Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-25 / 255. szám
2 %?£Man 1988. OKTOBER 25., KEDD Fordulat a kapcsolatokban (Folytatás az 1. oldalról.) meggyőződését hangoztatta, hogy a látogatást megelőző elmélyült gondolkodás és komoly előkészítés igazolta önmagát, a két ország kapcsolatainak legnehezebb időszaka lezárult. A szovjet és a nyugatnémet vezető megkülönböztetett figyelmet fordított a leszerelés kérdéseire, Egyetértettek abban, hogy az európai hagyományos fegyverzet és fegyveres erők csökkentéséről szóló tárgyalásokat haladéktalanul meg kell kezdeni. Gorbacsov ezzel együtt nyíltan szóvá tette azt a meg nem értést, amellyel a Szovjetunióban fogadják az NSZK kormányának és más NATO-tagállamoknak az európai nukleáris fegyverekkel kapcsolatos álláspontját és azokat az ismert törekvéseket, amelyek ellentmondanak a KHR—HHR megállapodás nyitotta távlatoknak. Gorbacsov és Kohl széles körű és alapos eszmecserét folytatott a gazdasági együttműködés kérdéseiről. Gorbacsov pohárköszöntője Ezt a látogatást a rendkívüli események közé soroljuk. A tárgyalások kezdete, valamint az előkészületek alapján ezt nemcsak a kétoldalú kapcsolatok szempontjából, hanem az európai és világpolitika szempontjából is így lehet értékelni. Országaink szerepét a nagy- politikában semmi sem pótolhatja — hangoztatta a Helmut Kohl nyugatnémet kancellár tiszteletére adott vacsorán Mihail Gorbacsov. Gorbacsov kitért arra, hogy a Szovjetuniónak szilárd kapcsolatai vannak az övéhez hasonló társadalmi rendszerű NDK-val, amely egyúttal szövetségese is. Az NSZK viszont más társadalmi berendezkedésű és más katonai-politikai szövetségi rendszerhez tartozó ország. Gorbacsov kiemelte Willy Brandtnak és a vacsorán is részt vevő Hans-Dietrich Genschemek a kétoldalú kapcsolatok építésében játszott kiemelkedő szerepét. Külön megemlítette, hogy a NATO-orszá- gok közül az NSZK az egyetlen, amely szerződésben kötelezte magát arra, hogy nem alkalmaz erőszakot a Szovjetunióval szemben. A szovjet vezető üdvözölte azokat a törekvéseket, hogy az NSZK egyenjogú kapcsolatokra törökszik az NDK-val, Lengyelországgal és Csehszlovákiával. Gorbacsov kitért Nyugat- Berlin kérdésére is. — Nem ellenezzük Nyugat-Berlin részvételét az európai és nemzetközi kapcsolatokban, készek vagyunk figyelembe venni sajátos gazdasági és kulturális érdekeit. De mindezt csak akkor, ha a város különleges státusa változatlan marad. A szovjet vezető a továbbiakban részletesen kitért a két ország gazdasági együttműködésének kérdéseire. — Eltökélt szándékunk, hogy megváltoztatjuk a nemzetközi munkamegosztásban betöltött szerepünket, s a külvilággal való aktív együttműködés útjára lépünk — hangsúlyozta Gorbacsov. Kedvezően értékelte azt, hogy az NSZK-ban sokan értik ezeket a szovjet törekvéseket is, s készek az együttműködésre. Külön kiemelte két nyugatnémet tartományi vezető hatékony közreműködését egyes szovjet köztársaságok és nyugatnémet tartományok közötti gazdasági kapcsolatok erősítésében. Gorbacsov ugyanakkor határozottan szembeszállt azokkal az állításokkal, amelyek szerint a Szovjetunió egyedül, segítség nélkül nem képes megvalósítani gazdaságának radikális reformját, s a mélyreható politikai változásokat. — Biztosak vagyunk a sikerben, s kezet nyújtunk mindazoknak, akik az egyenlőség alapján készek együttműködni velünk — mondta a szovjet államférfi. KokIpohárköszöntője — Az évszázad első felében országaink két világháborúban is szemben álltak egymással. Különösen élénken rögződtek népeink emlékezetében a II. világháború borzalmai. Mi, németek, tisztában vagyunk vele, hogy mennyi tragédiát és szenvedést okoztak németek az önök országának. Halál, szenvedés, az ősi földről való elűzetás volt a sorsa a németek millióinak is — kezdte pohárköszöntőjét a tiszteletére adott díszvacsorán Helmut Kohl. Kohl kitért rá, hogy az NSZK és szövetségesei aggályosnak látják „a Varsói Szerződés fölényét a rövid ható- távolságú nukleáris fegyverek terén”. — Újból felhívással fordulok a Szovjetunióhoz — mondta —, hogy mondjon le potenciáljának egy részéről. Ez nem ártana a Varsói Szerződés biztonságának. Áttérve az európai politika kérdéseire, Kohl utalt a közös európai otthon gorba- csovi elgondolásóra. — Ha ez olyan épület, amelyen sok ablak és a jtó van, ha az emberek közötti kapcsolatok szabadok, ha senki sem állít akadályokat az áruk és eszmék. a tudomány és kultúra cseréje elé, akkor melegen támogatjuk ezt az elképzelést. Áttérve a kétoldalú gazdasági kapcsolatokra, Kohl kijelentette, hogy hazája a sikeres hagyományok alapján alkarja fejleszteni az együttműködést. — A német gazdaság — mondotta — kész a széles körű együttműködésre, amikor majd a szovjet gazdaság önök által megkezdett strukturális reformja jelentős távlatokat nyit. — Világos, hogy a hosszú távon kiszámítható politika iránti bizalom sikerhez vezet együttműködésünkben. Crna Gora Rendeződik a helyzet A Crna Gora-i köztársasági és pártelnökség együttes ülésén megállapította, hogy a tagköztársaság területén az elmúlt két hétben rendeződött a politikai biztonsági helyzet, ezért megszüntették a Tito- grádban és körzetében az október 9-i tömeggy ülések és tüntetések alkalmával bevezetett rendkívüli intézkedéseket. A Közel-Keletről Prágai konferencia A Prágában tartandó nem kormányzati szintű Közel- Kelet-konferenciáról tárgyalt a csehszlovák fővárosban hétfőn Abba Eban volt izraeli külügyminiszter, az izraeli parlament, a knesszet biztonsági és külügyi bizottságának elnöke. Az izraeli politikust, aki az Izraeli Munkapárt vezetőségének is tagja, Bohus- lav Kucera, a. csehszlovák szövetségi gyűlés alelnöke, a közel-ikeletá konferencia előkészítő bizottságának elnöke tájékoztatta a december elején rendezendő tanácskozásról. A modellkonferenciaként is emlegetett fórumon egykori kormánytagok, politikusok, tudósok, újságírók vennének részt, és az lenne a feladata, hogy elősegítse a kormányszintű Közel-Kelet- konferencia megtartását. A prágai fórumra meghívottak között szerepel egyebek között Jimmy Carter volt amerikai elnök, Mahmud Riad volt egyiptomi külügyminiszter és Abba Eban is. Nézeteltérés a közösségi segéllyel kapcsolatban EGK külügyminiszteri tanács Anglia és Spanyolország ellenvetései miatt az EGK tizenkét államának külügyminiszterei hétfőn Luxembourgban nem tudtak megegyezni az elmaradottabb körzeteknek adandó közösségi segély irányelveiben. A konfliktus lényege: az EGK bizottsága, mint azt Jacques Delors elnök kifejtette, nem a nemzeti költség- vetések regionális fejlesztési programjai helyett kívánja finanszírozni ezeket a körzeteket, hanem azon felül. Anglia és Spanyolország viszont azzal érvelt, hogy a közösség nem szólhat bele a nemzeti költségvetések felhasználásába, nem tilthatja meg, hogv a közösségi ''áegétft “ifgyéiéibb'e vegyék saját segélyprogramjaik kialakításakor. A külügyminiszterek mostani kétnapos ülése részét képezi a december 2—3-án esedékes rodoszi csúcs előkészít tésének, s ily módon a joánni- nai kötetlen találkozó titán ismét áttekintheti a kelet—nyugati kapcsolatok dossziéját is — egyebek között szó lehet arról, felvegye-e a közösség a diplomáciai kapcsolatot Vietnammal. i7f$rzfy———■ SIKERÜL-E ÖSSZERAKNIA A NYUGATI SAJTÓ azt találgatja, hogy lesz-e áttörés vagy sem a közel-keleti békekötés felé a most befejeződött akabai találkozó után. E megbeszélésen Mubarak egyiptomi elnök, Husszein, jordán király és Jasszer Arafat, a Palesztin Felszabadítási Front (PFSZ) vezetője vett részt. A találkozó időzítése nagyon is tudatos volt. November 1-jén Izraelben parlamenti választásokat tartanak, s a korteshadjáratban egyik központi kérdéssé vált: elfogadják-e vagy sem a jövőben egy nemzetközi konferencián való részvételt, amelynek célja az átfogó közel-keleti rendezés lenne, benne elsősorban a megszállt területek problémája. A két nagy erő — a Samir vezette Likud-tömörülés és Per esz Munkapártja, amely az elmúlt választáson patthelyzetbe került, s így koalíciós kormányt alakított és a hivatali idő felében megcserélte egymással az egyezség szerint a kormányfői és a külügyminiszteri tisztséget —. ellentétes nézeteket vall a nemzetközi értekezlet ügyében. Samir elutasít minden olyan tárgyalást, amely megkérdőjelezné a Tel Aviv által az 1967-es háborúban elfoglalt Ciszjordánia és Gáza Izraelhez való tartozását, s hallani sem akar arról, hogy a palesztin nép bármiféle formában önrendelkezési jogot kapjon. Peresz viszont készségét hangoztatja, hogy részt vegyen — ha pártja megnyeri a választást — egy olyan nemzetközi konferencián, ahol ez a kérdés is felvetődik, hiszen a megszállt területek jövőjét megnyugtató és tartós módon valamiképpen rendezni kell. Miként azonban a jelenlegi külügyminiszteri tárcát betöltő politikus nemegyszer hangoztatta: Izraelnek számos, esetleg a világhatalmak által szavatolt biztosítékot kell kapnia. Ezek között szerepel például az, hogy a palesztinok ismerjék el Izrael jogát a létezéshez, s szűnjön meg minden terrorista akció. Peresz és pártjának képviselői a választási hadjáratban nemegyszer kifejtették azt a követelésüket, hogy Ciszjordánia és Gáza arab lakossága szüntesse meg a jelenlegi, december közepe óta tartó tiltakozó megmozdulásait, hogy így kialakulhasson a tárgyalások létrejöttéhez szükséges enyhültebb légkör. (A palesztin válasz eddig az volt erre, hogy a megszállt területek lakosságának jogfosztottsága robbantotta ki e heves tüntetéseket és elhúzódó sztrájkakciókat, s a helyzet azért mérgesedett el, mert a Samir- kormányzat sortüzekkel és a terror más eszközeinek alkalmazásával akarta letörni a megmozdulásokat, és 282 felvonulót ölt meg.) A NEMZETKÖZI konferencia realitásának esélyeit rendkívül visszavetette Husszein király augusztusi bejelentése, amellyel feladta a Ciszjordá- niára vonatkozó ammand terveket. (Az 1967-es háborúig ugyanis Ciszjordánia a hase- mita királysághoz tartozott.) Ez a fordulat azt jelentette, hogy megromlottak a tervezett nemzetközi konferencia esélyei is. Hiszen Peresz Munkapártja, csakúgy mint az amerikai vezetés legnagyobb része, csakis a jordán delegáció részének volt képes eddig elképzelni palesztin politikusokat. A megszállt területek pedig, ha egy nemzetközi konferencia döntéseként önállóakká válnának, ez csakis úgy jöhetne létre, legalábbis e tervek szerint, hogy államszövetségre lépnek Jordániával, s e föderáció keretében léteznek. Vagyis: augusztustól egészen a múlt hét végéig az izraeli korteshadjárat egyik központi kérdése, hogy le- gyen-e vagy sem nemzetközi tanácskozás, tulajdonképpen akadémikus volt, hiszen még Peresz Munkapártja is többször kijelentette, egy ilyen értekezleten a palesztinokkal, mint önálló tárgyalópartnerrel, nem ülne le az asztalhoz ... EKKOR LÉPETT színre az egyiptomi diplomácia. Mubarak már egyszer feltűnést keltett átfogó közel-keleti béketervével, amely tartalmazta a palesztin kérdés rendezését is. Annak idején nagy vihart kavart a NATO berkeiben, hogy Franciaország üdvözölte az elgondolást és támogatásáról biztosította Olaszország is. Az Egyesült Államok azonban egyszerűen lesöpörte az asztalról. Az egyiptomi elnök möst, közvetítői tevékenységével, amely Husszein királyt és Jasszer Arafa tot a tárgyalóasztalhoz vitte, sikert ért el. Hírügynökségi értesülések szerint mind a jordán király, mind Jasszer Arafat egyetért a közös jordán—palesztin delegációban az eljövendő nemzetközi konferencián. Az időzítés — mint mondottuk — nem véletlenül esett nyilván az izraeli választási hadjárat- finisére. Nyugati kommentátorok úgy vélik, hogy az akabai csúcs részvevői arra szeretnék befolyásolni döntésükkel az izraeli választókat, hogy Pereszt juttassák egyértelműen kormánytöbbséghez. E forgatókönyv szerint a tárgyalásokra hajló politikus kabinetalakítása után, azonnal megtehetné a további puhatolózó lépéseket. Ugyané forgatókönyvnek persze van egy palesztin része is. Az izraeli választások után összeül majd a Palesztin Nemzeti Tanács (parlament) többször elhalasztott ülése, s A Magyar ENSZ Társaság ülése Béke és emberi jogok Az ENSZ napja alkalmából ünnepi ülést tartott hétfőn Budapesten a Magyar ENSZ Társaság. Negyvenhárom évvel ezelőtt, 1945. október 24-én lépett érvénybe az Egyesült Nemzetek alapokmánya, s a nevezetes dátumot 1948 óta a nemzetközi szervezet születésnapjaként ünnepük világszerte. E megemlékezésekhez csatlakozott hétfőn megtartott tanácskozásával a Magyar ENSZ Társaság. A testület tagjai elsőként Várkonyi Peter külügyminiszter tájékoztatóját hallgatták meg az ENSZ-közgyűlés 43. ülésszakának eddigi tapasztalatairól. Az október közepén befejeződött plenáris tanácskozás tapasztalatait összegezve a magyar diplomácia vezetője három olyan kérdést emelt ki, amely közvetlenül érinti hazánkat. Az egyik ilyen kérdés- csoport a nemzetközi béke és biztonság problematikája. A nemzetközi béke és biztonság átfogó rendszerével kapcsolatban a szocialista országok már két éve közös határozati javaslatot nyújtottak be. A kezdeményezés abból indul ki, hogy a kölcsönös és sokrétű függőség korszakában a nemzetközi biztonság kérdése komplex módon merül fel, nem lehet azt egyszerűen katonai területre szűkíteni. Ma egyetlen állam biztonsága sem garantálható kizárólag katonai eszközökkel, és semmiképpen sem teremthető meg más állam vagy államok rovására. A biztonság fogalmába ma a világgazdasági, környezetvédelmi és emberi jogi, humanitárius témák is szervesen beletartoznak. A biztonság megteremtése feltételezi az érdekek sokoldalú és folyamatos egyeztetését, összehangolását. A szocialista országok kezdeményezésének továbbfejlesztése, a 43. ülésszakon most' azt szolgáljar-hogy e kérdés részesüljön súlyának megfelelő figyelemben, s a tagállamok széles körét vonják be a koncepció kidolgozásába bármely tagállam érdekeinek sérelme nélkül. A másik kérdéskör az európai együttműködés, ezen belül a bécsi utótalálkozó sikeres befejezése, amely utat nyithat az európai hagyományos leszerelési tárgyalások előtt. A hagyományos fegyveres erők és a fegyverzet korlátozása megteszi majd azokat a lépéseket, amelyekre a mozgalom sok aktivistája már oily sokáig várt. Azaz elfogadja a Jordániával közös delegációt, kijelöli annak palesztin tagjait, ideiglenes kormányt választ és ígéretet tesz az Izrael által sürgetett biztosítékokra, ha természetesen Tel Aviv is megadja a viszont- garanciákat, köztük a palesztin önrendelkezés érvényesülésére. A mozaikdarabok a békés rendezésre tehát adottak és elérhető közelségben is vannak, csak csupán össze kell majd azokat ráírni. Ennek azonban még számos feltétele van, köztük példádl az hogy az izraeli választópolgárok miként reagálnak a történtekre. Samir máris azzal vádaskodik, hogy az akabai csúcs beavatkozási kísérlet az izraeli választásokba, amelyet határozottan el kell utasítani. KÉRDÉSES AZ IS, hogy áz egymással ellentétes nézeteket valló palesztin csoportokat, mennyire lehet majd felsorakoztatni a tervezett parlamenti ülésen Jasszer Arafat álláspontja mögött. S hányszor meg hányszor lehettünk tanúi sajnos annak, hogy már-már összerakták a mozaikok egyes részeit, amikor egy váratlan, véres esemény teljesen szétszórta azokat. Sok tehát még az ismeretlen tényező. De tény, hogy Akabá- ban lépés történt arra, hogy a közel-keleti problémák megoldását célzó nemzetközi értekezletet közelebb vigyék a megvalósuláshoz. Árkus István napjainkban az egész leszerelési folyamat egyik legfontosabb összetevőjévé vált. Az előrelépés ezen a területen ösztönözheti a haladást más területen is. Annak hiánya viszont megakadályozhatja más, fontos leszerelési ‘ megállapodások elérését. Magyarország tevékenyen részt kíván venni a hagyományos leszerelés előmozdításában. Hazánk érdekelt abban, hogy már az első leszerelési intézkedések egyik résztvevője legyen. A harmadik kérdéskör az emberi jogok témája. Ennek a korábbiaknál nagyobb teret szentelt a világszervezet tanácskozásán elhangzott beszédében a magyar külügyminiszter. Az ENSZ munkája új dimenziót adott az emberi jogok területén a többoldalú együttműködésnek: a többi között az emberi jogok katalógusának megalkotásával, nemzetközi ellenőrzési mechanizmusok, szervezetek létrehozásával. Ezzel kapcsolatban Várkonyi Péter hangsúlyozta: a magyar külpolitika egyre markánsabb vonása, hogy a nemzetek közösségével karöltve gyümölcsöző együttműködést alakítson ki az emberi és szabadságjogok egyetemes megvalósítására. Ennek érdekében hazánk azt vallja, hogy az egyéni és a kollektív emberi jogok nemzeti keretekben való tiszteletben tartása és érvényesítése nem tekinthető csupán egy ország belügyinek, hanem előfeltétele az államoík közötti harmonikus, zavartalan viszonynak. Ennek szellemében fontos lépést jelentett be a magyar diplomácia vezetője a közgyűlés előtt: a Magyar Népköz- társaság elfogadta az ENSZ emberi jogi bizottságának a politikai és polgári jogok egyezségokmánya 41. cikké- 'ben meghatározóit ílletékes- .sóg«ú »és. egyidejűleg csatlakozott az egyezségokmány fakultatív jegyzőkönyvéhez. Az erről szóló okiratokat 1988. szeptember 7-én hazánk letétbe helyezte az ENSZ főtitkáránál. A Magyar ENSZ Társaság tagjait ezután Simái Mihály akadémikus, a testület elnöke tájékoztatta az ENSZ Társaságok Világszövetségének Athénban megtartott, 11. európai regionális konferenciájáról. A többi között elmondta, hogy a kontinens és a nemzetközi szervezet kapcsolatait elemző tanácskozáson nagy hangsúlyt kaptak az emberi jogi problémák, ezen belül is fontos vitapont volt a Romániában élő magyar kisebbség helyzete. Ezzel kapcsolatban a magyar küldöttség mellett több nyugati ország ENSZ- társaságának képviselői is úgy foglaltak állást, hogy Romániában a legdurvább formában jelenik meg az emberi jogok megsértése, s ez nem csak a nemzeti kisebbségeket sújtja. A felszólalók a probléma megoldását kutatva rámutattak a román kormány felelősségére. A Magyar ENSZ Társaság a tanácskozáson azzal a javaslattal fordult romániai testvérszervezetéhez, hogy közösen dolgozzanak ki javaslatokat a helyzet javítására. Gömbös Ervin, a társaság főtitkára az idei tevékenységet értékelve arról számolt bej hogy a Magyar ENSZ Társaság minden eddiginél nagyobb figyelmet fordított az emberi jogi kérdésekkel kapcsolatos munkára. Így például számos nemzetközi alapdokumentum látott napvilágot magyar nyelven a társaság gondozásában, s védnökséget vállaltak az emberi jogok érvényesítéséért rendezett nagy sikerű nemzetközi rockkoncert felett. A főtitkár bejelentette, hogy a 11. európai regionális konferencia ajánlásának megfelelően a Magyar ENSZ Társaság emberi jogi bizottságot hoz létre, amely a különféle hazai társadalmi bizottságokkal, szervezetekkel együttműködve az emberi jogok hazai fejlődését szolgáló tennivalók „menedzselését" vállalja magára.
