Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-06 / 239. szám

Hu MEGKEZDTE TANÁCSKOZÁSÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXII. ÉVFOLYAM, 239. SZÁM Ára: 1,80 forint 1988. OKTOBER 6., CSÜTÖRTÖK Teljesítménykényszer itassa át gazdaságunk egész működését Stadinger István elnökletével tegnap megkezdte munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka, amelyen részt vett Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP lőtitkára, a Miniszter- tanács elnöke, jelen voltak a Politikai Bi­zottság tagjai, a Központi Bizottság titká­rai. A páholyokban foglaltak helyet a Budapesten akkreditált diplomáciai képvi­seletek vezetői, s a hazai és a nemzetközi sajtó nagy számban megjelent képviselői. A képviselők egyperces néma felállással adóztak az előző ülésszak óta elhunyt dr. Kosa Antal (Bács-Kiskun m., 3. vk.) kép­viselő, nyugalmazott termelőszövetkezeti elnök emlékének. Az ülésszak tárgysoroza­tának elfogadása után a személyi javas­latok tárgyalása következett. Ezután az elnök köszöntötte Straub F. Brúnót, az Elnöki Tanács elnökét, aki — mint ismeretes — megválasztása idején az Egyesült Államokban tartózkodott, ezért új tisztségében első alkalommal vesz részt a törvényhozó testület ülésén. Ezt követően az előző ülésszak óta alko­tott törvényerejű rendeletekről szóló je­lentéshez dr. Fodor István (Pest m„ 15. vk.) fűzött megjegyzést. (Ez utóbbit a 3. oldalon ismertetjük.) A képviselők a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának jelentését — dr. Fodor István indítványával kiegé­szítve — tudomásul vették, majd dr. Kul­csár Kálmán előterjesztésében megkezdték a gazdasági társaságokról szóló törvényja­vaslat tárgyalását. DR. KULCSÁR KÁLMÁN: Garancia a felelős cselekvésre Kulcsár Kálmán igazságügy­miniszter expozéja bevezető­jében kiemelte: ha nem akar­juk, hogy a távolság hazánk és a világ élvonala között a gazdasági fejlettség szempont­jából tovább növekedjen, úgy a társasági formák moderni­zálását sem hanyagolhatjuk el. A gazdasági társaságokról szó­ló, most előterjesztendő tör­vény gazdaságpolitikai, jogpo­litikai. társadalompolitikai és ideológiai szempontból egy­aránt igen jelentős, az utóbbi évek jogalkotási gyakorlatából kiemelkedő jogszabály — hangsúlyozta. — A társasági törvény a társas vállalkozások, a piaci integráció kibontakozásának az alapjait teremti meg. Je­lentős mértékben hozzájárul­hat tehát ahhoz, hogy a társa­dalmi tulajdon a tőkeáramlás felgyorsulása révén ott hasz­nosuljon, ahol a hosszú távú jövedelmezőség tekintetében erre a legjobb lehetőségek mutatkoznak. Elősegítheti, hogy leomoljanak a különbö­ző tulajdonformák közé emelt mesterséges korlátok, s ezzel a gazdaságban rejlő mozgás- lehetőségek kiteljesedjenek. A gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslat gazdasá­gi, gazdaságpolitikai célkitűzé­seit az igazságügyminiszter így foglalta össze: — A gazdaság strukturális megújulásának alátámasztásá­ra a társadalom hosszú távú, tartós érdekeit figyelembe vé­ve nőjön a dinamikusan fej­lődő társas vállalkozásoknak a gazdaságban betöltött szerepe, ennek révén korszerűsödjön a termékszerkezet, fokozódjon a népgazdaság jövedelemterme­lő képessége; — A piaci Igényekhez ru­galmasabban alkalmazkodó gazdasági társaságok révén növekedjék a piaci szereplők száma, és így tervszerű piac­építés keretében táguljon a verseny hatóköre; A gazdasági társaságok lét­rejöttével is gazdagodjanak a gazdálkodó szervezetek kö­zötti termelési, értékesítési, együttműködési kapcsolatok, a gazdálkodó szervezetek együtt­működésére épülő közvetlen tőkeáramlási csatornák bővü­lésével és fejlődésével csök­kenjen a költségvetés és a bankrendszer, kockázata; A vállalatok, rövid távú érde­keken nyugvó autark fejlesz­tése helyett erősödjön a pénz­ben, illetőleg az értékpapírban Dr. Kulcsár Kálmán való befektetés és kockázat­vállalás. A vállalatok és az állampolgárok közötti együtt­működés akadályainak meg­szüntetésével váljék lehetővé az egyéni megtakarítások le­gális keretekben történő kö­zösségi hasznosítása, az egyé­ni kezdeményezés szocialista vállalkozásokhoz kötött kibon­takoztatása; Űj lépést tegyünk a korsze­rű állami vagyonkezelés szer­vezeti rendjének kialakítása útján az össznépi tulajdon ha­tékonyabb hasznosítása érde­kében; Jöjjenek létre a kisvállal­kozások működésének bizton­ságát erősítő olyan gazdasági társasági formák, amelyek megkönnyítik a kisvállalkozá­sok beépítését a szocialista népgazdaságba, elősegítve a kisvállalkozások restriktiv ke­zelésének megszűnését; Alakuljon ki a különböző gazdasági szervezetek, vállal­kozások piachoz alkalmazkodó természetes önmozgásának, egymásba való átalakulásának jogilag szabályozott rugalmas rendszere; Erősödjön a külföldi műkö­dőtöké közvetlen megjelenése á magvar népgazdaságban. A törvényjavaslat korszerű­síti az 1945 előtti kereskedel­mi társasági formákat — a közkereseti, a betéti, a korlá­tolt felelősségű társaságot és a részvénytársaságot —, vala­mint a tapasztalatok alapján fejleszti az 1988 utáni válla­lati gyakorlatban kialakult kö­zös vállalati és egyesülési alakzatokat. A törvény hatálya minde­nekelőtt kiterjed a legegysze­rűbb kisvállalkozási, családi vállalkozási alakzatokra, azaz a tagok korlátlan és egyetem- leges felelősségével működő közkereseti társaságokra. ’Ez utóbbi alformájaként a tör­vény változatlanul intézmé­nyesíti a gyakorlatban az 19Ö2. január 1-jétől bevezetett gaz­dasági munkaközösséget, illet­ve új néven és finomítottabb szabályozásban a vállalati gazdasági munkaközösséget, amelyet a törvényjavaslat jo­gi személy felelősségvállalásá­val működő gazdasági munka- közösségnek nevez. A közkere­seti társasághoz kapcsolódva új lehetőséget hordoz magában a betéti társaság újramegho- nosítása, amelyben a szemé­lyesen közreműködő beltagok mellett a kültagok csak va­gyoni befektetéssel vesznek részt. Ezt követően a törvény- javaslat szabályozza a koordi­natív társasági formát jelen­tő egyesülést, illetve a tagok kezesi felelőssége mellett mű­ködő közös vállalatot. A sza­bályozás sorrendjében ezt kö­veti a tőke- és személyegyesü­lés határán álló, a kisebb és a középvállalatokra modellezett korlátolt felelősségű társaság, a kft.; majd pedig a nagyobb vállalatok tipikus formája­ként a tagsági jogokat érték­papír formájában kifejező, ezen nyugvó részvénytársaság, az rt. működésének rendezése fejezi be a szabályozást. — A társasági törvény — mondotta a továbbiakban — beilleszkedik gazdasági jog­rendszerünk modernizálásának folyamatába, ugyanakkor mi­nőségében más törvény, mint gazdásági jogunk korábbi ré­szei. A politikai intézmény- rendszer demokratizálása, a gazdasági alkotmányosság ki­építése jegyében a benyújtott javaslat nem kerettörvény, ha­nem a társasági jog teljes szabályzását magába foglalja. Elfogadása esetén a tör­vényjavaslat jelentős mérték­ben továbbgyűrűző hatást gya­korol a gazdasági jogrendsze­rünk egészére.' A törvény társadalompoliti­kai hatásáról szólva kijelen­tette: ez a jogszabály hozzá­segít a racionális cselekvés terjedéséhez a' gazdaságban} segít megteremteni és szélesí­teni azt a gazdaságilag fügt getlen, vagy talán inkább ön­álló réteget, amely a maga gazdasági erejére támaszkodva képes politikailag' is Önállóan és ésszerűen cselekedni. Ez a tő_. Az ülésteremben jogszabály tehát jelentősen hozzájárulhat a politikailag is racionális magatartás terjedé­séhez, politikai kultúránk át­alakulásához, és az ország számára oly nagymértékben szükséges politikai stabilitás­hoz. — Egy döntésnek, egy jog­szabálynak azonban nem csu­pán várt vagy kívánt követ­kezményei vannak — fejtette ki a továbbiakban. — Ha vár­juk és kívánjuk e törvénytől a tőkemozgást, a befektetés és vállalkozás fellendülését, tud­nunk kell, hogy ez fokozza a jövedelemkülönbségeket. Kulcsár Kálmán expozéjá­ban hangsúlyozta: — A most beterjesztett és a társadalmunk jelenlegi arcu­latához, gazdasági lehetősé­geinkhez igazodó törvény működése vegyes gazdaságot tételez fel. Messzemenően el*- ismeri az állampolgári és a vállalati vállalkozások sza­badságát, a gazdasági alkot­mányosság körébe tartozó alapjogként teremti meg az állampolgárok, illetve szerve­zeteik részére a társulási jo­got, leépíti a társaságok felet­ti államigazgatási gyámkodást, kitéljesiti a társaságokkal kap­csolatos bírói tevékenységet. E törvény alapján tehát igen tág tere nyílik a felelős állampol­gári és vállalati cselekvésnek. Nyilvánvaló, hogy a legne­hezebben az emberek tudata alakítható át. Az ideológiai munkában éppen ezért nagy . súlyt kell helyezni annak be- láttatására, hogy a részvény- társaság, a tőzsde és más tár- (Folytatás a 3. oldalon) TIT a történelmet idézünk, népünk történelmének sötét napját. Neveket soro­lunk, százharminckilenc év távlatából önmagunknak, s a most eszmélő generáció­nak. A mementóként emel­kedő emlékmű, melyet a nemzet kegyelete 1890-ben emelt, határainkon túl van. Már csak a távolság miatt ,'sem zarándokolhatunk el a legapróbbakat kézen fogva, a hősök tiszteletére ily mó­don tanítva, Huszár és Za­la Aradon lévő emlékszob­rához. A talapzatra most csak képzeletben helyezzük el a virágokat, a mécsese­ket. Az utóbbiakkal azt is kifejezésre juttatva, hogy nemzedékeken át kioltha- tátlan az a tisztelet, mely az 1848—49-es szabadság- harc dicső katonáit, tábor­nokait, s az aradi vérta­núkat övezi. EZ TÖRTÉNT Szerda délelőtt 10 órakor új színhelyen, az egykori felső­házban, a mai kongresszusi teremben Stadinger István elnök­letével megkezdte munkáját az Országgyűlés őszi Ülésszaka. A. törvényhozó testület elfogadta az ülésszak tárgysorozatát:* 1. Személyi javaslatok tárgyalása. 2. A gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslat tárgya­lása. 3. A vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslat tár­gyalása. 4. Az általános forgalmi adóról és a személyi jövedelemadóról szoló törvények módosítása. 5. A környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter tájékoz­tatója a bős—nagymarosi beruházás helyzetéről. 6. Az országgyűlési ügyrend korszerűsítését előkészítő hl* zottság elnökének tájékoztatója aíz előkészítés állásáról. 7. Interpellációk, kérdések. Az első napirend során az Országos Választási Elnökség Ja­vaslatát — a dr. Kosa Antal képviselő elhalálozása miatt meg­üresedett képviselői helyre a választókerület eddigi pótképvi­selőjének, dr. Molnár Frigyesnek a megválasztását — az Or­szággyűlés egyhangúlag elfogadta. Ezt követően a Hazafias Népfront Országos Tanácsától ér­kezett javallat alapján — felmentés, elhalálozás és lemondás mia.t — megüresedett tisztségek és tagsági helyek betöltéséről döntöttek. ~ v . Az Országgyűlés Nagyiványi Andrást, az építési és közle­kedési bizottság tagját a bizottság elnökévé, dr. Berbár Bé­lát, a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság tagját a bizottság elnökévé választotta meg. Dr. Puskás Sándort, a terv- és költségvetési bizottság tag­ját a bizottsági titkárává, Tarján! Tibort, az építési és közle­kedési bizottság tagjává, dr. Tóth Károlyt és dr. Nagy Gyulát a külügyi bizottság tagjává dr. Fodor Istvánt a településfejlesz­tési és környezetvédelmi bizottság tagjává, Simon Pétert (Bor­sod m.) a terv és költségvetési bizottság tagjává választották meg. Az Országgyűlés a legutóbbi ülésén hozott állásfoglalás alap­ján az alkotmány-előkészítő bizottságot kiegészítették az ab­ból eddig hiányzó 11 megye képviseletével, amelyet ezentúl a megyei képviselőcsoport-vezetők látnak el, Az Országgyűlés e javaslatot — két tartózkodással — elfogadta, így a bizottság tagja lett Kasó József (Baranya megye),, Németh Ferenc (Bé­kés m.), Kiss Dezső (Borsod-Abaúj-Zemplép m.), Katona Sán­dor (Fejér m.), Weiszböck Rezsöné (Győr-Sopron m.), Zsolnay Katalin (Komárom m.), dr. Hütter Csaba (Nógrád m.). Bíró Miklós (Szabolcs-Szatmár m.), dr. Bugán, Mihály (Szolnok m.), Bozsó Jánosné (Tolna m.) és Rujsz Lászlóné (Vas m.). Ezután dr. Antalffy Györgyöt, az alkotmány-előkészítő bizottság tag­ját hét tartózkodással a bizottság alelnökévé választották. Az Országgyűlés négy tartózkodással jóváhagyta a legutóbbi ülésén tett javaslatot, hogy az adóügyi ad hoc-bizottság jáj tagokkal kiegészítve reform ad hoc-bizottságként tevékeny­kedjen. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsa és az Elnöki Tanács Ország- gyűléshez intézett átiratában megfogalmazott javaslat alapján Marjai Józsefet, a Minisztertanács elnökhelyettesét, kereske­delmi minisztert — négy tartózkodással — érdemei elismerése mellett, saját kérésére felmentették tisztségéből. Beck Tamást, a Magyar Gazdasági Kamara elnökét, a Budaflax vezérigazga­tóját 2 ellenszavazattal és 12 tartózkodással kereskedelmi mi­niszterré választották meg a képviselők. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Indítványát meg­szavazva Cservenka Ferencnét és Péter Jánost'—r kérésükre, érdemeik elismerése mellett — felmentették az Országgyűlés alelnöki tisztségéből. f A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége az or­szágos listán megüresedett öt képviselői hely betöltésére indít­ványozta, hogy válasszák mer képviselőnek Grósz Károlyt, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárát, a Minisztertanács elnökét, Hii&zár Istvánt, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárát. Mártop Jánost, a Hazafias Népfront OT alclnökét, Nagy Sándqrt, a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkárát, és Néiheth Miklóst, az MSZtyP KB titkárát. / A titkos szavazás eredményeként Grósz Károly 3M szavazat­tal (37 ellenszavazattal), Huszár István 323 szavazattal (31 ellen»- szavazattal), Márton János 343 szavazattal il^^enszjLYaiatt&l), Németh Miklós 325 szavazattal (34 ellenszaValfettal) ét Nagy Sándor 329 szavazattal (30 ellenszavazattal) választották ág or­szágos listán képviselővé. Az Országgyűlés alelnökévé a képviselők Jakab Róbertnét, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitká- rát 260 szavazattal, valamint dr. Vida Miklós nyugalmazott ve­zérigazgatót 290 szavazattal választották meg. A harmadik Je­lölt, Orosz Adél nyugalmazott balettigazgató 12» szavazatot ka­pott. A gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslatot dr. Kul­csár Kálmán igazságügy-minlszttr terjesztette elő, majd dr. Horváth Jerö, a Budapesti ügyvédi Kamara elnöke, a tör­vényjavaslat bizottsági előadója kapott szót. A Vitában első­ként Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára szólalt lel. öt köyétte Tóth Ilona veszprémi képviselő, a Szakszervezetek Veszprém Megyei Tanácsának vezető titká­ra, dr. Eke Károly, Csongrád megyei- képviselő, a Magyar Rádió tudományos főmunkatársa és dr. Szabó Kálmán buda­pesti képviselő, akadémikus, a Marx Károly Kftzgazdaságtu- dománvi ügyetem tanszékvezető egyetemi tanára. Ezt követően dr. Kulcsár Kálmán reagált a vitában elhang­zottakra, majd határozathozatal következett: az Országgyűlés a jogi, Igazgatási és Igazságügyi bizottság módosító javaslatát és a gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslatot — álta- . lánusságban és a megszavazott módosításokkal részleteiben is — egyhangúlag elfogadta. A késő délutáni órákban került sor Villányi Miklós pénz­ügyminiszter előterjesztésében a vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Az expozét követően Ko­vács András Heves megyei képviselő, a Selypl Cukorgyár fő­mérnöke, a törvényjavaslat bizottsági előadója számolt be rö­viden a két ülésen kibontakozott vitáról, és előterjesztette a bizottság véleményét, illetve javaslatát az elfogadásra. Ezután két hozzászólás következett. Először Tallőssy Frigyes buda­pesti képviselő, a Ferrokémla Ipari Szövetkezet jogtanácso­sa, majd Nagyiványi András budapesti képviselő, a Villany­szerelő-ipari Vállalat vezérigazgatója kapott szót. Ezzel befe­jeződött az Országgyűlés első napja. A parlament a vállal­kozási nyereségadóról szóló törvényjavaslat további vitájával folytatji. ma reggeltől a munkáját. ★ A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Marjai József­nek, a Minisztertanács elnökhelyettesének, kereskedelmi mi­niszternek eredményes munkássága és közéleti tevékenysége elismeréseként,, nyugállományba vonulása alkalmából a Ma­gyar Népköztársaság Érdemrendje kitüntetést adományozta, amelyet Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke adott át. ~ Ami összeköt * 1849. október 6., Arad — mára történelem. Ám hí­ven önmagunkhoz, mint minden évben, most is időzzünk el annál a nap­nál, mely könyörtelen ’ kö­vetkezetességgel tett pon­tot a magyar szabadság- harc végére. Minden bi­zonnyal hűvös, csípős volt a hajnal, amikor megfe­szült a hóhér kötele, s a kivégző osztag golyói kiol­tották a magyar szabad­ságharc tábornokainak éle­tét. . Aulich, Damjanich, Dessewffy, Kiss, Knézich, Lázár, Lahner, Leiningen, Nagy, Pöltenberg, Schwei- del, Török és Vécsey a ti­zenhárom aradi vértanú. Négyüket a vár sáncában lőtték agyon, kilencen pe­dig bitófán végezték a vár­tól délre. Miért is idézem a lexi­konokban, a történelem­könyvekben fellelhető, ada­tokat? Miért is sorolom fel a tizenhárom nevet, melyeknek bennünk kell élniük, égniük olykor ide­gen csengésük ellenére is? Mert kételkedem, hogy a történelmi leckét, az ara­di tizenhárom kiolthatatlan tiszteletét igazán elsajátít­tattuk a mai tizenévesek­kel. Hogy meg értettettük ve­lük: e vezetők, tábornokok egy nagy ügy, egy nép sza­badságáért nemcsak félre­tették nemzeti hovatarto­zásukat, hanem a célért életüket is adták. /V emcsak a magyar nép 1' sötét napja október 6-a, hanem lecke is, máig ható tanulsággal: itt a Kár­pát-medencében élő népek­nek nem azt kell keres- ami elválasztja, ha- ötrti összeköti riiük nem őket. azt,-ÍM. Varga Edit % :

Next

/
Oldalképek
Tartalom