Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-06 / 239. szám
Hu MEGKEZDTE TANÁCSKOZÁSÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXII. ÉVFOLYAM, 239. SZÁM Ára: 1,80 forint 1988. OKTOBER 6., CSÜTÖRTÖK Teljesítménykényszer itassa át gazdaságunk egész működését Stadinger István elnökletével tegnap megkezdte munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka, amelyen részt vett Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP lőtitkára, a Miniszter- tanács elnöke, jelen voltak a Politikai Bizottság tagjai, a Központi Bizottság titkárai. A páholyokban foglaltak helyet a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői, s a hazai és a nemzetközi sajtó nagy számban megjelent képviselői. A képviselők egyperces néma felállással adóztak az előző ülésszak óta elhunyt dr. Kosa Antal (Bács-Kiskun m., 3. vk.) képviselő, nyugalmazott termelőszövetkezeti elnök emlékének. Az ülésszak tárgysorozatának elfogadása után a személyi javaslatok tárgyalása következett. Ezután az elnök köszöntötte Straub F. Brúnót, az Elnöki Tanács elnökét, aki — mint ismeretes — megválasztása idején az Egyesült Államokban tartózkodott, ezért új tisztségében első alkalommal vesz részt a törvényhozó testület ülésén. Ezt követően az előző ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről szóló jelentéshez dr. Fodor István (Pest m„ 15. vk.) fűzött megjegyzést. (Ez utóbbit a 3. oldalon ismertetjük.) A képviselők a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának jelentését — dr. Fodor István indítványával kiegészítve — tudomásul vették, majd dr. Kulcsár Kálmán előterjesztésében megkezdték a gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslat tárgyalását. DR. KULCSÁR KÁLMÁN: Garancia a felelős cselekvésre Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter expozéja bevezetőjében kiemelte: ha nem akarjuk, hogy a távolság hazánk és a világ élvonala között a gazdasági fejlettség szempontjából tovább növekedjen, úgy a társasági formák modernizálását sem hanyagolhatjuk el. A gazdasági társaságokról szóló, most előterjesztendő törvény gazdaságpolitikai, jogpolitikai. társadalompolitikai és ideológiai szempontból egyaránt igen jelentős, az utóbbi évek jogalkotási gyakorlatából kiemelkedő jogszabály — hangsúlyozta. — A társasági törvény a társas vállalkozások, a piaci integráció kibontakozásának az alapjait teremti meg. Jelentős mértékben hozzájárulhat tehát ahhoz, hogy a társadalmi tulajdon a tőkeáramlás felgyorsulása révén ott hasznosuljon, ahol a hosszú távú jövedelmezőség tekintetében erre a legjobb lehetőségek mutatkoznak. Elősegítheti, hogy leomoljanak a különböző tulajdonformák közé emelt mesterséges korlátok, s ezzel a gazdaságban rejlő mozgás- lehetőségek kiteljesedjenek. A gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslat gazdasági, gazdaságpolitikai célkitűzéseit az igazságügyminiszter így foglalta össze: — A gazdaság strukturális megújulásának alátámasztására a társadalom hosszú távú, tartós érdekeit figyelembe véve nőjön a dinamikusan fejlődő társas vállalkozásoknak a gazdaságban betöltött szerepe, ennek révén korszerűsödjön a termékszerkezet, fokozódjon a népgazdaság jövedelemtermelő képessége; — A piaci Igényekhez rugalmasabban alkalmazkodó gazdasági társaságok révén növekedjék a piaci szereplők száma, és így tervszerű piacépítés keretében táguljon a verseny hatóköre; A gazdasági társaságok létrejöttével is gazdagodjanak a gazdálkodó szervezetek közötti termelési, értékesítési, együttműködési kapcsolatok, a gazdálkodó szervezetek együttműködésére épülő közvetlen tőkeáramlási csatornák bővülésével és fejlődésével csökkenjen a költségvetés és a bankrendszer, kockázata; A vállalatok, rövid távú érdekeken nyugvó autark fejlesztése helyett erősödjön a pénzben, illetőleg az értékpapírban Dr. Kulcsár Kálmán való befektetés és kockázatvállalás. A vállalatok és az állampolgárok közötti együttműködés akadályainak megszüntetésével váljék lehetővé az egyéni megtakarítások legális keretekben történő közösségi hasznosítása, az egyéni kezdeményezés szocialista vállalkozásokhoz kötött kibontakoztatása; Űj lépést tegyünk a korszerű állami vagyonkezelés szervezeti rendjének kialakítása útján az össznépi tulajdon hatékonyabb hasznosítása érdekében; Jöjjenek létre a kisvállalkozások működésének biztonságát erősítő olyan gazdasági társasági formák, amelyek megkönnyítik a kisvállalkozások beépítését a szocialista népgazdaságba, elősegítve a kisvállalkozások restriktiv kezelésének megszűnését; Alakuljon ki a különböző gazdasági szervezetek, vállalkozások piachoz alkalmazkodó természetes önmozgásának, egymásba való átalakulásának jogilag szabályozott rugalmas rendszere; Erősödjön a külföldi működőtöké közvetlen megjelenése á magvar népgazdaságban. A törvényjavaslat korszerűsíti az 1945 előtti kereskedelmi társasági formákat — a közkereseti, a betéti, a korlátolt felelősségű társaságot és a részvénytársaságot —, valamint a tapasztalatok alapján fejleszti az 1988 utáni vállalati gyakorlatban kialakult közös vállalati és egyesülési alakzatokat. A törvény hatálya mindenekelőtt kiterjed a legegyszerűbb kisvállalkozási, családi vállalkozási alakzatokra, azaz a tagok korlátlan és egyetem- leges felelősségével működő közkereseti társaságokra. ’Ez utóbbi alformájaként a törvény változatlanul intézményesíti a gyakorlatban az 19Ö2. január 1-jétől bevezetett gazdasági munkaközösséget, illetve új néven és finomítottabb szabályozásban a vállalati gazdasági munkaközösséget, amelyet a törvényjavaslat jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munka- közösségnek nevez. A közkereseti társasághoz kapcsolódva új lehetőséget hordoz magában a betéti társaság újramegho- nosítása, amelyben a személyesen közreműködő beltagok mellett a kültagok csak vagyoni befektetéssel vesznek részt. Ezt követően a törvény- javaslat szabályozza a koordinatív társasági formát jelentő egyesülést, illetve a tagok kezesi felelőssége mellett működő közös vállalatot. A szabályozás sorrendjében ezt követi a tőke- és személyegyesülés határán álló, a kisebb és a középvállalatokra modellezett korlátolt felelősségű társaság, a kft.; majd pedig a nagyobb vállalatok tipikus formájaként a tagsági jogokat értékpapír formájában kifejező, ezen nyugvó részvénytársaság, az rt. működésének rendezése fejezi be a szabályozást. — A társasági törvény — mondotta a továbbiakban — beilleszkedik gazdasági jogrendszerünk modernizálásának folyamatába, ugyanakkor minőségében más törvény, mint gazdásági jogunk korábbi részei. A politikai intézmény- rendszer demokratizálása, a gazdasági alkotmányosság kiépítése jegyében a benyújtott javaslat nem kerettörvény, hanem a társasági jog teljes szabályzását magába foglalja. Elfogadása esetén a törvényjavaslat jelentős mértékben továbbgyűrűző hatást gyakorol a gazdasági jogrendszerünk egészére.' A törvény társadalompolitikai hatásáról szólva kijelentette: ez a jogszabály hozzásegít a racionális cselekvés terjedéséhez a' gazdaságban} segít megteremteni és szélesíteni azt a gazdaságilag fügt getlen, vagy talán inkább önálló réteget, amely a maga gazdasági erejére támaszkodva képes politikailag' is Önállóan és ésszerűen cselekedni. Ez a tő_. Az ülésteremben jogszabály tehát jelentősen hozzájárulhat a politikailag is racionális magatartás terjedéséhez, politikai kultúránk átalakulásához, és az ország számára oly nagymértékben szükséges politikai stabilitáshoz. — Egy döntésnek, egy jogszabálynak azonban nem csupán várt vagy kívánt következményei vannak — fejtette ki a továbbiakban. — Ha várjuk és kívánjuk e törvénytől a tőkemozgást, a befektetés és vállalkozás fellendülését, tudnunk kell, hogy ez fokozza a jövedelemkülönbségeket. Kulcsár Kálmán expozéjában hangsúlyozta: — A most beterjesztett és a társadalmunk jelenlegi arculatához, gazdasági lehetőségeinkhez igazodó törvény működése vegyes gazdaságot tételez fel. Messzemenően el*- ismeri az állampolgári és a vállalati vállalkozások szabadságát, a gazdasági alkotmányosság körébe tartozó alapjogként teremti meg az állampolgárok, illetve szervezeteik részére a társulási jogot, leépíti a társaságok feletti államigazgatási gyámkodást, kitéljesiti a társaságokkal kapcsolatos bírói tevékenységet. E törvény alapján tehát igen tág tere nyílik a felelős állampolgári és vállalati cselekvésnek. Nyilvánvaló, hogy a legnehezebben az emberek tudata alakítható át. Az ideológiai munkában éppen ezért nagy . súlyt kell helyezni annak be- láttatására, hogy a részvény- társaság, a tőzsde és más tár- (Folytatás a 3. oldalon) TIT a történelmet idézünk, népünk történelmének sötét napját. Neveket sorolunk, százharminckilenc év távlatából önmagunknak, s a most eszmélő generációnak. A mementóként emelkedő emlékmű, melyet a nemzet kegyelete 1890-ben emelt, határainkon túl van. Már csak a távolság miatt ,'sem zarándokolhatunk el a legapróbbakat kézen fogva, a hősök tiszteletére ily módon tanítva, Huszár és Zala Aradon lévő emlékszobrához. A talapzatra most csak képzeletben helyezzük el a virágokat, a mécseseket. Az utóbbiakkal azt is kifejezésre juttatva, hogy nemzedékeken át kioltha- tátlan az a tisztelet, mely az 1848—49-es szabadság- harc dicső katonáit, tábornokait, s az aradi vértanúkat övezi. EZ TÖRTÉNT Szerda délelőtt 10 órakor új színhelyen, az egykori felsőházban, a mai kongresszusi teremben Stadinger István elnökletével megkezdte munkáját az Országgyűlés őszi Ülésszaka. A. törvényhozó testület elfogadta az ülésszak tárgysorozatát:* 1. Személyi javaslatok tárgyalása. 2. A gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslat tárgyalása. 3. A vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslat tárgyalása. 4. Az általános forgalmi adóról és a személyi jövedelemadóról szoló törvények módosítása. 5. A környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter tájékoztatója a bős—nagymarosi beruházás helyzetéről. 6. Az országgyűlési ügyrend korszerűsítését előkészítő hl* zottság elnökének tájékoztatója aíz előkészítés állásáról. 7. Interpellációk, kérdések. Az első napirend során az Országos Választási Elnökség Javaslatát — a dr. Kosa Antal képviselő elhalálozása miatt megüresedett képviselői helyre a választókerület eddigi pótképviselőjének, dr. Molnár Frigyesnek a megválasztását — az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Ezt követően a Hazafias Népfront Országos Tanácsától érkezett javallat alapján — felmentés, elhalálozás és lemondás mia.t — megüresedett tisztségek és tagsági helyek betöltéséről döntöttek. ~ v . Az Országgyűlés Nagyiványi Andrást, az építési és közlekedési bizottság tagját a bizottság elnökévé, dr. Berbár Bélát, a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság tagját a bizottság elnökévé választotta meg. Dr. Puskás Sándort, a terv- és költségvetési bizottság tagját a bizottsági titkárává, Tarján! Tibort, az építési és közlekedési bizottság tagjává, dr. Tóth Károlyt és dr. Nagy Gyulát a külügyi bizottság tagjává dr. Fodor Istvánt a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság tagjává, Simon Pétert (Borsod m.) a terv és költségvetési bizottság tagjává választották meg. Az Országgyűlés a legutóbbi ülésén hozott állásfoglalás alapján az alkotmány-előkészítő bizottságot kiegészítették az abból eddig hiányzó 11 megye képviseletével, amelyet ezentúl a megyei képviselőcsoport-vezetők látnak el, Az Országgyűlés e javaslatot — két tartózkodással — elfogadta, így a bizottság tagja lett Kasó József (Baranya megye),, Németh Ferenc (Békés m.), Kiss Dezső (Borsod-Abaúj-Zemplép m.), Katona Sándor (Fejér m.), Weiszböck Rezsöné (Győr-Sopron m.), Zsolnay Katalin (Komárom m.), dr. Hütter Csaba (Nógrád m.). Bíró Miklós (Szabolcs-Szatmár m.), dr. Bugán, Mihály (Szolnok m.), Bozsó Jánosné (Tolna m.) és Rujsz Lászlóné (Vas m.). Ezután dr. Antalffy Györgyöt, az alkotmány-előkészítő bizottság tagját hét tartózkodással a bizottság alelnökévé választották. Az Országgyűlés négy tartózkodással jóváhagyta a legutóbbi ülésén tett javaslatot, hogy az adóügyi ad hoc-bizottság jáj tagokkal kiegészítve reform ad hoc-bizottságként tevékenykedjen. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az Elnöki Tanács Ország- gyűléshez intézett átiratában megfogalmazott javaslat alapján Marjai Józsefet, a Minisztertanács elnökhelyettesét, kereskedelmi minisztert — négy tartózkodással — érdemei elismerése mellett, saját kérésére felmentették tisztségéből. Beck Tamást, a Magyar Gazdasági Kamara elnökét, a Budaflax vezérigazgatóját 2 ellenszavazattal és 12 tartózkodással kereskedelmi miniszterré választották meg a képviselők. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Indítványát megszavazva Cservenka Ferencnét és Péter Jánost'—r kérésükre, érdemeik elismerése mellett — felmentették az Országgyűlés alelnöki tisztségéből. f A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége az országos listán megüresedett öt képviselői hely betöltésére indítványozta, hogy válasszák mer képviselőnek Grósz Károlyt, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárát, a Minisztertanács elnökét, Hii&zár Istvánt, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárát. Mártop Jánost, a Hazafias Népfront OT alclnökét, Nagy Sándqrt, a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkárát, és Néiheth Miklóst, az MSZtyP KB titkárát. / A titkos szavazás eredményeként Grósz Károly 3M szavazattal (37 ellenszavazattal), Huszár István 323 szavazattal (31 ellen»- szavazattal), Márton János 343 szavazattal il^^enszjLYaiatt&l), Németh Miklós 325 szavazattal (34 ellenszaValfettal) ét Nagy Sándor 329 szavazattal (30 ellenszavazattal) választották ág országos listán képviselővé. Az Országgyűlés alelnökévé a képviselők Jakab Róbertnét, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitká- rát 260 szavazattal, valamint dr. Vida Miklós nyugalmazott vezérigazgatót 290 szavazattal választották meg. A harmadik Jelölt, Orosz Adél nyugalmazott balettigazgató 12» szavazatot kapott. A gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslatot dr. Kulcsár Kálmán igazságügy-minlszttr terjesztette elő, majd dr. Horváth Jerö, a Budapesti ügyvédi Kamara elnöke, a törvényjavaslat bizottsági előadója kapott szót. A Vitában elsőként Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szólalt lel. öt köyétte Tóth Ilona veszprémi képviselő, a Szakszervezetek Veszprém Megyei Tanácsának vezető titkára, dr. Eke Károly, Csongrád megyei- képviselő, a Magyar Rádió tudományos főmunkatársa és dr. Szabó Kálmán budapesti képviselő, akadémikus, a Marx Károly Kftzgazdaságtu- dománvi ügyetem tanszékvezető egyetemi tanára. Ezt követően dr. Kulcsár Kálmán reagált a vitában elhangzottakra, majd határozathozatal következett: az Országgyűlés a jogi, Igazgatási és Igazságügyi bizottság módosító javaslatát és a gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslatot — álta- . lánusságban és a megszavazott módosításokkal részleteiben is — egyhangúlag elfogadta. A késő délutáni órákban került sor Villányi Miklós pénzügyminiszter előterjesztésében a vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Az expozét követően Kovács András Heves megyei képviselő, a Selypl Cukorgyár főmérnöke, a törvényjavaslat bizottsági előadója számolt be röviden a két ülésen kibontakozott vitáról, és előterjesztette a bizottság véleményét, illetve javaslatát az elfogadásra. Ezután két hozzászólás következett. Először Tallőssy Frigyes budapesti képviselő, a Ferrokémla Ipari Szövetkezet jogtanácsosa, majd Nagyiványi András budapesti képviselő, a Villanyszerelő-ipari Vállalat vezérigazgatója kapott szót. Ezzel befejeződött az Országgyűlés első napja. A parlament a vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslat további vitájával folytatji. ma reggeltől a munkáját. ★ A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Marjai Józsefnek, a Minisztertanács elnökhelyettesének, kereskedelmi miniszternek eredményes munkássága és közéleti tevékenysége elismeréseként,, nyugállományba vonulása alkalmából a Magyar Népköztársaság Érdemrendje kitüntetést adományozta, amelyet Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke adott át. ~ Ami összeköt * 1849. október 6., Arad — mára történelem. Ám híven önmagunkhoz, mint minden évben, most is időzzünk el annál a napnál, mely könyörtelen ’ következetességgel tett pontot a magyar szabadság- harc végére. Minden bizonnyal hűvös, csípős volt a hajnal, amikor megfeszült a hóhér kötele, s a kivégző osztag golyói kioltották a magyar szabadságharc tábornokainak életét. . Aulich, Damjanich, Dessewffy, Kiss, Knézich, Lázár, Lahner, Leiningen, Nagy, Pöltenberg, Schwei- del, Török és Vécsey a tizenhárom aradi vértanú. Négyüket a vár sáncában lőtték agyon, kilencen pedig bitófán végezték a vártól délre. Miért is idézem a lexikonokban, a történelemkönyvekben fellelhető, adatokat? Miért is sorolom fel a tizenhárom nevet, melyeknek bennünk kell élniük, égniük olykor idegen csengésük ellenére is? Mert kételkedem, hogy a történelmi leckét, az aradi tizenhárom kiolthatatlan tiszteletét igazán elsajátíttattuk a mai tizenévesekkel. Hogy meg értettettük velük: e vezetők, tábornokok egy nagy ügy, egy nép szabadságáért nemcsak félretették nemzeti hovatartozásukat, hanem a célért életüket is adták. /V emcsak a magyar nép 1' sötét napja október 6-a, hanem lecke is, máig ható tanulsággal: itt a Kárpát-medencében élő népeknek nem azt kell keres- ami elválasztja, ha- ötrti összeköti riiük nem őket. azt,-ÍM. Varga Edit % :
