Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-15 / 247. szám

A FÜST SZAGA T ávolról kezdve az araszolást a mondandó lénye­géhez Panaszkodik a pedagógus házaspár, régi ismerősök, hogy bár itt laknak és tanítanak a főváros szomszédságában, egyre inkább megfontolás­ra kényszerűinek, menjenek-e, mint korábban, szín­házba. Egy-egy ilyen kiruccanás ugyanis — főiskolás lányukkal hármasban — kisebb vagyonba kerül. Szépecskén megugrott a színházjegyek ára, a Dáciá­ba sem adják olcsón a benzint... legutóbb is vol­tak a Nemzetiben... No, a Nemzeti! A nyíltság je­gyében mibe kerül az, hogy rápirítsanak a panasz- kodókra, még hogy nekik mibe kerül... ! És az ál­lamnak? Olyan gyorsan persze nem megy a dolog, mint azt a nyíltságba beleszédültek gondolják, de azért kideríthető az adat. A kedves házaspárnak és leányuknak a legutóbbi színházi estén 663 forintot tett bele a zsebébe az állam („bácsi”), igaz, rögtön ki is vette onnét és odaadta az intézménynek. Egy- egy látogató ugyanis jelenleg 221 forintnyi állami támogatást kap; így tud csak a színház talpon ma­radni. írnám már a levelet az említetteknek (írom most, a hatás kedvéért, valójában eszembe sem jutott ilyen levélnek az elküldése), ám megtorpan a toll. Csinos összeg ez a 221 forint. Fejenként, látogatón­ként, egy-egy színházi esténként. Csak éppen ... Csak éppen nem tudom, hogy sokalljam, keveselljem? Mi­hez mérjem? A pedagógus házaspár fizetéséhez? Az államháztartás helyzetéhez? Ahhoz, hogy emberek tíz- és százezrei élik le úgy az életüket, hogy nem jártak színházban? S ha nem jártak, nem részesül­hetnek abból a támogatásból, melyet a közös zseb­ből, azaz mindannyiunk pénzéből ad a költségvetés. Igazságos-e akkor, ha az egyik ember, mert rend­szeresen jár színházba, folyamatosan élvezője a do­tációnak, a másik meg, mert nem megy, elesik attól? A nyíltság jegyében tehát tudok egy adatot, de nem tudok ezer mást. Amik nélkül semmire sem megyek azzal az egy információval. Folytatva más­féle dologgal, s közelebb a lényeghez. Eltelt ugyan egy kis idő az ülés óta, de Vácott még mindig azzal fogadnak itt, ott, amott, mit szólok hozzá?! Mármint ahhoz, hogy a legutóbbi tanácsülésen, nyíltan, a •meghívottak előtt tárgyalták meg a tisztségviselők fizetésének emelését?! S ez nem elég, a Váci Hírlap meg is írta a dolgot, közhírré téve, hogy mennyi lett így (bruttó 22 ezer forint) a város tanácsa el­nökének, elnökhelyettesének, végrehajtó bizottsága titkárának (19—19 ezer) a fizetése. Nagyon helyes, így az egyik tábor, tudja meg a város, ítélje meg a város, mennyit kapnak azok, akik a testület élén állnak, s amit kapnak, az arányaiban hová helyez­hető el. A másik tábor szerint viszont már túlzás az ilyesmikkel a nyilvánosság elé menni, hiszen senki­nek semmi köze hozzá, az a tanácstestület dolga, az dönt róla, de hát manapság... Igen, manapság, a tájékoztatás nyíltsága jegyében sok olyasmi kerül a széles közvélemény elé, ami korábban titoknak, be­avatottak tudnivalójának, bennfentesek információ­jának számított. Baj? Dehogy! Csak éppen... B otorság lenne azt gondolni, hogy a mindenről- lehet-beszélni-és-írni (amitől azért egy kicsivel még odább vagyunk) helyzet létrehozására tö­rekedve, egyben az eligazodást is segítik, szolgálják a bőven áradó (valódi? félig igaz? téves? hamis?) információk. Mert ugye tudja (tudhatja) elnöke fi­zetését a váci polgár, de nem tudja, mit kell annak fejében nyújtania. S nem tudja azt sem, mennyi a fizetése a gödöllői, a ceglédi elnöknek, egy osztály- vezetőnek a tanácsnál, s a maga munkahelyén meny­nyit kap a gyárigazgató, az intézményvezető. Tele a keze információk töredékével, de fogalma sincsen róla (mert nincsen hozzá rendező elv), miként rak­hatná azokat össze. Sok mindent tud, de valójában nem tud semmit, a sűrű füstben nem leli a világot adó lángot, s annak táplálóját, a tüzet magát. Ta­lálgat tehát, a füst szagából próbálja kikövetkeztet­ni, milyen lehet a láng, s mi ég a tűzben. Bonyo­lult játék, s nem veszedelmek híján való. Bele-belebotlott a hírlapíró az információcsírába, hol, milyen nemes szándékkal pályázták meg az Egészségvédelmi Alapból elnyerhető támogatást. Ma­gánhasználatra szóltak az információk, mert ugye ki tudja, s különben is, esetleges támadásoknak te­szik ki magukat, meg most, amikor annyira nincsen pénz ... a közvélemény talán helytelenítené ... El­unta a dolgot az újságíró, hagyta jegyzetfüzetében az egészet. S mit tesz a nyíltság szelleme? A Mi­nisztertanács lapjában (Magyar Hírlap, szeptember 30., péntek, 14. oldal) ott a teljes lista, nemcsak a megyéé, hanem más hasonló közigazgatási területeké úgyszintén. Tételesen, azaz a támogatottak megne­vezésével, a céllal, az összeggel. Hirdetésként! Az Egészségvédelmi Alap irányítói valószínűleg úgy gon­dolták (és jól gondolták), hogy a nyilvánosság egy­ben ellenőrzés is. Lehetőség arra, hogy az érintett településeken — a megye esetében ez Gödöllőtől Du­nakeszin át Érdig és Pilisvörösvárig terjed — figye­lemmel kísérhessék, mi lesz a sorsa az elhatározá­soknak és persze a pénznek... Igaz, füst itt is van még — hiszen például honnét tudja a laikus, a me­gyében támogatott huszonkét cél között miért lelni hat olyat, ami Gödöllőhöz kötődik —, de kétségte­lenül sokkal ritkább, kevésbé csípi a szemet, mint általában és korábban az ilyen, és nemcsak az ilyen információknál. Tegnap és holnap keveredése: ez a jelen. Nap­jainkban egyszerre, egymással párhuzamosan, sőt, gyakran egymással cserélődve fedezhetők fel a zárt­ság és a nyitottság jellemzői, s ez természetes. Az azonban kevésbé az, hogy mind határozottabb jelei mutatkoznak — „balról” is meg „jobbról” is — az információk célzatos csoportosításának, a minél na­gyobb füst keltésének, esetleg (s tényleg csak eset­leg?) éppen azért, nehogy a jámbor állampolgár megértse, mi micsoda és ki kicsoda. L ehetséges, a történelmi tapasztalatok segítenek sokakat abban, hogy a füst szaga alapján is eligazodjanak, miféle a láng, s mi lobogtatja a tüzet. Korosztályok sokaságának azonban nincse­nek ilyen, eligazodást segítő történelmi tapasztalatai. Könnyen megtörténhet tehát, hogy oda vonzódnak, ahol nagy a füst, mert azt hiszik, a láng is ott nagy, s mindegy, hogy mi ég, csak táplálja a tüzet. Csak­hogy tudni kell, nem a füst melegít, hanem a tűz. S tudni kell azt is, hogy a tűz, mely melegíthet, égethet is. S amikor éget, akkor már nevetséges és fölös dolog arról tudakozódni, ki mire gondolt, mire tippelt a füst szaga alapján. Mészáros Ottó _________________________________________________' I MZ MSZMP PEST MEGYÉI BIZOTTSABi tS K MEflYEI TIKÁCS ULPJI .......................................................... X XXII. ÉVFOLYAM, 247. SZÁM ,20 forint 1988. OKTOBER 15„ SZOMBAT A Parlamentben tegnap az első alkalommal ülésezett az Országos Érdekegyeztető Ta­nács, melynek tagjai a SZOT, a Magyar Gazdasági Kamara, az Ipari Szövetkezetek Orszá­gos Tanácsa, a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsa, va­lamint a Fogyasztási Szövet­kezetek Országos Tanácsa. A testületben a kormányt Med- gyessy Péter miniszterelnök- helyettes képviseli. A hivatalosam az év végén megalakuló Országos Érdek­egyeztető Tanács tagjain kí­vül az üléseken állandó meg­hívottként részt vesz Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke is. Az első megbeszélést főként arra szánták, hogy a tetület munkájának ügyrendi szabá­lyait, feltételeit kialakítsák, véleményt cseréljenek az ér­dekegyeztetés ezen új formá­járól. A tornaterem, leendő nagy sportcsaták helye (Vimola Károly felvételei) Félig-meddig már birtokba vet­ték az új takarékszövetkezetet Jól jövedelmez az olajos mag Hazánk elismert exportőr tervezte, hogy a világtakaré­kossági napot már az új he­lyen ünnepelheti a szövetke­zet tagsága, azonban ez, egye­lőre úgy tetszik, csak álom. Már eddig is több mint két hetet késett a bútorok szállí­tása. Ha végeznek is időre a takarítással, a berendezkedés még jó pár napot vesz igény­be. — Pedig nagyon várják munkatársaim a költözködést — mondja az elnökasszony —, tíz hónap alatt épült fel az új székház, a kivitelező, a szentmártonkátai Kossuth Tsz egyik építőipari átalánydíjas elszámoló részlege, pontosan, jól dolgozik. Hétmillió forint­ba került ez a 240 négyzet- méter alapterületű épület, s helyet kapott egy szép, hat­vanszemélyes tárgyaló is a házban. Szeretnénk kibővíteni az általános takarékszövetke­zeti munkát. Bérmunkában fényimásolást vállalunk majd Canon és Infotec gépeinkkel, s igény szerint utazások szer­vezésére is vállalkozunk. A helyi ÉSZKV kivitelezé­sében tavaly szeptemberben adták át az általános iskola impozáns új épületszárnyát, amelyet a szövetkezet saját tervezője, Boris János álmo­dott papírra. Ma már műszaki átadás előtt állnak a régi épü­let felújítása során kialakított, s az új tornateremhez csat­lakozó vizesblokkok, az orvosi rendelő, az öltöző, s nem utolsósorban maga a 24 mé­terszer 45 méteres tornacsar­nok. Elkészültek a gépészeti szerelésekkel, hátravan még a Grabetta pvc sportpadló ra­gasztása. Az épületegyüttes 17 millió forintba került. Grósz Károly fogadta Jorge Lezcano Perezt Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, miniszterelnök pén­teken a Parlamentben fogad­ta Jorge Lezcano Perezt, a Kubai Kommunista Párt ha­vannai bizottságának első tit­kárát. A megbeszélésen jelen volt Jassó Mihály, az MSZMP Budapesti Bizottságának első titkára, valamint Faustina Manuel Beato, a Kubai Köz­társaság budapesti nagykövete. Érdekegyeztetés Új formában Átadás előtt a takarékszövetkezet Dinamikusan fejlődik Gyömrő Gyömrő központjában, a ta­karékszövetkezetben a birtok­bavétel előtti állapotok ural­kodnak. A mutatós új épület­ben kap helyet a Monor és Vidéke Takarékszövetkezet, s most a kilenc, ide tartozó egy­ség dolgozói társadalmi mun­kában takarítják az épületet. Dr. Foltin Brúnóné elnök örül is, de kicsit szomorú is. Ügy A magyar mezőgazdaság tradicionálisan legjelentősebb exportcikke, a gabona. Külön cikkcsoportba tartozik a növényolaj és az olajos mag. Mindkét exportcikk jól jövedelmez. Az olajos magvak kivitelé­ben vezető helyen áll a nap­raforgó. Az évtized elején végrehajtott fejlesztések ered­ményeként hazánk a világ harmadik legnagyobb napra­forgóolaj-exportőre; 25 ország­ban ismerik és kedvelik a magyar napraforgóolajat. Pest megye mezőgazdasági nagyüzemei többségükben sze­rencsés évet zárhatnak a nap­raforgó-termesztés mutatói alapján. Elégedettek lehetnek ez évi eredményeikkel példá­ul Dömsödön a Dózsa, Pátyoo a Zsámbékí Medence, Fóton a Vörösmarty Tsz-ben. Bár az utóbbiban nem tagadják, hogy a termesztéskor felhasznait műtrágyák, növényvédő sze­rek költsége csökkenti a tiszta hasznot. Ma, október 15-én kezdődik a fűtési idény. Energiahordo­zókból az elmúlt évinél na­gyobb készletekkel rendel­kezik az ország. Az erőművek egymillió tonnát meghaladó, több heti üzemelésre elegen­dő szénkészletet tároltak. A föld alatti földgáztárolókban Ilatszázhat hektáron termelnek szemes kukoricát az alscnémed) Közös út mezőgazdasági szakszövetkezetben. A termés egyharmada már a magtárakban van. Jó, hektáronkint hatton­nás termésátlagot értek cl. Károm Claas-dominátor dolgozik a földeken. Képünkön Jakab Gábor kombájnos lordul a táblán (Vimola Károly felvétele) október végére 1,4 milliárd köbméter légnemű szénhidro­gént tartalékolnak a télre, ez a mennyiség egy teljes évi ha­zai termelésnek több mint 20 százaléka. A lakossági és kommunális fogyasztók részére is összes­ségében megfelelő szénkész­letet tároltak, de visszatérő gond, hogy a Tüzép-telepeken nincs mindig teljes választék, s egyes szénfajtákból átmene­tileg hiány keletkezik. A ha­zai bányák folyamatosan kül­dik a pótlást, s a külföldi szállításokban sincs késés, sőt német brikettből nagyobb a készlet, mint egy évvel ez­előtt. Elegendő a készlet kokszból, háztartási tüzelő­anyagból, s az erdőgazdasá­gok is gondoskodtak megfelelő mennyiségű tűzifáról, a szer­ződésben vállalt kötelezett­ségük hiánytalan teljesítésé­ről. ' A biztonságos villamose/ier- gia-ellátást jelentősen segíti a kifogástalanul működő paksi atomerőmű négy blokkja, to­vábbá a rekonstrukciós prog­ram alapján a Gagarin Erő­műben most korszerűsített 4. blokk. Végeredményben tehát egész energiarendszerünkben kielégítő a biztonság és meg­felelőek a készletek, valamint az egyéb tartalékok. Energiarendszerünkben — bár az átlagosnál hidegebb télre készültek fel — nem le­het teljesen kizárni olyan rendkívüli körülményeket, amelyek esetenként és he­lyenként üzemzavart, átmene­ti ellátási hiányt okozhatnak. A szolgáltatók alapvető törek,- vése, hogy ilyen esetekben jól szervezett és gyors munkával hárítsák el a hibát. A tél küszöbén Kezdődik a fűtési idény Kombájnok róják a táblát

Next

/
Oldalképek
Tartalom