Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-15 / 247. szám
6 1988. OKTOBER 15.; SZOMBAT A dunavarsányi iskola kálváriája Még csoda, hogy le nem égett Nemsokára befejeződik a dunavarsányi iskola felújítása. Ez a szűkszavú, csak a tényekre korlátozódó információ keveset mond a kívülállóknak, annál többet egy dunavarsányinak. Ugyanis ennek a korszerűsítésnek, de még inkább az iskolának, története van. Pedig nem is gondolná róla az ember, hiszen nincs benne semmi különös. Ablakok, ajtók a helyükön vannak, felülről tető zárja le az épületet. Ezekben a napokban az utolsó simításokat végzik a szakemberek. Még nem készült el a járda, s az épület egyik szárnya egyelőre a munkások birodalma. De a fal már új festékruhában pompázik. Tehát az, aki körbejárja az iskolát, jóleső érzéssel konstatálhatja, rövidesen szép otthonuk lesz a varsányi gyerekeknek. Összebiíincselt falak Csakhogy ennek előzménye van, ráadásul nem is akármilyen. Az egész történetnek talán legfigyelemreméltóbb része maga az iskola, s az épületen, valamint az épületben alkalmazott „technikai" furcsaságok sora. Pedig, aki az egészet megálmodta, rendkívül jó név a szakmában, Szrogh György építész, ö tervezte a Budapest Körszállót, s az ő nevéhez fűződik a váci városközpont rekonstrukciója. — De higgye el, nem a tervező tehet erről — emlékezik vissza a hatvanas évek elejére az iskola igazgatója, Szabó Lajos. — Hanem a kor. S hogy mi volt ennek a kornak a bűne? 1960-ban felépült a dunavarsányi iskola, amely csak azért lett hat tantermes, mert a nyolc tantermeshez már kellett volna tornatermet is építeni. Az pedig már túlságosan megemelte volna a költségeket. Pénzből már akkor is hiány volt! Ám ez csak egy a sok kérdőjel közül. A karácsonyi szünetben, 1960 decemberében költöztek át a diákok és nevelőik az új épületbe, amit 1961 januárjában életveszélyessé nyilvánítottak, annyira megsüllyedtek a falak. Mint kiderült, eltért az eredeti tervtől a kivitelező 23. Állami Építőipari Vállalat, amikor az alapokat készítette, s ez a vizenyős területen majdnem végzetes következménnyel járt. Szerencsére különösebb baj nem történt, ha csak az nem, hogy a gyerekek visszaköltöztek a régi falak közé, s az újban ismét az építők vertek tanyát. Egész augusztusig ott voltak. Ez idő alatt háromszázezer forint értékben valósággal összebilincselték a repedezett falakat, s megerősítették az alapokat a Budapesti Műszaki Egyetem szakemberei által javasolt eljárás alapján. Érdemes megjegyezni, hogy az oktatási intézmény megvalósítása hárommillió forintba került! Ez után az akció után még három évig vizsgálták a népi ellenőrök, az építészek, a kivitelezők, hogy megállapítsák, mi okozta, s ki a felelős a hibáért. Épp, hogy elcsitultak ennek a hullámai, újabb gond okozott fejtörést az iskola igazgatójának és a község vezetőinek. Mégpedig a tanterem- hiány. Már az építéskor is kevés volt a hat oktatószoba, ám ahogy múltak az évek, egyre gyötrőbbé vált a szűkösség. Végül a szülők társadalmi összefogással, kisiparosok segédletével hét tantermet építettek az eredeti iskolához. Igaz, ehhez be kellett fedni a nyitott zsibongót, ahonnan a latrinarendszerű, űrgödrös WC nyílt. így képtelen, minden bizonnyal egyedülálló helyzet alakult ki a huszadik század második felében, Budapesttől huszonöt kilométerre! Ez az állapot egészen 1985-ig tartott. Ekkor az udvaron található mélyfúrású kút és egy búvárszivaty- tyú alkalmazásával elkészült a vizesblokk, s a szégyenletes illemhely kikerült a falak közül. Adósok börtöne De már akkor tudta mindenki, hogy ez nem elég és rövidesen sort kell keríteni az intézmény teljes felújítására. — 1985-ben úgy terveztük, hogy még a hetedik ötéves terv idején rendezzük ezt a dolgot, s körülbelül kétmillió forintot fordítottunk volna e célra. Nyolcszázezret ad a megyei tanács, a többit pedig a község — mondja Kucsera Benő, a Dunavarsányi Tanács elnöke. — Persze, ahogy múltak a hónapok, évek, egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy ennyiből nem úszhatjuk meg a korszerűsítést, hiszen egyre több hibára derült fény, s közben az árak is megindultak az ég felé. Végül is tízmillióba kerül, amihez — az eredeti megállapodás szerint — nyolc- százezret adott a megyei tanács. — Es a többi? — Építési telkeket alakítottunk ki a két Varsány között, s ezeket értékesítjük. Ha elkelnek, vissza tudjuk fizetni a felvett hiteleket, hiszen eddig ebből finanszíroztuk a kivitelezést. Ha nem, akkor megyek az adósok börtönébe. Magunk után kullogunk Reméljük, ez nem következik be, az azonban már biztos, hogy heteken belül birtokba veszik a tanárok és a diákok az egész iskolát. — Kicserélték a régi ajtókat, ablakokat, bevezették a központi fűtést, a régi olajos padló helyett végre parkettán járunk mi is — sorolja a változásokat Szabó Lajos. — S végre kicserélték az egész elektromos hálózatot. A hatvanas években textil szigetelő- anyaggal vonták be a vezetékeket, de mikor megnőtt az elektromos terhelés — működésbe lépett a búvárszivattyú, írásvetítőt, magnót alkalmaztunk —, a régi vezetékek nem bírták a megnövekedett munkát. A szigetelés elporhadt, s gyakran füstölt a fal. — Még csoda, hogy le nem égett az egész iskola — kiáltott fel az egyik villanyszerelő, mikor kibontották a falat. Az elektromos rendszer cseréjét kedvezményes áron végzi egyébként a dunavarsányi Petőfi Tsz építő részlege. A jövő hónapban már egy teljesen megújult iskolába járnak a gyerekek. Ez a rekonstrukció óriási terhet jelent a tanácsnak, s az a szomorú, hogy ezzel még mindig nem oldódik meg az oktatás minden gondja Varsányban. A kisegítő osztályok még váltott rendben tanulnak, a nagyvarsányi alsó tagozatosoknak még mindig nincs helye. Fiedler Anna Mária Köz- ás magánpénzből Égből érkező kívánságok Szentendrén is napirendre került a városi kábeltelevíziós rendszer megépítése. Elsősorban a lakótelepeken élők ostromolják a tanácsot ezzel a kéréssel. Érthető, hiszen minél sűrűbben lakott egy terület, annál kisebbek a családokra jutó költségek. A három műholdas programon kívül válogathatnának a csehszlovák és szovjet tévé- és rádióadások között. Akár speciális igényeket is megfogalmazhatnának, kérhetnék például a nemzetközi mozi, a reklám vagy információs csatorna képeit, vagy a városi körzeti műsort. Kizárólag a kábelek kapacitásától függ, hogy a fentieken kívül mi mindent lehet még fogni a készülékeken. A növekvő lakossági igény hatására a városi tanács vb városüzemeltetési osztálya tervezi, hogy a helyi kezdeményezésű rendszerek kiépítéséhez műszaki támogatást nyújt. Sőt, a tanácstestület döntése alapján sor kerülhet a központi elemek (fejállomások, gerinchálózat, városi stúdió, központi parabolaantenna) közpénzből történő megvalósítására. A dolog annyira előrehaladott állapotban van, hogy a tanács illetékesei öt cégtől — köztük két hazaitól — árajánlatot kértek. A Philips cég is jelezte érdeklődését. Mindkét hazai ajánlat egykét fejállomással és egyká- beles (32 csatornás) gerincvagy csillaghálózattal számol. Ezekkel a rendszerekkel szinte minden, környezetünkben fekvő állam tévéjének és rádiójának adása fogható lenne, természetesen a műholdas programokon kívül. A budapesti Globál Kábeltelevízió Kft vállalná a teljes beruházás lebonyolítását, a hálózatok üzemeltetését, a műsorszolgáltatást. Amennyiben a lakótelepeken például ezer előfizető jelentkezne, hat- és kilencezer forint körüli összegbe kerülne egy családnak a kábeltelevízió bevezetése. A városi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy a kábeltelevízióra szükség van, s megvárják a Philips cég ajánlatát. Ennek ismeretében határoznak arról, melyik jelentkező kapja meg a munkát. V. M. Mihály győzelme Az öreg legtöbbször csak ebéd után, vagy ha sok dolga volt, estefelé vette kézbe az újságot. Akkor aztán meg «.em állt az utolsó mmdatig. Megvárnak a hírek, ráérek velük — szokta mondogatni. Nyomós oka volt annak, ha reggeli előtt nekiült olvasni, olyankor mindig valami nagy szenzációt remélt felfedezni a hasábokon. Mostanában megint valami furcsa nyugtalanság vett erőt rajta. Mihelyt meghallotta a postás szöszmötölését, már ugrott is a papucsába, s úgy ahogy volt, csíkos gatyájában kicsoszogott a ládához. Felesége nem volt ennyire odaadó olvasó, őt inkább csak az apró érdekességek, rendőri hírek érdekelték, de férje viselkedéséből mindig megtudta, hogy valami fontos történhetett a világban. Most is lesi, várja a lapot. Clcelődve bökte oda neki. — Ma is a Mihályról írnak? — Róla. — Ennyi volt az öreg válasza. Ujjai közt megremegett a papír, amint szemét végigfuttatta a szalagomén. — És mit Írnak róla? — Győzött. Megválasztották. Hála istennek, mégiscsak több a barátja, mint az ellensége. Hát nem őrület? Pali öcsémről azt se tudom, meggyógyult-e már a lába, aztán ott van ez az ismeretlen ember ezer kilométerekre, és drukkolok neki. Az asszony nem szól semmit. Ismerte jól az öreget. Lelkesedett ő már máskor is. Komolyan hiszi-e vajon, hogy nem lidércfény az, amit megint maga elé képzelt álmodozó elméjével. •. —ay Profilváltás a HAGY-nál Vállalják a buktatókat is Több mint egy éve határozta el a váci Híradástechnikai Anyagok Gyárának vezetése, hogy a stabil gazdálkodásra törekedve új gyártmányokkal jelennek meg a piacon. Ilyen volt a dallamcsengő, az elektromos gázgyújtó, s ilyen a tavalyi nemzetközi vásáron bemutatott gázriasztó, illetve az ecomé- tér elnevezésű gépjármű-fedélzeti műszer. Új termékek Ügy vélték, olyan elektrotechnikai esziközök felfuttatását szorgalmazzák, amely az energiatakarékosság jegyében egy új termékcsoporttal gazdagítja a gyár profilját. Üzleti siker esetén biztonsággal hagyhatják majd el a kevésbé keresett termékek készítését. — Ismert a mondás, aki sokat markol, keveset fog — mondja Pádár Sándor igazgató —, az új termékeink gyártása és értékesítése során Mit tud a ecométer? Ellenőrzik a fedélzeti műszert (Vimola Károly felvétele) „Szükségesnek tartjuk a tanács vezetőinek figyelmét felhívni arra, hogy a telefonberuházás ügyében nem a helyi hatóság képviselőiként, hanem a telefonigénylők megbízottaiként járnak el. Tevékenységükért a megbízókkal szemben egyebek mellett személyes anyagi felelősséggel is tartoznak." — E szavakkal fejezik be meglehetősen ingerült hangú levelüket az ürömi telefonigénylők. Ügy vélem, felesleges megjegyezni, hogy ennek az ingerültségnek megvan az oka. Az igazgató garanciája Lesz-e telefonbotrány Ürömön? — Ez év januárjában hívták össze a két község, Üröm és Pilisborosjenő telefonigénylőit a tanács képviselői azzal, hogy még idén telefont kapnak az igényjogosultak, ha a határidőig befizetik a megállapított harmincháromezer forintot — világít rá a nyugtalanság okára dr. Bárdos Péterné, az ürömi telefonigénylők egyike. — A tanács megkötötte a szerződést a kerekhegyi kisszövetkezettel a kiviteli és engedélyeztetési tervek elkészítésére. Csakhogy a pilisborosjenői tervet március helyett júniusban, az ürömit május helyett szeptemberben vitték szakbizottság elé! Hogy lesz ebből decemberre telefon? Arról nem is beszélve, hogy a költségvetés szerint a lakosSágtól összeszedett tizenkétmillióval szemben 13,5 millióba kerül a beruházás. Ki fizeti a különbözetet? Szerveztünk társadalmi bizottságot, amelyben felkértünk egy gyakorlott beruházót, hogy képviselje a tanáccsal szemben az érdekeinket. Ám a tanácson sajnos semmibe vették, s megtagadták tőle az információt. Nem tudom, hogyan gazdálkodtak korábban a közpénzekkel, de egy biztos: nem hagyjuk, hogy a mienket elherdálják! A helyzetet bonyolítja, hogy múlt hónap közepén az ürömiek újabb információt kaptak: a telefonhálózatot Pilisboros j enőn kezdik kiépíteni. Ez ellen is szót emeltek levelükben: A lakosságtól összegyűjtött pénz kevesebb, mint a költségvetésben megfogalmazott összeg, s így reális az a veszély, hogy mire az építők Ürömre érnek, a pénz elfogy, s így az ürömieknek se pénzük, se telefonjuk nem lesz. Ugyanakkor az elemi demokrácia is megköveteli, hogy Ürömön kezdjék el a kivitelezést, mivel itt kétszer annyi az igénylő. Ráadásul jóval olcsóbb a meglevő műszaki alépítmények miatt a beruházás költsége. Ha mégis Pilisborosjenőn kezdődne el az építkezés, akkor az a képtelen helyzet állna elő, hogy nem egyszerűen előbb jutnak telefonhoz, hanem részben az ürömiek pénzén. Természetesen ezek a kétségek mind megfogalmazódtak azon a tanácsülésen, amelyen a tervet véleményezték a tagok. Olyannyira, hogy az eie- deti változatot csak megfelelő módosításokkal, nagy vita után fogadták el. Ragaszkodtak ahhoz, hogy a tényleges szerződésben vállalt összeget ne módosíthassa semmilyen okból sem a kivitelező. Fontosnak találták azt is beverni a tanácstagok a szerződésbe, hogy a tanács csak megfelelő ellenjegyzéssel fizetheti ki a postának a munkáért járó pénzt. Sajnos ez a bizalmatlanság abból ered, hogy a kerekhegyi kisszövetkezet a késedelmes tervszállítással egyszer már eljátszotta a becsületét. — S mi a garancia ezek után arra, hogy határidőre, a megfelelő minőségben elkészül a telefon, s az ürömiek valóban megkapják a pénzükért azt, amiért befizették? — kérdeztem Selmeczy Lászlót, az Ürömi Közös Tanács elnökét. — A Budapest-vidéki Postaigazgatóság igazgatója, Szatmári Géza személyesen vállalt kezességet, hogy határidőre elkészül a rendszer. Bár ehhez az is szükséges, hogy más területekről — hiszen három megyében dolgozik a kisszövetkezet — ideirányítsák a szakembereket. — Ki fedezi a majd kétmilliós többletköltséget, amit el lehetett volna kerülni, ha a határidőkben vállaltak szerint dolgozik a kisszövetkezet? — Fele-fele arányban a posta és a tanács. — S még egy kérdés. Hol kezdik a kivitelezést? — Pont azért, hogy megnyugtassuk mindkét község lakóit, a két település között levő konténertől két irányban indul a munka. Ügy tűnik, a telefonbotrány egyelőre elmarad Ürömben. Sajnálatos azonban, hogy ehhez több levélváltás, az igazgató személyes garanciája kellett. Ha az ígéretet nem váltják be, valószínű semmi nem akadályozhatja meg o botrány kirobbanását. F. A. M. mi is leszűrtük a tapasztalatokat, olykor bizony talán merészebbek, kockázatot jobban vállalók is lehettünk volna, de mi mégis úgy érezzük, helyesen döntöttünk, amikor profilváltási stratégiánkat kidolgoztuk. A gázérzékelő esetében egy saját fejlesztésű újdonságról van szó, s még talán monopolhelyzetben is lehetnénk, hiszen mi vagyunk pillanatnyilag az országban az egyedüli gyártók. Egy telepített berendezés ez, amely metán, propán-bután és visszaáramló füstgáz veszélyes koncentrációja esetén riaszt. A műszer jó, működik, s el is adtunk belőle 2000-et, mégsem minősítjük egyértelműen sikernek. Nem voltunk elég előrelátóak, alaposabban ki kellett volna dolgoznunk az alkalmazástechnikát a felhasználási területek pontos megjelölésével. Három típus — Érdeklődés volt, s van — folytatja Varga László értékesítési osztályvezető. — S most nekünk az a feladatunk, hogy átnyergeljünk, úgymond a nagyfogyasztókra. Eredetileg családi házak védelmét akartuk megoldani, de már itt rossz volt a koncepció. A műszer ára sem túl kedvező, 4000 forint, s igaz, hogy riaszt, de „segíteni" nem tud, tehát a gázszivárgást nem szünteti meg. S mit ér a legszebb si- vító hangú figyelmeztetés, ha a lakók nincsenek otthon? A felhasználási terület kiszélesítésénél alternatíva lehet, ha a készülékgyártókkal is felvesszük a kapcsolatot. A gépjármű-fedélzeti komputer iránt tavaly a vásáron hatalmas érdeklődés nyilvánult meg. El is adtak belőle jó pár ezret, de mostanában csökkent kissé a kereslet. A műszer ára, áfával együtt 5963 forint, de csakis akkor, ha itt, a gyárban szerelteti be a vevő. Három típusra — Lada, Skoda és Dácia — készítik még csak egyelőre az ecomé- tereket, de tervezik a bővítést. A műszer méri, átlagolja és összesíti a gépjármű legfontosabb menetadatait, s kijelzi a fogyasztást, a sebességet, a fordulatszámot a vezetőnek. Hosszú távon — Hát éppen ez az, amin változtatnunk kell. Az ecométer magyar szabadalom, Szalay László mérnök találmánya. Mi innovációs tevékenységet vállalva menedzseljük a gyártást. Menet közben derült ki például, hogy a műszer túl gyors, két másodpercenként „bombázza” a vezetőt az adatokkal, s ez gyakorlatilag követhetetlen. Szeretnénk pontosabbá is tenni, most plusz-mínusz 5 százalékot „tud” az ecométer. Nem utolsó szempont az sem, hogy kidolgozzuk, hogyan adhatjuk olcsóbban. Az ecométer nem divatherkentyű, hanem hasznos segítőtárs, nemcsak takarékos vezetői stílusra tanít, de az autójavítókban mint diagnosztikai műszer is jól használható. A vád gyár vezetői a profilváltásnál hosszú távú terveket kovácsolnak. A hasznosítás módjai az útkeresés ösz- szes buktatóit is megmutatják, de ők vállalják ezt. Tisztességes munkával tisztességes haszonra törekednek. Bellér Ágnes