Pest Megyei Hírlap, 1988. november (32. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-02 / 262. szám

1988. NOVEMBER 2., SZERDA Télen sen? szünetel a munka Gáz Dunaharasztiban Bár egy hétköznap délután történt, mégis ünnepnapnak számított amikor megérkezett a gáz a községbe. Már hetek óta ásták az árkokat, fektet­ték a csöveket, de sokan még akkor sem hitték el. hogy ve­zetik a gázt Dunaharasztiban is. Kétkedésük nem volt alap­talan, hiszen már öt évvel ez­előtt szóba került a gázveze­ték építése, de ennél több nemigen történt. Tavaly szep­temberben felgyorsultak az események, és a közelmúltban rendezett gázlánggyújtási ün­nepség a kételkedőket is meg­nyugtatta. Dunaharaszti Tanácsa tavaly szeptemberben írta alá azt a megállapodást, amelynek alap­ján megkezdődhetett a kivite­lezés. Ez utóbbit és a terve­zést is az INNOTERV Ipari Fővállalkozó Kisszövetkezet végezte. A tanács és a válla­latok közös anyagi áldozatvál­lalásával több mint 14 millió forintos költséggel készült el a nagyközépnyomású gázge­rincvezeték és fogadóállomás. Az idén július 1-jén vették át a területet a szakemberek, és kezdtek hozzá az utcai ve­zetékek építéséhez. Az első szakasz elkészült, ennek kö­szönhetően 301) család ottho­nában már van gáz, ponto­sabban ott, ahol a belső mun­kálatokat is elvégezték. Az utcai vezetékek építése önerő­ből történik, és természetesen a lakóknak kell vállalniok a belső hálózat tervezési és ki­vitelezési költségeit. A külső vezeték építéséhez egy-egy igénylőnek 36 ezer 875 fo­rinttal kell hozzájárulnia. Szerződéskötéskor az érintet­tek 30 százalék előleget fi­zettek be a fennmaradó ösz- szeget részletekben törlesztik. A fáklya már régen kialudt, az ünnep véget ért. De a Marx Károly utca környékén kiásott árkok, csövet fektető emberek jelzik, hogy a mun­ka folytatódik. Van még mit tenni azért, hogy Dunaharasz- tin egyre több lakásban gyújthassák meg a lángot. U. E. Tapasztalatcsere Falüszépítok A falu erőteljes fejleszté­sét, a hagyományok megőrzé­sét és szépítését emelték ki a Város-Község Védő és Szé­pítő Egyesületek Szövetsége által a hét végén Budapesten és Gárdonyban szervezett ta­nácskozáson az újonnan ala­kult egyesületek és előkészítő bizottságok. Az eszmecserén Peter Burs- csev, az orosz föderáció város­műemlékvédő egyesületeinek titkára beszámolt a 17 milliós szervezetükről, annak eredmé­nyeiről. Megállapodást írtak alá az orosz föderáció város­műemlékvédő egyesület és a magyar szövetség vezetői ki­állítások és tapasztalatcserék szervezéséről. A tanácskozáson részt vettek az NSZK „hegyen szebb a mi falunk” aranyér­met elnyert westerholzi és az ennigeri faluszépítő egyesüle­tek képviselői is, akik ugyan­csak képet adtak eddigi tevé­kenységükről. A magyar és nyugatnémet egyesületek rend­szeres információcserét hatá­roztak el. Nagyító alatt a kereskedelem Solymáron Bevásárlóközpont az autósoknak Szembeötlő, hogy Solymáron, ebben a több mint hétezres lélekszámú községben milyen sok a vendéglátóhely, fogadó, étterem, csárda, pince, borozó, italbolt, cukrászda. Bizonyára szükség van ennyire, hiszen sok a községbe látogató idegen, és a hétvégeket itt töltő telek­tulajdonosok száma megegye­zik az állandó lakosokéval. S ez utóbbiak és a helybéliek nem elsősorban a fogadókat és éttermeket keresik, sokkal in­kább az élelmiszerüzleteket. Ezekből hat található a köz­ségben, de a múlt héten ked­den délután három is zárva volt, az egyik létszámhiány miatt, a másik egy Köjál-el­lenőrzés következményeként, a harmadik pedig szabadság okán. S ez a jövő héten sem lesz másképp. Nem tudom, hogy a vendéglátóhelyek közül valamennyi nyitva tartott-e, de ha minden második zárva lenne, akkor is lehetne válasz­tani, míg élelmiszerüzletből — ha mindegyik fogadja a vevő­ket — akkor sincs elegendő. Sok vagy kevés? — Nem annyira az üzletek számával, mint inkább álla­potukkal van gondunk — rész­letezte az eleinnszer-eilátás ta­pasztalatait Pólyák Miklósné, a tanács kereskedelmi előadó­ja. — Az üzletek területi elhe­lyezkedése igen jó, de nem mondható el ez az épületek külső és belső állapotáról. A hat állami élelmiszerüzlet üze­meltetője a Nyugat-Pest Me­gyei Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat. Az üzletek többsége elhanyagolt, az egyiket éppen a napokban záratta be a Köjál. A lakótelepi ABC szerződéses üzlet, reméljük, a közeljövő­ben meg tudják hosszabbítani a nyitva tartást. Igen jó helyen van a Templom téri élelmi­szerbolt, az autóbusz-végállo­másnál, a választék is megfe­lelő. A főtéren található élelmi­szerüzlet kínálata valóban megfelelő, erről magam is meggyőződtem. De azt már ne­héz elképzelni, hogy hét végén miképpen tudnak itt több szá­zan bevásárolni, hiszen az üz­let még egy hétköznap délelőtt is szűknek tűnt. Mint Jakab Lajos üzletvezető is elmondta, a kis alapterület — mindösz- sze 93 négyzetméter — a leg­nagyobb gondjuk. Emiatt sok dolgozójuk kénytelen a polcok utántöltésével foglalkozni. For­galmuk havonta eléri a négy és fél millió forintot. A szomszédos szerződéses húsbolt választéka is kielégí­tőnek tűnik. A borjúhústól a sertésmájig van miből válasz­tani. — Ez nem az igazi, most fel­töltetlen az üzlet, látná csak hét végén — igazítja helyre a szemlélőt Preisz Károly üzlet­vezető. — Akkorra szállít a húsipar, a felvágottféléket ma­gam szerzem be. Havi forgal­munk 800 ezer forint körül van. A község ellátási gondjainak enyhítésében a magánkereske­dők is segítenek. Három ma­szek zöldséges is található Solymáron. A központban és a tanács szomszédságában lévő üzlet kirakata és benti válasz­téka is vevőcsalogató. Ez utób­bit nem véletlenül keresik fel szívesen a filmesek, nincs gondjuk a díszletre, s valóban megörökítésre méltó a kép. De mint Mátrai Mártonná tulaj­donos elmondta, jobban örülne a vevőknek, akik mostanában kevesebben jönnek. S a zöld­ség-gyümölcs nem tartható so­káig. Nyit a konkurencia Ez utóbbitól, mármint attól, hogy áruja elromlik, nem kell tartania a lakótelepi zöldség­üzlet tulajdonosának. Egy ma­gára valamit is adó vidéki gazdasszony kamrájában több minden található, mint itt. Bi­zonyára ez is oka, hogy nincs vásárlója. — November elsejétől még ennyi sem lesz, mert egy sza­bad standon a Pemü előtt is árusítanak zöldséget, gyümöl­csöt. — A lakótelepen több mint kétezer ember él, annak szom­szédságában egy pavilonsort szeretnénk felállítani. Mivel ez a vállalat területe, megkö­töttük a bérleti szerződést, tíz kereskedő jelentkezett, hama­rosan kezdhetik az építést. Jövőre nyithatnak