Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-20 / 251. szám

Tárlaffátegatóban Apa és fia közös bemutatkozása Alig két hónapja rendezték meg az ecseri Rábai Miklós Művelődési Házban a nyugdí­jasklub tagjai által készített anyagokból a helyi népművé­szeti kiállítást. A ház fiatal, lelkes, a művészetek iránt is elkötelezett igazgatója, Papp Margit most újabb tárlatról tájékoztatott. Október 15-én megnyílt Székely György és ifj. Szé­kely György amatőr festőmű­vészek kiállítása. Edelényi Árpádnak, a községi gyógy­szertár vezetőjének megnyi­tóját nagyon sok érdeklődő hallgatta. Székely György és fia ifj. Székely György a festményein és olajakvarelljein, tájképein, csendéletein, ikonjain és mi­niatűréin keresztül a szépség nyugalmát hozta el Ecserre — számos korábbi kiállítással a hátuk mögött. A gazdag kiállítási anyagon keresztül csodálhatjuk a Ba­kony tájait ábrázoló képek ér­zelemgazdag, egyszerű szépsé­gét, a virágcsendéletek önma­gukért beszélő színharmóniá­ját, az ikonok megkapó ko­morságát, a miniatúrák ked­ves egyszerűségét. Idősebb Székely György és ifj. Székely György jogászok. Szabad idejükben szenvedé­lyesen festenek. Alkotásaikat közösen készítik. Az apa há­rom évtizedes művészmunká­ja, a fiú 10-15 éves elméleti és gyakorlati tudása hozza lét­re a művészi alkotásokat. A tehetséget idős Székely György édesanyjától örökölte, aki Zentán és a fővárosban, a Nemzeti Szalonban kiállító művész volt. Párizsban, Mün­chenben és Nagybányán ta­nult. Az idősebb Székely György, aki erdélyi származá­sú, fiatalabb éveiben a Buda­pesti Múzeumok Országos Központjának kiállításrende­zője és grafikusa volt. Fia a piktúrát a jogászdiploma mellett Sárpataki László fes­tőművésztől tanulta. Édesapja a példaképe mun­kájában is és szenvedélyes hobbijának is. Kicsi korában mindig katonákat rajzolt. Az ő szavaival élve: „sok-sok százat, ezekből hadsereget ál­lított össze és velük háború­zott”. Nos ez a „katonásdi” — később felnőttként is lénye­ges lett az élete alakulásában. A Bakony-táj szépségeit visz- szatükröző alkotásai a tény­leges katonai szolgálata köz­ben ihlették. Hadgyakorlat közben (konyhai munkásként) rözsegyűjtés volt a feladata. Volt ideje a természet szépsé­geit csodálni. Ezt bizonyítja a bakonyi táj ábrázolása. De ugyanígy csodálta a Margit- kolostor romjait is. Először tavaszi színekben próbálta visszaadni a kolostori romok csendjét, azonban úgy érez­te, hogy ez így valahogy nem jó. Ősszel, november táján — újra megnézte, és akkor a ta­vaszi képre ráfestette a szo­morú Oszt. így született meg a végleges kép. Idősebb és ifjabb Székely György kiállítása október 22- ig 9 órától 18 óráig tekinthe­tő meg az ecseri Rábai Mik­lós Művelődési Házban. Bálint Istvánná Kulturális ajánlatok Ecseren csütörtökön 15.30 órától logopédia, 16-tól a nyugdíjasklub foglalkozása. Gyomron 15-től az irodalmi klub összejövetele, 17-től kis­motor-vezetői tanfolyam. Az úttörőházban 15-től kép­zésvezetők megbeszélése, kép­zési program összeállítása, a gyermektánc, asztalitenisz és németszakkör foglalkozása. Mendén 18-tól az ifjúsági klub összejövetele. Monoron 14-től diáksport- kör, 17-től képző- és ipar­Kézilabdás sikerek Mint a lassított felvétel Kézilabda férfi, NB II. Kö­zépcsoport : Gyömrő—Kunhe­gyes 30-23 (15-9). Gyömrő, 200 néző, vezette: Boros I., Gombás B. Gyömrő: Szabó István — Szabó Imre (8), Tavasz B. (10), Hegyi G. (4), Szécsi L. (2), Horváth L. (1), Szél Sz. (5), csere: Barabás M., Somo­gyi G., Fityka T. (kapus). A találkozó eleje azon mér­kőzések közé tartozott, amely , úgy kezdődött, ahogyan az el­várható volt. Rögtön gyors gólokkal magához ragadta a vezetést a Gyömrő, s nem hagyott kétséget a győzelem iránt, noha voltak kísérteties dolgok. A biztos vezetés mel­lett annál is biztosabb hely­zeteket hagytak ki a hazaiak. Ki tudja megérteni, hogy egyébként kifejezetten jó já­tékosok hogyan képesek má­sodperceken belül eltalálni a magatehetetlen kapust, avagy hogyan nem sikerül betalálni az üres kapuba. A második félidőben már tucatnyi góllal is vezettek a hazaiak. Az 50. perctől azon­ban olyanná vált a gyömrői együttes, mint a filmbeli las­sított felvétel. A győzelem természetesen nem forgott ve­szélyben, sajnos azonban míg az utolsó tíz percben az ellen­fél kilenc, a hazaiak mind­össze négy gólt értek el, mi­közben ismét elfelejtették be­lőni ziccereiket. Ezen a találkozón a gvöm- rőiek minden erénye és hibá­ja felszínre került. A kapu­ban Szabó István — különö­sen az első félórában — cso­dálatos dolgokat művelt, tel­jesítményét azonban több pontatlan indítással némileg lerontotta. A mezőnyjátéko­sok közül Tavasz Barna ismét kitett magáért, pedig szinte végig követő emberfogással őrizték. Nagy része van ab­ban, hogy a gyömrői ek ősszel több pontot szereztek, mint tavasszal. Szabó Imre gyor­sasága, lehetetlen szögből el­ért góljai aranyat értek. Hegyi G. egyre jobban beilleszke­dik a csapatba, kár, hogy nem előbb jött Gyömrőre, s még nagyobb kár, hogy az őszi szezon végén visszamegy Dabasra ... Szél Szilárd hely­zetkihasználása most sem ér­te el a kívánt szintet, amúgy a mezőnyben jól játszott. Érdemes még szólni néhány szót a cserejátékosokról. Va­lahogy az az érzésük a szur­kolóknak, hogy a kispadon ülők nem eléggé szeretik a csapatot. Ha pályára lépnek, nem hajtanak olyan hévvel és lelkesedéssel, ahogy azt el­várnák tőlük. Egyikük még arra sem méltatta a pályán küzdőket, hogy figyelje őket... Már csupán egy forduló van hátra a háromharmados bajnokságból. A gyömrőiek eddigi teljesítménye jobb, mint 50 százalék, elért 22 pontjuk a középmezőnyben biztosít számukra helyet, s ez egy újonccsapattól jó tel­jesítmény. Az utolsó forduló­ban Dunakeszin kellene győz­ni ahhoz, hogy tovább erősít­se jó pozícióját Gyömrőn. Nem lesz könnyű, hiszen ta­vasszal hazai pályán is ki­kaptak — igaz nagyon tarta­lékosán — a bronzéremre as­piráló vendéglátóktól. Nem annyira a játéktudással, sok­kal inkább a helyzetkihasz­nálás nagyfokú hibáival kell gondolnunk. Jó lenne, ha a fiúk bizonyítanának. G. J.—G. L. Női kézilabda, megyei I. osz­tály: Nagykáta—Tápióvölgye SC 12-14 (5-6), Nagykáta, vezette: Éliás, Radó. Tápióvölgye SC: Bakos — Tóth (1), Galambos (7), Misinszki (2), Bakosné (2), Deckner, Matyó (1, csere: Süliné (1. Remekül indult a mérkőzés. Galambos megvillanásai révén már 0-3 az ötödik perc végén. A nagykátai lányok nagyobb se­bességre kapcsolva betörésekből próbálnak gólt elérni, de Bakos rendre hárít. A hazai kapus is jő napot fogott ki, a kezdeti bi­zonytalanság után jól állítja meg a vendégeket a gólszerzésben. A hazai csapat veszélyeztetett töb­bet. Ebben a játékrészben hat hétméterest harcolnak ki, amit Bakos rendre hárít. Az űri lá­nyok is csak hétméteresekből tudnak gólokat elérni. A szoros eredmény a hazai csa­pat lelkesedését növeli a má­sodik félidőre és az 50. percben 10-9-re vezetnek. A hajrában azonban nem lehetett tartani az úri lányokat, gyors, korszerű ak­ciók után szén gólokat lőnek, Bakosné kettőt. Süliné egyet. Süliné betöréseit a játékvezetők hétméteressel honorálják, amiket Galambos és Misinszki biztos kéz­zel értékesít. Tóth Rita ezen a mérkőzésen a szokottnál halvá­nyabban játszott. Lelkes játékáért most is mindenki dicséretet ér­demek A tavaszi rájátszásban a legjobbak között még a dobogós helyezés sem elképzelhetetlen, ha a lelkesedés és a szorgalom to­vább tart. Ifi: Nagykáta—Tápióvölgye 7-11 (4-3). A második játékrészben játszot­tak jól és ügyesen a lányok. Gól: Kovács. Szabó, Prekler (3-3), Ba­kos, Mészáros (l-l). Sz. I. művészeti alkotókor felnőt­teknek és a szövőszakkör fog­lalkozása, 18-tól a Kortárs filmklub vetítése: Törvénytől sújtva (amerikai film). Sülysápon 17-től KRESZ- és társastánctanfolyam. Üriban 15-től angol nyelv- tanfolyam kezdőknek. Vecsésen a Napsugár báb­csoport próbája, 17-től sza­bás-varrás tanfolyam. ŐRI úian A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 251. SZÁM 1988. OKTOBER 20., CSÜTÖRTÖK Vagyonvédelem a tsz-ben A károk töredéke térül csak meg Lassan az őszi termés java biztonságba kerül a vég­telen határból. A mezőgazdasági üzemek dolgozói és vezetői azonban csak akkor nyugodhatnak meg igazán, ha egyetlen cső kukorica, egyetlen fürt szőlő sem ma­rad a szabadban. Mert a kísértés a mezei tolvajlásra elég nagy. A Rákos Mezeje Tsz üzemi lapjának leg­utóbbi számában Farkas Mária, a közös gazdaság bel­ső ellenőrzési osztályának vezetője írt figyelemre mél­tó cikket a vagyonvédelem helyzetéről. A termelőszövetkezetben évek óta folyamatosan tör­ténnek intézkedések egy jól működő, biztonságos vagyon­védelem megteremtéséért. Elektronikus észlelő A belső ellenőrzési osztály irá­nyításával (éves munkaterv alapján) rendszeresen tarta­nak vagyonvédelmi ellenőrzé­seket a tsz területén. Ezen­kívül az üzemi rendészet is talpon van, hiszen az ő mun­kájuk minden napra kiter­jed. Örüljön, hogy még él! Nem a Gyömrői Tanács útügyeit akarom szaporíta­ni, de az esetnek lehetnek tanulságai. Az Imre utca szilárd burkolatában egy­mást érik a négyzetméter­nyi, 10-15 centiméter mély gödrök. Az utcán egy fél­lábú, mankós ember ara~ szol az aluljáró felé. Szem­ben gépkocsi jön elég gyor­san, Az Arany János utca táján egy gödörbe huppan­va kerekéről lerepül a a dísztárcsa. Az ember lát­ja és a mankójával inte­get, de a vezető talán nem is érti, mit akar, tovább­megy. Majd egy motoros jön lassabban, kerülgetve, keresve a simább útrésze* két. Az oka is megvan er­re, ugyanis a bukósisakja a kormányon lötyög, a tankon egy csöpp gyerek, mögötte pedig egy másik apróság kapaszkodik. Mi­kor valahol az utca végén megfordul, visszafelé az egyik kapuban kis fiatal- asszony még egy kisebb gyereket lódít a vezető és a hátul ülő közé. Űjabb kör következik. A mankós ember közben odaér a dísz­tárcsához és felveszi. Ami­kor látja a felelőtlen apát a három gyerekkel, meg­jegyzi: — Ez egy kicsit felelőt­len szabálytalanság. Rövid és tömör választ kap: — Fater! Maga örüljön, hogy még él. Tarró József Az utóbbi időben igen so­kat tettek a vezetők a terme­lőszövetkezeti tulajdon foko­zottabb védelme érdekében. A meglevő vagyonőri, illet­ve portaszolgálatnál olyan mi­nőségi változás ment végbe folyamatosan, ami egyre na­gyobb biztosítékot jelent az őrök megbízhatóságára, illet­ve a vagyonvédelemre. Azokon a telepeken, ahol a nagyobb biztonság megterem­tése indokolt volt, kutyás va­gyonőröket állítottak be. így például a Wodiáner-telepen, a Határhalom dűlőben, az ecseri telepen, a központban és a nagykereskedelmi ágazat területén. Kapcsolatot létesí­tettek a Rákosmenti Kutya- kiképző Iskolával, amelynek tagjaival (és természetesen az okos ebekkel) közös ellenőr­zéseket tartanak. A központ­ban, a számítógéptermekben, valamint a folyosókon elektro­nikus észlelő- és jelzőrend­szert szereltettek fel. A ter­melőegységek biztonsága ér­dekében megszüntették a te­lepeken a belső parkolást, és külső gépkocsipihenőket léte­sítettek. Tíz százalék Különös gonddal szervezik a munkaidőn túli vagyonvédel­mi vizsgálatokat. Ezeket az el­lenőrzéseket a rendészeti ve­zető az ellenőrző bizottsággal végzi, a kutyás vagyonőrök bevonásával, munkaszüneti napokon, illetve az éjszakai órákban. Ezeknek az ellenőr­zéseknek a hatását fokozná a helyi vezetők bekapcsolódása. A termelőszövetkezeti tele­pek zártsága elég jónak mond­ható, csak a fémipari II. üzem­ben van úgynevezett átmenő forgalom. Sajnos a lopások mégis elég gyakran ismétlőd­nek. 1984 óta csaknem egy­millió forint kárt okoztak a szabálysértések és elkövetett bűnügyek. Ezeknek mindösz- sze töredéke, alig 10 százalé­ka térült meg. A nagyobb összegű szabály- sértések, bűnügyek, „ismeret­len tettesek elleni feljelenté­sek”, következésképp a felde­rítés, az anyagi kár megtérü­lése sokkal bizonytalanabb. összegezve a tapasztalato­kat, elmondható: hogy az évek során kialakított és fo­lyamatosan fejlesztett őrzési, vagyonvédelmi rendszer elfo­gadható színvonalú a Rákos Mezeje Tsz-ben. Nincs pénz A jövőben szigorúbban vá­lasztják majd ki az őröket, általánossá teszik az üzemi rendészek alkalmazását — akár kapcsolt munkakörben. A vezetői ellenőrzések szín­vonalát is növelik. Indokolt lenne egy hatásos biztonsági rendszer kiépítése a telepe­ken, de erre egyelőre anyagi fedezet nem áll a termelőszö­vetkezet rendelkezésére. G. J. Szombaton Szüreti bál Szüreti bált rendeznek Mo­noron, a művelődési központ­ban, október 22-én szombaton 20 órától kivilágos kivirrad- tig. Játszik a Piros hetes együttes. A bál közben tánc­verseny, tombola és Florida nosztalgiakoncert is lesz. Jegyek elővételben 100 fo­rintos áron kaphatók. Minden érdeklődőt szeretettel várnak. L aci ott ácsorgóit az elekt­ronikai szaküzlet kiraka­ta előtt. Sorra megcsodálta az üvegfal mögött lévő magnó­kat, rádiókat, néha vetett egy-egy pillantást a színes te­levíziók felé is. De ez utób­biak kevésbé érdekelték... Már hetekkel ezelőtt kinézett magának egy Sony magnót. Olyat, amelyik egyszerre két kazettát is képes pörgetni. Csak hát az ára. Tizenegyezer fölött van. S kinek van ma­napság ennyi pénze! Neki biztos, hogy nincs, örül, hogy egyáltalán iskolá­ba járhat, s nem kellett a nyolc általános után dolgozni mennie. Most meg már botor­ság lenne abbahagyni a tanu­lást, hiszen jövőre érettségi­zik. Nem volt könnyű az el­múlt három év! Amióta az apja meghalt annál az autó­balesetnél. s az anyja is csak félállásban dolgozik a beteg­sége miatt, neki és a két kis- húgának bizony alig-alig jut valami az élet sokak által megszokott örömeiből. Pedig manapság már egy rádiós magnetofon igazán hétközna­pi dolog — lenne. Ha lenne nekik! Csak hát nincs. Először májusban fedezte fel a szaküzlet kirakatában a készüléket. Már akkor szinte beleszeretett, de tudta, semmi esélye, hogy megvásárolja, igyekezett megfeledkezni az egészről. De amikor később a bolt felé járt, ismét, eszébe ju­tott. Először csak ellenőrizni szerette volna, hogy ott van-e még. Ott volt. Ekkor támadt az az ötlete, hogy megszerzi a készüléket. Rövidesen vége a tanításnak, jön a nyári szünet, dolgozni fog. De mihez kezd­jen? Ahogy hazafelé ballagott, sorra számba vette az általa elképzelt összes pénzszerzési lehetőséget. Egyszer csak üres sörösüveget fedezett fel az egyik utcai hulladéktároló te­tején. Hopp, ebből is pénzt lehet csinálni! Megállt, óvatosan körülné­zett. Csupa idegen ember vet­faluban egy parasztgazdánál, majd az állami gazdaságnál talált munkát: szőlőt kötözött reggeltől estig. Az anyja először nem értet­te a nagy igyekezeteit, de Laci mellőzte a kérdezősbödést, s elmondta terveit. Az asszony fáradtan vállat vont, s csak annyit rebegett csendesen: „Te tudod, fiam. Nekem nincs pénzem ilyesmire .. te körül. Ez jól kezdődik, gondolta, maid meglódult és bal kezével hirtelen elkapta a hulladéktárolóról az üveget. De mit tegyen vele? így még­sem mehet végig az utcán, még azt hiszik az ismerősei, hogy újabban rászokott az al­koholra. Táska nem volt ná­la, a palackot a pulóvere alá rejtette. Mire hazaért, kész volt a terve. Papírt, üvegeket, va­sat fog gyűjteni. Aztán maid ha három hét múlva véget ér a tanév, valami komolyabb munka után néz. Késő délutánra járt az idő. Laci keresett a lakásban egy használaton kívüli bevásárló- szatyrot, s elindult „beszerző” útjára. Az első ötszáz forint gyor­san összejött. Bement az OTP- be és bemutatásra szóló betét­könyvet váltott. Űgv gondolta, az a biztos, ha a pénzét má­sok őrzik. Legalább kamato­zik is! A nyári szünet első napjai­ban földiepret szedett a közeli De azért segített rajta. Ami­kor már második hete dolgo­zott egy hétvégi ház építkezé­sénél, s a fáradtságtól szinte tántorogva ért haza, az édes­anyja azt mondta neki: „Fiam, nálunk kézbesítőre lenne szük­ség, amíg Piriké szabadsá­gon lesz. Négy hét... Mond­tam a lányoknak, hogy te esetleg elvállalnád. Hétfőtől már jöhetnél is .. És elvállalta. A legforróbb augusztusi napokat iratok, le­velek ide-oda hurcolásával töltötte, s azzal, hogy a hiva­tal szomszédságában lévő bolt­ba rohangált, kinek reggeliért, kinek másért. Mire letelt a négy hét. letelt a nyári sza­badság ideje is. A vállalattól megkapta a fizetését. Futott az OTP-be. kezében a kis ró­zsaszínű könyvecske. Kílenc- ezerötszáz forint gyűlt össze. Csakhogy holnap kezdődik a tanítás az iskolában. Nehe­zebb lesz pénzt keresni, s bi­zony még sok hiányzik! Az OTP-ből hazafelé menet el­ballagott az elektronikai szak­üzlet előtt. A kirakatban ott volt a Sony magnó. Amikor hazaért, az anyja azzal fogadta, hogy kereste őt az a férfi, akivel a nyáron együtt dolgozott az építkezés­nél. Szükség lenne rá a kö­vetkező hétvégen. Laci megörült a hírnek. Még az sem tudta elrontani a kedvét, hogy már péntekre várják. Majd ellóg a suliból. Be sem megy! Laci pénteken messze elke­rülte a gimnáziumot. Három napon át hordta a téglát, a cementet, a betont, vagy a maltert, mikor mire volt szük­ség. Vasárnap estére össze­jött a pénze. Hétfőn a bolt zárva, így csak keddre ha­laszthatja a vásárlást. Sem­mi baj! Addig kiváltja az OTP-ből a többit. így is tett. A betétkönyvben lévővel együtt tizenegyezerhatszáz fo­rintja volt. Elegendő! Másnap, tanítás után sie­tett az elektronikai szaküz­letbe. Mielőtt belépett volna a bolt ajtaján, szeme végigpász­tázta a kirakatot. Valahogy másnak tűnik neki az egész. Átrendezték! Az ő Sonyja kö­zelebb került az üveghez. De mi ez? Oj árcédulát ragasz­tottak rá? Biztosan tévedésből, gondolta. Aztán, ahogy kö­zelebb hajolt, egyértelmű lett minden: a Sony tizenhárom- ezer hatszázba kerül! Pedig a múlt héten még ... M egszorította a zsebében l^vő pénzt, aztán nagyot rúgott a falba és hazafelé in­dult ... Csitári János (ISSN 0133—2651 (Monorl Hírlap) Utolér hetetlenül?

Next

/
Oldalképek
Tartalom