Pest Megyei Hírlap, 1988. november (32. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-19 / 276. szám

Alii: 12 »lila! A* sz EwreüS^-^ f PEST MEGYEM XXXII. ÉVFOLYAM, 276. SZÁM BIZOTTSÁGA ÉS B MEGYEI TAKÁCS LAPJA ,4rn: 2,20 foriní iI^^veml^io., szombat"“ Gr esz Károly folytatta párizsi tárgyalásait Találkozók francia vezetőkkel Iícgyclctcs megemléke­zéssel kezdődött a hivata­los látogatáson Franciaor­szágban tartózkodó Grósz Károly második, pénteki munkanapja: tisztelettel adózva a francia hősöknek, koszorút helyezett cl az is­meretlen katona sírján. A kora délelőtti órákban megbeszélések, tárgyalá­sok újabb sorozata kezdő­dött: a főtitkár miniszter­elnök szálláshelyén, a Ma- rigny-palotában elsőként Jacques Chirac volt minisz­terelnököt, Párizs polgár- . mesterét fogadta. Jacques Chirac és Grósz Károly találkozóján elsősor­ban a kulturális kapcsolatok bővítésének lehetőségeiről esett szó. Grósz Károly el­mondta, hogy Magyarország szeretné hasznosítani Párizs jövő évi tapasztalatait az „Európa kulturális fővárosa” rendezvényekkel kapcsolat­ban, mert a cím — s a vele járó számos teendő — 1905- ben Budapesté lesz. A polgár- mester megígérte segítségét, sőt, amikor Grósz Károly meg­köszönte a két főváros kap­csolatainak ápolásában kifej­tett tevékenységét, hozzátet­te: nemcsak a két főváros, ha­nem a két ország között is szeretne közvetíteni." Grósz Károly ezután a Las- say-palotába hajtatott, ahol találkozott Laurent Fabiusszal, a Francia Nemzetgyűlés elnö­kével. Fabius nagy tárgyi ismeret­tel érdeklődött a magyar gaz­dasági és reformfolyamatról, valamint a magyar—román viszonyról. Grósz Károly vá­zolta a magyar gazdasági és azzal összefüggő politikai re­formtörekvések fő irányait. Kifejtette, hogy a külföldi adósságtörlesztések legna­gyobb súllyal a 90-es évek kö­zepén jelentkeznek, így arra törekszünk, hogy addigra be­fejezzük a gazdasági-társadal­programun­Grósz Károly a szállásán fogadta Raymond Barrc-t t­számon Péter János volt kül­ügyminisztert. A szenátus el­nöke a beszélgetés után ebé­den látta vendégül a magyar pártfőtitkár miniszterelnököt. Pohárköszöntőjében támogatá­sáról biztosította Magyaror­szág és az Európai Közösség közeledését, és javasolta, hogy Magyarország építsen ki kap­csolatokat az Európai Parla- mentícl is. Grósz Károly válaszában hangoztatta, hogy Magyaror­szág kapcsolatrendszere Nyu- gat-Európával, történelmi okok folytán, elég egyoldalúan ala­kult. Most változatosabbá igyekszünk tenni gazdasági ^kapcsolatainkat. v , ml stabilizációs kát. Alain Poher, a szenátus el­nöke személyéljen a Francia Köztársaság második közjogi méltóságának betöltője fogad­ta délben a Luxembourg-palo- tában Grósz Károlyt. Az idős politikus 'De Gaulle lemondá­sa. majd Pompidou halála után két ízben állt piár ideiglenes államfőként Franciaország élén. Poher nagy szeretettel ele­venítette fel Magyarországhoz fűződő élményeit. Először fia­tal egyetemistaként 1930-ban járt Budapesten, és, mint mondta, barátai közt tartja Hűtőgépgyár magyar közreműködéssel Ceglédi siker Kínában Néhány nappal ezelőtt ér­kezett vissza a Kínai Népköz- társaságból Ceglédre a Vas-, •Elektromos- és Műszeripari A Külügyminisztérium közleménye Súlyos román provokáció A Külügyminisztérium az MTI-hez a következő közle­ményt juttatta el: A Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövetsége ma­gas rangú diplomatája ellen a román hivatalos szervek sú­lyos provokációt követtek el. A kereskedelmi tanácsos ál­tal vezetett, diplomáciai rend­számú gépkocsit a főváros egyik főútján egy rendőrségi autó megállásra kényszerítet­te, majd több rendőrautó köz­refogta. Jóllehet, a kereskedelmi ta­nácsos diplomataigazolvány­nyal igazolta magát, a rend­őrök megakadályozták, hogy továbbhaladjon és nem tették lehetővé, hogy kapcsolatba lépjen a magyar nagykövet­séggel, noha ezt többször ha­tározottan kérte. Tiltakozása ellenére, kocsijával együtt a bukaresti rendőr-főkapitány­ságra szállították úgy, hogy a gépkocsi elhagyását annak szállítása közben is megaka­dályozták. A tanácsost kez­detben azzal vádolták, hogy lopott gépkocsival közlekedett, majd azzal, hogy súlyos bal­esetet okozott, végül pedig azon a címen fogták vallató- ra, hogy a „román állam el­len és a román állam- és párt­vezetők ellen'’ uszító röpcédu­lákat szóit gépkocsijából a fő­város utcáira. A rendőrségen diplomatánkat jogellenesen közel hat órán keresztül tar­tották fogva, gépkocsiját tüze­tesen átvizsgálták és lefény­képezték. A diplomatát szokatlanul hosszú 'távolléte miatt aggódó családtagjai és munkatársa ta­lálták meg. A Magyar Nép- köztársaság bukaresti nagykö­vetségének konzulja a rendőr­főkapitányságon. sikertelenül próbált a tanácsos szabadon bocsátása érdekében eljárni. Szabadulása csak nagyköve­tünknek a román külügymi­nisztériumban az éjszaka fo­lyamán tett határozott fellé­pését követően, a hajnali órák­ban vált lehetővé. Ugyanak­kor a magyar nagykövetség román állampolgárságú alkal­mazottja, aki az incidens ide­jén szintén a kocsiban tartóz­kodott, november 18-ig nem tért vissza otthonába. Bukaresti nagykövetünk az események kapcsán jegy­zékben aksrt tiltakozni a ro­mán külügyminisztériumban. Nagykövetünket azonban ott nem fogadták, és a kikézbesí­tett jegyzék átvételét is meg­tagadták. Ugyanakkor az ügy folytatásaként nagykövetün­ket november 15-én a _ déli órákban loan Totu romáakül- ügyminiszter magához kéret­(Folytatds a 3. oldalon.) Szövetkezet három szerelője, akik egy esztendőn keresztül tartózkodtak ott, hogy közre­működjenek egy új nagy hű­tőgépgyár üzembe helyezésén. A Ningbo városában léte­sült új gyár építésében a ma­gyar ipar sok vállalata vett részt, köztük- fontos szerepük volt a ceglédieknek. A szö­vetkezet szállította az új üzem egyes gyártósorait és szerelte a teljes szabályozó elektromos berendezést is. A Kínában végzett munka egyébként nemcsak az ottani exportlehetőségek fejlesztését jelentheti, hanem mint az ér­deklődés is mutatja, az otta­ni sikerek újabb piaci lehetői séget is teremtenek a Ceglédi Vas-, Elektromos- és Műszer-j ipari Szövetkezetnek. HNF Országos Tanácsa A művelődésről A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa — Kállai Gyula elnökletével — ülést tartott pénteken a Parlament kong­resszusi termében. Az orszá­gos tanács tagsága a népfront művelődéspolitikai feladatait vitatta meg. Az ülés kezdetén a testület a közelmúltban el­hunyt Pióker Ignácra, a HNF Országos Tanácsának és or­szágos elnökségének volt tag­jára emlékezett egyperces né­ma felállással. Összehívták az MSZMP Központi Bizottságát A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak ülését november 22-ére, keddre összehívták. A testület — a Politikai Bizottság javaslatára — tájékoztatót hallgat meg az időszerű nemzetközi és külpolitikai kérdésekről Szű­rös Mátyásnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesz­tésében. A Központi Bizottság tagjai tájékoztatót hallgatnak meg többek között a Szovjetunió fejlődését meghatározó fő folyamatokról, Lengyelország helyzetéről, a LEMP törekvé­seiről, az európai biztonsági és együttműködési folyamat eredményeiről, valamint hazánk- nemzetközi tevékenységéről, külpolitikai kezdeményezéseiről. A Központi Bizottság és a Politikai Bizottság munka­rendjére, munkamódszerére, a Központi Bizottság munkabi­zottságainak és apparátusának feladatkörére Grósz Károly főtitkár tesz javaslatot. Az MSZMP májusi pártértekezleta után számos kezdeményezés történt a párt vezető szerepé­nek és működésének korszerűsítésére, a pártértekezlet állás- foglalásának érvényesítésére. Ezek sorába Illeszkedik e napi­rend megvitatása. Az országos és a helyi népszavazásról szóló törvény el­veire vonatkozó javaslatot Fejti György, a Központi Bizott­ság titkára terjeszti elő. az ülésen. A javaslat az országos pártértekezlet állásfoglalásának megfelelően ajánlja, hogy politikai intézményrendszerünk demokratikus vonásainak to­vábbi erősítése érdekében az Országgyűlés alkosson törvényt az országos és a helyi népszavazásról. A Központi Bizottság ülése a Politikai Bizottság javas­lata alapján foglalkozik a párttagdíjfizetés egyes kérdései­nek módosításával, amelynek során figyelembe vették a párttagság észrevételeit, s ennek értelmében a tagdíjalap egyértelműbb és áttekinthetőbb megállapítását javasolják. Egy következő napirend keretében a Központi Bizottság megtárgyalja a saját, 1939. évi munkatervére vonatkozó ja­vaslatot is. Mindkét napirendi pont előterjesztője Lukács János, a Központi Bizottság titkára. A testület Grósz Károly főtitkár előterjesztésében sze­mélyi javaslatot is megtárgyal. Megkezdődött a KISZ országos értekezlete A megújulásról kilenc pontban A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség politikai platformja meghirdetésének, a KISZ XII. kongresszusa elő­készítésének és személyi kérdések eldöntésének szándékával kezdte meg munkáját a KISZ országos értekezlete pénteken délután Székesfehérvárott. A KISZ-tagok ezt megelőzően küldöttgyűléseken, réteg­tanácskozásokon mondtak véleményt az országos KlSZ-érte- kezletre készített dokumentumokról, amelyeket a KISZ Köz­ponti Bizottsága bocsátott vitára. A tanácskozás színhelyén, a Videoton oktatási központjában a 625 küldött munkáját több mint 400 meghívott vendég kísérte figyelemmel. Az értekezletet Hámori Csa­ba, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a KISZ KB most leköszönő első titkára, a Pest megyei pártbizottság első titkára nyitotta meg. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, államminiszter, aki a párt és a kormány nevében köszöntötte a KISZ országos értekezletét. Jelen volt Lu­kács János, az MSZMP KB titkára és Tatai Ilona, a Tau­rus Gumiipari Vállalat vezér- igazgatója, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja. ‘ „Merészség a politikában csak akkor van helyén, mi­dőn tetemes erőre támasz­kodhat" — kezdte mondandó­ját Hámori Csaba ezzel a Deák Ferenc-i idézettel, majd így folytatta: — A mi lázas és túlfűtött közállapotainkban a magyarországi változások megvalósításához nagy szük­ség van olyan erőre, amelyre támaszkodni lehet, s amelyet felhasználni, de nem kihasz­nálni kell. A következőkben az orszá­gos KISZ értekezlet ügyrend­jére, munkarendjére, valamint ügyrendi szabályaira tett ja­vaslatot.. A KISZ KB állásfog­lalása alapján első napirendi pontként a KISZ megújításá­nak, a XII. kongresszus ösz- szehívásának, a KISZ plat­formjának és politikai ramjának megvitatását ványozta. proq­indít­Harmiixéves a mozgalom Vízi közműtársulatok Harmincéves a vízi közmű­társulati mozgalom hazánk­ban. Erre emlékezve és a jö-* vőre gondolva tartották meg tegnap Gödöllőn, a művelődé­si központban a vízgazdálko­dási társulatok országos vá­lasztmányának hatodik ülését. Az eszmecsere munkájában részt vett Maróthy László környezetvédelmi és vízgaz­dálkodási miniszter, valamint Raisz Gusztáv MÉM-minisz- terhelyettes is. A választmány utoljára 1936 tavaszán ülésezett. Most érté­kelték a hetedik ötéves ter­vük eddigi teljesítését, a vízi közműtársulatok helyzetét, te­vékenységük bővítésének lehe­tőségeit. Az elmúlt két és fél év alatt 300 új községi vízmű lépett üzembe, 1900 kilométer vízvezetékhálózat épült ki. Az idén ezt a területet is több gond sújtotta, például a szűk hitelkeret. Az első fél­évi teljesítmény így alacsony is lett, de az év második fe­lében sikerült csökkenteni az elmaradást. A tanácskozáson megvitat­ták a társulati mozgalom hely­zetét is. E társulatok szerepe jelentős a térségi politikában, a terület- és településfejlesz­tésben. . , . _ Második napirendi pontként az ifjúságot érintő időszerű társadalmi, gazdasági kérdé­sek, harmadikként pedig a személyi kérdések megtárgya­lását — zárt ülésen — java­solta. Az utóbbi előterjesztés­sel kapcsolatban többen java­solták, hogy a személyi kér­déseket ne zárt, hanem nyil­vános ülésen vitassák meg. Ezt a javaslatot a küldöttek szavazással elfogadták. A KISZ" országos értekez­letének ügyrendjét elfogadva a küldöttek meghallgatták Nagy Imrének, a KISZ KB titkárának az írásos dokumen­tumokhoz fűzött szóbeli ki­egészítését. A KISZ KB tit­kára részletesen szólt azokról a politikai, társadalmi, gaz­dasági változásokról, amelyek Az országos jelentőségű érte­kezletet Hámori Csaba, az if­júsági szervezet most leköszö­nő első titkára nyitotta meg, közepette a KISZ-nek az új kihívásokra .válaszolva meg kell újítania önmagát. Az if­júságról, annak helyéről, ■■ze- repéről és jövőjéről gondol- (Folytatás a 2. oldalon.) Osztrák műszaki napok Budapesten Információk első kézből A szervezők szerint a jelen­leginél kedvezőbb időpontot nem is találhattak volna az osztrák műszaki napok rende­zésére, amelynek november 21—25. között a Műszaki és Természettudományi Egyesü­letek Szövetsége, illetve a Magyar Gazdasági Kamara fő­városi székháza ad otthont. Arról, hogy miért pont a mostani időpont a legmegfele­lőbb, a magyar és osztrák há­zigazdák elmondták: ma még együtt lehet keresni a választ a műszaki, gazdasági és tu­dományos élet nemzetközi ki­hívására. A négy év után is­mét sorra kerülő, immár har­madik rendezvénysorozaton egyébként 18 osztrák cég 13 iparág képviseletében tart 28 témakörben előadást, elsősor­ban az automatizálás, a ro­bottechnika, a kohászat, vala­mint a környezetvédelmi technológiák kérdéseiről. Az Osztrák Szövetségi Gaz­dasági Kamara Gazdaságfej­lesztési Intézetének és a Mű­szaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének kö­zös fóruma lehetőséget teremt ahhoz, hogy a magyar szak­emberek — hazai környezet­ben, de első kézből — ismer­kedhessenek meg mindazokkal a műszaki-tudományos ered­ményekkel, amelyeket nyugati szomszédaink az elmúlt né­hány évben elértek. Mindez azért fontos szá­munkra — hángzott el a ren­dezvény tegnapi sajtótájékoz­tatóján —, mert Ausztria ki­emelt szerepet tölt be a fej­lett tőkés országokhoz fűződő kapcsolatainkban. Gazdasági együttműködésünk élénkülé­sét jelzi, hogy az elmúlt év­ben országaink között 90 koo­perációs szerződést tartottak nyilván, s ez évtől kezdődően dinamikusan növekszik ve­gyesvállalataink száma is. Ezek közül a legjelentősebb, a váci központú Cement- és Mészművek lábatlani gyárá­nak rekonstrukcióját végző vállalat, a második pedig az a cég, amely a Bramac két gyártóüzetnében — az egyik Dunakeszin működik — állít elő beton- és tetőcserepeket. A mostani rendezvénytől a szervezők elsősorban azt vár­ják, hogy a műszaki napok keretében a magyar szakem­berek sokoldalú információt szerezzenek Ausztria legújabb tudományos és műszaki ered­ményeiről, de számítanak ar­ra is, hogy az új társasági törvény hatására a jelenlegi­nél élénkebbé válik az orszá­gaink közötti kapcsolat. P. Zs. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom