Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-14 / 246. szám

1988. OKTÓBER 14., PÉNTEK A végső eszköz és a vétójog Legyen szakszervezeti törvény! Csökken a reálbér, erősödnek az inflációs hatások, az adóprés miatt csatáznak a képviselők. Egyre nehezebb lakás­hoz jutni, széles rétegek kényszere a napi 10—12 órai, vagy enrjél több munka a megélhetésért, kisnyugdíjas öregeink se­gítéséért. Népesedésünk rovására növekedtek a gyermekneve­lési költségek. A kibontakozást sürgető emberek a szakszer­vezetektől is markánsabb, határozottabb érdekképviseletet várnak. Dr. Arató Andrással, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa vezető titkárával a viták tapasztalatairól, a testületben kialakult elképzelésekről beszélgettünk. — Önök miben látják a bizalom csökkenésének az okát? Kifeje­ződött ez a taglétszám változásá­ban is? — A beszélgetések alkalmá­val sajnos mi is azt tapasztal­tuk, hogy a mozgalom való­ban veszített a régebbi nép­szerűségéből. Nem vigasztal­hat bennünket, hogy a kor­mánnyal, a párttal szemben is tapasztalható ez a bizalom- zsugor. A kritikák legfonto­sabb tanulsága, hogy követ­kezetesen nézzünk szembe ön­magunkkal. A dolgozók ér­dekvédelmét kell munkánk középpontjába állítani. A bi­zalom hiányát nem a mozga­lom egésze, hanem a bürok­ratikus vonások okozták. A megyében is csökkent a taglétszám, s jelentősebben, 10—15 százalékos arányban a pedagógusoknál az alacsony jövedelmek, de különösen az új adórendelet miatt. Ugyanis a hiányzó ezer pedagógust túlórában kell helyettesíteni, amiért a levonások után cse­kély óradíjat kapnak. Nagy­jából hasonló feszültségek ke­letkeztek oz egészségügyben, a túlterhelt ápolónők alacsony jövedelmei miatt. A múlt év végén megállapított 93,5 szá­zalékos arányról az első fél­évre 93,1 százalékra változott az aktív kereső, szakszerve­zeti tagok aránya, s újabban már visszaáramlást tapaszta­lunk. — Az önkéntes tagdíjfizetés ko­rábban a politikai öntudat fok­mérője volt. Amit a szakszerve­zet ellenzett, most bevezette, a borítékból emelik ki a bélyeg árát. Mivel magyarázható ez? — A tagság továbbra is önkéntes. Az új módszer tech­nikai előnyei mellett itt az adózás is szerepet játszott. Nem ezen, hanem inkább amiatt van vita, hogy ki meny­nyivel részesedjen a bevétel­ből. A KPVDSZ-ben például azt szeretnék, ha a tagdíjak nagyobb része az alapszerve­zetnél maradna. A vasasszak­szervezet központi vezetősége a munka nélkül maradó tag­ságnak szeretne alapot terem­teni. — Jutna elég pénz erre a Jelen­legi tagdíjakból? — Van olyan törekvés is, hogy a legnagyobb terhet je­lentő bért, vagyis az alap­szervezeti titkár fizetését a vállalatok folyósítsák. — Nem csorbítaná ez az anya­gi függőség az önállóságot? A kérdés így Is foglalkoztatja az embereket: mennyire független a szakszervezet? Mit enged meg a hatalom? — Véleményünk szerint nem csorbulna az önállóság. A munkáltatói jogokat ugyanis fenntartaná a mozgalom ve­zető szerve. Ezt persze rész­letesen ki kell dolgozni. Mint ahogy rendezésre várnak a véleményezési, a vétó-, és egyéb jogok, amelyek eddig jobbára csak alapszervezeti szinten fogalmazódtak meg. A tagság érdekeit jelenleg is teljes önállósággal képvisel­jük, bár meggyőződésünk sze­rint szükséges a szakszerveze­ti törvény megalkotása. — Téma a sztrájkjog törvénybe iktatása is. Az idén már sor ke­rült néhány helyen munkabeszün­tetésre. Az önök véleménye sze­rint Pest megyében vannak-e olyan feszültségforrások, ahol ilyen helyzet alakulhat ki? — Nézetem szerint nincse­nek. Mi az ütközések megelő­zésére törekszünk, mert ezek igazi kárvallottja csakis a tár­sadalom lehet. A sztrájk csak végső eszköz. A tagság véle­ménye, mint ahogy az a Pest Megyei Állami Építőipari Vál­lalatnál és a Pest-Vidéki Gép­gyárban is elhangzott, a tit­károkkal folytatott beszélge­téseken is megfogalmazódott, az, hogy inkább a vétójogot kell kiterjeszteni. Ám itt meg kell jegyezni, hogy a sztráj­kot előzőleg a szakszervezeti tagságnak kell megszavazni. Azok az esetek, amikről ed­dig értesültünk, ebből a szem­pontból vadsztrájkoknak mi­nősíthetők. El kell érnünk, hogy a fő munkaidő alatt ke­resett pénzből megéljenek az emberek. Javítani a munka- körülményeket, a tisztségvise­lőknek nagyobb hatáskört ad­va, több gondot fordítani az úgynevezett kis ügyekre, egyé­ni panaszokra. — Nagy vívmányunk volt eddig a létbiztonság. A szakszervezetek ma sem tekintik elfogadhatónak a munkanélküliséget. Am ha ez mégis bekövetkezik, mit tesznek? — Pest megye körülményei ma még kedvezőbbek, de a váratlan helyzetekre felkészü­lünk. Sürgetjük a munkanél­küli-segély bevezetését, kez­deményezők vagyunk a ra­cionális foglalkoztatáspolitika, az átképzések megvalósításá­ban. — E téren bizonyára számos ál­lami intézkedés is születik. Hogy tudnak erről véleményt mondani? Az SZMT mint a területi érdek- képviselet testületé hogy működik együtt közvetlen partnerével a megyei tanáccsal? — Mi az éves tervekről mondjuk el véleményünket. Megfogalmaztuk, hogy az ál­lami bérlakások építésének kis mértéke nem elégíti ki a szükségleteket. Szorgalmazzuk az egészséges ivóvízellátást minden településen. A kap­csolatunk jó, konstruktív, ami viszont nem jelenti azt, hogy nincs különvéleményünk, például a szakmunkásképzés technikai feltételeiről. Ebben az ügyben tíz éve nem történt érdemi haladás. Elégedetle­nek vagyunk az idős korúak szociális ellátásával, mert ha valahol szorítanak a költség- vetés korlátái, annak mindig ez a réteg látja a kárát. A megyei tanáccsal együtt sze­retnénk elérni, hogy javulja­nak a bejáró dolgozók utazási körülményei. Akut problé­mánkká vált a ráckevei HÉV-vonal ügye. Az agglome­rációs övezet megyei közleke­désfejlesztésének tárgyalása­kor mindig elhangzanak a ja­vaslataink. Sajnos, eddig még kevés eredménnyel. — Az eddig elhangzottak való­ban a megújulást indokolják. A dolgozók érdekeinek megfogal­mazására más megalakuló szerve­zetek is illetékesnek tartják ma­gukat. Nem kihívás ez? — Egyrészt nem baj, ha az érdekek több oldalról is fel­tárulnak. Másrészt az ágazati szakszervezeteken belül is el­kezdődtek bizonyos tagolódá­sok. A Tudományos Dolgozók Szakszervezetének létrejötte például kihívás is lehet, amit vállalni kell, de ennek ellen­szere is a megújulás. Több­ször szóba került a beszélge­tésünk alatt, hogy számos kér­dés az ágazati szakszerveze­tekre tartozik. — Az új helyzetben milyen szerep vár az sZMT-re? — Szervezetileg is, tartal­milag is új alapokra kell he­lyezni. Jelenleg a SZOT kö­zépszerve. Ilyenre nincs szük­ség, hanem regionális szövet­ségre, amely hatékonyan bele­szólhat a lakosságot érintő kérdésekbe, 'a munkaerő-gaz­dálkodásba, a társadalombiz­tosításba, mindenbe, ami nem az ágazatokhoz tartozik. A koncepció kidolgozásával most foglalkozunk. — Erről sem árt nyíltan beszél­ni. Hiszen sokszor arról is keveset tud a tagság amivel foglalkozik a mozgalom. — Ez a kritika jogos, a bi­zalmatlanság egyik forrása, amin változtatni akarunk. Kovács T. István Fűszerkeverék Csaja Mihályné készíti re­ceptre a különböző fűszerke­verékeket a Budapest Kon­zervgyár részére. A Szálas Tsz ételízesítő és levespor tizemé­ben ezenkívül adalékok elő- keverését is végzik. (Vimola Károly felvétele) Igénylik a széles körű támogatást Egészségvédelmi alap A megyei egészségmegőrző programban meghirdetett fel­adatok s az ehhez kapcsolódó helyi kezdeményezések meg­valósításának segítésére, a program propagandája és az egészségre káros szenvedélyek elleni küzdelem pénzügyi tá­mogatására 1989. január 1-jé- től megyei egészségvédelmi alapot hoznak létre. Erre a célra 3 millió forintot különít el a megyei költségvetésben a Pest Megyei Tanács. Növeli az alapot a káros szenvedélyek elleni küzdelemre eddig is rendelkezésre állt évi 400 ezer forint. Az alap gazdája, a me­gyei egészségvédelmi tanács azonban nem nélkülözheti, ép­pen ezért számít az állami és a társadalmi szervek céljelle­gű hozzájárulásaira, a gazdál­kodó szervezetek befizetéseire és a magánszemélyek felaján­lásaira. Az egészségvédelmi alapot a többi között olyan célokra szánják, mint az egészségmeg­őrzés megyei programjához kapcsolódó újszerű és modell­értékű kezdeményezések ösz­tönzése, a helyi források ki­egészítése, az egészségmegőr­zésre irányuló felvilágosító, propagandatevékenység támo­gatása, módszertani bázis ki­alakítása, egészségnevelési na­pok szervezése, szakemberek képzése, továbbképzése és ki­adványok finanszírozása. To­vábbá; a program megvalósí­tását elősegítő kísérletek, ku­tatások, valamint az öntevé­keny, önsegítő közösségek, klu­bok, egyesületek, baráti körök céljellegű támogatására. Juttatható az alapból a program célkitűzéseit segítő új termékek fejlesztésére, az egészséges életmód kialakítá­sát befolyásoló programok, ak­ciók rendezésére. (Például új sütőipari termékek, korszerű élelmiszerek bevezetése, gyer­mekétkeztetés javítása, ház­tartási tanfolyamok, bemuta­tók, diákturizmus és táborozás feltételeinek bővítése, sport­pálya-építési akciók stb.) Vé­gül is minden olyan feladat pénzügyi támogatására fel­használható az alap, amelyet a megyei egészségvédelmi tanács meghatároz. Az egészségvédelmi alap fel- használásáról, odaítéléséről, a céltámogatások feltételeiről a megyei egészségvédelmi ta­nács (MET) dönt. A kormányszóvivő tájékoztatója (Folytatás az 1. oldalról.) nyes lehet ágazati, iparági vagy ezen belül valamilyen fajta munkáltatói körre is. A SZOT és a kormány véleményeltérései Az ÁBMH elnöke azt is kö­zölte, hogy meg kívánják szüntetni a kollektív szer­ződéskötések eddigi kö­telező jellegét. Ha az egyik fél ezt nem tartja szükségesnek, ez nem kénysze­ríthető ki. Ez megfelel az ér­vényes nemzetközi szerződés- kötési szabályzatnak, amelyet hazánk is magára nézve köte­lezőnek fogadott el. Halmos Csaba elmondta azt is, hogy ebben az ügyben a SZOT és a kormány közölt véleményelté­rés alakult ki. A szakszerve­zetek elvileg, távlatban támo­gatják a kollektív szerződés ilyen módon való szabályozá­sát. Ügy ítélik meg azonban, hogy ehhez csak fokozatosan lehet eljutni. Ezért a SZOT ja­vaslata szerint, ha valamelyik fél igényli a kollektív szerző­dést, akkor megkötését kötele­zővé kell tenni. Halmos Csaba beszélt a vé­tó-, azaz a kifogásolási jog Európa északi államai kö­zül Dánia, Belgium és külö­nösen Svédország sertéste­nyésztésével már jó néhány hazai szakember megismer­kedhetett az elmúlt évek, év­tizedek alatt. Sokan tanulmá­nyozhatták eredményeiket egy-egy szakmai út alkalmá­val, de akik nem jutottak el ezekbe az országokba, azok is megismerhették az innen im­portált tenyészállatokat. Kevésbé volt viszont szá­munkra ismert a finnországi sertéstenyésztés. A herceghal­mi Hungahib is csak néhány évvel ezelőtt figyelt fel az általuk tenyésztett fehér hús­sertés és lapálysertések ered­ményeire. Főként e fajták szaporasági teljesítményei lep­tek meg bennünket. Így kerültek be másfél év­vel ezelőtt — termelési rend­szerünk kezdeményezésére — a püspökhatvani Galgavölgye Termelőszövetkezetben lévő törzstenyészetünkbe finn la­pálysertések. És ugyancsak ebből a megfontolásból kér­tünk engedélyt a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisz­tériumtól finn fehér hússertés kanok importjára. A nyár végén háromnapos rövid kinntartózkodásom alatt, a 8 apaállat megvásárlása mellett, némi lehetőségem nyí­lott északi rokonaink sertés- tenyésztési eredményeibe is betekinteni. Ehhez jelentős se­gítséget nyújtott a fogadó in­tézmény, a Finn Állattenyész­Csak mélyhűtött spermát hoznak he A legfontosabb a húsminőség tési Szövetség (FABA) kinn- létem alatt kalauzoló szakem­bere, Maííi Puonti úr. Ez a szövetség némikér o más, mint a többi európai or­szágban működő hasonló szer­vezet. Itt ugyanis minden egy kézben van, a szövetség ellen­őrzése alatt áll a teljes sertés- állomány. A szaporasági, a felnevelési és a saját telje­sítményt, valamint az ivadék­vizsgálati eredményeket a szö­vetség technikusai gyűjtik és számítógéppel dolgozzák fel. A Finnországban elmúlt év­ben tartott 1 millió 342 ezer sertésből 128 ezer volt a ko­ca. Az állomány zömét a te­nyésztők fajtatisztán tartják. A kocák 40 százaléka fehér hússertés, mintegy 37 száza­léka lapály, a fennmaradó 23 százalék pedig a két fajta ke­reszteződéséből származott ko­ca. öt évvel ezelőtt a duroc- sertést is kipróbálták keresz­tezés! partnerként. Kanadá­ból hoztak mélyhűtött sper­mát e célból. Az eredmény­nyel azonban nem voltak elé­gedettek, miután a hízott ser­tések túlságosan zsírosak vol­tak. A fehér hússertés és a la­pály megközelítően hasonló eredményeket ért el az utób­bi években. A szelekció to­vábbi irányát meghatározza, hogy a legfontosabb mutató­nak a takarmányértékesítést és az értékes húsrészek ará­nyát tartják. Hasonlóképpen jelentős célkitűzésük a hús­minőség javítása is. Az egész sertésállományt belátható időn belül stressz-rezisztenssé kí­vánják tenni. Ebbéli törekvé­süket jelzi, hogy az általam megvásárolt kansüldők kivé­tel nélkül úgynevezett halo- tán negatívak voltak. Állat­egészségügyi okokból egyéb­ként a finnek immár 8 éve nem vásároltak tenyészállato­kat, csupán spermát importál­tak csúcskanoktól. A közeljövőben új tenyész­tési indexet terveznek kiala­kítani, mely a termékenyítő­képességet az eddigiekhez ké­pest nagyobb mértékben ve­szi figyelembe. A szaporasági teljesítményekben egyébként a finn sertések kimagaslóak. A fehér hússertés kocák az elmúlt évben átlagosan 12,6 malacot fialtak, melyből 10,3-at felneveltek. A lapály­kocák hasonló mutatói: 12,4, illetve 9,9. A kiváló eredmények annak ellenére születtek, hogy mi­ként kinntartózkodásom ideje alatt is láthattam, a sertése két a tartási körülmények nem kényeztetik el. Az épü­letek zártak, kifutót nemigen építenek melléjük. Ennek ked­vezőtlen hatása meg is látszik a szervezeti szilárdságon, kü­lönösen pedig a lábhibákban jelentkezik. A farmokon nem tartanak sok állatot, általában 30—50 kocát és annak szaporulatát. A szelekciós előrehaladáshoz szükséges genetikai varienciát a tenyészetek közötti típus- beli különbség biztosítja. A tenyésztők amúgy jól ismerik egymást és egymás eredmé­nyeit. Nincsenek titkaik, a nyilvánosságot fontosnak tart­ják a nemesítői munkában. A szaklapok rendszeresen köz­ük eredményeiket. A legjob­bak — az éves értékelés alap­ján — komoly díjakat kap­nak, mely jelentős serkentő erő a további tenyésztési munkában. Dr. Csire Attila főgenetikus módosításával kapcsolatos j vasiatokról is. Eszerint a vétó csakis akkor léphetne életbe ha megsértik a munkaviszony­ra érvényes megállapodáso­kat vagy olyan intézkedéseket hoznak, melyek károsak a dől gozók élet- és munkakörülmé­nyeire. Az ÁBMH elnöke hoz­záfűzte, hogy ez idő szerint a szakszervezeti bizalmiaknak egyetértési jogkörük van alap bérek megállapításánál, kitün tetések odaítélésénél és rend­kívüli fizetett szabadságok esetében. Ezt a társasági tör­vény életbeléptetése után meg kell szüntetni, mert sérti a munkáltatók önállóságát. Eb­ben a kérdésben a kormánynak véleményeltérése van a SZOT- tal. Így olyan döntés jött lét­re, hogy november közepéig a szakszervezetek rendezzenek társadalmi vitát, s ha a véle­ményeltérés fennmarad, a par­lamentnek kell majd döntenie. Szabályozni kívánják a sztrájkjogot Halmos Csaba kitért sztrájkjog szabályozására is, s hangsúlyozta, a kormány érdé ke, hogy ez a rendezetlen kér­dés megoldódjon. Hazánk — mint emlékeztetett — koráb­ban már kötelezettséget vállalt egy nemzetközi okmányban a sztrájkjog szabályozására. A Minisztertanács legközelebbi ülése tárgyal majd erről, s de cemberben a Munka Törvény- könyvének módosítása kereté­ben kívánja a kormány a par­lament elé terjeszteni ezt a problémát. A főbb rendező el veket illetően a SZOT és a kormány között egyetértés van, de a módszert illetően nem. A szakszervezetek véle­ménye szerint ugyanis nem a Munka Törvénykönyvében, ha­nem a szakszervezeti törvény­ben kell szerepelnie a sztrájk­jogra vonatkozó szabályoknak, Halmos Csaba rámutatott: ez a kormány szerint nem elfő gadható, mivel a szakszerve­zeti törvény megalkotása a je­lek szerint még bizonytalan. Ügy döntöttek, hogy a társa­dalmi nyilvánosságot bevonják a rendező elvek kialakításába. Kérdés hangzott el ezután az október 1-jei hatállyal koráb­ban már bejelentett egyes bér­emelésekre. Ami az egészség-r ügyi dolgozókat illeti, Halmos Csaba elmondta, hogy a kor­mány ülésén megerősítette a szociális és egészségügyi mi­nisztérium és a szakszervezet döntését, azt, hogy együttesen határoz arról, hogy az idei — 50 millió forintos nagyságren­dű — bérpolitikai intézkedés kiket, milyen mértékben érint­sen. A pedagógusoknál — mondotta az ÁBMH elnöke — a bérfeszültségek megoldására 270 millió forintra volna szük­ség. Ezt a javaslatot a pénz­ügyminiszter a parlament elé terjeszti, vagyis az Országgyű­lés felhatalmazását kérik, hogy a költségvetésből az ösz- szeget megkaphassák a peda­gógusbérek bruttósítására. Évente kétszeri információ a vízlépcsőről Halmos Csaba egy másik kérdésre válaszolva rámuta­tott: a parlamenti vitákban sem a kormánynak, sem a szakszervezetnek nincs pozí­cióelőnye. A képviselők között sok a hivatásos szakszervezeti funkcionárius, tehát megvan a vita valóságos esélye. Bajnok Zsolt arról tájékoz­tatott, hogy eredetileg azt ter­vezték, hogy október 9-én, vasárnap összeül a Miniszter- tanács. De mivel az Ország- gyűlés ülése pénteken ért vé­get, úgy döntöttek, hogy el­halasztják a tanácskozást. A feladatok sokasága miatt vi­szont most nem két hét múl­va, hanem október 20-án is­mét ülésezik a kormány. A Magyar Hírlap főszerkesztője kitért arra is, hogy a kor­mányzati munkával kapcso­latban a Minisztertanács ülé­sén szóba került a tájékozta­tás ügye is. Elhatározták, hogy a bős—nagymarosi víz­lépcsőrendszer munkálatairól ezután intézményesen, évente két alkalommal, a kormány- szóvivő útján tájékoztatják a közvéleményt. Egy kérdésre válaszolva közölte: jelenleg a pénzügyi kormányzatnak sem­miféle indítéka, oka nincs ar­ra, hogy mérlegelje a forint leértékelését. Következéskép­pen: ez az intézkedés semmi­féle formában nincs napiren­den. Bajnok Zsolt egy másik vá­laszában elmondta, hogy a foglalkoztatottaknak 0,2 szá­zaléka sorolható a munkanél­küliek közé. A különféle okok miatt munka nélkül maradot­tá' °4 százaléka egy hónapon belül helyezkedett el. Halmo Csaba ehhez hozzáfűzte: ja nuárban a kormány elé kell terjeszteni a munkanélküli­segélyről szóló szabályozást, februárban tájékoztatni kell erről a parlamentet, s április 1-jétől be akarják vezetni a munkanélküli-segélyt. A kor­mány ülésén úgy döntöttek, hogy ezt a munkát fel kell gyorsítani, s ha lehetséges, a munkanélküli-segély intéz­ményrendszerét már április 1- jénél korábban teremtsék meg. A. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom