Pest Megyei Hírlap, 1988. november (32. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-14 / 271. szám

-f. "~l PEST mse pBöimuJnueTESuuiiER! ü|4 • MEGYEI AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXII. ÉVFOLYAM, 271. SZÄM Ára: 1,80 forint 1988. NOVEMBER 14., HÉTFŐ A világkiállításon is közlekedik Ceglédre tartott a motorvonat Próbaútra indult szombat reggel a Ganz Mozdony- és Vagongyár és a Ganz Villa­mossági Művek által gyártott motorvonat. Hasonló már a nyár óta teljesít szolgálatot a szobi vonalon, most pedig köz­forgalomba állítják a ceglédi, úgynevezett elővárosi szerel­vényt. A motorvonat műszaki feltételrendszerét a MÁV ál­lította össze, s 1985 májusá­ban a tervezéssel párhuzamo­san megkezdődött a gyártás. Rövid idő telt el tehát a dön­téstől a szerelvény közforga­lomba való állításáig. A próbaútra a MÄV meg­hívta mindazokat, akik részt vettek a fejlesztési munká­ban, így a közlekedéstudomá­nyi egyesület képviselőit, a gyártó vállalatok szakembe­reit, sőt, a majdani haszná­lókat is. Az érintett útvonal településeinek tanácselnökei útközben szálltak fel a sze­relvényre. Tongori Imre, a MÁV ve­zérigazgatóság főosztályvezető­je elmondta, hogy a motor­vonat alapsebessége 80 kilo­méter óránként, s ahol villa­mosított vonal van, mindenütt közlekedhet. A 25 ezer volt felső feszültség és 50 hertz frek­vencia mellett ez az első aszinkron hajtású motorvonat Európában, tehát bravúrnak számít a közlekedtetésé. A szerelvény négy kocsiból áll. a kétszárnyú ajtókat a vezető működteti. A motorvonat ára 100 millió forint, s ez az ösz- szeg még csak nem is mond­ható soknak. Az M62-es. azaz a Szergejhez hasonló teljesít­ményű mozdony például 50— 60 millió fórintba kerül, s ak­kor még nem vásároltak hoz­zá vagonokat. A MÁV 18, négyrészes motorvonatra kö­tött szállítási szerződést, s Í930—95 között további negy­venre van opciója. Ónozó György, a MÁV ve­zérigazgatója örül, hogy a té­lies időben került sor a pró­bajáratra. Ilyenkor ugyanis hamarabb észlelhető^ a pro­totípus hibái, máris sorolja, mivel elégedetlen. — A fűtés például nem kielégítő, s a bel­ső berendezésen is van javí­tanivaló — mondja. — Az ülé­sek például túl közel vannak egymáshoz, egyik-másik ajtó akadozik. Ügy tervezzük, hogy hasonló szerelvényeket közle­kedtetünk majd a világkiállí­tás idején Becs és Budapest között, ám ahhoz, hogy ezek az úgynevezett inter-city jára­Indulás előtt a Nyugati pályaudvaron (Hancsovszki János felvétele) tok közkedveltek legyenek, sok mindenen kell még vál­toztatnunk. Szeretnénk, ha a hazai járműipar föllendülne, s ezért áldozatot is vállalunk. Hatmillió forint fejlesztési pénzt adtunk például a Ganz- MÁVAG-nak, ezzel is ösztö­nözve a korszerű szerelvények gyártására. Bécs és Budapest között, je­lenleg két óra negyvennyolc perc alatt győzik le a távolsá­got a vonatok. A vezérigazga­tó elmondta, hogy az inter- city járatok sem lesznek sok­kal gyorsabbak, hiszen 1 perc menetidő-psökkentés félmil­lióra forintba kerül, Ügy gon­dolták, olyan szolgáltatások­ra vállalkoznak inkább, ame­lyek komfortossá, kényelmes­sé teszik az utazást, így az utas úgy érezheti, röpül vele az idő. — Talán még zenekar is szórakoztatja őket az étkező­kocsiban — mondja Ónozó György. — Lévén inter-city járatról szó, még az sem el­képzelhetetlen, hogy vámmen­tes boltot működtetünk a sze­relvényeken. Tóth László, a műszaki ve­zérigazgató-helyettes arról be­szélt, hogy a MÁV évi 48 mil­liárd forint bevételéből a fe­lét fejlesztésre fordítja. Sze­retnének jobb kooperációs kapcsolatot kialakítani a ma­gyar ipari vállalatokkal, ter­vezik, hogy a MÁV nyolc nagy járműjavítójában, illeszkedve a járműiparhoz, maguk gyárt­ják majd például a kocsiszek­rényeket. Dr. , Kerkápoly Endre, a BME tanszékvezető profesz­A nők a szakszervezetekről Aggodalom a jövőért A szakszervezetek a nők képviseletéért címmel szom­baton országos tanácskozást tartottak a SZOT székházában. A szakszervezetek több mint kétmilliós női tagsága képvi­seletében 250 küldött vitatta meg a szakszervezeti mozga­lom megújulási törekvéseit, s ezen belül is a nők helyzeté­nek javítását szolgáló érdek- védelmi, érdekképviseleti ten­nivalókat. Vitaindító előadást Kósáné Kovács Magda, a SZOT titká­ra tartott Egyebek között hangsúlyozta: a tagság az or­szágos értekezlettől az elmúlt évtizedek folyamatainak kri­tikus elemzését igényli, s vá­laszt vár arra. hogy mi volt a szakszervezetek szerepe, fe­lelőssége gazdasági helyzetünk alakulásában, politikai intéz­ményrendszerünk működési zavarainak megjelenésében, felerősödésében. Az emberek mii már nem veszik' tudomá­sul azt, hogy hiányos helyzete értékelések alapján a gazda­sági folyamatoknak ellent­mondó célokat tűznek ki — möhdtá. így — a gazdaság idei eredményeinek ismereté­ben — a tagság elfogadha­tatlannak tartja azokat a tö­rekvéseket, amelyek az eddi­gieknél is nagyobb terheket rónának a lakosságra. A tár­sadalom jelentős rétegeinek létbiztonsága megrendült, s a két számjegyű infláció miatt a ma még biztos megélhetéssel rendelkezők is veszélyben lát­ják a holnapjukat. A szakszervezetek nőpoliti­kájának egyik legfontosabb törekvéseként említette annak elérését, hogy a nők legalább életük egy bizonyos szaka­szában választhassanak a tár­sadalmi m u nk as ze rve ze t e k ben vállalt feladatok és a családi, háztartási teendők ellátása kö­zött. Jelenleg a családok több­sége, különösen akkor, ha több gyermeket is nevel, nem mondhat le a második keresetről. szóra is részt vett a ceglédi próbajáraton: — A vonat futása, gyorsulá­sa, a műszaki mutatók kifo­gástalanok — mondja. — A motorvonatrendszer beveze­tése óriási lépés, hatalmas át­törést hajtott végre a MÁV. Ügy gondolom azonban, hogy a szerelvény belső terének kialakításánál nem gondol­kodtak távlatokban, ha Ilyen vonatokat szeretnének közle­kedtetni a világkiállítás alatt, jócskán szükség lesz változta­tásokra. Az OMFB-ben kidol­goztuk néhány vasúti fővonal korszerűsítését, s úgy foglal­tunk állást, hogy a vonatok 140—160 kilométeres óránkénti sebessége még a jelenlegi gaz­dasági helyzetben is elérhető tíz éven belül. Nincs tehát je­lentősége annak, hogy két órá­ra csökkentsük a menetidőt Budapest és az osztrák fővá­ros között, sokkal inkább a pontosságra, az utasok kényel­mét szolgáló, korszerű beren­dezés kialakítására van szük­ség. Beliér Ágnes Jakovlev elutazott A cél a megújulás A Magyar Szocialista Mun­káspárt központi Bizottságá­nak meghívására november 9—12. között látogatást tett a Magyar Népköztársaságban Alekszandr Jakovlev, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizotság titkára. Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára, a Magyar Népköztársa­ság Minisztertanácsa elnöke és Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt elnöke fogadta Alekszandr Jakovle- vet. A szívélyes, elvtársi lég­körű találkozókon a szovjet politikus átadta Mihail Gor- bacsovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnöksége elnökének a ma­gyar vezetőkhöz, a magyar kommunistákhoz intézett üd­vözletét és jókívánságait. Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Szűrös Mátyás, a Közpon­ti Bizottság titkára megbe­széléseket folytatott Alek­szandr Jakovlevvel. A látoga­tás során aláírták az MSZMP és az SZKP ideológiai együtt­működése fejlesztésének átfo­gó programját. A felek hangsúlyozták, hogy az MSZMP és az SZKP önállóan alakítja politikáját, tevékenységükért mindenek­előtt népüknek tartoznak fe­lelősséggel. Egyetértettek ugyanakkor abban, hogy a vi­lág fejlődése, a szocializmus építésének új folyamatai egy­aránt megkövetelik az egyes pártok alkotó erőfeszítéseit, valamint az elvtársi együttmű­ködés elmélyítését, a nézetek egybevetését és a közös mar­xista-leninista helyzetértéke­lést. Alekszandr Jakovlev ha­zánkból Csehszlovákiába uta­zott. iaénvfík 7"-az MDF igényli a * F M párbeszédet a Magyar 0 párbeszédet Szocialista Munkáspárttal., és minden olyan erővel, amely felvállalja társadalmi, gazdasági gondjaink megoldását. Ugyanakkor elhatárol­ja magát szervezete nevében azoktól az alternatív cso­portoktól — például a Szabad Kezdeményezések Háló­zatától —, amelyek a politikai és geopolitikai realitá­sokat figyelmen kívül hagyva fogalmazzák meg köve­teléseiket.’* (3. OLDAL) Konfliktus* „Az élet< mint tuójuk, elég kevés- - . _ . sé (sőt, egyáltalán nem) igazodott fBCJjPí©#©*» ezekhez a legfelsőbb személytől származó, és kevésbé legfelső, de még igen felső sze­mélyek által buzgón ismételt nézetekhez. Ekkor kelet­kezett a csak félig tréfás mondás: — A tények makacs dolgok, de annál rosszabb a tényeknek.” (5. OLDAL) Most az áldozatot „Gyalázkodó újságcikk, .. _ , , névtelen feljelentések Ünnepelték sora született. S meg­kezdődött a mérnök többéves vesszőfutása. Hiába tisz­tázta a rendőrségi vizsgálat, hogy egyetlen fillér sem ta­pad a kezéhez, hiába bizonyította ártatlanságát a bíró­ság. Űj vád fogalmazódott.” (5. OLDAL) Ar idő vela „Ha egyszer úgy érezném az ugró- _ - *■ gödörből kifelé jövet, hogy a léc­áolgozik fogás, a technikai végrehajtás a legapróbb mozzanatig tökéletes volt, azonnal abbahagy­nám a sportolást. Akkor már nem lenne értelme tovább dolgozni. De ettől még messze vagyok.” (7. OLDAL) Az első külföldi Bushnál Kohl Washingtonban tárgyal Kedden kezdi meg washing­toni tárgyalásait Helmut Kohl nyugatnémet kancellár, aki szombaton éjjel érkezett az Egyesült Államokba. Kohl lesz az első külföldi vezető, aki ta­nácskozik majd Bush megvá­lasztott elnökkel. A nyugatnémet kancellár — Genscher külügyminiszter és Scholz védelmi miniszter kí­séretében — egyebek között tájékoztatja az amerikai veze­tőket októberi moszkvái tár­gyalásairól. Városi pártértekezlet Százhalombattán A vita a holnapról szólt Szombaton városi pártérte­kezletet tartottak Százhalom­battán. A város életében ki­emelkedő jelentőséggel bíró eseményen ott volt Kovács Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB gazdaságpolitikai osztályának yeztője, Nagy Sándorné, a Pest megyei pártbizottság tit­kára is. Az elfogadott napirendek­nek megfelelően elsőként a pártbizottság írásban közre­adott, a XIII. kongresszus óta végzett munkáról szóló beszá­molójához szóbeli kiegészítést Zimányi László, a városi párt- bizottság első titkára mon­dott. E napirend vitájában hu­szonegyen kértek szót. Ezután a pártértekezlet elfogadta a vá­rosi pártbizottság XIV. kong­resszust megelőző pártérte­kezletig szóló munkaprogram­ját. Ebben a határozatban egyebek mellett az is szerepel, hogy a városi pártbizottság ezután végrehajtó bizottság nélkül működik. Ezt követően személyi kér­désekben döntöttek. Megvá­lasztották a huszonhét tagú —- egyszintű, tehát végrehajtó bi­zottság nélküli — pártbizott­ságot. A testületbe tizennyolc főt az üzemek, az intézmé­nyek, a lakóterületi pártszer­vek delegáltak, hetet s két titkárt pedig közvetlenül vá­lasztottak. A százhalombattai városi pártbizottság első tit­kára ismét Zimányi László, míg titkára Károlyi József lett. (Részletes összefoglaló la­punk 3. oldalán.) B otrányos példák sere­gét lehet felvonultat­ni annak illusztrálá­sára, mindenféle politikai kinyilatkoztatás, határozat, akarat ellenére, azokkal szemben, miként küszköd­nek a települések tanácsai a korlátozottság, az önál- lótianság mindennapos gondjaival. örvendetes példák seregét lehet fel­vonultatni annak illusztrá­lására, mindenféle korlá­tozottságuk, önállótlansá- guk ellenére a települések tanácsai miként kutatják, lelik még a mozgástér bő­vítésének módjait. Két ál­lítás. Melyik az igaz. me­lyik tükrözi a valóságot? Természetesen mindkettő. Természetesen ? Igen, mert az átmenetiség ilyen fur­csa helyzeteket hoz létre. Ugyancsak a tanácsnak a gyakorlatában egyszerre, egymással párhuzamosan van jelen a korlátozottság és a mozgásszabadság, a kötöttség és a kötöttség alóli oldás meglelése. En­nek az átmeneti helyzet­nek az a nagy baja, hogy nehezen kiszámíthatóak a reakciók, azaz az, mikor mit lehet és mikor mit nem. A testületek tagjai előtt ugyanis legtöbbször rejtve marad a mechaniz­mus. hol ki dönt — vala­hol fent. valamilyen ható­ság valamilyen tisztviselő­je — arról, amiről már csak a józan ész szerint is a helyiek tudnak a leg­többet. / mechanizmus ismeret­lensége elbizonytalanodást teremt, hiszen, ha nem MOZGÁSTÉR tudni, ki a jogosult ~az igennek avagy a nemnek a kimondására, akkor azt sem tudhatni, érdemes-e egyáltalán az .ügybe bele­kezdeni... S akkor, ami­kor kétséges a kezdet, már nem a lehetőségek szabják meg a dolgok menetét, ha­nem a többi között olyan tényezők, mint a személyes adottságok, azaz a szívós­ság, a beletörődés nem tű­rése, a találékonyság. Szerencsére a tanácsok egv részénél nincsenek szűkében ezeknek a tu­lajdonságoknak a testületi vezetők és tagok, azaz ta­núi lehelünk annak, mi­ként bővítik a mozgásteret az adott, szűkös keretek között is. Egyszerű példá­ból kiindulva: volt pénze a nagyközségi tanácsnak ar­ra Albertirsán, hogy a Köztársaság útján felújít­tasson egy tanácsi bérla­kást. A felmérés azonban azt mutatta, nincsen értel­me a munkának, gazdaság­talan. amit rá kellene köl­teni erre az otthonra, ab­ból majdnem kifutja egy új.. A lakóházfenntartási támogatást azonban a he­lyi tanács nem csoporto­síthatja át fejlesztési cél­ra; engedély kell hozzá. A végeredményt rögzítve a papíron: megszerezték az engedélyt. A felújítási tá­mogatásból. valamint a he­lyi tanács saját pénzéből így végül is az valósulhat ríieg, ami célszerű és- ész­szerű. egy új lakás, pedig simább ügy lett volna rá- költeni a pénzt a régire, csakhogy az ilyen simább ügyek veszedelmét, kárát jól ismerjük a napi gyakor­latból. Ha már a sima ügyeknél tartunk, akkor folytathat­juk a példák említését a megye másik részéből szár­mazó esettel, egy sokkal fajsúlyosabb üggyel. A vá­rosi jogú nagyközségi kö­zös tanácsnak kétségtele­nül simább lett volna azt közölnie Ráckeve, illetve a nasyközségkörnyék la­kóival. ami az igazság: a nagyon-nagyon hiányzó szakorvosi rendelőintézet beruházásához nincsen ele­gendő pénz. S ha nincsen, akkor nincsen, mit lehet tenni . .. Sok helyen való­ban megáll ilyenkor a tu­domány. a széttárt karok, a felhúzott vállak felelnek a kérdésekre. A mozgástér azonban nagyobb, mint azt első pillanatra sok helven a beletörődésre hajlamo­sak vélik, persze, re.it kockázatot i.s a mozgás, hiszen nyilvánvaló, aki r.em csinál semmit, azt baj sem nagvon érheti. Summa summarum: a ráckeveiek 15 millió forint értékben kötvényt bocsátanak ki. ezen a módon teremtve nénzt az. égetően szükséges beruházáshoz. A mai forintot persze holnap törleszteni kell, ki­fizetni az évi 16 százalékos kamatot... a meglelt na­gyobb mozgástérnek ter­mészetesen ára van. Nagy hiba lenne azonban úgy vélekedni, ott gondolkoz­nak megfontoltan,' . felelő­sen a testületi tagok, a tisztségviselők, ahol nem vállalják ezt az árat, azaz a kockázatot. A megfon­toltság. a felelősség az el­érhető eredmény és a na­gyobb mozgástér fejében fizetendő ár összevetésé­ben, viszonyának értékelé­sében van! K öznapian egyszerű pél­dákkal hozakodtunk elő, ám a tanácsok gyakorlata ilyen köznapi példákkal van tele és nem nagy horderejű elvi kér­dések megválaszolása a teendőjük. A tapasztalatok­ból természetesen levon­ható azért elvi következ­tetés is. A többi között ar­ra vonatkozóan, mennyire egyértelműen feszegetik már a mindennapos gya­korlat feszültségei az egy­re elavultabb tanácstör­vény kereteit. S az sem csekély súlyú, tapasztalat­ra alapozott következtetés, hogy az önállóságnak, ha azt valóban gyakorolják a helyi testületek, az erköl­csi. politikai hasznán kí­vül jelentős gazdasági, gazdálkodási előnyei is le­hetnek, márpedig akkor, amikor minden tanács a pénztelenségtől szenved, erre a megnyerhető Gaz­dasági, gazdálkodási •>- szonra nagy szükség :. fi­ne. Mészáros Cl.3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom