Pest Megyei Hírlap, 1988. november (32. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-02 / 262. szám
m nr _ _ SIFMYEIW ÉT 1988. NOVEMBER 2., SZERDA Jogi tanácsok m ICözműfeilesztés ® A tulagdenos hozzájárulása nem kell a befogadáshoz ® Budapesti lakáscsere • Adózik-e az örökség? szerész. Vonatkozik-e rám az ötéves fővárosi munkavégzés szükségessége? A fővárosban ingatlan tulajdonjogát adásvétellel vagy cserével az szerezheti meg, illetőleg lakás építésére, bővítésére és műszaki megosztására építési engedélyt az kaphat, aki igazolja, hogy állandó lakóhelye legalább öt éve folyamatosan Budapesten van, vagy legtalább öt éve Budapesten áll munka-, szolgálati vagy szövetkezeti, illetve munkaközösségi tagsági viszonyban. Ez az előírás tehát a fővárosi tulajdonszerzés korlátját képezi. A jogszabály mindezekből következően nem vonatkozik a tanácsi bérlakásra. Tehát a vidéki lakásingatlant budapesti tanácsi bérlakásra el -lehet cserélni. A lakásügyi hatóság a cserét csak akkor tagadhatja meg, ha ezáltal a jogszabályokat megszegnék, vagy a bérlőt terhelő fizetési kötelezettségeket nem teljesítenék. Fontos tudnivaló, hogy ez a kedvezmény csak a lakásingatlanokra vonatkozik, tehát más vidéki ingatlant, például üdülőtelket fővárosi tanácsi lakásra elcserélni nem lehet. • Egy gödi olvasónk családi házat örökölt, amelyet Igen hamar értékesített. Az így kapott összegből egy kisebb értékű ingatlant vásárolt, és most attól tart, hogy személyi Jövedelemadót kell fizetnie. Abban az esetben, ha valaki ingatlanát 10 éven belül úgy értékesíti, hogy abból jövedelme származik, adóznia kell. Adókötelesnek azt a jövedelmet kell tekinteni, amely a megszerzéskor! és az eladáskori forgalmi érték között van. Természetesen ebből a különbségből le kell vonni az ingatlan megszerzésével kapcsolatos költségeket, pl. illeték, valamint mindazt a költséget, amellyel a vagyon értékét növelték. Ha az eladónak ilyen jövedelme keletkezik, akikor sem minden esetben keletkezik adófizetési kötelezettsége. Ha ugyanis a jövedelmet az elidegenítés vagy az azt követő évben lakásvásárlásra fordítja, az így megszerzett vagyonnövekménye adómentessé válik. Még kedvezőbb a helyzete akkor, ha építkezik. Ilyenkor ugyanis négy év áll rendelkezésére, hogy a megszerzett pénzt adómentesen felhasználja. Előfordulhat azonban, hogy olvasónk esetében nem ezt a szabályt kell alkalmazni. Abban az esetben ugyanis, ha az öröklési illeték kiszabását megállapító határozatban a forgalmi érték (plusz az illeték), valamint az eladási ár között nem állapítható meg adóköteles jövedelem, akkor sem kell jövedelemadót fizetnie, ha az örökséget nem teljes egészében fordította lakás vásárlására. Lapunk október 19-i számában jogi tanácsot közöltünk a táppénzszámítás új szabályairól. Levelünk pontatlanul jelent meg, ezért most megismételjük azt. Az 1988. október 1 - je után megbetegedett személynél az év végi részesedés, valamint a jutalom összegét csak a táppénz harmincegyedik napjától lehet figyelembe venni. A terhességi és gyermekágyi segélyre, valamint a gyermek- gondozási díjra a táppénzre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azonban az előbbi korlátozások ezeknek a társadalombiztosítási juttatásoknak az esetében nem érvényesülnek, tehát ezen ellátások kiszámításakor az év végi részesedést és jutalmat a segélyezés első napjától figyelembe kell venni. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 17—19 óra között ingyenes Jogi tanácsadást tartunk Bp. VIII., Blaha Lujza tér 3. sz. alatt, a beérkezett levelekre pedig folyamatosan válaszolunk. Postabontás VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: BUDAPEST, Pff.: 311 -1446 kerestetik bizottságot szeretnénk — a tanács, az erdőgazdaság, az egyetem vagy akár a honvédség keretében —, ahol nem az üres fecsegés a napirendi pont, hanem konkrét tervek elkészítése, és a közösségre szabott társadalmi munka megszervezése. Sík István Gödöllő Lopják az áruházát! Talán véletlen, de az is lehet, hogy a pátyiak a középületeik építésére a legérzékenyebbek ... Tény, hogy a közelmúltban ismét egy ilyen beruházás, ezúttal egy élelmiszer-áruház létesítése körül kavargott heves vihar. Történt ugyanis, hogy a helyi tanács — az egyre erősödő igények, no meg a kezdeményezőkészség és a közadakozás láttán — belevágott egy ABC- áruház építtetésébe. A megrendelő, bízva a lakosság ösz- szefogásában (társadalmi munkában, az állampolgárok bőkezűségében), a tervek közül a legtetszetősebbet, ám egyben legdrágábbat választotta. A kivitelezőkkel a2onban nem lett szerencséjük, mert azok a meghatározott időn belül nem a kulcsokat adták át, hanem a kilincset egymásnak. Így aztán Válaszol az illetékes Ne nézzék tétlenül! az építkezés ideje lelassult,^ jó ideje meg is állt — fél éve egyetlen tégla sem került a helyére. Az átadás többször módosított határidői: 1988. április 4., augusztus 20., rendre elmúltak, az építkezés ügye a bírósági asztalokon vált aktává. A megkezdett falak tövében magasra nőtt a gyom, az emberekben pedig a fásultság és a reménytelenség. Már-már úgy tűnt, hogy az idő múlása gyógyítóén nat a fájdalmas kudarcra, amikor a falu népe a közelmúltban hírül vette, nogy a kivitelező az ittmaradt munkaeszközei mellett az építési anyagokat is el akarja szállítani a helyszínről. Futótűzként terjedt a hír: lopják az áruházát! Ismét fellángolt a hamu alatt izzó parázs, és számlál- hatatlanul jöttek a lakók, hogy gépjárműveikkel védőkordont vonjanak az építési terület köré. Az akció sikerült, a kivitelezők még egy szöget sem tudtak elvinni, ügy hírlik, a tanács a pert megnyerte, s talán nagyobb szerencséjük lesz az új vállalkozóval. Most ősz van. A lelkiismeretlenül és hanyagul épített faltöredékekre, vasváz szerkezetekre immár másodszor hull majd a hó, és már senki sem tudja (meri) pontosan megjósolni, hogy mikor térhet be az első vásárló az elkészült áruházba. A faluközösség minden tőle telhetőt elkövetett, egy kalap aranyat — ha jelképesen is — az asztalra tett. Elveszett viszont az emberek hite, bizalma és reménye, ö értük is kérdezem: gondol-e valaki arra, hogy ezeket visszaszerezze? YViedermann Gábor Páty Névtelen levél Tragédia, de nem rémtörténet „Mi, lakók, félünk, ugyanis itt, Bugyi községben igen borzalmas dolgok történnek, amiről újságunk egyetlen sort sem ír. Nem tudom, mi az oka, erről talán nem lehet írni? Ugyanis az történt, hogy tíz évvel ezelőtt itt valakit (a nevet nem közöljük, a szerk.) úgy megvertek, hogy sérüléseibe három nap múlva belehalt. Siratta két kiskorú gyermeke. Az ügy úgy ellaposodott, hogy a bűnösök haja szála sem görbült meg. Ez a borzalmas dolog megismétlődött ez év szeptember közepén. Devecseri Ferencet verték agyon, majd autó után kötötték, és úgy húzták az úton végig. Siratja a felesége, aki a postán kézbesítő, és három kiskorú gyermeke. Tizenhat éves lánya tanuló, tizennégy éves fia tanuló, hároméves fia bölcsődé«. A bűnösök itt szabadon járnak, és ezek után úgy látom, hogy a mi életünk is veszélyessé vált. Gondolom, hogy ezek után nem kérik megnevezésemet, hiszen a félelem sokkal erősebb.” Eddig a levél, mely aláírás nélkül érkezett szerkesztőségünkbe, de olyan súlyos dolgokat tartalmaz, hogy foglalkozni kell vele, mi is történt valójában Bugyi községben. Devecseri Ferenc tragédiájának körülményeit — mely semmi összefüggésben sincs a tíz évvel korábbi bűnüggyel — a Dabasi Rendőrkapitányság, valamint a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálta. A tanúvallomásokon és tárgyi bizonyítékokon kívül a vallomásokat alátámasztó orvosi szak- vélemények is rendelkezésre állnak. Lássuk hát ezek után a tényeket. Ez év szeptember 17-én este kilenc órakor súlyosan sérült embert vittek dr. Végh Lászlónak, Bugyi község körzeti orvosának a lakására. A sérült 180 centiméter magas, száz kilónál súlyosabb ember volt, akit ketten támogattak ki egy gépkocsiból. Egyikük erősen ittas volt, a másik pedig, Gyurászik Kálmán, aki a gépkocsit vezette, vékony testalkatú, alacsony férfi. Nem bírták felemelni a sérültet, hanem keresztülvonszolták az udvaron. Az orvos vallomása szerint ezért lehetett a térdén kiszakadva a nadrág. Dr. Végh László megállapította, hogy az illető nemcsak erősen ittas, hanem súlyosan sérült, és nyomban hívta a mentőket, akik kórházba szállították. Az eszméletlen állapotban lévő férfi — a névtelen levélben szereplő — Devecseri Ferenc volt. Koponyatörést szenvedett, ezenkívül a kórházban idült alkoholizmus talaján fellépő delíriumos állapot is kialakult nála. Életét azonnali szakszerű orvosi beavatkozással sem tudták megmenteni. Meghalt negyvenkét éves korában, özvegyet és árvákat hagyva maga után. S hogyan történt valójában Devecseri Ferenc tragédiája? Jelenleg folyik Gyurászik Kálmán ellen a büntetőeljárás, aki vallomásában elmondta, hogy szeptember 17-én, este kilenc óra előtt néhány perccel gépkocsin, melyet ő vezetett, két fiatal lány társaságában érkezett a Muskátli vendéglő elé. Két utasa azonnal bement a vendéglőbe, Ő pedig hátramaradt, hogy bezárja a kocsit, s amikor utánuk akart sietni, egy nagydarab, erősen ittas ember dülöngélve közeledett felé. — Jó két ribancot hoztál magaddal — jegyezte meg az illető, mire Gyurászik Kálmán rászólt, hogy ne beszéljen butaságot. Ezek kislányok, egyikük hozzátartozójának a gyereke, másik pedig a barátnője. A gyanúsított vallomása szerint nem volt köztük verekedés, ő csak maga elé tartotta a kezét, mert az imbolygó férfi közeledett hozzá. Az ittas ember elzuhant, fejét a betonjárdába verte és elvesztette az eszméletét. A vendéglőből jött ki valaki, és segített Gyurászik Kálmánnak a sérültet orvoshoz szállítani. Tragédia, ami Devecseri Ferenccel történt, de nem a névtelen levélben olvasható rémtörténet. Az áldozatot nem kötötték autó után, hanem sérült állapotban autón orvoshoz szállították. A rendőrség és a bíróság dolga felderíteni, hogy Gyurászik Kálmánt milyen mértékű felelősség terheli a történtekért — de nyilvánvaló, hogy mint sok más tragédia bekövetkeztében, most is nagy szerepet játszott a mértéktelen italfogyasztás, az idült alkoholizmus. Gál Judit levelezésünk — amiről bárki személyesen meggyőződhet — is bizonyítja, hogy az ÉDÁSZ váci kirendeltsége rendszeresen nem tesz eleget a közvilágítás-szolgáltatási szerződésben vállalt kötelezettségének. Az energiaszolgáltatással és a közvilágítással kapcsolatos problémáink miatt már parlamenti interpelláció is elhangzott, s ennek nyomán 1989. január 1-jétől a közvilágítási területünk átkerül az Elektromos Művek gödöllői üzemigazgatóságához. Addig az ÉDÁSZ váci kirendeltsége vezetőjének ígérete szerint, heti egy alkalommal egy szerelőpár elvégzi a bejelentett hibák javítását. A jelenlegi helyzet jobbítása érdekében kérjük a levélírót, de minden galgamácsai, vácegresi, váckis- újfalui lakost: ne nézzék tétlenül, ha nem ég a lámpa, vagy ha nappal is világít. Jelentsék azt azonnal a tanácsházán, a tanácsi krendeltsé- geken, a tanácstagoknak, községi elöljáróknak, de bármelyik tanácsi dolgozónak, még munkaidőn túl