Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-01 / 209. szám

Megosztott gondok A hatalom csábításai G ödöllőre kerülésem har­madnapján már a fü­lembe sutyorogták: nem csi­náltál rossz vásárt, kellemes hely, bejáratos leszel minden irodába, vezetői szobába, na­ponta találkozhatsz azokkal, akik számítanak, akik dön­tenek, akik ezzel, azzal segít­hetnek. Adhatnak lakást, tel­ket. No, látom rajtad, mond­ta homlokomat öklével kör­körösen megdörzsölve, érted te a csíziót, az újságírók be­levaló gyerekek mind. Ne félj, azért még odapörkölhetsz nekik, hiszen semmi törvény­telent nem kérsz, s ők sem a magukét, adják, hanem a kö­zét. Az pedig mindenkié. Tu­dod, hogyan van ez. A csoko­ládégyárban dolgozók csoko­ládéhoz, a vágóhídiak pacal­hoz és májacskához, a keres­kedők banánhoz, narancshoz, más ínyencségekhez jutnak. A hatalom berkeiben mozgók meg olyasmihez, amit az előbb mondtam. Vannak itt jó kis termelőszövetkezetek — folytatta csippentve a szemé­vel — oda is kiszaladhatsz bármikor. Egy kis zöldséget, almát, borsót, meg ami terem, amit a kis műhelyben csoma­golnak, adnak a szatyrodba, neked nagyon jól jön, nekik semmi. Több potyog le a fákról, s marad vissza a táb­lán az enyészetnek. A harmadik susogónak már- már mondani akartam az el­vemet, de még idejében meg­gondoltam magam. Fölösleges. Annál tovább tart a sehová sem vezető csevegés. Később mégis elmondtam egy komo­lyabb embernek, és még ő is csodálkozott egy kicsit. Rö­viden: semmit sem kérni, semmit sem elfogadni, leg­följebb egy noteszt, filléres reklámtollat — ami különben sem ír, a kínálgatók majd megszokják. — Hogy szigo­rúan ítélhesd meg őket? — kérdezte komolyabb ismerő­söm. — Senkit nem akarok szigorúan megítélni. Mind­össze elfogulatlanul szeret­ném nézni a világot. Ingerel, amikor a derék többségről hallók. Néha-derék; a többség, máskor pérnahaj- der. Másfél-két évtizedes ta­pasztalataim — melyeket rész­ben itt, részben másutt gyűj­töttem — azt bizonyítják, kö­zel kerülvén a tűzhöz, a leg­több bizony kihasználja, hogy ingyen jjithat rőzséhez, gyu­fához, sőt szalonnához, amit az úgyszintén kincstári nyár­son sütöget, s a sercegve le­csöppenő zsír alá is közke­nyérből szelt karéjt tart. A legfőbb érték manapság nem az ember, hanem a la­kás. S elfogulatlanul nézelő­dő szememmel mit látok? Aki­nek módja nyílik rá, az nem szégyenlős, kiharcolja magá­nak. Az új lakáson kívül kér­hető anyagi és egyéb segít­ség a régi cseréjéhez, a ház nagyobbitásához, hozzáépíté­séhez, fölújításához. Szerezhe­tő jobb helyen lévő lakó­vagy üdülőtelek, régebben bértelek. A gátlástalanok nem sokat tétováznak. Még meg sem melegedtek kisebb-nagyobb hatalmat adó székükben, már adják is be igénylésüket. A szemérmesebbek tapintatosab­bak. Eleinte talán meg sem fordul a fejükben ilyesmi. Valahol laknak, valahol üdül­nek. Lajstromozzák a kérése­ket, továbbítják a döntést ho­zó szervekhez, indokolnak, megerősítenek kérelmeket, hangulatkeltési célzattal bele­visznek az előterjesztésbe né­mi érzelmi töltést. Látják, hogy megy ez. Elgondolkoz­nak, így bizony könnyebb, mint megszenvedni házért, lakásért, telekért. Ezért, másért? Végiggon­dolják, és hideg fejjel dönte­nek? Indok, magyarázat, előz­mény itt is többféle lehet. Mindenesetre egyszer csak az ő nevük is odakerül a szerv elé. A szervek szigorúbb tag­jainak arcán ilyenkor átsu­han valami. Fájdalom? Kese­rűség? Harag? Egyikük szú­rós szemmel nézi a vétlen asztalt, másikuk tekintete a mennyezetet pásztázza. Egy­két ellenszavazat, egy-két, tartózkodás. És lehet intézni a formaságokat. A lakásért, a házért, a toldásért, a telekért, a kis családért, a mit sem sejtő utódokért, akik az isko­lában talán éppen az erkölcsi normáról, az jrott és íratlan szabályokról hallanak, ame­lyek édes szüleik életét kor­mányozzák. V olt itt egy testületi ember, akivel sokszor beszél­gettünk ilyesmiről. Azzal kez­dődött, hogy megkérdeztem, miért szavaz rendszerint el­len, amikor sikamlósabb kér­désekről kell dönteni. — Így védem magam az eifásulástól, az erkölcsi megrokkanástól — válaszolta. — Ettől per'sze semmi sem változik — tette hozzá. — S bizony attól sem, hogy én elfogulatlanul szem­lélem az eseményeket. S per­sze az sem változtat a világ folyásán, hogy ily finoman le is írom szemlélődésem ered­ményét. S az változtatna, ha szelle­mi öklömet rázva, neveket so­rolva tenném közzé dolgoza­tomat? Kör Pál 5lloi A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM. 209. SZÁM 1988. SZEPTEMBER 1., CSÜTÖRTÖK Szolgáltatás a körzetben Nem a vevőkért versenyeznek A lakossági szolgáltatások helyzetéről készített részletes je­lentést tárgyalta meg a városi párt-végrehajtóbizottság, fi­gyelemmel arra a kongresszusi határozatra, amely szorgal­mazta a városokban és községekben élők igényeinek színvona­lasabb kielégítését, a tevékenység színvonalának emelését. Gö­döllőn és körzetében lakossági szolgáltatásokból az állami vál­lalatok 5,7. a szövetkezetek 15,7, a kisiparosok 78,6 százalékkal részesednek. Szerezzen a megrendelő Az állami ipart nagyrészt az Afit és a Gelka utódjaként létrejött kisvállalatok képvi­selik. A tapasztalatok szerint rugalmasabban alkalmazkod­nak a helyi igényekhez, mun­kájuk minősége valamelyest javult. Sok nehézséget okoz nekik az akadozó anyag- és alkatrészellátás. A szövetkezetek fodrászat­tal, kozmetikával, fotózással, ruha- és cipőkészítéssel, ille­tőleg javítással foglalkoznak. Annak idején sokat vártak a kisszövetkezetektől. Ezek a remények azonban nem vál­tak be. Körzetünk harminc- nyolc ilyen egységéből csupán hat foglalkozik szolgáltatás­sal. A kisiparosok a szolgáltatás valamennyi ágazatában meg­találhatók. A folyó ötéves tervben létszámuk száztízzel emelkedett. A kisiparosoknak sok a munkájuk, és tele van­nak sérelmekkel. Mulatságos, hogy szerintük az ellátó szer­vezetek kivételeznek velük. A szocialista szektorhoz tarto­zók viszont úgy vélekednek, a kisiparosok viszik el előlük az alkatrészeket. Nekik tőlük kell azokat beszerezniük, avagy rábízzák ezt a művele­tet a megrendelőre. Nyilvántartanak kiemelt la­kossági szolgáltatásokat. Ilyen az autójavítás, az elektromos és háztartási gépek javítása, a textiltisztítás és az építke­zéssel összefüggő tevékenység. A felmérés szerint az autója­vítók elegendően vannak a SZERETEK délutánonkint kiállni a házam elé, s be­szélgetni a munkából haza igyekvőkkel, vagy éppen a második műszak kezdésére a szőlőbe, kertbe sietőkkel. Ma is így történt. A közel egy hé­tig tartó esőzés után ismét kisütött a nap, és megélén­kült a Templom tér forgalma. Cohér István és családja, lá­nya, felesége, tragacson, há­tán kosárral tolta haza a sző­lőből a körtefa termését, a gazda pedig kerékpárjára akasztva szállította két kosár­ban a gyümölcsöt. Beszélgetni kezdtünk, mert Gohér Istvánnak is jólesett a pihenés, hiszen amint mond­ta: reggel óta szedte az ízes ’gyümölcsöt, szemenkint, vi­gyázva, hogy sérülés ne érje, mert a pesti piacon egyre vá- logatósabb lesz a nép. Muto­gatta, dicsérte a hamvas, pi­Kcrteszüret közben Ez az utolsó pillanat Gödöllői munkahelyre felveszünk segédmunkásokat és kertészeti munkára udvarost Jó kereseti lehetőség. Jelentkezni lehet 17 és 19 óra között Gödöllőn, a Báthory u. 42. sz. alatt. rosló, öklömnyi körtéjét és szíves szóval kínálta. Alig egy hónapja, hogy Pé­csett jártam dr. Aszódi Pál szőlőjében, ahol egy korán érő körtével kínált a kert gazd­asszonya. Aszódi Pál akkor elmondta, közben megmuta­tott négy-öt körtefát, ame­lyik mind másfajta termést hoz, hogy több mint három­száz évvel ezelőtt a híres tö­rök utazó, Erlia Cselebi föl­sorolta Pécs város nevezetes­ségeit, köztük a gyümölcsöket is. amelyek között százhetven­féle körte szerepelt, s ame­lyekből egyetlen napon negy­venhétfélét kóstolt meg, és mindegyik más-más zamatú, édes-csípős levű és kellemes illatú körte volt. Természete­sen valamennyinek különbö­ző volt a neve is. Nagyapám hévízgyörki sző­lőjében, de az egész szőlőhe­gyen sem volt a körtékből ekkora választék, de az biz­tos, hogy nyár elején már ehettük az árpával érő, apró szemű sárga körtét, aztán jött a császárkörte, a mézeskörte, meg a télen elálló fajtákból is néhány. És ezt a keveset is ,hányféle íz meg illat jelle­mezte, a fojtogató nyakaskör­tétől a csorduló levű méze­sig. Hová lett az ízeknek ez a gazdagsága? Ősszel több gyü- mölcsfakereskedésben is jár­tam, de csak .két-három faj­tát kínáltak, pedig úgy gon­doltam, hogy a szőlőm min­den pásztájába más es más aromájú körtefát ültetek, s talán így néhány év múlva lesz nyolc-tíz ízű is a kertben. Hónaptól vagy héttől függően kínálhatom az unokákat a kü­lönböző időpontokban érő faj­tákkal. Persze, ehhez szaporító­anyagra lenne szükség; de hát a nagyüzem nem törekszik a választékra. Ez az utolsó pil­lanat, amikor tenni lehetne és kellene valamit, hiszen mindenki látja, hogy pusztul­nak a szőlőhegyek öreg gyü­mölcsfái. Hány idős panaszát hallottam, miközben magam is korosodtam, ha mi elme­gyünk, már nem lesz, áld ezt a kis szőlőt megmunkálja, a fákat rendben tartsa. Azt írta a török Évii a Cse­lebi, hogy százhetvenféle kör­tét vettek lajstromba. Hány faritkasággal dicsekedhet a vácratóti arborétum, amit or­szág-világ ismer? GONDOLKODNI kellene azon, hogy talán szükség len­ne egy olyan arborétumra is, amelyben összegyűjtenék a hazánkban található minden­féle-fajta gyümölcsfákat. Meg­érné a fáradozást, a munkát, mert nem tudhatjuk, melyik­nek vehetnénk még hasznát a jövőben, melyiknek az ízét kedvelnék leginkább uno­káink. Fercsik Mihály körzetben, noha Váckisújfa- lun, Vácegresen, Zsámbokon ez nem mondható el. Futója­vításokat rövid határidőre vállalnak. Hosszasabban ka­rosszériamunkákra kell vára­kozni. A gödöllői kisvállalat bővíti profilját, háromévesnél idősebb autók vásárlásával és eladásával is foglalkozni kí­ván. A Delta a körébe tartozó gépek csaknem ötven százalé­kát javítja. Túlysúlyban azon­ban ezen a téren is a kisipar van. Az egyenetlen területi elhelyezkedést túrajáratokkal igyekeznek áthidalni. Kontárok, fusizók A textiltisztításban a kis­ipar részesedése elenyésző, mindössze hatszázaléknyi. A lakosság nem fogadta kitörő örömmel a Pest Megyei Szol­gáltató és Csomagoló Vállalat döntését, mely szerint állandó helyeit úgynevezett mozgó szolgáltatással váltotta föl. A cég azzal magyarázta dönté­sét, hogy az állandó .„helyek ráfizetésesek voltak. * * * Amilyen kicsi a magánipar részesedése a textiltisztítás­ban, olyan nagy az építőipar­ban. A nem csillapodó igé­nyek miatt leginkább itt ténykednek a jelentés által is kontároknak és fusizóknak nevezett személyek. (A kontár kifejezés azért megtévesztő, mert az hozzá nem értő, rossz munkát végző személyt jelent^ A mi esetünkben azonban másról van szó. Olyan ember munkájáról, aki nem hivata­losan dolgozik, noha lehet egyúttal a legjobb szakember.) Mivel a kontárok és a fusizók valóságos igényeket elégítenek ki, a nem kontár tudorok úgy vélik, a velük kapcsolatos in­tézkedéseknek elsősorban nem felszámolásukra, hanem lega­lizálásukra kell irányulnia. A politikai testület termé­szeténél fogva kevéssé merül el a szakmai részletekben, inkább az általánosabb jel­legzetességekre figyel. Milyen tanulságokat vont le a vég­rehajtó bizottság? Csak né­hányat ragadunk ki. A szervezeti változások, az új kisszervezetek létrejötte nem hozta magával a verseny élénkülését. Nem a megrende­lőkért versenyeznek, hanem inkább a képzett munka­erőért. Ennek az a következ­ménye, hogy a legjobb szak­emberek az állami és hagyo­mányos szövetkezeti cégektől a nagyobb jövedelmet adó kisszervezetek felé igyekez­nek. Az egyenlő versenyfelté­telek még nem alakultak ki. A szolgáltatók érdekeltsége szervezeti formájuktól függ. A legkevésbé az állami válla­latoknak és szövetkezeteknek éri meg az effajta tevékenység vállalása. Megoldatlan az anyag- és alkatrészellátás. Hátrányai kü­lönösen az autó- és elektro­mos-, valamint háztartásigép­javításban érződnek. Központi intézkedések Romlott a szolgáltatások jö­vedelmezősége — miközben a lakosság egyre többet fizet a munkáért —, ráadásul a vál­lalkozók költségterhei is emel­kednek. Az anyag és az al­katrészek ára, az energia, a helyiségbérek meg a társada­lombiztosítási hozzájárulás. A testületi ülésen is fölme­rült, vajon mit tehetnek hely­ben, hiszen a szolgáltatás, a szolgáltatók helyzetét csak központi intézkedésekkel ja­víthatják. A legtöbb talán az. hogy az ilyen intézkedések megszüntetését segíti elő ez a fölmérés is. K. P. Dány Társasutazás Előnyös feltételekkel . szer­vez törökországi társasutazást a Dányi Kossuth Lajos Mű­velődési Ház, október 2—8. között. Az útirány Jugoszlá­vián és Bulgárián keresztül: Tekirdag (Rodostó)—Isztam­bul. Hajókirándulással a márvány-tengeri Hercegszi­getre. Az utazás ára 3200 fo­rint. A szervezők a 70 nyu­gatnémet márkából fedezik a szállást, a hajókirándulás és a múzeumlátogatás költségeit. A szervezők vállalják a tö­rök vízum kérését és a va­lutabeváltást. Jelentkezés: 2118 Dány, Pesti út 5., szep­tember 15-ig, érvényes világ- útlevéllel. Verseg Kazánhoz kémény Néhány évvel ezelőtt, ami­kor a vérségi óvodát bővítet­ték, a tervezettnél nagyobb kazánt vásároltak a központi fűtéshez. A berendezés telje­sítményéhez viszont szűknek bizonyult a kémény kereszt- metszete. Akkor átmeneti megoldásként, hogy a fűtés időben megkezdődhessen, vas­lemezből készült kémény. Mi­vel ez nem felelt meg min­denben a tűzbiztonsági köve­telményeknek, a vérségi ta­nács a nyáron nagyobb átmé­rőjű kéményt falaztatott. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Földi Péter festőművész ki­állítása, megtekinthető 15—1-9 óráig. Helytörténeti gyűjtemény: A gödöllői művésztelep 1901 —1920, Természeti környeze­tünk, kiállítás, Erzsébet ki­rályné-emlékszoba, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente népművé­szete, állandó kiállítás, megte­kinthető 10—18 óráig. Körzeti labdarúgó-bajnokság Az újonc hazai veresége Elkezdődött a körzeti lab­darúgó-bajnokság. öt mérkő­zést játszottak le, csupán egy ért véget hazai győzelemmel, kettőn döntetlen, kettőn ven­dégsiker született. A másod- osztályból kiesett Pécel sima vereséget szenvedett Kerepes- tárcsán. Bisján Imre intéző el­keseredetten beszélt a csapat teljesítményéről. Szerencsére ifjú kapusuk lói őrizte a há­lót, nélküle nagyobb kudarc érte volna az együttest. Erdőkentesen jobb volt a hangulat, ezt igazolta Czibere Imre intéző is. Ha mindig ilyen jó találkozó lesz a ker- tesi pályán, hamar megnő a közönség száma., Sajnos két játékosuk megfeledkezett a sportszerű viselkedésről, Oláh Józsefnek és Ráduly László­nak idő előtt el kellett hagy­niuk a pályát. A szövetségben azon gon­dolkoznak, hogy a serdülő mérkőzéseket átteszik szom­batra, mert már hét csapat játszik ezen a napon, amikor pályaválasztók. A forduló rövid krónikája: Mogyoród—Zsámbok 1-1 (0-1). Hét végi orvosi ügyelet Központi ügyelet (ide tarto­zik Szada és Isaszeg is) szep­tember 3-án. szombaton dél­után 2 óráig: dr. Kürti József, utána hétfő reggel 8 óráig: dr. Berkest Miklós. Kerepestar- csa (Csömör, Nagytarcsa:; Mo­gyoród) szombaton: dr. Dudás István, vasárnap: dr. Bódy Emőke. Aszód, rendelő, szom­baton és vasárnap: dr. Hor­váth Miklós. Túra, rendelő, szombaton és vasárnap dr. Vészi Zsuzsanna, Pécelen szombaton és vasárnap: dr. Benkő Júlia. összevont körzeti ügyelet: Erdőkertes, Veresegyház, szombaton és vasárnap: dr. Győré Zsuzsa, Erdőkertes. Valkó, Vácszentlászló, Zsám­bok, Dány szeptember 2-án este 6 órától szeptember 5-én reggel 8 óráig: dr. Szorg Ist­ván. Zsámbok. Gyermekügyelet, Gödöllő, rendelőintézet, szombaton és vasárnap: dr. Balogh Mária. Mozi Gyermekrablás a Palánk ut­cában. Színes magyar ifjúsági film. 4 órakor. Az utolsó csillagharcos. Szí­nes, magyarul beszélő ameri­kai fantasztikus film. 6 óra­kor. Küsters mama mennybe­menetele. Színes NSZK-film. 8 órakor. Vezette: Vayner (Németh, Sótí). Színvonalas, sportszerű mér-’ kőzést vívtak a csapatok, Galgahévíz—Túra 1-1 (1-0). Vezette: Tompa (Uzsák, Fo­dor). Igazságos a döntetlen a jó játékot hozó találkozón. Erdőkertes—Valkó 3-1 (0-0). Vezette: Kónya (Tóth II. J., Tóth Cs.). A valkóiak egy félidőn át egyenrangú ellenfelek voltak, a szünet után feljött a hazai csapat és sok helyzetet dol­gozott ki, nem is eredményte­lenül. Pécel—Kerepestarcsa 1-3 (1-2). Vezette: Tóth J. (Répási, Sóti). A gyenge iramú mérkőzé­sen a vendégek megérdemel­ten nyertek. IM Vasas—Isaszeg 0-1 (0-0). Vezette: Turóczi (Födi, Sza­bó). Egy jól „ eltalált lövésből született góllal nyert az Isa­szeg. Ifjúságiak: Mogyoród— Zsámbok 3-2, Galgahévíz— Túra 1-6, Erdőkertes—Valkó 1-1, Pécel—Kerepestarcsa 4-2, IM Vasas—Isaszeg 3-1. A Magyar Népköztársasági Kupa eredményeiről Papp Gabor, a szervezési és ver­senybizottság vezetője tájé­koztatott. Az idei MNK-küz- delmek még nem fejeződtek be. Augusztus 20-án és 24- én az IM Vasas a Túrával játszott. Az első találkozón 4-0-ra nyert az elöl álló csa­pat, a visszavágón 4-3-ra a turaiak. Továbbjutó az IM Vasas. A másik ágon a Galga­hévíz—Domony mérkőzések eredménye 2-2, majd 1-4 volt, így a Domony folytatja az MNK-ban. A folytatásban szeptember 7-én a Domony Zsámbokkal, 14-én az IM Vasas a Domonnyal, 21-én a Zsámbok az IM Vasassal ta­lálkozik. Az első két együttes jut a megyei versenybe. Cs. J. ISSN 0133—1957 (Gödöllőt Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom