Pest Megyei Hírlap, 1988. november (32. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-19 / 276. szám
Szobrok papírból Alkotótárs lehet a közönség 1 Furcsa szűrők lehetnek az emberi szemben. Ugyanazt a látványt vajon hányféleképpen továbbítják az érzékeinkhez? Ahány embernek megmutattam ugyanis az itt látható képeket, annyiféle — szélsőséges — reagálást hallottam. Volt, aki előtt a koncentrációs táborok rettenete rémlett föl, mást a szorongás, a depresszió külső jegyeire emlékeztették, akadt, aki a szoborcsoportot egy orgia megjelenítésének ’ vélte, a másik kép a lebegés, a szárnyalás, a megmenekülés lehetőségét ábrázolja szerinte. De végül minden megkérdezett visszakérdezett: mi a címük? Nincs? És miért? Arra azonban senki sem volt kíváncsi, hogy milyen anyagból készültek ezek az alkotások. Arra az állításra, hogy mind papírszobor, szinte mindenki hitetlenkedve csóválta a fejét. Kovács István — az egyik alkotó — nem az a fajta ember, akiről azt mondanák, az arcáról leolvashatók az érzései. Nem látszik sem meglepettnek, sem sértődöttnek, legkevésbé türelmetlennek a talán naiv kérdések hallatán. Csöndesen, meggyőződéssel beszél, nyugodtsága, kiegyensúlyozottsága külső jegyei egyáltalán nem vallanak zaklatott művészlé- lekre. — A papírszobrászattal körülbelül két éve kezdtünk el foglalkozni a kollégiumi szobatársammal, Stanislav Trok- siarral Brnóban, ahol MÉM- ösztöndíjasként erdészetgépesítést tanultam. Hogy honnan jött az ötlet? Már régen törtük a fejünket, hogy csinálni kellene valamit. Alkotómunkára vágyunk, de mind a kettőnket az emberek érdekeltek, nem a geometriai világ. Próbálkoztunk rajzzal, gipsszel, de az sem volt az igazi. Egyszer szóltak, lesz egy amatőrkiállítás, csináljunk valamit. Akkor jött a papírszobrok ötlete, de arra a bizonyos kiállításra mégsem jutottunk el, mert nem találtuk meg addigra a megfelelő módszert. — És a papír? Miért pont a papír? — Már nem is tudom megmondani. Talán, mert olcsó, könnyen hozzáférhető. De gondot okozott a 2X4 méteres kollégiumi szobánk szűkössége is. Különösen, amikor elkészült az első, a második, majd a hatodik szoboralak, és már nyolcán „laktunk” ott. Végül aztán kaptunk még egy kis szobát, ahol dolgozhattunk. Hogyan készülnek ezek a szobrok? Itt hajtogatásnak, gyűrésnek — mint legismertebb módszernek — nyomát sem látni... — Nem titok a technikája, de azéi't mégsem szeretném elárulni. Már csak azért sem, mert eddig nem találkoztunk hasonlóval. — A szokatlan, az új sokak számára egyúttal ijesztő. Még a művészeti életben is. És ehhez jön a pályán kívüliség, az amatőr státus ... t::rj U:ü — Nekünk talán szerencsénk volt, vagy Csehszlovákiában könnyebb? Nem tudom. Az első bemutatkozásunkra Prágában az amatőröknek szervezett Fiatal Művészek Szalonjában került sor. Azóta körülbelül hét kiállításunk volt, java részük Csehszlovákiában. Idehaza először idén májusban Jászberényben — a szülővárosomban — mutatkoztunk be az Alkotás képzőművészeti egyesület alapító kiállításán. Jelenleg — október 30-tól november 27-ig a fővárosban, a gazdagréti közösségi házban láthatók alkotásaink. November 18-tól december 3-ig pedig ismét Jászberényben a művészeti egyesületünk galériaalapító kiállításán szerepelünk. — Nem lehet könnyű a közös munka, ha az alkotótársakat az országhatár választja el. Ez nem jelentene akadályt. A legtöbb gondunk az idő és a propaganda hiányával van. Stanislav Troksiar barátom ugyanis jövő szeptemberig katona, én két hónapja kezdtem el dolgozni a NEFAG monori erdészeti üzemében; s mégiscsak a munka az első. De reméljük, hogy legalább havonta egyszer tudunk találkozni. — A jászberényi kiállítás megnyitója Menyhárt László, a Művészet című folyóirat rovatvezetője. Ez nem szakmai propaganda? — De igen. Csak hát több időt, energiát és pénzt kellene SZOMBAT Serdülő labdarúgó-mérkőzés: Gyömrő—Monori Diáksportkör, Gyömrő, 14 óra, vezeti: Izsáki, Nyáregyháza—Pilis, Nyáregyháza, 14 óra, vezeti: Müller. VASÁRNAP Labdarúgás, megyei I. osztály: Pilis—Ceglédi VSE, Pilis, 13 óra. (Felemás őszt zár a hazai csapat a vasárnapi mérkőzéstől függetlenül. A tavaszi szereplés ősszel is folytatódott a pilisi gárdánál. Ennél azért többet érdemelnének a szurkolók. Győzelemmel kéne búcsúzni az őszi idénytől, bár valami azt súgja, hogy a Cegléd egy pontra képes lehet.) Körzeti bajnokság: Mende—Al- bertirsa, Mende. 13 óra 30 perc, vezeti: Szarka II. Gy.- (partjelző: Szóró), Dánszentmiklós—Csévha- raszt, Dánszentmiklós, 13 óra 30 perc, Dunai (Fekete Qy.), Törtei— Gyömrő, Törtei, 13 óra 30 perc, Antal L., Ceglédbercel—Pilis II., Ceglédbercel, 13 óra 30 perc, P. Szabó, Monori-erdő—Nyáregyháza, Monori-erdő, 13 óra 30 perc, Müller (Zsuzsandor), Péteri—Tápiósző- lős, Péteri, 13 óra 30 perc, Izsáki (Szuda), Űri—Ecser, Úri, 13 óra 30 perc, Sáros! (Gavló). Az ifjúsági mérkőzések mindkét osztályban a felnőtt-találkozók előtt két órával kezdődnek. Serdülőmérkőzések: Monor—Üllő (Müller), Mende—Sülysáp (Sárosi), Vecsés—Péteri (Szuda). A találkozók délelőtt 9 órakor kezdődnek, az elöl álló csapatok a pályaválasztók. Sakk, megyei I/B. férfi csapat- bajnokság: Nagykáta—Gyömrő, Nagykáta, 9 óra 30 perc. (A bajnokság kimenetele szempontjából is fontos mérkőzés vár a gyöm- rői férfi sakkozókra Nagykátán. Egy esetleges (nagyarányú) győzelem esetén szinte bizonyosra vehető, hogy megszerzik az ezüstérmet.) fordítani arra, hogy a szélesebb közvélemény képviselőit is megismertessük a mun káinkkal. És nekünk a fen tiekből van a legkevesebb. — A kiállításlátogatók, akik már megismerték az alkotásaikat, elmondják a véleményüket? — Igen. Mindenütt adunk kis kártyákat, hogy leírhassák a véleményüket. -Valóban nagyon különbözően reagálnak. És kérdeznek: mit akarunk elmondani, ábrázolni? A kiúttalanságot? Miért kevés a fény? Számunkra nem az egyes szobor vagy szoborcsoport a cél, hanem az a kapcsolat, amely a létrehozott installációban fejeződik ki, és ami minden kiállításon más és más. Mi mindig az adott térhez, a lehetséges fényviszonyokhoz alkalmazkodunk. Amit a néző lát, csupán a pillanatnyi életérzé sünknek felel meg. S hogy miért nem adunk címeket? Az zal sem akarjuk befolyásolni a befogadást, a reagálást, nem kényszerítjük senkire a véle ményünket. A felnőtt ember képes önállóan eldönteni, hogy mozgósító indulatokat, érzelmeket, szorongást vagy dep ressziót vált ki, esetleg erősít benne az adott kompozíció. elül Kovács Istvánt és Stanislav Troksiart a közelmúltban fölvették a Fiatal Képzőművészek Stúdiója tagjai sorába. Jövőre Szolnokon, Szentendrén, Gödöllőn, Egerben lesz kiállítá suk. Csak reméljük, hogy talán szűkebb pátriánkban is láthatjuk alkotásaikat. Vereszki János Nagycsaládosoknak Összejövetel A Nagycsaládosok Egyesületének monori csoportja 19-én, szombaton 15 órakor ülést tart a Vigadó emeletén levő irodájában. A vezetőség tájékoztatja a jelenlevőket a tagcsoport • megalakulása óta történtekről. S minthogy ez alkalommal vezetőségválasztásra is sor kerül, kérnek minden tagot, feltétlenül vegyen részt az összejövetelen. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 276. SZÁM 1988. NOVEMBER 19., SZOMBAT Kedvezőtlen átlagtermések Túl az őszi munkák dandárján Túl vannak az őszi munkák dandárján a Rákos Mezeje Tsz-ben is. Az idei esztendő a mezőgazdaság szempontjából kedvező időjárással kezdődött, a kukoricát, silókukoricát, napraforgót optimális időben és tőszámmal sikerült elvetniük. Kényszerű lépések Az őszi búzára az időjárás egész évben kedvező volt. Ezt bizonyítja az is, hogy 1 ezer 74 hektáron 5,45 tonna átlagtermést sikerült elérniük. A nagy szemtermés nagy szalmatermést is takar, problémák inkább a szalma betakarításánál jelentkeztek. A tervezettnél három héttel, később sikerült csak a teljes mennyiséget (245 vagon) biztonságos helyre behordani. ■ Szeptemberre esett a 458 hektár napraforgó betakarítása, amelynek átlagtermése (2,33 tonna hektáronként) szintén elmaradt némileg a várttól. A napraforgóval párhuzamosan történt a silókukorica és a lucerna betakarítása. Az augusztus végi és szeptember eleji esők a lucerna termését nagymértékben növelték, viszont a silókukorica helyzetén már nem változtatott. A nagy nyári aszály következeiében 200 hektár árukukoricát át kellett minősíteni silókukoricának, hogy az állatállomány részére a szükséges szecskamennyiséget garantálni tudják a téli hónapokra. A silózás^elhúzódását az alacsony termésátlag és az emberi problémák is károsan befolyásolták. Á kukoricabetakarításnál is szükségessé váltak az átminősítések, következésképp a hektáronkénti 3,4 tonnás átlag jócskán kevesebb a tervezettnél. A nyári több mint másfél hónapos esőszünet éreztette kedvezőtlen hatását, nem volt megfelelő a csőképződés, a szemek száma kevesebb volt a szokásosnál. A betakarítás idején a víztartalom elérte a 30 százalékot, ezért folyamatosan szárítani kellett, amely tovább növelte a költségeket. Segítettek az iskolások Befejezték az őszi búza vetését, a tavalyihoz hasonló nagyságú területen került földbe a jó minőségű mag. Jelenleg is folyik a termelőszövetkezetben az őszi mélyszántás és a tápanyag-visszapótlás. A paradicsomtermesztési ágazat sem dicskedhet a tavalyihoz hasonló jó eredményekkel. Ennek azonban elsősorban objektív okai voltak. A 60 hektárról mindössze 750 tonna termést tudtak leszedni. A paradicsomszüretben nagy segítséget nyújtottak a környező községek általános iskoláinak felső tagozatos tanulói. Csökkent a bérfeldolgozás is, csupán 490 tonnát szállítottak hozzájuk lényerés céljából. A gondos munka eredményeként könyvelhető el viszont, hogy ebből a kis termésből is két tonna jó minőségű magot sikerült kinyerniük. Tervszerűen helad Befejeződött a szüret is a Rákos Mezeje Tsz-ben. A héttonnás terméssel nem elégedetlenek a szakemberek, viszont az ismert alacsony felvásárlási ár miatt mégis főhet a fejük, mert ez az árbevételt kedvezőtlenül befolyásolja. A rekonstrukció üteme tervszerűen halad, a forgatással hamarosan végeznek a rákosligeti szőlőskertekben. G. J. Kulturális programok Ecseren szombaton 18 órától disznótoros est a nyugdíjasklub rendezésében, vasárnap 14-től a nyugdíjasklub foglalkozása. Gombán ma 9-től a néptáncszakkör, 16-tól az ifjúsági klub összejövetele. Gyömrőn szombaton 9-től autóvezetői tanfolyam, 10-től a színjátszók próbája, a Gyöm- rőért Baráti Kör alakuló ösz- szejövetele, filmvetítés ma 16.30- tól, holnap 16.30-tól és 18.30- tól: A Sárkány útja. Mo- noron angol és német nyelv- tanfolyamok ma, 16-tól kung- fu. A filmszínházban ma és holnap 16-tól: A holdlakók titka, 18-től és 20-tól: Hálószobaablak. Nyáregyházán 9—12-ig és 14-től 18-ig kézimunka-kiállítás. Péteriben ma diszkó, holnap társalgó 18-tól. Sülysápon ma 18-tól a 2. sz. iskola szülői munkaközösségének bálja, holnap 18-tól filmvetítés: A birodalom visszavág. Vecsé- sen szombaton 19-től Erzsé- bet-bál a Fazekas-zenekar rendezésében, délután dzséssz- balett. Meghívó Falugyűlés Tájékoztatjuk Monori-erdő lakosságát, tisztelt választópolgárainkat, hogy a Monor Városi Jogú Nagyközségi Közös Tanács 1988. november 25-én (pénteken) 17.30 órakor Mono- ri-erdőn falugyűlést tart. A falugyűlés helye: az általános iskola. A tanács vezetése és a társadalmi ellenőrző bizottság a falugyűlésen tájékoztatja a lakosságot a Minőség Vegyipari Kisszövetkezet által okozott környezetszennyezés felszámolása. és megszüntetése érdekében tett intézkedésekről. Választópolgárainkat a falugyűlésre tisztelettel várjuk. Kovács Benő tanácselnök, dr. Illanicz György vb-titkár Szeretet és kötelesség A szegekről - másképp Édes, érdes anyanyelvűnk Most nem a monori szögekről akarok tudósítani. Gyömrőn az újonnan átrendezett és szerződésbe adott piactéri vasüzletben az ütött szöget a fejembe, hogy. középről hiányzik az a két polc, amelyiken sok-sok rekeszben kínálták magukat a mindennapi életben gyakorta szükségessé váló apróságok. Érdeklődésemre a vezető elmondta, hogy most már a pultoknál kell kérni mindent. Azóta nekem és másoknak is kellett volna ilyen vagy olyan apróság, de csak az volt a válasz: — Most fogyott el. Vagy: — Türelmet kérünk. Várjuk a szállítmányt. Várunk türelmesen, de a szögekre térek, mert arra lett volna szükségem. A szög a régi szokott oldalon lévő pultnál volt. A pult mögött fiatal fiú volt a kiszolgáló. Negyed kilót kértem az egyik szögfajtából és megkérdeztem az árát. — Harmincnyolc ötven — felelte és kimérte a szöget. Amíg mért, én számoltam: A harmincnyolc ötvenet negyvenre kerekítettem, tíz a negyedrésze, az egyötvenhez adtam tízet, melynek negyedrésze is negyven, amit a tíz forintból levontam. Mérés után a fiú kis számológépet vett elő és pötyögtetett: — Minek az? — kérdeztem. Kilenc hatvan és kész — mondtam. Erre abbahagyta a pötyögte- tést, rám nézett mogorván és kioktatott az alábbi keresetlen szavakkal. — Ha én magát húsz fillérrel át., .szom, akkor maga or- dibálni fog. Nem „ordibáltam”, és most is csak szerényen jegyzem meg: a kis szerkentyű is kilenc hatvanat mutatott. Finoman kifejezve nem „vertek” át, de a fiú szavai is szöget ütöttek a fejembe: van-e helye az ilyen magatartásnak a kereskedelmi szakmában? Tarró József íjrülne, ha megírnám — ” mondta Göröndő Miklós- né, aki Monoron lakik, a Jósika utcában. Természetesen azt válaszoltam, hogy szívesen megírom, jó az ilyesmit hallani, elmesélni, továbbadni. Göröndöéknél hosszú-hosszú évek óta állami gondozott gyerekek nevelkednek, ök sohasem válogattak, hogy csak fiú lehet vagy csak kék szemű és jól nevelt, aki nem eszi kézzel a nokedlit, s ne legyen semmi hibája — vállalták mindig a „hibásakat” is. A nehezen beszélőket,'a testileg, lelkileg sérülteket. Hordták őket orvoshoz, ha kellett, vonatoztak utánuk kórházba, ápolták, gondozták, iskoláztatták — türelemmel és szeretettel, Most is otthonának mondhatja Göröndő Miklósék házát három fiú, egy kilenc-, egy tizenegy és egy tizennégy éves. Pedig a gyereknevelés nem üzlet. Még csak nem is befektetés. Aki ilyesmit sejt az áldozatvállalás hátterében, aligha nevelt gyereket valaha is, tán a sajátját sem. De ezúttal nem is erről van szó elsősorban. Hanem arról, hogy a nevelőszülők — bár neveltjeik emlékezetében valószínűleg jó eséllyel számíthatnak a halhatatlanságra — fizikailag mégiscsak hálandó emberek. Idősödnek, betegeskednek. Göröndő Miklós az utóbbi időben szinte mindennapos vendége a kórháznak, rendelő- intézetnek, s szándéka ellenére bár — mert hát ki az: aki szándékosan lesz beteg? — a körzeti orvost is sűrűn látogatnia kell. A szíve ... S Gö-1 röndő Miklósné most jött rá, hogy milyen jók az emberek. Hogy milyen megnyugtatóan, kimondhatatlanul jó érzés, ha az embernek ilyen szomszédai vannak, mint nekik. írjam csak név szerint — biztat —, senki nem sértődhet meg érte, ha azt mondják rá: jó ember. Nem hallani ezt túl sokszor. Gyömbér Lászlóné például kocsival hozza-viszi Miklós bácsit, ha szükség van rá. Legutóbb már nem is mertek szólni neki, hogy haza kellene hozni a vasútállomásról, mert a vonat a kórházból még csak-csak elfuvarozza, de az állomástól az a hosszú út... Viszont mégiscsak teher az ilyesmi. Nem kérték hát, de Gyömbérné utólag megtudta a dolgot, és nem győzte megerősíteni: szó sincs teherről, ez természetes, mindig, mindenkor, bármikor. Kovács Lászlónéról hasonló jókat mesélt Göröndő Miklósné, és Erzsiről, a menyéről, nevelt fia feleségéről, aki bár maga is három gyerek körüli számtalan teendőivel kel és fekszik, minden alkalommal szó nélkül vállalja Göröndőék három nevelt fiának felügyeletét, a róluk való gondoskodást is, ha Göröndő Miklósnét férje betegágya mellé ülteti a szeretet és a kötelesség ... f-Ját csak ennyi. Ennyi? Va- jón mindannyiunknak volt, van, lesz részünk hasonlóban, ha rászorulunk? (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) c A hét vége sportműsora