is! Nem mulasztjuk el a bejelentések továbbítását, de bárki, akár közvetlenül hívhatja telefonon a szerelőket a Vác 10-266-os számon. Az újtelepi Hunyadi utca két tanácstagjának kezdeme- nyezésére, önkéntes pénzfelajánlással, megépült a 380 méter hosszú, 3 méter széles útszakasz. Az önkéntes felajánlás megszervezésével elkerültük azt, hogy az utca lakóit út- és közműfejlesztési hozzájárulás megfizetésére kötelezzük. A teljes kivitelezés egymillió 60 ezer forintba került, a 38 érintett lakás-, illetve telektulajdonos egyenként 4000 forint kifizetését vállalta. Az utca belvízrendezésével a megépült út élettartama nyilván növelhető, és egy újabb vízelvezető árok kiépítését is tervezzük. Ám ennek megépültéig is tudnak az ott lakók segíteni, például, ha a meglévő egyoldali árkot rendszeresen karbantartják. Erre csakúgy, mint a vállalt 4000 forint hozzájárulás befizetésére, kérjük az utca lakóit, hogy ne kelljen utólag út- és- közműfejlesztési hozzájárulást a nem fizetők részére megállapítanunk. Az érintett 38 tulajdonos közül eddig ugyanis csupán heten fizették be a vállalt teljes összeget, kettő pedig a felét... Hétszere s jutalem A tápiószecsői Damjanich Művelődési Ház nyugdíjasklubja nemrég jutalomkiránduláson vehetett részt Egerben. Mindegyiküknek felejthetetlen élményt jelentett ez az út, éppen ezért ezúton is kötelességemnek tartom megköszönni az illetékeseknek, hogy ebben részesülhettünk. Elsődlegesen a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár vezetőinek tartozunk hálával, akik az országos ifjúsági Ki mit tud mellett, megyénkben a nyugdíjasok Ki mit tud- ját is megszervezték. Erre jelentkeztünk, és a két területi bemutató után bekerültünk a szentendrei döntőbe. Ott, a huszonöt éve történt, Tápió völgye árvizét felelevenítő műsorunknak nagy sikere volt, a Dunatours Utazási Iroda által felajánlott díjat, az egész napos, teljes ellátásos kirándulást ezzel megnyertük. Ez segített bennünket a korábban említett szép naphoz, ami az Életet az éveknek jegyében örömmel töltötte el mindannyiunk szívét. Ofella Sándor klubvezető Tápiószecső készülünk az évfordulóra A Dunakeszi SE — a jogelődje az Alagi SC — 1914. március 1-jén alakult meg, jövőre lesz 75 éves. A labdarúgóklub életében ez év májusában történelmi jelentőségű esemény történt, elkészült és felavatásra került az első füves pálya. A csapat jelenleg a váci körzeti másodosztályban az élen áll, az ifjúsági és serdülő labdarúgók is jól szerepelnek. Azzal a kéréssel fordulok ezúton a sportbarátokhoz, hogy akinek írott anyagok vagy régi fotók vannak birtokában, levélben vagy személyesen jelentkezzenek az elnökünknél! Előre is köszönünk minden fáradozást. Solymosi László Dunakeszi Nagyon sok város vagy falu örülne, ha ilyen nagy kiterjedésű parkot mondhatna magáénak, mint a gödöllői Erzsé- bet-park. A háború idején egyszer már jártam itt, így hát nem okoz gondot az összehasonlítás. Akkor, 1943 nyarán rend és tisztaság, pompás virágágyások, gondos munkáskeze* szorgos tevékenysége volt a természetes. Egy-egy lehulló falevélért hárman is ugrottak, a most felújítás alatt álló Gras- salkovich-kastélyt is csillogó fény vette körül. Ma, mikor 1988-at írunk, a kép szívbe- markolóan siralmas: mindenki kénye-kedvc szerint kitaposott gyalogutak, derékban elfűrészelt fenyők, magukba roggya- nó, évszázados hársfák csonkjai, szétszórt szeméthalmok, összedöntögetett kerítések jelzik, hogy ennek a területnek nincs gazdája. Vagy olyan a gazda, aki méltatlan erre a névre!? Gödöllő lakosságában nagy erők szunnyadnak. Szívesen vállalnánk társadalmi munkát annak érdekében, hogy ezt a természeti csodákat őrző, botanikus kertre emlékeztető parkot