Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-12 / 244. szám
4 1988. OKTOBER 12., SZERDA Mire futja a kevésből? Idő és költség Vajon a nehezebb helyzetben a tanácsok mit tudnak megvalósítani tervezett beruházásaikból? Erre kerestünk választ Dabason és Budaörsön. A dabasiaknak nincs anyagi gondjuk. Mint dr. Lukácsné Gúlái Anna, az építési osztály munkatársa elmondta, anyagi helyzetük kedvező, mintegy ötmilllió forintjuk kamatozó betétben van elhelyezve. Bár ez a „pénzfelesleg'’ viszonylagos, hiszen annak következménye, hogy a kivitelezés lassabban halad a tervezettnél. Dabason ebben az évben folytatódott a gázvezeték építése, melyből lakossági önerős formában ez ideig 5 km készült el. Folyamatos az útépítés és -javítás, a főútvonalak mentén, az egyik oldalon a lakosság társadalmi munkájával járda épült. Ebben az évben már nem volt komolyabb vízhiány Dabason, bár a tervezett két mélyfúrású kútból csak egy készült el. Az egészségügyi és oktatási intézmények ebben az évben a terveknek megfelelően bővültek. Év végére elkészül az új egészségház, ahol gyermek- orvosi és körzeti orvosi rendelő is lesz, az útépítés költsége 4 millió 850 ezer forint. Ehhez a helyi kisiparosok 250 ezer forint társadalmi munkával járulnak hozzá. Október elején kezdték el a meglevő szakorvosi rendelő bővítését — öt munkahellyel —, melyet megyei céltámogatással 1989 végéig kell befejezniük. Budaörs idei fejlesztési tervéről, az eddig végzett munkákról szólva Eke Gábor beruházási csoportvezető többek között elmondta, hogy egy részüknél késésben vannak az építők. A város két legnagyobb beruházása tavaly kezdődött. Az Őszibarack utcai általános iskola 84 millió forintos költséggel elkészült a szeptemberi tanévnyitóra. Nem úgy az ötezer négyzetméter hasznos alapterülettel rendelkező gimnázium és szakközépiskola, melynek módosított, október végi átadási határideje is bizonytalan. Űj, négy kocsiállású autóbusz-végállomás épül a lakótelepen, decemberre elkészül. Ugyancsak év végén kellene átadni a lakótelepen egy fiók- gyógyszertárat és jövő év végén a városi sporttelepet, de mindkettő a tervezettnél később vehető birtokba. A városban az idén 16 ezer négyzetméter út építését tervezték, ez ideig már 12 ezer négyzetméter elkészült. Folytatódott a földgázhálózat fejlesztése, tavasszal Kamaraerdő belterületén is megkezdődött a gázszolgáltatás. Év végéig 2700 méter vízvezeték építését fejezik be, e tanácsi beruházás költsége 4 millió forint. Budaörsön megyei céltámogatással készült el a belterületi vízfolyás hídja a Nyár utca kereszteződésében mintegy 3 millió forintért. Uhrln Edit A béralku végső eszköze Jelzés a pult másik oldaláról — Micsoda? Sztrájk? Ilyesmire senki sem készül, felvásárlási láz sincs nálunk — válaszolta a múlt hét egyik napján kérdésünkre Németh András, az egyik érdi ABC vezetője. Ám megjegyezte: ettől fügetlenül tehetnének már valamit, hogy a helyzetünk javuljon. Nincs idő .Kósza hírt ellenőriztünk, amiben magunk sem nagyon hittünk, de a biztos, ami biztos elv alapján utánajártunk, s a tájékozódásban segített a megyei tanács kereskedelmi osztálya is. Szó sem volt munkabeszüntetésről, de mindenütt nagy várakozással figyeltek a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szak- szervezete Központi Vezetőségének aznapi ülésére. Egyik napirendként a bérreform vitája szerepelt. Gulyás Kálmánnak, a szakszervezet osztályvezetőjének véleménye szerint az előterjesztés zárómondata okozhatta a félreértést Az állásfoglalás azóta megjelent a Népszava hasábjain. Az osztályvezető még ezt megelőzően elmondta, hogy a kereskedelemben huszonkét év óta egyre romlanak a kereseti arányok, többek fizetése nem éri el a havi négyezer forintot, s a központi vezetőség úgy fogalmazott, hogy ha a helyzet nem rendeződik, ez az állapot indokolttá teheti olyan eszközök alkalmazását, amelyek kényszerű helyzetet teremthetnek, zavart okozhatnak a lakosság ellátásában. — Az már a bérreform alap- szervezeti vitáiban is csaknem mindenütt megfogalmazódott — mondja Menyhárt Erzsébet, a KPVDSZ Pest Megyei Bizottságának titkára, hogy a dolgozók nem a sztrájkot tekintik a béralkú eszközéneK. — Ám azt el akarjuk érni, hogy a kormány ugyanolyan fontos ágazatnak ismerje el a kereskedelmet, mint a népgazdaság többi területét. Mert az elmúlt huszonkét év óta mindig az anyagi feltételek hiányára hivatkozva kerül le a napirendről a mi kérésünk. Volt ugyan néhány időközi intézkedés, de nem meghatározó mértékű. Kevés a pénz A pult innenső oldalán türelmetlen, gyakran elégedetlen, ingerült vevők vagyunk, akik munkába indulás előtt, vagy azután térünk be az áruházakba, s ritkán gondoljuk végig, hogy a másik oldalon is dolgozó emberek állnak. Időnként nem árt, ha képzeletben helyet cserélünk a vendéglőben dolgozó, kisfizetésű pincérekkel, akiknek egy része talán jól jár a borravalókkal, de újabban adózik a láthatatlan jövedelemért, míg ha eléri a nyugdíj-korhatárt? ... — Hát ez az — nézünk ösz- sze a megyei titkárral, aki 35 Akkutöltő berendezések Villamosipari termékeket, akkutöltő berendezéseket készítenek Zsámbékon a Vegyesipari Szövetkezet elektromos üzemében. Többek között megrendelőik közé tartozik a gödöllői Ganz \rammérőgyár, amelynek mérőműszereibe készítik a mágnestekercseket (Erdősi Ágnes felvétele) alapszervezettel tartja a kapcsolatot, s az áfész-ek, takarék- szövetkezetek, tüzépek, élelmiszeripari és ruházati kereskedelmi vállalatok mintegy 20 —22 ezer dolgozója érdekét kell összhangba hoznia a testület segítségével, figyelni a szervezettség alakulását, amely időről időre jelzi a hangulat finom rezdülését, az év eleji csökkenés után most ismét 93,8 százalékot mutatva. — A megye kereskedelmi dolgozóinak nagyjából azonos a helyzete az ország más területein dolgozókéval — mondja a titkár. — Azt, hogy keveset keresnek a bolti eladók, a munkahelyi étkeztetés területén alkalmazott kollégák, némileg, de nem pontosan, tükrözik a számok, bár az átlagkimutatásban a vezetők fizetése is szerepel. Ezt tehát hozzá kell gondolni. A Nyugat-Pest Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál 5 ezer 797, a Váci ÉKV-nál 5 ezer 895, a Cegléden és környékén működő boltokban 5 ezer 285 forint az átlagfizetés, de kevés eltéréssel hasonló az iparcikk-, áruházát! kereskedelmi vállalatok, valamivel még gyengébb az áfész-vendéglátásban dolgozók átlaga. Ebből, valamint az élet- és munkakörülményekből fakad, hogy sok a pályaelhagyó, kevés a jelentkező. Ahogy Gulyás Kálmán mondta: ötezer szakember hiányzik az országban. Baj, hogy nehezen válik köztudottá: a boltosnak nemcsak a pult mögött kell állnia, nehéz fizikai munkát is végez, emel, árut vesz át, raktároz, s ezen az elnőiesedett pályán hiányzik ehhez a gép, a sokféle szükséges segédeszköz. A legtöbb helyen kicsi a hűtőkapacitás. A kollégáknak kell elviselniük az árváltozások, a hiánycikkek miatt rájuk nehezedő nyomást, holott ezt a gondot nem ők tudják feloldani. A szakszervezet kiutat keres a jelenlegi helyzetből, amit nehezítenek emberi tényezők is, mint például az, hogy évekig nem minden esetben a legjobban tanuló gyerekek választották ezt a foglalkozást. Sokan közülük nem is váltak vérbeli kereskedőkké, különösen nem olyanokká, amilyenekről ma már csak a legendák szólnak. Menyhárt Erzsébet a szakmunkásképzés jelenlegi színvonalát is okolja ezért, s összecseng a véleménye a központi vezetőségével, amely szerint e téren alapvető reformra van szükség. Negyven óra A KPVDSZ célul tűzte Ki tagjai számára a negyvenórás munkahét bevezetését. Törekvéseikben első helyen szerepel az olyan bér, amelyből napi nyolcórás munkával tisztességesen meg lehet élni. Kovács T. István Itt tartotta a szerelem Miki, a budaörsi arab Sokan ismerik, kedvelik ■ Mikit Budaörsön, de kevesen sejtik róla, hogy nem a Kőhegy lábánál ringott a bölcsője, hanem a Törökországgal szomszédos szíriai tengerparton. S hivatalosan Allah prófétájának a nevét viseli, ez a Miki csak úgy ráragadt, mint az útszéli bogáncs. Tizenhat évvel ezelőtt egy arab fiú érkezett Budapestre UNESCO-ösztöndíjjal, hogy gépészmérnöki diplomát szerezzen. Egy diáktársa házibuliján összetalálkozott Anikóval, aki akkor a külkereskedelmi főiskola hallgatója volt. Hamarosan összeházasodtak. így került Miki Budaörsre, Anikó családi fészkébe. Az ösztöndíj összege nem volt elég családalapításra. Az ifjú asszony elhelyezkedett egy könyvesboltban, s mivel már a diploma megszerzése előtt négyein voltak, Miki éjszakánként a Nagyvá- sártelepen dolgozva igyekezett biztosítani a család megélhetését. Azóta 16 év telt el, s három barnás-piros arcú, égő fekete szemű gyermek bizonyítja, hogy nem eredménytelenül. A hajdani kis családi házban laknak ma is. Takarékoskodás őszi legeltetéssel A verőfényes napsütésben A verőfényes őszi napokon állatok tízezrei legelnek még a baranyai falvak határában. A téli takarmánykészletüket Gyógyszer a feledés ellen Kísérleti parcellán gyűjtik Vácrátóton a Cavinton egyik alapanyagát, a Mexikóból származó amsonia gyógycserjét. A növény és magvai ezután laboratóriumba kerülnek, ahol különböző műszerekkel vizsgálják a hatóanyag nagyságát (Erdősi Ágnes felvétele) igyekeznek kímélni a gazdaságok a kései legeltetéssel. Az esőben és napsütésben gazdag időjárás hatására felfrissült a gyep, ismét talál füvet a jószág a 28 ezer hektárnyi legelőterületen. Érdemes tehát még most is kihajtani a csordákat, a kondákat és a nyájakat a határba. Minden további legeltetési nap ugyanis 1000— 1500 tonnányi termesztett szálas takarmány megtakarítását jelenti az állattartóknak. Baranyát az idén az országos átlagnál erősebben sújtotta az aszály. Oly mértékű károkat okozott, amilyen — szerencsére — egy évszázadban csak kétszer-háromszor fordul elő. Elveszett körülbelül negyedmillió tonna szántóföldi termény, továbbá csökkent a rétek hozama és kisültek a legelők. Az ínséges helyzeten javít tehát az őszi legeltetés. A kiszikkadt legelőterület jól hasznosította a csapadékot, a kiapadt csordakutak is újra feltöltődtek vízzel. Ismét talál enni- és innivalót a 18—20 ezer szarvasmarha, a 8—10 ezer sertés és a 60—65 ezer juh. — Mikor összeházasodtunk • mondja férjuram —, azt kérdezte Anikó, hogy ugye nem fogom eladni egy kecskéért. Döbbenten hallgattam, hogy milyen vad rémhírek terjengenek még mindig rólunk. Erre csak tréfásan válaszolhattam, hogy egy_ tehénnél alább nem adom őt. — Hogyan bánnak ma a* asszonyokkal? — Féltékeny nép vagyunk, megbecsüljük, féltjük a feleségünket, s ahova lehet, mindig együtt megyünk velük. Az arabok nagyon csailádszere- tőek. Ha már gyerek is van, szinte lehetetlen elválniuk. A gyerekek miatt nem tudják otthagyni az asszonyt. Ami nekem furcsaság itt, s nehéz megszokni, hogy Európában túl nyílt a nő. Nálunk elképzelhetetlen, hogy egyedül menjen el a strandra vagy a diszkóba. — Meg tudta szokni az itteni étkezési módot? — A disznóhúst nem szeretem, s nálunk más a birkahús is, nem olyan büdös, mint itt. A tököt, babot, parajt és a többi főzeléket Szíriában is ismerik, de ahogy itt készítik, nem szeretem. — Mikor járt otthon? — Tizenhat év óta — ekkor jöttem el otthonról — nem jártam Szíriában. Óriási ösz- szegbe kerül az utazás. A nagynénimnek van telefonja, onnan beszél velem néha az édesanyám. De a 3-4 perc is 6-700 forintba kerül. — Nem bántja az édesanyját, hogy ilyen régen nem látta a fiát? — Dehogyisnem! Mindig azt mondja, csak még egyszer szeretne látni, mielőtt meghal. Átányi László Külföldi siker Sörgyártás Űjabb nemzetközi sikert értek el a magyar sörök külföldön. Az élelmiszeripari termékek athéni seregszemléjén — ahol sörök, üdítőitalok és édességek versenyeztek — a Kőbányai Sörgyár Bak és Kőbányai extra világos söre aranyérmet, a Budapest elnevezésű söre pedig ezüstérmet kapott. Ezekből a termékekből a gyárban évről évre egyre nagyobb mennyiséget készítenek, így belföldi ellátásra is több jut, évente mintegy 150 ezer hektónyi. A Pest Megyei Tanács munkaügyi osztályán Peráth Béla osztályvezetővel és dr. Tokaji Mária előadóval arról beszélgettünk, hogyan alakul a cigány lakosság foglalkoztatása. Erről nemrég jelentést is készítettek a cigányügyi koordinációs bizottságnak, s megállapították: eddig az üzemi létszámcsökkentések alig érintették ezeket az embereket. A munkaerő-átcsoportosítást egyébként is a gazdasági célok határozzák meg alapvetően. Ebből a szempontból viszont egyelőre a szakképzettséggel, a több szakmával rendelkező, az át- vagy továbbképezhető munkások állnak szilárdabb talajon. — Tartanak-e nagyobb létszámcsökkentésektől a jövőben? — A kérdés jogos, hisz a cigányság iskolai végzettsége jórészt alacsony, kevés közöttük a szakképzett. Néhol, mint például Valkón, foglalkoztatnak is közmunkán olyan embereket, akik átmenetileg nem tudtak elhelyezkedni. A tanácsi költségvetésből épülő csatornák, járdák, a tereprendezés, a parkgondozás viszont nem jövedelmez többet havi 4-5 ezer forintnál, tehát nem lehet végleges állásnak tekinteni. Aki jól dolgozik, később ajánlják állandó munkahelyekre. FI létbiztonság feltételei Szakma nélkül nehezebb lesz ' A megyei tanácsnál azon is ' gondolkodnak: az ilyen helye- ' ken talán négynapossá kelle- 1 ne tenni a munkaidőt, az ötödiket pedig képzéssel tölteni, • hozzáértővé tenni valamilyen ; igényesebb feladathoz a köz- 1 munkán dolgozókat. Másrészt ■ ahol lehet, teljesítménybért ’ alkalmazni, növelve az érde- ' kéltségét anyagilag, feltételez- 1 ve, hogy a pénz kitartásra is ösztönöz, mert a tapasztalatok • szerint a kezdeti lelkesedés • sokak esetében pár hónap múltán felmondással, kilépés■ sei végződik. ! E népcsoporthoz tartozó, I megyénkben élő, mintegy 25 | ezer ember közül az 1985. évi ’ adatok szerint 7 ezer 485 férfi j és 7 ezer 57 nő számított munkaképes korúnak. Állandó munkaviszonyban • áll a férfiak 60, a nők 40 szá- t zaléka, míg mások időszaki I munkát végeznek, 4,9 százalé- i kuk munkaképtelen, s megle• hetősen nagy szám az, amely- i lyel kapcsolatban azt állapí• tották meg: egyáltalán nem dolgozik. százalék már nem fizikai állományú. Tehát valamilyen szellemi foglalkozású arányt is kimutatnak, amit a történelmi haladás tükrében tekinthetünk eredménynek, másrészt sajnálkozhatunk, hogy még csak ilyen alacsony a fejlődés mutatója. A pályakezdő cigány fiatalok helyzete sem kedvező. A munkáltatók elsősorban a képzett jelentkezőkkel tárgyalnak szívesen, míg körükben megbosz- szulja magát az alacsony iskolai végzettség, gyakran az általános műveltség alapjául szolgáló nyolc osztály hiánya. Nem tendencia tehát, hanem szükségszerűség, hogy ha elhelyezkednek is, többségük a rosszul fizető segédmunkási beosztásokba kerül. Szemlélet- és életmód-vál- tozt .tás segíthet a népcsoport e rétegein, olyan alapműveltség, melyre szakismeret építhető. Ebben segítheti őket a cigányság örvendetesen bontakozó értelmisége, együttműködve az állami intézményekkel. K. T. L — Akkor miből élnek? — Lehet, hogy alkalmi munkából — hangzik a feltételezés. A bizottsági ülésen mindenesetre azt szorgalmazta a munkaügyi osztály; aki tudja, segítse az új munkahelyteremtő vállalkozásokat. Örkényben már volt is egy ilyen, a terv szerint hatvan embernek jövedelmet ígérő kezdeményezés, de olyan feltételekkel, amik nem adtak garanciát a biztonságos gazdálkodásra. Az osztály ezzel együtt a szakképzettséget szorgalmazza, a képzést támogatja mindazok körében, akik képezhetők, akik jól felfogott érdekükben vállalják a tanulást, időben jelezve: itt az alkalom, meg kell ragadni, mert a jövőben e nélkül nagyon nehéz lesz. Számok tükrözik azt is, honnét kell ma elindulni, egyáltalán nem könnyű utat járva. A cigányságnak megyénkben ma 90 százaléka segédmunkás, csak 10 százaléka szakmunkás. Az ennél is pontosabb, 1985. évi felmérés szerint 2,3
