Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-01 / 235. szám

A veresegyházi tó partján Jövőre szóló úttörőtervek Nem csak tévé van a világon Könyvesbolt a gyárban A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 235. SZÁM 1988. OKTOBER 1.. SZOMBAT A végrehajtó bizottság tárgyalta Tovább szélesedő demokratizmus A szocializmus teljes felépítése érdekében növekedjék a tanácsok szerepe a helyi állami munka mind nagyobb részének végzésében és a lakosság ellátásában, széle­sedjék a nép állandó, tevékeny közreműködése a taná­csi feladatok meghatározásában, végrehajtásában és el­lenőrzésében, fokozódjék sága — áll a tanácsokról a tanácsok felelőssege, önallo- szóló 1971-es törvényben. igazgatási tevékenységről szó­ló híradások, rendszeressé vál­tak a testületi ülésekről közölt és azokat minősítő tudósítások (Magyar Hírlap, Búvár, Pest Megyei Hírlap). Bevált forma Űj módszerekkel is próbál­koznak. A testületi anyagokat megküldik a körzetben levő üzemek lapjainak és a könyv­tárnak. A fölsorolt szép eredmények ellenére sem elégedettek a te­rületen végzett munkával. Egyrészt mert itt rendelkez­nek a legnagyobb tartalékok­kal, másrészt, mert tevékeny­ségük egy része spontán jel­legű, nem szervezett. Következzenek a közvetlen kapcsolatok. Lakossági fóru­mok. Ezeknek már hagyomá­nyai vannak. Érthető, hiszen elképzelhetetlen a döntések kialakítása és meghozatala a lakosság meghallgatása nél­kül, különösen akkor, ha ezek a döntések közvetlen állam- polgári érdekeket érintenek, életviszonyokat változtatnak meg. Az utóbbi két évben gyakrabban éltek ezzel a lehe­tőséggel. Részben a feladatok jellege, részben tudatos terve­zés miatt. A rendezési tervek, a tanácsrendeletek tervezetei, az éves, közép- és hosszú tá­vú tervek nyilvánosságra ho­A nap programja Október 1-jén: Gödöllő, művelődési ház: Fotótörténet A—Z-ig (Vizit­kártyák 1855—1920), kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Helytörténeti gyűjtemény: A gödöllői művésztelep 1901—1920, Természeti kör­nyezetünk, kiállítás, Erzsébet királyné-emlékszoba, kiállí­tás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó ki­állítás. Elmúlt ez a nyár is, itt az ősz, visszaállítottuk az órákat is. Bezárta kapuit a nyaraló, táborozó diákok után a tóparti II. Rákóczi Ferenc úttörőtá­bor Veresegyházon. Mint min­den évben, most is számadást készít Czene János iskolaigaz­gató. Erről érdeklődtünk mi is. # Van-e változás az előző évekhez viszonyítva? — Igen, elkészült — egyéves csúszással ugyan — a tábor vizesblokkja, a létesítmény él- ső fele: 200 személyt tudnak kiszolgálni. Ezzel a jövőbe nézünk, hiszen a tábor jelen­leg 120 személy befogadására képes. & Mi a csúszás oka, miért húzódott el egy évvel? — A fővállalkozó, a helyi költségvetési üzem kiadta a munkát egy alvállalkozó gmk- nak, az feloszlott, végül, kés­ve bár, a helyi gesz fejezte be. © Mi kerül a tábor másik felébe? — Társalkodótermet tervez­tünk, ahol rossz időben prog­ramot lehet lebonyolítani, tá­borozási időn kívül pedig tár­sadalmi célokat szolgál, eskü­vőkre, összejövetelekre, gyű­lésekre adjuk bérbe. De ideig­lenesen erre is van már új létesítményünk. A tábort ki­állítási célra évente igénybe veszi az áfész nyulásziklubja. Ezért az áfész a rendelkezé­sünkre bocsátott egy modul­sort, ezt felállították, így ke­letkezett — itteni szóhaszná­lattal — egy félszer, vagyis egy tetővel védett, oldal nél­küli építmény, ami később esetleg oldalakat is kap. Eső­ben, rossz időben a táborla­kók ez alatt folytatják prog­ramjaikat és itt folynak a kö­zös szórakozások, nem szorul­nak be a szállásra. 9 Hány embert tudnak fo­gadni, és mibe kerül a tábo­rozás? — Jelenleg 122 személy fér be: 7 házunk van 6, és 10 há­zunk 8 ággyal. De mert a raktár átköltözik az eddigi komfort nélküli mosdóba, 2 barakk felszabadul és abba újabb 16 ágy kerül, ennyivel bővülünk jövőre. — Az önálló csapattáboro­záshoz az iskola adja a hé­A napokban az a hír kapott szárnyra s jutott el többek között a szerkesztőségbe is, hogy a gödöllői Erkel iskola egyik ötödik osztályában egyes osztályzatot kapott több tanuló, mert nem volt orosz nyelvi tankönyve. A könyvek­re a pénzt az első napokban bevitték ugyan a nebulók, az iskola azonban könyvet nem tudott adni. A szülők véle­ménye szerint az érdemjegy jogtalan volt. Mi az igazság? Ez a tanév sem indult tel­jesen zökkenőmentesen. Nyomdai kapacitáshiány miatt néhány tankönyv nem érke­zett meg szeptember elejére az iskolába. Hiányzott az ötö­dikesek orosz nyelvkönyve, a hatodikosok matematikaköny­ve, s nem küldtek földrajzi atlaszt sem. A hiányzó köny­vek egy része, a hatodikos matematika 11-én, másik ré­szük, az orosz pedig 26-án érkezett meg, míg atlasz a mai napig sem. Az első két hétben az iskola egyetlen ötö­dikesének sem volt új köny­ve oroszból, két hét eltelte után az ötödik c. osztály ta­nulói az egyik szülő segítő- készsége révén jutottak könyvhöz. Az ötödikes évfolyamon há­rom szakos nevelő oktatja az oroszt. A könyvhiányon oly módon próbáltak segíteni, hogy a mostani hatodikosok­tól szerezték be megmaradt könyvükét, persze mindenki­nek nem jutott, éppen ezért munkájukat ennek figyelem- bevételével végezték. A szo­kásos év eleji ismétlést köve­tően két tanárnő a Tyeremok Október 1-jén és 2-án: Nyomás utána! Színes olasz filmvígjáték. 4 és 6 órakor. Híd a Kwai folyón I—II. Színes angol film, 8 órakor. lyet, az elmondott szállásokat ágyneművel, az élelmezés: napi négyszeri étkezés az is­kola napközis konyhájáról az előírt norma szerint, naponta és személyenként 110 forintért, ez azonban lövőre, elsősorban a közüzemi szolgáltatások be­lépése miatt némileg emel­kedni fog. — Tíz 10 napos turnust ál­lítunk programba — 1989-re már két turnust lekötöttek! —, ezen felül is voltak látoga­tóink. A tavaszi szünetben az NDK-beli Kaltennordheim pe­dagógusai táboroztak, tavasz- szal iskolai kirándulás során a fertőszentmiklósi iskola. © Cserekapcsolatok léte­sültek-e? — A régiek megvannak, de mi ez évben nem éltünk ve­lük. Továbbra is megvan az említett NDK-beli Suhl megyei — testvérmegyénk — kalten- nordheimi kapcsolatunk, ugyanígy Fertőddel, ahol mi 2 éve voltunk, ők pedig az idén már harmadszor voltak ná­lunk. © Más visszatérők is van­nak? — Visszatérő táborlakóink a jánoshidaiak, a püspökladá­nyiak, a jászberényiek, vala­mint egy évtized után ismét Szolnokról, Nagytarcsáról kis­dobosok és iskolások. © Kisdobosokról volt szó. Milyen a korösszetétel? — Általában egykorúak, mind kisdobosok, de jönnek vegyesen is, jól megvannak egymással. © Rendezvényeik vannak-e? — Ez évben is sor került Gödöllő és vonzáskörzete út­törő gyerekvezető-képző tan­folyamára és végül megemlí­tem az augusztus 26—31. közt a Pest Megyei Művelődési Központ megrendezésében le­bonyolított cigány életmódtá­bort. © Valamit befejezésül az anyagiakról. — Igyekszünk önfenntartók lenni. Ami a beruházásokat illeti: élvezzük a helyi tanács messzemenő segítségét és a társadalom erejét. Hiszen a vizesblokkhoz se kaptunk fel- ■6Ő támogatást. Fazekas Mátyás című leckét vette, amelynek szövege bekerült a nebulók füzetébe, a harmadik tanárnő az orosz nyelvű óravezetéshez szükséges új kifejezéseket jegyeztette le a szótárfüzet­be, tehát bármelyik tanuló — akár volt használt könyve, akár nem — a füzetéből vagy a szótárfüzetéből fel tudott készülni az órákra. Azért, mert valakinek nem volt tan­könyve, senki sem kapott egyest. Egyébként 26-a előtt jó néhány gyerek nem rendel­kezett még használt orosz­könyvvel sem, következés­képp sok igazságtalan egyes­nek kellett volna születnie. Hol van már az az idő, amikor egy könyvesbolti el­árusító úgy ajánlotta a vá­sárlóknak a legújabb kiadvá­nyokat, hogy idézett belőlük, illetve röviden elmondta, mi­ről szólnak? Manapság már alig jut olvasásra idejük az embereknek, nem csodálkoz­hatunk azon sem, hogy a könyvesbolti eladók is meg­változtak. Vagy mégsem? Ter­mészetesen akadnak kivéte­lek, mint ahogyan ilyen Gyü- gyei Józsefné is, aki a gödöllői Ganz Árammérőgyárban juta­lékos könyvterjesztő a városi Móricz Zsigmond könyvesbolt alkalmazottjaként. Huszonhat éve árusít köny­veket, s immár két éve nyug­díjasként végzi ezt a feladatot. Hogy miért éppen egy gyár­ban próbái vevőket toboroz­ni, arról így beszél: — Valamikor egy itteni műhelyben dolgoztam, így aztán visszahúzott a szívem. Itt a munka nem annyira kö­tött, mint a könyvesboltban. Jó dolog az is. hogy magam vagyok, önállóan láthatom el feladatomat. — A könyvek mellett föld­gömb, lemez, műsoros kazetta is kapható itt. Mindig ilyen nagy volt a választék? — Korántsem. Kezdetben A törvényben deklarált cél­kitűzések az eltelt másfél év­tized törekvéseiben, az elért eredményekben kifejezésre jutnak, állapította meg a vég­rehajtó bizottság elé terjesz­tett beszámoló a lakossági fó­rumrendszerek működéséről, hatásáról, az állami élet fej­lesztéséről, a demokratizmus szélesítéséről. Gödöllőn is szakadatlanul szélesedik a demokratizmus, noha az eltelt években az ál­lampolgárok és a tanács kap­csolatát rendszerében és mód­szerében az útkeresés jelle­mezte. Az útkeresés nem volt hiábavaló. A hagyományos és bevált kapcsolati formákat meghagyva, újakat kerestek és próbáltak ki. így például 1985-ben, a tanácstagi válasz­tásokat követően a tanácsi ve­zetés egyre gyakrabban keres­te a közvetlen párbeszéd le­hetőségét, információkat adva és gyűjtve. Többségük idős Léteznek közvetett kapcso­lati formák is. Egyebek között a tanácstagi beszámoló. Ré­gebben tavasszal tartották ezeket, két éve őszre tették át, hogy még az éves tervek ösz- szeállítása előtt megismerjék a jogos és kielégíthető állam- polgári igényeket. A tanácsta­gi beszámolókon látottakból, hallottakból levonták a követ­keztetéseket. Ezek szerint: fo­kozódott az állampolgárok ér­zékenysége a közügyek iránt, csökken az egyéni problémá­kat, sérelmeket hangoztatok száma, elsősorban csoportér­dekeket fogalmaznak meg, a résztvevők döntő számban a középkorú és idősebb generá­ció képviselői. Összességében a tanácstagi beszámolókat jól szervezték meg. A lakosságot igyekeznek mi­nél jobban tájékoztatni. Ered­mények ezen a területen is vannak, de viszonylag átfogó képet nem tudtak adni sem a tanácsi szervezetről, sem ar­ról a munkáról, amit végez­nek. Szaporodnak az állam­csaik könyveket árultam. Az­tán, ahogy nőtt a boltunk áru­készlete. úgy bővült az enyém is. Az utóbbi időben már vi­deokazettát is kínálok, van is iránta kereslet. — Most milyen értéket képvisel az árukészlete? — Körülbelül százötvenezer forintot tesz ki. Minden hé­ten csütörtökön kapok árut. A törzsvevőim már tudják ezt, mert ilyenkor rendre felkeres­nek. — Vajon kik költenek töb­bet könyvre, lemezre, a fizi­kai dolgozók vagy az alkal­mazottak? — A kétkezi munkások. No, nem mondom, van olyan mű­szaki is. aki rendszeresen nagy összegekért vásárol nálam művészeti kiadványokat, de a vevők többsége mégis a fi­zikaiak közül kerül ki. A sze­relésből például igen sok nő szereti a könyveket. Általában megkérdezik, melyiket vigyék, hiszen van miből válogatni, s olyankor ajánlok több kö­tetet is. Magam is szívesen ol­vasok, meg aztán, hogyan is tudnék ajánlani egy könyvet, ha én nem ismerem? — Melyek a legnépszerűbb kiadványok? — Sokan keresik a krimit, a szabás-varrással, kézimun­kával, barkácsolással kapcso­latos műveket, s a szakács- könyveket. Igen népszerűek a Búvár sorozat darabjai, Feke­te István regényei, s a tizen­éveseket elsősorban csíkos, pöttyös könyvekkel lepik meg szüleik. Az idősebbek érdek­lődnek a szépirodalom és a tudományos kiadványok iránt is. — Milyen lemez, illetve ka­zetta fogyott mostanában a legjobban? — A középkorúak a lako­dalmas rockot vitték, míg a fiatalok inkább a Modern Talking, a Pét Shap Boys és a Sandra-kazettákat. — Itt részletre is lehet vásá­rolni. Vajon időben kiegyenlí­ti számláját a dolgozók több­sége? — Igen. A törzsvevőim, de zatala, vitája, majd ennek ha­tására formálása kölcsönös előnyökkel jár, jól bevált for­ma. Bármilyen szépek a hagyo­mányos eszközökkel és az út­keresés révén elért eredmé­nyek, feladatok még ezen a területen is vannak. Rendsze­resebbé kell tenni a lakosság sajtó útján való tájékoztatá­sát. A kezdeti próbálkozások nem jártak eredménnyel. Ja­vítani ezen a tevékenységen az ágazati felelősség fokozásá­val lehet. A szakosztályok képviselőiből álló team meg­határozott rendszerességgel állítaná össze az államigazga­tási munkáról szóló híradáso­kat, közleményeket, kéréseket. Jó tájékoztatás Egyre inkább érlelődik egy meghatározott időszakon- kint megjelenő városi lap gondolata. Szerkesztését a társadalmi szervekkel közö­sen is el tudják képzelni. A Gödöllői Mindenest némi pro­filváltással és terjedelembőví­téssel alkalmasnak tartják e célra. Rendszeresebbé kíván­ják tenni a helyi lapok (Pest Megyei Hírlap, üzemi lapok) szerkesztőivel való találkozó­kat. Megismertetni óhajtják a tanács munkáját. Nem a ta­náccsal vagy az apparátussal való azonosulást, hanem ob­jektív tájékoztatót várnak a sajtótól. Végül, de nem utol­sósorban fel akarják karolni a kábeltelevíziózás honosítá­sára szervezett kezdeménye­zéseket. K. P. A hónap műtárgya: Történelmi atlasz 1814-ből, megtekinthető 10—18 óráig. Október 2-án: Gödöllő, művelődési ház: Laár Pour Laár, Laár And­rás (KFT) önálló estje, 18 óra­kor. Fotótörténet A—Z-ig (Vizit­kártyák 1855—1920), megte­kinthető 10—18 óráig. A helytörténeti gyűjtemény és az aszódi múzeum prog­ramja megegyezik a szomba­tival. az újak legtöbbje is pontosan fizet. Egyszer-egyszer persze előfordul, hogy valaki elma­rad, de nem ez a jellemző. — Megérkeztek-e a köny­vek, amiket várok? — néz be az ablakon egy asszony. Ru­ga Andrásné régi vevő a ter­melési osztályról, most is azért jött, hogy otthoni könyv­tárát gyarapítsa. — Örömmel jövök ide, mert itt nyugod­tan belelapozhatok a köny­vekbe, megnézhetem a leme­zeket, senki nem szól rám, hogy ezt nem szabad — mondja, s el is indul felfede­zőútra. Bajkai Sándorné a próbate­remből szereti a krimit, a történelmi regényt és a sza­kácskönyveket is. Most éppen a Navarone ágyúi és a Via Mala című kiadványoknak örülhetett, mert már várta a megjelenésüket. — Van itt annyi minden, hogy szép summát elkölthet az ember. — tájékoztat. — De nem bá­nom. A könyv örök érték, s milyen jó évek múlva is be­lelapozni egy régen olvasott kedves regénybe, hiszen nem csak tévé van a világon! G aram völgyi Annamária ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) jjrOMBATl JEGYZET« Tücsök Vajon mi tartja életben az embert, a születése pil­lanatától halálra ítélte? Ú, ha csak arról lenne szó, hogy egyszer majd megha­lunk! Mennyi küzdelem vár ránk naponta, melyben minden egyes jóra kétszer annyi rossz jut, minden győzelemre két vereség és olykor úgy érezni, hogy egy előrelépést két hátra követ. Benyitok a félig kész szobába. Este van már, majdnem csendes. A nyi­tott ablakon át egy tücsök ciripelése hallatszik be. Nem, tévedek. Ez a muzsi­kus benn van, elbújt a festés elől letakart szekré­nyen. Szaggatottan adja je­leit. Mit tud arról, hogy most nem a természetben van, hanem egy szobában, melynek, ha akarnám, egyetlen pillanat alatt fog­lyává válna! A tücsök pusztulását nem tartjuk számon, nem vesz- szük észre, nem előttünk zajlik. Ügy tűnik, mintha mindig ugyanaz a példány ciripelne. Akár tízévesek vagyunk, akár harminc, akár hatvan. Az egyik ablakból a Marsra látni, a másikon a Hold világit be. Hajnalban egyszerre fénylik most az égbolton a Vénusz, a Mars, meg a Jupiter. Csodálatos látvány volt a múltkor, de az idén már nem kelek fel még egyszer olyan korán, hogy átadjam magam a gyönyörű élménynek. Ám ki tudja, láthatjuk-e majd jövőre is? Nem, nem a csillagok, bolygók eltűnésé­től félek. Hasonlóképpen merül fel a kérdés, látjuk-e újra kedvesünket, gyermekün­ket, ha reggel felkelünk? Ez az, amire sohasem tu­dunk válaszolni, amit leg­jobb, ha meg sem há- nyunk-vetünk a ritka esti dologtalan percek magá­nyos csendjében. Könnyen pánikba esünk, miközben a köznapi órák­ban divat lett hangsúlyoz­ni, a család a perifériára szorult. Egyesek hagyják úgy, ahogy van, a perifé­rián. Mások komoly tudo­mányos vértezettel igye­keznek változtatni a saj­nálatos helyzeten, míg rá­ébrednek arra, hogy a kü­lönböző aspektusokból vég­zett önismereti tréningek helyett, mennyivel haszno­sabbak az esti beszélgeté­sek. Nem a kocsma hang­zavarában, borgőzben, ha­nem, ha másképp éppen nem megy, akkor egyedül is, önmagunkkal szembesül­ve a félig kész szobában. A tücsökmuzsikát és a néma égitestek üzenetét meghallgatva átköltöztem egy kicsiny helyiségbe és társam most az írógép és egy hatalmas körte, amely­ből két darab fél kiló. De lehet-e ezt a körtét kilóban mérni? A gyümölcsöt igen, a benne rejlő üzenetet nem. Amiről ez a körte mesél, arra is lehetne nyá­ri egyetemet alapozni. Talán éppen a körte vá­laszolja meg, hogy mi tart bennünket életben? Ez a példány számomra sok mindenről mesél. Még meg sem fogantam, amikor egyik közeli rokonom el­ültette és nemesítette ezt a fát, amelynek most itt a termése. Ez a gyümölcs öt­venéves szándékról tanús­kodik. Nagyapám nővéré­nek férje arra gondolt, hogy az utódok szüreteljék le a gyümölcsét és emlé­kezzenek rá. A vágy teljesült, sőt túl­teljesült, mert a körtéből a második mázsát szedem már a fáról és nem találni párját a gödöllői piacon. Kérdezik is sokan, milyen féle-fajta ez a gyümölcs. A tapasztaltabb őstermelők sugallják, mondjak rá va­lamit, úgysem ismerik. Le­gyen hát Boda-körte az ül­tető neve után. Soha nem látott rokon, köszönöm az ajándékot, amellyel elhitette velem, hogy ez a körte és vele mi, gyerekek és szülők, éppolyan halhatatlanok vagyunk, mint az a tü­csök, akivel az előbb a félig kész szobában talál­koztam. Balázs Gusztáv fl/lost sem jött meg minden Egyest kapott a gyerek?

Next

/
Oldalképek
Tartalom