Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-29 / 259. szám
6 1988. OKTÓBER 29., SZOMBAT Tegnap befejeződött az ASTA-kongresszus Új vezetőket köszöntöttek Az Amerikai Utazási Irodák Szövetsége (ASTA) budapesti kongresszusának utolsó napján, pénteken plenáris ülést tartottak a küldöttek, majd sor került a leköszönő tisztségviselők búcsúztatására, s az új vezetők köszöntésére. Voit Gilmore, az ASTA új elnöke székfoglaló beszédében méltatta elődje, Francis Goranin munkásságát, s azokat a kezdeményezéseket, amelyeket az ASTA tett a turizmus, a közlekedés biztonsága, az utazók kényelme érdekében. Hangoztatta: az elkövetkező évtizedben az idegenforgalom a világ legnagyobb üzletévé válik. Egyre nagyobb szükség lesz a turizmust elősegítő, hozzáértő utazási ügynökökre. A kiélezett idegenforgalmi verseny megköveteli az újfajta stratégiák, marketingmódszerek elsajátítását. Éppen ezért az ASTA különösen nagy súlyt fektet a jövőben arra, hogy tagjai hozzájuthassanak a leghatékonyabb oktatási, képzési programokhoz. A kongresszus végső adatait összesítő statisztikák szerint összesen 0 ezer 536-an vettek részt a nemzetközi tanácskozás munkájában. Közülük 357 volt az újságíró. A turisztikai kiállításon, az úgynevezett trade show-n, csaknem 250 kiállító vett részt; a standok közötti versenyben, négy győztest hirdettek ki, így Togo, a Fülöp-szigetek, Jugoszlávia és Miami kiállítóit. Bár díjat nem nyert, de a kiállítás egyik kiemelkedő látványossága volt a magyar stand, ahol kicsiben felépítették a hollókői templomot, benne a magyar koronaékszerek másolataival, a Halászbástyát, s igazi Duna-parti korzói hangulatot teremtettek. Az úttörőszövetség levele Az Országgyűléshez Stadinger István, az Ország- gyűlés elnöke pénteken fogadta Germánná Vastag Györgyit, a Magyar Úttörők Szövetsége főtitkárát, aki átadta az úttörőszövetség országos tanácsa levelét, amelyet az Országgyűléshez intéztek. Ebben kérték a képviselőket, hogy a jövőbeni politikai döntésekben, a társadalomirányításban mindinkább érvényesüljenek a gyerekek érdekei, jelentőségüknek megfelelő rangot és lehetőségeket kapjanak a társadalomban. A levélben az úttörőszövetség országos tanácsa kifejezte készségét, hogy minden segítséget megadnak a törvényalkotóknak ahhoz, hogy döntéseikben, állásfoglalásaikban minden esetben figyelembe tudják venni a 14 éven aluliak érdekeit, szükségleteit. Stadinger István ígéretet tett arra, hogy a levelet eljuttatja a megyei képviselőcsoportok, valamint a bizottságok elnökeihez, s rajtuk keresztül a képviselőkhöz. Ügyféllé változó tanácsi vezetők Az első nyílt nap a megyeházán — Milyen érzés ügyfélként bekopogni a tanácsi osztályokra? — kérdeztük a néhány órára tanácsi vezetőből bizonyos fokig ügyféllé változó tanácselnöktől tegnap a megyei tanácson. Az történt ugyanis, hagy a megyei tanács vezetői újszerű kezdeményezéssel a nyílt információáramlás, rugalmas tájékoztatás érdekében ezen a napon valamennyi település tanácselnökét „vendégségbe” hívták. Délelőtt egy értekezletszerű tájékoztatóra, melynek fő témája a művelődési ágazat szakember-ellátottsága és egyéb időszerű kérdések voltak. Délután viszont minden tanácselnök asztalra tehette a kosarát a tanács különböző osztályain, elérhette az osztályvezetőket, akiket a munka sodrában nem mindig lehet a helyükön találni. Megcsömörlöttek a nagyvárostól — Én nem sajnálom ezt a napot — kezdte Kun Sándor, Tápióság tanácselnöke, aki huszonnyolc éve tölti be e felelős posztot. — A délelőtti értekezleten is hasznosítható dolgokat hallottunk a művelődési osztály vezetőjétől. Községünkben is évek óta küszködünk a pedagógusok letelepítésével. Már azt kell mondanom; olyanok jönnek hozzánk, akik megcsömörlöttek a nagyvárostól és csendre, nyugalomra vágynak. A községünk távol a vasúttól nem nagyon vonzza a fiatalokat. Tizenhat nevelő dolgozik a tantestületben. 90 százalékos a szakosellátottság, de öt asz- szonyka van gyesen. Ebben ugyan a megye nem tud segíteni nekünk, de a videótól a számítógépig sok mindennel felszereltük az iskolát, hogy a nevelőhiányt ne nagyon érezzék meg a gyerekek. Bár, természetesen érzik ... Mire jó az ilyen nyílt nap? Talán arra, hogy magabiztosabban megy az ember egy- egy osztályra, mert tudja, hogy várják, nem kelj kalap- gyűrögetve várakozni, mert éppen az osztályvezető tárgyal, elfoglalt, vagy házon kívül van. Három helyszínen várták a községi, városi tanácsok vezetőit a megyei tanács osztályvezetői, illetve munkatársai. Sokan megfordultak az egészségügyi osztályon, természetesen az építési osztályon is egymásnak adták a kilin- cet az elnökök. A szervezési, jogi osztály a vb-teremben tartotta a nyílt napot, ahol először a húsz, közvetlenül megyei irányítás alá kerülő település tanácsi vezetői kaptak tájékoztatást, tehették fel a kérdéseiket. Sokan azt kérdezték, mi legyen a folyamatban lévő ügyek sorsa, meddig intézzék ezeket a városi tanácsok, majd pedig a hatáskörök lekerülésével a községi tanácsok. Dr. Tarpai Emese osztályvezetőhöz számos kérdéssel jöttek a kerekasztal- beszélgetés után is. — Külföldi üzletemberek érdeklődnek nálunk, hogyan vehetnének részt Budakeszi kereskedelmi hálózatának bővítésében. Egy svéd szakember pedig golfpályát szeretne építeni a községben. Ez ügyben -.érdeklődöm — mondta Farkas Gyula tanácselnök. A nyílt napról, amelyben egy kicsit ügyfélként forgolódtak a tanácson az elnökök, kedvező véleménnyel volt a budakeszi tanácselnök is. — Nekem sok újat adott. Egy éve vagyok tanácselnök, bár előtte több mint tíz évig népfrontvezető voltam, mégis a tanácsi munkában különösen a mostani változások miatt, szükség van a rendszeres konzultációkra. Egyébként a délután folyamán jómagam is meglátogatok néhány megyei osztályt: az egészségügyi osztályon az elavult mozihelyiségből kialakítandó egészségügyi központ ügyében tájékozódom, a pénzügyre — bár nem sok reménnyel — a szorító áfa miatt. De lesz mondanivalóm a művelődési osztályon is, hisz a létfenntartás gondjaival küzd a szép művelődési házunk. Eddig fantasztikusnak tartott kérdésekkel is jöttek a tanácsi vezetők a rendhagyó fogadóórára. Volt, aki azt tudakolta, miként nyílna lehetőség befektetni, magyarán kamatoztatni a tanács pénzét; mások a tsz-tői bérlendő erdő jövedelméből kívánják fejleszteni a tanácsi pénzalapot, néhányan a gazdasági társulások lehetőségeit firtatták. Tarpai Emese külön is értékesnek tartja, hogy az újszerű nyílt nap, úgy tűnik megmozgatta a tanácselnökök fantáziáját, nem a rutin-, ismert sztereotip kérdésekkel jöttek, hanem teljesen új, merész elképzelésekkel is. Kerékpáros tanácselnöknő Megismertünk a találkozón egy „kerékpáros tanácselnöknőt” is, Fodor Antalnét Duna- harasztiból, aki ugyancsak sietett az építési és vízügyi osztályra, hogy bizonyos belvízelvezetési munkákhoz kérjen valamilyen támogatást. 0 az, aki kerékpáron járja Du- naharasztit. — Azért tartom jó ötletnek, hogy meghívtak bennünket a kötetlen ügyintézésre, mert így valóban elérhetők, akik az ügyekben a legilletékesebbek. De azért is volt érdemes eljönni, hogy a tanácsi vezetők jobban megismerjék egymást, hisz így is lehet tanulni. Egyébként egy országos egészségügyi kísérletet végzünk Harasztiban, ez ügyben is szeretnék beugrani az egészség- ügyi osztályra... Szükség van a megújulásra — Nem gondoljuk, hogy az egy napból messzemenő következtetéseket lehet levonni — mondta az ötlet egyik patronáló ja, Tarpai Emese osztályvezető. — Ezt majd a tanácselnökök visszajelzéseiből tudjuk leszűrni és abból, hogy legközelebb milyen kérdéseket, problémákat hoznak magukkal, hogyan készülnek az ilyen találkozókra. Ha beválik, folytatni fogjuk, ha pedig nem, igyekszünk kitalálni valami mást. De megújulásra nálunk is égetően szükség van. P. G. Akármeddig fújhatja Október már hagyományosan a közlekedésbiztonság hava. Ilyenkor még az is óvatosabb, aki egyébként könnyedén fittyet hány a közlekedési szabályokra. A közlekedésbiztonsági hónap keretében megyénkben két alkalommal szerveztek fokozott ellenőrzési akciót: október 25-én és 27-én. Mi csütörtökön kapcsolódtunk be szemlélőként a rendőrök, munkásőrök és katonák munkájába Gödöllőn. Kísérőnkkel, Chován György rendőr őrnaggyal, a városi rendőr- kapitányság közbiztonsági és közlekedési osztályának vezetőjével az eligazítás után először a városközpontban — a művelődési központ előtt — szolgálatot teljesítő járőrt kerestük fel Szabó Zoltán rendőr őrmester és Paposán Sándor munkásőr sorra állítják le a járműveket, köztük egy tanulóvezető táblával ékesített Skodát. A vezetéshez ez is hozzá tartozik, gondolhatja a megszeppent tanuló. Ebben az esetben persze nemcsak a volán mögött ülő papírjait kell átvizsgálni, hanem az oktatóét is. Az óra hamar folytatódhat, minden rendben van. Következő állomásunk Sza- da. Itt Virág István rendőr főtörzsőrmester és Németh József munkásőr ellenőrzi a járműveket. Borzasztóan szakadt, ütött-kopott Zsuk kisteherautó közeledik, majd a rendőr intésére szabályosan leáll az út szélén. Jogosítvány, forgalmi engedély, menetlevél, szállító- levél: minden rendben. Elhangzik a kérdés: fogyasztott-e vezetés előtt alkoholt? A fiatalember — egyébként egyetemista, aki évet halasztott — szemrebbenés nélkül válaszolja, hogy nem. Biztos, ami biztos, a főtörzsőrmester elővesz egy szondát. A gépkocsivezető fújja, fújja, a homloka is kidagad belé. A kis üvegcső színe ezúttal igazolja az állítást: a fiatalember teljesen józan. Rövid kőrútunk Idején semmi szabálytalanságra nem bukkantak a rend őrei. Persze biztosan nem volt így este kilencig, az akció végéig. M. N. P. Ez a fiatalember akármeddig fújhatná a szondát, az most nem fog elszíneződni (jobb oldali képünk). Szabó Zoltán rendőr őrmester rendben találja az oktató papírjait is (alsó képünk). A választás demokratizmusát segíti Kérdések törvénytervezetekről Mife futja a képviselő idejéből, ha 30—35 ezer állampolgár tartozik a választókörzetéhez? Milyen lesz a szerepköre, státusa — erkölcsi, netán anyagi — elismerése a póttanácstagnak, illetve pótképviselőnek? Kapnak-e valakitől erkölcsi védelmet azok a jelöltek, akik valamilyen okból nem kapnak elegendő szavazatot, elhamarkodott szóval élve: megbuknak? Hogyan segíthet a készülő törvény abban, hogy ali>ó képviselők ne kerülhessenek a Parlamentbe, akik az ország nyilvánossága előtt unatkoznak, fáradtak, netán túl idősek? Vajon attól válik demokratikussá a választási rendszerünk, ha kötelezővé teszik a többes jelölést, amikor esetleg a többség az egyetlen jelöltre voksol úgy is? Már a kérdések is jelzik, hogy az állampolgárok komolyan veszik az új választási törvénytervezet vitáját, melyet a népfront szervezésében bonyolítanak le megyénkben is. Legalább olyan az érdeklődés a választási törvénytervezet iránt, mint volt korábban a gyülekezési és egyesülési törvénytervezet esetében. A résztvevők többsége felkészülten, az őket foglalkoztató kérdésekkel, kritikai észrevételekkel a tarsolyában érkezik az összejövetelekre. A Hazafias Népfront megyei bizottságán elmondták: már a vitasorozat kezdeti szakaszában figyelemre méltó észrevételek hangzottak el. A vitázók közül sokan megkérdőjelezik: vajon elegendő idő áll-e rendelkezésre ahhoz, hogy a jövő évben bevezethessék a törvényt, hisz az újszerű választások egy sor szervezési és egyéb feladatot rónak az érintett tömeg-, illetve társadalmi szervezetekre, mozgalmakra. Többen azt is kifogásolják: nem éreznek szinkront a választási törvény és a tanácstörvény egyes pontjai között, így feltehetően a tanácstörvény is módosításra szorul. Általában a törvény- tervezetet túl bonyolultnak, jogi nyelven megfogalmazottnak tartják, ami nehezíti a megértést, az eligazodást. Számos helyen — így a népfrontbizottság tagjainak, a TIT megyei szervezete választmányának, az alsónémedi, az Örkényi állampolgárok vitáján kritikai észrevételek hangzottak a szavazás várható módjáról, a tanácselnökök választhatóságáról. Ez utóbbiról úgy vélekedtek, a kisebb településeken célszerűbbnek látszik, ha a falu — népszavazás útján — döntene a tanácselnök személyéről, amíg a nagyobb településeken, városokban — ahol az állampolgár nem ismeri a jelöltet — a tanácstagok joga lenne a tanácselnök megválasztása. Rendkívül nagy vita bontakozott ki az országos listáról: soknak ítélik az ilyen alapon képviselőnek jelölhetők számát. Ezenkívül egyfajta áru- kapcsolássá válik, ha bizonyos országos fórumok — SZMT, TOT stb. — mindenkori első számú vezetője kap jogot a képviselői mandátumra. Ezt az ottani közösségre kellene bízni, válasszák meg ők soraikból a testületet képviselő jelöltet. Magyarán ne kapjon hivatalból jogot a jelöltségre az első számú vezető, aki egyébként is elfoglalt ember. Az is kiviláglott az eddigi vitákból, hogy az állampolgárok elsősorban a területi munka eredményességén mérik le a képviselő — tanácstag — munkáját, de ennek egyik alapvető feltétele, hogy emberhez szabott legyen a választókerület nagysága. A közéleti munkát vállalónak legyen ideje és ereje foglalkozni a körzet legégetőbb gondjaival. Többen tették fel azt a kérdést is, milyen lehetőséget ad a készülő törvény az alternatív csoportosulásoknak a képviselőjelölt állítására. Ebben is állást kell foglalni. Fontos továbbá tisztázni — az elején már kérdésként szereplő — problémákat is: milyen státusa legyen a pótképviselőnek. Jelenleg a képviselőt meghatározott összegű tiszteletdíj, utazási kedvezmény illeti meg, nem így a pótképviselőt. Ki fogja képviselni a Parlamentben a kisáruterme- lőket, magángazdálkodókat? — tették fel a kérdést az egyik összejövetelen. Ugyancsak élénk vitában csaptak össze az érvek, ellenérvek a jelölőgyűlés szerepköréről. S arról, hogyan ítélhető meg a választási jog és kötelesség, azaz érhet-e hátrány valakit, ha nem kíván élni szavazati jogával. Végül olyan kérdés is szóba került, mint a választások napján szokásos szesztilalom, amely teljesen indokolatlan és nem kezeli felnőttként az állampolgárokat. Még több kérdés hangzott ei a vitákon, roe'yek egy részére az összegző tapasztalatok, illetve maga a törvény adnak majd egyértelmű választ. A népfront munkatársai mindenütt nagy tapintattal vezetik a vitát, teret engedve minden javaslatnak, olyan kérdésnek, ami olykor a tájékozatlanságból ered. Minden kérdés fontos. Minél több állampolgár vesz részt a vitában, annál valószínűbb, hogy életképes törvénnyé érik a tervezet és erősíteni fogja a választás demokratizmusát. Páll Géza 4
