Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-05 / 238. szám
6 1988. OKTOBER 8., SZERDA JoeI TANÁCSOK Munkahelyi baleset anyagi következményei • Házassági vagyoni szerződés • Telekhatárvita # Bírósági meghagyás • H. S. diósdi bádogos üzemi balesetet szenvedett. A vállalata humánusan járt el vele szemben. Üj munkakört keresett számára, mert a régiben már nem tudott dolgozni, ezenfelül minden kárát megtérítették. Most mégis vita támadt köztük, mert azt a jövedelmet, amely abból származott, hogy olvasónk hétvégeken a magánépítkezéseken dolgozott, nem térítik meg számára. Jogos-e az eljárás? — kérdezi. A munkáltató dolgozója életének, egészségének vagy testi épségének megsértésével okozott kárért — vétkességre tekintet nélkül — anyagi felelősséggel tartozik akkor, ha a kár a munkaviszonyból folyó kötelezettségek teljesítése során éri a dolgozót. A vétkességre való tekintet nélkül azt jelenti, hogy közömbös az a körülmény, hogy a károkozás a vállalat gondatlan vagv szándékos magatartása miatt következett be. A dolgozó a baleset miatt igényt tarthat mindazokra az anyagiakra, amelyektől a sérülés következtében elesett. A munkavállaló tehát a ruházatában, használati tárgyaiban keletkezett kár megtérítését éppúgy igényelheti, mint a munkaviszony keretében vagy akár azon kívül szerzett, de a baleset miatt elmaradt jövedelmét. A munkáltató azonban nem mindenkor köteles megtéríteni a munkaviszonyon kívüli jövedelemkiesést. A dolgozó ugyanis csak a jogszabályok által megengedett tevékenységből származó jövedelmének elmaradásából eredő károk megtérítésére tarthat, igényt. Ha tehát főállása mellett másodállása, mellékfoglalkozása van, vagy gazdasági munkaközösségi tag, illetve mellékfoglalkozásban iparigazolvány alapján kisipari tevékenységet gyakorol, igényelheti a munkahelytől a kiesett jövedelmet. Abban az esetben viszont, ha a hétvégi munkákat iparjogosítvány nélkül végezte, kontárnak minősül, és így ezt a tevékenységet nem lehet a jogszabályok által megengedett tevékenységnek minősíteni. Ezért a munkáltató kártérítési felelősséggel nem tartozik. • Egy magát megnevezni nem kívánó olvasónk anyagi ügyek miatt többször különköltözött házastársától. Mivel ezt a hercehurcát nem kívánja folytatni, azt kérdezi, hogy válás nélkül rendeződhet-e kettőjük anyagi ügye. A házassági vagyonjogi szerződést nemcsak házasság- kötés előtt, de annak fennállása alatti is meg lehet kötni. A felek a vagyoni viszonyaikat a házassági életközösség tartamára rendezhetik ezzel a szerződéssel. A szerződés érvényességéhez az szükséges, hogy azt közokiratba vagy jogi képviselő által ellenjegyzett magánokiratba foglalják. (Közokirat az olyan okirat, amelyet a bíróság, a közjegyző, vagy más hatóság az ügykörön belül a jogszabályban megszabott alakban állít ki. A közokiratot az ellenkező bizonyításáig valódinak kell tekinteni. Minden olyan okirat, amely nem közokirat, magánokiratnak minősül. Ezek közül teljes bizonyító erejű az a magánokirat, amelyet a kiállító saját kezűleg írt és aláírt, vagy két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító az egyébként nem saját kezűleg írt okiratot elöltük írta alá, vagy aláírását előttük sajátjának ismerte el.) A házassági vagyoni szerződést 1987. július 1-jétől lehet megkötni. Bevezetését az indokolta, hogy a házasfelek vagyoni viszonyainak tartalma nagymértékben fejlődött. A gazdasági mechanizmus változása megkövetelte, hogy a magánszemélyek egyre nagyobb mértékben vállaljanak kockázatot anyagi természetű döntéseikért is és viseljék ennek anyagi konzekvenciáit is. A felelősség kiterjesztése azonban azzal is járhat, hogy a gazdasági tevékenységet nem folytató házastárs viselni köteles a gazdasági kudarcot szenvedő házasfél tevékenységének következményeit. A házassági vagyoni szerződés bevezetését indokolta az is, hogy a lakásviszonyok rendezetlensége miatt számtalanszor előfordult, a házasságkötés előtt önálló lakással rendelkező személy a bontás következtében hajléktalanná vált. Célszerűbb tehát, hogy az utólag vitássá tehető jogi helyzeteket a felek előre szerződéssel tisztázzák. A megállapodásban meghatározhatják, hogy a házasság felbontásakor mely vagyontárgy kit illet meg, mely vagyon kerül közös, illetőleg különvagyonba. A házastársakkal kapcsolatba kerülő harmadik személyt (mindkettőjük vagy egyikük szerződéses partnere) azonban kötelesek tájékoztatni arról, hogy a szerződéssel érintett vagyontárgy valamelyikük különvagyonába tartozik. • Egy Galga menti községben lakó állami alkalmazott súlyos telekvitába keveredett szomszédjával. A nézeteltérést az okozta, hogy a húsz éve közösen vásárolt, majd megosztott telek határát a szomszéd nem a felezővonalon jelölte ki, hanem attól olvasónk hátrányára eltért. A változtatás következtében olvasónk telke nem éri el azt a mértéket, amelyre építési engedély adható ki. A többszöri földmérés nekem adott igazat —- írja —, a hatóságoknál mégsem találok védelmet, mert véleményük szerint az eltérés .......-» hibahatáron belül van. Az ingatlanok határvonalának megállapítása időtlen idő« óta a szomszédok közötti vita tárgyát képezheti. Az ösz- szeütközések lehetőségét növelte, hogy az elmúlt évtizedekben bekövetkezett nagy társadalmi változásokat a nyilvántartás nem minden esetben tudta regisztrálni, ezenkívül magát a nyilvántartási eljárást is korszerűsítették, amely szintén magával hozta a leírtak és a valóságos helyzet közti eltéréseket. Az ilyen, „úgymond szükségszerű'’ V «források mellett az is élezheti a szomszédok közötti viszonyt, hogy a földnyilvántartási térképen a valóságos tulajdoni viszonyoknak megfelelően ábrázolt határvonal a természetben nem tűzhető ki teljes pontossággal, hanem csak a földmérési hibahatáron belül. Ilyen esetben — igazságügyi földmérési szakértő véleményének beszerzése után — a bíróságnak kell megállapítani, hogy a természetben hol húzódik a nyilvántartási térképen ábrázolt határvonalnak leginkább megfelelő határvonal. Amennyiben a perben azt bizonyítják, hogy a jogvitát megelőzően kialakult békés birtokállapotnak megfelelő határvonal a földmérési hibahatáron belül van, ezt a határvonalat olyannak kell tekinteni, amely megegyezik a nyilvántartási térképen ábrázolt vonallal. • M. L. mogyoródi vízvezeték-szerelő egy munka minőségi hibái miatt perben állt a megrendelővel. Olvasónk szabadságát külföldön töltötte, Így csak nemrég tudta meg, hogy ügyfele pert indított ellene és a tárgyalásra szóló idézést rokonai átvették. Megdöbbenve vette kézhez a bíróság papírját, amelyből arról értesült, hogy egy nagyobb összeget kell visszafizetnie. Hogy dönthettek az ügyemben, amikor még csak meg sem hallgattak? — kérdi. Sajnos gyakran előfordul, hogy a jogsérelmet okozó fél partnerének sürgetésére, felhívására nem reagál és ezért annak bírósághoz kell fordulnia. A bírósági eljárás rosszhiszemű magatartással hosszú időre elhúzható, ezért a törvény a feleket arra szorítja, hogy észrevételeiket a bíróság előtt érdemben tárják fel, hogy az ügy eldönthető legyen. Annak érdekében, hogy a távolmaradás miatt ne lehessen a pert tovább nyújtani, vezette be a törvény a bírósági meghagyás intézményét. A meghagyás kibocsátására akkor kerülhet sor, ha az alperes szabályszerű idézés ellenére az első tárgyaláson nem jelenik meg és írásbeli védekezést sem terjeszt elő. A meghagyás kibocsátásának ezenkívül az a feltétele, hogy a felperes kérje a per ekkénti eldöntését és a bíróság számára ne legyen aggályos a követelés. A bírósági meghagyás kibocsátásának mindezen feltételek esetén is csak akkor van helye, ha a felperes keresetlevelét nem -kell hiánypótlás végett visszaadni, illetve a per megszüntetésének egyébként nincs helye. Végezetül vannak olyan perek, amelyben a jogszabály kizárja a bírósági meghagyást (pl. házasság felbontása, apaság megállapítása, munkaügyi perek stb.). A bírósági meghagyásnak az ítélettel azonosak a következményei, tehát az abban foglaltakat akár végrehajtással is teljesíteni kell. A bírósági meghagyás ellen fellebbezés nek helye nincs, viszont a kézbesítéstől számított 15 napon belül ellentmondással lehet élni. A kellő időben benyújtott ellentmondás esetén a bíróság tárgyalást tűz ki. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére mlndrn csütörtökön 17—19 óra között ingyenes jogi tanácsadást tartunk a Bp. Vili. Blaha Lujza tér 3. sz. alatt, a beérkezett levelekre pedig folyamatosan válaszolunk. Postabontás VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: BUDAPEST, PF.: 311 -1446 Videoklub Dunakeszin A Dunakeszi Városi Könyvtárban ez év elejétől már nemcsak könyveket és folyóiratokat, hanem műsoros videokazettákat is lehet kölcsönözni. A könyvtár videofilmklub megalapítását tervezi. Közvélemény-kutatás után, negyedévenként a legtöbb szavazatot kapott hat filmet mutatják be. A klubnak minden olvasó tagja lehet, a díj egy sorozatra — hat filmre — 150 forint. A program kezdetét október 19-re tervezték, és a további vetítések kéthetente követnék egymást. Várják a jelentkezőket 1 Solymosi László Dunakeszi Vélemények, reagálások A Pest Megyei Hírlap a közelmúltban több ízben is tudósított a biatorbágyi völgyhidak sorsának alakulásáról, és az ez ügyben kialakult vitáról. E sorok írója keserű belenyugvással vette tudomásul, hogy a viaduktpályázatra már korábban benyújtott javaslata, melyet a megyei lap is publikált, nem valósulhatott meg. (Az úgynevezett szegecsjegyekről van szó.) Azonban az illetékeseknek jóval egyszerűbb megoldás is kézenfekvő lehetett -volna* -« pályázat kiírásakor, 1986 decemberétől, egyszámlát nyithattak volna a viaduktok fenntartásának javára. Közismert, hogy az ilyenre történt befizetések már nagyon sok létesítményt megmentettek a pusztulástól, sőt, további fennmaradásukat is biztosítani tudták az így nyert anyagiakkal. Érthető és köztudott a helybéliek ragaszkodása a nevezetességükhöz, de Biator- bágyon túl is akadnak lelkes pártolói az ügynek. Az egyszámlaszám a sajtótermékekben országosan is közzétehető lenne. A híd még áll, még most sincs későn ... A Bia felőli híd, melyen a katasztrófa történt, idén 90 éves. 1898 márciusában kezdték alapozni, és októberben már álltak a pillérek. Az acélszerkezetek beemelése után, december 20-án megindult rajta a forgalom. Tiszteletre méltó elődeink jó munkája napjainkban például is szolgálhatna... Bozó Emil Budapest ★ A szeptember 28-i Postabontásban olvastam a pomá- zi Tamásy Sándorné nagyon is aktuális véleményét- telefonügyben. Én ugyan gödöllői lakos vagyok, de felfigyeltem erre a levélre, hisz ha egyáltalán lehetséges, még reménytelenebb helyzetben vagyok. 1976-ban rokkantnyugdíjas lettem, akkor — 10 év igénylés után — kaptam telefont. 1982-ben, szintén a betegségem kapcsán, a régi lakásommal szemben kaptam másik lakást. A telefonhasználati jogom megszűnt. Azóta minden emberileg lehetséges dolgot megpróbáltam, de úgy látszik, nincs reménytelenebb eset, mint a Magyar Postával szemben bármilyen kérést érvényesíteni. Petrák Józsefné Gödöllő Mozgalmas vasútállomás Albertirsán nemrég fejezték be a vasútállomás felújítását, és beigazolódott a közmondás, mely szerint: Nincsen rózsa tövis nélkül. Ugyanis a peron alatt, az „u” alakú betonelemek között gyakran látok patkányokat szaladgálni. A lakásunk nincs messze az állomástól, minden reggel ezen a peronon várakozom. Egyfolytában bosszant a látvány, de aggódunk amiatt is, hogy ezek az állatok mennyi fertőzést is terjeszthetnek. Ráadásul Monoron nemrég volt járvány. Szóltam az egyik forgalmistának is ez ügyben. Azt válaszolta, hogy tud a dologról, de nem érdekli. Én pedig nem tudom elképzelni, hogy ez csak engem zavar. L. A. Albertirsa Megérdemelt emlékezés A tápiószecsői helyőrség személyi állománya, a Nógrádi Sándor nyugdíjasklub tagsága, a Bogdán Flórián szocialista brigád és a tápiószecsői nyugdíjasklub tagjai szeptember 4-én délelőtt, katonai tiszteletadással koszorúzták meg az 1963. szeptember 8-1 tápió- menti árvíznél a mentési feladatok teljesítése közben hősi halált halt Bogdán Flórián szakaszvezető jászárokszállási sírját. Az ünnepségen Ofella Sándor, a kultúrház nyugdíjas igazgatója szavalta el ez alkalomra írt Kétarcú Tápió című versét, majd a helyőrségi nyugdíjasklub titkára méltatta a hősi halott életét és tevékenységét. A koszorúk elhelyezése után katonai sortűzzel tisztelegtek Bogdán Flórián emlékének. Erdős Pál ny. őrnagy Tápiószecső A monori-erdei ipari rémtörténet Tovább károsodhat a környezet Napjainkban sajnos már nemcsak a tudományosfantasztikus irodalom témája, hanem szomorú valóság az, hogy aggasztó mértékben szennyezzük ivóvizünket és légterünket, veszélyeztetve magunk és utódaink egészségét, létét, jövőjét. Tény, hogy nem mindig sikerül rajtakapni, felelősségre vonni a bűnösöket. A nagy összegű bírságolások ellenére vegyi anyagoktól fertőzött az egykor kéknek mondott Duna vize, füstöt okádnak a gyárkémények, és a fővárosból kitelepített üzemek vidéken folytatják — a korábbinál gyakran kisebb ellenőrzés mellett — a törvénytelen és egyre veszélyesebb környezetrombolást. Országos méretű felháborodást kiváltott környezetkáro- sítási büntetőügy tárgyalása kezdődött tegnap a Monori Bíróság dr. Krékity János tanácsa előtt. A tények, melyekről lapunkban is több alkalommal írtunk, ismertek. Mo- nori-erdőn — a Minőségi Vegyesipari Kisszövetkezet telepének környékén — az ott- lakók életkörülményei megromlottak a föld és a talajvíz jelentős szennyeződése miatt, mely emberi egészséget is veszélyeztet. Tagadja bűnösségét Köves Pál negyvenkét éves vegyészmérnök, a kisszövetkezet volt telepvezetője környezetkárosítás bűntettével vádolva áll a bíróság előtt. Védője, dr. Miklós Lajos a személyiségi jogokra hivatkozva arra kérte a bíróságot, hogy ne engedélyezzék a tárgyalás tévéközvetítését. A tanács elnöke a kérést visszautasította. de hozzájárult ahhoz, hogy a vádlott arcát ne fényképezzék. Így hát délelőtt kilenc óra után néhány perccel ismét felgyulladtak a már leoltott reflektorok, és így folytatódott a tárgyalás. Dr. Krékity Lajos kérdésére. hogy bűnösnek érzi-e magát, a vádlott nemmel válaszolt. Egy személyben nem érzem felelősnek magam a ter- hemre felrótt kömyezetszeny- nyeződésért — mondotta —, mely rajtam kívül álló okok miatt keletkezett. A vegyész- mérnök, aki jelenleg diszpécserként dolgozik a kisszövetkezetben, 1980. március 6-tól 1987. augusztus 1-jéig volt a monori-erdei telep felelős vezetője. Negyvenen dolgoztak az irányítása alatt, köztük négy vegyésztechnikus. A kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a kisszövetkezet 1972-ben települt ki a fővárosból Mo- nori-erdőre. Fő profiljuk úgynevezett ipari segédanyagok gyártása, melyhez folyamatosan nagy mennyiségű szilárd és folyékony halmazállapotú vegyszert használtak fel. A termelés során keletkezett hulladékok, a zsákokban visz- szamaradt vegyszerek tárolása egyre nagyobb gondot jelentett. A szövetkezetnek volt ugyan égetőberendezése a keletkező hulladékok megsemmisítésére, de az évek során az egyre rosszabb állapotba került, s így a Köjál 1980- ban az égetést betiltotta. Tarthatatlan helyzet 1982-ben már annyi hulladék volt a telepen, hogy a helyzet tarthatatlanná vált. Köves Pál, mint a tárgyaláson elmondta, egykori évfolyamtársaitól értesült róla, hogy a DKV-ban vállalnak bérégetést és igénybe is vették ezt a lehetőséget. Ez azonban csak ideig-óráig jelentett megoldást, később már Százhalombatta sem fogadta a veszélyesnek minősített vegyi anyagokat. Közben, mint a vallomásban elhangzott, a fővárosi telepről folyamatosan szállítottak Monori-erdőre használaton kívül helyezett gépeket, göngyölegeket, s így valóságos hulladéklerakó telep keletkezett itt. A Monori Tanács vb-titkára 1984-ben írásban tiltakozott a tarthatatlanná váló helyzet ellen a kisszövetkezet vezetőségénél, de erre sem történt semmi. Két évvel korábban az OKTH ellenőrzést tartott a telephelyen, ekkor egyebek között azt kifogásolták, hogy nincs kinevezve környezetvédelmi felelős. Ennek nyomán Köves Pált kinevezték, s így már kettős funkciójából adódóan volt kötelessége, hogy ezzel a létfontosságú témával foglalkozzon. Dr. Krékity Lajos több kérdést tett fel arra vonatkozóan. hogy kért-e segítséget a kisszövetkezet vezetőségétől a rendkívül súlyos tárolási, hulladékmegsemmisítési gondok megoldásához. Mit tett azért, hogy saját hatáskörében a szabályoknak megfelelően próbáljon megoldást találni? A vegyészmérnök, mint mondotta, szóban jelezte az akkori vezetőségnek, hogy a helyzet tarthatatlan, de nem kapott segítséget, továbbá azt sem engedélyezték, hogy a használhatatlan, sok helyet elfoglaló gépeket leselejtezzék. Véleménye szerint ennek pénzügyi okai voltak, a nyereségből kellett volna leírni a veszteséget. Egy alkalommal két társával önhatalmúlag szállított rozsdás alkatrészeket a MÉH-be és ezért fegyelmit kaptak. Köves Pál a veszélyes hulladékok megsemmisítésének azt a jogszabályba ütköző módját választotta, hogy a telephelyen kiásott kilenc-tíz hatalmas gödörben eltemettet- te azokat. Mint a vádiratban szerepel, tevékenysége folytán a környezetszennyezés mértéke jelentős. Az eljárás során kb. 250 köbméter vegyszermaradékot göngyöleget és szennyezett talajt termeltek ki: Tízszeres sókoncentráció A rendelkezésre álló adatokból egy valóságos ipari rémtörténet képe tárul elénk. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium véleménye szerint az elásott hulladékok közvetlen közelében jelentős mértékben szennyeződött a talaj, valamint — egyelőre csak a közvetlen környezetben — mérgező nehézfémekkel, hat vegyértékű krómmal, kisebb mértékben nikkellel, nitráttal és nitrit- tel erősen elszennyeződött a talajvíz rétege. A maximális krómkoncentráció a megengedett mérték több mint ezerszerese, és az összes só- koncentráció is tízszeresen meghaladja a megengedett határértéket. A szennyeződés a talajvíz áramlásával vándorol vízszintesen, néhány kis mélységű ásott kutat elért a telephely közelében, és rövidesen újabbakat is elérhet Mindez az ember egészségét veszélyezteti. A tárgyalás csütörtökön szakértők meghallgatásával folytatódik. Az ítélethirdetésre várhatóan október 17-én kerül sor Monoron. Gál Judit