megmentsük. Egy olyan • Aszfaltozták az utcánkat, ás ezért 7500 Ft közműfejlesztési hozzájárulást kellett fizetnünk. A faluban már korábban Is korszerűsítették az utakat, ele még soha, senki nem fizetett ennyit — írja V. Fe- rencné. Abban az esetben, ha az utak, illetőleg a közművek állami szervek pénzeiből vagy más anyagi eszközeiből készülnek, az azzal érintett építési telkek tulajdonosaira a létesítési költségek bizonyos hányadát át kell hárítani. A közművel ellátott területen azoknál a telkeknél is meg lehet állapítani a hozzájárulást, ahonnan az ingatlanra a közmű bekapcsolható. A közműfejlesztési hozzájárulást nem kell megfizetni, ha az építési telek eladási árának megállapításakor ezt a költséget már figyelembe vették, illetve, ha a már meglévő utat vagy közművet bővítik, és ezt nem a megnövekedett igények miatt kellett megtenni. Nincs fizetési kötelezettsége annak az ingatlantulajdonosnak sem, akinek a telke mellett lévő utat vagy közművet felújítják, vagy cserélik. A hozzájárulást a tényleges létesítési költség figyelembevételével kell megállapítani. Üdülő- és egyéb teleknél a teljes költség áthárítható az ingatlan- tulajdonosokra, míg lakótelek esetében ez maximálva van. Természetesen előfordulhat, hogy a tulajdonos a hozzájárulást nem tudja jövedelmi, vagyoni vagy szociális körülményei miatt megfizetni. Ilyen esetben a helyi tanács kamatmentes törlesztést engedélyezhet. • Zs. B. váci devlzaelőadó egy családi házat örökölt, amelyben egy fiatalember lakik. Olvasónk attól tart, hogy bérlője családot alapít, és így onnan őket kártalanítás nélkül hosszú ideig nem tudja elköltöztetni. Lchetséges-e, hogy az én hozzájárulásom nélkül lakóm bárkit befogadjon? A meglehetősein bonyolult lakáshelyzet következtében igen gyakran előfordult, hogy valaki olyan ingatlannal rendelkezik, amelyben már hosz- szú idő óta bérlők laknak. A bérlő és a bérbe adó jogi érdekei adott esetben teljesen eltérnek. A tulajdonos szeretne tehermentes ingatlanhoz jutni, de a bérlő sem kíván jogilag hátrányosabb helyzetbe kerülni, csupán azért, mert a bérbeadó személye megváltozik. Ebben a helyzetben merül fel az a kérdés, hogy a tulajdonos előzetes hozzájárulása szükséges-e ahhoz, hogy a lakásba a bérlő bárkit befogadjon. A jogszabályok ezt az előzetes hozzájárulást csak akkor kívánják meg, ha a bérlő eltartási szerződést kíván kötni, illetőleg a lakásba albérlőt Vagy ágybérlőt kíván befogadni. Az említett személyeken kívül a bérlő a lakásába a tulajdonos hozzájárulása nélkül bárkit befogadhat. Arra sincs tehát szükség, hogy erről a bérbe adót utólag értesítse. A lakással azonban más módon nem rendelkezhet. Ha tehát lakását el akarja cserélni, vagy a lakásbérleti jogviszonyáról nem a tulajdonos javára kíván lemondani, a bérbe adó mindezt visszautasíthatja. Fontos tudnivaló, hogy a bérlő, ha bérleti jogáról a tulajdonos javára lemond, pénzbeni térítésre csak akkor tarthat igényt, ha ebben a tulajdonossal megegyezett. Ha a tulajdonos térítésre nem vállal kötelezettséget, erre még a bíróság sem kötelezheti, akkor sem, ha a bérlő a lakást üres állapotban adta vissza a részére. • Diósdi családi házát egy fővárosi tanácsi lakásra kívánja cserélni F. L. írógépműA Pest Megyei Hírlap október 12-i Postabontásában Kevés változás történt címmel jelent még Borna István galgamácsai tudósítónk levele, dhelyben községének ‘közvilágítási és közútépítési gondjairól írt. A Galgamácsa Községi Közös Tanácstól, Tóth András tanácselnök aláírásával nemrégiben kaptunk válaszlevelet, melyben az alábbiakról tájékoztatnak : A levélíró közvilágításra vonatkozó megjegyzése részben helytálló. A szinte naponkénti telefonhívásaink, de gyakori
