Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-10 / 242. szám

A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 243. SZÁM 1988. OKTÓBER 10., HÉTFŐ Piaci jelentés Pangás az esőken A hét végi borús, 'kellemet­lenül őszi időben inkább a kocsis piacon forgolódtak az emberek. A szőlősgazdák úgy gondolták, itt megszabadulhat­nak — a pincegazdaság által felajánlott ár kétszereséért — mégiscsak megtermett szőlőik­től. Am érdeklődő nemigen volt. A szemestermény-piacon változatlanok az árak: a kü­lönböző darák, magvak 6—7 forintos literenkénti árban 'kelnek el. Az alma 8—20 forint, a körte 20—30, az étkezési sző­lő 20—30, a birs 16—20, a szil­va 15 forint volt kilogram- monikint. A zöldségpiacon a zöldbab 20, a zöldborsó 50, a julis-kabab 20, a cékla 12—15, a krumpli masszív 8, a kar­fiol 30, a paradicsom 14—20, a paiprika 14—24, a héjas dió 100, a kelkáposzta 10, a fe­hér káposzta 8 forintba került ■kilogrammonként. A retek csomója 6, a tök darabja 15, a sült tök (szelet­ben) 12, a salátafej 10, a spe­nót csomója 6, a gomba rakása 20 forintot ért. A baromfipiacon az árak változatlan óik. A művelődési házban Romár-turné Komár László október 13- án érkezik Nagykőrösre Elvis- turnéjával Harmath László és a Mambó-Combó kíséreté­vel, 19 órai kezdettel adják elő a nagy sztárra emlékezte­tő dalokat az Arany János Művelődési Központ színház- termében. Jegyeket meglehe­tősen borsos áron (120 és 150 forintért), a helyszínen lehet vásárolni. A szüret mindig ünnep Kevés bort szűr a gazda Az elmúlt években cudar telek jártak , Nagykőrös haj­danán híres homoki szőlőkul­túrájára. Előbb a fagy ritkí­totta meg erősen a lugaso­kat, idén a kora tavaszi zi­Kis szobák bútorai A kocséri Petőfi Tsz bútor- üzemenek termékei a szakem­berek szerint olcsók. A vevők többsége persze vitatkozik e megállapítással, azt azonban elismerik, hogy a kőcser lak bútorainak van egy nagy elő­nye, elférnek a szűk lakótelepi otthonokban is. Évente száz­millió forint értékben 28-fé- le szobai, konyhai alkalmatos­ságot készítenek, ezen belül főként . fekvő-, és ülőgarnitú­rákat, gyerekek számára is. Azt mondják, az egyik leg­kapósabb bútor a Krisztó II. nevű gyermekheverő. Ennek összeszerelése már a férfi munkatársak dolga. Képünkön Farkas Dénesi látjuk, a heve­rő csuklószerkezetét illeszti helyére. (Varga Irén felvétele) mankó és a szeptemberi esők együtt vitték el a fürtök jó részét. Kádas Benjámin sincs meg­elégedve a szürettel, a kövér bogyókon megtelepedett a penész mindenféle nációja. Gondos tisztogatást, váloga­tást kíván a mustnak való. a szőlősgazdák szerint így még lehet elfogadható minőségű, bort szűrni a venyigék gyü­mölcséből. (Felső kép) Bármilyen eredménnyel zá­rul is a szüret, az mindig nagy esemény, egyfajta ün­nep ma is. A Kádas-portán is összejött a minap a jóked­vű rokonság. Nekik most bog­rácsban főtt ótel dukál: gu­lyásleves vagy pörkölt. Peteh József né a, szakács, rőzselán- gú tűzhelyéről birkapaprikás illata szállt. Még egy kósto­lás. és asztalhoz ülhetnek a szüretelők. (Bal oldali kép) (Varga Irén felvételei) Ránk sózzák cserébe, adják hitelbe Milyen legyen az őszi ruhatár? Megannyi leleménnyel, reklámfogással próbálja le­romlót' pénzügyeit nadrágba rázni a ruhakereskedelem. Talán sikerülne is. ha vevői nem lennének pont olyan szegények. így megesik néha. hogy afféle nesze semmi, nálunk senki nem jár jól akciók sülnek ki az erőfe­szítésből. A készruhabolt például, pontosabban gazdája, a PRV csereakciókkal igyekszik ma­gához csalogatni a vásárlókat. Tavaly a használt nadrágjain­kat válthattuk be, most a höl­gyeknek áll a vásár, nekik a megunt tavaszi kabátokat szá­mítják, be az új árába. Megfelelő akció Nos ehhez hasonló rokon­szenves ajánlatra példát nem is tudok hirtelen mondani. Szinte látom lelki szemeim előtt a hosszú sort a kopott, elaggott ruhadarabokkal, s a boltból kifelé igyekvőket a va­donatúj szőrmékben. Kiderült azonban, hogy a csereakció sokkal prózaibban fest, mint elképzeltem. Mást ne mondjak, ottjártamkor egy molyette kabátot sem láttam kicserélni. Pedig ilyen silány cucc is jöhet, úgyis mégy a MÉH-nek. Tudniillik az a baj, hogy nincs megfelelő csere­alap. Pirost meg pepitát le­het választani, vagyis pont olyan színekben és fazonban, amit a körösi nők egyébként sem szeretnek. Kalkulálnak is mindjárt, imigyen: Hozok egy kabátot, akkor beszámítanak négyszáz forintot. így már Csak háromezerbe kerül az új, ami viszont nem tetszik. Job­ban teszem hát, ha nem ho­zok semmit, de megvehetem azt, ami tetszik. A monológon nevét a ked­ves'eladó is. Nem mondja k!, de tudom én, hogy legszíve­sebben letagadná az akciót. Természetesen a sok elgondo­lás között csak-csak akad olyan is, ami megérdemli a közönség figyelmét. Mint a hi­telakció. Az önérzetesebbek ugyan elnéznek a reklámtáb­la fölött, mert úgy érzik, odá­ig még soha nem jutottak, hogy hitelbe ruházkodjanak. Bútor, mosógép még megjár­ja, de már a nagvkabátot is? Házi divatbemutató Bár amondó vagyok, nincs miért restelkedniük, amikor egy-egy jól szabott, jó anyagú Maszatos arc az ablakban A copfos kislány maszatos arccal, komolyan tolta bi­ciklijét édesanyja mögött, aki hátra sem nézve lépkedett a poros úton. Nagy sokára szó­lalt meg a. gyerek. — Hová megyünk, édes­anyám? — A kocsmába. Nincs ott­hon bor apádnak. — Nem is kért.. Minek me­gyünk? — Hal.lod-e te? Nem meg­mondtam? Hallgatva mentek tovább. A gyerek testét kirázta a hi­deg. Odaérvén az asszony be­ment. A kislány letámasztotta biciklijét, leült az árokpartra és várt. Eltelt tíz perc, fél óra. már fázni kezdett, de az anyja nem jött. Maszatos orrát az ablak­üveghez támasztól ta, látta, hogy odabent áll a dáridó. Meglátta szülőjét, amint ’ az fátyolos szemmel, a. férfi- koszorú kellős közepén ropja a táncot. Inkább ösztönösen, mint érzésektől vezérelve be­ment. Tudta, hogy ennek már jó vége nem lesz. de neki kö­telessége mindig újra és újra megpróbálni. — Édesanyám! Édesanyám! Jöjjön már! Menjünk, mert este lesz! Azt mondta, hogij csak borért jövünk. Az nem hallott, nem látott. Egy nagy . darab ember el­kapta a gyereket s ki pende­rítette a helyiségből. Maszatos- arcát elkezdték mosni a könnyek. Újra be­ment. — Édesanyám! Jöjjön már! Mennünk kell! Az utolsó szavakat már ordította, mire egy hatalmas tenyér pofon vagta. Anyja most sem védte meg. Egy fél pillanat múlva ismét kinn ta­lálta magát az udvaron. Nem próbálkozott többször. Már nem zokogott. Fogta a bicik­lit és mint már annyiszor, el­indult hazafelé. Az anya pedig ott maradt. Egyre részegebben járta tán­cát a duhaj férfiak között. H. B. A kertbarátkörben A szőlőfajtákról A B. Tóth Ferenc kertbarát­kor tagjainak és az érdeklő­dőknek, október 10-én. 18 órai kezdettel, az Arany János Művelődési Központban ez­úttal Szabó Károly agrármér­nök tart előadást: Rezisztens és fagytűrő szőlőfajtákról. kabát mai ára egy televízió árával vetekszik. Amit pedig az irhákért kérnek, abból már színes képernyőjűt is le­hetne venni. Nem kéz alól. És a nők még örülhetned, mert nekik legalább van mit felvenniük, ha gorombára vált az ősz. A férfiak, sőt még a gyerekek is, tetszik nekik vagy sem, kénytelenek beérni a dzsekivel. Októbert irun«, de rájuk való komolyabb fel­öltőnek híre-harnva sincs. Elhiszem, hogy a vállalat­nak is kínos nemcsak a jelen­legi, de úgy általában az egész évi szegényes kínálat. Nem ismerem a részleteket, de hal­lottam. hogy változás van ké­szülőben. Hogy mi. az a rö­videsen megrendezendő házi divatbemutatón derül majd ki. Az áfész nagyáruházában már vannak tapasztalatok az efféle demonstrációk követ­kezményeiről. Annyi hasznuk mindenképp van, hogy egv időre legalább ráirányítják a figyelmet a "portékával magát népszerűsíteni akaró boltra. Azt a kereskedő is tudja, hogy az össznépi megítélést végül is egy-egy évszak tény­leges kínálata határozza meg. Mert hiába vonultatják fel előttem például a szebbnél szebb téli lábbeliket, ha ne­kem (és még sokan mások­nak) itt és most, strapabíró munkacipő kellene, és nem ünneplő, A nagypapa is po­tyára jön a kényelmes szö­vetcipőért. Ha nagyra vagy túl kicsire nőtt a lába, már fordulhat is vissza. A 30-as, 35-ös lábú gyerek szülője is gondban van. ha fiacskája ki­nőtte a tavalyit, ami pedig könnyen megeshetett a nyá­ron. Megint csak az az érzésem, mintha a ruhaboltokat a nők­nek találták volna ki. Vélet­lenül sem tudnék igazán ked­vemre való téli vásárt csinál­ni. A néhány fazonban varrt szövet- és autóskabát szemre­vételezésével gyorsan megtör­tént a mustra. A divatos női műszőrméknél, sertésvelúrok­nál többet időzítünk. Abban maradtunk, aki venni akar, az talál magának holmit. Még csizmát"is, ami pedig nagydo­log. Vannak alkalmik, sőt még trottör sarkúak is megjelentek sokak örömére. Fejfedők kínálata A teljesség kedvéért szét­néztünk a sapkafronton is, bár régről tudom, hogy legkevés­bé itt szokás a ruhaipar eré­nyeit méltatni. Legutóbbi be­nyomásaimat most az egyszer hadd tartsam meg magam­nak. Rájöttem ugyanis, hogy a fejfedőkérdés megítélése nagyon szubjektív dolog. Kint az utcán mindig cáfolva lá­tom, amit idebent tapaszta­lok. Sőt, most már tartok ár­tól, hogy egyébiránt is túl erő­sek az aggályaim. Rosszul öl­tözött emberrel, nemigen talál­kozom ebben a városban. Vagy ők talán máshonnan ru- házködnak? My. J. Városunkból indultak Az olimpiák hősei voltak A béke vagy te, sport, a népeket egymáshoz fűző szép szalag — mondta az újkori olimpiák alapítója, a francia Pierre Coubertin. 1896-ban. A szöuli olimpia során kerestük Nagykőrös és a világ négy- évenként sorra kerülő legna­gyobb sportesemenyeinek kap­csolatát. Az 1920-ban született dr. Hegedűs (korábban Schulcz) Frigyes az _ 1948-as londoni olimpián 12*. lett öttusában. Az 1964-es tokiói olimpián a magyar csapat szövetségi ka­pitánya volt a sokoldalúságot követelő sportágban. Sikerült vele kapcsolatot teremteni, s kérdéseinkre a következőket mondta. — Soha nem felejtem el, amikor Kőrösön 16 éves ko­romban teniszjátékom után a kisváros akkori sportéletének irányítója, Bekő Gyula (most 85 éves) kezet nyújtott ne­kem, ami nagy elismerést je­lentett akkoriban. Az akkori alszegi Velkei-strandon úsz­tam többekkel együtt, majd tornatanárom, Hetey Dániel tanított vívni, futni és célba lőni. A katonai akadémián ta­napok A Soproni és a Tatai Szőnyeggyár, a Gardénia Csipkefüggönygyár és a Pasxományárugyár termékei, az NDK-ból és Csehszlovákiából importált áruk s#111 % ms] BEMUTATÓ ÉS VÁSÁR a méteráru boltban! nultam lovagolni, s így lettem öttusázó. A körösi ismerősö­ket szeretettel üdvözlöm. A tornaspórtot fanatikusan szerető néhai' Medve László edző ismertette meg az akko­ri Nk. Pedagógus SE-ben Do- náth Ferencet a sok lemon­dást követelő sportággal. Do- náth később az Újpesti Dózsa színeiben versenyzett, Az 1976-os montreáli olimpián gyűrűn és csapatban negye­dik, nyújtón hatodik lett. Moszkvában javított 1980-ban, a magyar válogatott bronz­érmének részese volt. Annak idején láttuk a tv-kpzvetíté- sekben is. A most Szöulban szerepel t- nek kacskaringósabb az útja. Zári Józsefet. testvérével együtt Tóth-Szalkay István edző tanította birkózni a Ki­nizsiben. Az akkori Hunyadi Tsz Szurdok dűlői lovászaié­ban ismerkedtek 10-12 éves korukban a lovakkal. Zűri a hetvenes években az akkori Építők-pályán (ma: Ifjúsági sporttelep) , .tanult lovagolni a Róna Vendéglátó Vállalat io- vasisk.olájában, Döry Miklós irányításával. Később Bugáé­ra ment dolgozni, majd mun­kája kapcsán Angliába került. Ott fejlesztette tovább tudá­sát, országos bajnokságot is nyert díjugratásban. Most Nagy-Britannia színeit képvi­seli lovaglásban az olimpián, Joe Túri néven. Mozi Szombaton a nagyteremben: Menekülés a győzelembe. Szí­nes. amerikai film. Előadás 7 órakor. A stúdióteremben: Koma kalandjai. Színes, szinkroni­zált szovjet ifjúsági kaland­film. fél 4-kor. Sólyomasszony. Színes, szinronizált amerikai kaland­film, fél 6-kor. Vasárnap a nagyteremben: Menekülés a győzelembe. Elő­adás 5 és ,7 órakor, A stúdióteremben: Koma kalandjai, fél 4-kor. Sólyamasszony, fél 6-kor. ÍSSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hl rí a:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom