Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-05 / 212. szám
Karbantartás Javában tart a jövő évi vetőmag tisztítása és csomagolása a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat monori telepén. A tisztítóból ezen az automata mérlegen keresztül zsákolják a magokat. A pontos mérést rendszeres karbantartással szavatolják, amely Antal Miklós feladata Vimola Károly felvétele Kulturális ajánlat Ecseren hétfőn 18 órától filmvetítés. Gyomron a Strand kertmoziban 20.30-tól: A zsaru és a szex (színes, szinkronizált francia krimi). Sülysápon 17-től a színjátszó csoport próbája, 18-tól kondicionáló torna. Üllőn 17-től a honismereti baráti kör összejövetele a községi könyvtárban. ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 212. SZÁM 1988. SZEPTEMBER 5., HÉTFŐ Tisztújítás után A szolgáltatás szorító gondjai 8 Milyen volt az elmúlt öt esztendő, milyen gondok feszítették a beosztottakat és vezetőket, s egyáltalán hogyan birkóztak meg a feladatokkal? — többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ az a vezetőség- választó közgyűlés, amelyet a közelmúltban tartottak a gyömrői székhelyű Lakatos- és Szolgáltató Ipari Szövetkezetben. Hajdú János szövetkezeti elnök beszámolójában sokrétűen világított rá a régi, ma is meglévő feszítő gondokra, de nem hallgatta el az eredményeket sem. Elsődleges és legfontosabb célfeladatuknak tekintették a szövetkezet fejlesztését, gyarapítását, rövidebben fogalmazva a gazdálkodás stabilizálását. Ez idő alatt kellett megoldaniuk a szolgáltatás átszervezését, az úgynevezett szolgáltatói érdekeltségi rendszer megteremtését. Az átalánydíjas rendszerre való áttérés ugyanis rengeteg személyi, adminisztrációs és egyéb érdekeltségi gondot jelentett a vezetőség számára. Sok esetben magukra maradtak a döntések meghozatalában, s ezek nem mindig találkoztak a tagság rokonszenvével. Régmúlt idők emlékei Avult obsitoslevél Van ezen a szemet gyönyörködtető pótolhatatlan vég- elbocsátási okmányon — amelyet Pápán 1879. december 31-én állított ki és olvashatatlanul írt alá ő császári és apostoli királyi felségének valóságos alezredese és m. kir. honvéd zászlóalj parancsnoka — koronás magyar címer, nemzeti zászlók királyért és hazáért felírással, nagy bajuszú, szálas, szakállas huszárok feszes zsinóros nadrágban, aranypaszományos piros mentében, fényes szőrű, ficánkoló lovak hátán. Vannak itt még ágyú mellett rostokoló gyalogos honvédek is. Az 1878/118. jegyzőkönyvi szám alatt kiállított, a M. kir. Győrpápai 72. honvéd zászlóalj végelbocsátási okmányán még a következő, fülünknek, szemünknek annyira szokatlanul érdekes, szöveget olvashatjuk: „Máder János m. kir. honvéd gyalogos, született 1844. Magyarországon Veszprém megye Oszlop községben. Rom. kát., nős, a cs. és kir. Adolf koronaherceg nevét viselő gyalogezredben mint gyalogos 11 év 9 hó és 22 napot, a m. kir. Győrpápai 72. honvéd zászlóaljnál mint honvéd 2 évet, összesen tizenhárom évet kilencz hónapot és 22 napot szolgált. Az 1866-ik hadjáratban Olaszhonban részt vett. A törvényszabta sorhadi és honvédségi védkötelezett- ségnek eleget tett, a honvédség kötelékéből ezennel véglegesen elbocsáttatik. A nevezett honvéd gyalogos jogosítva van a hadiérem viselésére. A fentebbiek igazolásául a nevezettnek jelen okmány az 1868. évi X. törvénycikk 39. paragrafus alapján kiadatott.” A szépen kalligrafált betűkből szőtt sorok ezzel véget is érnek, a hamuban sült pogácsának, amit a mama sütött és csomagolt a hosszú ideig tartó, nagy útra, még az emléke is elfakult, hiszen a katonaidő nem egy és nem két évig tartott. A sokat átkozott angyalbőrt 12-13 évig kellett viselni, amit még meg is toldották néhány hónappal, nem is közel a szülőfaluhoz, a monarchia idegen szavak gajdolásától hangos, isten háta mögötti garnizonjában. Ahonnan még a könnyes sóhaj is nehezen talált utat hazafelé. Az Üllőn élő déd- és ükunokáknak ez az okmány csupán hihetetlennek tűnő emléket idéz. Pedig jóval több annál. Ma már történelem. K. S. Kellemetlen sarok Kacskaringós úton Vannak dolgok, amiket a legintenzívebb fejtörés után sem vagyok képes megfejteni. Itt van például ez is. Épp ott vagyok, amikor viszi a postás a táviratot a monori bútorboltba. Feladták Zalaegerszegen a bútorgyárban előző íap délelőtt 10 óra 10 perckor. Megérkezett Monorra éppen 24 óra múlva. Azt tudatja benne a gyár a volttal. hogy indítja a diszpón megrendelt bútorszállítmányt. Azt a szállítmányt, amit az üzlet egyébként előző nap annak rendje és módja szerint már megkapott. Távirat nélkül is meg kellett volna kapnia, mivelhogy nem rendkívüli szállításról, hanem ‘lőre megrendeltről van szó, amit mindenképpen fogadniuk kell. És itt sorakoznak a kérdések. Minek ilyenkor a távirat? Hányán foglalkoztak e munkamozzanattal? (Gyár munkatársa feladta, távírda dolgozója felvette és továbbította, monori oosta felvette, táviratkihordója elvitte, bútorbolt eladója átvette, legyintett rá.) Biztos, hogy van nekünk ilyesmikre elég papírunk, munkaerőnk és időnk? Mivel az állam elvonta a szolgáltatási támogatást, így az önfenntartás került előtérbe. A három szolgáltatóház gazdaságos kihasználtsága érdekében különböző bérleti szerződéseket kötöttek külső cégekkel, hogy . a fenntartási költségeket pótolni tudják. A monori szolgáltatóházban működik például a Hungária Biztosító monori kirendeltsége, valamint az Adótanácsadó Gmk. A szolgáltató ágazatról egyébként érdemes megemlíteni, hogy bár a létszám negyvennel csökkent, árbevételük 2,2 millió forinttal emelkedett — 1983-hoz képest. Ennek egy része természetesen az áremelkedésekből ered, de sikerült megvalósítani a személyi dolgozói érdekeltséget. Sajnos ennek az ágazatnak elég bizonytalan a jövője. Az élet- színvonal csökkenése ugyanis rájuk is hatással van, hiszen mostanában kétszer is meggondolja az ember, hogy havonta vagy kéthavonta megy fodrászhoz, kozmetikushoz. Megszüntették a kékfestő, az irodagépjavító, a kismotor javító és a rádió-tévé szervizt. Jelenleg ilyen jellegű javításokkal nem foglalkozik a hakszolg. A szövetkezet „eltartója” az árutermelő részleg. Amíg korábban kizárólagosan külső kooperációs munkákból éltek, a közelmúltban sikerült jó nyomvonalon elindulniuk. A piackutatás, a tervszerű fejlesztések eredményeként ma már önálló termékcsaládokat tudnak gyártani házilagos kivitelezésben. Az első félév eredményei biztatóak, hiszen 34,5 millió forintot könyvelhettek el június 30-ig. Nőtt a szövetkezeti közös vagyon. Az elmúlt öt évben több mint hatmillió forintot fordítottak különböző gépek, berendezések vásárlására, amelyek közvetlenül a termelésbe lettek beállítva. Az új termékek bevezetésével, a technológia korszerűsítésével elérték, hogy folyamatosan tudnak exportra termelni. A hároméves kooperációs szerződés keretében az NSZK- beli STHRAL cégnek szállítanak különböző termékeket. A tavalyi export értéke — az importkiváltással együtt — meghaladta a 13 millió forintot. Tárgyalások folynak egy közös vállalat alapításáról. A tisztújító közgyűlésen Hajdú János elnök ismét bizalmat kapott, újabb öt évre megválasztották, helyettese Horváth László lett. A szövetkezeti bizottság elnöke Gelier Nándorné lett, a felügyelőbizottságé Pásztor Antalné, a munkaügyi döntőbizottságé pedig Merschel János. A jövőben öttagú vezetőség irányítja a másfél száznál több tagot és alkalmazottat foglalkoztató szövetkezetei Gér József Nincs megállás Erőgyűjtés az őszre A monori Kossuth Tsz-ben is az egyik legfontosabb teendő a nyári mélyszántás és talajlezárás. A két Rába—Steiger szorgalmasan rója a földeket (Vimola Károly felvétele) Mostanában már nemigen foglalkoztatja a mezőgazdákat a nyári betakarítás, pontosabban az aratás, hiszen a nagyüzemekben elkészült a mérleg. A számítások alapján o tervezettnél nagyobb bevételre tettek szert az üzemek gabonából, ez elsősorban a kiemelkedő — öt tonna feletti — búzatermésnek köszönhető. Ugyanakkor már az aratás időszakában nyilvánvalóvá vált, hogy az őszi betakarítá- sú növényeknél jelentős aszálykárral kell számolni. Éppen a napokban végeztek előzetes termésbecsléseket a szakemberek a körzet termelő- szövetkezeteiben, s az általuk felmért kár sok tízmillió forint. Ilyen körülmények között a gabonából elért plusz- bevételeket valószínűleg „elviszik” az őszi növények aszálykárai. Már a nyár és ősz nullszaldójával is elégedettek lennének. Ezekben a napokban amolyan erőgyűjtés folyik az üzemekben az őszi betakarításra. Javában tart a nyári mélyszántás, s napokon belül megkezdik a napraforgó reglonoMint egy fémláda Valamit a szellemnek is Ha össze van csukva, olyan mint egy fémláda. Ha kinyitják: könyvpavilon. Ez Monor központjának legújabb színfoltja. Piacnapokon délelőtt is, egyébként a délutáni órákban hívogatja a vásárlókat, akik hamar fölfedezték és körbe is állják szép számmal. Mint megtudtuk, a Kossuth Könyvkiadó bizományosa árusítja itt a legfrissebb kiadványokat, már kezdetben szép sikerrel. S bár ezen a környéken a Forrás Áruház és a piac közvetlen szomszédságában leginkább ahhoz voltunk szokva, hogy „mindent a gyomornak” — most a pavilon figyelmeztet: valamit azért a szellemnek is ... —ez zását (érésgyorsítását). Utána kezdődhet a napraforgó betakarítása. A kombájnok adaptereit ehhez még nem kell átszerelni, viszont a kukoricabetakarítás előtt már igen. Ily módon minden percet ki kell használni az elkövetkező hetekben, G. J. Eldorado? A monori Munkásőr utcai élelmiszerbolt elé egy reggel lerakták a tejesek a szokásos pakkot. Mire a bolt dolgozói megérkeztek, az ötven darab félliteres kakaóból kettőt hagytak meg a tolvajok, „hiánytalanul” felpakolták az ösz- szes túrót, megdézsmálták a tejet, tejfölt. A hír pillanatokon belül bejárta a környéket, egy emberként elítélve a „pofátlan dézs- málókat”. Akiket természetesen el kell kapni, mert hová lesz a rend, a biztonság, a nyugalom, ha már a tejet meg a túrót se lehet az utcán hagyni?! Kiderült aztán, hogy valaki látott akkor ótt két' biciklis kis cigánygyérékét, tömött szatyrokkal. Rájuk is szóit, el is szeleitek gyorsan, de hát már túl voltak az akción. Mindenki dühöngött. Okkal. Joggal. En meg elképzeltem, amint aznap délelőtt kakaótól volt maszatos fél utcányi gyerek, és falta a túrót, nyelte a tejfölt, El- dorádóban érezte magát és ünnepelte a nap két hősét... Mi lett velük? Rádiós üzenetek Moszkvába tői pontos adatokat kapott az Üllőn áthaladó katonai szerelvények számáról, a szállított fegyverzetről. Évától többször kapott éleLmiszerjegyeket, melyeket az üllői jegyzői hivatal rossz lábú írnokától szerzett A kémelhárítás mind a huszti, mind a Pest környéki csoport tevékenységéről tudott, rendszeresen fogták a rádióadást, de megfejteni nem tudták. Egyszer egy könnyelműség folytán a huszti csoport egy tagját elfogták és ezzel elkezdődött a csoport felszámolása. Csaknem háromszáz letartóztatást hajtottak végre. Egy rajtaütésen hat embert agyon is lőttek, a többieket alapos kínvallatásnak vetették alá. A szálak Budapestre vezettek. Itt is egy véletlen folytán — a rádió áttelepítésénél — bukkantak a csoport nyomára. Elfogták Pataki Ferencet és két társát, az egyetemistákat, az ösz- szekötőket a lakásadókat. Az eljárás során 16 személyt végeztek ki. Pataki Ferencet 1944 november 4-én Sopronban lőtték agyon. ask w Elfogták a Szirkó családot is. Miklóssal különösen kegyetlenül bántak mint beépült kommunistával. Halálra ítélték, de másodfokon ezt életfogytiglani fegyházra változtatták. Kónya Éva nem bukott le. Kettejük további sorsáról azonban már hallgat a krónika. Somogyi Lajos .(ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) jelentős megbízásokat kapott Már nem volt fiatal ember, önként jelentkezett partizánnak. Tevékenységük nyomán nemsokára a környéken 150 tagú csoportjuk volt, benne a Szirkó család minden tagja. Amikor a csoport elég erős lett. Pataki egy bajtársára bízta a további tevékenységet ő pedig két társával Budapestre ment, hogy ott is kiépítse kapcsolatait. Ruszin egyetemistákból az egész országra kiterjedő figyelőhálózatot szervezett. Szi- lasligeten és Kispesten titkos rádióadójukon továbbították az adatokat Moszkvába. Pataki tudott Szirkó Miklós és Kónya Éva kapcsolatáról. Rövidesen felkereste a lányt. Vecsésen találkoztak, majd Üllőre utaztak. Éva itt dolgozott. A Wiesinger faanyag- és szállítási vállalkozó irodái közvetlenül a vasútállomás mellett, voltak. Éva lakása pedig az irodaépület és a raktárak végén volt A lakást még Éva édesapja alakította át illegális célokra. A szobából egy fehér szekrény hátlapjának eltolásával egy másik kényelmesen berendezett szobába lehetett jutni, melynek egy fahasábokkal álcázott vészkijárata is volt. Pataki itt többször felkereste Évát, akiNem sokkal ezután Évának vissza kellett térnie Üllőre és csak levelezés útján tartották a kapcsolatot. Szirkó, hogy együtt lehessen Évával, kérte áthelyezését Üllőre. 1941 júniusában került Üllőre, boldogan kereste fel Évát, akit el is jegyzett. Szirkó Üllőn rengeteg anyagot gyűjtött össze a környékről. A Budapest környéki települések pontos leírását, megbízható emberek címét, Ve- csés, Kispest, Lőrinc, Monor, Kerepes, Szilasliget és más helységek utcavázlatát juttatta el összekötője útján megbízóihoz. Közben áthelyezték Lakihegyre, a rádiótorony biztosítására. De továbbra is tartotta Évával a kapcsolatot és folytatta a munkát. Az egyik küldeményt Szirkó egyik lánytestvére vitte a Szovjetunióba és nem tért vissza Ez gyanússá tette a családot és Miklóst 1943 januárjában leszerelték. Ungváron nem kapott állást, majd Huszton próbált elhelyezkedni, de sehol nem kapott munkát, így favágónak állt be. A történethez tartozik, hogy 1943. augusztus 18-án Huszt környékére egy hét főből álló partizánegységet dobtak le a szovjetek. Vezetőjük Pataki Ferenc volt, aki 1918-ban esett hadifogságba. Kinn maradt, megnősült, lett három gyermeke. Tevékeny részt vállalt a forradalomban és i '/ 1939 márciusában Kárpátí alja Magyarországhoz való ^ visszacsatolása után az itt 1 ^működő kommunista csoportok y szétszóródtak. Nem sokkal f később az ungvári csoport ve- 5 y -etője, Danes Géza Bereg- V. szászra, találkozásra hívta , £ Szirkó Miklóst, a huszti csoz port egyik tagját. „Be kell állnod csendőrnek” ■ — fogadta Danes. „Én a kommunista, soha” — volt a válasz. Azonban meggyőzték, hogy milyen fontos pártfeladat a Horthy-apparátusba beépülni, mennyi segítséget tud adni a csoportnak, hány tagot tud segíteni, mennyi hasznos adatot tud összegyűjteni. Tehát Szirkó Miklós bevonult Szombathelyre. A kiképzés rövid volt de nagyon kemény. Kellett a megszállt területre a csendőr. 1939. július 12-én Szirkó tiszthelyettest az ungvári csendőrnyomozó-al- osztályhoz helyezték, üngvá- ron ismerkedett meg Kónya Évával, az üllői Wiesinger-cég képviselőjével, aki ekkor harminc év körüli, csinos, elegáns, művelt lány volt, aki önállóan szervezte meg és vezette az ungvári falerakatot. Kapcsolatuk egyre bensőségesebb lett. Éva Miklósban nem a csendőrt látta, hanem a nép szabadságáért küzdő forradalmárt, így felajánlotta segítségét a mozgalomnak.
