Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-31 / 260. szám

1988. OKTOBER SlJ HÉTFŐ Befőtt lesz a körtéből Vége felé közeledik a befőzések ideje. Körtét szednek Nagyko­vácsi határában a sárisápi asszonyok. Amint megtelnek a lá­dák, máris szállítják a gyümölcsöt a dunakeszi és a nagykőrö­si konzervgyárakba, ahol a tél folyamán körtebefőtt készül be­lőle. Jelenleg még folyik a Szedd magad! akció is (Erdősi Ágnes felvétele) Befejeződött az országjárás Szent Jobb A Pécsett szombaton és va­sárnap rendezett nagyszabású egyházi-társadalmi ünnepség­gel — magyarok, németek, horvátok és szerbek közös tisz­telgésével — ért véget a Szent Jobb féléves országjárása. A kétnapos pécsi megemlékezé­sen lerótták kegyeletüket az ereklye előtt a szomszédos Horvátországból és Ausztriá­ból a főpapjaik, papjaik veze­tésével érkezett zarándokok is. Kegyelete« hagyománnyá vált, hogy állam- és egyház- alapító királyunk halálának kerek évfordulóján — ötven- évenként — különböző hely­színeken bemutatják a fenn­maradt jobb kezét. Az idei em­lékező esztendőben Esztergom­ból, a magyar katolikus egy­ház központjából, István király szülőhelyéről és koronázó vá­rosából indult útjára április­ban az ereklye, most érkezett az utolsó helyszínre, az ősi du­nántúli püspöki városba, Pécs­re. Ma is van időszerű mondanivalója A takarékossági világnapra Hatvannégy éve annak, hogy a takarékossági világnapról világszerte megemlékeznek. 1924-ben Milánóban Európa, Ázsia és Ausztrália 28 orszá­gának képviselői azért talál­koztak, hogy megvitassák a takarékossági mozgalom akko­ri gondjait, teendőit. Nálunk, Magyarországon idő- és szükségszerű talán év­tizedek óta nem volt- ennyire a takarékos gazdálkodás és a beosztó életmód jelentőségé­nek hangsúlyozása, mint most. Napjainkban éljük a gazda­sági és társadalmi élet meg­újulását, a kibontakozási prog­ram megvalósítását, ami új feladatot jelent minden terü­leten. A kormány komplex Intéz­kedéssorozattal határozta és határozza meg folyamatosan azt az eszközrendszert is, amellyel az utat végig tudjuk járni, s a kibontakozási, meg­újulási programot sikerre tud­juk vinni. Ennek az érdemi átalakítást célzó intézkedéssorozatnak szá­mos, lakosságot érintő vonza- ta is van, melyek közül a ma­gánszemélyek jövedelemadójá­ról szóló törvény a takarékbe­tétekből, az értékpapírokból származó jövedelmekről is rendelkezik. E szerint mentes az adó alól a KST-betéteknek, a látra szóló takarékbetétnek, a csekkszámlabetéteknek és a devizaszámláknak a kamata, valamint az ifjúsági takarék- betétnek és egyéb lakás célú takarékbetéteknek a kamata, illetve prémiuma, ha a betét összegét lakás vásárlására, építésére és bővítésére hasz­nálják fel. Továbbá a lakás- vásárláshoz, -építéshez nyúj­tott és 1988. január 1-jétől fel­vett szociálpolitikai kedvez­mény, a vissza nem térítendő munkáltatói, illetve helyi taná­csi támogatás. Az egyéb taka­rékbetétek kamatai után a la­kosság 1988-ban semmifajta adóval nem tartozik, azt a pénzintézetek fizetik. A pénzügyi kormányzat a bizalom erősítésére több, a be­tétek értékállandóságát növelő intézkedést hozott. Szeretnénk elérni, hogy mind többen és többen felismerjék: o nehe­zebb körülmények között is le­het és kell takarékoskodni. Az árak emelkedése, a megél­hetési gondok mindenkit ag­gasztanak. Egyre nagyobb ter­het jelent a lakásszerzés, sőt a tartós fogyasztási cikkek be­szerzése is. A takarékoskodás, tehát az eddiginél nagyobb hangsúlyt kap. Az emberek, ha céljaikat el akarják érni, továbbra is kénytelenek takarékoskodni, csak a módokat választják meg gondosabban, körültekin­tőbben. Keresik a legjobb be­fektetési formákat, sok esetben átcsoportosítják megtakarított pénzüket. A betétek gazdag és folyton bővülő választéka, a különféle értékpapírok megho­nosodása, a megtakarítási for­máknak és feltételeknek vál­tozó körülményekhez való fo­lyamatos igazítása erre lehető­séget ad. Ma, amikor az állampolgá­rok forintjaiért bankok és in­tézmények sora versenyez, az OTP-nél elhelyezett megtaka­rítások összetétele is változik, tükrözik az állampolgárok igé­nyeit, választásait. A lakosság­nak kínált betét- és befekte­tési formákban együttesen el­helyezett összeg Pest megye OTP-fiókjaiban és a postahi­vatalokban 12 milliárd forint, mely 200 millió forinttal több, mint tavaly ilyenkor. Az ér­tékpapírokban elhelyezett ösz- szeg 160 millió forint. A szá­mok azt jelzik,' hogy sokan vallják ma is: érdemes taka­rékoskodni. Mert ha nem is nagyobb a kamat ahhoz ké­pest, mint amilyen mértékű ebben a helyzetben lehet, a be­tét után mégis kap bizonyos összeget a tulajdonos, míg ha otthon tartja, nem gyarapszik egy fillérrel sem. A milánói tanácskozás 64 évvel ezelőtt a takarékok fi­gyelmét ügyfeleik, a betétesek érdekeinek szolgálatára irá­nyította. Azt szabta meg kö­vetendő útként, hogy ne tegye­nek különbséget kis összeg és nagy pénz között — mindenki­nek a megtakarítását fogadják el, vegyék gondjaikba. Ez a bizalom a takarékosság szilárd tartópillére. Ezt az alapigazsá­got ismerte fel a magyar ta­karékpénztári mozgalom, mely egyébként az első pillanattól kezdve csatlakozott a milánói felhíváshoz. Ennek szellemé­ben alakította és alakítja nap­jainkban is üzletpolitikáját. A betétfajták választékának bő­vítésével minden réteg és kor­osztály számára kínál betétel­helyezési lehetőséget és min­den tevékenységében igyekszik előtérbe helyezni az ügyfelei érdekét szolgáló tanácsadói te­vékenységét. A takarékos, beosztó életmó­dot sokan még csak most kénytelenek megtanulni. Ez nem azt jelenti, mintha az em­berek többsége nem takarékos­kodott volna eddig is egy-egy cél elérése érdekében. A nehe­zedő életkörülmények azonban egyre több családot késztetnek arra, hogy rendszeresen meg­tervezzék napi kiadásaikat, és emellett egy kis pénzt félre is tudjanak tenni. A takarékosság soha nem volt és nem is lehet öncélú. Mindig valamire takarékosko­dunk, otthonteremtésre, beren­dezésre, tárgyakra, váratlan kiadásokra. Az OTP ezeknek a céloknak az elérését hitellel támogatja. Az OTP Pest Me­gyei Igazgatóságának területén a hitelállomány összértéke 27,6 milliárd forint, ami közel 3 milliárd forintos növekedést jelent. A hitelek körébe tar­toznak a lakásépítéshez nyúj­tott kölcsönök is. Az idén ed dig 15 ezer építési kölcsön fo lyósítását kezdték meg. Szá­mottevő a lakásvásárláshoz, a visszavásárolt lakások újraér­tékesítéséhez nyújtott kölcsö­nök összege is. Támogatjuk kölcsönnel a különböző ingat­lanvásárlási ügyleteket és a közép- és rövid lejáratú hite­lek keretében a tartós fogyasz­tási cikkek vásárlását, a me­zőgazdasági kistermelést, a vállalkozások működését. Pest megyében 32 takarék­pénztári fiók és 5 totó-lottó kirendeltség áll széles körű pénzügyi szolgáltatásaival és a lakossági igényeket figyelem­be vevő nyitva tartási idővel a megye lakóinak rendelkezé­sére. Ä takarékossági világna­pon figyelmet érdemelnek azok a takarékpénztári dolgozók is, akik az év minden napján az ügyfelek pénzügyeit intézve végzik munkájukat. Hiszen már a közvélemény előtt is is­mert, hogy a gépesítés hiánya sok esetben igen fárasztó, gyakran túlmunkákkal járó feladatokat ró a takarékpénz­tári fiókokban dolgozókra. Munkájuk az eddigieknél több megértést, elismerést érdemel. Az eddig elmondottakból ki­tűnik, hogy a takarékossági világnapnak ma is van idősze­rű, társadalmi érvényű szere­pe és mondanivalója. Kovács Gyula, az OTP Pest Megyei Igazgatósága igazgatója Regionális kérdések Magyarországon Kutyát nem lehet bottal hajtani Harminc éve határozott az MSZMP Politikai Bizottsága az ipartelepítésről. Le­szögezte, a telepítési tervek fő célkitűzései: a termelőerők helyes területi elhelyezése, az ország egyes részeinek arányos fejlesztése. 1958-ban tehát megváltozott az a fel­fogás, hogy az 1920 utáni Magyarországon nincsenek lényeges területi különbségek, egy városunk van, Budapest. Kívánalom lett a gazdaság, majd az életkörülmények területi különbségeinek kiegyenlítése. Az ipartelepítéshez a politikai szándék mellett politika) energia is volt. Üj ipari márkákat, például a Hajdút és a Lehelt ismerte meg az ország, a külföld — emlékeztetett Romány Pál, a Politikai Főiskola rektora a Regionális kérdések Magyarországon című tudományos tanácskozáson. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen megrendezett esz­mecsere nem emlékülés volt A teendők összegzése vált fon­tos feladattá. És nem biztos, hogy erre elegendő egyetlen nap. Romány Pál meggyőző­dése szerint az elmaradott térségekben új munkahelye­ket kell teremteni keresett termékek előállítására, szol­gáltatások elvégzésére. Ilyen munkahely lehet egy-egy vi­déki bank. — Ma ezekből egyetlen sincs, a fővároson kívüli vál­lalatok üzleti háttere ebből a szempontból rosszabb, mint a századfordulón volt. Új keres­kedelmi központok is kellenek — folytatta —, hiszen a ha­zánknál kisebb Hollandiában például több tucat „Bosnyák téri piac” van. Tényleges regionális köz­pontokat kell teremteni, ön­álló kérdéskör a területi poli­tikában a főváros és az agglo­meráció helyzete. Fontos fel­adat a települési különbségek értékeinek megőrzése. Nem a falvakat kell felszámolni, ha­nem a rossz utakat. Ahol pe­dig tízezrek élnek szórvány- településeken, ott nem keve­sebb, hanem több telefon szükséges, összegézve: a te­rületi politikával is hozzá kell járulni ahhoz, hogy a szavak piaca helyeit megteremtsük a javak piacát! Minden kiegyenlítődik További gondolatok a ple­náris ülésről. Cravero Róbert, az Országos Tervhivatal el­nökhelyettese: a szellemi élet területileg arányosabbá téte­lében nincs érdemi áttörés. Tóth József, az MTA Regio­nális Kutatások Központja fő­igazgató-helyettese: nehéz ösz- szeegyeztetni a hatékonyság és az arányosság követelmé­nyét a területi politikában. A tanácskozáson négy szek­cióban folytatódott az együtt­gondolkodás. Balogh László, a Pest Megyei Tanács elnöke abban elnökölt, amelyben a tanácsi gazdálkodás, a helyi társadalom időszerű problé­máit vitatták meg. Mindebből van bőven. Az eszmecsere kü­lön érdekessége az volt, hogy az egyes tanácsi vezetők más­képp látták helyzetüket. Színi István, Szentendre tanácsel­nöke abban bízik, hogy a megszorító pénzügyi politika idővel megszűnik, s nem lesz mindegy az sem, hogy az adott településen milyen gaz­dag a lakosság. Ma ugyanis kiegyenlítődik minden. Ha több a saját bevétel, kevesebb az állami támogatás és fordít­va. Ez — véleménye szerint — természetellenes. A világon minden város meggazdagodik az idegenforgalomból, Szent­endre tanácsára ez nem ér­vényes. Elosztási mechanizmus — Én is szeretnék több pénzt, de tudomásul kell ven­nem, ennyi jut a település­nek. Emellett pedig gazdálko­dási szabadságot élveznek ma a tanácsok — hangoztatta Pásztor Béla, Veresegyház ve­zetője. — Nagyon fontos, hogy ez a gazdálkodás a lakosság bevonásával valósuljon meg. A településfejlesztési hozzá­járulás például attól rossz, ha, a nép nem tud azono­sulni vele. Tiszta, nyílt tele­püléspolitikával az embereket be lehet vonni a közösség ér­tékeinek gyarapításába. Ami a falvak, városok együttműködését illeti, nem lehet a kutyát bottal hajtani, azaz ne kívánjunk együttmű­ködést ott, ahol nincs rá szük­ség. Ezt a kérdést egy másik oldalról közelítette meg Papp István, Gödöllő tanácselnöke. Ne a megyei tanácsra ruház­zuk egy fél, vagy egy negyed megye feladatát, hanem arra a térségre, amelynek lakossá­gát, társadalmát érinti. Azt is kijelentette, hogy nagyobb stabilitás kell az önkormány­zatoknak. A megyei tanács elnöke a tanácskozás záróülésén a szek­ció vitáját összegezve arra is kitért, hogy körültekintően át kell gondolni, lehet-e a la­kosság további adóztatásával pénzt teremteni a helyi taná­csi gazdálkodás feladatainak megoldásához. Szigeti Ernő, az MSZMP KB alosztályvezetője azt emelte ki, hogy a telepü­léstipizálás csak a folyamat- elemzés eszköze lehet. Erre elosztási mechanizmus nem alapozható. Bora Gyula, a közgazdaságtudományi egye­tem rektorhelyettese szekció­ja eszmecseréjéből azt a kér­dést ragadta ki, hogy amikor erősen differenciált területi fejlődés várható Magyaror­szágon, miképp érvényesülhet az állami kiegyenlítő törek­vés. Cselekvésre váltani Az egész napos eszmecsere néhány gondolatát írhattuk le. Enyedi György akadémi­kus, az MTA Regionális Ku­tatások Központjának főigaz­gatója még rövidebben érté­kelt: Új regionális politika indokolt, amelynek immár válságkezelő szerepe is van. A munkát pedig a valós ön- kormányzatra kell alapozni. Marx véleményét kölcsönözve mondta: a válság termékeny lehet, ha nem katasztrófaként fogjuk fel. A végszó azonban Romány Pálé volt: az elhang­zott felelős gondolatokat cse­lekvésre 'kell váltani, mert az hoz létre javakat. Balázs Gusztáv Pénzügyi fiatalok szakmai tábora A konvertibilis forintról A forint konvertibilissá té­telének lehetőségeiről beszélt Villányi Miklós pénzügymi­Errel olvastam Identitást a milliomosoknak Elértük végre ezt is. Űj korszak közeleg. Eme új korszakban nem fog többé tort ülni a középszerűség. Nem annak a mellére tűzik a medáliát, aki beáll a sorba. Annak jár majd kitüntetés, aki kiemelkedik a sorból. Oj idők pezsdítő szelét érzem. Szívemben apró dalla­mok fakadnak, virgonc futamok zsendülnek, s miként erek, csermelyek, patakok hömpöly­gő folyamokká, tengerekké, óceánokká terebé­lyesednek, akként duzzadnak eme dallamok, futamok messze hangzó harangzúgássá. És fölkiáltok: zúgjatok, harangok!, konduljatok harangok! Zengjétek az új idők hajnalát! Rázzátok föl az elméket, a szíveket, szólítsa­tok csatasorba mindenkit, mint régen, amidőn hangotokra egybesereglettek a föllobbant vö­rös kakas megfékezésére a falu lakói. Ámde ez a mostani, mindenen túláradó ha­rangzúgás nem fékezésre, hanem támadásra szólít. Elsöprő lendületű rohammal űzzük el az ósdi, csökött, megcsontosodott, földhözra­gadt szemléletet, a gyávaságot, szolgalelkűsé- get. El azokkal, akik arra oktattak, neveltek bennünket, hogy tanuljunk, dolgozzunk csak szorgalmasan, ahogyan előírják nekünk, ahogy a szabályok engedik. Ne a szabályok, előírások szabjanak határt, hanem a csillagos ég. És adjunk hálát azoknak, akik merészen nekimentek a betonkeménynek hitt falaknak. Az előőrs emléke előtt az utókor is fejet hajt majd. Miről olvastam, minő sorok ébresztettek föl ujjongó hangokat szívemben? Hát ezek:... sokat erősködtem azért, hogy kialakuljon egy­fajta vállalkozói identitás. Alapvetőnek tar­tom ugyanis, hogy a sikeresek vállalták sike­rüket, merjenek akár milliomosok lenni... Merjetek, felebarátaim, merjetek! Ne süssé­tek le szemeteket szégyenetekben, mert ke­mény forintokban mért milliók rejteznek ne­veteken vagy jeligéteken a bankok széfjeiben. Emelt fővel nézzetek szembe társaitokkal, mint régebbi, romantikus időkben a szabad­ság, egyenlőség, testvériség háromságát hir­dető forradalmárok. Ne zavarjon benneteket, hogy az előidőkben vastag szivart szívogató, potrohos élősdiként ábrázolták őseiteket. Ti fiatalok vagytok, karcsúak és erősek. Tiétek a jövő. Nem a ti hibátok, persze, ha ma még nem meritek vállalni önmagatokat, sikereiteket, millióitokat. Ne ti szégyelljétek magatokat, hanem a kor, amelyben a középszerű szürké­ket állították a serdületlen gyermekek elé példaképnek. Eddig jutottam szózatomban, amelyet áll­va mondtam el szobai magányomban. Vissza­ültem, s szívemben a virgonc futamokat saj­gó fájdalom foglalta el. Mindeddig arról áb­rándoztam, hogy legyek úttörő, ki minden el­lenállást legyőzve halad az élen, s olykor-oly­kor visszapillantva örömmel látja, a többiek­nek a tört úton már könnyebb a haladás. Ez ábránd, most már végképp ábránd marad. Milliomos biztos nem lehetek. Fogalmam nincs arról, mit is kellene ahhoz csinálnom. Folytattam az olvasást. A magyar vállalko­zók — akikből milliomosok lehetnek — kettős kötésben élnek. Egyik legfőbb vágyuk, hogy legyen végre rend, hogy tisztességes eszkö­zökkel, törvényes garanciák mellett vehesse­nek részt az üzleti életben. A vállalkozók je­lentős része a rendetlenségből, a gazdaság működési zavaraiból él. Ezek a mostaniak akkor még nem az iga­ziak. Ezek nem mind újat alkotók, amiből milliók lesznek, hanem a meglévőből hasíta­nak ki aránytalanul nagy darabot maguknak, kihasználva a rendetlenséget. így már az is érthető, ha szégyenlősek. S érthetőek identi­tászavaraik. Nem tudják, kiket vállaljanak őseiknek. A másokat kifosztó kalózokat, avagy vállalatbirodalmak zseniális alapítóit. Kör Pál niszter a pénzügyi fiatalok háromnapos szakmai táborá­nak vasárnap Badacsonyto­majban megtartott záróülésén. Az ország 20 nagyobb pénzintézményét képviselő mintegy 150 fiatal szakember előtt a pénzügyminiszter el­mondotta, hogy a szocialista piacgazdaság megteremtése folyamatának előkészületei már megkezdődtek. A világ- gazdaságban végbemenő in­tegrálódás egyik elkerülhe­tetlen követelménye a kon­vertibilis pénz kialakítása. Ne­hezíti a törekvés megvalósí­tását, hogy a magyar külke­reskedelem mintegy felében érdekelt KGST-országokban ez a folyamat még késlekedik. Hazánkban a forint kon­vertibilissá tételét erősebb kényszerítő hatások sürgetik. Nehezíti a helyzetet, hogy egy ilyen több évtizedes pénzügyi rendszert megtörő átalakulásra nincs nemzetközi példa, a mo­dellt Magyarországnak első­ként kell megteremtenie. Az ezzel járó előnyök között megemlítette a pénzügymi­niszter, hogy a konvertibilis forint elősegítheti a külföldi vállalkozási bizalmat, a kül­földi tőke beáramlását, reáli­sabbá teszi a befektetések tő­kévé alakulását és végső so­ron hatékonyabban segítené elő adósságállományunk csök­kentését. Nem csodatervről van szó — hangoztatta a miniszter —, az elképzelések megvalósítása többéves folyamatot igényel de feltehetően sokat lendít a gazdaság belső rendteremtésé­ben. Hatékony piacgazdálko­dásra, a verseny felélesztésé­re van szükség, amely előse­gítheti gazdasági gondjaink enyhítését.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom