezető testületek összetételére irányuló egyetértési jogáról. Korábban többnyire a végrehajtó bizottság döntött a legfontosabbnak tartott személyi ügyekben. A módosítás szerint a legfelsőbb városi politikai irányító testületé, a párt- bizottságé lesz ez a jog. A városi pártbizottság ettől az intézkedéstől az egyértelműbb és világosabb jogosítványt rendszert, a hatáskörök érvényesítésével megbízott pártszervezetek', testületek nagyobb önállóságát és felelősségét várja. Veresegyház Koncert a menekültekért A veresegyházi Cantemus kórus Ne hagyd elveszni címmel koncertet adott az erdélyi menekültek megsegítésére, felajánlva a műsor teljes, bevételét. Sajnálatos,..hogy "nem* volt közönségsiker, mindössze száz körül adtak el jegyet! A kórus Isaac, Dowland, Jos- quin des Pres, Bruckner, Schein, Bach, Monteverdi, Bárdos. Scarlatti és Kodály műveiből adott elő, Vadász Ágnes karnagy vezetésével. Gyurjács Ottómé zongoraművész Schubert As dur Impromptu-t zon- gorázta, végül együttesen előadták a műsor céljához illően Verdi: Nabucco operájából a Rabszolgák kórusát. A sikert jelzi, hogy a közönség nagy tapssal honorálta a produkciót. A hangverseny után a Váci Mihály Művelődési Ház emeleti üvegtermében dr. Feltárná Tamas Judit, a magyar- országi református menekült- ügyi bizottság intézőbizottsági tagja, aki a hetvenes években esztendőkön át Veresegyházon énektanárnő volt, tartott megrendítő élménybeszámolót a rákosszentmihályi központ munkájáról, az oda érkezők gondjairól, anyagi és családi gondjaikról, az otthon hagyott gyerekekről, családtagokról, videovetítéssel illusztrálva mindezeket. —kas XV. ÉVFOLYAM. 277. SZÁM 1988. NOVEMBER 21.. HÉTFŐ Autó, képmagnó, rendkívüli segély Nehezen dönt a gyámhatóság A legutóbbi valkói tanácsülésen beszámolót hallhatott a tagság a gyámhatósági feladatok ellátásáról, a veszélyeztetett környezetben éló gyermekek helyzetéről, a javítása érdekében hozott Intézkedésekről. A beszámoló összeállítója Párkányi Jánosné igazgatási előadó volt. E témában utoljára másfél évvel ezelőtt készült beszámoló, s hogy mi változott azóta, nehezebb vagy köny- nyebb lett-e ez a munka, arra voltunk kíváncsiak. Összetett gondok A gyámhatósági eljárásról az elmúlt év július elsejétől új jogszabály lépett életbe, melynek segélyezésre vonatkozó részét januártól kell alkalmazni. A rendelet ismét megváltoztatta a hatásköröket. A valkói és a vácszentlász- lói kiskorúak valamennyien a szakigazgatási szervhez tartoznak. A rendszeres és rendkívüli segélyek odaítélésénél figyelembe kell venni a két község lakosságának összetételét és a rászorulók számát. A két községben 7 gondnokolt lakost tartanak nyilván, az állami gondozásban részesülő kiskorúak száma pedig kilenc. A vagyonnal, ingatlannal vagy készpénzzel rendelkező kiskorúak éi'dekében az elmúlt időszakban 5 vagyoni ügyben indult eljárás. Hogy milyen intézkedések születnek a veszélyeztetett gyermekek érdekében, az mindig a veszélyeztettség formájától függ. Fenyegethet egy kiskorút anyagi, környezeti, magatartási és egészségügyi veszély. A legjellemzőbb az anyagi veszélyeztetettség, melynek megítélése nehéz. Valkón 5 családban 17 veszélyeztetett gyermek él. A gondok összetettek. Akad a szülők között munkakerülő, iszákos, és visszaeső bűnöző. A felsoroltak a jellemzőek a Vácszentlászlón élő három családra is. Akik rendszeres neKEVÉS CSALÁD van napjainkban Hévízgyörkön, ahol ne a zöldségfélék téli tárolásával foglalkoznának. Tisztítják, mossák, vermelik vagy a pince homokjába temetik, ahonnan majd egész télen, de még tavasszal is, az új megjelenéséig hordják az asszonyok a fővárosi piacokra. — A Hegyen termett ez a csodálatosan szép petrezselyem — mutat Réti Istvánná, aki derekára kötötte berlinerkendőjét, csizmát húzott a lábára és úgy ült a hatalmas zöldséghegy mellett, hogy az volt az érzésem: soha nem tisztítja meg ezt a tengernyi termést, ám ő a parasztasszonyok végtelen türelmével, öröklött szorgalmával végezte a dolgát, mert munkára születtünk, s a munka által megy előbbre a világ. A zöldséghalom embermagasságú, s az alacsony széken ülő asszony törpének látszik mellette. — Valamikor csak az Alsókertekben, a Palántá- sokon meg a Bitón termeltünk zöldséget, A Hegyen búza, kukorica járta. El se hittük volna — ha a szövetkezet nem erősködik —, hogy ezeken a földeken is lehet sárgarépát, petrezselymet termelni. S lám, jobban terem, többet hoz, mint a konyhakertként kezelt közeli földeken hozott valamikor. A föld változott volna? — kérdezi szinte önmagától Rétiné, s felel is azonnal a kérdésre. — Nem, nem a föld. Az olyan maradt, amilyen volt, inkább az ember változott, a gondolkodás módosult, és sokkal merészebbek lettünk mi, falusiak is, ezért fogadtuk el az újat, az addig ismeretlent, szokatlant. Réti Istvánná elmondta — közben szaporán járt a keze—, A fővárosi piacokra Merészebb falusiak olyan száraz a határ, olyan kemény a föld. hogy abból emberi kéz nem húzná ki a répát, hanem ekével forgatják ki, de azt két-két traktor húzza, mert egy nem bírna vele. — Mit érne a család lova, ha lenne? Mert egy traktor is sokkal többet bír, mint a pálló, de akkor mennyit bír a két traktor? — Még az a jó, hogy vannak ezek a gépek — dicséri az asz- szony a parasztembert segítő masinák sokaságát —, mert gépek nélkül nem sokra mennénk. Gondoljunk bele, lenne-e időnk a zöldséggel foglalkozni, ha nekünk kellene a régi módon letörni a kukoricát. Mennyivel könnyebb, hogy a szövetkezet a háztáji kukoricát a helyünkbe szállítja. Kifosztva. Nekünk csak, morzsolni kell, aztán megetetni az állatokkal. Nem így van ? Igazolni tudom szavait. Amikor a legényesen sorakozó kukorica bokrétája zizegősre száradt, bajsza öregemberesen lekonyult, kiszikkadt levelei hónaljában kövér csövek dédelgették a sárgálló szemeket, apám kijelentette: törjük a kukoricát! Fortélya volt annak, hogy lehet egy hirtelen rántással megcsavarintani, egy mozdulattal elválasztani a szárától a csövet. Értette a módját az asszonynép, mert elsősorban ők végezték a törést, a férfiak lovas kocsival hordták haza a tengerit. Bizony amikor ennek a munkának jött el az ideje, az ősz hajnalonként bederesítette a határt, s a sorokba beállók mozdulatára csörgött a kukoricás. Rétiné régi kukoricaíosztá- sokról szólt, aztán elmagyarázta, hogy a kukorica majdnem olyan értékes volt valamikor, akár a búza. — Ezerféleképpen használtuk. Zsenge tejes kukorica korában csövesen megfőztük. Télen szemes kukoricát főztünk. Micsoda csemege volt a mákos kukorica! De használtuk lisztként görbébe, máiéba. Az ember mellett az állatok is kedvelték. A kiscsirkék ették szárazon darának. A kacsák nedvesen, répalevéllel keverve. Tömtük vele a libákat, hogy nagy legyen a májuk. Etettük a tyúkokkal, sárga legyen a tojásuk. És ettől gömbölyödött a malacka is hízóvá. A MUNKÁJÁT végző asz- szony feláll. Betessékel a lakásba, ahol radiátor melegít, s ahol arról beszélgetünk tovább, hogy a falusi ember hiába tölti be a hetvenet s hetvenötöt, amíg bír, addig mozog, s büntetés lenne számára, ha pihenésre szorítanák. — Higgye «1 — mondja —, ha arra fognának, hogy ne kapáljak, ne menjek a piacra, ne dolgozzak az állatok között, bele is pusztulnék a tétlenségbe. Addig élet az élet, míg bír az ember! — mondta meggyőződéssel, és most már benn, a meleg konyhában csomózni kezdte a petrezselyem zöldjét, de mindjárt mentegette is magát: — Ha nem járna a kezem, leragadna a szemem! Fercsik Mihály velési segélyt kapnak a két községben, nem szerepelnek a veszélyeztetettek között. A gyámhatóság akkor állapít meg rendszeres nevelési segélyt, ha időszakosan sem képesek a szülők a szükséges módon ellátni a gyereket. Megdöbbentő helyzet Vannak családok, ahol kettőnél több a gyerek, és csak az apa dolgozik, s ezért alacsony az egy főre eső pénzösszeg. Akad olyan is, ahol mindkét szülő vállal munkát, de még több a gyermek. A harmadik általános érvényű gond pedig a családok magas OTP-tarto- zása. Előfordul, egy családban személyautót tartanak, videókészüléket vásárolnak, de rendkívüli segélyért fordulnak a gyámhatósághoz. Egy liter benzin árán két liter tejet vagy másfél kiló kenyeret vehetne a szülő. Sokszor megdöbbenti a gyámhatóság dolgozóit, hogy..a lakás komfort*- fokozata, berendezése aránylag jó, a gyarmekek viszont elhanyagoltak. Egyesekben eluralkodott az a felfogás, senkinek semmi köze hozzá, mit vesznek a pénzükön, de nekik ilyen vagy olyan okból segély jár. Visszatérő gond évről évre, hogy a segélykeret egy részét fel kell használni a térítési díjakra. Nehéz igazságot tenni. A cigány szülők egy része pedig nem tesz különbséget e tekintetben, hogy hány gyerek van, ők azt mondják, hogy ők is cigányok, tehát nekik is jár a segély. Tavaly 130 ezer forintot osztottak szét rendkívüli gyermekvédelmi segélykeretből. Ezt 130 gyermek kapta, közülük 80 cigány volt. Ebben az évben 99 segélyezett gyerekből 38 volt a cigány származású és 120 ezer form-; tot osztottak szét. A segély átlagösszege magasabb az elmúlt évinél. A rendszeresen segélyezettek száma tizenhárom, közülük kettő nagykorúvá vált, ők rokkantsági járadékot kapnak. Az évi keret 150 ezer forint, s eddig kilencvenezret használtak fel. A még meglevő összeget átcsoportosítják és rendkívüli segélyként karácsony előtt eljuttatják a két községben á legraszorultab- b'aknak. Természetesnek veszik A beszámolóban az igazgatási előadó leírta, hogy avóc- szentlászlóiak részére a gyermekvédelmi segélyt a vác- szentlászlói elöljáróság állapítja meg. A segélyeket a legrászorultabb családok kapják, és nemcsak helyi, hanem általános tapasztalat, hogy ezt ők természetesnek veszik és sokszor önmaguk tesznek legkevesebbet az előbbre lépésük érdekében. Árvái Magdolna Holnap este Találkozhatnak a képviselővel Cservenka Ferencné országgyűlési képviselővel találkozhatnak holnap, kedden este 6 órai kezdettel választói a városi népfroratbizottság Szabadság úti klubházában. Agráregyetem Rajz és fotó Kolozs Ágnes rajzaiból és fotóiból nyílik kiállítás a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Gorka-termében holnap, november 22-én, délután 4 órakor. Megnyitót Ujj Miklós mond. A tárlat december 3-ig tekinthető meg, a hét minden napján. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Filmmúzeum: Csintalan asz- szonyok, francia film, készült 1935-ben, délután 5 órakor. Kortárs filmklub: Pervola, színes, feliratos holland filmdráma, este 7 órakor. Mozi A vadon szava. Színes, magyarul beszélő angol kalandfilm, Jack London regénye nyomán. 4 órakor. A Beverli Hills-i zsaru. Színes, magyarul beszélő amerikai krimi. 6 és 8 órakor. Téli hóban, fagyban Magot a madaraknak { A Magyar Madártani Egye- ^ sülét gödöllői csoportja % megtartotta első téli össze- ^ jövetelét. Ezek a találkozók ^ mindig érdekesek, vonzóak '/f azok számára, akik szívesen ^ hallanak a madarakról. Ez j alkalommal is részletes tá- ^ jékoztatót adott Jáky Kál- '/ mán, a csoport elnöke. A hetek óta tartó hűvös, sőt fagyos idő miatt, és ha ehhez hozzávesszük, hogy bármikor a havazás is beállhat, akkor van mit tenni a madarakért. A rendszeres etetés a legfontosabb. A helyi csoport már rendelkezik napraforgómaggal, és akinek a tagdíja rendben, az 20 kilogrammot vételezhet. Bese Sándor reggel 8-tól egész nap megtalálható a Somogyi Béla út 9-es számú otthonában. Papp Tibor a Petőfi Sándor tér 1-es szám alatt 16.30— 19 óráig méri és adja ki a magot. Jáky Kálmán elmondotta, hogy a nyári Domony-völgyi táborban több mint kétszázan vettek részt. Kutatómunkájuk során tizenegy gyurgyalagfészket figyeltek meg Isaszegen. Aszódon Bamberger Zsuzsa 12 főnyi gyűrűzőtábort hívott egybe. Témájuk volt a madárhullás is, mely a középfeszültségű villamos hálózat mentén sújtja a madarakat. Ezekkel kapcsolatban megfigyeléseket végeznek, feltérképezik a veszélyes helyeket, ahöl elehet, majd műanyag papucsot helyeznek el a szigetelők körül, hogy csökkentsék a madárpusztulást. Megtudtuk, a helyi csoportnak kétszáz tagja van, igaz, nagyrészt, diákok és nyugdíjasok, ennélfogva a tag- díjbevétel alacsony. Az elnök elmondta, hogy ahol begyűjtötték a túzoktojásokat és mesterségesen keltették, rosszabb volt az arány, mint a természetben. A múlt évben többször is írtunk a hévízgyörki gólyáról, melyet Sápi Károlyék neveltek fel, és végül a Magyar Filmgyártó Vállalat népszerű tudományos részlegénél? telepére került. A közelmúltban Hárs Mihály forgatókönyvíró és rendezőtől megtudtuk, hogy a gvörki gólya, Rudi és társa, aki mellett éldegélt, a pécsi állatkertbe került. Mint minden madarász-ösz- szejövetelen, ezúttal is több kérdés hangzott el, majd a válaszok után Papp Tibor, a csoport titkára diavetítést tartott. Kétszáz felvételen számolt be az USA-ban tett útjáról. Csiba József A Gorka Teremben Randevú a múlt képeivel Az egyetlen tájékoztató jel a móri alkotótelep fotótagozatának kiállitásán az agráregyetem kollégiumának Gor- toa Termében egy nyíl: merre kezdődik a tárlat, merre keli haladni. Az egyik fotó alól kilóg valamelyik tejipari vállalat címkéje. Egyik-másik kép ferdén áll,- az üveglap mögött is ide-oda hajlik. A nyíl jelezte irányba haladva először Kresz Albert nevével fémjelzett képet találunk, s később is láthatjuk a tőle megszokott igényességgel készített műveket. Jó pár kép szerzője viszont ismeretlen, ők a névtelenség homályába burkolóztak. Ezeken kívül vannak még Szabó Csaba- felvételek, az ő fotográfiája díszíti a sok helyen elhelyezett figyelemfelhívó plakátot is. Néhány fotóhoz címet is írtak, de sajnos sem a képek, sem a szövegek nem felejthetetlenek. Elsősorban a múlt képeivel találkozunk. Akár a keresztre feszített Jézust, akár a kő- szobrot. akár az öregember portréját tanulmányozzuk. Az utóbbi szereplője olyan céltudatosan néz a távolba, hogy ilyen tekintete legénykorában még nem lehetett. Gondolatainak titkát azonban már magával viszi, el nem árulja. Látunk még botot a kézben, idős asztalost, fiatal szobrászt kertjében tüsténkedő plébánost, befalazott ablakot. Valahol mindig befalaznak ablakokat és ez a jövőben is előfordulhat. Látunk sok képet, csak azt nem igazán, hogy mit is csinál voltaképpen a móri alkotótelep fotótagozata, hogyan és miért. B. G. Egy fotó a kiállításról a cím és a szerző megjelölése nélkül. ISSN 0133—1957 (GödöUöi Hírlap)
