Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-07 / 240. szám
FOLYTATJA TANÁCSKOZÁSÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS Módosítások három lépésben PEST MEGYEI TtlÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXII. ÉVFOLYAM, 240. SZÄM ira: 1,80 forint 1988. OKTÓBER 7., PÉNTEK Vita a törvénytervezetekről ® Tájékoztató a vízlépcsőről Gondjainkért nem csak az adórendszer felelős Az Országgyűlés második napján a vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslat feletti vitára került sor. A honatyák ezúttal is a Parlament egykori felsőházában, a mai kongresszusi teremben tartották tanácskozásukat, amelyen részt vettek a párt- és a' társadalmi szervezetek képviselői is. A páholyokban ott voltak a Bu. dapesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői, a magyar és a külföldi lapok, rádió- és tévéállomások tudósítói. A nagy érdeklődés nemcsak a pénzügy- miniszter által előterjesztett két fontos napirendnek, hanem a kormány által a bős—nagymarosi vízlépcső építéséről készített jelentésnek is szólt, hiszen mint közismert, a beruházás igen nagy indulatokat kavart idehaza és külföldön is. Nincs döntés a javaslatról Hogy nem lesz könnyű dolga a pénzügyminiszternek, amikor a vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslatot a parlament megvitatja, az már a honatyák szerdai, nyitónapi szavazataiból is látszott. Mint ismeretes, a téma napirendre tűzése ellen több mint százan foglaltak állást, vitatva azt, hogy elegendő volt az idő a felkészülésre. Lapunkban is megjelentek tudósítások olyan tanácskozásokról, amelyeken a résztvevők kifogásolták, hogy a minisztérium még az elmúlt hetekben is titkos megjelöléssel körözte a törvénytervezetet. Villányi Miklós azonban megpróbálkozott a lehetetlennel. Ebben kellően támogatta őt a törvényjavaslattal foglalkozó terv- és költségvetési bizottság is, amelynek nevében Kovács András Heves megyei képviselő, a Selypi Cukorgyár főmérnöke, összefoglalva véleményüket, az előterjesztés elfogadását ajánlotta a honatyáknak. Elmondta ugyan, hogy a képviselők kifogásolták: meglehetősen széles a mozgástere a végrehajtási rendeletnek, s élénk vita bontakozott ki az elvonások mértékéről is, ám azt is hozzátette, hogy a bizottság rendelkezésére bocsátott háttéranyag meggyőzte őket arról, hogy a 3 millió forint éves árbevételen felüli 50 százalékos adókulcs és az egységes társadalombiztosítási járulék ellenére sem nőnek számottevő mértékben a magánvállalkozások elvonásai. Ugyanakkor elismerte, hogy a képviselők több szempontból is megkérdőjelezték az állami és a magánvagyon esélyegyenlőségét. A bizottság végkövetkeztetése mégis az volt, hogy a törvényjavaslat alapelveit érintő kérdésekben nem terjesztenek módosító indítványt a parlament elé és nem javasolják a nyereségadó kulcsának a módosítását. Az ezt követő felszólalók döntő többsége azonban már vitába szállt az előterjesztéssel. A legkeményebben talán Tallóssy Frigyes budapesti képviselő, a Ferrokérhiá Ipari Szövetkezet jogtanácsosa bírálta a Pénzügyminisztériumot, elsőként is azt emelve ki, hogy véleménye szerint a törvénytervezet nem szolgálja maradéktalanul a néhány órája elfogadott társasági törvény végrehajtását. Vitatkozva a terv- és költségvetési bizottság képviselőjének megállapításával, amellett foglalt állást, hogy feltétlenül szükséges az adó mértékének pontos megállapítása. Már-már indulatosan tette szóvá, hogy a törvényt nem megfelelően készítették elő, s mert a képviselőknek nem állt módjukban időben megismerni. az elképzeléseket, nem lehet tőlük a felelősséget elvárni. Horváth Jenő budapesti képviselő, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke egyenesen azt javasolta: a törvény- tervezet mostani vitáját tekintsék a honatyák amolyan első olvasatnak, s novemberben a T. Ház ismét tűzze napirendre ezt a témát. Végighallgatva a vitát, alighanem hamarosan világossá vált az előterjesztő Villányi Miklós számára is, hogy meglehetősen sokan vannak, akik ilyen formájában elutasítanák a törvénytervezetet.' Ezért azt kérte a honatyáktól, hogy fogadják el Horváth Jenő indítványát. Válaszolt a képviselőknek is, s azon a véleményen volt, hogy a kedvezmények figyelembevételét az átlagos adómérték 40 százalék alatti, s ez nemzetközi összehasonlításban is rendkívül alacsony, ha pedig figyelembe vesszük népgazdasági helyzetünk jelenlegi helyzetét, a kritika éppenhogy az adómérték alacsony voltát illetheti! A választ követően Stadin- ger István ismét megadta a szót Kovács Andrásnak, aki még egyszer megpróbálta jobb belátásra bírni a képviselőket, s azt kérdezte: a sokat emlegetett képviselői felelősség arra is terjedjen ki, hogy akiknek most döntenie kell, azt is vegyék figyelembe, ez a halasztás milyen kárt okoz a népgazdaságnak. Ám mindez már nem változtatott azon a hangulaton, amelyet a szavazás is megerősített: az Ország- gyűlés túlnyomó többséggel amellett voksolt, hogy novemberben ismét tűzzék napirendre a témát. EZ TÖRTÉNT A vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslat vitájával folytatódott csütörtökön az Országgyűlés őszi ülésszaka. Stadinger Istvánnak, az Országgyűlés elnökének indítványára a képviselők megemlékeztek a 13 aradi hős tábornokról, a vértanúhalált halt gróf Batthyány Lajosról, Magyarország első felelős miniszterelnökéről és az 1848—49-es forradalom és szabadságharc többi hőséről. Ezt követően a napirend feletti vitában szót kért Horváth Jenő (Budapest), Miklósi Zoltán (Nógrád megye), dr. Szabóné dr. Kakas Irén (Vas megye) és Sasvári József (Komárom megye). A vitában elhangzottakra Villányi Miklós pénzügyminiszter válaszolt, majd ismét Kovács András kapott szót. Ezt követően az Országgyűlés elnöke szavazásra bocsátotta a kérdést: elfogadja-e az Országgyűlés, hogy az előterjesztést a legközelebbi, várhatóan november második felében sorra kerülő ülésen vitassák meg újra a képviselők. Az Országgyűlés túlnyomó többséggel, 23 ellenszavazattal, 10 tartózkodással ezt a megoldást támogatta. Az elfogadott napirendnek megfelelően ismét a pénzügyminiszter emelkedett szólásra, hogy előterjessze az általános forgalmi adóról és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvények módosítására vonatkozó tervezeteket. A vitában a képviselők közül dr. Puskás Sándor (Heves megye), Dobi Ferenc (Pest megye), dr. Papp Elemér (Zala megye), Balogh László (Békés megye), Sütő Kálmán (Vas megye), Hódosi Jenőné (Baranya megye), Fillo Pál (Budapest), Zsig- mond Attila (Budapest), dr. Karácsonyi Sándor (Csongrád megye), Kenyeres Árpád (Budapest), Bodonyi Csaba (Borsod-Aba- új-Zemplén megye), Bánffy György (Budapest), Csipkó Sándor (Bács-Kiskun megye), Tóth Károly (országos lista) és Kovács Lászlóné (Budapest) mondta el a véleményét. Szünet következett, amely alatt az adózással foglalkozó ad hoc bizottság ülést tartott, s megtárgyalta a vitában elhangzott konkrét javaslatokat. A bizottság üléséről Puskás Sándor számolt be a képviselőknek. Az elnöklő Stadinger István ezt kővetően megkérdezte a képviselőket és a javaslattevőket, hogy elfogadják-e a bizottság álláspontját. Bánffy György nem értett egyet az elhangzottakkal. A pénzügyminiszter nem fűzött kiegészítést a bizottság állás- foglalásához. Végezetül szavazásra került sor. A parlament 228 szavazattal 111 ellenében, 15 tartózkodással elfogadta a kormánynak azt a javaslatát, amely szerint a magánerőből készülő gázvezetékeknél az érintetteket 1989. január 1-jétől forgalmiadókedvezmény illeti meg. A kulturális értékeket képviselő videofilmek ügyében Bánffy György által kezdeményezett vita után a képviselők 228 szavazattal 55 ellenében, 58 tartózkodással elfogadták a kormány és az ad hoc bizottság eredeti javaslatát, amely szerint a televízió videofelvételeinek áfakulcsa a jövőben nulla. A lakásbérleti jogok egymás közötti cseréjéről származó jövedelem adósságmentességére tett javaslatot a képviselők 300 szavazattal 22 ellenében, 20 tartózkodással fogadták el. Végül az általános forgalmi adóról, valamint a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvények módosítására beterjesztett törvényjavaslatokat az Országgyűlés általánosságban, illetve a megszavazott módosításokkal elfogadta. Ezt követően a parlament következő napirendként a bős- nagymarosi vízlépcső építéséről szóló jelentés megvitatására tért át. Az Országgyűlés elnöke bejelentette, hogy a Magyar Tudományos Akadémia e tárgyban készített jelentéseit, valamint a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium hozzá fűzött észrevételeit a képviselők rendelkezésére bocsátották. A jelentéshez Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter fűzött szóbeli kiegészítést.. Az Országyűlés ma a napirend feletti vitával folytatja tanácskozását. VILLÁNYI MIKLÓS: Bővülhet a kedvezmények köre Villányi Miklós bevezetőben arra emlékeztette a képviselőket, hogy egy éve tárgyalta az Országgyűlés a két új adó bevezetésének törvénytervezetét. Nagy viták után és több módosító javaslat elfogadásával a képviselők bizalmat szavaztak a kormány stabilizációs és kibontakozási programjának, és az annak eszköz- rendszeréül szolgáló új adók bevezetését is elfogadták. — Az új adórendszerről — bár a társadalmat próbára tevő komoly erőfeszítések árán került bevezetésre — elmondható, hogy működik, a termelésben, a gazdálkodásban miatta nem voltak komolyabb fennakadások. Ez már önmagában is eredménynek tekinthető, ami a továbbfejlesztéshez jó alapul szolgálhat. A működéssel voltak és vannak gondok. A bevezetésre valóban kevés volt az idő. Koraiak és érdemben vitathatóak azok a megállapítások, amelyek egyoldalúan az új adóik hatásának tulajdonítanak egyes társadalmi-gazdasági jelenségeket, például a szándékoltnál nagyobb inflációt, a teljesítmények visszatartását. Ameddig a magyar gazdaság döntő részben a világpiacon nem vagy csak veszteségek árán eladható termékeket állít elő, addig az inflációt nem lehet megállítani. Ezért a forgalmiadó-kulcsok csökkentése, illetve az ártámogatások szélesítése nem perspektivikus megoldás. Jogos azonban az a kérdés: ki viselje a gazdaság nemzetközi leértékelődése miatti hátrányokat, és a korábban elmaradt vagy hibás gazdaságpolitikai döntések terheit? Bár még három hónap hátravan az esztendőből, nyilvánvalóan mindenkit érdeklő kérdés az adóbevételek alakulása. A szeptemberi előzetes adatokat is figyelembe véve, a két új adó az év egészében a számított bevételt hozza. A továbbiakban a pénzügyminiszter elmondta, többen félnek attól, hogy ezzel „letudjuk a változásokat”. Erről szó sincs, hiszen az adótáblára decemberben, az egyévi működés tapasztalataira pedig a jövő tavaszi ülésszakon visz- sza kell térni. Valós kép csak később alakul ki.a jövő évi tervről és költségvetésről. Ennek ismeretében kerülhet sor az adókulcsok, -sávok és más értékhatárok változtatására. A lakosság átlagos adóterhelésének csökkentésére nincs lehetőség, de növelni sem kívánatos. A mostani módosítás nem terjed ki az adórendszer alapelveire. Az elveket is érintő továbbfejlesztésre legkorábban csak egy teljes adóév tapasztalatainak ismeretében lehet vállalkozni. Ekkor kerülhet sor például annak mérlegelésére, hogy a családi jövedelemadó bevezetése, vagy a jelenlegi személyi jövedelem- adó és szociálpolitikai rendszer párhuzamos fejlesztése legyen a jövőben követendő út. Ezután Villányi Miklós a két törvénymódosítási javaslat néhány fontosabb kérdését elemezte. Az általános forgalmi adót érintően a .lakásépítésre vonatkozó előírások a javaslat szerint az eddigieknél egyértelműbbek lesznek, az egyes lakásépítési formák kezelésében mutatkozó különbségek minimálisra csökkennek. Megszűnik a visszaigényelhető adó felső határaira vonatkozó korlátozás, bővül a visszaigénylésre jogosultak köre. Az építésre, az utólagos, lakásközművesítésre vonatkozó adóvisszaigénylési szabályok könnyítésével párhuzamosan az egyéb lakásfelhasználási, -felújítási,-korszerűsítési munkák műszaki tartalmára vonatkozó megkötések is megszűnnek. Ez jelentős kiterjesztése a kedvezményeknek. Viszont ennek részbeni ellentételeként a lakáson végzett munkákra vonatkozó adóvisszaigénylési szabályok — tervezet szerint — szigorodnak. Az adó visz- szaigénylésére 10 ezer forint adótartalmat meghaladó vásárlás esetén nyílik mód. A személyi jövedelemadót érintő kérdések közül a két gyermeket egyedül nevelő szülőkre is kiterjedő gyermekenkénti, havi 1000 forintos adóalap-csökkentő kedvezmény jár a legnagyobb anyagi teherrel. Végül Villányi Miklós kérte az Országgyűlést, hogy a törvénymódosítási javaslatot a bizottsági kiegészítésekkel együtt hagyja jóvá. Az országgyűlési ülésszak második napján Mint az várható volt, az általános forgalmi adóról és a személyi jövedelemadóról szóló törvények módosításával kapcsolatos pénzügyminiszteri előterjesztést követő vitában szinte valamennyi felszólaló bírálta azokat az ellentmondásokat, amelyek az elmúlt hónapokban kerültek felszínre. Már a parlament ülése előtti hetekben többen szóvá tették azt a véleményük szerint is túlzott gyorsaságot, amelyet az elmúlt év telén éppen e fontos törvények bevezetése kapcsán tanúsított a kormányzat. Több képviselő is úgy látja, hogy ez a kapkodás sokat ártott az adóreformnak. Érződött az is, hogy bár a hiányosságokat mielőbb meg kell szüntetni, ezúttal mégis a megfontoltabb cselekvés került előtérbe. Nem fukarkodott a bírálattal dr. Puskás Sándor Heves megyei képviselő, az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. vezérigazgató-helyettese, a törvényjavaslatok bizottsági előadója sem, aki egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy az új adórendszernek egy vele nem összhangban lévő gazdasági szabályozórendszerbe kellett beilleszkednie. Ebből is következik, hogy maga az adóreform is hozzájárult jó néhány kedvezőtlen tendencia felerősödéséhez, például az infláció felgyorsulásához, a vállalkozói érdekeltség érezhető csökkenéséhez. Ma már nem kérdőjelezhető meg, hogy a jelenlegi adórendszer csak a gazdaságirányítás gyökeres reformjának megvalósítása esetén töltheti be a neki szánt szerepet. Ezért a témával foglalkozó ad hoc bizottság — a többivel egyetértésben — támogatja egy (Folytatás a 3. oldalon.) i