az üzletek, lesz itt többek között baromfi­bolt, csemege, lángossütő, gyermek- és felnőttruházat is — mondja a tanácsi előadó. Gyalogosoknak is Távolabbi, a következő öt­éves terv feladata lenne egy autós bevásárlóközpont építé­se, valószínűleg a Skálával együttműködve, Pilisszentiván és Solymár határában. De a belterületen is szeretnék ja­vítani az ellátást. A Mátyás utcában egy bevásárlóközpon­tot kell építtetni, illetve üze­meltetni, azzal a kereskedelmi vállalattal vagy szövetkezettel, amelyik kedvezőbb ajánlattal jelentkezik. Nagy terveik vannak a soly­máriaknak, s a megvalósítást már nemigen halogathatják. Bár a főváros közel van, a közlekedés is megfelelő, ennek ellenére az itt lakók igénye, hogy községükben vásárolhas­sanak, talán nem olyan nagy kívánság. S egyszer a megfe­lelő választékot, kulturált vá­sárlást biztosító élelmiszer- és ruházati üzletek is szerepelnek majd Solymár térképén. Az egyelőre még hiányzó cipő­bolttal együtt. Uhrin Edit Megszűnt az elszigeteltség Foton is Távközlés, parabola, önteho — Szánjon rá egy péntek estét — ajánlotta valaki. — Nézze meg, mi történik a diszkóműsorok idején a fóti Vörösmarty téren. Nem biztonságos dolog arrafelé jár­ni. Megtörtént már, hogy valakit a kocsijával együtt fej­tetőre állítottak a környéken csoportosulok, pusztán a hecc kedvéért. Aki ismeri a betelepülők okozta gyors népességnöveke­déssel járó sokféle gondot, az a nagyközség életében is szá­mosat fel tudna sorolni. Ezek­kel naponta birkóznak a he­lyi vezetők, akik a dolgok tü­neti kezelése mellett fontos­nak tartják az életfeltételek fokozatos modernizálását, ahogy azt a lehetőségek en­gedik. Ez is természetes Ennek köszönhető, hogy év­ről évre változik a kép, több a burkolt útfelület, a föld­gázzal ellátott háztartás, egészséges ivóvizet szállítanak a föld alá temetett csőkígyók. A tanács és a politikai testü­letek vezetői azt is természe­tesnek tartják, hogy az embe­rek nemcsak a közlekedési, hanem a hírközlő eszközök segítségével is szeretnék fel­oldani. elérni a távolságokat. Sokat segített ezen, hogy 1984-ben bekapcsolták Fótot a crossbar távközlési hálózat­ba, miután közvetlen kapcso­latot teremthetnek a készülé­kek tulajdonosai nemcsak tá­voli rokonaikkal, hanem sür­gős esetekben is hívhatnak se­gítséget. Megszűnt az elszige­teltség a főváros közvetlen közelében. A telefon munka­eszköz, gyakran még az autó­nál is nagyobb előnyt nyújtó lehetőség a sürgős esetek meg­oldására. Ezzel magyarázha­tó, hogy jelenleg hatszáz igényt tartanak számon, s ezt csak fokozatosan lehet kielé­gíteni. Ha azt veszik figye­lembe, hogy ez a szám az évek során csak tovább nő­het a posta szolgáltatásai iránt tapasztalt várakozásokkal együtt, akkor az a terv látszik reálisnak, ami szerint 1992— 93-ig új főépületet, ezer állo­másos telefonközpontot kell építeni. Erről beszél Tóth Sándor tanácselnök is, aki szerint ad­dig sem lehet tétlenül várni. Október 20-án a hírközlés, a műholdas tv-adások vételi lehetőségeinek fejlesztéséről tárgyaltak a törvény szerint mindig, de most aztán külö­nösen nyilvános tanácsülésen, ahol százötvenen foglaltak helyet a tanácstagokon kívül. Volt bőven felszólaló, kérde­ző, elhangzott több használ­ható javaslat — újságolja örömmel. Kamionnal, hajóval Indiába Saját termésű étkezési smaragdborsót exportál a szentmártonkátai Kossuth Tsz. A kamionok 77 tonnát szállítottak el a rijekai kikötőbe, ahol hajóra rakják a szállítmányt, s elindítják az indiai megrendelőhöz. Képünkön Lengyel Tibor targoncás áruval tölti meg a kamiont (Vimola Károly felvétele) Az 1984-ben felszerelt 200 állomás után most ugyaneny- nyít. kérnek a Budapest Vi­déki Posta Igazgatóságtól, azon az alapon, ahogy a ta­nácsülés jóváhagyta. A háló­zattervezést a tanács rendeli meg. Az úgynevezett önerős költségeket az igénylők fize­tik, akár részletekben is, ha magánszemélyek. A közüle- tek egy összegben utalják a pénzt az önteho elnevezésű közös számlára. A tanács mentesül az áfa fizetésétől, a posta kedvezményt kap, így jók a kilátások arra, hogy házanként 35 ezer forintért már készülékhez jut, s leg­később 1990 első negyedének végén fel is emelhetik a hall­gatót, akiknek elfogadják a megrendelését. Ennek is meg­vannak a maga szempontjai, melyek alapján a jelenlegi kezdeményezést szelektív fej­lesztésnek nevezik. Ki kapja először? A tanács döntése szerint először is 5 százalék szociális kontingenst kell tartalékolni azoknak, akik egészségi álla­potuk, különleges helyzetük, netán sajátos szolgáltatásaik miatt tarthatnak másoknál nagyobb igényt erre. A veze­tékek nyomvonalát úgy kell kiépíteni, hogy a segélykérő és nyilvános utcai telefonfül­kéket az eddig rosszul ellá­tott körzetekben helyezhessék el minél hamarabb. Szelektív is, meg koncentrált is a meg­oldás, mert a tanácsnak az idén csak 7 millió forintja van arra, hogy ebből legfel­jebb hét kilométer hosszú távvezeték építését fizethes­se. - .j. Az úgynevezett műszaki szükségesség elve azt diktálja, hogy először is a fóti szolgál­tatóház, ifjúságii központ és a tanácsháza, valamint a ta­nácsháza és Fót—KiiSalag kö­zött fektessék le a kábeleket. Érthető, hogy a vonalak men­tén lakóknak van a legna­gyobb esélyük arra, hogy ké­résükre kedvező és mielőbbi választ kapjanak, de megha­tározó lesz az irány kijelölé­sében az is, hogy az önerős fejlesztéshez milyen utcákból, körzetekből csatlakoznak a legtöbben. — Nem lehet tovább ha­lasztani a vezetéképítést — jegyezte meg ezzel kapcsolat­ban Magyart Mihályné, a nagyközségi pártbizottság tit­kára is. — Az évek során ugyanis mind többe fog ke­rülni, s egyre nehezebb lesz a költségeket előteremteni. Képek a világűrből Foton még távolinak lát­szik az az idő, amikor netán helyi tv-műsorok segíthetik a közélet nyilvánosságát megte­remteni. A műholdas közve­títések vételével azonban már foglalkozott az októberi ta­nácsülés, ahol az elnök be­számolhatott arról, hogy a Posta említett igazgatósága beruházási alapadatokat ál­lított össze számukra. — Jó lenne — mondja Tóth Sándor —, ha a telefonvona­lak fektetésével együtt a tv- kábeleket is építhetnénk, mi­vel így válna gazdaságosabbá- Ehhez az kell, hogy az igé­nyek is nagyjából azonos kör­zetekből érkezzenek. A felmé­rések eddigi tapasztalatai sze­rint ott nagyobb az érdeklő­dés, ahol több fiatal lakik. A vezetékrendszert, amely a la­kosság pénzéből épülne ki, a posta bérleményként üzemel­tetné. Nagy az érdeklődés, de ez akkor válik konkrét igény- nyé, ha az összeget is közöl­ni tudjuk az emberekkel, s ha tízezer forintnál nem ke­rül többe. Kovács T. István Ne simogassuk a kóbor kutyát! Veszettségi gócok Morgást mindenki szerette. A család, a szomszédok, a szomszédok gyerekei, a szom­szédok szomszédjainak gyere­kei, talán az egész utca. szó­val mindenki. Mert Morgós jó kutya volt — de hát kutya volt. És amikor bejött az ud­varba az a veszett róka, bi­zony megfogta. Sírt a család, sírtak a gyerekek és a szom­szédok gyerekei, és a szom­szédok szomszédjainak gye­rekei, az állatorvos mégis be­adta Morgásnak a halálos in­jekciót. Anélkül, hogy akár túl sö­tétre festeném, akár elbaga­tellizálnám az ügyet, hadd áll­jon itt egy adat: 1987-ben Pest megyében 287 alkalom­mal kellett beoltani valakit veszettség ellen, az esetek mintegy felében éppen fertő­zött kutyával való érintkezés miatt. Az elmúlt években pe­dig hiába két halálos esetet regisztráltak csupán Magyar- országon, mégsem lehet sta­tisztikai ezrelékekkel vagy tízezrelékekkel megvigasztal­ni az elhunytak hozzátarto­zóit. Valójában mekkora ve­szélyt jelent a veszettség? — kérdeztem dr. Melles Mártá­tól, a Pest Megyei Köjál jár­ványügyi osztályának vezető­jétől. — Bár túlzásokba nem kell esni, de tény, hogy a megyé­ben mindenhol igazolni lehet a veszettséget. Ez természete­sen nem azt jelenti, hogy egyenlő mértékben veszélyez­tetett az egész terület. Leg­problémásabb a Dunakanyar­ban, az agglomerációs körzet­ben és főleg a Budai-hegység­ben a helyzet. Külön kiemel­ném Dunakeszit, ahonnan az utóbbi időben rendkívül sok bejelentés érkezett, ám ettől függetlenül senki nincs töké­letes biztonságban, mondjuk, Ráckevén sem. Tavaly 1300 vad- és 150 háziállatot talál­tunk veszettnek, valóságos számuk azonban ennél jóval több lehet. A vadállatoknál a rókák vezetik a kimutatáso­kat, elsősorban a velük való érintkezés a legveszélyesebb. Csak ismételni tudom amit már annyiszor elmondtak: az erdőben ne simogassuk meg az állatokat! — Vadállatokkal ritkábban, háziállatokkal viszont nap nap után találkozunk. Felte­hetően az udvar, az utca így nagyobb veszélyforrást képvi­selhet, mint az erdő. — így van. Érdekes, hogy nagy számban fordulnak elő veszett szarvasmarhák, leg­többször azonban fertőzött macskákkal találkozunk. En­nek ellenére mindenhol, de Pest megyében különösen a kutyák jelentik a fő problé­mát. A fővárosból sokan szél­nek eresztik a megunt ebe­ket, melyek gyakran falkákba verődve vándorolnak. Buda­örsről, Gyálról, Érdről és Du­nakesziről kaptunk ezzel kap­csolatban aggasztó jelzéseket. — Az előbb már elhangzott egy utalás, miszerint a ve­szettségről rengeteget hallhat- tunx. idáig. Mégis mondjuk el újra, mi a teendő az idegen állatokkal való érintkezés ese­tén. — Mindenekelőtt lényeges, hogy az érintkezés körülmé­nyei milyenek. Ha sérülés is történik — mint például egy harapásnál —, azonnal orvos­hoz kell fordulni. Nem árt tudatosítani, hogy a veszett­ség halálos betegség. Mi igyekszünk elkerülni az oltást, ezért mind az állatot, mind a sebesültet megfigyelés alatt tartjuk. Ha viszont oltásra ke­rül sor, megnyugtató lehet hallani, hogy az százszázalé­kosan megvédi a beteget. Fel­téve persze, hogy időben be tudjuk adni a szérumot. Falusy Zsigmond

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom