Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-18 / 249. szám

-T-V.Í -V PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! »’A .y AZ MSZMP PES1 t. ■ ■ —A. • MEGYEI BIZOTTSÁGI ÉS • - ■ A • & MEGYEI TANACS LAPJA-.MM..*; ; .;. * V ^ XXXII. ÉVFOLYAM, 249. SZÄM Ara: 1,80 forint 1988. OKTOBER 18., KEDD Biztonságos energiaellátás A pazarlás megszüntetése kevés Az Energiapolitikai Tanács hétfőn a Parlamentben Kapolyl László kormánybiztos elnökletével tartott ülésén megtárgyalta „Az energiarendszer lehetséges fejlődési pályái 2010-ig” című előterjesztést. Elöljáróban Kapolyi László elmondotta, hogy ezt az anyagot a következő hetekben széles körű szakmai és társadalmi vitára bocsátják, s a javasolt kiegészítések után mellékletként a készülő VIII. ötéves terv számítási anyagai­hoz csatolják. MA: Vále£SXtáS „Valóban elnököt vá­, # , _ •• "jj Osztani jöttek, de talán SÓft U$rÓK mögött mégsem volt haszontalan, képbe látszólag nem illő, nyílt színen zajló incidens. Föltehetőleg érzékletessé vált a tagság számára is, hogy a törteli Dózsa Tsz-t — miközben a megszokottnál jó­val kisebb nyereségre van kilátása — meglegyintette a morális válság szele.” (3. OLDAL) Egényfelensé^e ”Csakhogy eivárható-e a _ , ' *3' magát tisztességesen agyon* kényssentve dolgozó, megélhetési gon­dokkal küszködő kétkezi munkástól a „magas” kultúra iránti igény, főleg akkor, ha az egyre drágább címkék­kel ellátva kerül a dolgozók kulturális bevásárlókosa­rába. Mert az, hogy a művelődés anyagi feltételei egy­re kedvezőtlenebbé válnak, ma már senki előtt nem titok; közismert tény.”. (5. OLDAL) Varsány állt az élre „A megyei bajnokságban a GÉAC és Pilisvörösvár csapatát kivéve ugyancsak 10 akadályon jutottak túl az együttesek. Szinte hétről hétre más vezeti a me­zőnyt, ez történt most is. A Dunavarsány állt az élre, ugyanis a rangadón a dabasi Fehér Akác legyőzte a listavezető dányi gárdát. Igaz, az első gólt a vendégek lőtték a dabasi meccsen, de ezután fordítani tudott a helyi együttes.” (7. OLDAL) Olcsóbb lesz a Bramac-cserép? Két illegális szállítmány Ennek a közép- és hosszú távú energiapolitikai koncep­ciónak általános célja a gaz­daság energiaigényességének csökkentése a termelési szer­kezet korszerűsítése útján, to­vábbá a gazdaságosan kiter­melhető szén- és szénhidro- génvagyon ésszerű kihasználá­sa a geológiai lehetőségek ha­táráig, valamint a hazai for­rásokat meghaladó energiaigé­nyek kielégítése importból, el­sősorban továbbra is a Szov­jetunió tüzelőanyag- és villa- mosenergia-szállításaival. Az alapvető követelmény az, hogy amint az utóbbi évtizedekben, úgy a jövőben is biztonságos és kiegyensúlyozott legyen az ország energiaellátása. A több változatban kidolgozott ener­giafelhasználási számítások közül azt tekintik irányadó­nak, amely szerint a népgaz­daság energiafogyasztása éven­te átlagosan 0,8 százalékkal növekszik, s ezen belül a vil­lamos energiáé 2—2,5 százalék­kal. Ez a prognózis azon ala­pul, hogy a népgazdaság ter­melő ágazatai csökkentik az energiafelhasználást, s így a növekedés csak a lakosságra Tisztes kort, hatvan évet élt már meg a csepeli szabadki­kötő. Megnyitásakor, 1928. ok­tóber 20-án Magyar Királyi Budapesti Vámmentes Kikötő néven kezdte meg működését. A név azóta többször módo­sult, de nem változott a leg­fontosabb szolgáltatás: a vám­szabad raktárban tárolt áruk vámjogi! ag külföldön levő­nek minősülnek, tehát itt nem kell értük vámot fizetni. A szabadkikötő fogalmába az is beletartozik, hogy bármely hajó részére nyitva áll. A második világháború alatt a partfalak, daruk, raktárak túlnyomó részé megsemmisült, s két évtizedet váratott magá­ra a fejlesztés. A hatvanas évek második felétől vált álta­lánossá a villástargoncák hasz­nálata, a hetvenes évek be­ruházásaira pedig a konténer- forgalomra való felkészülés volt a jellemző. Az utolsó év­tizedben az elavult darukat cserélték korszerűbbekre. A Mahart szabadkikötőjében ötszázötvenen dolgoznak, kö­zülük százan a nehéz fizikai munkát végző dokkmunkások. Évente másfél millió tonna áru fordul meg itt, s ez a tel­jesítmény csak akkor érté­kelhető igazán, ha tudjuk, az évek, évtizedek során a darab­áruk részaránya 32 százalék­ról 70-re növekedett. A leg­nagyobb súlyt az export vas­áruk képezik, második helyen a műtrágyák alapanyagát ké­pező importfoszfát áll. A for­galom sokszínűségét aligha ér­zékelteti ez az adat, felsorolni is nehéz lenne, mi minden for­dul még itt meg. Ízelítőül: PVC és polietilén, cukor, konzerv, kávé, kakaó, faáruk, alumíniumtermékek, papír, de még számítógép is. Talán nem ünneprontás, hogy a hatvanadik születésna­pon a gondokról is szólunk. Már most látható, hogy a Du- na—Rajna—Majna csatorna megnyitása után megnöveke­dett forgalomnak nem tehet­nek eleget jelentős fejlesztések nélkül. Korszerűsíteni kell az infrastruktúrát, nagy teljesít­és a kommunális ágazatra kor­látozódik. A vitában többen is hang­súlyozták: bár nagyon fontos a következetes energiatakaré­kosság, de súlyos tévedés len­ne azt hinni, hogy egyedül a pazarlás megszüntetése ele­gendő. Űj források bekapcso­lása tehát elkerülhetetlen, de mindenképpen nagyon fontos a fejlesztés sokoldalú mérle­gelése, s így a népgazdaság teherbíró-képességének figye­lembevétele is. Államközi szerződések szerint valósul meg o paksi atomerőmű bőví­tése két, egyenként ezer mega­Hétfőn hazaérkezett Olasz­országból Barabás Miklós, az Országos Béketanács főtitká­ra, aki részt vett a Földközi- tenger atommentesítéséről rendezett konferencián. A rendezvényt Reggio di Ca- labriában tartották, a crotonei ményű darukra lesz szükség, s ugyancsak elengedhetetlen az új, modern acéláruraktár léte­sítése. Természetesen ekkora terhet egyetlen vállalat — le­gyen az akár olyan nagy, mint a Mahart — nem bír el, ezért szükség lesz az idegen töke bevonására is. Várhatóan ezt a fejlesztést a Világbank is hi­tellel támogatja majd. wattos blokkal. Felvetődött, hogy a népgazdaság beruházá­si terheinek mérséklésére eset­leg a tervezettnél később he­lyezzék üzembe ezeket a blok­kokat, de az Országos Tervhi­vatal számításai szerint nincs szükség ilyen halasztásra. A felszólalók szerint mérle­gelni kell a bükkábrányi fel­színi lignitbánya és a hőerőmű felépítésének, valamint a ti- szapalkonyai erőmű átépíté­sének gazdaságosságát, külö­nösen a környezetszennyezés­sel összefüggésben. A vasko­hászat szerkezetátalakításával kapcsolatban át kell értékelni a kokszolható szén termelésé­nek növelését célzó liá.sz- programot, hogy nagyobb mér­tékben lehessen a lakosság és az erőművek igényeit is kielé­gíteni ebből a jó minőségű szénből. támaszpont közelében, ahová az olasz kormány döntése ér­telmében a tervek szerint át­telepítik Spanyolországból az amerikai F—16-os vadászgé­peket. A közép-európai térség, így hazánk biztonságát is érintő áttelepítéssel kapcsolatban Ba­rabás Miklós a konferencián hangsúlyozta, hogy az olasz kormány befogadási nyilatko­zata elsietett lépés, és a ha­gyományos blokklogika tipi­kus megnyilvánulása volt. Az áttelepítés folytán nemcsak a közép-európai erőegyensúly borul fel, hanem csökken az a bizalom is, amely szükséges feltétele a Magyarországon ál­lomásozó szovjet csapatok akár részleges kivonásának. Ezért hazánk a 72 F—16-os Dél-Európából való végleges eltávolításában érdekelt, a megfelelő ellentételezés mel­lett. Magyarország—USA Fejlődő kapcsolat Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke, hétfőn délután hiva­talában fogadta John C. Whi- teheadet, az Egyesült Álla­mok külügyminiszterének el­ső helyettesét. A találkozón egyetértőén állapították meg, hogy a magyar—amerikai kap­csolatok kedvezően fejlődnek. Az amerikai politikust a nap folyamán fogadta Berecz János, az MSZMP KB titkára és Pozsgay Imre államminisz­ter, a Politikai Bizottság tag­jai, Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára és Medgyessy Pé­ter miniszterelnök-helyettes is. Kongresszusi küldöttség Indiából érkeztek Az MSZMP KB meghívá­sára hazánkba érkezett az In­diai Nemzeti Kongresszus kül­döttsége, élén Ghulam Nabi Azaddal, a párt egyik főtitká­rával. A küldöttség .tagjai: Romehwar Nikra parlamenti képviselő és A. A. Rahim volt külügyi államminiszter. A delegációt, amellyel rövid beszélgetést folytatott Grósz Károly, az MSZMP főtitkára is, hétfőn fogadta Kádár Já­nos, az MSZMP elnöke. Mischr.ick Budapesten FBP-de!egáció Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke hétfőn délben a Köz­ponti Bizottság székházában fogadta az NSZK-beli Szabad- demokrata Párt (FDP) parla­menti frakciójának küldött­ségét, amely Wolfgang Misch­nick, a frakció elnöke vezeté­sével Szűrös Mátyásnak, az MSZMP KB titkárának, az Or­szággyűlés külügyi bizottsága elnökének meghívására tar­tózkodik hazánkban. Néhány hete szárnyra kelt a híre annak, hogy a Duna­keszin előállított hódfarkú be­toncserepeket úgymond illegá­lisan értékesítik. Azon egy­szerű oknál fogva, mert oly­annyira elhúzódott a Duna- Bramac Kft. cégbírósági be­jegyzése, hogy nem lehetett tovább várni a forgalmazással. Valóban az illegális értékesítés volt az egyedül járható út? Kérdéseinkre Csabai Béla, a VÁÉV-Bramac Kft. kereske­delmi igazgatója válaszolt. — Két cserépszállítmányunk valóban úgy kelt útra Székes- fehétvárra, az Alba Regia Ál­lami Építőipari Vállalathoz és Pécsre, a Dél-dunántúli Tüzéphez, hogy nem rendel­keztünk értékesítési engedél­lyel. Viszontszállítás közben az egyszer használatos rakla­pokon annyira megsérültek ezek a tetőfedő anyagok, hogy újból át kellett őket csoma­golni. Több mint 10 százalé­kos volt a töréskár. Amíg ezekkel a pluszmunkákkal bíbelődtek munkatársaink, megérkezett a várva várt cég­bírósági bejegyzésünk. Egyéb­ként, mivel az egyszer haszná­latos raklapok nem váltották be a hozzájuk fűzött reménye­ket, így kénytelenek a duna­keszi gyárban az úgynevezett euróraklapokra helyezni a zsu­gorfóliázott egységrakatokat. — Mennyit értékesítettek eddig és mennyire van még kilátásuk az esztendő végéig? — Másfél millió darabnál tartunk. A dunakesziek már 4 milliót legyártottak. Így lé­nyegében reális az esélye an­nak, hogy az indítástól számí­tott fél év alatt teljesül a 8- 8,5 milliós gyártási terv. Az őszi BNV-n már kétmillió fo­rint értékben találtak gazdá­ra ezek a bordópirosas színű építőanyagok. Megint más do­log, hogy panasz van a minő­ségre. Jelenleg ugyanis 14-15 százalékos a selejt. Fegyelme­zettebb munkával, a technoló­giai előírások szigorúbb be­tartásával azonban néhány hó­napon belül 5 százalék alá kell csökkennie a használhatatlan termékek arányának. — Marad az egyetlen szín­kombináció, vagy esetleg újabbakkal próbálkoznak? — A héten megérkezik a cserép szárításához nélkülöz­hetetlen égetőgép. Ennek tele­pítése Után teljesülhet a fo­gyasztók többségének az igé­nye, s megjelenhet majd a piacon a tűzpiros hódfarkú cserép is. A dunakeszihez hasonló ka­liberű cserépgyár létesítésé­ről is szót ejtett Csabai Béla, Elmondta, hogy Kecskeméten a Dutép ipartelepén 1988. má­sodik félévében fognak hozzá egy újabb Bramac-cserépgyár telepítéséhez. És ami a leendő fogyasztók számára is jó hír: tervezik a Bramac-cserepek árának csökkentését. Gy. L. Csekély értékű lista KNEB-vizsgálat A népi ellenőrök hét megye és a főváros 96 helyi tanácsi szakigazgatási szervének mun­káját értékelve arra keres­ték a választ, miként érvé­nyesül a szociális ellátás gya­korlatában a rászorultsági elv, A többi között megvizsgálták, hogy a helyi tanácsok milyen szempontok alapján ítélik rá­szorultnak az érintetteket, mi­ként követik nyomon életkö­rülményeik alakulását. A nyolcvanas évek elejétől mindinkább előtérbe kerülő rászorultsági elv megvalósí­tásának feltételrendszerét ele­mezve a népi ellenőrök meg­állapították, hogy a tanácsok­nak nincs olyan átfogó, tar­talmas nyilvántartásuk az érintett rétegekről, amely ala­pot adna célirányos munká­jukhoz. Jobbára csak azok az emberek kerülnek látóterük­be, akik rendszeresen igénybe vesznek valamilyen tanácsi támogatást, illetve azokról tudnak, akiket a jogszabályok­nak megfelelően nyilvántar­tásba kell venniük. Ezek a listák azonban csak statiszti­kai jellegűek tartalmi érté­kük csekély. A naprakész nyilvántartást nehezíti, hogy az elmúlt években egyre emel­kedő ütemben növekedett a támogatásra szorulók tábora. Mintha külföldön lenne az áru Az új csatornára várva Elsietett lépés Csökkenhet a bizalom M. T. K ezdődik egy újabb vi­ta. Társadalmi mére­tű s bizonyos, való­ban tömegeket késztet vé­leménynyilvánításra. Jele­ként a közélet sokféle irá­nyú mozgásának, s jele­ként annak is, hogy az emberek a korábbiaknál alaposabban érzékelik a bi­zalom felhatalmazás jelle­gét, azaz gondosabban mér­legelik, kinek, kiknek adja­nak voksot; bizalmat, fel­hatalmazást. Igen, o válasz­tójogi törvény tervezetéről van szó, amelyet nyilvános­ságra hoztak és a megyé­ben ezen a héten már meg­kezdődnek a viták, az ösz- szejövetelek, eszmecserék, hiszen nem tudni előre, hol miként alakulnak majd a vélemények. Lehetséges — és ezt az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló törvénytervezetek vitája is mutatta —, akadnak majd sikertelen összejövetelek, ahol két-három ember kép­viseli az érdeklődő állam­polgárt, azután lesznek csendben folydogáló beszél­getések, s remélhetően lesznek, legyenek élénk vi­ták, nézetütközések, alkotó légkörű fórumok, amint voltak már — egészen más politikai légkörben és kö­zegben — a most érvényes választójogi törvény kiala­kításakor is a megyében sok helyen. Érdekes módon nemcsak a városokban, ha­nem a kistelepüléseken is összegyűltek szép számmal annak idején a résztvevők,-0 ÉS -HATÓ egyrészt (a városokban) a közéleti iskolázottság növe­kedését, másrészt (a kiste­lepüléseken) a hatalom testközeli megítélhetőségé- nek fontosságát kifejezve. Távoli múlt dokumentu­mának néhány sorát idéz­zük. „Választható mindaz, ki választó, ha életének 24-ik évét betöltötte, s a törvény azon rendeletének, misze­rint törvényhozási nyelv a magyar, megfelelni képes.” A citátum az ún. áprilisi törvények szövegéből való, azaz az 1847—48-ik évi or­szággyűlési törvénycikkek egyikéből, az V. „törvény- czikkből”, annak 3. parag­rafusát alkotva. Igen, minden választási rendszernek az alapkérdé­se az -ó és a -ható, azaz a választ ó és a választ ható közötti összefüggés vagy éppen szétválás, egyezés vagy különbözőség. Erre az alapkérdésre sokféle felelet adatott történelmünk folya­mán, s bizonyos, a viták egyik középpontja most is itt lesz. A jelöltállítás jogá­ban. a közvetlen és a köz­vetett választás intézmé­nyének egyeztetésében, a tisztségviselők megbízásá­nak módjában, csupán je­lezve néhányat a lehetséges nézetütközési kérdések kö­zül. Talán felesleges hangsú­lyozni, de megtesszük: ter­vezetről van sző, azaz for­málható, átalakítható szö­vegről, a szöveg nyomán tartalmakról; jövendő va­lóságról. Mert hiszen ké­zenfekvő: a következő idő­szakban ez a törvény lesz az alapja a hatalomgyakor­lásnak, minden államha­talmi, népképviseleti tes­tület tevékenységének, a társközségi elöljáróságoktól az Országgyűlésig. A tár­sadalmi vita tehát, sikere esetén, olyan törvényjavas­latot hozhat létre, amely megegyezik a választópol­gárok nagy többségének akaratával, elképzelésével, azaz szilárd alapja lesz — törvénnyé emelkedése után — az önkormányzásnak, az önigazgatásnak, s ugyan­akkor a központi hatalom­nak is. Erre a szilárd alapra nagy szükség van. Éppen napjaink sokféle változása, nyíltan képviselt vagy ép­pen mögöttes szándékokat rejtő törekvése mutatja, mennyi a joghézag, a tisz­tázatlanság a képviselet, a választottak és a választók közötti viszonyrendszer tör­vényi keretein belül. A tisztázatlanságok meleg­ágyai a tisztázatlanságok­nak, akár a hatalmi mecha­nizmus, akár annak ellen­zéke köréből, legyen szó csupán szándékokról, vagy sokkal többről: cselekede­tekről. Azt természetesnek tarthatjuk, ha a most vitára kerülő törvényjavaslatban ki-ki talál olyat, ami neki nem felel meg, amivel nem ért egyet; ezért a közös megméretés, megvitatás. Azt azonban nem tarthat­juk természetesnek, hogy bár még nyilvánosságra sem került a törvényjavas­lat szövege, már hallani le­hetett azokat a véleménye­ket, amelyek képviselői minden szabályozást kor­látnak kiáltanak ki, min­den mondatból a hatalom bizalmatlanságát vélik ki­mutatni, azaz stílusosan fo­galmazva, prejudikálnak. Amire senkinek sincsen jo­ga, senkinek sem adható meg a lehetőség. L egyen olyan választó- jogi törvényünk, ami­lyet mi, mindannyian, választópolgárok akarunk. A lehetőség erre: jogunk. El nem vitatható, el nem vehető. Éppen ezért tiszte­letben kell tartani minden véleményt, ami elhangzik a vita folyamán, ám senki sem vélheti a maga néze­teit az egyedül igaznak, he­lyesnek, minden áron elfo- gadtatandónak. A közös böl­csesség alkosson a kiinduló szövegezésnél jobbat, cél­szerűbbet, hogy azután már ez a jobb, ez a célszerűbb öltse fel a törvény alakját s váljék a mindennapos ha­talomgyakorlás csakis köz­akarattal befolyásolható iránytűjévé. Mészáros Ottó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom