Pest Megyei Hírlap, 1988. november (32. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-21 / 277. szám

1988. NOVEMBER 21., HÉTFŐ Titian Agrár szakemberek a Szovjetunióból Továbbképzés oroszul Ojabb szovjet agrárgazdasá­gi szakemberek csoportját várja továbbképzésre a vezető és továbbképző intézet, amely a Gödöllői Agrártudományi Egyetem keretében tevékeny­kedik. Jogelődje, a MÉM Mér­nök- és Vezető Továbbképző Intézete tavaly szervezte meg az első tanfolyamot, ezen mintegy 300-an vettek részt a Szovjetunió Kárpátomtól! te­rületén gazdálkodó mezőgaz­dasági nagyüzemek vezetői, vezető beosztású szakemberei közül. A tanfolyam, amely egyébként magyar nyelvű volt, olyan sikeresnek bizo­nyult, hogy az idén újabb cso­portok érkezését várják a Szovjetunióból. Ezúttal orosz nyelven folyik majd a képzés. A Magyar Demokrata Fórum nagygyűlése Szélsőségektől mentesen A Magyar Demokrata Fó­rum most elsősorban lakóhe­lyi csoportok, szervezetek lét­rehozását szorgalmazza, hogy felkészülhessen az országgyű­lési és helyhatósági választá­sokra — többek között ezt hangsúlyozta Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum ideiglenes elnökségének tagja az MDF szombati nagygyűlé­sén a MOM Szakasits Árpád Művelődési Központjában. Kiss Gy. Csaba, az ideiglé- nes elnökség tagja, az MDF külkapcsolatairól szólva el­mondotta, hogy a magyar kor­mányéval azonos álláspontot képviselnek, amikor azt hir­detik: nemcsak az állam hi­vatalos szervei tarthatnak és tartsanak külföldi kapcsola­tokat, hanem alakuljanak ki a társadalmi diplomáciának is a megfelelő csatornái. A jelenlegi gazdasági-társa­dalmi válság a fórum vezetői és munkacsoportjai szerint nem korlátozódik csak Ma­gyarországra, hanem az egész térségben jelentkezik, s ezért elhárítása sem történhet csak nemzeti keretekben, hanem az egymás mellett élő népek kö­zös összefogására van szük­ség. Csurka István író — a nem­zeti gondolat és hagyományok hangsúlyozása mellett — nyo­matékkai szólt arról, hogy a magyarság Európa jelé tart, de ebben nemcsak a nagyha­talmi koordináták, nemcsak a szövetségi rendszerek akadá­lyozzák, hanem az is, hogy nincs olyan demokratikus tár­sadalma sem, amelyik az Euró­pába beilleszkedésre ma al­kalmas volna. A nagygyűlés szünetében tartott nemzetközi sajtótájé­koztatón Kiss Gy. Csaba úgy jellemezte a szervezetet, hogy a 380 csoportnál és szervezet­nél. hat és fél ezer tagnál már többet számláló MDF tágabb is, szűkebb is, mint egy párt. Tágabb, mert mindig hangsú­lyozza koalíciós jellegét, szű­kebb, mert tudatosan lemon­dott arról, hogy harcot vívjon a politikai hatalom megszer­zéséért. Hetek kérdése, hogy a tízezres létszámot elérjék, s akkor megtartják első kong­resszusukat — jelezte. A szer­vezet elhatárolja magát min­den szélsőséges, radikális moz­galomtól és megnyilvánulás­tól, amely a hatalommal való konfrontációra tör; az MDF sem ellenzéki, sem kormány- párti nem akar lenni. Stratégiai szövetségben a párttal (Folytatás az 1. oldalról.) mely kérdéseket milyen súly- lyal és hogyan képviseljen. A beszámolót követő vitá­ban a legtöbben és a legindu­latosabban a lakáskérdéshez szóltak hozzá. /á küldöttek vé­gül is abban állapodtak meg, hogy a KISZ-nek van kidolgo­zott lakáskoncepciója, s annak a megvalósítását kell szorgal­mazni. (Az értekezleten egyéb­ként azt is elhatározták, hogy a kormány és a KISZ vezetői­nek találkozóját megelőzően az ifjúsági szövetség tömegde­monstrációt szervez, felhívan­dó a figyelmet a fiatalok fe­szítő lakásgondjaira.) Többen mondták el véleményüket az oktatás korszerűsítésének fon­tosságáról, kérték, hogy a kép­zésre, az oktatási feltételek ja­vítására fordítható összegek odaítélésénél ne a „maradék­elv” érvényesüljön. Az életkez­dés, a munkába állás gondjai­ról szólva a fiatalok azt is fel­vetették, garantálja törvény az első munkahelyhez való jogot. Mivel a fiatalok érdekeinek ha­tékony képviselete „összifjúsá- gi” fellépést tesz szükségessé, éppen ezért fontos: a KISZ le­gyen tagja a Magyar Ifjúság Országos Tanácsának. Ezt a küldöttek meg is szavazták. Nemes nedű a pincében Szekeres Józsefné műszakonként negyvenezer palack bor cím­kézését ellenőrzi (Folytatás az t. oldalról.) tékesítés sem könnyű ebben a szakmában. Hazánkban tizenöt év alatt harmadával kevesebb bor fogy, még inikább így van ez évekkel ezelőtti fő vásár­a vélemények is azt erősítői­tek, hogy a megújulás igénye már közakarat, de még na­gyon sokat kell tenni a meg­valósításért. A kétszintű tanácsi irányí­tás bevezetése után a pártbi­zottság lesz az egyetlen, az egész szigetszentmi'klósi térsé­get összefogó, áttekintő szerve­zet. Mégis néhányan felvetet­ték, hogy miért kell külön vá­rospolitikai és területpolitikai munkabizottságot alakítani. Mint, ahogy valóságos vita ke­rekedett a vitán belül azon, hogy megépüljön-e az új párt­bizottsági épület, amelyről az MSZMP KB határozott, s amelyre a pénzt is a párt­központ adja. Pedig az érte­kezlet részvevői saját bőrü­kön tapasztalhatták, hogy mi­lyen gondokkal küzd Sziget- szentmiklós. Hiszen a fóru­mot az egyik általános iskola aulájában rendezték meg, amelynek sem az akusztikája, sem a fűtése nem alkalmas egy egész napos ülés lebonyo­lítására. A küldöttek alig hal­lották a felszólalókat, s vé­gigdideregték a napot a szép, ám huzatos épületben. Sziget- szentmiklóson nemcsak város­képi szempontból lesz nagy jelentőségű az új pártszékház (jelenleg a tanácsházán dolgo­zik a városi pártapparátus), hanem mert nincs otthona a művelődésnek, s ez az épület a tömegszervezetek és a kul­túra házává is válhat, nyitot­tá mindenki számára. Ne szé­gyelljük ezt a beruházást, még nincs illegalitásban az MSZMP, vélekedett az egyik felszólaló, míg volt olyan, aki — talán a szegedi eset miatt — társadalmi ellenőrzést ja­vasolt az építkezés fölött. Nagy hangsúlyt kapott a vitában, akárcsak a pártbi­zottság feladattervében az alapszervezetek szerepe, az, hogy miként lehet a közössé­geket a politizálás színterévé tenni. Többen is figyelmez­tettek arra, hogy a nyíltsá­got nem csak hirdetni, gyako­rolni is kell. Vissza kell adni a vita becsületét, ám ez csak akkor lehetséges, ha a véle­mények ütköztetése mentes lesz az egyéni érdekektől, a személyeskedéstől és a han­gulati elemektől. Sokan és sokféleképpen foglalkoztak az ifjúság hely­zetével, a hátrányos helyzetű rétegek gondjaival kapcsolat­ban. Megfogalmazódott, poli­tikai munkát jelent rádöbben­teni az embereket, hogy az egészség érték. Ám, addig mindez csak szó marad, amíg statisztikai adatok bizonyít­ják, hogy Szigetszentmiklós és környéke lakóinak egészség- védelmére csak feleannyi pénz jut, mint például a gö- döllőiekére. Nagy Józsefné vitazárójá­ban elmondta, legfontosabb tennivaló a pártegység újrate- nemtése, s a pártértekezlet valamennyi részvevője, felszó­lalója kinyilvánította akaratát ebben a kérdésben. A köz- megegyezés napjainkban már kevés, közös akarat kell. Szi- getszentmiklóson erről adott számot a pártértekezlet. V* * - * y Móza Katalin lónk, a Szovjetunió esetében, s megemlítendő, hogy a Közös Piac pincéiben nyolcvanmillió hektoliter bor hever eladha- tatlanul. Ennek zöme asztali bor, hasonló, mint amilyet a Promontorvin hordóinak fele tartalmaz. — Milyennek Ítéli meg az idei szőlőtermést, lesz-e belőle jó bor? — Sajnos, mustfoktartalmuk kissé alacsony, a korai fajták pedig nem eléggé egészsége­sek, elég gyakori volt a rotha­dás, holott egyre fontosabb a szőlőszemek épsége. A nagyüzem után kisterme­lőt kérésiünk. Perbál, Budaje- nő, Biatorbágy valaha híres pincesorai rozsdás lakattal zárva, a szorgos gazdáknak nyoma sincs. Végül Sóskúton, a helybéliek által Podnoszádi- nak nevezett hegyoldalon tárul elénk üdítő látvány: csinos szőlősorok, takaros kis préshá­zak bizonyítják, hogy érdemes törődni a szőlővel. Igaz, itt a szőlő hagyományos: a mai gaz­dák szüleik, nagyszüleik mun­káját folytatják, s annak gyü­mölcsét élvezik nap mint nap. Báthori Miklós nyugdíjas gazda is örökölte ötszáz négy­szögöles kertjét. — Akkoriban azért nem voltak itt ilyen jó fajtájú tő­kék, csak a szlanka és a pi­ros mézes termett. Annál job­ban örülök, hogy mégis sike­rült meghonosítani a villányi, egri s egyéb tájjellegű, nemes szőlőt adó tőkéket — s büsz­kén körbemutat a kacskarin- gós kacsokkal borított venyi­gesoron. Beszélgetésünket a kis prés­ház pincéjében folytatjuk. Bá­thori gazda itt érleli a mus­tot, takaros hordókban. Akár a bécsi Grinzing magyar megffelelőjét is ki lehetne ala­kítani e varázslatos szőlővidé­ken, de az sem baj, ha meg­maradnak annak, ami: etyeki borvidéknek. ..awtw- Tóth Béla Endre Mint ahogy döntő többséggel elfogadták a kormány—KISZ találkozón részt vevő tárgya­lócsoport mandátumát is. Szombaton a késő esti órák­ban — továbbra is nyilvános ülésen — kezdődött meg a személyi kérdések tárgyalása a KISZ országos értekezletén. A soros elnök tett javaslatot arra, hogy az értekezlet Há­mori Csabát KISZ központi bizottsági, intézőbizottsági és titkársági tagságából, vala­mint első titkári funkciójából mentse fel, amit Hámori Csa­ba maga is kért. Az országos KISZ-értekezlet Hámori Csabát e tisztségeiből 3 ellenszavazattal és 10 tar­tózkodással felmentette. A szavazást követően Hámo­ri Csaba a személyi kérdéseket előkészítő bizottság elnökeként tájékoztatta az értekezlet résztvevőit a bizottság mun­kájáról és a személyi kérdé­sekkel kapcsolatos javaslatok­ról. Mint mondotta: a bizott­ság a legteljesebb nyitottság szándékával végezte munkáját. A megüresedett titkári posz­tok betöltésével kapcsolatban kétféle vélemény érkezett a bizottsághoz. Az egyik, hogy a KISZ KB az országos KISZ-értekezleten elhangzott és az azt követő vélemények ismeretében dönt­sön a titkárok személyéről. A másik pedig, hogy az országos értekezlet válassza meg a KISZ KB titkárait a megüre­sedett helyekre. Ugyanez a két álláspont alakult ki az intéző bizottság kibővítésével kap­csolatban. Az országos KISZ- értekezlet a szavazás során mindkét kérdésben úgy fog­lalt állást, hogy ezzel a fel­adattal a KISZ KB-t bízza meg, s a döntésben vegyenek részt a küldöttcsoportok dele­gáltjai is. A személyi kérdéseket elő­készítő bizottság elnöke is­mertette a kisebbségi vélemé­nyeket is. Az első az volt, hogy az első titkári funkcióra négyes jelölés legyen, a máso­dik, hogy a jelenlegi titkárok közül válasszanak ügyvezető első titkárt, és őt bízzák meg e teendők ellátásával a kong­resszusig. A harmadik, kisebb­ségben maradt vélemény sze­rint az első titkár személyéről a kongresszus időszakában a teljes tagságnak kellene dön­tenie, a negyedik pedig, hogy minden személyi kérdésről az országos KISZ-értekezlet dönt­sön. Hámori Csaba rövid vita után, a felvetésekre válaszol­va elmondta: saját tapasztala­ta, hogy a közéletben egy vá­lasztott első titkár nagyobb eséllyel képviselheti az ifjúsági Nagy Imre életrajza Nagy Imre 31 éves. 1976- ban érettségizett, majd 11 hónapos sorkatonai szolgá­lat után kezdte meg tanul­mányait az ELTE termé­szettudományi karának ma­tematika szakán, ahol 1982- ben szerzett diplomát. Az ifjúsági mozgalomba a kö­zépiskolában kapcsolódott be, ahol KlSZ-alapszerve- zeti titkár volt. Az egyete­men alapszervezeti vezető­ségi tagként, majd a Buda­örsi úti kollégium központi kollégiumi bizottsága titká­raként tevékenykedett. 1980- tól tagja volt az MSZMP ELTE bizottságának. 1982- ben az ELTE KlSZ-bizott- sága titkárává választot­ták. 1984-ben a KISZ KB egyetemi és főiskolai taná­csa titkársága osztályveze­tő-helyettesévé, majd 1985 februárjában az osztály ve­zetőjévé nevezték ki. 1985. november 1-je óta a KISZ Központi Bizottsága intéző bizottsága és titkársága tagja, a Központi Bizottság titkára. Az MSZMP országos ér­tekezletén megválasztották az MSZMP KB tagjának. szövetség tagjait, mint megbí­zottként. Ez realitás, és a rea­litásokat nem a KISZ hatá­rozza meg. A személyi kérdéseket elő­készítő bizottságnak az volt a javaslata, hogy kettős jelölés legyen az első titkári funkció­ra. Kiss Péter, a KISZ Buda­pesti Bizottságának első titká­ra és Nagy Imre, a KISZ KB titkára egyaránt felkerült a jelölőlistára. Mivel újabb ja­vaslatot senki nem tett, ezt követően megtartották a tit­kos szavazást. Az eredményt este 11 óra­kor hirdették ki: 386 szavazat­tal Nagy Imrét választották meg a KISZ KB első titkárá­nak. A szavazáson már 620 küldött vett részt, s 605-en adtak le érvényes szavazatot. A másik jelölt, Kiss Péter 205 szavazatot kapott. A szavazás eredményének kihirdetése után Lukács János, az MSZMP Politikai Bizottsá gának tagja, a Központi Bi zottság titkára meleg szavaik­kal mondott köszönetét Hámo­ri Csabának múnkájáért, majd sok sikert, eredményes mun kát kívánt Nagy Imrének, az új első titkárnak. iDESZ-kongresszus Akcióprogram A Fiatal Demokraták Szö­vetsége, a FIDESZ I. kongresz- szusa szombaton kezdődött meg a Jurta Színházban. A márciusban létrejött, főként egyetemistákból és főiskolá­sokból álló, mintegy kétezer tagot számláló ifjúsági szerve­zet politikai programjának megalkotására gyűlt össze az ötszáz résztvevő. A vitában felülkerekedett az az álláspont, hogy a FIDESZ ne legyen partnere annak a politikai kampánynak, amely azonnali, a teljes társadalmi modernizációra kidolgozott programokat követel minden új, alternatív szervezettől. A kongresszus feladata ugyanak­kor, hogy meghatározza a po­litikai alapelveket, hogy kör­vonalazza a jelenlegi, népfront - jeliegű szervezetben a külön­böző áramlatokat a polgári ra­dikalizmustól a szociáldemok­ráciáig, s mindezek koalíció­ját. A programtervezet alapvető céljai: olyan jogállamiság kö­vetelése, amelyben az érdekek és nézetek szabadon szervező­dő politikai szervezetekben és pártokban mutatkozhatnak meg, ahol az Országgyűlés a népszuverenitás letéteménye­se, ahol a gazdaságot nem az ideológia, hanem döntően a gazdasági racionalitás határoz­za meg. A kongresszus elé ke­rült politikai programterve­zetben szerepelnek távlati cél­kitűzéseik is, melyeikhez a ta­gok egyebek mellett vitafóru­mok rendezésével, más szerve­zetekkel közös politikai plat­formok kidolgozásával kíván­nak közelebb jutni. A kongresszus vasárnapi ülésére meghívták Stumpf Ist­vánt, a Magyar Ifjúság Orszá­gos Tanácsa szervezőbizott­ságának vezetőjét, aki vála­szolt az alakulóban levő fó­rum jellegét firtató kérdések­re. A kongresszus ennek nyo­mán úgy döntött, hogy a FIDESZ — már csak a nyil­vánossághoz való nagyobb hozzájutás érdekében is — be akar lépni az országos ifjúsági fórumba. A FIDESZ kongresszusán megválasztották a választ­mány hét tagját és három pót­tagját. A választmány a FI­DESZ végrehajtó testületé. Az összesen 13 tagú választmány további hat tagját a FIDESZ tanácsa fogja megválasztani. A tanács az egyes FIDESZ-cso- portokat képviseli. Jelenleg öt­ven ilyen csoport működük or­szágszerte. Ugyancsak a kongresszus választotta meg a FIDESZ-hí- rek főszerkesztőjét, s elhatá­rozták, lapengedélyért folya­modnak. Erről olvastam Emberek, bort a medencébe! Honfiúi keblemet évek óta súlyos teher nyomta. Már-már összeroskadtam. Gyengébb pillanataimban már-már föladtam a kilátás­talannak látszó szellemi küzdelmet. Erőtarta­lékaim kimerülőben voltak. Minden, a gödöl­lői kastély hasznosítására fölbukkant újabb javaslat nekem egy-egy koporsószöget jelen­tett. Biztos voltam benne, egyik javaslat sem az igazi. Tudtam, az igazinak valami nagyon egyszerűnek, de komplexnek kell lennie. De hogy mi ez a komplexitásában egyszerű, egy­szerűségében komplex, arra nem jöttem rá. Néhány napja, a sors kifürkészhetetlen ado­mányaként, kezembe került az idelátogató külhoniaknak szánt lap. Odatelepedtem vele a rádió mellé. Fülemmel hallgattam, szemem­mel olvastam. Van-e jövője az alföldi borter­melésnek, tette föl baljóslatú kérdését a rá­dióriporter, miután a szakértő az eladási ne­hézségeket ecsetelte. Szemem ezenközben ar­ról olvasott, hogy valamelyik nyugati ország­ban, akik megengedhetik maguknak, fehér­borban feredőznek. A lazúrkövel kirakott, kör alakú fürdőkád egy kastélyszálló fehér carra- rai márvánnyal bevont, boltíves helyiségében áll, s kétszázötven liter fehérborral töltik meg. Az ínyenceknek adagolnak hozzá méz­fű-, citrom-, kamilla- és eukaliptuszpárlatot. Mindeme gyönyörben potom nyolcszáz nyu­gatnémet márkáért lehet része a földi halan­dónak. Magamat is megijesztve ordítottam: Embe­rek, bort a medencébe! Az alföldi szőlőter­mésnek lesz jövője! Amiben sosem hittem, boldognak éreztem magam. És ez olyan jó volt. Boldogságom csak azért nem volt felhőtlen, mert az idea nem saját kútfőmből pattant ki. Továbbfej­lesztése azonban kizárólag az enyém. Egy csapásra megoldódik a gödöllői kastély hasz­nosítása, az alföldi borászat jövője, s még na­gyobb virágzásnak indulhat a kerepestarcsai termelőszövetkezet illóolajüzeme. Lelki sze­meimmel már látom a kastély carrarai már­vánnyal bélelt boltíves termében a lazúrkövel kirakott medencét, benne több hektó arany- lóan csillogó fehérbor. Mellette egy másaik, a még tehetősebbeknek, amelynek tükréről kü­lönös színben verődik vissza a rejtett lám­pák fénye. Fölötte bizsergető, fölajzó illatok terjengenek, a bor és a honi, valamint keleti gyógynövények neves illóolajának dús pára­felhőjéből. A medencékben pompás testű höl­gyek és urak úszkálnak, lassan, méltóságtel­jesen, hogy a különleges közegben minden mozdulat, minden szippantás teljes gyönyörét élvezzék. Magyarországon nemcsak fehér-, hanem vörösborszőlőt is termesztenek. Úgy képzelem, a harmadik medencében vörösbor­ban fürödnének a turisták. A vörös, az anyag és az illóolajok szavakban kifejezhetetlen szí­ne kápráztatóan kavarogna a boltíves terem légterében. Ezennel fölajánlom találmányomat a kastély felújítására, hasznosítására szövetkező magyar és francia cégeknek, nem zárkózva el attól, hogy megszabott hányadban bordói bort is töltsenek a medencébe. Ugyanitt mondok le a találmányomért járó mindennemű jog- és tiszteletdíjról. Csupán arra kötelezem az uszo­da majdani gazdáit, hogy annak falára, jól látható arannyal szegélyezett kis táblát he­lyezzenek, ezzel a szöveggel: K. P. ötlete nyo­mán. S aki többre kíváncsi, annak a fürdő­mester mondja el, az ötlet egy cicoma nélküli falusi vályogházban, egyszerű emberek gyer­mekének született vidéki újságírótól szárma­zik. Ennyit megérdemlek. iujtu. ______ ___ Kör Pál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom