Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-03 / 236. szám

Eljönnek? Lapunk csütörtöki szá mában jegyzetben írtunk azoknak a nézőknek a csa­lódásáról, akik a Monori Művelődési Központ Egy kis romantika című mű­sorára váltottak jegyet és főleg a Korda György—Ba­lázs Klári páros produk­ciójára voltak kíváncsiak. A népszerű táncdalénekes házaspár ugyanis nem ér­kezett meg, távolmaradá­sát nem is jelezte. Laza Istvántól, a művelődési központ igazgatójától a hét végén kaptuk a tájé­koztatást, hogy telefonon történt egyeztetés alapján Korda György és Balázs Klári október 9-én, 18 órakor pótolja az elma­radt műsorát Egy kis ro­mantika címmel. A múltkori előadásra megváltott — híradásunk-, ban említett száz forinttal szemben 120 forintos — jegyek természetesen ér­vényesek, s amennyiben marad üres hely, a ház pénztáránál is válthatók. Most tehát ismét szur­kolhatunk. eljönnek-e Kor- dáék? Tényleg van benne egy kis romantika, nem? —ki ŐRI ínon A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 236, SZÁM 1988. OKTÓBER 3., HÉTFŐ A vitához csatlakozva I. Kompromisszumra van szükség J Három vélemény jelent meg lapunk korábbi szántai­ban a gyülekezési és egyesülési jogokat szabályozó tör­vénytervezettel kapcsolatban. Az írásokat gondolatéb­resztőnek szántuk ahhoz a vitához, amelyet a témáról — a HNF kérésére — a KISZ Monori Városi Jogú Nagy­községi Bizottsága szervezett. Azóta ez a fórum is le­zajlott, s ha a résztvevők száma nem is döntött csúcso­kat, annál nagyobb volt a jelenlevők aktivitása. Több­féle álláspont megfogalmazódott, számtalan ötlet, javas­lat hangzott el. Mindezeket azóta már összegezték a KISZ-bizottság munkatársai és eljuttatták a HNF Mo­nori Városi Jogú Nagyközségi Bizottságához. Mi min­denről volt szó a vitában? Nyugdíjasoknak Taggyűlés A vasutasok szakszervezeté­nek gyömrői nyugdíjascsoport­ja 1988. október 14-én szom­baton délelőtt 11 órakor tag­gyűlést tart a Táncsics Mihály utcai székházban, amelyre várják a területükhöz tarto­zó vasutas nyugdíjasok meg­jelenését. Általános vélemény: a két jog törvény által biztosítandó célja úgy fogalmazható meg, hogy az egyén számára legyen adott a szabad gyülekezés és egyesülés. Sem a gyülekezés, sem az egyesülés joga nem feltételez politikai cselekvést, de ha figyelembe vesszük azo­kat a feszültségeket, amelyek hatására kidolgozták ezt a két törvénytervezetet, mindenkép­pen számolnunk kell ilyen irá­nyú folyamatokkal is. Kellemetlen sarok Üzlet, politika? /Vem új felfedezés, de 1' igazából most érzi minden érintett a maga bőrén, hogy az üzlet igazá­ból politika. Mostanában látványosabbak ennek a külső jelei is. A vásárló hangosan morgolódik a fo­lyamatos — és sokszor ért­hetetlen — áremelkedések miatt, a pénzéért szigo­rúbban megköveteli a mi­nőséget és a mennyiséget. Akadnak persze kereske­dők. akik a megváltozott helyzettel és hangulattal nem tudnak mit kezdeni: a sorozatos kritikákat kö­vetően már kilépnek ugyan a hallgatás homályából, de csupán azért, hogy sértő­döttségüknek hangot ad­janak. Sőt. gyakran párt­fogókra is akadnak ott, ahol pedig elsősorban a lakosság érdekeit hivatot­tak képviselni. Mi több, nagyon fontos közéleti tisztséget betöltő személy­től hallottam olyat is: a fogyasztók tanácsa laiku­sokból álló szószátyár tár­saság. Keserű tapasztalatai el­lenére mégis úgy gondolná az ember, ezek csupán egyedi vélemények, egyszer megismétlődhető esetek. A kereskedelem berkeiben maradva: az említett ma­gatartás a változásokhoz, körülményekhez és szük­ségszerűségekhez alkalmaz­kodni nehezen tudó káde­rek sajátja. Elég ha csak a mostanában sorra kerü­lő fontos politikai, társa­dalmi testületi ülések vitáit figyelemmel kísérjük, lát­juk, szakmailag, politikailag magasan képzett, egyéni, közéleti tapasztalatokkal bőséggel rendelkező embe­rek is bizonytalanok na­gyon sok kérdésben. (Bár ez a jobbik eset, mint a korábbi érdemekre alapo­zott magabiztosság.) Tehát, ha manapság egy-egy üz­letvezető. eladó, felszolgáló elveszti a türelmét mert a vásárló, a vendég ponto­sabb. igényesebb kiszolgá­lást, s főleg egyértelműbb (ár)tájékoztatást követel, érthető bár nem pártfo­golható. Ha azonban egy nagy kereskedelmi válla­lat vagy szövetkezet veze­tői feledkeznek meg felelős­ségükről, az üzletpolitika követelményeiről, mondhat­nám, az üzlet és politika összefüggéseiről, az már súlyosabb hiba. Legyünk azonban konk­rétabbak. A Gombai Közös Tanács az elmúlt héten egyebek mellett a társköz­ségekben — Gombán. Bá­nyán. Káván — működő kereskedelmi egységek te­vékenységét elemezte, ter­mészetesen a lakossági el­látás tükrében. Már a ko­rábban. a boltvezetők ál­tal elkészített írásos tájé­koztatókból kiderült, na­gyon sok az olyan kérdés, aminek a megválaszolására s főleg a megoldására nem képes sem a helyi tanácsi vezetés, sem az üzletveze­tők. Mindenki természe­tesnek gondolta, hogy — mivel a meghívottak között szerepeltek — a boltokat fenntartó és üzemeltető Monor Vidéki Áfész veze­tői majd a tanácsülésen vá­laszolnak a felmerült prob­lémákra. így gondolták — a helybeliek. Az áfész veze­tői másképp. A testület előtt ugyanis senki sem képviselte a szövetkezet vezetőit, senki nem jelez­te vagy magyarázta távol- maradásukat. Ez annál is furcsább és sérelmesebb a három községben élők szá­mára, mert a nem túl ré­gen megtartott küldöttköz­gyűlésen képviselőik is az áfész jelenlegi vezérkará­nak szavaztak bizalmat. A távolmaradásukat firtató kérdésekre a tanács ve­zetői tanácstalanul tárták szét a karjukat, a lakosság ellátásáért is politikai fe­lelősséget érző és vállaló pártvezetőség titkára pedig csak azt mondhatta: sze­mélyesen mén ő sem talál­kozott az áfész új igazga­tási elnökével. Ezek után természetesen nagyon sok kérdés maradt megválaszo­latlan. llAegbízta viszont a tes- tület a tanács elnökét, a pártvezetőség titkárát és a terület megyei tanács­tagját, hogy közösen puha­tolják ki a távolmaradás okát és megismerni a Mo­nor Vidéki Áfész vezetői­nek álláspontját az üzleti gyakorlatról, az üzletpoli­tikáról. Vereszki János Noha a két jog alapvető po­litikai szabadságjog és min­denkit születésétől fogva meg­illet, az állam, mint hatalmi szervezet korlátozhatja azt, ér­dekeinek figyelembevételével. Természetesen e korlátozás két irányba hat, egyfelől érin­ti az állampolgárt, másfelől pedig az államot. A jogok tör­vényi formájának célját fi­gyelembe véve, egyáltalán nem mindegy a korlátozás mértéke. Ha ugyanis az állampolgár megkötések nélkül gyakorol­hatja jogait, az állam épp a szabályozások híján nagyobb lehetőséget szavatol önmagá­nak, a nem kívánt, az érde­keinek nem megfelelő gyüle­kezés és egyesülés beszünteté­sére, felszámolására. Ha vi­szont néhány dologban gátat szab az állam a jog gyakorlá­sa elé, így igaz, szűkíti az ál­lampolgár szabadságát, de ez­zel párhuzamosan garanciát vállal, a kereteken belüli be­avatkozás ellen. Mivel ez a törvény nemcsak jogi kérdés­nek, hanem épp az előzőek következtében egyértelműen politikainak is tekinthető, nem mindegy, milyen jogi esz­közöket alkalmazva érjük el kívánt célunkat. A közrend, közbiztonság, ál­lambiztonság, közerkölcs stb. fogalmak a mai magyar jog­ban az előbb említettek ve­szélyét sejtetik, amelyek, ha továbbra is jogi garanciák nélkül alkalmazhatók, politi­kai manipulációra is lehetősé­get adnak jogállamiságunk ki­alakulását veszélyeztetve. Ezeket az általános élveket nem kizárólagosan a két tör­vénytervezetre szorítkozva, hanem inkább alkotmányos módon szükséges intézménye­síteni, megteremtve egy új társadalmi, gazdasági, politi­kai erőtér szabályozott felté­teleit — fogalmazódott meg az összefoglalóban. Számba véve azt, hogy pusztán a jog által nem teremthetők !lyen abszolút garanciák — mert ilyenek nincsenek — és a po­litikai kérdések nem oldhatók meg kizárólagosan jogi úton. marad az a lehetőség, hogy a hatalom működése révén igyekszik bizonyítani a hala­dást segítő szándékait, önma­gának is gátat szabva tevé­kenységében, például a ha­táskörök racionalizált behatá­rolásával. Ez azonban egyáltalán nem egyszerű folyamat — állapítot­ták meg a vita résztvevői. Elég, ha figyelembe vesszük az állampolgárokban kialakult, létező, a hatalommal szemben, időnként tanúsított bizalmat­lanságot. Pedig minden tör­vény esetében, így gyülekezés és egyesülés jogánál is alap­vető feltétel az állam és az ál­lampolgár partneri viszonya. Az előzőekben megfogalma­zott kételyek e kölcsönös kap­csolatot veszélyeztetik, ártva ezzel a demokratizálódás szük­ségszerű folyamatai kiala­kulásának. Kompromisszumra van tehát szükség, amely mindkét fél részéről toleran­ciát igényel. Az állam „min­denhatóság leadása”, az állam­polgár pedig a „nem feltétle­nül rosszat akar” elv elfoga­dása révén nyilváníthatja ki ezt a gesztust — fogalmazó­dott meg. A KISZ-bizottság által ké­szített összefoglaló az általá­nos megállapításokat sum­mázva leszögezi: állampolgári szempontból, ha az állam a fent megfogalmazott elveket nem képes magáévá tenni, a hitvesztettség érzése erősödik, ami egyértelműen politikai hitvesztettséget jelent, s belát­hatatlan következményeket okoz a jelenlegi feszült hely­zetben. V. J. (Folytatjuk.) Biztató ígéretek Érdekeltek a jövedelemben A Pest Megyei Iparcikk Ke­reskedelmi Vállalat három egységet üzemeltet Gyomron, a vegyes kultúrcikkboltot, a vas-műszaki-háztartásit és a gázcseretelepet. A három egy­ség közül a kultúrcikkbolt 1982-től szerződéses, a vas­műszaki immáron négy éve jövedelemérdekeltségű rend­szerben üzemel. Növekvő forgalom Érdemes számba venni a bolti forgalom alakulását. A kultúrcikkbolt fő profilja a papír, játék, díszműáruk és ajándékozási cikkek árusítása. Ugyanakkor az ifjúsági és szépirodalmi könyvek sem hiányoznak a polcokról. Az önálló beszerzéssel és műkö­déssel üzemelő egység a la­kossági igényeket jó színvona­lon tudja kielégíteni. A vas-műszaki-háztartási bolt jelenleg zárva tart, ugyanis — nyugdíjazás miatt — változás követkézül be a vezetésben. Forgalomnöveke­dése tavaly 11 százalékos volt, s ami még ennél is fontosabb, az árrés 42,6 százalékkal növe­kedett. Javult az egység kész­letgazdálkodása, annak ellené­re, hogy az úgynevezett for­gási sebességet két nappal túl­lépték. A bolt fő szállítói a következők: Vasért, Titán, Ra- vill, Duna Élvegy és más ve­gyi vállalatok. Elsősorban a tömegigények kielégítésére törekszenek, így áruválasztékukat is ennek megfelelően alakítják. Festé­kekből általában jó az ellá­tás, nem mondható el viszont ugyanez a háztartási tisztító- és mosószerekről. Az olcsó üveg- és díszműáruk folyama­tos eladását az Amfora bu­daörsi raktárháza, a háztartási edények és egyéb aprócikkek szállítását a Titán szekszárdi egysége garantálja. Mindkét szállító rugalmas és megbíz­ható partnernek bizonyult az elmúlt években. Akadozott viszont a szer­számáruk, zárak, lakatok és villanyszerelési cikkek szállí­tása, s a tartós fogyasztási termékek választéka sem volt megfelelő az egy évvel ez­előtt tapasztalható felvásár­lási láz miatt. Kazánokat, kályhákat a bolt folyamatosan és igény szerint készletezett, viszont a gázkészülékek vá­lasztéka hiányos volt. Ez a bolt is szerződéses üze­meltetési formában fog a to­vábbiakban működni. Ideiglenes helyettes A gázcseretelepen az utóbbi hónapokban — az üzletvezető betegsége miatt — elég sok gond akadályozta a zavartalan ellátást. Az ideiglenes helyet­tesítő beállításával sikerült ezen változtatni. S ami ugyan­csak biztató lehet, a Tigáz ígérete szerint a jövőben nem lesz fennakadás a gázellátás­ban. G. J. Kulturális ajánlatok Ecseren hétfőn 17.30 órától művészi torna óvodásoknak, 18-tól filmvetítés, 18.15-tőí dzsesszbalett kezdőknek, 19- től haladóknak. Gombán az autós kertmozi­ban 20-tól: Kalózok (színes, francia kalandfilm). Gyömrőn az úttörőházban 15-től kispályás labdarúgó­mérkőzések, filmvetítés a mű­velődési házban 17.30-tól: Rö­vidzárlat (színes, szinkroni­zált amerikai sci-fi komédia). Mendén 16.30-tól a könyv­tár nyitva tartása, 18-tól a népi együttes próbája és ifjú­sági klubfoglalkozás. Monoron a filmszínházban a nosztalgia filmklub vetítése 16-tól: Lángok (magyar film), 18-tól és 20-tól: Sárga Haj és az arany erőd (színes, szinkro­nizált amerikai—spanyol Ka­landfilm). Az autós kertmoziban a Vo­lán-telep mögött 20-tól: Ma­donnák háborúja (színes, ja­pán krimi, országos premier előtti bemutató). Sülysápon 14-től a népi tánccsoport próbája, 17-től társastánctanfolyam és a szín­játszó csoport próbája, 17-től KRESZ-tanfolyam. Üllőn 17-től a könyvtárban a honismereti baráti kör ösz- szejövetele. Levelesládánkból Mégsem lesz italbolt? Az újtelepi lakók nevében szeretnék egy-két dolog felől érdeklődni. Vajon miért akar­ják megszüntetni a Munkás utcában a Sabata-ház féle népboltot? Igaz-e a hír, hogy azon a helyen kocsmát akar­nak létesíteni? Állítólag a bolt csak december 1-jéig üze­Vágyuk egy múzeum kialakítása Lokálpatrióták lelkes csapata Egy szerény kis társaság működik csaknem 20 éve Ve- csésen. Honismereti kör a ne­vük. Az utóbbi időben gyak­ran hallatnak magukról. Fel­kerestem vezetőjüket, Szlahó József tanárt, hogy munkájuk­ról és terveikről érdeklőd­jem. A kör tagjainak az utóbbi években a 200 éves Vecsés jubileumi rendezvénysorozata jelentette a legtöbb munkát: kiállítások szervezése, vetélke­dők rendezése, a nemzetiségi néptánctalálkozó megtartása és általában a sváb népművé­szeti tárgyak, emlékek, doku- •entumok gyűjtése egy leen­dő helytörténeti gyűjtemény számára. Az emlékkönyv egyes fejezeteinek megírása, adatgyűjtése volt még a leg­fontosabb feladat. Emlékpar­kot is létesítettek a temetőben a legrégebbi sírkövekből. Meg­szervezték Bállá Péter nép­dalgyűjtő emléktáblájának el­készítését és felavatását. A búcsú alkalmával a „Gaz­dakör 100 éves” című kiállí­tást rendezték meg. Videofel­vételeket készítenek, amelyen megörökítik a község neveze­tesebb eseményeit. Házigazdái voltak a Pest megyei honis­mereti körök találkozójának. Jelenleg Szlahó József a Fei- sőbabádi Állami Gazdaság 50 éves évfordulójára készíti el annak történetét. Folytatódik az 1946-os kitelepítés számsze­rű adatainak gyűjtése. A hon­ismereti kör aktív tagjai kö­zül kiemeli Szlahó József Doró Tiborné könyvtárvezető mun­káját, aki a könyvtárban gyűjti a helytörténeti doku­mentumokat, Császi Sándort és Doró Tibort, akik a video­felvételeket készítik, Früh- wirth Mihályt és Kevéné Ma­yer Anikót, akik a kiállítások rendezésében, fényképek gyűj­tésében jeleskednek.. w Mecénásaik közül a nagy­községi tanács nem csekély erkölcsi és anyagi támogatás' nyújt. Csányi János tanácsel­nök és Keserű Lajosné igazga­tási csoportvezető megértéssel fogadják kezdeményezéseiket és segítséget adnák azok meg­valósításához. Közvetlen jó kapcsolatot építettek ki és tar­tanak fenn a község minden p-'htikai, gazdasági és kultu­rális szervezetével. A., ő se­gítségük nélkül sok elképzelé­sük nem valósulhatott volna meg. Végül, de nem utolsósorban megemlítette a kör vezetője a község lakosságának összefo­gását. Megható az az áldozat- készség, amivel emlékek, tár­gyak felkutatására, a féltve őrzött relikviák átadására vál­lalkoznak, abban a reményben, hogy ezeket megőrzik és se­gítik a község múltjának jobb. alaposabb és igazabb megis­mertetését. m* Iggr Reméljük — mondta Czlahó József —, nagy vágyunk tel­jesül egy községi helytörténe­ti gyűjtemény, amolyan kis helyi múzeum kialakításával, ahová elhelyezhető lenne a gazdag gyűjtemény és anyag Mert volna mit kiállítani, el­helyezni benne. Somogyi Lajos mel. Nagy szükség lenne a környékbeli lakóknak boltra, hiszen ezen a részen csak az Ady úti 69-es maradna, mivel már a Luxemburg utcai az el­múlt évben megszűnt. Kérjük az illetékes vezetőket, ne ad­janak ki kocsma megnyitásá­ra engedélyt, hiszen rengeteg család esik szét az italozás miatt. Nem beszélve a bögre­csárdák egyre szaporodó szá­máról, amelyek közreműkö­désével időnap előtt halnak meg májzsugorban a 40—42 éves férfiak. Kilenc óra előtt tilos a szeszkiadás, és mégis a kora reggeli órákban fiatalok dü­löngélve mennek a nagyköz­ség bármely pontján. Vajon hol tartják be a rendelkezése­ket? Az Ady úti népbolt is csak egy műszakban dolgozik délután 2 óráig, emberhiány miatt. özv. Olasz Józsefné Monor A Monori Tanács illetékes osztályán megkérdeztük, ott is úgy tudják: valóban meg­szűnik a Sabata-féle üzlet. Egy — már nem is olyan új — rendelkezés ugyanis lehe­tővé teszi a tulajdonosoknak, hogy ingatlanaikra — ame­lyekben bérleményként, mű­ködnek az élelmiszerboltok — nem szükséges megújítaniuk a szerződéseket. Ez esetben is ez a helyzet: a tulajdonos nem kívánja ingatlanát bérbe ad­ni élelmiszerüzlet céljára. Nyilván más tervei vannak. Kocsma megnyitására azon­ban a hatóságnak nem áll szándékában engedélyt adni, ez ideig ez ügyben nem is ér­kezett hozzá kérelem. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom