Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-08 / 241. szám

PEST MEGYEI VÍLAG PHOLETABJAI, EGYESÜLJETEK! 72 Uí ÍZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGI ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXII. ÉVFOLYAM, 241. SZÁM Ára: 2,20 forint 1988. OKTOBER 8., SZOMBAT Becsülettel képviselték hazánkat Kitüntetett olimpikonok Pénteken este kitüntetési ünnepséget rendeztek a Par­lament kupolacsarnokában a XXIV. nyári olimpiai já­tékokon eredményesen szerepelt versenyzők cs szakve­zetők tiszteletére. Az elnöki asztalnál foglalt helyet Grósz Károly, az MSZMP KB főtitkára, Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Deák Gábor államtitkár, az ÄISH és a MOB elnöke, valamint Katona Imre az El­nöki Tanács titkára, s részt vett az ünnepi eseményen a társadalmi és a politikai élet számos vezető egyénisége. A Himnusz hangjai után Straub F. Brúnó tartott ün­nepi beszédet. Az Elnöki Ta­nács elnöke köszöntötte mind­azokat, akik a 120 órája zá­rult szöuli nyári olimpiai já­tékokon becsülettel képvisel­ték - hazánkat, elsősorban a nagyszerű bajnokokat, a do­bogósokat és a pontszerzőket, de azokat is, akik tisztességes versengésben kénytelenek vol­tak meghajolni az ellenfelek nagyobb tudása előtt. Külön köszöntötte az olimpiai sport­küldöttség mestereit, a felké­szítők csapatát, akik joggal büszke részesei az elért sike­reknek — mondta egyebek kö­zött az Elnöki Tanács , elnöke. Ezek után. Straub F. Brúnó kitüntetéseket adott át. (A ki­tüntetettek listáját lapunk 11. oldalán közöljük.) , . Konferencia a KGST-rőI Radikális reformokat Pénteken Sopronban befeje­ződött a KGST radikális re­formjával foglalkozó nemzet­közi konferencia. Az eszme­cserén Románia és a KNDK kivételével valamennyi szo­cialista ország képviselte1 te magát. Jelen voltak a Világ­bank képviselői, továbbá 12 nyugati ország, köztük az Egyesült Államok számos pénz­ügyi szakembere. A konferen­cia házigazdája a Magyar Tu­dományos Akadémia Világ- gazdasági Kutató Intézete volt. Pécsi Kálmán, az intézet igazgatóhelyettese, a K >nfe- rencia elnöke rámutato-.t: a magyar szakembereknek egy­ségesen a? a véleményük, hogy a KGsT sürgős, mégpedig ra­dikális reformra szorul. Meg keli szabadítani a sztálini kon­cepció gyakran még ma is lé­tező merevségeitől. Modelljé­nek változása két szinten ese­dékes és szükséges. Belsőleg: új, az eddigit meghaladó, a világgazdasághoz kapcsolódó, a hatékonysági követelmé­nyekre épülő, emberközpontú szocialista gazdasági és poli­tikai modell felépítése a kö­vetelmény, külsőleg pedig az együttműködés koncepciójának átformálása olyan módon, hogy kiiktatódjanak belőle a sztálini modell torzulásai. A mostani tanácskozáson, mint Pécsi Kálmán a továb­biakban rámutatott, különö­sen nagy hangsúlyt kapott az a vélemény, hogy a kölcsönös gazdasági segítség elve el­avult; a segítségre alapozott együttműködésben olyan nagy mértékben elsorvadtak a ha­tékonyságot, a dinamizmust, a nagyobb teljesítményt szolgá­ló elemek, hogy az világmé­retű lemaradáshoz vezetett a műszaki-tudományos haladás terén. Ez, meggyőződésünk szerint, éppen elégséges érv ahhoz, hogy meg kell változ­tatnunk az együttműködés alapelveit. Gyakorlatilag arról van szó, hogy — természete­sen a kölcsönös előnyök alap­jár — piaci típusú együttmű­ködést kell kialakítani. A tanácskozáson a magyar szakemberek hangot adtak azon véleményüknek, hogy a KGST válságáról, annak el­mélyüléséről már elég sok szó esett. Most már az abból való kilábalásra kell a hangsúlyt helyezni. Ennek érdekében például mielőbb konvertibilis valutát kell létrehozni a KGST-n belül. Sok szó esett az eszmecserén a KGST és az EGK közötti kapcsolatokról. Ezt eltérően ítélik meg ä szocialista orszá­gokban. Magyarország e téren is a nagyobb nyitás híve. Kiemelt figyelmet .keltett az ülésen Demján Sándornak, a Magyar Hitelbank Rt. vezér- igazgatójának az a javaslata, hogy Sopronban és térségé­ben létesüljön közép-európai szabad vámterület. A KISZ megyei bizottságának ülése Küldötteket választottak Tegnap dr. Kiss Jenő első titkár elnökletével ülést tar­tott a KISZ Pest Megyei Bi­zottsága. A tanácskozáson részt vett Gönczi János, a KISZ KB titkára és Simon János, az MSZMP Pest Megyei Bizott­ságának osztályvezetője is. A testület elsőként megvi­tatta és elfogadta a november 7-i kitüntetésekre tett javas­latokat, majd az országos KISZ-értekezlet megyei kül­dötteinek megválasztásáról ta­nácskozott. Megyénk a konfe­renciára tizennégy képviselőt delegálhat. A bizottság ezek után konzultáció keretében vi­tatta meg az országos KISZ- értekezlet elé szánt dokumen­tumokat, végül tájékoztatót hallgatott meg a városokban és vonzáskörzeteikben tartott hasonló témájú megbeszélések tapasztalatairól. Befejeződött az Országgyűlés őszi ülésszaka Igent mondtak a nagymarosi vízi erőműre, javaslatok az új házszabályokra Éles vita a képviselőházban ® Bonyodalmak a szavazás körül SZILÁGYI GÁBOR: Nagy a felelősségünk A vásáron is sikere volt A BNV-re készültek el ezek a nejlon alapanyagú térítők, és nagy sikert arattak. Számtalan színben és mintában készül­nek, és ízléses csomagolásban kerülnek a vásárlókhoz a tápió- „ _ szentmártoni Aranyszarvas Tsz-ből (Erdősi Ágnes felvétele) érdemi társadalmi vita előzze meg. A vízlépcsőrendszer további építése és az üzemeltetés tel­jes társadalmi nyilvánosság mellett folyjék. Szükségesnek tartják ezért a társadalmi bi­zottság felállítását és javasol­ják, hogy e bizottság összeté­telét az Országgyűlés hagyja jóvá. A vízlépcsőrendszer to­vábbi építését és üzemelteté­sét a bizottság csak úgy tart­ja megnyugtatónak, ha a munkálatokat alárendelik az ökológiai szempontoknak. A bizottság javasolja, hogy az Országgyűlés a vízierőmű-te- lepek csúcsrajáratásának fel­tételeihez szabja a megfelelő szennyvíztisztítási program ütemes végrehajtását. Szük­ségesnek tartja e program be­mutatását az Országgyűlésnek, s azt, hogy a rugalmas üze­melési rend és a nemzeti szennyvíztisztítási programok összehangolására, kormánykö­zi egyezményben történő rög­zítésére kezdődjenek tárgyalá­sok a csehszlovák féllel, s ezek eredményét hozzák nyil­vánosságra. Javasolta, az Or- szágyűlés egyetlen olyan te­vékenységgel se értsen egyet, amely a jóváhagyott beruhá­zási programból a környezet- védelmi és településfejlesztési beruházások elhagyását jelen­tené, javasolta, hogy a képvi­selők e feltételek kikötése mellett vegyék tudomásul a kormány tájékoztatóját. Az ülésteremben B ÉRD ÁR BÉLA A közvélemény döntést vár Berdár Béla (Pest megye) 25. vk. (a Pilisi Állami Park­erdő Igazgatóság főigazgatója) mondta el a településfejleszté­si és környezetvédelmi bizott­ság álláspontját. Hangsúlyoz­ta, hogy összetett kérdésről van szó, amelynek nemcsak környezetvédelmi és település- fejlesztési szempontjai, hanem közgazdasági, nemzetközi jogi, energetikai, építési és közle­kedéspolitikai, s kár lenne ta­gadni: kül- és belpolitikai összefüggései is vannak. Meggyőződését fejezte ki, hogy az építkezés részbeni le­állítása nagyban befolyásol­hatja a szomszédos országok­hoz fűződő kapcsolatainkat, csökkentheti a kormányunk hitelét. Figyelmeztetett arra, hogy az ország . közvéleménye most döntést vár a parla­menttől., amelyet olyan hely­zetben kell meghozni, amikor a vízlépcső ügyében gyakorla­tilag már minden lényeges Ezután dr. Szilágyi Gábor, az építési és közlekedési bi­zottság képviselője fejtette ki a bizottság véleményét. — Bizottságunk vitájában kifejezésre jutott, hogy a be­ruházás jelentősen előrehala­dott, visszafordíthatatlan, s olyan kényszerpálya, amelyi­ken, ha tetszik, ha nem, végig kell menni. Érzékeljük a fele­lősség nagyságát, éppen ezért támogatjuk a mű mielőbbi be­fejezését, és nem a leállítását. Meggyőződésünk, hogy ellen­kező esetben jelentős károkat okoznánk az országnak. — Ülésünkön komoly bírá­lat érte a kormányt a tájékoz­tatási kötelezettség elmaradá­MAYER BERTALAN: sáért, majd annak lassúsá­gáért, többek között azért, hogy a terepet olyan csopor­tok uralták, akik politikai cé­lok szolgálatába állították a vízlépcsőrendszer ügyét. Jelentem az Országgyűlés­nek, hogy bizottságunk úgy látja: a kiviteli munkák az ütemezésnek megfelelően ha­ladnak, a szükséges építési kapacitás rendelkezésre áll. Ügy ítéljük meg, hogy a víz­lépcsőrendszer építése a vár­ható káros hatások minimali­zálása, a környezetvédelem megfelelő figyelembevétele, a járulékos beruházások teljes megvalósítása mellett folyta­tódhat. Elsőbbséget a természetnek kérdés korábban eldőlt. így a településfejlesztési és kör­nyezetvédelmi bizottság a kormány tájékoztatójának meghallgatása és kimerítő vi­ta után — egy ellenszavazat­tal és egy tartózkodással — elfogadta a tájékoztatót azzal, • hogy. a környezetvédelemmel Ezután Mayer Bertalan, a terv- és költségvetési bizott­ság képviselője ismertette a bizottság véleményét. Elmond­ta, a vita során többen és visszatérően hangsúlyozták, hogy erre a parlamenti vitá­ra nem most kellett volna sort keríteni, hanem 1985- ben, vagy azt megelőzően. A bizottság kiemelt jelen­tőséget tulajdonít annak, hogy az üzemelésnél minde- nekfölött szükséges alárendel­ni az energiát, a hajózhatósá­got a természetvédelemnek! Erre való tekintettel nyoma­tékkai ajánlja a kormány fi­gyelmébe a nemzetközi szer­ződést, annak esetleges mó­dosítását, abban az esetben, ha ökológiai, környezetvédel­mi problémák merülnének fel, és ha az a csúcsrajáratás kö­vetkezménye, akkor azt meg kell szüntetni. Mind. az ellenzők körében, mind a sajtóban többször elő­forduló követelés volt a nép­szavazás elrendelése. Bizottsá­gunk ebben a kérdésben egy­ségesen a népszavazás kiírása ellen foglalt állást. Vélemé­nyünk szerint ma kérni ki a nép véleményét, és ezáltal rakva felelősséget a vállára, erkölcstelen dolog lenne. Az utókor, felnövekvő gyer­mekeink dolga lesz megítélni, bírálni döntéseinket, a felelős­(Folytatás a 4. oldalon.) Tegnap reggel folytatta munkáját az Or­szággyűlés őszi ülésszaka a bős—nagyma­rosi vízlépcsőrendszerről szóló kormánytá­jékoztató feletti vitával. Az ülésen részt vett Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke és Grósz Károly, az MSZMP főtit­kára, a Minisztertanács elnöke is. Amint arról már beszámoltunk, a csü­törtöki ülésnap Maróthy Lászlónak, kör­nyezetvédelmi és vízgazdálkodási minisz­ternek a beruházásról szóló kormánybe­számolójával ért véget. Tegnap — a napirendnek megfelelően — először négy parlamenti állandó bizott­ság előadója fejtette ki a testület vélemé­nyét. A vitát megelőzően Sütő Kálmán Vas megyei képviselő kért szót. Ezt kö­vetően a vitához hozzászóltak: dr. Szent- ágothai János akadémikus (országos lista), Káldi Endre (Győr-Sopron megye), Eck Tibor (Komárom megye), Szabó Kálmán (Budapest), Bugán Mihály (Szolnok me­gye), Sándor Gábor (Nógrád megye), Si­mon Péter (Tolna megye), Tóth István (Bács-Kiskun megye), Mcdvetzky Antalné (Baranya megye), Südi Bertalan (Bács- Kiskun megye). Szabó Tamás (Fejér me­gye), Simon Péter Pál (Borsod-Abaúj- Zemplén megye), Király Zoltán (Csongrád megye), Barcs Sándor (országos lista), Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter, Nemes Tamás (Komá­rom megye), Horn Gyula külügyminiszté­rium! államtitkár, Balogh László (Pest megye) Varga Gyula (Zala megye), A felszólalásokra Maróthy László vála­szolt, majd határozathozatal következeit. Ezt követően dr. Korom Mihály, a par­lamenti ügyrend korszerűsítését előkészítő bizottság elnöke adott tájékoztatást az ed­dig végzett munkáról, majd interpellációk­ra került sor. Négy bizottság állásfoglalása é3 településfejlesztéssel össze­függő feltételeket meghatá­rozza a kormány számára. Berdár Béla ezután ismertet­te a bizottság állásfoglalását. A testület kéri a kormányt, hogy a jövőben minden olyan nagyberuházásnál, amely a ter­mészet jelentős átalakításával jár, nagy nemzetközi elköte­lezettséget és anyagi terhet ró a népgazdaságra, a döntést

Next

/
Oldalképek
Tartalom