Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-22 / 253. szám

1988. OKTOBER 22., SZOMBAT mr ­3/hG » i/j 1, 3 A HÉT HÍRE TERVEK TERHE 0 Az Energiapolitikai Tanács az energiarendszer 2010-ig terjedő lehetséges fejlesztési pályáiról tár­gyalt. • Egerben zajlott le az országos néprajzi kon­ferencia. O Budapest volt a színhelye a VIII. magyar gyógyszertudományi kongresszusnak. £ Kiállítás nyílt Kaposvárott A Kis-Balaton régészeti leletei címmel. ® A hét híre az is, hogy az Építőipari Tudományos T- _ ___.'ti _rr /»#/» fomo-yóo-í mnnQ7P« A Hazafias Népfront közjo­gi feladatait teljesítve a jog­alkotási törvény alapján vál­lalta a gyülekezési és egye­sülési jogról szóló törvények társadalmi vitájának lebonyo­lítását. A társadalmi vita jó­voltából a kérdés megfelelő politikai nyilvánosságot ka­pott, a törvénytervezetek tár­sadalmi véleményezése ösz- szességében sikeresnek mond­ható. A társadalmi vita minde­nekelőtt azt a meghaladott szemléletet kérte számon, amely az alapvető állampolgá­ri jogokat az állam adomá­nyaként fogja fel. A Hazafias Népfront szükségesnek tartja kiemelni azt a társadalmi vé­leményt, hogy mind a gyü­lekezési, mind az egyesülési jog az állampolgárok elidege­níthetetlen alanyi joga. A társadalmi vélemények­re alapozva helytelenítjük a gyülekezések előzetes betiltá­sának megengedését és vall­juk, hogy a társadalmi egye­sülések nyilvántartásba vétele nem tagadható meg, ha ala­pítói a törvényben előírt fel­tételeknek eleget tettek. Az állami beavatkozás mér­tékét nem lehet bizonytalan jogfogalmakkal megadni. Az egyezségokmányokban az olyan általános fogalmak mel­lett mint az állam biztonsá­ga, a közbiztonság, a közrend, szerepel egy nem elhanyagol­ható kitétel, miszerint ezek egy demokratikus társadalom­ban jelenthetik a jogok kor­látját. Hangsúlyozni kívánjuk ál­lásfoglalásunkban azt is, hogy a közvélemény, amely józan és a társadalmi rendezettség talaján áll, nem vitatta a jog­sértő magatartásod utólagos állatul szankcionálásinak el­vét, így a gyülekezés állam általi feloszlatását. Az állásfoglalás a továb­biakban leszögezi, hogy a HNF egyetért azzal, hogy a tervezetek szakítani kívánnak az államigazgatás-központú­sággal, majd a bíróságok álta­lános hatásköréről szól. A Hazafias Népfront orezá­Szedd magad! Idared a sláger Szeptember eleje óta tart az Alagi ÁG Tangazdaságá­nak halmos-tagi almáskertjé­ben a szedd magad akció. Pacziga Tibor telepvezető el­mondta, hogy a 165 hektáros almásban eddig 100 vagonnyit szedtek le. Ez kevesebb a tervezettnél, ám így is 10 va­gononként — tekintve a pia­ci árakat —, a lakosság meg­takarítása egymillió forint. Természetesen a gazdaságnak is kedvező az akció, hiszen költséget és munkabért taka­rít meg. Most van az idared szezonja: ezt a tartós, télálló almát a jonatán és egy ame­rikai fajta keresztezéséből nemesítették. gos elnöksége egyetért azzal, hogy az egyesülési jog nem szorítkozhat kizárólag az egyesületi típusú társadalmi szervezetek létrehozására. Ezért indokolatlan a törvény hatálya alól a politikai szer­vezetek (párt, szakszervezet) kivétele. Megítélésünk szerint újragondolandó koncepcioná­lis kérdés, hogy mit szabá­lyozzanak és mit ne szabá­lyozzanak a törvények. A társadalmi vitákon gyak­ran felmerült az a kérdés, milyen részletességgel kell szabályozni a szabadságjogo­kat. Olyan vélemény is meg­fogalmazódott, amely szerint az alkotmányi deklaráción túl egyáltalán nincs szükség rész­letes szabályozásra, mert az Kettős szorításban élünk. Átalakulóban a világ körülöt­tünk, de a továbblépést gaz­dasági nehézségeink akadá­lyozzák. Zavart okoz a múlt­hoz való viszonyunk tisztázat­lansága és kétkedés mutatko­zik olyan alapvetően fontos kérdésekben, mint hogy van-e a pártnak' Valódi-programja? És a kisebbség ? A mai magyar valóságból táp­lálkozó, hosszú terv nincs ugyan, de vannak az elkövet­kező évek feladatait megha­tározó dokumentumaink, így az országos pártértekezlet do­kumentuma, a Központi Bi­zottság állásfoglalása és a kormány stabilizációs prog­ramja. De, hogy helyzetünket reálisan értékelhessük több kérdésre is őszinte választ kell keresnünk. Például: melyek azok az objektív feszültségek, amelyeket nem a mai vezetés idézett elő? Melyek azok az ellentmondások, amelyek a stabilizációs program kísérő jelenségei? Melyek azok a gondok, amelyek bekövetkez­tek, s amelyeket a politika nem láthatott előre? S végül, hogy melyek azok a prob­lémák, amelyek létrejötte nem volt szükségszerű? Nagy Sándorné hosszan tag­lalta a nyilvánosság fontossá­gát, amely valójában a tag­ság mind nagyobb részvételét kell jelentse a politika alakí­tásában. A titkárok a vitában szin­te minden olyan témát érin­tettek, s napi gyakorlatukból példákkal támasztották alá, amely a megyei pártbizott­ság munkájának megújításá­ról elhangzott. Többeket is érdekelt az a kérdés, hogy mi­ként kezeli a megyei pártve­zetés azoknak az óhaját, akik kisebbségben maradtak a párt­értekezlettel kapcsolatban, vagyis, akik ilyen tanácskozás összehívását szerették volna. Ez a kisebbség ugyanis csak­nem tizenötezer párttagot tesz ki. Sokan és sokféleképpen ve­tették fel a bizalom, illetve a bizalomhiány kérdését. Ki­derült, az idősebb generáció még mindig bizakodóbb e kérdésben mint a fiatalabbak. Szépen fogalmazta meg az idős kommunista, aki azt mondta: a pártban még soha sem csalódtam, egyes vezetői­ben már többször is. Íróasztalnál született szo­cializmusképnek akartunk megfelelni sokáig, hangzott el. Volt, aki egyenesen úgy tette fel a kérdést, hogy politizáló, avagy halaimat gyakorló szer­vezet akar-e lenni a párt? Az ipari munkás, a mező­gazdász, a vállalatvezető, a csak a polgárok jogainak szű­kítését eredményezné. Megíté­lésünk szerint ez a megoldás a jelen viszonyaink között — mikor a jogállamiság feltéte­lei még jórészt hiányoznak — nem garantálná e jogok ala­nyi jogként történő gyakorlá­sát. A törvényi szabályozás, amelyhez végrehajtási jog­szabályok nem kapcsolódhat­nak, nem sértheti az állam­polgárok és közösségeik ön- kormányzatát, belső autonó­miáját sem. Javasoljuk a társadalmi vé­leményeket általában ás egyes részleteiben egyaránt tükröző törvényjavaslatok parlamenti beterjesztését. A Hazafias Népfront országos elnöiksé- ge ehhez szükségesnek tartja a törvénytervezetek koncep­cionális kérdéseinek újbóli politikai és kormányzati át­tekintését. tanácsi szakember, a népmű­velő, a pedagógus és a téesz- elnök más-más adalékokkal szolgált bajaink okaira, a vi­taindítóban feltett kérdések­re is kereste a választ. Az ipar nem tud megújulni, mert a munkások a második és har­madik műszakban megkeres­hető többletjövedelmekkel vannak elfoglalva, a diplomá­sok kőművesek mellett se­gédkezve kénytelenek kipó­tolni a mególbetésrevaiót. Vagy a tányér nem egyenes, vagy a leves görbe, hasonlí­totta a mondáshoz a Tele­fongyár alapszervezeti titkára a nálunk kialakult helyzetet. Az adórendszer mai formája teljesítmény-visszafogásra késztet, elsorvasztotta a vgmk-t. S ezeket a következ­ményéket előre látni lehetett. Üres konyhában Népi bölcsesség köré lehet­ne gyűjteni azokat az észre­vételeket is, amelyeket a nagykátai kommunisták a gaz­dasági kibontakozásunkhoz fűztek. Üres konyhában bo­lond a gazdasszony, sommáz­ta a téeszelnök, a gazdasági bajok megoldásának nehézsé­geire célozva. Azé lesz a po­litikai hatalom, aki megold­ja az alapvető gondot, a gaz­daság stabilizálását. De, ha ezt a párt felvállalja, akkor meg kell akadályoznia, hogy a törvény ellen vétő vezető­ket viszontlássuk más fontos posztokon. Ezért is üdvözölték sokan, hogy a megyei párt- bizottság még az idén napi­rendre tűzi a megye közéleti tisztaságának kérdését. Többen figyelmeztettek ar­ra, hogy a párt kullog az ese­mények után, a kommunisták felkészültségében, tájékozott­ságban elmaradnak az alter­natív csoportok szószólói mö­gött. S az is politikai hiba, ha a párt ebben a helyzetben nem fordít figyelmet olyan rétegekre — így például a népművelőkre, pedagógusok­ra — amelyek gyakorta kap­csolatba kerülnek a máskép­pen gondolkodókkal. Nem éppen hízelgő jelző­ként hangzott el a politikai munkásokat említve a fizetett forradalmár kifejezés. De azt is felvetették néhányan, hogy ki fizesse őket, például a gaz­dasági egységeknél. S volt fizetett forradalmár, aki el­mondta: politikusnak érzi ma­gát, erre a pályára készült, ezért tanult. De ha jön egy jobban politizáló, akkor át kell adnia a helyét, s a saját erejéből és tisztességéből kell megtalálnia a továbblépés út­ját. Ha tetszik ez a politika farkastörvénye. Politikai Főiskola Baráti kör Az MSZMP Politikai Főis­kolája nappali és levelező ta­gozatán 1978-ban diplomát nyert hallgatók pénteken tíz­éves találkozót tartottak. Az ünnepi eseményen Romány Pál rektor köszöntője után az egykori diákok egyebek kö­zött tájékoztatást kapta« az intézmény jelenéről és a po­litológusképzést szolgáló re­formfolyamatról. A résztvevők kezdeményezésére megalakult a Politikai Főiskola baráti kö­re, amelynek tiszteletbeli el­nökévé Iványi Pált, a főiskola volt hallgatóját, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ját, a Fővárosi Tanács elnökét választották. Célként határoz­ták meg az intézmény és egy­kori hallgatói, tanárai, dolgo­zói közötti kapcsolatok ápo­lását, regionális összejövetelek szervezését. A Politikai Főis­kola támogatásával működő kör a jövőben eszmecseréket, vitafórumokat szervez idősze­rű politikai és társadalmi kér­désekről. Szót kért a vitában Göndics Zoltán, a Pest megyei oktatá­si igazgatóság vezetője, aki arra a kérdésre igyekezett vá­laszolni, hogy politizáló avagy hatalomgyakorló pártot aka­runk-e? A kérdésfeltevés fél­revezető, hiszen a politizálás a hatalom gyakorlása érdeké­ben történik. Csakhogy a párt az Utóbbi időben politi- zálóból ügyintéző párt lett. Ez ellen úgy lehet tenni, hogy sok felesleges tevékenységet fel kell számolni. Csak akkor lehet politizáló a párt, ha a tömegek odafigyelnek arra, amit mond. S arra figyelnek, amit a. párt . mond. De ennek érdekében nem éíhailgáttátni kell a másképp gondolkodó­kat, hanem meggyőző érvek­kel vitába szállni velük. Több vélemény Nagy Sándorné zárszavában biztosította arról a nagyká- taiakat — akik egyébként a megyei pártértekezlet megren­dezése mellett érveltek annak idején —, hogy odafigyelnek a kisebbség kívánságára. Ezért vesznek részt a megyei párt- bizottság első számú vezetői valamennyi körzeti titkári ér­tekezleten. így hasonlíthatat­lanul több véleményt, infor­mációt tudnak összegyűjteni a tagságtól, mint egy párt­értekezlet alkalmával tehették volna. S arról is biztosította a Nagykáta környéki alap­szervezeti titkárokat, hogy ezt a találkozót — a megyei párt- bizottság munkastílusának át­alakítása szellemében — újab­bak követik majd. Móza Katalin Vállalják az összevetést más tervezetekkel annak a prog­ramnak a kidolgozói, akik ar­ra vállalkoztak, hogy elképze­léseiket papírra vessék és szé­les körű viták után a kormány elé terjesszék. A társadalmi­gazdasági modernizációs fo­lyamat a nyolcvanas-kilencve­nes évek fordulóján várható hatásairól rendezett elnökségi ülést tegnap a Magyar Gaz­dasági Kamara Budapest— Pest Megyei Bizottságának el­nöksége Kapolyi László kor­mánybiztos részvételével. Maga a tanulmány — amely egyebek között áttekinti a gaz­daság jelenlegi helyzetét, számba veszi sokoldalú kap­csolatait a kül- és a társada­lompolitikával, s részletesen felvázolja a folyamathoz kap­csolható követelményeket — a viták után válik teljessé, s ad­dig bizalmasan kezelik. Az el­nökség véleménye szerint al­kalmas arra, hogy kiinduló­pontot adjon a holtpontról való elmozduláshoz. A felszó­lalók többsége sürgette, hogy a már javában zajló társa­rekről. Első hallásra különleges­ségnek tűnhet. Sajnos, nem az. A tizenhat tantermes ok­tatási intézmény építésénél az eredetileg elkészített terven több, mint négyszáz módosí­tást hajtottak végre. Részben a beruházó, azaz a tanács kí­vánságára, részben a tervezők és a kivitelezők menet köz­beni óhajainak, javaslatainak a hatására. Nemcsak építési terveknek a sorsa ez, hanem ún. teljes kivitelezési tervdo­kumentációké szintén, azaz az első kapavágástól az utolsó csavar meghúzásáig változnak a tervek. Azok, amelyek ké­szítésük folyamán ugyancsak sokféle átalakuláson mennek át, az eredeti elképzelésekhez mérten. S akkor még nem ír­tunk egy szót sem maguknak a vállalati terveknek az ismét­lődő átgyúrásáról... ! A megyében a legutóbbi években esztendőnként két­száz, kétszázötven között volt azoknak az építményeknek a száma, amelyeknek a költsége meghaladta a kétmillió forin­tot, azaz a jelentősebb megbí­zások közé tartozik. Nem ne­héz elképzelni, megszorozva ezt a számot a lehetséges terv- módosításoknak a mennyisé­gével, mennyi időt, energiát emészt fel terv és valóság is­métlődő egyeztetése. Ez az idő, ez az energia szolgálhatna ne­mesebb célokat is, mint ami­lyenek a módosítások. Persze: nem .féíez}^ tökéletes,, elké­szülte pillanatától.. .ílál&jztetás nélkül végrehajtható terv. Baj lenne, ha minden áron szent­írásnak számítana az, ami pa­pírra kerül, ám a mai hely­zet sem fogadható el. A vál­toztatásoknak a nagyobb része ugyanis elkerülhető lett volna alaposabb előkészítéssel, a beruházó és a tervező, a ter­vező és a kivitelező kívánsá­gainak, lehetőségeinek, érde­keinek előzetes összehangolá­sával. Napjainkban már jelentős tere van a tervezés új módsze­reinek az építőiparban és ál­talában a beruházások meg­valósításánál. A számítógépes modellezés, a hálótervezés, az optimalizálás az anyagfelhasz­nálásban csupán példák, de érzékeltetik, sok minden moz­dult ezen a területen is a leg­utóbbi években. Ennek ellené­re a megyében minden máso­dik beruházás még mindig időbeli késedelemmel, a költ­ségek túllépésével készül el. dalmi véleménycsere után mi­nél előbb tegyen le a kormány az asztalra egy széles körű támogatást bíró konkrét prog­ramot. Egyben bírálták a je­lenlegi gyakorlatot, tarthatat­lannak nevezve az érvényesülő pénzügypolitikát, s azt, hogy a fejlesztések visszafogásával igyekeznek az államkassza bevételeit növelni. A vásárló­erő korlátozása is kedvezőtlen, hiszen, ha nincs az emberek­nek pénze, s nem elég erős a kereslet egy-egy árucikk iránt, az a termékszerkezet megújítá­sát is gátolhatja, miközben az egy helyben topogás csökkent- heti az ország nemzetközi megítélését. A program készítői — eddig több mint félszázan vállalták fel a társszerzőséget, de még újabb támogatók jelentkezésé­re is számítanak — a gazda­sági modernizáció folyamatát alapvetően a megújuló KGST- vel és a kibontakozó szovjet gazdasággal összekapcsolva képzelik el. Elhangzott, hogy nagy hiba lenne az egyre nyi­tottabb szovjet piac kínálta le­Ami azonban már eredményi Korábban ugyanis a fejleszté­seknek a kétharmada tartozott ebbe a körbe, azaz, ha most már „csak” a fele, akkor van haladás. Miért nem nagyobb ennek a haladásnak a mérté­ke? Azért, mert a kivitelezők se­regnyi alvállalkozóval dolgoz­nak, mert a hazai anyagellá­tás megbízhatatlan, mert az importlehetőségek kétségesek, mert a szerződéseknek nem sok a becsülete, mert a beru­házó gyakran menet közben jön rá, nem azt és nem úgy akarja, mint tegnap ... S ilyen közegben természetes a ter­mészetellenes : elvész szem elől a fővállalkozó szervezet­lensége, kapkodása, felelőssé­ge... A megyében a kivitele­zőknek a többsége az év első felét veszteséggel zárta, ami­nek hátterében a már említett okok mellett ott találhatjuk az általános forgalmi adót is, hiszen az áfa bevezetése ala­posan megrostálta a keresle­tet. Égető szükség van tehát a tervezés új módszereinek az alkalmazására. A baj az, hogy a legkorszerűbb eljárással ké­szült tervet is felborítja egyet­len fegyelmezetlen alvállalko­zó, s ezekből bizony nem egy, hanem sok tucatnyi akad. Be­vallatlanul ugyan, de létezik egy feketelista a fővállalko­zóknál: a teljesen megbízha­tatlan, csakis legvégső eset­ben munkát kapó alvállalko­zókról... Félszáz felett van a megyé­ben azoknak az építőipari ki­vitelezőknek a száma, ame­lyek székhelyük szerint is me­gyeiek. Rajtuk kívül, becslések szerint, legalább kétszer eny- nyi szervezet dolgozik a me­gye területén. Megnőtt a koc­kázat, mert sajnos, újabban sorozatban fordul elő hamar létrejövő és még hamarabb feloszló kisszervezetek részé­ről a durva szerződésszegés, azaz a beruházónak mérlegel­nie kell, a versenytárgyalási ajánlatok közül mi vehető ko­molyan és mi az, aminek a tervezési módszertana a has- raütés volt. Mert készülnek még tervek ezzel az „egysze­rű” módszerrel is, bár meg­lehet, a „pocak” méreteit szá­mítógépbe táplálták be ... Az üzleti tisztességet ugyanis semmiféle eszköz vagy mód­szer nem helyettesíti és még kevésbé teszi feleslegessé. Mészáros Ottó hetőségeket nem kihasználni, mert eddigi rossz döntésein­kért nagy árat kellett fizet­nünk. Példaként hangzott el, hogy mivel nem vállaltuk úgy­nevezett gázliftek szállítását keleti szomszédunknak, ma ugyanezt a franciák adják el nagy haszonnal. Vagy az a lé­pés is nehezen magyarázható meg, amikor nem vállaltuk fel. hogy hazánkon keresztül ve­zessenek a nyugat-európai tranzit energiarendszerek. amelyek napjainkban Cseh­szlovákiának adnak biztos jö­vedelmet. A bírálatokat és a kibonta­kozás lehetőségeit számba vé­ve érthető, ha az egyik részt­vevő úgy fogalmazott: „Vál­toztatni kell azon a gyakorla­ton, hogy a vállalatok legmeg­bízhatatlanabb partnere je­lenleg éppen a gazdaságirányí­tás." A miniszteri biztos által előterjesztett több mint száz­húsz oldalas program kellő előkészítés után segíthet a helyzet gyökeres megváltozta­tásában. F. Z. Gondolatok a megújulásról - Nagykátán Ügyintézés helyett politizálni kell Régen várt munkastílusváltás kezdeteként értékelték a Nagykátán és vonzáskörzetében tevékenykedő pártalapszer- vezetek titkárai azt az értekezletet, amelyen részt vett és vita­indítót tartott Nagy Sándorné, a Pest megyei pártbizottság tit­kára. Többek között beszámolt a pártbizotság szepember 30-i ülésének döntéseiről. Igaz, ugyan, hogy nem lesz pártértekez­let a megyében, ám határozott szándék van a stílusváltásra, az alapszervezeti munkát szolgáló segítségre, a politikai mun­ka újragondolására. Várják a társszerzőséget vállalókat Bizalmasan kezelt program | Pénteken ülést tartott a Hazafias Népfront országos elnök- | sége a mozgalom Belgrád rakparti székházában. A testület I összegezte a gyülekezési és az egyesülési jogról szóló tör- : vénytervezetek több mült egy hónapja folyó társadalmi vitái- ; nak tapasztalatait, s a mozgalom véleményét megfogalmazó 1 állásfoglalást fogadott el, amit az alábbiakban Ismertetünk. A HNF országos elnökségének állásfoglalása A törvénytervezetek vitájáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom