Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-24 / 254. szám

Labdarúgó KB III Dömsödiek meglepetése Ki síws percek a Hungária korúion Balog-tripla Geleinek MTK.-VM—VÁCI IZZÓ MTE 4.0 (2-0) Hungária' körút, 4000 néző. V.: Varga S. Gólszerzők: Balog (7., 14. és a 77. percben), Pölöskei (69. perc). MTK-VM: Gáspár — Lőrincz, Híres, Farkas — Talapa J., Balog, Hannich, Katzenbach — Kékesi, Szeibert. Pölöskei. Vác: Géléi — Kosztolnik, Taíapa T., Kosa, Csima — Nagy, Gyimesi, Hermann, Zsivótzky — Kerekes, Balogh G. Csere: Kékesi helyett Hahn (57. p.). Szeibert helyett Huszák (68. p.), ill. Csima helyett Simon (56. p.), Balogh helyett A 43. liéí Totóeredmények A totó 43. heti játékszelvényén szereplő mérkőzések eredményei: Az NB I. állása a Ll. forduló után 1. Rába ETO—Vasas 1 2. ZTE—Videoton X 1. MTK-VM 11 6 3 1 1 22-15 25 3. Frankfurt—Hamburg o 2. Videoton 11 7 — 1 3 25-10 22 4. Karlsruhe—VfB Stuttgart 1 3. Bp. Honv. 11 5 3 — 3 16- 9 21 Mannheim—B. München 2 4. Kába ETO 11 6 1 — 4 15-13 20 6. Darmstadt—Osnabrück X 5. FTC H 6 1 — 4 15-14 20 Schalke 04—Bayreuth 1 6. Tatabánya 11 5 1 2 3 14-15 19 8. Blau-Wetss 90—Wattenscheid 1 7. ZTE 11 3 3 2 3 15-11 17 9. Ascoli—Juventus X 8. Siófok 11 5 — 2 4 14-13 17 10. Verona—Internationale X 9. Vác 11 4 2 1 4 18-18 17 11. Pisa—Sampdoria X 10. Békéscs. 11 4 1 2 4 17-13 16 12. Ancona—Padova 1 11. Haladás 11 4 1 1 5 15-20 15 13. Erapoli—Taranto 1 12. Veszprém 11 3 2 1 5 6-12 14 14. Nürnberg—Leverkusen X 13. PMSC 11 3 1 2 b 15-16 13 15. MTK-VM—Váci Izzó 1 14. Vasas 11 2 1 3 5 16-25 11 16. Bp. Honvéd—Dunaújváros 1 15. Ü. Dózsa 11 2 — 3 6 16-20 9 A megyei labdarúgú-bajnokságban Gólzápor Szigetújfalun A GSC hazai sikere külön is említést érdemel, de a leg­nagyobb bravúr a dömsödie- ké volt, akik idegenben nyer­ték meggyőző fölénnyel. Dunakeszi VSE—Érdi VSE 0-0 (0-0), 11-esekkel 4-2 Dunakeszi, 600 néző. V.: Topánka. Dunakeszi: Lestyánszky — Kiss Zoltán, Horváth, Har- mincz, Kardos. Gyöngyösi, So­mogyi, Bagyinszky (Mudri), Pátyi (Sági), Steidl, Szabó. Érd: SzimandI — Nagy, Ko­vács, Nahoczky, Tóth, Gábor. Rácz (Dán), Szalai, Habos (Tompos), Gombás, Károlyi. Jók: Lestyánszky, Kiss Zol­tán, Horváth, Gyöngyösi, illet­ve Kovács. Gombás. Kiállítva: Tompos (Érd), az 56. percben. Ifi: 1-2. Buchard Tibor Gödöllői SC—Rákosmenti TK 4-1 (2-1) Gödöllő, 1000 néző. V.: Im- ró. GSC: Emmel, Nagy Sándor, Krözsel, Szabó Zsigmond, Töm- böly, Bertók (Katalin), Szabó Sándor (Markóczi), Morvái, Striskó, Varga, Czeróczki. Ed­ző: Szigeti Károly. Alig kezdődött el a mérkő­zés, és a tétovázó gödöllői vé­dő hibáját kihasználva, Sinkó vezetést szerzett a vendégek­nek. A GSC az első negyedóra után kezdett ébredni. Varga a 21. percben szépített, Bertók a 30. percben a vezetést sze­rezte meg. Gól: Varga. Bertók, Czerócz­ki, Moi ai, ÜL Sinkó. Jók: Varga, .Szabó S.. Nagy S.. Czeróczki. a mezőny leg­jobbja. (Ifi: 1-0.) Som József Dunai Kőolaj—Várpalota 2-2 (0-0), 11-esekkel 4-5. Százhalombatta, 300 néző. V.: Krónavetter. Gól: Patai (2), ill. Krep, Bruder. D. Kőolaj: Ádám — Török* Szigeti. Fülöp, Nemes, Tep- szics, Lánczi, Szabados (Ko­vács), Kövesi, Nagy, Patai (Palásti). A hazai csapat 2-0-ás veze­tését követően a vendég Vár­palota a 92. percben egyen­lített. Szvoboda Miklós További eredmények: Borso­di Bányász—Bag 2-0, Nyer­Mozner (59. p.). Listavezetőhöz méltóan, nagy lendülettel kezdett az MTK-VM. Már az 5. percben Géléi hálójába juthatott volna a labda, ám a Lőrincz jó üte­mű átadásával kilépő Szeibert a bal kapufát találta telibe. Két perc múlva a hazai cen­ter jóvátette hibáját. Kékesit buktatták az alapvonal közelé­ben a jobb oldalon. Szeibert állt a labda mögé, élesen a kapu elé lőtt, s a berobbanó kék-fehér támadók közül el­sőként érkező Balog két lé­pésről a léc alá lőtt. (1-0.) A váciak igyekeztek meg­fogni a hazaiakat, próbálták a középpályán megtartani a labdát. A kezdeti lámpaláz azonban legyőzte az akaratot. Alig ugrott a 14. percre a vil­lanyóra mutatója, amikor is­mét az Izzó kapujába került a labda. Szeibert ívelt be szögletet a bal oldalról, s az érkező Balog három méterről a léc alá fejelt. (2-0.) A piros­kék védelem Géléi kapussal az élen már másodszor nézte testközelből, amint a volt váci csatár jószerivel a gólvonalról juttatta hálóba a labdát. A két gyors gól után a vá­ciak egyre sűrűbben merész­kedtek ki sündisznóállásuk- ból. A 19. percben Kosztolnik remekül viharzott el a jobb szélen, beadását Balogh G., 11 méterről Gáspár kezébe fejel­te. Aztán Zsivótzky fülelt le egy rossz átadást, bevezette a labdát a 16-oson belülre, lö­vése alig kerülte el a kaput. A 31. percben Kékesi keverte meg a védelmet, az alapvonal közeléből középre csavart, s a ravasz ívelést Géléi csak ujj­heggyel tudta a léc fölé' tolni. Az utolsó percben Szeibert kitűnően tálalt Kékesi elé, az apró termetű szélső lövését azonban Géléi szépen védte. Szünet után nagy lendület­tel kezdett az Izzó. Simon ug­rott meg a jobb oldalon, befe­lé cselezett, majd 10 méterről mellé gurított. A 47. percben jobb oldali váci szögletrúgás után a kék-fehér védelem rö­viden szabadított fel, Balogh G. nagy erővel lőtt, de az egyik közbevetődő MTK-VM- játékosról kipattant a labda. Balogh G. visszafejelte Tala- pa elé a bőrgolyót, akinek kö­zeli lövését Gáspár lábbal védte, majd Híres szögletre mentett. (A vendégek legna­gyobb gcilszerzési lehetősége maradt kihasználatlanul.) Ä 67. percben Nagy T. kanyarí- tofct remekül ä kapu elé, Ke­rekes fejesét Gáspár bravúr­ral ütötte ki. A hazaiak ezekben a per­cekben jobbára csak a véde­kezéssel törődtek, a levegő­ben lógott a Duna-parti gárda szépítő gólja. A 73. percben aztán Pölöskei szétfoszlatta a váciak éledező reményeit. A hórihorgas támadó Katzen­bach bal oldali szögletét az ál­ló védők közül fejelte a háló­ba. (3-0.) öt perccel később az igen szürkén játszó Han­nich ugratta ki Balogot, de Gé­léi nagyszerűen védett. Tíz perccel a lefújás előtt Katzen­bach emelt középre, Híres fejéről lecsúszott a labda, így lett az jó Balognak, aki sen­kitől sem zavartatva nyugod­tan bólintott a bal alsó sarok­ba, 4-0. összességében a listavezető megérdemelten szerezte meg a három bajnoki pontot, s ezzel megerősítette előkelő po­zícióját a táblázat élén. Az MKT-VM győzelme szinte egyetlen percig sem forgott veszélyben, végig ötletesen, helyenként jól játszva fektet­ték két vállra Kósáékat.'Az el­ső negyedórában kapott két gól után a Vác összeszedte magát, de a kínálkozó lehető­ségeket sorra elpuskázta. Ért­hetetlen volt a védelem hihe­tetlenül gyenge játéka. Tala­pa egy személyben nem he­lyettesíthet egy egész alakza­tot. S bár a hazaiak kímélet­lenül kihasználták a megin­gásokat, azért a gólkülönbség egy kicsit túlzott. A két csa­pat között ugyanis nincs ek­kora játéktudásbeli különb­ség. Palicskó Tibor: Az MTK- VM ésszel és fejjátékkal ma­gasan fölénk nőtt. Olyan gó­lokat kaptunk, amelyek ko­molyabb csapat és védelem esetén könnyen háríthatok let­tek volna. Így a II. félidei húszpercnyi jó játékunk után a hazaiak padlóra küldtek bennünket. Széles Tamás További NB I-es eredmé­nyek: Békéscsaba—Siófok 2-0, Haladás—Ü. Dózsa 0-4, Bp. Honvéd—Dunaújváros 3-0, PMSC—Veszprém 1-2, Tata­bánya—FTC 2-1, Rába ETO —Vasas 4-2, ZTE—Videoton 2-2 (5-3). A megyei labdarúgó-baj­nokság hét végi fordulójában a legnagyobb meglepetést az jelentette, hogy két csapat ide­genben is nyerni tudott. Az ínyencek Szigetújfaluban öt, Soroksáron pedig négy gólt láthattak. VOSE—BUGYI TSZSK 3-1 (2-0) Soroksár, 300 néző. V.: Ma­iina. Gólhelyzeteinek felét kihasz­nálta a hazai csapat, így meg­érdemelten nyert a védekezés­re berendezkedő vendégek el-, len. -- ­Gól: Üjszászi (2), Andorka (11-esből), ill. Szabó (öngól). Jók: Üjszászi, Kovács, ill. Szatmári, Beke, Szőnyi. Ifi: 4-2. (Tud.: Ambrózi István) SZIGETŰJFALU—DUNA- VARSÁNY 4-1 (3-1) Szigetújfalu, 800 néző. V.: Nagy József. Már a 14. percben vezetés­hez jutott, s újabb 1 perc múlva már 2-0-ra vezetett a Szigetújfalu, amely tudatos já­tékával végig irányított. A 60. percben két dunaújvárosi já­tékost is kiállított a játékve­zető, reklamálásért jutott erre a sorsra Száger és Torzsa. Gól: Pribeli (3), Weinper, ill. Gosehler. Jók: Pribeli, Káro­lyi, Juhász, ill. Gosehler. (Ifi: 7-0. Tud.: Horváth István). FÓT—DABAS 0-1 (0-1) Fót, 200 néző. V.: Darnyik. Jó bíráskodás és átlagon aluli színvonal jellemezte a találkozót. A vendégek a 43. percben szereztek vezetést, ha­talmas védelmi hibát kihasz­nálva. Ez végül is 2 ponthoz juttatta a Dabast, bár a dön­tetlen igazságosabb eredmény lett volna. Gól: Kőhalmi. Jó: a Fótból senki, ill. Sándor, Kő­halmi. Ifi: 1-1. (Tud.: Richter János) VERESEGYHÁZ—SZENT­ENDRE 0-1 (0-0) Veresegyház. V.: Heves me­gyei bíró. Kitűnő játékvezetés mellett nyert a kevés helyzetből egyet kihasználó vendégcsapat. Gól: Miskolczi. Jó: Kolozsi, Kovács Fr.-és Kiss, illetve Katona. * Ifi: 5-2. (Tud.: Bódis Sán­dor) GEAC—Tápiószentmárton 3-1 (1-1) Gödöllő: 50 néző. V.: Kása; Alacsony színvonalú mérkő­zésen a helyzetet jobban ki­használó csapat megérdemel­ten nyert. Gól: Kraszovszkij (2), dr. Tóth, illetve Bezzeg. Jók: Kelemen, KrasZovszkij, ill. Aszódi, és 111. (Tud.: Ta­más Gábor) Pilis—Pilisvörösvár 0-0 Pilis, 100 néző. V.:Markoth. Küzdelmes mérkőzésen egyik csapatnak sem sikerült gólt elérnie. Jók: Mészáros, Hauszka, Hegedűs, Szűcs, ül. Probst, Vig, Rózsa, Ács. (Ifi: 2-0). Dány—Göd 1-0 (0-0) Dány, 300 néző. V.: Mocsai. Jó játékvezetés mellett megérdemelt győzelmet ara­tott a hazai csapat. Gól: Kó- kai. Jók: Gódor, Tóth B., Grámán, ill. Varnyaczky, Ba­lázsi, Petro. (Ifi: 0-6). gesujfalu—Dömsöd 1-3. Hogyan várhatunk igazi telfesítmrnv t? Miért optimista Az újságíró természetesen nemcsak ír, ha­nem olvasó is egy személyben. Olyannyira, hogy nem is keveset kell lapozgatnia ahhoz, hogy szinkronban legyen a történésekkel, ne­tán előre is tekinthessen, mások véleményét hatásosan formálhassa. Jómagam sem vagyok ezzel másként, egy sereg sportrovatot böngészek, a Népsportot azonban mindig elolvasom. Nem kellett so­káig keresnem, hogy a pénteki kiadásban szembe ne ötöljék Mezey György kiemelt mondata, mely szerint „Jobb csapatunk le­het, mint Mexikó előtt!” Elöljáróban megvallom, roppantul irigy­lem Mezey optimizmusát, amely bizonyára elengedhetetlenül szükséges ahhoz a nagy munkához, aminek elvégzése a kapitányra és közvetlen munkatársaira vár. igaz, év nem. vagyok szövetségi vezető, nyilván sokkal ke­vésbé értek a labdarúgáshoz, de azért az a több száz NB l-es bajnoki találkozó, amelyet az évek során megnézhettem, véleményalko­tásra csak feljogosít. Annál is inkább, mert a magyar labdarúgásban ma akkora fejet­lenség uralkodik, mint korábban sohasem. Mire is gondolok? Mivel ez idő tájt nem vállalkozhatom nagyobb lélegzetű írásra e témakörben, így csak néhány, mindenkép­pen említést érdemlő esemény, történés, in­tézkedés felemlítését tehetem. Maradjunk né­hány szó erejéig az évtizedeken át valami­lyen szempontból mindig az érdeklődés kö­zéppontjába került angyalföldi piros-kékek­nél, a Vasas SC labdarúgóinál. Kár lenne ta­gadni, ez a szakosztály kiemelten élvezte a mindenkori MLSZ bizalmát. Ha egy labda­rúgót a Vasas leigazolt, s az illető valami je­lét is adta a szürke átlagot meghaladó fo­cisták tudományának, úgy bízvást remélhet­te, hogy a lehető legrövidebb úton váloga­tott less. Neveket felesleges sorolni, mert a helyszűke sorompót állítana, meg különben is: a jelenség a lényeg Szóval alig volt év, hogy ne áramlott volna az átigazolási idő­szakban Angyalföldre a részint már bizonyí­tott, vagy éppen rendkívüli tehetségnek ki­kiáltott játékosok sora, az eredmények pedig messze elmaradtak az előzetesen felfokozott várakozástól. Persze nem arról van szó, hogy a Vasast átok sújtja. Sokkal inkább lehet azt monda­ni, hogy a vezetők erélytelensége, követke­zetlensége juttatta a piros-kékeket az ismé­telt csalódások, érthetetlen hullámvölgyek régiójába. Ha meggondoljuk, ez nem is le­hetett másként, s erre egy, a sportkör hosz- szú távú terveiért tenni is akaró vezetőnek nem csak mindig utólag kellett volna rájön­nie. Itt van például a legutóbbi, enyhén szól­va is nevetséges színjáték. Dr. Puskás Lajos vezető edzői szerződtetésére, illetve Öze Tibor kilenc napra szóló kinevezésére gondolok. Az egykori debreceni őstehetség, akinek útja Vidékről — talán nem is kell említenem — a legnagyobb természetességgel vezetett a já­tékostemetőnek is elkeresztelt angyalföldi klubba, több mint húsz év után ismét a Éáy utcában kopogtatott. Vezető edzői megbízást kapott, amelyről alig három hónapja azt nyi­latkozta: élete nagy vágya teljesült be ezzel, a szerződéskötéssel. Ezek után a naiv sportbarátok azt gondol­hatták, Puskás soha nem látott lelkesedés­sel, szakmai ügybvzgalommal lát munkához, hogy a rendre alulteljesítő klub szekerét megindítsa felfelé. A történtek ismeretében megkockáztatom: Puskás talán már angyal­földi edzősége legelső napjaiban is azon fá­radozott, hogy mielőbb külföldre szerződhes­sen. Azt ugyanis senki sem gondolhatja ko­molyan. hogy egy Puskás Lajos szintű, egyál­talán nem kiemelkedően eredményes edzőért csak úgy máról holnapra beállít egy külföl­di klub, s kijelenti: márpedig nekik csak ő kell, senki más. Szóval Puskás szimultánozott. a görög ajánlat bejött, az edző pedig mindenféle ko­rábbi, zengzetes ígéretét feledve, beindította a távozásához szükséges adminisztratív el­járást. Arról aligha szükséges elmélkedni, mennyire komoly ember ő, mint ahogy az sem minősíthető dicséretesnek, ahogyan Pus­kás előbb a Vasastól, majd az MLSZ-től, és végül az AlSH-tól is minden szükséges pe­csétet pillanatok alatt be tudott gyűjteni. Hol van itt az adott szónak a súlya? Mit gondolhattak a Vasas — és a többi NB l-es klub — labdarúgói a történtek láttán-halla- tán? Nyilván sok mindent, csak azt nem: itt valóban érdemes keményen dolgozni, mert a munka, az adott szó súlya mind/en- nél fontosabb, elsősorban ezen az úton lehet eljutni az erkölcsi-anyagi megbecsülés mind magasabb fokaira. Hogy még véletlenül se gondolhassa bárki is; itr Kiragadott; egyszeri esetről van szó, ugorjunk át Képzeletben a Népligetbe, a leg­népszerűbb magyar sportklub, a Ferencvá­ros háza tájára. Félénken megkérdezem, miért szakadjanak meg a zöld-fehér klub focistái, ha három, meglehetősen érthetet­lenül elvesztett bajnoki meccset követően az első győzelemért húszezer forint prémium üti a játékosok markát? Gondolom, a három fiaskóból egyik-másik biztosan elmaradt vol­ttá, ha a fiúknak nemcsak a győzelmi pré­miummal kellene számolniuk, hanem azzal is, hogy vereség esetén mennyit vonnak el a legközelebbi nyerésért dukáló jutalomból... Ami pedig személyesen Mezey Györgyöt il­leti, az észak-írek elleni 1-0-ás győzelmet kö­vető sajtókonferencián előbb azon dohogott, hogy a 80 ezer forint — aminek ténye hogy hogy nem, de kiszivárgott — valójában nem is annyi, mert a játékosok legtöbbje a 60 szá­zalékos adókulcsba tartozik. így az összeg valójában csak 35—40 ezer forint lesz. Kü­lönben is — mondta Mezey —, ezek a fiúk ha nem kapnak pénzt, akkor is ugyanúgy futottak volna a győzelemért. Ez az állítás persze mindörökké bizonyít­hatatlan marad. A kapitány fenti kijelenté­se pedig nem más, mint olcsó reklámfogás. Hiszen azt senki nem merné állítani, hogy Mezeynek nem volt érdemi hozzászólása a prémium összegének megállapításakor. Már­pedig hazai pályán, egy semmiképpen sem különös játékerejű ellenféllel szemben .még döntetlen esetére is komoly prémiumot ki­tűzni, ez nem indokölt, de nem is ösztönző. Ha jó játékkal kiérdemelt pénzről van szó, azt senki ne irigyelje a válogatottaktól. De a hazai pályán, egy mindenképpen vereséggel felérő esetleges döntetlenért is komoly sum­mát felvenni — ez mindenre jó, csak nem a teljesítmények egészséges ösztönzésére. Az edző fűt-fát ígérhet, majd sarkon for­dulhat. s otthagyva csapoUpapot, kitüntetés­sel felérő külföldi munkát vállalhat. A játé­kosok nyugodtan veszíthetnek meccseket, mert ha legközelebbi úri kedvük ismét meg­engedi, rákapcsolnak, s minden retorzió nél­kül megint elsétálhatnak a kasszához. A vá­logatottak hangoztathatják, hogy feltétlen,nyer ni akarnak, de azért — hogy esetleg el ne keseredjenek — jókora összeggel megvigasz­talják őket már előre, ha netán mégis csak döntetlen lenne az eredmény. Ha a teljesség igénye nélkül kiragadott eseteken elgondolkodunk, mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy rózsásan áll a magyar labdarúgás. Hogy Mezey mégis op­timista? Hogy a röskatág alapú gúla csú­csán újabb felvirágzást vár? Az ő dolga. Egy viszont biztos; s ez alól semmilyen varázs­lat nem oldja fel. A tényéktől, az adottsá­goktól nem lehet elvonatkoztatni. Igazi tel­jesítményt csak teljesítménycentrikus rend­szerben lehet a játékosoktól kikövetelni. Amibe viszont nem férhet bele sem a Pus­kás-féle felelőtlen nyilatkozat, majd a tá­vozás. a kilencnapos vezető edzöség, a retor­zió nélküli vereség, vagy éppen a vereség­gel felérő döntetlen esetére kitűzött célpré­mium sem. Jocha Károly r QllSOlZia&J) MflADVA 1VH3I } viuvoN/iHpE'MnaoxsoáNOD SV1JS01ZI9 NOHllO ViyyDNDH :3U13S3 N30NIW •>/unpe josopue: si ajasp/njay/a spysojz/q/n/e ze uasajazsaujjaj_ upmy }3ui/apdA ispysoiziq nypu? uaA/iw ABoq Uei/jzse/eA uq 'giaqjqy juuazs yaAuaBi ipaAőy yauiajaujjed eí/pujy laBasoiaqa/ spijsojziq g/eA uaypu? ín ze seyswzig NOHllO VtyyDNÍlH y ssmsojzia NOHllO VIÜVDNDH >(!po>)sopuoo • jiBss ||8)f bh •jog 'JBABZ 3S0S 8P '6|pu!LU uba uoquo ’SJEjOJjBi qqof6s| v 1V99VSHOJ.ZI9 V ÍJLV1V 13034 A93 (Vimola Károly felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom