Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-24 / 254. szám
1988. OKTÓBER 24., HÉTFŐ mr MhUYEí] A tudományos kutató nem pucol csatornát Átmeneti-e a munkanélküliség? Manapság értelmet nyert az a kifacsart kérdés: meddig tarthat az az állapot, ami nincs? A munkanélküliség hivatalosan nem létezhetne, országunk alaptörvénye, az alkotmány tizenegyedik paragrafusa mindenkinek biztosítja a munkához való Jogot. A második bekezdés Így hangzik: „Minden munkaképes állampolgárnak joga és kötelessége, hogy képességei szerint dolgozzék.” Az ajándékot osztó Börzsöny (Folytatás az l. oldalról.) szürke kismadár. Hangfoszlányok törték meg a varázslatot. Gombát gyűjtők kis csoportja tűnt föl fentebb, a fák között. Mind beljebb jutottunk a Börzsöny hegyei, völgyei közé, úgy nőtt a „forgalom” az út mentén, a fák között. A törökmezői turistaház ajtajában indulásra kész, hátizsákos csoporttal futottunk ösz- sze. Mint kiderült, már a hét közepe óta járják a környező vidéket. — Szegedről jöttünk, családi, baráti körben — válaszolta a fiatalember, akitől az őt körülvevő gyereksereg láttán az iránt érdeklődtünk, iskolai kirándulást vezet-e. — 29-en vagyunk, kétségtelen, több a gyerek — nézett maga köré elégedetten. A gyerekek között apróbbak is voltak. Az egyik, szinte még tipegős, alig 3 éves kicsiről feltételeztük, az apuka nyakában túrázik. — Szó sincs róla! — szólt közbe némi méltatlankodással az anyuka. — Tegnap ő is a saját lábán tette meg a 6 kilométeres utat. Az otthonos légkörű turistaház kedvelt táborhelye a Börzsönyben túrázóknak. A legolcsóbban nyújtja a szolgáltatásait. Szállást, meg fél- penziós ellátást is kaphat a betérő. Az előbbit 52, az utóbbit 172 forintért. — A sok kicsi sokra megy elvén igyekszünk megtartani az árainkat. Elég nehéz, hiszen drágul minden — mondta Nagy Károlyné, a turistaház vezetője. — De a kis haszon is több, mint a semmi, így is megérezzük a forgalmon, hogy mindenki számára szűkösebb a megélhetés. Még egy éve is több volt az étkező vendégünk. Most még nem is pananszkodhatom, mert már a jövő nyarat is eladtam. Sok a visszatérő vendégünk minden időben. Ez a táj télen is gyönyörű... Előttünk a tisztáson a Nagymarosi Kittenberger Vadásztársaság néhány tagja egy terepjáróról szarvasbikatete- met emelt le fotózáshoz. Csiri Ferenc vadász a csoportban serénykedő fiatal társára mutatva elmondja, ifi. Csillag Pál lőtte ki hajnalban a selejt egyednek minősített vadat. így múlik el a világ dicsősége — jutott eszünkbe az élettelenül elnyúló agancsos láttán. A Mavad felvásárló- telenére kerül, s pörkölt, pecsenye lesz a királyi állatból. Gyerünk tovább Kóspallag felé. Az ódon villa külsejű, múltját emléktáblával megörökített kisinóci turistaház körül tizenéves gyereksereg kiabálta szét a csendet. Odabenn üres volt a fogadó, vezetője, Sinka István is a fogyasztó kirándulók megcsappanásáról panaszkodott. — Azt tapasztaljuk, hogy még a teát, az üdítőitalt is magukkal hozzák az emberek ... Komolyabb panaszra pedig nincs oka. Bár csak szállást nem adnak, de olcsó a félpenzió, így nyáron meg síszezonban ez a ház is megtelik. Jók a kapcsólataik"~a volt vendégekkel, akik szívesen visszajönnek ide. Nagy vonzerő a Börzsöny — jegyezte meg Sinka István. Mi is szívesen folytattuk utunkat az aranyló őszben, ürügyül használva elidőzésre a beszélgetést a velünk szemben jövőkkel. Főként budapestiek voltak. Az iskolás csoportok is. Fővárosi kirándulókat hozott a még fentebb fekvő Nagyirtásra a Nagybörzsöny felől érkező kisvasút is. Még vasárnap fordulnak kétszer, azután pihenőre állítják a csühögőt jövő tavaszig — tájékoztattak a masiniszták. Szót váltottunk egy pihenő, falatozó házaspárral, akik gyakori látogatói, mint túravezetők is a Börzsönynek. Aztán még betérünk a közeli Komáromi Jenő turistaházhoz. A zárt ajtó miatt a konyhaablakon át beszélgettünk Fésűs lmrénével. Mögötte a tűzhelyen a ház specialitása, szarvaspörkölt fortyogott. — Ilyenkor már csak hétvégeken és csak ebédvendégeket várunk. A tíz alpesi faházunk nem alkalmas őszi-téli szállásra. Visszafelé az úton újabb táborozó meg nagy vidáman baktató csoportokkal találkoztunk. A Törökmező felé elágazó úton egy nagyon népes csapatot láttunk távolodni. Ekkor kollégánk hangos morMég két forduló és téli pihenőre tér a kisvasút. Vadászzsákmánynak ez nem utolsó (cím fölött) fondírozásba kezdett, teljes fellazulása biztos jeleként így: — Te jóisten, mennyi ember! Vajon hová mennek? Aztán persze nevetett ő is, végképp nem bírtunk a jókedvünkkel, a börzsönyi órák ajándékával. Kádár Edit A legfrissebb statisztikák szerint szerte az országban tizenkétezer munkanélkülit tartanak nyilván anélkül, hogy bárki meg tudná mondani, ki tekinthető munkanélkülinek. A válasz látszólag egyszerű. Munkanélküli az, akinek nincs munkája. De mivel annak sincs munkája, aki nem akar dolgozni, a szándékot is valahogyan bele kellett venni a definícióba. A még hivatalosan nem jóváhagyott meghatározás szerint az tekinthető munkanélkülinek, aki nem talált olyan munkahelyet, amit legfeljebb kétórai utazással elérne és ahol a korábbi bérének legfeljebb tíz százalékával fizetnek kevesebbet. Az egyszerűség kedvéért maradjunk dr. Szabó Ferenc, a Pest Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda vezetőjének meghatározása mellett. Szerinte munkanélküli az, aki két hónapnál hosszabb ideje önhibáján kívül nem tud elhelyezkedni. — Hány munkanélkülit tartanak nyilván a megyében? — Szerencsés helyzetben vagyunk — mondja. — Budapest közelsége, valamint az, hogy kétezer-hatszáz munkáltató található ezen a területen, megkönnyíti az elhelyezkedést. Ennek ellenére körülbelül hatszáz a munkanélküli. — A vállalatok egy része összehúzódással védekezik a kedvezőtlen gazdasági hatások ellen. Ez a veszteséges termékek elhagyása mellett a munkaerő elküldésével is együtt jár. Mennyire jellemző ez a megyében? — Valószínűleg a kezdeténél vagyunk csak egy később kiterebélyesédő folyamatnak. Az utolsó negyedévben negyven munkáltató bocsátott el embereket. Volt, amelyik csak egyet, de arra is akadt példa, hogy mindjárt nyolcvankettőt. Nehéz helyzetben lennénk, ha valamennyien nálunk kopogtatnának. Szerencsére jó részük mielőtt munkanélkülivé válna, talál új munkahelyet. Hozzánk már csak a többiek kerülnek. A Pest Megyei Tanács munkaügyi osztálya időről időre tanulmányt készít a megye munkaerőhelyzetéről. Az ebben közölt statisztikából kitűnik, hogy a legnehezebb helyzetben a segédmunkások vannak. Valóban, a szakma nélküli és a nyolc osztállyal nem rendelkezők helyzete a legnehezebb — támasztja alá a számadatokat dr. Szabó Péter. — Esetünkben a közhasznú munkavégzés jelenthet megoldást. A megyében tizennégy helyen verbuváltak tíz-húsz embert közhasznú munkára, például csatorna tisztítására. — A statisztika számadatai korántsem érzékeltetik a valós helyzetet — folytatja. — A strukturális munkanélküliséget a számok eltakarják. A szakmunkás címszó alatt következő adatok nem mutatják, hogy míg hegesztőből akár több száznak is tudnánk munkát adni, mezőgazdasági szakemberek munka nélkül maradtak. — Mennyi idő alatt kell elhelyezkedniük a munkanélkülieknek? — A munkáltató három hónappal korábban köteles figyelmeztetni azokat, akiket érint az átszervezés. Ezután hat hónapig — a felmondási idő alatt — a vállalat adja a dolgozó teljes fizetését. További hat hónapig kaphatja a rászoruló az elhelyezkedési támogatást. az első három hónapban pedig a hatvan százalékát. Ezt a pénzt már a helyi tanácsok fizetik. Ez összesen tizenöt hónap ... — És az után? — Ennyi idő eddig még minden esetben elég volt. Ha mégsem, marad a közhasznú munka... Bár nehezen hihető, hogy az a szentendrei tudományos kutató, aki jelenleg munkanélküli, vállalná a csatornatisztítást. További lehetőség az átképzés. — Akár negyvenéves fejjel is kötelező beülni az iskolapadba? — Nem kötelező, de ha nem vállalja az átképzést, holott a vizsgálat szerint alkalmas volna az új munkára, kizárja magát a segélyből. A hivatalos megfogalmazás szerint a munkanélküliség átmeneti, el kell viselni a hatékony foglalkoztatás megteremtése érdekében. Mekkora időszakot jelent az „átmeneti” jelző? Egy év, öt év, tíz év? Senki nem vállalkozott rá, hogy megjósolja. A Pest Megyei Tanács munkaügyi osztályvezetője, Peráth Béla szerint ez a jelző az egyes emberekre vonatkozik. Tehát csak átmeneti ideig lesznek munka nélkül az állást keresők. A statisztika is ezt támasztja alá. A munkanélküliek 94 százaléka egy hónapon belül el tudott helyezkedni. Csupán hat százalék, csak néhány száz ember érzi magát feleslegesnek. Mátrai Tibor Télen a földben marad, tavasszal vetik A csicsóka mint gyógyszer Európában évszázadokon át úgy ismerték a csicsókát, mint a szegények eledelét. Termése hasonlít a burgonyáéhoz, s ezt a gumós növényt előszeretettel használták az állatok, köztük a sertések etetéséhez. Cegléden a Lenin Termelő- szövetkezetben az elmúlt év tavaszán kezdtek komolyabban próbálkozni a csicsóka- termesztéssel. Dezsényi László, a szövetkezet főmezőgazdásza nagy fantáziát lát ipari hasznosításában. Elmondta, hogy néhány éve került a kezébe az a szakkönyv, amely Erről olvastam Jelen és jövő legszebb erénye Tihenőben jólesik a hazai (Vimola Károly felvételei) Korunk legszebb erénye a türelem.. Az, amiről tolerancia néven oly sokat olvashatunk mostanában. Az, amiről Petőfi Sándor így ír: Türelem, te a birkák s a / Szamarak dicső erénye, / Tégedet tanuljalak meg? / Menj a pokol fenekére! Petőfi annyira undorodott a türelemtől, hogy arra még jelzőt sem talált: Türelem, te... nem tudom, mi? / Mint gyűlöllek, mint utállak! / Mert ahol van kezdeted, ott / Vége van a boldogságnak, összegzésként pedig: El veled, te élet átka, / El veled, el a pokolba! Nyeljen el, ki rút pofádat / Erre a szép földre tolta. Ez a rút pofájú, kicsépelt szalma, melyet a bárgyú világnak telt kalászokként árulnak, ez korunk, sőt jövendő korok legszebb erénye?! Meggárgyult a világ? Arra még nem adhatunk biztos választ, hogy a világ meggár- gyult-e. Arra igen, hogy az emberiség legjobbjai csak a türelemben bíznak. De miért utálta annyira a türelmet minden idők egyik legnagyobbika, Petőfi? Ki akár egyetlenként is ellenállt volna neki: S ha bejárod, mint hódító / Diadallal a világot; / Lesz egy szikla, s ez szívem lesz, / Melyre nevedet nem vágod. Ma éppen abban reménykedünk, hogy a türelem — tolerancia — diadallal bejárja a világot. Petőfi A türelemről című versét 1847 áprilisában írta. Abban a hónapban, amikor rettenetes napokat látott közeledni, aminőket addig nem látott a világ. A látomástól borzadott, iszonyodott, s egyszersmind kedvre derült. Iszonyattal töltötte el, hogy a háború istene újra fölveszi páncélját, és a népeket eldöntő viadalra kihíja. S kedvre derült, mert a két szemben álló fél, a jók és a gonoszok csatájában a jó —'mely addig örökké veszte — győzni fog. A jó legelső nagy diadalma vértengerbe kerül. Mindegy. Utána jő az örök üdvösség, melyért nem kell a mennybe repülnünk, mert a menny fog a földre leszállni. A végső csata azóta sem érkezett el. A háború istene úgyszólván napokra sem vetette le páncélját. Olyan vérfürdőket rendezett, amelyek a sötét mélytitkú jövendőt látó Petőfi képzeletében sem férhettek volna el. A háború istene ma is fáradhatatlan. Kerge birkaként száguld a világban, s ahol nincs meg a türelemnek a minimuma, ott könnyűszerrel lángra lobbantja a csatatüzeket. Mi az emberiség története? — kérdezte Petőfi 1847-ben. Vérfolyam, válaszolta. A vérfolyam azóta folfoghatatlan méretűre duzzadt. Bebizonyosodott, hogy egy utolsó vértenger árán nem apaszthatják el a jók. Ezért kerekedett fölül az a gondolat, hogy ha erőszakkal nem megy, kíséreljük meg türelemmel. Annál is inkább, mert az emberiség nem választható szét jókra és rosszakra. A jó és a rossz minden emberben benne van. De amit önmagunkban elviselünk, azt a másikban visszataszítónak tartjuk. Türelmetlenségünket oly tökélyre fejlesztettük, hogy a legcsekélyebb külső eltérések gyilkos indulatokat ébresztenek. Másfajta haj- és ruhaviselet, eltérő evési szokás ingerültséget kelt. Hát még a hitben, világnézetben, politikai pártállásban való különbségek! A kihívás óriási. A legnagyobb csatát kell megvívnunk. Az önmagunkban lakozó rosszon kell úrrá lennünk. Napról napra. Más esélyünk nincs. A türelem rózsát terem — tartja a népi bölcsesség. Van-e szebb egy frissen fölfeslett, harmatos rózsánál? De még ez a gyönyörű rózsa sincsen tövis nélkül. Kör Pál a gyenge adottságú, jobbára homoki . talajon gazdálkodó szövetkezetek számára ajánlotta a csicsóka termesztését. Az idéh csaknem 10 hektáron vetettek az új növényből. Már javában elvirágzott, de nem takarítják be, mivel szaporítóanyagnak szánják. Jövőre már több száz hektáron nyílik lehetőség a vetésterület növelésére. A főmezőgazdász hangsúlyozta, hogy az igénytelen, teljesen szűz homoktalajon is megtalálja a fejlődéséhez szükséges mennyiségű tápanyagot. Szára akár háromméteres magasságra is megnő. Gumói olyannyira elszaporodnak a talajban, hogy egy darab két művelési periódusban két évig is termeszthető. Sőt, még a harmadik évben is előbújik a talajból jellegzetes, a napraforgóhoz hasonló szára. Kitűnő zöldtakarmány, s ezért ha szükség van rá, lesilózhatják. A csicsókában sok az olyan tápanyag, vitamin, amelyet a gyógyszerkutatás szakemberei is régóta ismernek. A szívkoszorúér-rendszeri betegségben szenvedők számára kitűnő gyógyszer, hiszen leválasztja az érfalra tapadt koleszterint. A cukorbetegek számára biztonsággal fogyasztható. Az elmúlt évben számos nyugati országból érkeztek szakemberek Tápiószelé- re, abba az agrobotanikai intézetbe, ahol páratlan növényi génbankot tartanak nyilván, s ahol egyéb között a csicsóka nemesítésével is foglalkoznak. A szakemberek jelezték, hogy a gyógyszervegyészeti gyárakban rendkívül keresett a csicsóka, különösen annak feldolgozott rostos, gyümölcs- italhoz hasonló terméke. A Lenin Termelőszövetkezetben erősen fontolgatják olyan géppark telepítését, amelynek révén elvégezhetik a csicsóka ipari feldolgozását. A tsz öreg, használaton kívüli lucernaszárítóját rendeznék be, ahova a szükséges gépeket telepítenék. Van forró víz, gáz, úthálózat, ami nélkülözhetetlen a szükséges infrastruktúrához. Gy. L.
